New Page 2

Na podlagi 29. člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 100/05 in 60/07), 29. člena Zakona o javnih financah ( Uradni list RS, št. 79/99, 124/00 79/01, 30/02, 56/02-ZJU, 127/2006-ZJZP, 14/2007-ZSPDPO, 109/08 in 49/09) in 121. člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list RS, št. 35/2007 in 02/2009) je Občinski svet občine Dobrovnik na 24. redni seji z  dne 16.12.2009 sprejel

 

ODLOK

 

O PRORAČUNU OBČINE DOBROVNIK ZA LETO 2010

 

 

 

1. SPLOŠNA DOLOČBA

 

1. člen

 

(vsebina odloka)

 

 

 

S tem odlokom se za Občino Dobrovnik za leto 2010 določajo proračun, postopki izvrševanja proračuna ter obseg zadolževanja in poroštev občine in javnega sektorja na ravni občine (v nadaljevanju: proračun).

 

 

 

2. VIŠINA SPLOŠNEGA DELA PRORAČUNA IN STRUKTURA POSEBNEGA DELA PRORAČUNA

 

 

 

2. člen

 

( sestava proračuna in višina splošnega dela proračuna)

 

 

 

V splošnem delu proračuna so prikazani prejemki in izdatki po ekonomski klasifikaciji do ravni kontov.

 

 

 

Splošni del proračuna se na ravni podskupin kontov določa v naslednjih zneskih:

 

 

 

 

 

A. BILANCA PRIHODKOV IN ODHODKOV

 

 

 

V eurih

 

Skupina/Podskupina kontov/Konto/Podkonto

Proračun 2010

 

1

 

2

 

3

 

 

 

I.

 

S K U P A J    P R I H O D K I

 

(70+71+72+73+74+78)

3.270.479

 

 

 

TEKOČI  PRIHODKI (70+71)

 

1.074.879

 

70

 

DAVČNI  PRIHODKI

(700+703+704)

881.162

 

700

 

DAVKI NA DOHODEK IN DOBIČEK

 

788.642

 

703

 

DAVKI NA PREMOŽENJE

 

74.520

 

704

 

DOMAČI DAVKI NA BLAGO IN STORITVE

 

18.000

 

71

 

NEDAVČNI PRIHODKI

(710+711+712+713+714)

193.717

 

710

 

UDELEŽBA NA DOBIČKU IN DOHODKI

 

41.590

 

711

 

TAKSE IN PRISTOJBINE

 

1.000

 

712

 

DENARNE KAZNI

 

2.350

 

713

 

PRIHODKI OD PRODAJE BLAGA IN STORITEV

 

1.200

 

714

 

DRUGI NEDAVČNI PRIHODKI

 

 

 

72

 

KAPITALSKI PRIHODKI

 

 

 

720

 

PRIHODKI OD PRODAJE OSNOVNIH SREDSTEV

 

 

 

 

722

 

PRIHODKI OD PRODAJE ZEMLJIŠČ IN NEOPREDMETENIH SREDSTEV

 

130.000

 

73

 

PREJETE DONACIJE

 

86.172

 

730

 

 

 

PREKETE DONACIJE IN DARILA

 

86.172

 

 

 

 

 

 

74

 

TRANSFERNI PRIHODKI

 

1.923.428

 

740

 

TRANSFERNI PRIHODKI IZ DRUGIH JAVNOFINANČNIH INSTITUCIJ

 

1.923.428

 

 

 

II.

 

S K U P A J   O D H O D K I

 

(40+41+42+43)

3.654.264

 

40

 

TEKOČI  ODHODKI

(400+401+402+403+409)

749.087

 

400

 

PLAČE IN DRUGI IZDATKI ZAPOSLENIM

 

218.557

 

401

 

PRISP. DELODAJALCEV ZA SOC. VARNOST

 

33.778

 

402

 

IZDATKI ZA BLAGO IN STORITVE

 

418.252

 

403

 

PLAČILA DOMAČIH OBRESTI

 

73.500

 

409

 

REZERVE

 

5.000

 

41

 

TEKOČI TRANSFERI

 

486.461

 

410

 

SUBVENCIJE

4.000

 

411

 

TRANSFERI POSAMEZNIKOM IN GOSPODINJSTVOM

141.575

 

412

 

TRANSF.NEPROFIT. ORGANIZACIJAM IN USTANOVAM

 

133.490

 

413

 

DRUGI TEKOČI DOMAČI TRANSFERI

 

207.396

 

42

 

INVESTICIJSKI ODHODKI

 

2.394.580

 

420

 

NAKUP IN GRADNJA OSNOVNIH SREDSTEV

 

2.394.580

 

43

 

INVESTICIJSKI TRANSFERI

 

24.136

 

432

 

INVESTICIJSKI TRANSFERI PRORAČUNSKIM UPORABNIKOM

 

24.136

 

 

 

III.

 

PRORAČUNSKI  PRIMANJKLJAJ

 (I. - II.)

 

-383.785

 

 

B.

 

RAČUN FINANČNIH TERJATEV IN NALOŽB

 

 

 

75

IV.

PREJETA  VRAČILA  DANIH  POSOJIL  IN PRODAJA  KAPITALSKIH  DELEŽEV 

(750+751)

0

 

750

 

PREJETA VRAČILA DANIH POSOJIL

 

0

 

751

 

PRODAJA KAPITALSKIH DELEŽEV

 

0

 

44

V.

DANA  POSOJILA  IN  POVEČANJE

KAPITALSKIH  DELEŽEV 

(440+441)

0

 

440

 

DANA POSOJILA

 

0

 

441

 

POVEČANJE KAPITALSKIH DELEŽEV IN NALOŽB

 

0

 

 

VI.

PREJETA  MINUS  DANA  POSOJILA  IN SPREMEMBE  KAPITALSKIH  DELEŽEV (IV. - V.)

 

0

 

 

C.

 

 

RAČUN  FINANCIRANJA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

50

VII.

ZADOLŽEVANJE                                             

(550+551)

249.000

 

500

 

DOMAČE ZADOLŽEVANJE

 

249.000

 

55

VIII.

ODPLAČILA  DOLGA                                     

(550+551)

50.000

 

550

 

ODPLAČILA DOMAČEGA DOLGA

 

50.000

 

 

IX.

SPREMEMBA STANJA SREDSTEV NA RAČUNIH (I.+IV.+VII.-II.-V.-VIII.)

 

-184.785

 

 

X.

NETO  ZADOLŽEVANJE 

(VII-VIII. )

 

199.000

 

 

XI. NETO FINANCIRANJE

(VI.+X.-IX)

 

383.785

 

 

XIII. STANJE SREDSTEV NA RAČUNIH DNE 31.12.2009 PRETEKLEGA LETA

       9009 Splošni sklad za drugo            

 

184.785

 

Posebni del proračuna sestavljajo finančni načrti neposrednih uporabnikov, ki so razdeljeni na naslednje programske dele: področja proračunske porabe, glavne programe in podprograme, predpisane s programsko klasifikacijo izdatkov občinskih proračunov. Podprogram je razdeljen na proračunske postavke, te pa na podskupine kontov in konte, določene s predpisanim kontnim načrtom.

 

Posebni del proračuna do ravni proračunskih postavk – podkontov in načrt razvojnih programov sta prilogi k temu odloku in se objavita na oglasni deski Občine Dobrovnik.

Načrt razvojnih programov sestavljajo projekti.

 

3. POSTOPEK IZVRŠEVANJA PRORAČUNA

 

3. člen

(izvrševanje proračuna)

 

Proračun se izvršuje na ravni proračunske postavke – podkonta.

 

4. člen

( namenski prihodki in odhodki proračuna)

 

 

Namenski prihodki proračuna so poleg prihodkov, določenih v prvem stavku prvega odstavka 43. člena ZJF, tudi naslednji prihodki:

prihodki požarne takse; prihodki ožjih delov lokalnih skupnosti; transferi iz državnega proračuna in Evropske unije, okoljska dajatev za onesnaževanje okolja zaradi odlaganja odpadkov, okoljska dajatev za onesnaževanje okolja zaradi odvajanja odpadnih voda, turistična taksa ter komunalni prispevek.

Če so namenski prejemki vplačani v proračun v nižjem obsegu kot je izkazan v proračunu, lahko uporabnik prevzema in plačuje obveznosti samo v višini dejansko vplačanih oz. razpoložljivih sredstev. 

5. člen

( prerazporejanje pravic porabe)

 

Osnova za prerazporejanje pravic porabe je zadnji sprejeti proračun, spremembe proračuna ali rebalans proračuna.

O prerazporeditvah pravic porabe v posebnem delu proračuna (finančnem načrtu neposrednega uporabnika) odloča na predlog neposrednega uporabnika župan s soglasjem finančne službe.

In sicer, med podprogrami znotraj finančnega načrta, med podprogrami v okviru glavnega programa, med glavnimi programi v okviru področja proračunske porabe in področji porabe.

Uporabnik lahko samostojno prerazporeja proračunska sredstva med podkonti v okviru iste proračunske postavke.

Prerazporejanje s kontov na druge konte s postavk lastne udeležbe pri projektih EU (Interreg IIIA, Phare) in s postavk namenskih sredstev ni dovoljeno.

Župan s poročilom o izvrševanju proračuna v mesecu juliju in konec leta z zaključnim računom poroča občinskemu svetu o veljavnem proračunu za leto 2010 in njegovi realizaciji.

6. člen

( neposredni in posredni proračunski uporabniki)

Sredstva proračuna se med letom zagotavljajo neposrednim in posrednim uporabnikom, ki so v posebnem delu proračuna opredeljeni kot proračunski uporabniki ali upravičenci.

Odhodki in drugi izdatki proračuna po proračunskih uporabnikih so izkazani v posebnem delu proračuna.

Proračunski uporabniki so dolžni predložiti potrebne podatke za analizo poslovanja, ki jih zahteva župan, računovodstvo ali nadzorni odbor.

7. člen

(največji dovoljeni obseg prevzetih obveznosti v breme proračunov prihodnjih let)

Neposredni uporabnik lahko v tekočem letu razpiše javno naročilo za celotno vrednost projekta, ki je vključen v načrt razvojnih programov, če so zanj načrtovane pravice porabe na proračunskih postavkah v sprejetem proračunu.

Skupni obseg prevzetih obveznosti neposrednega uporabnika, ki bodo zapadle v plačilo v prihodnjih letih za investicijske odhodke in investicijske transfere ne sme presegati 70% pravic porabe v sprejetem finančnem načrtu neposrednega uporabnika.

 

Skupni obseg prevzetih obveznosti neposrednega uporabnika, ki bodo zapadle v plačilo v prihodnjih letih za blago in storitve in za tekoče transfere, ne sme presegati 25 %  pravic porabe v sprejetem finančnem načrtu neposrednega uporabnika.

Omejitve iz prvega in drugega odstavka tega člena ne veljajo za prevzemanje obveznosti z najemnimi pogodbami, razen če na podlagi teh pogodb lastninska pravica preide oziroma lahko preide iz najemodajalca na najemnika, in prevzemanje obveznosti za dobavo elektrike, telefona, vode, komunalnih storitev in drugih storitev, potrebnih za operativno delovanje neposrednih uporabnikov.

Prevzete obveznosti iz drugega in tretjega odstavka tega člena se načrtujejo v  finančnem načrtu neposrednega uporabnika in načrtu razvojnih programov.

8. člen

(izvrševanje proračuna)

Če prejemki proračuna ne pritekajo v predvideni višini, lahko župan na predlog finančne službe največ za 45 dni zadrži izvrševanje posameznih izdatkov proračuna.

Med izvrševanjem proračuna se lahko na predlog proračunskega uporabnika ter s soglasjem  finančne službe, odpre nov podkonto za izdatke, ki jih pri planiranju proračuna ni bilo mogoče predvideti oz. se je kasneje izkazalo, da podkonto ne ustreza ekonomskemu namenu porabe. Nov podkonto se odpre v okviru že odprte proračunske postavke ali nove proračunske postavke v okviru sredstev posameznega proračunskega uporabnika.

9. člen

(spreminjanje načrta razvojnih programov)

Predstojnik neposrednega uporabnika (župan oziroma v primeru ožjih delov občin svet ali predsednik sveta, če je tako določeno v statutu) lahko spreminja vrednost projektov v načrtu razvojnih programov. Projekte, katerih vrednost se spremeni za več kot 20% mora predhodno potrditi občinski svet.

Projekti, za katere se zaradi prenosa plačil v tekoče leto, zaključek financiranja prestavi iz predhodnega v tekoče leto, se uvrstijo v načrt razvojnih programov po uveljavitvi proračuna.

Novi projekti se uvrstijo v načrt razvojnih programov na podlagi odločitve občinskega sveta.

10. člen

(proračunski skladi)

Proračunski skladi so:

1.           poračun proračunske rezerve, oblikovane po ZJF,

Proračunska rezerva se v letu 2010 oblikuje v višini 2.000,00 EUR.

Na predlog za finance pristojnega organa občinske uprave odloča o uporabi sredstev proračunske rezerve za namene iz drugega odstavka 49. člena ZJF župan in o tem s pisnimi poročili obvešča občinski svet.

Med odhodki proračuna se del predvidenih proračunskih prejemkov vnaprej ne razporedi, ampak zadrži kot splošna proračunska rezervacija, ki se v proračunu posebej izkazuje. Sredstva splošne proračunske rezervacije v višini 3.000,00 EUR se uporabljajo za nepredvidene namene, za katere v proračunu niso zagotovljena sredstva, ali za namene, za katere se med letom izkaže, da niso zagotovljena sredstva v zadostnem obsegu, ker jih v proračunu ni bilo mogoče načrtovati.

O uporabi sredstev splošne proračunske rezervacije odloča župan, ki o tem polletno poroča občinskemu svetu.

4. POSEBNOSTI UPRAVLJANJA IN PRODAJE STVARNEGA IN FINANČNEGA PREMOŽENJA DRŽAVE

11. člen

(odpis dolgov)

Če so izpolnjeni pogoji iz tretjega odstavka 77. člena ZJF, lahko župan  v letu 2010 odpiše ali delno odpiše plačilo dolga do višine 100,00 EUR, ki ga ima posamezen dolžnik do občine,  vendar največ do skupne višine 2.000,00 EUR vseh dolgov v letu 2010.

Kot dolg iz predhodnega odstavka se ne šteje dolg do občine iz naslova obveznih dajatev.

5. OBSEG ZADOLŽEVANJA IN POROŠTEV OBČINE IN JAVNEGA SEKTORJA

12. člen

(obseg zadolževanja občine in izdanih poroštev občine)

Če se zaradi neenakomernega pritekanja prihodkov izvrševanje proračuna ne more uravnovesiti, se lahko občina likvidnostno zadolži do višine  249.000,00 EUR. Znesek likvidnostne zadolžitve mora biti odplačan do konca proračunskega leta. O likvidnostni zadolžitvi odloča župan.

Zaradi kritja presežkov odhodkov nad prihodki v bilanci prihodkov in odhodkov, presežkov izdatkov nad prejemki v računu finančnih terjatev in naložb ter odplačila dolgov v računu financiranja občina v proračunu za leto 2010  ne predvideva dolgoročnega zadolževanja, presežek odhodkov nad prihodki se bo uskladil s kratkoročnim zadolževanjem.

6. PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE

13. člen

(začasno financiranje v letu 2011)

V obdobju začasnega financiranja Občine Dobrovnik v letu 2011, če bo začasno financiranje potrebno, se uporablja ta odlok in sklep o določitvi začasnega financiranja.

14. člen

(uveljavitev odloka)

Ta odlok začne veljati naslednji dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik, uporablja pa se od 01.01.2010.

Številka: 030-1/2009-35

Datum: 16.12.2009

                                                                           ŽUPAN OBČINE DOBROVNIK

                                                                           DOBRONAK KÖZSÉG POLGÁRMESTERE

                                                                           Marjan Kardinar, univ.dipl.inž.agr., l.r.

 

 

A Helyi Önkormányzati Törvény (UL RS 100/05 és 60/07) 29. cikke, a Közfinanszírozási Törvény (UL RS 79/99, 124/00 79/01, 30/02, 56/02-ZJU, 127/2006-ZJZP, 14/2007-ZSPDPO, 109/08 és 49/09) 29. cikke, valamint Dobronak Község Statútumának (UL RS 35/2007 és 02/2009) 121. cikkelye alapján Dobronak Község Községi Tanácsának 2009.12.16-ai, 24. rendes ülésén elfogadásra került az alábbi

 

RENDELET

DOBRONAK KÖZSÉG 2010-ES ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL

 

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

1. cikk

(a rendelet tartalma)

 

Jelen Szabályrendelet meghatározza Dobronak Község 2010-es évi költségvetését (a továbbiakban: költségvetés), a költségvetés végrehajtását, valamint az eladósodás mértékét, továbbá a községi és a községi színtű közszféra kezességvállalását.

 

2. A KÖLTSÉGVETÉS ÁLTALÁNOS RÉSZÉNEK MÉRTÉKE ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KÜLÖN RÉSZÉNEK FELÉPÍTÉSE

2. cikk

(a költségvetés összetétele és a költségvetés általános részének mértéke)

 

 

A költségvetés általános részében a számlacsoportok szintjén az alábbi bevételek és kiadások kerülnek meghatározásra:

 

A költségvetés általános részének számla-alcsoport szintjén az alábbi összegek kerülnek meghatározásra:

 

A. MÉRLEGEGYENLEG

 

 

euróban

 

Csoport/Számla-alcsoport/Számla/Alszámla

2010-es költségvetés

 

1

 

2

 

3

 

 

 

I.

 

BEVÉTELEK ÖSSZESEN

 

(70+71+72+73+74+78)

3.270.479

 

 

 

BEVÉTELEK (70+71)

 

1.074.879

 

70

 

ADÓBEVÉTELEK

(700+703+704)

881.162

 

700

 

JÖVEDELEM- ÉS NYERESÉGADÓ

 

788.642

 

703

 

VAGYONADÓ

 

74.520

 

704

 

ÁRU ÉS SZOLGÁLTATÁSOK UTÁNI HAZAI ADÓ

 

18.000

 

71

 

NEM ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK

(710+711+712+713+714)

193.717

 

710

 

NYERESÉGRÉSZESEDÉS ÉS JÖVEDELMEK

 

41.590

 

711

 

ILLETÉKEK

 

1.000

 

712

 

PÉNZÜGYI BÍRSÁGOK

 

2.350

 

713

 

ÁRU- ÉS SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKESÍTÉSI BEVÉTELEI

 

1.200

 

714

 

EGYÉB NEM ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK

 

 

 

72

 

TŐKEBEVÉTELEK

 

 

 

720

 

ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

 

 

 

 

722

 

FÖLDTERÜLETEK ÉS IMMATERIÁLIS ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSÉBEN SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

 

130.000

 

73

 

KAPOTT DONÁCIÓK 

 

86.172

 

730

 

 

 

KAPOTT DONÁCIÓK ÉS AJÁNDÉKOK

 

86.172

 

 

 

 

 

 

74

 

ÁTVEZETÉSI BEVÉTELEK

 

1.923.428

 

740

 

EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEKTŐL KAPOTT ÁTVEZETÉSEK

 

1.923.428

 

 

 

II.

 

KIADÁSOK ÖSSZESEN

 

(40+41+42+43)

3.654.264

 

40

 

KIADÁSOK

(400+401+402+403+409)

749.087

 

400

 

BÉRKÖLTSÉGEK

 

218.557

 

401

 

MUNKÁLTATÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKA

 

33.778

 

402

 

ÁRU ÉS SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGEK

 

418.252

 

403

 

FIZETETT HAZAI KAMATOK

 

73.500

 

409

 

CÉLTARTALÉKOK

 

5.000

 

41

 

FOLYAMATOS ÁTVEZETÉSEK

 

486.461

 

410

 

SZUBVENCIÓK

4.000

 

411

 

ÁTVEZETÉSEK EGYÉNEKNEK ÉS HÁZTARTÁSOKNAK

141.575

 

412

 

ÁTVEZETÉSEK NON-PROFIT INTÉZMÉNYEKNEK ÉS SZERVEZETEKNEK

 

133.490

 

413

 

EGYÉB HAZAI ÁTVEZETÉSEK

 

207.396

 

42

 

BERUHÁZÁSOK

 

2.394.580

 

420

 

ESZKÖZÖK ÉPÍTÉSE ÉS VÁSÁRLÁSA

 

2.394.580

 

43

 

BERUHÁZÁSI ÁTVEZETÉSEK

 

24.136

 

432

 

KÖLTSÉGVETÉSI FOGYASZTÓK BERUHÁZÁSI ÁTVEZETÉSEI

 

24.136

 

 

 

III.

 

KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY

 (I. - II.)

 

-383.785

 

 

B.

 

PÉNZÜGYI KÖVETELÉSEK ÉS BEFEKTETÉSEK SZÁMLÁJA

 

 

 

75

IV.

ADOTT HITELEK BEVÉTELEI ÉS TŐKERÉSZESEDÉS ELADÁSA 

(750+751)

0

 

750

 

ADOTT HITELEK BEVÉTELEI

 

0

 

751

 

TŐKERÉSZESEDÉSEK ÉRTÉKESÍTÉSE

 

0

 

44

V.

ADOTT HITELEK ÉS TŐKERÉSZESEDÉS ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE

(440+441)

0

 

440

 

ADOTT HITELEK

 

0

 

441

 

TŐKERÉSZESEDÉSEK ÉS BERUHÁZÁSOK ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE

 

0

 

 

VI.

KAPOTT MÍNUSZ ADOTT HITELEK ÉS TŐKERÉSZESEDÉS ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE (IV.-V.)

 

0

 

 

C.

 

PÉNZÜGYI MŰVELETEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

50

VII.

ELADÓSODÁS                                              

(550+551)

249.000

 

500

 

BELFÖLDI ELADÓSODÁS

 

249.000

 

55

VIII.

ADÓSSÁGTÖRLESZTÉS                                

(550+551)

50.000

 

550

 

BELFÖLDI ADÓSSÁG TÖRLESZTÉSE

 

50.000

 

 

IX.

ESZKÖZÖK NÖVEKEDÉSE (CSÖKKENÉSE) A SZÁMLÁKON  (I.+IV.+VII.-II.-V.-VIII.)

 

-184.785

 

 

X.

NETTÓ ELADÓSODÁS (VII-VIII. )

 

199.000

 

 

XI. NETTÓ FINANSZÍROZÁS

(VI.+X.-IX)

 

383.785

 

 

XIII. SZÁMLAEGYENLEGEK AZ ELŐZŐ ÉV 2009. 12. 31-ÉN

       9009 Általános alap más célokra          

 

184.785

 

A költségvetés külön részét képezik a közvetlen költségvetési fogyasztók költségvetési bontású pénzügyi tervei, amelyek az alábbi programszakaszokból tevődnek össze: költségvetési fogyasztási terület, a községi  költségvetések kiadásainak besorolása alapján előírt fő- és alprogramok. A költségvetési alprogram költségvetési tételekre, ezek pedig a számlarenddel előírt számlacsoportokra, illetve alcsoportokra osztódik.

 

A költségvetésnek a számlaalcsoportok és a fejlesztési programok szintjén elkészített külön része a jelen rendelet mellékletét képezik, és Dobronak Község hirdetőtábláján kerülnek közzétételre. A fejlesztési programtervek projektekből tevődnek össze.

 

3. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSA

 

3. cikk

(a költségvetés végrehajtása)

 

A költségvetés végrehajtása a költségvetési tétel – alszámla alapján történik.

 

4. cikk

(a költségvetés célbevételei és kiadásai)

 

A Közfinanszírozási Törvény 43. cikke első bekezdésének első mondatában meghatározott költségvetési célbevételek mellett a költségvetés bevételeit képezik:

a tűzvédelmi illeték bevételei; a helyi önkormányzatok szűkebb területeinek bevételei; az állami költségvetésből és az Európai Unióból érkező átutalások, a hulladéklerakás miatti környezetszennyezésért járó környezetterhelési juttatás, a szennyvízelvezetés miatti környezetszennyezésért járó környezetterhelési juttatás, az idegenforgalmi illeték és a kommunális illeték.

Amennyiben a költségvetési célbevételek elmaradnak a költségvetési keret mögött, a fogyasztó csak a ténylegesen befizetett, illetve rendelkezésre álló források összegéig vállalhat, illetve teljesíthet kötelezettséget.

5. cikk

(a felhasználási jogok átcsoportosítása)

 

A felhasználási jogok átcsoportosítási alapját a legutóbb elfogadott költségvetés, a költségvetés módosítása, illetve a pótköltségvetés képezheti.

A költségvetés külön részével (a közvetlen fogyasztó pénzügyi terve) kapcsolatos felhasználási jogok átcsoportosításáról, a közvetlen fogyasztó javaslatára, a pénzügyi szakszolgálat jóváhagyásával, a polgármester dönt, éspedig a pénzügyi terv keretén belüli alprogramok, a főprogram keretén belüli alprogramok, valamint a költségvetési fogyasztási és fogyasztási területek keretén belüli főprogramok között.

A fogyasztó az azonos költségvetési tételen belüli alszámlák között önállóan átcsoportosíthatja a költségvetési forrásokat.

Tilos az EU projektek (Interreg IIIA, Phare) önrész tételeinek számlák közötti, illetve a céleszköz tételekről történő átcsoportosítása.

A költségvetési végrehajtási beszámolóval a polgármester júliusban és az év végi zárszámadással beszámol a 2010-es évi hatályos költségvetésről és ennek végrehajtásáról.

6. cikk

(közvetlen és a közvetett fogyasztók)

Év közben, a költségvetési források folyósítása, a költségvetés külön részében, a közvetlen és a közvetett fogyasztókként megjelölt fogyasztóknak, illetve jogosultaknak biztosított.

A költségvetési fogyasztók kiadásai a költségvetés külön részében kerülnek kimutatásra.

A költségvetési fogyasztók kötelesek bemutatni a polgármester, a számvezetés, illetve a felügyelő bizottság által követelt, az ügyvitel elemzéséhez szükséges adatokat.

7. cikk

(az elkövetkező évek költségvetései terhére megengedett legmagasabb kötelezettségvállalás)

Amennyiben az elfogadott költségvetési tételek erre felhasználási jogot biztosítanak, a közvetlen fogyasztó, a tárgyi évben közbeszerzési pályázatot írhat ki a fejlesztési programok tervében szereplő projekt teljes értékére.

A közvetlen felhasználó által vállalt, az elkövetkező években kiegyenlítésre esedékes beruházási kiadások, illetve átvezetések mértéke nem haladhatja meg a közvetlen fogyasztó elfogadott pénzügyi tervébe foglalt felhasználási jog 70 százalékát.

 

A közvetlen felhasználó által vállalt, az elkövetkező években kiegyenlítésre esedékes, áru- és szolgáltatási kiadások, illetve folyamatban lévő átvezetések nem haladhatják meg a közvetlen fogyasztó elfogadott pénzügyi tervében foglalt felhasználási jog 25 százalékát.

 

Jelen cikk első és második bekezdésének korlátozásai nem vonatkoznak a bérleti szerződésekkel vállalt kötelezettségekre, kivéve azokat az eseteket, amikor a szerződés alapján, a tulajdonjog a bérbeadóról a bérlőre száll, illetve szállhat át, valamint az áram, a telefon, a víz, a kommunális és egyéb, a közvetlen fogyasztó működéséhez szükséges szolgáltatások díjára.

 

A jelen cikk második és harmadik bekezdésében jelölt átvállalt kötelezettségeket a közvetlen költségvetési fogyasztó pénzügyi terve és a fejlesztési tervek tartalmazzák.

 

8. cikk

(a költségvetés végrehajtása)

 

Amennyiben év közben nem a tervezett ütemben érkeznek a költségvetési bevételek, a polgármester, a pénzügyi szakszolgálat javaslatára, legtöbb 45 napig visszatarthatja az egyes költségvetési kifizetéseket.

 

A költségvetés végrehajtása során, a költségvetési fogyasztó javaslatára, és a pénzügyi szakszolgálat jóváhagyásával új alszámla nyitható azoknak a kiadásoknak, amelyeket a költségvetés tervezése során még nem lehetett tervbe venni, illetve amelyekről később bebizonyosodik, hogy az alszámla nem felel meg a gazdasági fogyasztási feltételeknek. Az új alszámla nyitására a meglévő költségvetési tétel, illetve az egyes költségvetési fogyasztó új költségvetési keretén belüli tétel formájában kerül sor.

 

9. cikk

(a fejlesztési programok tervének módosítása)

A közvetlen költségvetési fogyasztó vezetője (a polgármester, illetve a község szűkebb térségei esetében, amennyiben az alapszabály így rendelkezik, a tanács, illetve a tanács elnöke), módosíthatja a fejlesztési programok tervében szereplő projektek értékét. A projektek több mint 20 %-s értékmódosítását a községi tanácsnak kell jóváhagynia.

Azokat a projekteket, amelyeknél a fizetési teljesítés a folyó évben valósul meg, és a finanszírozást az előző évből a folyó évbe kell átvezetni, a költségvetés hatályba lépését követően kell a fejlesztési programok tervébe besorolni.

Az új projektek a községi tanács döntése alapján sorolhatók be a fejlesztési programok tervébe.

10. cikk

(költségvetési alapok)

A költségvetési alapok:

1.           a költségvetési tartalék elszámolása a Közfinanszírozási Törvény értelmében.

A 2010-es évben, a költségvetési tartalék mértéke 2000 euró.

A pénzügyekben illetékes községi szerv javaslatára a Közfinanszírozási Törvény 49. cikke értelmében történő költségvetési céltartalékok felhasználásáról a polgármester dönt, és erről írásos beszámolókat készít a községi tanácsnak.

A költségvetési kiadások között, a tervezett költségvetési bevételek egy része nem kerül besorolásra, hanem a költségvetésben elkülönítetten kimutatott, általános költségvetési tartalékként kerül nyilvántartásba. A 3.000 EUR összegű általános költségvetési tartalékforrást olyan előre nem tervezett célokra lehet felhasználni, amelyekre a költségvetés nem biztosított külön forrásokat, illetve olyan célokra, amikor év közben kiderül, hogy az elkülönített források azért nem állnak rendelkezésre, mivel a költségvetésben azokat nem lehetett kellő mértékben megtervezni.

Az általános költségvetési tartalékforrások felhasználásáról a polgármester dönt, és erről félévente beszámol a községi tanácsnak.

4. AZ ÁLLAMI TÁRGYI ÉS A PÉNZÜGYI VAGYON KEZELÉSÉNEK KEZELÉSI ÉS ELIDEGENÍTÉSI SAJÁTOSSÁGAI

11. cikk

(tartozások leírása)

Amennyiben teljesülnek a Közfinanszírozási Törvény 77. cikke harmadik bekezdésében jelölt feltételek, a polgármesternek, 2010-ben, jogában áll 100 euró összegig teljesen, illetve részben leírni az adós tartozását, azonban a teljes leírt összeg 2010-ben, nem haladhatja meg 2000 eurót.

Nem minősül az előző bekezdésben jelölt tartozásnak a község iránti kötelező befizetési tartozás.

5. A KÖZSÉG ÉS A KÖZSZFÉRA ELADÓSODÁSI ÉS KEZESSÉGVÁLLALÁSI MÉRTÉKE

12. cikk

(a község eladósodási és kezességvállalási mértéke)

Amennyiben a bevételen egyenlőtlen befolyása következtében a költségvetés végrehajtása nem hozható egyensúlyba, a község legtöbb 249.000,00 EUR összegig vállalhat likviditási eladósodást. A likviditási adósságot a költségvetési év végéig törleszteni kell. A likviditási adósságvállalásról a polgármester dönt.

A község nem tervez hosszú lejáratú eladósodást, ha a 2010-es évi költségvetés mérlegegyenleg kiadásai meghaladják a bevételeket, illetve a pénzügyi követelések és beruházások, illetve egyéb adósságok törlesztését, vagyis a kiadások és a bevételek egyensúlyát  rövid lejáratú eladósodással kell egyensúlyba hozni.

6. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

(a 2011-es évi ideiglenes finanszírozás)

Amennyiben az ideiglenes finanszírozás szükségessé válik, Dobronak Község 2011-es évi ideiglenes finanszírozási időszakában a jelen rendelet, valamint az ideiglenes finanszírozásról szóló határozat alkalmazandó.

14. cikk

(a rendelet hatályba lépése)

Jelen rendelet a Dobronak Község Községi Közlönyében történő közzététel másnapján lép hatályba, és 2010.01.01-jétől alkalmazandó.

Szám: 030-1/2009-35

Dátum: 2009.12.16.

                                                                           ŽUPAN OBČINE DOBROVNIK

                                                                     DOBRONAK KÖZSÉG POLGÁRMESTERE

                                                                 Marjan Kardinar, egy. okl. agrármérnök, s.k.