Na podlagi 29. člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 94/07, 27/08-odl. US, 76/08, 79/09, 51/10), Zakona o stvarnem premoženju države in samoupravnih lokalnih skupnosti (Uradni list RS, št. 86/10 in 75/12), Uredbe o stvarnem premoženju države in samoupravnih lokalnih skupnosti (Uradni list RS, št. 34/11, 42/12 in 24/13), Zakon o kmetijskih zemljiščih (Uradni list RS, št. 71/11-UPB in 58/12) in 16. člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list RS št. 35/07, 2/09 in 66/10) je Občinski svet Občine Dobrovnik na 25. redni seji, dne 06.11.2013 sprejel

PRAVILNIK

O ODDAJANJU ZEMLJIŠČ V LASTI OBČINE DOBROVNIK

 V NAJEM ALI ZAKUP

1.  Splošne določbe

1. člen

S tem pravilnikom (v nadaljevanju: pravilnik) se določa postopek in pogoji za sklenitev pogodbe, način in merila za oddajo zemljišč v lasti Občine Dobrovnik v najem ali zakup.

V najem se oddajo stavbna zemljišča v lasti Občine Dobrovnik, v skladu z Zakonom o stvarnem premoženju države in samoupravnih lokalnih skupnosti ter Uredbo o stvarnem premoženju države in samoupravnih lokalnih skupnosti.

Kmetijska zemljišča v lasti Občine Dobrovnik se oddajo v zakup v skladu z Zakonom o kmetijskih zemljiščih.

Višina najemnine in zakupnine se določi po ceniku najema ali zakupa zemljišč v lasti Občine Dobrovnik, ki ga sprejme občinski svet Občine Dobrovnik.

2. člen

V najem ali zakup se oddajo zemljišča v lasti občine Dobrovnik, ki jih občina začasno ne potrebuje.

2.  Postopek za oddajo zemljišča v najem

3. člen

Zemljišče se odda v najem na podlagi neposredne pogodbe, če je predviden letni prihodek od njegove oddaje nižji od 10.000,00 EUR, sicer se uporabita metoda javne dražbe ali metoda javnega zbiranja ponudb.

Če je metoda javne dražbe ali javnega zbiranja ponudb neuspešna, se lahko zemljišče odda v najem na podlagi neposredne pogodbe.

4. člen

Namera o oddaji zemljišč v najem se objavi na uradni spletni strani Občine Dobrovnik, najmanj petnajst dni pred javno dražbo, javnim zbiranjem ponudb oziroma sklenitvijo neposredne pogodbe.

5. člen

Pisne vloge za najem zemljišča z navedbo parcelne številke in katastrske občine s priloženo kopijo katastrskega načrta prosilci posredujejo na naslov: Občina Dobrovnik, Dobrovnik 297, 9223 Dobrovnik.

Prosilec lahko vlogo za najem zemljišča vloži tudi na občini, in sicer ustno na zapisnik.

6. člen

Na podlagi popolne vloge lahko pristojni delavec občinske uprave skupaj s prosilcem opravi ogled zemljišča na terenu.

7. člen

Če je za najem istega zemljišča več interesentov, se le-to odda v najem po metodi javne dražbe ali javnega zbiranja ponudb, pri čemer se zemljišče odda tistemu ponudniku, ki ponudi višjo ceno za m2 zemljišča. Izklicna cena je cena po ceniku.

Če je za zakup istega kmetijskega zemljišča več prosilcev, lahko uveljavljajo prednostno pravico pri zakupu prosilci, ki so določeni v Zakonu o kmetijskih zemljiščih.

8. člen

Občinska uprava vodi evidenco vseh zemljišč v lasti Občine Dobrovnik in register vseh sklenjenih najemnih pogodb za zemljišča, ki so predmet oddaje v najem po tem pravilniku.

3.  Sklenitev pogodbe za najem zemljišča

9. člen

Zemljišče se odda v najem oziroma zakup s sklenitvijo pogodbe o oddaji zemljišča v najem oziroma zakup.

Pogodba mora vsebovati:

·      zemljiškoknjižne in katastrske podatke o zemljišču,

·      namen, za katerega se bo zemljišče uporabljalo,

·      višino najemnine,

·      trajanje najemnega razmerja,

·      način plačevanja najemnine ter sankcije v zvezi z neplačilom,

·      način prenehanja najemnega razmerja ter

·      druge medsebojne pravice in obveznosti pogodbenih strank.

10. člen

Najemnik ne sme oddati zemljišča v podnajem, razen izjemoma in pod istimi pogoji, kot je zemljišče oddano v najem, ob izrecnem predhodnem pisnem soglasju najemodajalca.

11. člen

Najemno razmerje preneha:

·      s potekom časa, za katerega je pogodba sklenjena,

·      s sporazumnim prenehanjem najemne pogodbe,

·      s pisno odpovedjo katerekoli pogodbene stranke,

·      z odstopom najemodajalca od pogodbe,

·      z neplačilom najemnine za tekoče leto,

·      z ugotovijo javne koristi.

12. člen

Vsaka pogodbena stranka lahko pisno odpove pogodbo s šest mesečnim odpovednim rokom.

13. člen

Najemodajalec lahko kadarkoli, brez odpovednega roka, odstopi od pogodbe, če ugotovi:

·      da obstaja dolžnost vrnitve zemljišča v denacionalizacijskem postopku oziroma druge stvarno-pravne ovire,

·      da najemnik ne uporablja zemljišča v skladu z najemno pogodbo,

·      da najemnik ne plača najemnine,

·      da najemnik kako drugače krši pogodbena določila,

·      da zemljišče potrebuje zaradi javne koristi.

14. člen

Javna korist je izkazana, če je zemljišče namenjeno za uporabo oziroma gradnjo objektov javne infrastrukture in drugih objektov javnega pomena.

1.    Zakup kmetijskih zemljišč

15. člen

Na podlagi Zakona o kmetijskih zemljiščih je predmet zakupa kmetijsko zemljišče (lahko s pripadajočimi objekti, napravami in dolgoletnimi nasadi).

Zemljišče se odda v zakup s sklenitvijo pogodbe o oddaji zemljišča v zakup.

Pogodba o zakupu kmetijskega zemljišča (v nadaljnjem besedilu: zakupna pogodba) mora vsebovati zlasti:

·      zemljiškoknjižne in katastrske podatke o zemljišču,

·      namen, za katerega se bo zemljišče uporabljalo,

·      višino zakupnine,

·      trajanje zakupnega razmerja,

·      način plačevanja zakupnine ter sankcije v zvezi z neplačilom,

·      način prenehanja zakupnega razmerja ter

·      druge medsebojne pravice in obveznosti pogodbenih strank.

16. člen

Doba zakupa mora ustrezati namenu uporabe zakupnega zemljišča in ne sme biti krajša kot:

·      25 let, če naj rabi  zemljišče osnovanju vinogradnikov, sadovnjakov ali hmeljišča,

·      15 let, če naj rabi zemljišče osnovanju nasadov hitrorastočih listavcev,

·      10 let, če naj rabi zemljišče za druge namene.

Zakupodajalec lahko odda zemljišče v zakup za krajši čas:

·    osebi, ki se po tem zakonu ne šteje za kmeta in v primerih,

·    ko je vložena zahteva za vrnitev nepremičnine v naravi po določbah zakona o  denacionalizaciji in drugih predpisih,

·    ko pri gradnji ali obnovi komunalnih vodov in naprav občina namesto odškodnine nudi odvzemnikom zemljišč enakovredno kmetijsko zemljišče.

17. člen

Zakupna pogodba lahko vsak čas sporazumno preneha.

Zakupna pogodba preneha tudi, če zakupno zemljišče v skladu z zakonom preneha biti kmetijsko zemljišče.

18. člen

Občina Dobrovnik lahko na ponudbi objavi tudi druge razpisne pogoje kot so:

·      pogoj, da bodoči zakupnik na zemljišču na lastne stroške očisti grmovje in drugo zarast;

·      pogoje o omejitvah rabe glede na veljavne prostorske akte, vodovarstvena območja, kulturno spomeniške omejitve, naravovarstvene omejitve ter druge pogoje;

·      pred oddajo zemljišč v zakup se lahko večje površine razdelijo oziroma manjše površine združijo in se kot take ponudijo na razpisu, kar občina v ponudbi navede posebej.

19. člen

Zakupodajalec sme od pogodbe odstopiti, če zakupnik:

·      ne rabi zemljišča kot dober gospodar;

·      obdeluje zakupno zemljišče v nasprotju s sklenjeno pogodbo;

·      v nasprotju z zakupno pogodbo daje zakupno zemljišče v podzakup;

·      tudi po opominu zakupodajalca uporablja zemljišče v nasprotju s pogodbo ali na način, ki povzroča škodo imetju zakupodajalca;

·      ne plača zakupnine v 15 dneh po prejetem opominu;

·      če zasadi na zemljišču, ki ga ima v zakupu, trajne nasade ali gradi objekte brez soglasja lastnika.

5.    Osnove in merila za določitev višine najemnin (zakupnin) za zemljišča

20. člen

Višina letnih najemnin in zakupnin je določena s cenikom najema ali zakupa zemljišč v lasti Občine Dobrovnik, ki ga potrdi občinski svet in se praviloma vsako leto poviša za indeks cen življenjskih potrebščin.

V primeru, da nastopi obveznost plačila davka na dodano vrednost, ga plača najemnik oziroma zakupnik.

21. člen

Če najemodajalec odpove najemno razmerje zaradi dolžnosti vrnitve zemljišča v denacionalizacijskem postopku oziroma najemno razmerje preneha zaradi ugotovitve javne koristi, se najemniku vrne že plačana najemnina brez obresti za čas, ko zemljišča ne more več uporabljati.

6.    Merila za določitev višine najemnine in zakupnine

22. člen

Najemnina ali zakupnina se obračunava enkrat letno. V primeru višjega zneska se lahko razdeli na največ 12. obrokov.

Letna najemnina ali zakupnina se plačuje na podlagi izstavljenega računa Občine Dobrovnik.

7.    Prehodne in končne določbe

23. člen

Vsi že začeti postopki oddaje zemljišč v najem ali zakup se izvedejo po določbah tega pravilnika.

24. člen

Že sklenjene pogodbe o najemu ali zakupu nepremičnin ostanejo v veljavi do izteka najemnega oziroma zakupnega razmerja.

25. člen

Ta pravilnik začne veljati osmi dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik.

Številka:  030-0001/2010-43/2013

Dobrovnik, dne:  06.11.2013

A Helyi Önkormányzati Törvény (Uradni list RS, 94/07, 27/08-odl. US, 76/08, 79/09 és 51/10 sz.) 29. cikke, a Köztársaság és a Helyi Önkormányzati Közösség Tényleges Tulajdonáról szóló Törvény (Uradni list RS, 86/10 és 75/12 sz.),  a Köztársaság és a Helyi Önkormányzati Közösség Tényleges Tulajdonáról szóló Rendelet (Uradni list RS, 34/11, 42/12 és 24/13 sz.), valamint Dobronak Község Statútuma (Uradni list RS, 35/07, 2/09 és 66/10) 16. cikke alapján, Dobronak Község Községi Tanácsa 2013.11.06-án, 25. rendes ülésén, elfogadásra került a

SZABÁLYZAT DOBRONAK KÖZSÉG TULAJDONÁBAN LÉVŐ FÖLDTERÜLETEK BÉRBEADÁSÁRÓL VAGY HASZONBÉRLETBE ADÁSÁRÓL

1.  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikkely

Jelen Szabályzattal (a továbbiakban: szabályzat) meghatározásra kerül a Dobronak Község tulajdonában lévő földterületek bérbeadásáról vagy haszonbérletbe adásáról szóló szerződés megkötési eljárása és feltételei, módja valamint mércéi.

A Dobronak Község tulajdonában lévő építési telkek a Köztársaság és a Helyi Önkormányzati Közösség Tényleges Tulajdonáról szóló Törvénnyel és a Köztársaság és a Helyi Önkormányzati Közösség Tényleges Tulajdonáról szóló Rendelettel összhangban kerülnek bérbeadásra.

A Dobronak Község tulajdonában lévő földterületek a Mezőgazdasági Földterületekről szóló Törvénnyel összhangban kerülnek haszonbérletbe adásra.

A bérbeadás és haszonbérletbe adás díja a Dobronak Község tulajdonában lévő földterületek bérbeadási és haszonbérletbe adási árjegyzék alapján kerül meghatározásra, amit a Dobronaki Községi Tanács erősít meg.

2. cikkely

A Dobronak Község tulajdonában lévő azon földterületek kerülnek bérbeadásra vagy haszonbérletbe adásra, amelyeket a község ideiglenesen nem használ.

2.  A FÖLDTERÜLETEK BÉRBEADÁSÁNAK ELJÁRÁSA

3. cikkely

A földterület közvetlen szerződés alapján kerül bérbeadásra, amennyiben a bérbeadás utáni előrelátott éves bevétel 10.000,00 eurónál alacsonyabb, különben nyilvános árverés vagy nyilvános ajánlattétel módszere kerül alkalmazásra.

Amennyiben a nyilvános árverés vagy a nyilvános ajánlattétel módszere sikertelennek bizonyul, akkor a földterület közvetlen szerződés alapján kerülhet bérbeadásra.  

4. cikkely

A földterület bérbeadási szándéka Dobronak Község hivatalos honlapján legalább 15 nappal a nyilvános árverezés, a nyilvános ajánlattétel vagy a közvetlen szerződé megkötése előtt kerül közzétételre.

5. cikkely

A földterület bérbevevésére vonatkozó írásos beadványokat a parcellaszám és a kataszteri község számával, valamint a kataszteri terv fénymásolatával együtt az Občina Dobrovnik, Dobrovnik 297, 9223 Dobrovnik címre kell a kérelmezőknek továbbítani.

A kérelmező a bérbevevésre vonatkozó beadványt a községen is benyújthatja, mégpedig szóban, jegyzőkönyvbe vétellel.  

6. cikkely

A teljes beadvány alapján a Községi Hivatal illetékes alkalmazottja a kérelmezővel együtt a földterületet terepen is megnézheti. 

7. cikkely

Amennyiben egy bizonyos földterület iránt több kérelmező érdeklődik, akkor a földterület nyilvános árverezés vagy nyilvános ajánlattétel alapján kerül bérbeadásra, de ebben az esetben a földterület azé a kérelmezőé lesz, aki a földterület négyzetméteréért magasabb ajánlatot tesz. A kikiáltási ár az árjegyzéki ár.

Amennyiben egy bizonyos földterület iránt több kérelmező érdeklődik, akkor a haszonbérletbe vevéskor azok a kérelmezők részesülnek előnyben, akik a Mezőgazdasági Földterületekről Szóló Törvényben vannak meghatározva.

8. cikkely

A Községi Hivatal nyilvántartást vezet a Dobronak Község tulajdonában lévő összes földterületről és azon földterületek bérbeadási szerződéséről, amelyek a jelen Szabályzat szerint bérbeadásra kerülnek. 

3.  A FÖLDTERÜLET BÉRBEVÉTELI SZERZŐDÉSÉNEK MEGKÖTÉSE

9. cikkely

A földterület bérbeadásra vagy haszonbérletbe adásra a földterület bérbeadásáról vagy haszonbérletbe adásáról szóló szerződés megkötése alapján kerül sor.

A szerződésnek tartalmaznia kell:

·      a földterületre vonatkozó anyakönyvi és kataszteri adatokat,

·      a földterület használati szándékát,

·      a bérleti díjat,

·      a bérlőviszony időtartamát,

·      a bérleti díj fizetésének módját és a nem fizetésre vonatkozó szankciót,

·     a bérlőviszony megszakítási módját, valamint  

·     az egyéb egymásközti jogokat és a szerződő felek kötelességeit.

10. cikkely

A földterület bérlője a földterületet nem adhatja ki albérlőnek, illetve csak kivételesen és azonos feltételek mellett, mint amilyenek mellett bérbe volt neki is adva, de csak kizárólag a bérbeadó előzetes írásos beleegyezésével.

11. cikkely

A bérbeadásból eredő viszony megszűnik:

·      a szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

·      a bérbeadási szerződés egyezményes megszűnésével,

·      bármelyik szerződő fél írásos felmondásával,

·      amennyiben a bérbeadó felmondja a szerződést,

·      amennyiben a bérleti díj nem kerül törlesztésre a folyó évben,

·      amennyiben közjó kerül megállapításra.

12. cikkely

Minden szerződő fél írásban felmondhatja a szerződést hat hónapos felmondási határidővel.

13. cikkely

A bérbeadó bármikor, felmondási határidő nélkül felmondhatja a szerződést, amennyiben megállapítja, hogy:

·     fennáll a földterület visszaadási kötelessége a denacionalizációs eljárásban, illetve egyéb tényleges jogi akadályok léteznek,

·      a bérlő a földterületet nem a bérbevételi szerződésben meghatározottak alapján használja,

·      a bérlő nem törleszti a bérleti díjat,

·      a bérlő bármilyen módon megszegi a szerződésben meghatározottakat,

·      a földterületet közjó miatt használja.

14. cikkely

A közjó haszna akkor van kimutatva, amikor a földterület köz-infrastrukturális és egyéb nyilvános jellegű létesítmények használatának illetve építésének van szánva.

1.    A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜLETEK HASZONBÉRLETBE ADÁSA

15. cikkely

A Mezőgazdasági Földterületekről szóló törvénnyel összhangban a haszonbérletbe adás tárgyát a mezőgazdasági földterületek képezik (a hozzátartozó létesítményekkel, készülékekkel és a többéves ültetvényekkel együtt).

A földterület haszonbérletbe adásra a földterület haszonbérletbe adásáról szóló szerződés megkötése alapján kerül sor.

A mezőgazdasági földterület haszonbérletbe adásáról (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) szóló szerződésnek tartalmaznia kell:

·      a földterületre vonatkozó anyakönyvi és kataszteri adatokat,

·      a földterület használati szándékát,

·      a haszonbérleti díjat,

·      a haszonbérlőviszony időtartamát,

·      a haszonbérleti díj fizetésének módját és a nem fizetésre vonatkozó szankciót,

·     a haszonbérlőviszony megszakítási módját, valamint  

·     az egyéb egymásközti jogokat és a szerződő felek kötelességeit.

16. cikkely

A haszonbérletbe vevés időszakának meg kell felelnie a haszonbérletbe adott földterület-használati szándékának és nem lehet rövidebb:

·      25 évnél, amennyiben a terület szőlőskert, gyümölcsös vagy komlóföldként lesz alkalmazva,

·      15 évnél, amennyiben gyorsnövésű lomhullató ültetvények létrehozására lesz alkalmazva,

·      10 évnél, amennyiben egyéb célokra lesz alkalmazva.

 A haszonbérbe adó a földterületet rövidebb időre is haszonbérbe adhatja:

·   olyan személynek, amely a törvény szerint nem minősül parasztgazdának, és olyan esetekben,

·   amikor a denacionalizációs törvény szabványai és egyéb előírások alapján benyújtották az ingatlan természetben történő visszaadásának követelését,

·   amikor a kommunális vízvezeték és készülékek építésekor vagy felújításakor a község kárpótlás helyett azoknak, akiktől elvette a földterületet egyenértékű mezőgazdasági területet kínál fel.

17. cikkely

A haszonbérbe adási szerződés megegyezés alapján bármikor megszűnhetik.

A haszonbérbe adási szerződés megszűnik akkor is, amikor a haszonbérbe adott földterület megszűnik mezőgazdasági földterületként.

18. cikkely

Dobronak Község egyéb pályázati feltételeket is megjelenthet, mint pl.:

·   azt a feltételt, hogy a jövőbeni haszonbérlő a földterületen saját költségeire távolítsa el a bokrokat és az egyéb gazt;

·   feltételeket szabhat a használat korlátozására vonatkozóan a vonatkozó területrendezési dokumentumok, a vízvédelmi terület, a kulturális örökség megvédése és a természetvédelmi korlátozások alapján, valamint egyéb korlátozásokat;

·   a földterület haszonbérletbe adása előtt a nagyobb területeket fel lehet aprózni, illetve a felaprózottakat össze lehet hozni és így felkínálni a pályázati kiírásban, amit a község a kínálatban külön feltüntet.

19. cikkely

A haszonbérletbe adó felmondhatja a szerződést, amennyiben a haszonbérlő:

·      nem a jó gazda elvei alapján használja földterületet;

·      a haszonbérletbe vett földterületet a szerződésben meghatározottakkal ellentétben műveli meg;

·      a haszonbérleti szerződéssel ellentétben a földterületet al-haszonbérletbe adja ki;

·     a haszonbérletbe adó figyelmeztetését követően is a földterületet a szerződésben meghatározottakkal ellentétben műveli meg, illetve oly módon, hogy a haszonbérletbe adó területén károkat okoz;

·      nem fizeti ki a haszonbérleti díjat a fizetési emlékeztető kézbesítését követően 15 napon belül;

·      amennyiben a haszonbérletbe adott területen ültetvényt rendez be vagy a tulajdonos beleegyezése nélkül létesítményeket épít.

5. A FÖLDTERÜLETEK BÉRLETI (HASZONBÉRLETI) DÍJA MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPJAI ÉS MÉRCÉI

20. cikkely

Az éves bérleti és haszonbérleti díj a Dobronak Község tulajdonában lévő földterületek bérleti és haszonbérleti árjegyzékével kerül meghatározásra, amit a Községi Tanács erősít meg és évente a fogyasztási cikkek árával párhuzamosan növekszik.

Abban az esetben, amikor fennáll a hozzáadott értékadó fizetésének kötelezettsége, azt a bérlő illetve a haszonbérlő törleszti.

21. cikkely

Amennyiben a bérbeadó megszünteti a bérleti viszonyt a földterület visszaszolgáltatása miatt a denacionalizációs eljárásban, illetve a bérleti viszony egyéb közérdekű megfontolások miatt megszűnik, akkor a bérlőnek megtérítésre kerül a már befizetett bérleti díj, kamatmentesen arra az időre, amikor a földet már nem használhatja

6.    A BÉRLETI ÉS A HASZONBÉRLETI DÍJ MEGHATÁROZÁSÁNAK MÉRCÉI

22. cikkely

A bérleti vagy a haszonbérleti díj évente egyszer kerül elszámolásra. Nagyobb összeg esetén legtöbb 12 részletben lehet törleszteni.

Az éves bérleti vagy a haszonbérleti díjat a Dobronak Község által kiállított számla alapján kell befizetni.

7.    ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikkely

A már elkezdett bérbeadási vagy haszonbérletbe adási eljárások jelen szabályzattal összhangban kerülnek megvalósításra.

24. cikkely

A már megkötött bérbeadási vagy haszonbérletbe adási szerződések a bérlő vagy haszonbérlő viszony lejártáig érvényesek maradnak.

25. cikkely

Jelen szabályrendelet a Községi Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől számított 15. napon lép hatályba.

Szám:  030-0001/2010-43/2013

Kelt.: 2013.11.06.