Na podlagi 218. člena Zakona o graditvi objektov ( Ur. list RS št. 110/02)  in 18. člena Statuta občine Dobrovnik (Uradni list RS, št. 34/99, 23/01, 50/01, 49/02 in 37/03) je občinski svet Občine Dobrovnik na 4. redni seji dne  28. 3. 2007  sprejel  

O D L O K

o nadomestilu za uporabo stavbnega zemljišča

v Občini Dobrovnik

I.                      SPLOŠNE DOLOČBE 

1. člen

V Občini Dobrovnik se za uporabo stavbnega zemljišča    na območjih,  ki  jih določa ta odlok,  plačuje nadomestilo  za  uporabo stavbnega  zemljišča          (v nadaljevanju: nadomestilo).

Nadomestilo se plačuje od zazidanega in nezazidanega stavbnega zemljišča.

2. člen

Zazidana stavbna zemljišča so tista zemljišča, na katerih so gradbene parcele z zgrajenimi stavbami in gradbenimi inženirskimi objekti, ki niso objekti gospodarske javne infrastrukture in tista zemljišča, na katerih se je na podlagi dokončnega gradbenega dovoljenja začelo z gradnjo stavb in gradbenih inženirskih objektov, ki niso objekti gospodarske javne infrastrukture.

Če določena stavba še nima določene gradbene parcele, se do njene določitve za zazidano stavbno zemljišče šteje tisti del površine zemljiške parcele na kateri stoji takšna stavba (fundus), pomnožena s faktorjem 1,5,  preostali del površine takšne zemljiške parcele pa se šteje za nezazidano stavbno zemljišče.

3. člen

Nezazidana stavbna zemljišča so zemljišča, za katera je z izvedbenim prostorskim aktom določeno, da je na njih dopustna gradnja stanovanjskih in poslovnih stavb, ki niso namenjene za potrebe zdravstva, socialnega in otroškega varstva, šolstva, kulture, znanosti, športa in javne uprave in da je na njih dopustna gradnja gradbenih inženirskih objektov, ki niso objekti gospodarske javne infrastrukture in tudi niso namenjeni za potrebe zdravstva, socialnega in otroškega varstva, šolstva, kulture, znanosti, športa in javne uprave.

II. MERILA ZA PLAČEVANJE NADOMESTILA

4. člen

Nadomestilo se plačuje na celotnem območju Občine Dobrovnik, katero je s prostorskim izvedbenim aktom določeno kot:           

1. območje: poselitvena in ureditvena območja na ravninskem delu naselij Dobrovnik, Strehovci in Žitkovci,     

2. območje: mešana poselitvena  območja na območju goric,                                                                     

3. območje: območje vinskih kleti.

Posamezno območje je vrisano v PUP-u za Občino Dobrovnik v merilu  1:5000.

5. člen

 Za izračun nadomestila se upoštevajo naslednja merila: 

·         opremljenost stavbnega zemljišča s komunalnimi in drugimi objekti in napravami ter možnost priključitve na te objekte in naprave;

·         lega stavbnega zemljišča; 

·         vrsta dejavnosti oz. namen uporabe stavbnega zemljišča; 

·         izjemne ugodnosti v zvezi z ustvarjanjem dobička v gospodarski dejavnosti. 

6. člen

Opremljenost stavbnega zemljišča s komunalnimi in drugimi objekti in napravami individualne in kolektivne komunalne rabe in možnosti priključka na objekte in naprave se ovrednoti z naslednjimi točkami:

·         urejena cesta (asfaltirana cesta ali cesta v protiprašni izvedbi )  - 15  točk; 

·         vodovod  -  15  točk; 

·         kanalizacija  - 15  točk; 

·         elektrika -  10  točk; 

·         telefon -  10  točk; 

·         javna razsvetljava  - 10  točk; 

Šteje se, da ima stavbno zemljišče možnost priključka na vodovod, kanalizacijo, elektriko in telefon, če je sekundarno omrežje, na katerega se je možno priključiti, oddaljeno od meje stavbnega zemljišča največ 50 m in obstaja tudi dejanska možnost priključitve in koriščenja teh komunalnih objektov in naprav. 

7. člen

Glede na vrsto dejavnosti oz. namen uporabe so zazidana stavbna zemljišča po tem odloku razvrščena: 

1.  na stavbna zemljišča za stanovanjske objekte,

2. na stavbna zemljišča za proizvodno, poslovno, gospodarsko, trgovsko, gostinsko,  turistično in obrtno dejavnost, 

3. na stavbna zemljišča za poslovne namene družbenih dejavnosti.

8. člen

Glede na vrsto dejavnosti oz. namen uporabe ter lego zemljišča, se določi  sledeče število točk: 

9. člen

Pri posameznih dejavnostih se pri uporabi stavbnega zemljišča upoštevajo izjemne ugodnosti v zvezi z ustvarjanjem dobička v gospodarskih dejavnostih. 

Dodatne točke za vrednotenje nadomestila za izjemne ugodnosti iz prejšnjega odstavka se obračunavajo za naslednje vrste dejavnosti: 

10. člen

Nepokrita skladišča, parkirišča, gostinski vrtovi, delavnice na prostem,  površine potrebne za obratovanje bencinskih servisov ter druge površine potrebne za opravljanje poslovne dejavnosti se točkujejo po enakih kriterijih, kot za zazidana stavbna zemljišče iz tega odloka, brez upoštevanja točk za komunalno opremo iz  6. člena tega odloka, razen za če se posamezni komunalni priključek uporablja na posamezni površini. 

Kot površina za nepokrita skladišča, parkirišča, gostinske vrtove, delavnice na prostem, se upoštevajo dejanske površine, ki jih zavezanec uporablja za poslovne namene. 

Površina za normalno rabo bencinskega servisa predstavlja celotno funkcionalno zemljišče bencinskega servisa brez objektov. 

11. člen

Nezazidano stavbno zemljišče se po tem odloku točkuje po enakih kriterijih, kot za zazidano stavbno zemljišče, pri čemer pa se ne točkuje komunalna opremljenost zemljišča po 6. členu tega odloka.

V primeru, da je površina nezazidanega stavbnega zemljišča, ki predstavlja funkcionalno zemljišče kmetije – ene družinske kmetije večje od 1500 m2 in se to v celoti uporablja kot funkcionalno zemljišče,  se obračuna dejanska površina uporabe, vendar največ 1500 m2 ( tisoč petsto) površine.

Kadar je na nezazidanem stavbnem zemljišču predvidena kombinirana dejavnost (stanovanjska in poslovna) se upošteva kriterij, ki je za zavezanca za plačilo nadomestila ugodnejše. 

III. DOLOČANJE VIŠINE IN PLAČEVANJE  NADOMESTILA         

12. člen

Mesečna višina nadomestila se za zazidano stavbno zemljišče po merilih iz 4., 6., 7., 8., 9. in 10. člena tega odloka določi tako, da se skupno število točk pomnoži s stanovanjsko ali poslovno površno zavezančevega objekta in z vrednostjo točke za izračun nadomestila.

Mesečna višina nadomestila za nezazidano stavbno zemljišče se določi tako, da se število točk zbranih na podlagi 11. člena pomnoži s površino zemljišča in vrednostjo točke za izračun nadomestila.

  13. člen

Vrednost točke za izračun nadomestila na območju Občine Dobrovnik določi vsako leto s sklepom občinski svet na predlog župana najkasneje do 31. decembra tekočega leta za naslednje leto.

14. člen

Zavezanec za plačilo nadomestila je lastnik oziroma neposredni uporabnik zemljišča.

Odločbo o odmeri nadomestila izda zavezancu pristojni davčni organ, ki v primeru neplačila nadomestila opravi tudi  izterjavo.

Zavezanci, tako fizične kot pravne osebe plačujejo odmerjeno nadomestilo v dveh enakih obrokih. Prvi obrok zapade v plačilo v mesecu juniju, drugi obrok pa v mesecu novembru za tekoče leto.

Za vse postopke v zvezi z odmero, plačevanjem in izterjavo se uporabljajo določbe Zakona o davčnem postopku.

15. člen

Zavezanci so dolžni na poziv občinske uprave občine Dobrovnik v roku 30 dni posredovati vse potrebne podatke za izračun nadomestila.

Zavezanci morajo vse spremembe v zvezi z uporabo zemljišč prijaviti občinski upravi v 15 dneh po nastali spremembi.

Evidenca zavezancev za nadomestilo za uporabo stavbnega zemljišča zbira in vodi občinska uprava občine Dobrovnik.

Če lastnik ali drugi neposredni uporabnik zemljišča po pozivu občinske uprave za posredovanje podatkov iz prvega odstavka tega člena teh podatkov ne posreduje v predpisanem roku ali če občinska uprava dvomi v pravilnosti podatkov, izda davčna uprava odločbo o višini akontacije za nadomestilo, ki  jo zavezanec plačuje. Akontacija se določi na podlagi uradnih podatkov, do katerih ima dostop občinska uprava in jih posreduje davčnemu organu.

Akontacija se plačuje do izdaje odločbe o plačilu nadomestila, izdane na podlagi verodostojnih in točnih podatkov.

IV. OPROSTITEV OZIROMA OLAJŠAVE PLAČILA NADOMESTILA 

16. člen

Nadomestilo se ne plačuje za zemljišča v lasti občine Dobrovnik, ki so namenjene za opravljanje dejavnosti občine in javnih zavodov, katerih

ustanovitelj je občina Dobrovnik.

Nadomestilo se ne plačuje za občinske javne površine, vse vozne in parkirne površine javnega značaja, razen površin, ki so funkcionalno povezane s poslovno dejavnostjo. 

Plačilo nadomestila se na vloženo zahtevo  za dobo treh let oprosti zavezanec, ki je zgradil novo družinsko hišo ali kupil novo stanovanje kot posamezni del stavbe in sicer v primeru, če je občini Dobrovnik plačal stroške ureditve komunalne infrastrukture.

Na obrazloženo prošnjo zavezanca, ki se vloži do konca tekočega leta za naslednjo leto se lahko zavezanca delno ali v celoti oprosti plačilo nadomestila, če le-ta prejema socialno pomoč in je dejansko ogrožena njegova socialna varnost. 

Zahtevku za oprostitev plačila nadomestila se ne ugodi, oziroma se že odobrena oprostitev ukine, če se v postopku ugotavljanja dejanskega stanja ugotovi:

-           da kljub izkazanem nizkem dohodku ni ogrožena socialna varnost zavezancev in drugih oseb, ki živijo z zavezancem v isti stanovanjski enoti,

-           da z zavezancem živijo osebe, ki pridobivajo primerne dohodke.

O oprostitvi plačila nadomestila iz tega odloka odloča tričlanska komisija, ki jo izmed svojih članov imenuje občinski svet Občine Dobrovnik.

V. KAZENSKE DOLOČBE

17. člen

Z globo v višini 835 € se kaznuje za prekršek pravna oseba, če:

- občinski upravi občine Dobrovnik ne posreduje vseh potrebnih podatkov za izračun nadomestila

- ne poda resničnih podatkov

- v 15 dneh po nastali spremembi le-te ne prijavi občinski upravi.

Z globo v znesku 210 € se kaznuje za enak prekršek odgovorna oseba pravne osebe, ter fizična oseba.

VI. PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE

  18. člen

Sredstva,  zbrana s plačili nadomestila za uporabo stavbnega zemljišča v občini Dobrovnik so prihodek proračuna in se uporabljajo izključno za vlaganje v komunalno infrastrukturo.

   19. člen

Z uveljavitvijo tega odloka preneha veljati Odlok o nadomestilu za uporabo stavbnega zemljišča (Uradno prečiščeno besedilo – Uradne objave občine Dobrovnik št. 4/2003 z dne 04.12.2003).

    20. člen

Ta odlok začne veljati 15 dan po objavi v Uradnih objavah občine Dobrovnik.

Številka: 030-1/2007-10

Datum: 29.03.2007

                                                                         Župan – Polgármester:

                                                            Marjan Kardinar, univ.dipl.inž.agr.

Obrazložitev:

Prava podlaga za predlagani predlog Odloka o nadomestilu za uporabo stavnih zemljišč v občini Dobrovnik je podana v 216. členu Zakona o graditvi objektov.

V letu 2005 in 2006 se je na podlagi sklepa občinskega sveta Občine Dobrovnik obračunavalo nadomestilo samo za zazidana stavbna zemljišča, čeprav je odpravljeni odlok določal drugače, zato ga je potrebno nadomestiti in predlagati odlok, ki bo s svojimi določbami sledil želenim ciljem.

Kot je razvidno iz določb odloka je celotno območje občine razdeljeno v 3 območja, ki so pa po namenu rabe zemljišča razdeljena na 3 skupine in sicer: 1. zazidana stavbna zemljišča za stanovanjsko rabo; 2. za   proizvodno in poslovno rabo ( proizvodnja,  storitve, obrt, trgovina, gostinstvo, turizem, poslovne storitve…); 3.  za poslovne namene družbenih dejavnosti.

Izračun višine nadomestila za posamezno zemljišče se opravi glede na število točk, ki ga zbere posamezno zemljišče. Ta seštevek je odvisen od komunalne opremljenosti zemljišča, lege zemljišča in namena rabe zemljišča. Število točk se lahko pri posameznem zemljišču poveča glede na dobičkonosnost dejavnosti, če je ta odraz ugodne lege zemljišča.

Pri nezazidanih stavbnih zemljiščih se točkovanje za komunalno opremljenost zemljišča ne uporablja.

Ker so funkcionalna zemljišča na kmetijah ( dvorišča) zaradi narave kmetijske dejavnosti velikokrat površinsko velika, bi bilo nepravilno in ne pošteno  obračunavati ( bili bi v neenakopravnem položaju z drugimi občani) celotno površino zato določa odlok v 11. členu največjo površino za obračun 1500 m2.

Primer izračuna višine nadomestila:  parc. št. 10, k. o. Dobrovnik, stanovanjska hiša 159 m2, objekt (garaža) 30 m2 in dvorišče 810 m2.

1. zazidano stavbno zemljišče: 189 m2 x 115 x 0,055 x12 = 14.345,1 SIT

                                                                      x 0,00023 € x 12 = 59,98 € 

2. nezazidano stavbno zemljišče: 810m2 x 40 x 0,012 x 12 = 4665,6 SIT

                                                                      X 0,000050 x 12 = 19,44 €

Legenda:

-           189 m2 – skupna površina zazidanega zemljišča – objekta

-         115 – skupno števili točk, ki ga je zbralo zemljišče glede na komunalno opremljenost (maksimum) in na lego in vrsto rabe

-           0,055 ( 0,00023) - vrednost točke za izračun nadomestila na mesec

-           12 -  število obračunanih mesecev   

-           59,98 € letni znesek za zazidano stavbno zemljišče

-           79,42 € skupni znesek plačila gospodinjstva navedenega v  predstavljenem  primeru.

Odmero nadomestila in plačevanje bo za račun občine izvrševala pristojna davčna uprava. Nadomestilo se bo obračunavalo enkrat letno, zavezanci pa bodo lahko plačevali nadomestilo  v dveh enakih obrokih. 

Odlok predvideva možnost oprostitve plačila v točno določenih primerih, kar pa bo ugotavljala komisija, ki jo imenuje župan.

V primeru neupoštevanja določb odloka so predvidene sankcije, ki ji določa Zakon o davčnem postopku in 17. člen tega odloka.

Zbrana denarna sredstva od plačil nadomestila so prihodek proračuna občine in se bodo uporabljale prvenstveno za urejanje komunalne infrastrukture v Občini Dobrovnik.

Občinskemu svetu predlagam, da predloženi odlok obravnava in ga sprejme v skladu z 90. členom Poslovnika občinskega sveta Občine Dobrovnik po skrajšanem postopku.

Obrazložitev:

Na podlagi navedenega člena odloka lahko občinski svet na predlog predlagatelja odloči, da bo na isti seji opravil obe obravnavi odlokov, ki se sprejemajo po dvofaznem postopku, če gre za:

-           spremembe in dopolnitve odlokov, ki niso zahtevne,

-           odpravo ali prenehanje veljavnosti posameznih odlokov ali njihovih posameznih določb v skladu z zakonom,

-           uskladitev odlokov z zakoni, državnim proračunom, drugimi predpisi državnega zbora, ministrstev ali odloki občinskega sveta,

-           spremembe in dopolnitve v zvezi z odločbami ustavnega sodišča ali drugih pristojnih organov.

V danem primeru gre za spremembo do sedaj veljavnega odloka, ki s svojimi spremembami prinaša enostavnejši in transparentnejši izračun in plačevanje nadomestila za uporabo stavbnega zemljišča v občini Dobrovnik. Potrebo po hitrem postopku sprejetja odloka narekuje tudi dejstvo, da moramo čim prej izročiti veljavni odlok davčni upravi, ki bo izvrševala izvajanje odloka. 

Občinskemu svetu predlagam, da predlagani odlok sprejme v skrajšanem postopku.

P.S. Odlok sta na svoji seji dne 21. 3. 2007  obravnavala  oba odbora občinskega sveta ( odbor za gospod…. in odbor za negospod…), ter podala dve pripombi ( zadnji odstavek 16. člena in 18. člen ), ki sta v celoti upoštevani in že vneseni v tekst.

Odbora sta prav tako dala soglasje za sprejem odloka po skrajšanem postopku.

                                                                        Župan – Polgármester:

                                                               Marjan Kardinar, univ. dipl. ing. agr.

A Létesítmények Építéséről szóló Törvény (UL RS 110/02) 218. cikke és Dobronak Község Alapszabályának (UL RS 34/99, 23/01, 50/01, 49/02 és 37/03) 18. cikke alapján, Dobronak Község Községi Tanácsának 2007. 03. 28-ai, 4. rendes ülésén elfogadásra került az alábbi

RENDELET

a háztelekadóról Dobronak Községben

II.                    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

1. cikk

Dobronak Községben, a jelen rendeletben szabályozott területekre, a háztelkek használatára, háztelekadó (a továbbiakban: telekadó) fizetési kötelezettsége vonatkozik.

A háztelekadót a beépített és a beépítetlen telkektől kell fizetni.

2.cikk

Beépített telkeknek számítanak azok a felületek, amelyeken közműnek nem minősülő épületek és építési mérnöki létesítmények, valamint azok az építőtelkek, amelyeken jogerős építési engedéllyel megkezdődött a közműnek nem minősülő épületek és építési mérnöki létesítmények építése.

Amennyiben egy adott épület esetében még nem került kijelölésre az építőtelek, ennek kijelöléséig 1,5-ös szorzóval beszorozva, a telek azon része számít építőteleknek, amelyen az építmény áll (fundus),  a felület megmaradt része pedig ilyen esetben beépítetlen építőteleknek számít.

3. cikk

Beépítetlen építőteleknek minősülnek azok a területek, amelyekre a területrendezési megvalósítási terv értelmében megengedett a nem egészségügyi, szociális- és gyermekvédelmi, oktatási, kulturális, tudományos, sport és közigazgatási célokra történő, lakó- és üzleti épületek építése, valamint a közműnek nem minősülő, illetve nem egészségügyi, szociális- és gyermekvédelmi, oktatási, kulturális, tudományos, sport és közigazgatási célokat szolgáló építési mérnöki létesítmények létesítése.

II. A TELEKADÓ FIZETÉSÉNEK MÉRCÉI

4. cikk

Telekadó kötelesek Dobronak Község teljes területén mindazok a területek, amelyek a területrendezési megvalósítási okirattal kerültek besorolásra, éspedig:

1. övezet: a Dobronak, Strehovci és Zsitkóc települések síksági részének lakott és rendezési területei,

2. övezet: a szőlőhegyvidék vegyes lakott területei,

3. övezet: a borospincék területei.

Az egyes övezetek 1:5000 arányban vannak Dobronak Község területrendezési tervébe berajzolva.

5. cikk

A telekadó kiszámításának mércéi:

·         közművel és egyéb létesítményekkel ellátott telkek, illetve a létesítményekre és berendezésekre való rákapcsolás lehetősége;

·         az építőtelek fekvése; 

·         az építőtelken folytatott tevékenység, illetve felhasználhatósága; 

·         a gazdasági tevékenység keretén belüli nyereségességet szolgáló rendkívüli kedvezményes helyzet.

6. cikk

A háztelkek közművesítése, illetve az egyéni és kollektív használatú létesítményekkel való ellátottsága, illetve az ezekre való rákapcsolási lehetőségek értékelése az alábbiak szerint történik:

·         rendezett út (aszfaltozott, illetve portalanított út) – 15 pont; 

·         vízvezeték  -  15  pont; 

·         szennyvízcsatorna  - 15  pont; 

·         villanyáram -  10  pont; 

·         telefon -  10  pont; 

·         közvilágítás  - 10  pont; 

Az adott háztelek esetében, akkor adott a rákapcsolási lehetőség, ha a vízvezeték, a szennyvízcsatorna, a villany- illetve a telefonvezeték szekunder hálózata maximum 50 méterre van a telekhatártól, és ha adott a közművekre való rákapcsolás, illetve ezek használatának tényleges lehetősége is.

7. cikk

A tevékenység, illetve a használat jellege alapján, a jelen rendelet az alábbiak szerint sorolja be a háztelkeket:

1.  lakólétesítmények céljára szolgáló háztelkek,

2. termelési, üzleti, gazdasági, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, idegenforgalmi és kisipari tevékenységre szolgáló háztelkek,

3. társadalmi tevékenységek üzleti céljait szolgáló háztelkek.

8. cikk

A pontérték meghatározása a tevékenység, illetve használat jellege, és a terület fekvése alapján:

9. cikk

Az egyes tevékenységek telekhasználata esetében, külön értéket képez a gazdasági tevékenység folytatását szolgáló, rendkívüli nyereségteremtési adottság.

Az előző bekezdésben jelölt, az egyes tevékenységeket szolgáló, rendkívüli adottságok értékelése az alábbiak szerint történik:

10. cikk

A fedetlen raktárok, parkolók, vendéglátó-ipari kerthelyiségek, szabadtéri műhelyek, töltőállomások tevékenységéhez szükséges felületek és az üzleti tevékenységek folytatásához szükséges egyéb felületek pontértékének meghatározása a jelen rendeletben jelölt, beépített háztelkek pontértékének meghatározásával azonos módon, a jelen rendelet 6. cikkében jelölt közműellátottság értékelésének mellőzésével történik, kivéve, ha a közműcsatlakozást egy adott területen alkalmazzák.

Fedetlen raktárnak, parkolónak, vendéglátó-ipari kerthelyiségnek, szabadtéri műhelynek az üzleti célra ténylegesen használt felületek minősülnek.

A töltőállomás szokásos működéséhez szükséges felületet a töltőállomásnak, a létesítmények nélküli, teljes funkcionális területe képviseli.

11. cikk

A jelen rendelet értelmében, a beépítetlen háztelek pontértékének meghatározása, a beépített háztelkek pontértékének meghatározásával azonos módon, a jelen rendelet 6. cikkében jelölt közműellátottság értékelésének mellőzésével történik.

Amennyiben a parasztgazdaság – egy családi gazdaság funkcionális területét képező, beépítetlen építőtelek felületet meghaladja az 1500 m²-t, és ezt teljes egészében funkcionális területként használják, a tényleges, illetve maximum 1500 m² felhasználási terület kerül elszámolásra.

Amennyiben a beépítetlen építőtelken vegyes tevékenység folytatását tervezik (lakó- és üzleti funkció), a kötelezett számára kedvezőbb mércét kell figyelembe venni.

III. A TELEKADÓ MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS FIZETÉSÉNEK MÓDJA

12. cikk

A beépített építőtelkek esetében a telekadó úgy kerül kiszámításra, hogy a jelen rendelet 4., 6., 7., 8., 9. és 10. cikke értelmében megállapított pontok összértékét beszorozzák a létesítmény lakó- illetve üzleti felületével, valamint a telekadó kiszámítására megállapított pontértékkel.

A beépítetlen építőtelkek esetében a telekadó úgy kerül kiszámításra, hogy a jelen rendelet 11. cikke értelmében megállapított pontösszeget beszorozzák a telek felületével, valamint a telekadó kiszámítására megállapított pontértékkel.

  13. cikk

Dobronak Község területén, a következő évre vonatkozó telekadó kiszámításához szükséges pontértéket, legkésőbb a folyó év december 31-éig, a polgármester javaslatára, a Községi Tanács határozattal állapítja meg.

14. cikk

Telekadó kötelezettnek a terület tulajdonosa, illetve közvetlen használója minősül.

A telekadó kivetésével kapcsolatos határozatot, az illetékes adóhivatal bocsátja ki, amely a fizetés elmaradása esetében a végrehajtó hatóság is.

A kivetett telekadót mind a természetes, mind a jogi személyiségű kötelezettek két azonos részletben fizetik be. A folyó évre vonatkozóan, az első részlet befizetése júniusban, a második részlet befizetése novemberben esedékes.

A telekadó kivetésével, befizetésével és behajtásával kapcsolatosan az Adózási Eljárási Törvény rendelkezései alkalmazandók.

15. cikk

A kötelezettek, a dobronaki községi hivatal felszólítására kötelesek 30 napon belül megadni a telekadó kivetéséhez szükséges összes adatot.

A kötelezettek, a telekadó kivetésével összefüggő változásokat, a változást követő 15 napon belül kötelesek tudatni a községi hivatallal.

A telekadó befizetésére kötelezettek nyilvántartásához szükséges adatokat a dobronaki községi hivatal gyűjti, illetve vezeti a nyilvántartást.

Amennyiben a földtulajdonos, illetve az egyéb közvetlen felhasználó a községi hivatal felszólítására nem terjeszti be idejében a jelen cikk első bekezdésében jelölt adatokat, illetve ha a községi hivatalnál kétely merül fel a beterjesztett adatok hitelességével kapcsolatosan, az adóhivatal a kötelezett által fizetett telekadó-előlegről állít ki határozatot. Az előleget a községi hivatal rendelkezésére álló, az adóhivatalnak továbbított adatok alapján határozzák meg.

Az előleget, a hiteles és pontos adatok alapján kiadott határozat kiküldéséig kell fizetni.

IV. A TELEKADÓ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ALULI FELMENTÉS, ILLETVE KEDVEZMÉNYEK

16. cikk

Nem terheli telekadó azokat a Dobronak Község tulajdonában lévő területeket, amelyeken a községi, illetve a község által alapított közintézmények tevékenységét szolgálják.

Az üzleti tevékenységhez kapcsolódó funkcionális területek kivételével, nem terheli telekadó a községi közterületeket, valamint a közlekedési és közparkolási területeket.

Amennyiben Dobronak Községnek befizette a közmű létesítési költségeket, kérvény ellenében mentesül a telekadó fizetésétől az a kötelezett, aki új családi házat épített, illetve új házrészt vásárolt.

A folyó év végéig, a következő évre vonatkozó kérelem alapján, részben vagy egészében mentesülhet a telekadó fizetési kötelezettség alul a szociális juttatásokban részülő, illetve a ténylegesen hátrányos szociális helyzetben lévő kötelezett.

Nem menthető fel a fizetési kötelezettség alul, illetve megvonható a kedvezmény, ha a tényleges helyzet felmérése során megállapítást nyer:

-           hogy a kimutatott alacsony jövedelem ellenére nem veszélyeztetett a kötelezett, illetve a vele azonos lakrészben élők szociális biztonsága,

-           hogy a kötelezettel megfelelő jövedelemmel rendelkezők élnek.

A jelen rendeletben meghatározott telekadó fizetési kötelezettség aluli felmentésről a Dobronak Község Községi Tanácsa tagjaiból kinevezett, háromtagú bizottság dönt.

V. BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

835 € bírsággal sújtható a jogi személy, amennyiben:

- a dobronaki községi hivatalhoz nem juttatja el a háztelekadó kivetéséhez szükséges adatokat,

- félrevezető adatokkal szolgál,

- 15 napon belül a községi hivatallal nem közli az esetleges változásokat.

Azonos szabálysértés esetében 210 € bírsággal sújtható a jogi személy felelős képviselője, illetve a természetes személyek.

VI. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  18. cikk

A háztelekadó befizetése jogcímen beérkező források Dobronak Község költségvetési bevételeit képezik, és kizárólag közműfejlesztésre fordíthatók.

   19. cikk

Jelen rendelet hatályba lépésével, hatályát veszíti a háztelekadóról szóló rendelet (Hivatalos végleges szöveg – Dobronak Község Hivatalos Közleményei 4/2003, 2003. 12. 04.).

    20. cikk

Jelen rendelet, a Dobronak Község Hivatalos Közleményeiben való közzétételt követő 15. napon lép hatályba.

Szám: 030-1/2007-10

Dátum: 2007. 03. 29.

                                                                         Župan – Polgármester:

                                                            Marjan Kardinar, egy. okl. agrármérnök

Magyarázat:

A Dobronak Községre vonatkozó, a háztelekadóról szóló rendelet jogalapját a Létesítmények építéséről szóló törvény 216. cikke képezi.

Noha a hatálytalanított rendelet eltérően rendelkezett, Dobronak Község Községi Tanácsa határozata értelmében, 2005-ben és 2006-ban csak a beépített háztelkekre lett kivetve a telekadó, ezért új rendelettel kellett behelyettesíteni, amelynek rendelkezései a kívánt célokat követik.

Amint az a rendelet szövegéből látható, a község teljes területe 3 övezetre lett felosztva, amelyek a telkek használata szempontjából további 3 csoportra osztódnak, éspedig: 1. lakáscélokra beépített építőtelkek; 2. termelési és üzleti célokat szolgáló építőtelkek (termelés, szolgáltatások, kisipar, kereskedelem, vendéglátó-ipar, idegenforgalom, üzleti szolgáltatások...); 3.  társadalmi tevékenységek üzleti céljaira szolgáló építőtelkek.

Az egyes területekre vonatkozóan, a háztelekadó, a pontszámok összessége alapján kerül meghatározásra. A végösszeg függ a terület közműellátottságától, fekvésétől és használati céljától. Az adott terület pontszámát növelheti a fekvés által biztosított, magasabb tevékenységi nyereséghozam lehetősége.

A beépítetlen telkek esetében a területeke közműellátottságát nem értékelik.

Mivel a parasztgazdaságok funkcionális területei (udvarok) éppen a mezőgazdasági tevékenység jellegéből eredően sok esetben nagyméretűek, helytelen és becstelen lenne figyelembe venni a teljes területet (más polgárokhoz viszonyítva hátrányos helyzetbe hoznák az érintetteket), ezért a rendelet 11. cikke 1500 m² területet vesz maximális elszámolási alapul.

Példa a telekadó mértékének kiszámítására: 10. parcellaszám, Dobronak kataszteri község, lakóház mérete 159 m², létesítmény (garázs) 30 m² és udvar 810 m².

1. beépített építőtelek: 189 m² x 115 x 0,055 x12 = 14.345,1 SIT

                                                                      x 0,00023 € x 12 = 59,98 € 

2. beépítetlen építménytelek: 810m² x 40 x 0,012 x 12 = 4665,6 SIT

                                                                      X 0,000050 x 12 = 19,44 €

Legenda:

-           189 m² – a beépített építőtelek – létesítmény felülete

-           115 – a közműellátottság alapján megállapított pontszám (maximum) valamint a fekvés és a felhasználás szerinti pontszám

-           0,055 ( 0,00023) – a havi telekadó kiszámításának pontértéke

-           12 -  az elszámolt hónapok száma

-           59,98 € a beépített háztelekre vonatkozó éves összeg

-           79,42 € a bemutatott esetben a háztartást terhelő végösszeg.

A község nevében az illetékes adóhivatal végzi a telekadó kivetését és beszedését. A telekadót évente egyszer számolják el, és két azonos részletben fizethető be.

Bizonyos feltételek mellett a rendelet lehetővé teszi a fizetés aluli mentességet, aminek feltételeit a polgármester által kinevezett bizottság állapítja meg.

A jelen rendelet rendelkezéseinek be nem tartása esetében, az Adózási Eljárási Törvény általi szankciók, és a jelen rendelet 17. cikkének rendelkezései alkalmazandók.

A háztelekadó befizetése jogcímen begyűjtött források Dobronak Község költségvetési bevételeit képezik, és elsősorban közműfejlesztésre fordíthatók.

A Községi Tanácsnak javaslatot teszek a beterjesztett rendelet megvitatására, és a Dobronak Község Községi Tanácsa Ügyrendje 90. cikke értelmében ennek gyorsított eljárással történő elfogadására.

Indoklás:

A nevezett cikk értelmében, a községi tanács, a javaslattevő kezdeményezésére eldöntheti, hogy ugyanazon az ülésen elvégzi az egyébként kétlépcsős rendeletek mindkét olvasását, amennyiben:

-           nem túl igényes rendeletet módosításáról és kiegészítéséről van szó,

-           a törvény értelmében történik az egyes rendeletek, illetve ezek egyes rendelkezései megszűntetése, illetve hatályon kívül helyezése,

-           a törvényekkel, az állami költségvetéssel, az országgyűlés, a minisztériumok egyéb előírásaival, illetve a községi tanács rendeleteivel szükséges egyeztetni,

-           az alkotmánybíróság, illetve más illetékes szervek határozataival összhangban szükséges egyeztetni, illetve kiegészíteni az okiratokat.

Jelen esetben egy hatályos rendelet módosításáról van szó, ami Dobronak Községben lehetővé teszi a háztelekadó egyszerűbb, és átláthatóbb kiszámítását. A gyorsított eljárást indokolja az a tény is, hogy a rendeletet megvalósító adóhivatalnak mielőbb be kell nyújtanunk a hatályos rendeletet.

A Községi Tanácsnál kezdeményezem a rendelet gyorsított eljárással történő elfogadását.

Utóirat: A rendeletet, a 2007. 03. 21-ei ülésén megvitatta a Községi Tanács mindkét bizottsága (a gazdasági bizottság, és a társadalmi tevékenységekkel foglalkozó bizottság), és az általuk adott két megjegyzést (a 16. cikk utolsó bekezdése és a 18. cikk) a jelen szöveg már teljes egészében figyelembe veszi és tartalmazza.

A két bizottság úgyszintén támogatja a rendeletnek a gyorsított eljárással történő elfogadását.

                                Župan – Polgármester:

                    Marjan Kardinar, egy. okl. agrármérnök