New Page 2

 

Na podlagi 64. člena Zakona o lokalni samoupravi /ZLS/ (uradno prečiščeno besedilo, Uradni list RS, št. 100/05) je Občinski svet Občine Dobrovnik na 4. redni seji dne 28. 3. 2007 sprejel

 

 

S T A T U T

 

 

Občine Dobrovnik

 

 

I. SPLOŠNE DOLOČBE

 

 

1. člen

 

 

(1) Občina Dobrovnik (v nadaljevanju: občina) je samoupravna lokalna skupnost, ustanovljena z zakonom na območju naslednjih naselij: Dobrovnik - Dobronak, Strehovci in Žitkovci - Zsitkóc.

 

 

(2) Sedež občine je: Dobrovnik - Dobronak št. 297.

 

 

(3) Občina je pravna oseba javnega prava s pravico posedovati, pridobivati in razpolagati z vsemi vrstami premoženja.

 

 

(4) Občino predstavlja in zastopa župan.

 

 

(5) Območje, ime in sedež občine se lahko spremeni z zakonom po postopku, ki ga določa zakon.

 

 

(6) Območja in imena naselij v občini se v skladu z zakonom spremenijo z občinskim odlokom.

 

 

2. člen

 

 

(1) Del območja občine, v katerem živijo pripadniki madžarske narodne skupnosti je narodnostno mešano območje.

 

 

(2) Narodnostno mešano območje občine obsega naselji Dobrovnik - Dobronak in Žitkovci - Zsitkóc.

 

 

3. člen

 

 

(1) Občina v okviru ustave in zakona  zakonov samostojno ureja in opravlja javne zadeve lokalnega pomena, ki zadevajo prebivalce občine in naloge iz državne pristojnosti, ki so po predhodnem soglasju občinskega sveta nanjo prenesene z zakonom.

 

 

(2) V Občini Dobrovnik so ustanovljeni ožji deli občine – Krajevne skupnosti, katere organizacijo in pristojnosti so določeni v tem statutu in odlokih občine.

 

 

(3) Imena in območja ožjih delov občine so:

 

 

– Krajevna skupnost Dobrovnik, ki obsega območje naselja Dobrovnik - Dobronak,

 

 

– Krajevna skupnost Strehovci, ki obsega območje naselja Strehovci,

 

 

– Krajevna skupnost Žitkovci, ki obsega območje naselja Žitkovci - Zsitkóc.

 

 

4. člen

 

 

(1) Osebe, ki imajo na območju občine stalno prebivališče, so občani.

 

 

(2) Občani odločajo o lokalnih javnih zadevah po organih občine, ki jih volijo na podlagi splošne in enake volilne pravice na svobodnih volitvah s tajnim glasovanjem ter v drugih organih v skladu s tem statutom.

 

 

(3) Občani sodelujejo pri upravljanju lokalnih javnih zadev tudi na zborih občanov, z referendumom in ljudsko iniciativo.

 

 

(4) Na osnovi odločitve organov občine se lahko v posamezne oblike odločanja vključijo tudi osebe, ki imajo v občini začasno prebivališče in osebe, ki so lastniki zemljišč in drugih nepremičnin na območju občine.

 

 

5. člen

 

 

(1) Občina pri uresničevanju skupnih nalog sodeluje s sosednjimi in drugimi občinami, širšimi lokalnimi skupnostmi in državo.

 

 

(2) Občina samostojno odloča o povezovanju v širše lokalne samoupravne skupnosti na način in po postopku, predpisanem v zakonu.

 

 

(3) Občina lahko sodeluje tudi z lokalnimi skupnostmi drugih držav ter z mednarodnimi organizacijami lokalnih skupnosti.

 

 

(4) Občina sodeluje z drugimi občinami po načelih prostovoljnosti in solidarnosti ter lahko v ta namen z njimi združuje sredstva, oblikuje skupne organe in organizacije ter službe za opravljanje skupnih zadev.

 

 

6. člen

 

 

(1) Občina Dobrovnik ima svoj grb, zastavo in praznik, katerih oblika, vsebina in uporaba se določi z odlokom.

 

 

(2) Občina ima žig, ki je okrogle oblike. Žig ima v zunanjem krogu na zgornji polovici napis: Občina Dobrovnik, v notranjem krogu pa naziv organa občine – Občinski svet, Župan, Nadzorni odbor, Občinska uprava, Volilna komisija. V sredini žiga je grb občine.

 

 

Občina ima dvojezični žig, ki je okrogle oblike. Žig ima v zunanjem krogu na zgornji polovici napis: Občina Dobrovnik, na spodnji polovici napis: Dobronak Község, v notranjem krogu pa naziv organa občine: Občinski svet/Községi Tanács, Župan/Polgármester, Nadzorni odbor/Ellenőrző Bizottság, Občinska uprava/Községi Hivatal, Volilna komisija/Községi Választási Bizottság, Posebna volilna komisija/Községi Külön Választási Bizottság . V sredini žiga je grb občine.

 

 

(3) Občina ima tudi žig z dvojezično vsebino enake oblike in vsebine, ki se uporablja za poslovanje občine na dvojezičnem področju.

 

 

(4) (3) Velikost, uporabo in hrambo žiga občine določi župan s sklepom.

 

 

(5) (4) Za prispevek k razvoju občine podeljuje občina zaslužnim občanom, organizacijam in drugim občinska priznanja in nagrade v skladu s posebnim odlokom.

 

 

II. NALOGE OBČINE

 

 

7. člen

 

 

Občina samostojno opravlja lokalne zadeve javnega pomena (izvirne naloge), določene z zakonom in s tem statutom, zlasti pa:

 

 

1. Normativno ureja lokalne zadeve javnega pomena tako, da:

 

 

– sprejema statut in druge predpise občine,

 

 

– sprejema proračun in zaključni račun občine,

 

 

– načrtuje prostorski razvoj ter sprejema prostorske akte,

 

 

– predpisuje davke in prispevke iz svoje pristojnosti,

 

 

– podeli javno pooblastilo za izvajanje upravnih nalog iz izvirne pristojnosti občine.

 

 

2. Upravlja občinsko premoženje tako, da:

 

 

– ureja način in pogoje upravljanja z občinskim premoženjem,

 

 

– pridobiva in razpolaga z vsemi vrstami premoženja,

 

 

– sklepa pogodbe o pridobitvi in odtujitvi nepremičnin in premičnin,

 

 

– sestavlja premoženjsko bilanco, s katero izkazuje vrednost svojega premoženja.

 

 

3. Omogoča pogoje za gospodarski razvoj občine tako, da:

 

 

– spremlja in analizira gospodarske rezultate v občini,

 

 

– sprejema prostorske akte, ki omogočajo in pospešujejo razvoj gospodarstva v občini,

 

 

– pospešuje gospodarski razvoj,

 

 

– sodeluje z gospodarskimi subjekti in v okviru interesov in nalog občine pomaga gospodarskim subjektom pri razreševanju gospodarskih problemov,

 

 

– javnimi sredstvi, v skladu s predpisi, pospešuje razvoj gospodarskih panog oziroma gospodarskih subjektov.

 

 

4. Ustvarja pogoje za gradnjo stanovanj in skrbi za povečanje najemnega sklada stanovanj tako, da:

 

 

– v prostorskih aktih predvidi gradnjo stanovanjskih objektov,

 

 

– sprejema dolgoročni in kratkoročni stanovanjski program občine,

 

 

– spremlja in analizira stanje na stanovanjskem področju občine,

 

 

– spremlja ponudbo in povpraševanje stanovanj v občini ter se vključuje v stanovanjski trg,

 

 

– gradi stanovanja za socialno ogrožene in prenavlja objekte, ki so primerni za gradnjo stanovanj,

 

 

– v skladu s predpisi omogoča občanom najemanje kreditov za nakup, gradnjo in prenovo stanovanj,

 

 

– sodeluje z gospodarskimi družbami, zavodi in drugimi institucijami pri razreševanju stanovanjske problematike občanov.

 

 

5. Skrbi za lokalne javne službe tako, da:

 

 

– zagotavlja izvajanje obveznih in izbirnih lokalnih javnih služb v skladu z zakonom,

 

 

– nadzira delovanje lokalnih javnih služb,

 

 

– gradi in vzdržuje komunalne objekte in naprave.

 

 

6. Zagotavlja in pospešuje vzgojno-izobraževalno in zdravstveno dejavnost tako, da:

 

 

– ustanovi vzgojno-izobraževalni zavod (javna osnovna šola in javni vrtec), zdravstveni zavod in v skladu z zakonom zagotavlja pogoje za njegovo delovanje,

 

 

– v skladu z zakoni, ki urejajo to področje, zagotavlja sredstva za izvajanje teh dejavnosti in v okviru finančnih možnosti omogoča izvajanje nadstandardnih programov,

 

 

– sodeluje z vzgojno-izobraževalnim zavodom in zdravstvenim zavodom,

 

 

– z različnimi ukrepi pospešuje vzgojno-izobraževalno dejavnost in zdravstveno varstvo občanov,

 

 

– ustvarja pogoje za izobraževanje odraslih, ki je pomembno za razvoj občine in za kvaliteto življenja njenih prebivalcev.

 

- lahko podeljuje štipendije  

 

7. Pospešuje službe socialnega skrbstva, predšolskega varstva, osnovnega varstva otrok in družine, za socialno ogrožene, invalide in ostarele tako, da:

 

 

– spremlja stanje na tem področju,

 

 

– pristojnim organom in institucijam predlaga določene ukrepe na tem področju,

 

 

– sodeluje s centrom za socialno delo, javnimi zavodi in drugimi pristojnimi organi in institucijami,

 

– lahko podeljuje denarne pomoči.  
  – lahko podeljuje denarne pomoči, enkratne denarne pomoči ob rojstvu otroka in simbolične nagrade ob posebnih priložnostih ali obletnicah občanov  

 

8. Pospešuje raziskovalno, kulturno in društveno dejavnost ter razvoj športa in rekreacije tako, da:

 

 

– omogoča dostopnost kulturnih programov, skrbi za kulturno dediščino na svojem območju,

 

 

– določa občinski program športa,

 

 

– zagotavlja splošno izobraževalno knjižnično dejavnost,

 

 

– z dotacijami spodbuja te dejavnosti,

 

 

– sodeluje z društvi in jih vključuje v programe aktivnosti občine.

 

 

9. Skrbi za varstvo zraka, tal, vodnih virov, za varstvo pred hrupom, za zbiranje in odlaganje odpadkov in opravlja druge dejavnosti varstva okolja tako, da:

 

 

– izvaja naloge, ki jih določajo zakon, uredbe in drugi predpisi s področja varstva okolja,

 

 

– spremlja stanje na tem področju in v okviru svojih pristojnosti sprejema ukrepe, s katerimi zagotavlja varstvo okolja,

 

 

– sprejema splošne akte, s katerimi pospešuje in zagotavlja varstvo okolja,

 

 

– sodeluje s pristojnimi inšpekcijskimi organi in jih obvešča o ugotovljenih nepravilnostih,

 

 

– z drugimi ukrepi pospešuje varstvo okolja v občini.

 

 

10. Upravlja, gradi in vzdržuje:

 

 

– lokalne javne ceste in druge javne poti,

 

 

– površine za pešce in kolesarje,

 

 

– igrišča za šport in rekreacijo ter otroška igrišča,

 

 

– javne parkirne prostore, parke, trge in druge javne površine ter

 

 

– zagotavlja varnost v cestnem prometu na občinskih cestah in ureja promet v občini.

 

 

11. Skrbi za požarno varnost in varnost občanov v primeru elementarnih in drugih nesreč tako, da v skladu z merili in normativi:

 

 

– organizira reševalno pomoč v požarih,

 

 

– organizira obveščanje, alarmiranje, pomoč in reševanje za primere elementarnih in drugih nesreč,

 

 

– zagotavlja sredstva za organiziranje, opremljanje in izvajanje požarne varnosti in varstva pred naravnimi nesrečami,

 

 

– zagotavlja sredstva za odpravo posledic elementarnih in drugih naravnih nesreč,

 

 

– sodeluje z občinskim poveljstvom gasilske službe in štabom za civilno zaščito ter spremlja njihovo delo,

 

 

– opravlja druge naloge, ki pripomorejo k boljši požarni varnosti in varstvu pred elementarnimi in drugimi nesrečami.

 

 

12. Ureja javni red v občini tako, da:

 

 

– sprejema ustrezne splošne akte,

 

 

– določa prekrške in globe za prekrške, s katerimi se kršijo predpisi občine,

 

 

– ureja lokalni promet in določa prometno ureditev,

 

 

– organizira občinsko redarstvo,

 

 

– izvaja nadzorstvo nad javnimi prireditvami,

 

 

– opravlja inšpekcijsko nadzorstvo nad izvajanjem občinskih predpisov in drugih aktov, s katerimi ureja zadeve iz svoje pristojnosti, če ni z zakonom drugače določeno,

 

 

– opravlja druge naloge v okviru teh pristojnosti.

 

 

8. člen

 

 

V okviru lokalnih zadev javnega pomena občina opravlja tudi naloge, ki se nanašajo na:

 

 

– inšpekcijsko nadzorstvo nad izvajanjem občinskih predpisov in drugih aktov, s katerimi ureja zadeve iz svoje pristojnosti,

 

 

– ugotavljanje javnega interesa za uresničevanje predkupnih pravic občine v skladu z zakonom in v primeru razlastitve nepremičnin za potrebe občine,

 

 

– določanje namembnosti prostora,

 

 

– gospodarjenje s stavbnimi zemljišči in določanje pogojev za njihovo uporabo,

 

 

– evidenco občinskih zemljišč in drugega premoženja,

 

 

– zagotavljanje varstva naravnih in kulturnih spomenikov v sodelovanju s pristojnimi institucijami,

 

 

– mrliško ogledno službo in

 

 

– ureja druge lokalne zadeve javnega pomena.

 

 

9. člen

 

 

(1) Občina pridobiva podatke, ki jih potrebuje za opra­vljanje nalog iz svoje pristojnosti, jih obdeluje ter opravlja stati­stično, evidenčno in analitično funkcijo za svoje potrebe.

Pri varstvu, obdelovanju in hrambi podatkov mora občina ravnati v skladu z zakoni, ki urejajo to področje.

(2) Občina pridobiva in obdeluje o posameznikih nasle­dnje osebne podatke:

– enotno matično številko občana;

– osebno ime;

– naslov stalnega ali začasnega prebivališča;

– datum in kraj rojstva, datum smrti;

– podatke o osebnih vozilih;

– podatke o nepremičninah ter

– druge osebne podatke v skladu z zakonom.

(3) Občina pridobiva osebne podatke iz prejšnjega od­stavka neposredno od posameznika, na katerega se podatki nanašajo. Na podlagi zahteve, ki vsebuje navedbo pravne podlage obdelovanja osebnih podatkov, lahko občina osebne podatke pridobi tudi od upravljavca centralnega registra prebi­valstva, matičnega registra, zemljiškega katastra ali drugega upravljavca, če tako določa zakon. Zahteva občine mora biti v pisni ali drugi z zakonom ali predpisom vlade določeni obliki.

(4) Občina lahko, zaradi izvajanja nalog iz svoje pristoj­nosti v skladu z nameni in pod pogoji določenimi v zakonu, posreduje pridobljene podatke fizičnim in pravnim osebam.

 

 

III. ORGANI OBČINE

 

 

1. Skupne določbe

 

 

10. člen

 

 

(1) Organi občine so:

 

 

– občinski svet,

 

 

– župan in

 

 

– nadzorni odbor občine.

 

 

(2) Občina ima volilno komisijo kot samostojni občinski organ, ki v skladu z zakonom o lokalnih volitvah in drugimi predpisi ter splošnimi akti občine skrbi za izvedbo volitev in referendumov ter varstvo zakonitosti volilnih postopkov.

 

 

(3) Občina ima tudi druge organe, katerih ustanovitev in naloge določa zakon.

 

 

(4) Volitve oziroma imenovanja organov občine oziroma članov občinskih organov se izvajajo v skladu z zakonom in tem statutom.

 

 

(5) Člani občinskega sveta, župan in podžupan (podžupani) so občinski funkcionarji.

 

 

11. člen

 

 

(1) Občina ima občinsko upravo, ki v skladu z zakonom, statutom in splošnimi akti občine opravlja upravne, strokovne, pospeševalne in razvojne naloge ter naloge v zvezi z zagotavljanjem javnih služb iz občinske pristojnosti.

 

 

(2) Občinska uprava odloča o upravnih stvareh iz občinske pristojnosti na prvi stopnji, ter opravlja inšpekcijske naloge in naloge občinskega redarstva . oziroma drugih služb nadzora.

 

 

(3) Občinska uprava opravlja strokovna, organizacijska in administrativna opravila za občinske organe.

 

 

(4) Občinsko upravo lahko sestavljajo notranje organizacijske enote in organi občinske uprave. Organe občinske uprave ustanovi občinski svet z odlokom, s katerim določi tudi njihovo notranjo organizacijo in delovno področje.

 

 

(5) Občinska uprava je enovit organ občinske uprave.

 

 

(6) Občinsko upravo vodi tajnik občine, usmerja in nadzoruje pa jo župan.

 

 

12. člen

 

 

Če ni v zakonu ali tem statutu drugače določeno, lahko organi občine, ki delajo na sejah, sprejemajo odločitve, če je na seji navzoča večina članov organa občine.

 

 

13. člen

 

 

(1) Delo organov občine je javno.

 

 

(2) Javnost dela se zagotavlja z obveščanjem javnosti o delu občinskih organov, predvsem pa z uradnim objavljanjem splošnih aktov občine, z navzočnostjo občanov in predstavnikov sredstev javnega obveščanja na javnih sejah občinskih organov, vpogledom v dokumentacijo in gradiva, ki so podlaga za odločanje občinskih organov.

 

 

(3) Način zagotavljanja javnosti dela občinskih organov, razloge in postopke izključitve javnosti s sej organov občine, pravice javnosti ter zagotovitev varstva osebnih podatkov, dokumentov in gradiv, ki vsebujejo podatke, ki so v skladu z zakonom, drugim predpisom ali splošnim aktom občine oziroma druge javne ali zasebno pravne osebe zaupne narave oziroma državna, vojaška ali uradna tajnost, določajo zakon, ta statut in poslovnik občinskega sveta.

 

 

(4) Občani in njihovi pravni zastopniki imajo pravico vpogleda v dokumente, ki so podlaga za odločanje organov občine o njihovih pravicah, obveznostih in pravnih koristih, če izkažejo pravni interes.

 

 

2. Občinski svet

 

 

14. člen

 

 

(1) Občinski svet je najvišji organ odločanja o vseh zadevah v okviru pravic in dolžnosti občine.

 

 

(2) Občinski svet šteje 11 (enajst) članov, od tega 8 (osem) članov izvolijo volivci na podlagi splošne in enake volilne pravice, po enega člana pa predstavniki madžarske narodne skupnosti, predstavniki romske skupnosti živeče v Občini Dobrovnik – Dobronak in enega predstavnika slovenskega naroda na podlagi posebne volilne pravice.

 

 

(3) Člani občinskega sveta se volijo za štiri leta. Mandat članov občinskega sveta se začne s potekom mandata prejšnjih članov občinskega sveta ter traja do prve seje na naslednjih rednih volitvah izvoljenega občinskega sveta, če ni z zakonom drugače določeno.

 

 

(3) Člani občinskega sveta se volijo za štiri leta. S prvo sejo novoizvoljenega občinskega sveta se konča mandat prejšnjemu občinskemu svetu in začne teči mandat novemu občinskemu svetu

 

 

(4) Občinski svet se konstituira na prvi seji, na kateri je potrjenih več kot polovica mandatov članov občinskega sveta.

 

 

(5) Prvo sejo občinskega sveta skliče prejšnji župan najkasneje v 20 dneh po izvolitvi članov občinskega sveta, če je za izvolitev župana potreben drugi krog volitev, pa najkasneje v 10 dneh po drugem krogu volitev.

 

 

15. člen

 

 

(1) Volitve članov občinskega sveta so neposredne in se opravijo na podlagi splošne in enake volilne pravice s tajnim glasovanjem v skladu z zakonom.

 

 

(2) Občinski svet se voli po večinskem sistemu.

 

 

(3) O oblikovanju volilnih enot za volitve občinskega sveta odloči občinski svet z odlokom.

 

 

16. člen

 

 

(1) Občinski svet sprejema statut občine, poslovnik občinskega sveta, odloke in druge predpise občine.

 

 

(2) V okviru svojih pristojnosti občinski svet predvsem:

 

 

– sprejema prostorske plane in druge plane razvoja občine,

 

 

– sprejema občinski proračun in zaključni račun,

 

 

– ustanavlja organe občinske uprave ter določi njihovo organizacijo in delovno področje,

 

 

– v sodelovanju z občinskimi sveti drugih občin ustanavlja skupne organe občinske uprave ter skupne organe za izvrševanje ustanoviteljskih pravic v javnih zavodih in javnih podjetjih,

 

 

– daje soglasje k prenosu nalog iz državne pristojnosti na občino in odloča o na občino prenesenih zadevah iz državne pristojnosti, če po zakonu o teh zadevah ne odloča drug občinski organ,

 

 

– nadzoruje delo župana in občinske uprave glede izvajanja odločitev občinskega sveta, potrjuje mandate članov občinskega sveta ter ugotavlja predčasno prenehanje mandata občinskega funkcionarja,

 

 

– imenuje člane nadzornega odbora in na predlog nadzornega odbora opravi predčasno razrešitev člana nadzornega odbora,

 

 

– imenuje in razrešuje člane komisij in odborov občinskega sveta,

 

 

– določi, kateri izmed članov občinskega sveta bo začasno opravljal funkcijo župana, če temu predčasno preneha mandat, pa ne določi podžupana, ki bo začasno opravljal njegovo funkcijo ali če je razrešen,

 

 

– odloča o odtujitvi občinskega premoženja, če z zakonom, s statutom občine ali z odlokom ni določeno drugače,

 

 

- na predlog župana sprejme načrt ravnanja s stvarnim premoženjem občine in lahko določi, da načrt ravnanja z nepremičnim premoženjem pod določeno vrednostjo sprejme župan,

 

 

– odloča o najemu posojila in dajanju poroštva,

 

 

– razpisuje referendum,

 

 

– s svojim aktom, v skladu z zakonom, določa višino sejnine članov občinskega sveta in plačila za opravljanje nalog članov drugih občinskih organov in delovnih teles, ki jih imenuje, merila za določitev plače direktorjev javnih podjetij in predstavnikov ustanovitelja v njihovih organih ter v soglasju z ministri, pristojnimi za posamezna področja, določa plačne razrede za določitev plač ravnateljev ali direktorjev javnih zavodov, agencij in javnih skladov,

 

 

- s svojim aktom, v skladu z zakonom, določa višino sejnine članov občinskega sveta in plačila za opravljanje nalog članov drugih občinskih organov in delovnih teles, ki jih imenuje,

 

 

– določa vrste lokalnih javnih služb in način izvajanja lokalnih javnih služb,

 

 

– ustanavlja javne zavode in javna podjetja ter druge pravne osebe javnega prava v skladu z zakonom,

 

 

– imenuje in razrešuje člane sveta za preventivo in vzgojo v cestnem prometu, člane sveta za varstvo uporabnikov javnih dobrin ter člane drugih organov občine, ustanovljenih na podlagi zakona,

 

 

– določi organizacijo in način izvajanja varstva pred naravnimi in drugimi nesrečami za obdobje petih let, katerega sestavni del je tudi program varstva pred požari,

 

 

– sprejme program in letni načrt varstva pred naravnimi in drugimi nesrečami, sestavni del je tudi letni načrt varstva pred požari,

 

 

– določi organizacijo občinskega sveta ter način njegovega delovanja v vojni,

 

 

– sprejme odlok o varstvu pred naravnimi in drugimi nesrečami in določi varstvo pred požari, ki se opravlja kot javna služba,

 

 

– imenuje predstavnika občine v sosvet načelnika upravne enote,

 

 

– odloča o drugih zadevah, ki jih določata zakon in ta statut.

 

 

17. člen

 

 

(1) Člani občinskega sveta opravljajo svojo funkcijo nepoklicno.

 

 

(2) Funkcija člana občinskega sveta ni združljiva s funkcijo župana, člana nadzornega odbora, kot tudi ne z delom v občinski upravi ter z drugimi funkcijami, za katere tako določa zakon.

 

  (2) Nezdružljivost članov občinskega sveta ureja zakon.  

 

(3) Član občinskega sveta, ki je imenovan za podžupana, opravlja funkcijo člana občinskega sveta in funkcijo podžupana hkrati. Podžupan, ki v primeru predčasnega prenehanja mandata župana opravlja funkcijo župana, v tem času ne opravlja funkcije člana občinskega sveta.

 

 

18. člen

 

 

(1) Občinski svet predstavlja župan, ter sklicuje in vodi njegove seje.

 

 

(2) Za vodenje sej občinskega sveta lahko župan pooblasti podžupana ali drugega člana občinskega sveta. Če je župan odstoten ali zadržan, vodi sejo podžupan.

 

 

(3) Če nastopijo razlogi, zaradi katerih župan, podžupan oziroma pooblaščeni član občinskega sveta ne more voditi že sklicane seje, jo brez posebnega pooblastila vodi najstarejši član občinskega sveta.

 

 

(4) Župan sklicuje seje občinskega sveta v skladu z določbami tega statuta in poslovnika občinskega sveta ter glede na potrebe odločanja na občinskem svetu, mora pa jih sklicati najmanj štirikrat letno. Podžupan lahko opravi sklic seje le na podlagi posamičnega pooblastila župana.

 

 

(5) Župan mora sklicati sejo občinskega sveta, če to zahteva najmanj četrtina članov občinskega sveta, seja pa mora biti v petnajstih dneh po tem, ko je bila podana pisna zahteva za sklic seje, ki je vsebovala predlog dnevnega reda in nujno potrebno gradivo oziroma utemeljeno zahtevo občinski upravi za pripravo gradiva. Župan mora dati na dnevni red seje predlagane točke. Predlagan dnevi red pa lahko dopolni še z novimi točkami.

 

 

(6) Če seja občinskega sveta ni sklicana v roku sedmih dni po prejemu pisne zahteve, jo lahko skličejo člani občinskega sveta, ki so zahtevo podali. Župan in občinska uprava so dolžni zagotoviti pogoje za vodenje in izvedbo seje.

 

 

19. člen

 

 

Strokovno pripravo gradiv, organizacijsko in administrativno delo za potrebe občinskega sveta ter pomoč pri pripravi in vodenju sej občinskega sveta ter njegovih komisij in odborov zagotavlja občinska uprava.

 

 

20. člen

 

 

(1) Občinski svet dela in odloča na sejah.

 

 

(2) Dnevni red seje občinskega sveta predlaga župan.

 

 

(3) Vsak član občinskega sveta lahko predlaga občinskemu svetu v sprejem odloke in druge akte iz njegove pristojnosti, razen proračuna in zaključnega računa proračuna in drugih aktov, za katere je v zakonu ali v statutu občine določeno, da jih sprejme občinski svet na predlog župana.

 

 

(4) Župan mora predloge komisij in odborov občinskega sveta ter predloge članov občinskega sveta iz prejšnjega odstavka dati na dnevni red, ko so pripravljeni tako, kot je določeno v poslovniku občinskega sveta.

 

 

(5) O sprejemu dnevnega reda odloča občinski svet na začetku seje.

 

 

(6) Na vsaki seji občinskega sveta mora biti predvidena točka za vprašanja in odgovore na vprašanja, ki jih postavljajo člani sveta.

 

 

(6) Na vsaki seji občinskega sveta mora biti predvidena točka za pobude in vprašanja, ki jih postavljajo člani sveta.

 

 

(7) Za vsako sejo občinskega sveta se pošlje vabilo županu, podžupanu, članom občinskega sveta, predsedniku nadzornega odbora občine in tajniku občine. O sklicu seje občinskega sveta se obvesti javna občila.

 

 

(7) Za vsako sejo občinskega sveta se pošlje vabilo županu, podžupanu, članom občinskega sveta in tajniku občine. O sklicu seje občinskega sveta se obvesti javna občila. Vabilo z gradivom za sejo sveta se objavi v katalogu informacij javnega značaja na spletni strani občine.

 

 

(8) Predsednik nadzornega odbora občine, predsedniki komisij in odborov občinskega sveta ter tajnik občine so se dolžni udeležiti seje občinskega sveta in odgovarjati na vprašanja članov občinskega sveta, kadar se obravnavajo vprašanja iz njihove pristojnosti oziroma njihovega področja dela.

 

 

(8) Predsednika nadzornega odbora občine in predsednike komisij in odborov občinskega sveta se vabi na sejo občinskega sveta, ko je na dnevni red uvrščena točka za obravnavanje zadeve iz njihove pristojnosti oziroma njihovega področja dela. Predsednik nadzornega odbora občine, predsedniki komisij in odborov občinskega sveta in tajnik občine so se dolžni udeležiti seje občinskega sveta in odgovarjati na vprašanja članov občinskega sveta, kadar se obravnavajo vprašanja iz njihove pristojnosti oziroma njihovega področja dela.

 

 

21. člen

 

 

(1) Občinski svet veljavno sklepa, če je na seji navzoča večina njegovih članov. Občinski svet sprejema odločitve z večino opredeljenih glasov navzočih članov, razen če zakon določa drugačno večino.

 

 

(2) Občinski svet sprejema odločitve z javnim glasovanjem. Tajno se glasuje v primeru, ko je tako določeno z zakonom ali če tako sklene občinski svet.

 

 

(3) Način dela in odločanja, razmerja do drugih občinskih organov ter druga vprašanja delovanja občinskega sveta se določijo s poslovnikom, ki ga sprejme občinski svet z dvotretjinsko večino navzočih članov.

 

 

(4) Odločitve občinskega sveta izvršujeta župan in občinska uprava.

 

 

(5) Župan in tajnik občine o izvrševanju odločitev občinskega sveta poročata občinskemu svetu najmanj enkrat letno.

 

  (5) Župan in tajnik občine o izvrševanju odločitev občinskega sveta sproti poročata občinskemu svetu.  

 

22. člen

 

 

(1) Predčasno prenehanje mandata člana občinskega sveta ureja zakon.

 

 

 (2) Izvolitev oziroma potrditev mandata nadomestnega člana občinskega sveta določa zakon.

 

 

2.1 Odbori in komisije občinskega sveta

 

 

23. člen

 

 

(1) Občinski svet ima komisijo za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja.

 

 

(2) Občinski svet lahko ustanovi eno ali več komisij in odborov kot svoja stalna ali občasna delovna telesa.

 

 

(3) Organizacijo in delovno področje stalnih delovnih teles občinskega sveta določa poslovnik občinskega sveta.

 

 

(4) Občasna delovna telesa ustanovi občinski svet s sklepom, s katerim določi naloge delovnega telesa in število članov ter opravi imenovanje.

 

 

24. člen

 

 

(1) Komisija za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja ima 5 (pet) članov, ki jih občinski svet imenuje izmed svojih članov.

 

 

(2) Komisija za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja opravlja zlasti naslednje naloge:

 

 

– občinskemu svetu predlaga kandidate za delovna telesa občinskega sveta in druge organe, ki jih imenuje občinski svet,

 

 

– občinskemu svetu ali županu daje pobude oziroma predloge v zvezi s kadrovskimi vprašanji v občini,

 

 

– pripravlja predloge odločitev občinskega sveta v zvezi s plačami ter drugimi prejemki občinskih funkcionarjev ter izvršuje odločitve občinskega sveta, zakone in predpise, ki urejajo plače in druge prejemke občinskih funkcionarjev,

 

 

– obravnava druga vprašanja, ki mu jih določi občinski svet.

 

 

25. člen

 

 

(1) Stalna delovna telesa občinskega sveta so:

 

 

(a)

 

 

– Odbor za gospodarstvo, komunalno infrastrukturo ter okolje in prostor,

 

 

– Odbor za negospodarstvo in družbene dejavnosti.

 

 

(b)

 

 

– Komisija za statutarna in pravna vprašanja,

 

 

– Komisija za nagrade in priznanja,

 

 

– Komisija za narodnostna vprašanja,

 

 

– Komisija za romska vprašanja.

 

  (b)

-           Komisija za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja,

-           Komisija za statutarna in pravna vprašanja,

-           Komisija za narodnostna vprašanja,

-           Komisija za romska vprašanja,

-           Komisija za nagrade in priznanja.

 

 

(2) Delovno področje in število članov posameznega delovnega telesa občinskega sveta se določi s poslovnikom občinskega sveta.

 

 

26. člen

 

 

(1) Člane odborov in komisij imenuje občinski svet izmed svojih članov in največ polovico članov izmed drugih občanov. Predlog kandidatov za člane pripravi komisija za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja.

 

 

(2) Delo delovnega telesa občinskega sveta vodi član občinskega sveta kot predsednik.

 

 

(3) Prvo sejo delovnega telesa skliče župan.

 

 

(4) Članstvo v komisiji ali odboru občinskega sveta ni združljivo s članstvom v nadzornem odboru občine ali z delom v občinski upravi.

 

 

27. člen

 

 

(1) Komisije in odbori občinskega sveta v okviru svojega delovnega področja v skladu s poslovnikom občinskega sveta obravnavajo zadeve iz pristojnosti občinskega sveta in dajejo občinskemu svetu mnenja in predloge.

 

 

 (2) Komisije in odbori občinskega sveta lahko predlagajo občinskemu svetu v sprejem odloke in druge akte iz njegove pristojnosti, razen proračuna in zaključnega računa proračuna in drugih aktov, za katere je v zakonu ali v statutu občine določeno, da jih sprejme občinski svet na predlog župana.

 

 

28. člen

 

 

Občinski svet lahko razreši predsednika, posameznega člana delovnega telesa občinskega sveta ali delovno telo v celoti na predlog najmanj četrtine članov občinskega sveta. Predlog novih kandidatov za člane delovnih teles občinskega sveta pripravi komisija za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja do prve naslednje seje občinskega sveta.

 

 

3. Župan

 

 

29. člen

 

 

(1) Župana volijo volivci na neposrednih in tajnih volitvah. Volitve župana se opravijo v skladu z zakonom.

 

 

(2) Mandatna doba župana traja štiri leta.

 

 

(3) Novoizvoljeni župan nastopi mandat, ko občinski svet na svoji prvi seji po izvolitvi članov občinskega sveta na podlagi  poročila občinske volilne komisije o izidu glasovanja za župana odloči o morebitnih pritožbah drugih kandidatov ali predstavnikov kandidatur za župana oziroma ugotovi, da takih pritožb ni bilo.

 

 

(4) Župan opravlja funkcijo nepoklicno. Župan se lahko odloči, da bo funkcijo opravljal poklicno. O svoji odločitvi je župan dolžan obvestiti občinski svet na prvi naslednji seji.

 

 

(4) Župan opravlja funkcijo nepoklicno. Župan se lahko odloči, da bo funkcijo opravljal poklicno. O svoji odločitvi župan obvesti Komisijo za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja.

 

 

30. člen

 

 

(1) Župan predstavlja in zastopa občino.

 

 

(2) Poleg tega župan predvsem:

 

 

– predlaga občinskemu svetu v sprejem proračun občine in zaključni račun proračuna, odloke in druge akte iz pristojnosti občinskega sveta,

 

 

– izvršuje občinski proračun ter pooblašča druge osebe za izvajanje posameznih nalog izvrševanja občinskega proračuna,

 

 

– skrbi za izvajanje splošnih aktov občine in drugih odločitev občinskega sveta,

 

 

– odloča o pridobitvi in odtujitvi premičnega premoženja ter o pridobitvi nepremičnega premoženja občine, če zakon ali predpis občine ne določa drugače,

 

 

– skrbi za objavo statuta, odlokov in drugih splošnih aktov občine,

 

 

– predlaga ustanovitev organov občinske uprave, določitev njihovega delovnega področja in notranje organizacije, določi sistemizacijo delovnih mest v občinski upravi, odloča o imenovanju javnih uslužbencev v nazive ter o sklenitvi delovnega razmerja zaposlenih v občinski upravi ter pooblašča tajnika občine za te naloge,

 

 

– imenuje in razrešuje tajnika občine, predstojnike organov občinske uprave in organov skupne občinske uprave,

 

 

– usmerja in nadzoruje delo občinske uprave in organov skupne občinske uprave,

 

 

– imenuje in razrešuje podžupana,

 

 

– opravlja druge naloge, ki jih določa zakon in ta statut.

 

 

(3) Župan v skladu z zakonom odloča tudi o na občino prenesenih zadevah iz državne pristojnosti.

 

 

31. člen

 

 

(1) Župan lahko zadrži objavo splošnega akta občine, če meni, da je neustaven ali nezakonit in predlaga občinskemu svetu, da o njem ponovno odloči na prvi naslednji seji, pri čemer mora navesti razloge za zadržanje.

 

 

(2) Če občinski svet vztraja pri svoji odločitvi, se splošni akt objavi, župan pa lahko vloži pri ustavnem sodišču zahtevo za oceno njegove skladnosti z ustavo in zakonom.

 

 

(3) Župan zadrži izvajanje odločitve občinskega sveta, če meni, da je nezakonita ali je v nasprotju s statutom ali drugim splošnim aktom občine in predlaga občinskemu svetu, da o njej ponovno odloči na prvi naslednji seji, pri čemer mora navesti razloge za zadržanje.

 

 

(4) Ob zadržanju izvajanja odločitve občinskega sveta župan opozori pristojno ministrstvo na nezakonitost take odločitve. Če občinski svet ponovno sprejme enako odločitev, lahko župan začne postopek pri upravnem sodišču.

 

 

(5) Če se odločitev občinskega sveta nanaša na zadevo, ki je z zakonom prenesena v opravljanje občini, župan opozori pristojno ministrstvo na nezakonitost oziroma neprimernost take odločitve.

 

 

32. člen

 

 

Župan opravlja z zakonom predpisane naloge na področju zaščite in reševanja, predvsem pa:

 

 

– skrbi za izvajanje priprav za varstvo pred naravnimi in drugimi nesrečami in uresničevanje zaščitnih ukrepov ter za odpravljanje posledic naravnih in drugih nesreč,

 

 

– imenuje poveljnike in štabe civilne zaščite občine ter poverjenike za civilno zaščito,

 

 

– sprejme načrt zaščite in reševanja,

 

 

– vodi zaščito, reševanje in pomoč,

 

 

– določi organizacije, ki opravljajo javno službo oziroma naloge zaščite, reševanja in pomoči in organizacije, ki morajo izdelati načrte zaščite in reševanja,

 

 

– ugotavlja in razglaša stopnjo požarne ogroženosti v naravnem okolju na območju občine,

 

 

– sprejema akte in ukrepe v vojnem stanju, če se občinski svet ne more sestati,

 

 

– v primeru nastale nevarnosti odredi evakuacijo ogroženih in prizadetih prebivalcev,

 

 

– predlaga pristojnemu organu razporeditev državljanov na delovno dolžnost, dolžnost v civilni zaščiti ter materialno dolžnost.

 

 

33. člen

 

 

V primeru razmer, v katerih bi bilo lahko v večjem obsegu ogroženo življenje in premoženje občanov, pa se občinski svet ne more pravočasno sestati, lahko župan sprejme začasne nujne ukrepe. Te mora predložiti v potrditev občinskemu svetu takoj, ko se ta lahko sestane.

 

 

34. člen

 

 

(1) Za pomoč pri opravljanju nalog župana ima občina podžupana. Podžupana izmed članov občinskega sveta imenuje in razrešuje župan.

 

 

(2) Podžupan pomaga županu pri njegovem delu ter opravlja posamezne naloge iz pristojnosti župana, za katere ga župan pooblasti.

 

 

(3) Podžupan nadomešča župana v primeru njegove odsotnosti ali zadržanosti. V času nadomeščanja opravlja podžupan tekoče naloge iz pristojnosti župana in tiste naloge, za katere ga župan pooblasti.

 

 

(4) Podžupan v primeru predčasnega prenehanja mandata župana začasno opravlja funkcijo župana. Podžupan, ki opravlja funkcijo župana, nima pravice glasovati za odločitve občinskega sveta.

 

 

(5) V soglasju z županom se lahko tudi podžupan odloči, da bo funkcijo opravljal poklicno. O poklicnem opravljanju funkcije podžupana odloči občinski svet na predlog župana.

 

 

35. člen

 

 

(1) Kadar nastopijo razlogi, da tako župan kot podžupan ne moreta opravljati svoje funkcije, nadomešča župana član občinskega sveta, ki ga določi župan, če ga ne določi, pa najstarejši član občinskega sveta.

 

 

(2) V času nadomeščanja opravlja član občinskega sveta tekoče naloge iz pristojnosti župana.

 

 

36. člen

 

 

(1) Če je tako določeno v zakonu ali drugem predpisu, lahko tudi župan imenuje komisije in druge strokovne organe občine.

 

 

(2) Župan lahko ustanovi komisije in druga delovna telesa kot strokovna in posvetovalna telesa za proučevanje posameznih zadev iz svoje pristojnosti.

 

 

37. člen

 

 

(1) Predčasno prenehanje mandata župana je določeno z zakonom.

 

 

(2) Županu preneha mandat z dnem, ko občinski svet na podlagi pisne izjave oziroma predloga komisije za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja ugotovi, da so nastali razlogi za prenehanje mandata.

 

 

(3) Občinski svet sprejme ugotovitveni sklep na seji, na kateri je dana pisna izjava, ali najkasneje na prvi seji po nastanku razlogov iz prvega odstavka tega člena.

 

 

(4) Ugotovitveni sklep posreduje občinski svet predsedniku občinske volilne komisije. Če županu preneha mandat več kot šest mesecev pred potekom mandatne dobe, razpiše občinska volilna komisija nadomestne volitve.

 

 

(5) Predčasno prenehanje mandata podžupana je dolo­čeno z zakonom.

 

 

 (6) Podžupanu preneha mandat s prenehanjem mandata člana občinskega sveta.

 

 

(7) Podžupanu preneha mandat podžupana, če ga župan razreši in z izvolitvijo novega župana, če je prejšnjemu predčasno prenehal mandat. Prenehanje mandata podžupana zaradi razrešitve ali izvolitve novega župana ne vpliva na njegov mandat člana občinskega sveta.

 

 

(7) Podžupanu preneha mandat podžupana, če ga župan razreši. Prenehanje mandata podžupana zaradi razrešitve ne vpliva na njegov mandat člana občinskega sveta.

 

 

4. Nadzorni odbor

 

 

38. člen

 

 

(1) Nadzorni odbor občine je najvišji organ nadzora javne porabe v občini.

 

 

(2) Nadzorni odbor ima v skladu z zakonom naslednje pristojnosti:

 

 

– opravlja nadzor nad razpolaganjem s premoženjem občine,

 

 

– nadzoruje namenskost in smotrnost porabe sredstev občinskega proračuna,

 

 

– nadzoruje finančno poslovanje uporabnikov proračunskih sredstev.

 

 

(3) Nadzorni odbor v okviru svojih pristojnosti ugotavlja zakonitost in pravilnost poslovanja občinskih organov, občinske uprave, javnih zavodov, javnih podjetij in občinskih skladov ter drugih porabnikov sredstev občinskega proračuna in pooblaščenih oseb z občinskimi javnimi sredstvi in občinskim premoženjem ter ocenjuje učinkovitost in gospodarnost porabe občinskih proračunskih sredstev.

 

 

39. člen

 

 

(1) Nadzorni odbor ima 5 (pet) članov. Člane nadzornega odbora imenuje občinski svet izmed občanov najkasneje v 45 dneh po svoji prvi seji. Člani nadzornega odbora morajo imeti najmanj 5. (peto) stopnjo strokovne izobrazbe in izkušnje iz finančno-računovodskega ali pravnega področja. Kandidate za člane nadzornega odbora občine predlaga občinskemu svetu komisija za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja.

 

 

(2) Člani nadzornega odbora ne morejo biti člani občinskega sveta, župan, podžupan, člani svetov ožjih delov občine (krajevnih, vaških ali četrtnih skupnosti) , tajnik občine, javni uslužbenci občinske uprave ter člani poslovodstev javnih zavodov, javnih podjetij in občinskih skladov ter drugih organizacij, ki so uporabniki občinskih proračunskih sredstev.

 

 

(3) Članstvo v nadzornem odboru preneha z dnem razrešitve oziroma z dnem poteka mandata članom občinskega sveta, ki je nadzorni odbor imenoval. Za predčasno razrešitev člana nadzornega odbora se primerno uporabljajo razlogi za predčasno prenehanje mandata člana občinskega sveta. Razrešitev opravi občinski svet na predlog nadzornega odbora.

 

 

40. člen

 

 

(1) Prvo sejo nadzornega odbora občine po imenovanju skliče župan. Nadzorni odbor se konstituira, če je na prvi seji navzočih večina članov.

 

 

(2) Člani nadzornega odbora izvolijo izmed sebe predsednika nadzornega odbora . , in njegovega namestnika na predlog predsednika nadzornega odbora.

 

 

(3) Predsednik predstavlja nadzorni odbor, sklicuje in vodi njegove seje.

 

 

(4) Nadzorni odbor dela in sprejema odločitve na seji, na kateri je navzočih večina članov nadzornega odbora, z večino glasov navzočih članov.

 

 

(5) Sedež nadzornega odbora je na sedežu občine Dobrovnik - Dobronak. Nadzorni odbor za svoje seje uporablja prostore občine.

 

 

(6) Nadzorni odbor ima svoj pečat žig.

 

 

41. člen

 

 

(1) Nadzorni odbor samostojno določa svoj program dela, ki vsebuje letni nadzorni program in predlog finančnega načrta, ki ju v mesecu decembru koledarskega leta predloži županu.

 

 

(2) Nadzorni odbor mora vsako proračunsko leto izvesti nadzor:

 

 

– proračuna in zaključnega računa proračuna občine,

 

 

– finančnih načrtov in zaključnih računov uporabnikov proračunskih sredstev (javnih zavodov, javnih podjetij in drugih) .

 

 

(3) (2)  Nadzorni odbor lahko začne postopek nadzora le, če je tak nadzor določen v nadzornem programu. Če nadzorni odbor želi izvesti nadzor, ki ni vključen v nadzorni program, mora najprej dopolniti nadzorni program. Dopolnitev nadzornega programa posreduje županu in občinskemu svetu. Enako velja za spremembo nadzornega programa. Dopolnitev in sprememba nadzornega programa mora biti spremenjena.

 

 

(4) (3)  Nadzorni odbor mora posredovati letno poročilo o svojem delu županu in občinskemu svetu do konca meseca januarja koledarskega leta za preteklo leto.

 

 

(5) (4) Nadzorni odbor mora sodelovati z županom in občinskim svetom ter drugimi organi občine in njenih ožjih delov, organi uporabnikov občinskih proračunskih sredstev in drugimi osebami.

 

 

(6) Predsednik ali od njega pooblaščen član nadzornega odbora se mora udeležiti seje občinskega sveta, ko obravnava predlog proračuna in druge zadeve, za katere nadzorni odbor oceni, da so pomembne za njegovo delo.

 

 

42. člen

 

 

(1) Na občini in pri občinskih organih nadzorni odbor lahko opravlja neposredni nadzor.

 

  (1) Nadzorni odbor opravlja nadzor na podlagi zakona.  

 

(2) Nadzorni odbor preverja finančno poslovanje uporabnikov proračunskih sredstev (javnih podjetij, javnih zavodov in drugih) na podlagi preverjanj poslovnih poročil in zaključnih računov ter sklenjenih pogodb med občino in uporabnikom proračunskih sredstev in po potrebi druge pridobljene dokumentacije.

 

 

(3) Nadzorni odbor pred nadzorom obvesti o nadzoru župana in odgovorno osebo uporabnika proračuna.

 

  (3) S sklepom o uvedbi nadzora nadzorni odbor obvesti nadzorovano osebo o izvedbi nadzora.  

 

(4) V postopku nadzora so odgovorni in nadzorovane osebe dolžni nadzornemu odboru predložiti vso potrebno dokumentacijo, sodelovati v postopku nadzora, odgovoriti na ugotovitve in dajati pojasnila.

 

(5) Nadzorni odbor ali pooblaščeni član nadzornega odbora ima pravico do pregleda dokumentacije na lokaciji nadzorovane osebe.

 

 

43. člen

 

 

(1) Nadzorni odbor izloči člana nadzornega odbora iz nadzora in odločanja na seji v primeru, če so podane okoliščine, ki vzbujajo dvom o njegovi nepristranskosti.

 

 

(1) Član nadzornega odbora se mora izločiti iz nadzora in odločanja na seji v primeru, če so podane okoliščine, ki vzbujajo dvom o njegovi nepristranskosti.

 

 

(2) Šteje se, da so podane okoliščine iz prejšnjega odstavka, če:

 

 

– je odgovorna oseba, zakonit zastopnik, prokurist ali pooblaščenec nadzorovane osebe s članom nadzornega odbora v krvnem sorodstvu v ravni vrsti ali v stranski vrsti do vštetega četrtega kolena ali če je z njo v zakonski ali izvenzakonski skupnosti ali v svaštvu do vštetega drugega kolena, četudi je zakonska zveza ali izvenzakonska skupnost prenehala,

 

 

– je član nadzornega odbora skrbnik, posvojitelj, posvojenec ali rejnik odgovorne osebe, zakonitega zastopnika, prokurista ali pooblaščenca nadzorovane osebe,

 

 

– če je član nadzornega odbora udeležen ali je sodeloval v postopku, ki je predmet nadzora.

 

 

(3) Izločitev člana nadzornega odbora lahko zahteva tudi nadzorovana oseba in sam član nadzornega odbora. Zahtevo za izločitev mora vložiti pri nadzornem odboru. V zahtevi je potrebno navesti okoliščine, na katere opira svojo zahtevo za izločitev. O izločitvi odloči nadzorni odbor z večino glasov vseh članov.

 

 

44. člen

 

 

(1) Za posamezen nadzor je pristojen član nadzornega odbora, ki je določen v nadzornem programu (v nadaljevanju: nadzornik) . Nadzornik pripravi osnutek poročila o nadzoru in ga posreduje predsedniku nadzornega odbora. Osnutek poročila o nadzoru mora vsebovati enake sestavine kot poročilo o nadzoru.

 

 

(1) Za posamezen nadzor je pristojen član nadzornega odbora, ki je določen v nadzornem programu (v nadaljevanju: nadzornik). Po opravljenem pregledu pripravi nadzornik osnutek poročila o nadzoru, ki mora vsebovati obvezne sestavine v skladu z zakonom in pravilnikom o obveznih sestavinah poročila nazornega odbora občine in ga posreduje predsedniku nadzornega odbora.

 

 

(2) Predsednik nadzornega odbora lahko poda v roku treh dni pripombe na osnutek poročila o nadzoru. Če pripomb nadzornik ne upošteva, predsednik nadzornega odbora pošlje osnutek poročila o nadzoru, skupaj s pripombami, ostalim članom nadzornega odbora in skliče sejo najpozneje v roku 8 dni od posredovanega osnutka poročila o nadzoru.

 

 

(3) Osnutek poročila obravnava nadzorni odbor na seji. Vsak član se mora o osnutku poročila izjaviti, na koncu izjavo poda še predsednik nadzornega odbora. Po podanih izjavah nadzorni odbor sprejme predlog poročila o nadzoru.

 

 

(2) Osnutek poročila o nadzoru obravnava in sprejme nadzorni odbor na seji. Vsak član se mora o osnutku poročila opredeliti, na koncu se o osnutku opredeli še predsednik nadzornega odbora. Osnutek poročila o nadzoru ni informacija javnega značaja.

 

 

(4) Če predlog poročila o nadzoru ni sprejet, je dolžan nadzorni odbor sprejeti usmeritve za njegovo spremembo ali dopolnitev. Usmeritve mora upoštevati nadzornik in osnutek poročila o nadzoru dopolniti. Predlog poročila o nadzoru podpiše predsednik nadzornega odbora.

 

 

(3) Če osnutek poročila o nadzoru ni sprejet, je dolžan nadzorni odbor sprejeti usmeritve za njegovo spremembo ali dopolnitev. Usmeritve mora upoštevati nadzornik in osnutek poročila o nadzoru dopolniti. Osnutek poročila o nadzoru podpiše predsednik nadzornega odbora

 

 

45. člen

 

 

(1) Nadzorni odbor pošlje nadzorovani osebi predlog poročila o nadzoru najpozneje v roku osmih dni po sprejemu. Nadzorovana oseba ima pravico v roku petnajst dni, od prejema predloga poročila o nadzoru vložiti ugovor. Nadzorni odbor mora o ugovoru odločiti v petnajstih dneh od prejema ugovora.

 

 

(2) Po preteku rokov iz prejšnjega odstavka oziroma po odločitvi o ugovoru nadzorovane osebe sprejme nadzorni odbor poročilo o nadzoru, ki ga pošlje nadzorovani osebi, občinskemu svetu in županu, po potrebi pa tudi računskemu sodišču in pristojnemu ministrstvu.

 

(1) Nadzorni odbor pošlje nadzorovani osebi osnutek poročila o nadzoru najpozneje v roku osem dni po sprejemu. Nadzorovana oseba ima pravico v roku petnajst dni od prejema osnutka poročila o nadzoru odgovoriti na posamezne navedbe (odzivno poročilo). Odzivno poročilo vsebuje mnenja, pripombe in pojasnila nadzorovanega organa za vsako posamezno ugotovitev iz osnutka poročila, pri kateri se ugotovijo kršitve predpisov. Če nadzorovani organ razpolaga z listinskimi dokazi, jih priloži odzivnemu poročilu.

(2) Po preteku roka iz prejšnjega odstavka sprejme nadzorni odbor poročilo o nadzoru, ki ga pošlje nadzorovani osebi, občinskemu svetu in županu, po potrebi pa tudi računskemu sodišču in pristojnemu ministrstvu.

 

 

46. člen

 

(1) Obvezne sestavine poročila nadzornega odbora določi minister, pristojen za lokalno samoupravo, v soglasju z mini­strom, pristojnim za finance.

 

 

(2) V ugotovitvah se navede popolno in verodostojno dejansko stanje, ki je bilo ugotovljeno v nadzoru in na katerem temeljijo ocene, mnenje, priporočila oziroma predlogi.

 

 

(3) Z ocenami nadzorni odbor presodi, kateri predpisi so bili kršeni (pravilnost poslovanja) in/ali je bilo poslovanje nadzorovane osebe smotrno glede na uporabljena sodila v nadzoru.

 

 

(4) V mnenju se izrazi, ali je bilo poslovanje nadzorovane osebe pravilno in/ali smotrno.

 

 

(5) Nepravilno poslovanje je takrat, če je nadzorovana oseba poslovala v nasprotju s predpisi, proračunom in drugimi akti (pogodbo, kolektivno pogodbo in drugimi splošnimi ter posamičnimi akti), ki bi jih morala upoštevati pri svojem poslovanju.

 

 

(6) Negospodarno poslovanje je tisto poslovanje, ko bi nadzorovana oseba enake učinke lahko dosegla pri manjših stroških.

 

 

(7) Neučinkovito poslovanje je tisto, ko bi pri enakih stroških lahko nadzorovana oseba dosegla večje učinke.

 

 

(8) Neuspešno poslovanje je tisto, ko se niso uresničili cilji poslovanja nadzorovane osebe.

 

 

(9) Priporočila vsebujejo predloge za izboljšanje pravilnosti poslovanja oziroma smotrnosti (za gospodarnejšo, učinkovitejšo in uspešnejšo porabo sredstev javnih financ) . S priporočili oziroma predlogi nadzorni odbor praviloma svetuje, kako nadzorovana oseba izboljša poslovanje tako, da nakaže le poti za izboljšanje.

 

(1) Poročilo o nadzoru mora vsebovati obvezne sestavine v skladu z zakonom in pravilnikom o obveznih sestavinah poročila nadzornega odbora občine.

(2) V ugotovitvah se navede popolno in verodostojno dejansko stanje, ki je bilo ugotovljeno v nadzoru in na katerem temeljijo ocene, mnenje, priporočila oziroma predlogi.

(3) Z ocenami nadzorni odbor presodi kateri predpisi so bili kršeni (pravilnost poslovanja) in/ali je bilo poslovanje nadzorovane osebe smotrno glede na uporabljena sodila v nadzoru.

V mnenju se izrazi ali je bilo poslovanje nadzorovane osebe pravilno in/ali smotrno.

(4) Nepravilno poslovanje je takrat, če je nadzorovana oseba poslovala v nasprotju s predpisi, proračunom in drugimi akti (pogodbo, kolektivno pogodbo in drugimi splošnimi ter posamičnimi akti), ki bi jih morala upoštevati pri svojem poslovanju.

(5) Nesmotrno poslovanje je negospodarno in/ali neučinkovito in/ali neuspešno.

(6) Negospodarno poslovanje je tisto poslovanje, ko bi nadzorovana oseba enake učinke lahko dosegla pri manjših stroških.

(7) Neučinkovito poslovanje je tisto, ko bi pri enakih stroških lahko nadzorovana oseba dosegla večje učinke.

(8) Neuspešno poslovanje je tisto, ko se niso uresničili cilji poslovanja nadzorovane osebe.

 

 

47. člen

 

 

(1) Če je nadzorni odbor ugotovil hujšo kršitev predpisov ali nepravilnosti pri poslovanju občine, ki so opredeljene v poslovniku nadzornega odbora, mora o teh kršitvah v petnajstih dneh od dokončnosti poročila obvestiti pristojno ministrstvo in računsko sodišče.

 

 

(2) V primeru, da nadzorni odbor ugotovi, da obstaja utemeljen sum, da je nadzorovana oseba ali odgovorna oseba storila prekršek ali kaznivo dejanje, je dolžan svoje ugotovitve posredovati pristojnemu organu pregona.

 

 

48. člen

 

 

(1) Nadzorovane osebe so dolžne spoštovati mnenja, priporočila in predloge nadzornega odbora. Občinski svet, župan in organi porabnikov občinskih proračunskih sredstev so dolžni obravnavati poročila nadzornega odbora in v skladu s svojimi pristojnostmi upoštevati priporočila in predloge nadzornega odbora.

 

 

(2) Župan je dolžan nadzorni odbor tekoče seznanjati s pomembnimi zakoni in drugimi predpisi ter akti občine, ki se nanašajo na javne finance in lokalno samoupravo (proračun občine, odlok, statut, akt o sistemizaciji delovnih mest in akt, ki določa plačni sistem, akti o ustanovitvi pravnih oseb javnega prava, katerih ustanoviteljica je občina, in drugi) ter z za poslovanje občine pomembnimi odločitvami, in sicer z:

 

 

– zadolževanjem občine nad z zakonom določeno mejo,

 

 

– načrtovanjem oziroma izvajanjem investicij nad mejo določeno z zakonom in odlokom občinskega sveta,

 

 

– pridobitvijo, odtujitvijo ali zamenjavo stvarnega premoženja,

 

 

– naložbo denarnih sredstev, nakupom in prodajo vrednostnih papirjev in deleže,

 

 

– ustanovitvijo javnega podjetja, javnega zavoda in drugega uporabnika občinskih proračunskih sredstev.

 

 

(3) Župan je dolžan vabiti predsednika nadzornega odbora na seje občinskega sveta ter ga obveščati o pomembnejših ugotovitvah iz pristojnosti občinskega sveta, ki se nanašajo na pravilnost in smotrnost poslovanja občine ali finančno poslovanje pravnih oseb javnega prava, ki jih je ustanovila občina.

 

 

49. člen

 

 

Nadzorni odbor mora županu in občinskemu svetu predložiti pisno letno poročilo o delu in porabi sredstev in najmanj enkrat na leto poročati o svojem delu ter ju seznaniti s pomembnimi ugotovitvami s področja svojega dela in predlagati rešitve za izboljšanje poslovanja.

 

 

50. člen

 

 

(1) Delo nadzornega odbora je javno.

 

 

Delo nadzornega odbora je javno. Javnost dela nadzornega odbora se zagotavlja z javno objavo dokončnih poročil nadzornega odbora na spletni strani občine v skladu z Zakonom o dostopu do informacij javnega značaja.

 

 

(2) Nadzorni odbor lahko z večino glasov vseh svojih članov odloči, da se javnost dela omeji ali izključi, če to zahtevajo razlogi varovanja osebnih podatkov, dokumentov in gradiv, ki vsebujejo podatke, ki so v skladu z zakonom, drugim predpisom ali splošnim aktom občine oziroma druge javne ali zasebno pravne osebe zaupne narave oziroma državna, vojaška ali uradna tajnost.

 

 

(3) Nadzorni odbor lahko z večino glasov vseh svojih članov odloči, da se iz letnega poročila o njegovem delu in posameznega poročila o nadzoru, ki se javno objavi, izločijo podatki, če so podani razlogi, ki jih zakon, ki ureja dostop do informacij javnega značaja, določa kot razloge, zaradi katerih je mogoče zavrniti zahtevo za informacijo javnega značaja.

 

 

(4) Način zagotavljanja javnosti dela in način omejitve javnosti dela nadzornega odbora določa poslovnik.

 

 

(5) Za obveščanje javnosti o delu nadzornega odbora je pristojen predsednik nadzornega odbora oziroma oseba, ki jo on pooblasti.

 

 

51. člen

 

 

(1) Strokovno in administrativno pomoč za delo nadzornega odbora zagotavljata župan in občinska uprava.

 

  (1) Strokovno in administrativno pomoč za delo nadzornega odbora zagotavlja občinska uprava.  

 

(2) Župan določi javnega uslužbenca v občinski upravi, ki pomaga pri pripravi in vodenju sej ter pisanju in odpravi zapisnikov in drugih pisanj nadzornega odbora, arhiviranje gradiva, sprejemanje in urejanje pošte ter za opravljanje drugih opravil, potrebnih za nemotena administrativna tehnična dela nadzornega odbora.

 

 

(3) Strokovno pomoč lahko nudijo nadzornemu odboru javni uslužbenci, zaposleni v občinski upravi, ali zunanji strokovnjaki, notranji revizorji in drugi. Za posamezne posebne strokovne naloge nadzora lahko poda izvid in mnenje izvedenec, ki ga na predlog nadzornega odbora imenuje občinski svet. Nadzorni odbor je odgovoren za nadzor tudi, ko se opira na mnenje ali izvid izvedenca ali mnenje zunanjega strokovnjaka, ne pa, ko se opira na poročilo notranje revizijske službe.

 

 

52. člen

 

 

Sredstva za delo nadzornega odbora se zagotavljajo v občinskem proračunu v posebni proračunski postavki, na podlagi letnega programa dela in finančnega načrta nadzornega odbora. Za porabo sredstev župan določi skrbnika.

 

 

53. člen

 

 

(1) Predsednik in člani nadzornega odbora imajo pravico do plačila za opravljanje dela v skladu s pravilnikom.

 

 

(2) Izvedencu in drugim strokovnjakom pripada plačilo, ki se določi v pogodbi o delu ali avtorski pogodbi, ki jo sklene župan. Za delo izvedenca se plačilo določi na podlagi pravilnika o tarifi za sodne izvedence.

 

 

54. člen

 

 

Podrobneje uredi nadzorni odbor svoje delo s poslovnikom, ki ga sprejme z večino glasov svojih članov.

 

 

5.1 Občinska uprava

 

 

55. člen

 

 

(1) Notranjo organizacijo in delovno področje občinske uprave določi občinski svet na predlog župana z odlokom.

 

 

(2) Sistemizacijo delovnih mest v občinski upravi na predlog tajnika občine določi župan.

 

 

56. člen

 

 

(1) Občinski svet lahko na predlog župana odloči, da se z drugo občino ali z drugimi občinami ustanovi skupna občinska uprava.

 

 

(2) Organizacija in delo skupne občinske uprave se določi z odlokom o ustanovitvi, ki ga na skupen predlog županov sprejmejo občinski sveti občin.

 

 

57. člen

 

 

(1) Organi občine odločajo o pravicah in dolžnostih posameznikov in pravnih oseb ter o njihovih pravnih koristih v upravnih stvareh v upravnem postopku.

 

 

(2) Občina odloča s posamičnimi akti o upravnih stvareh iz lastne pristojnosti in iz prenesene državne pristojnosti.

 

 

(3) O upravnih stvareh iz občinske pristojnosti odloča na prvi stopnji občinska uprava, na drugi stopnji župan, če ni za posamezne primere z zakonom drugače določeno.

 

 

(4) O pritožbah zoper odločbe organa skupne občinske uprave odloča župan občine, v katere krajevno pristojnost zadeva spada, če zakon ne določa drugače.

 

 

58. člen

 

 

(1) Posamične upravne akte iz pristojnosti občinske uprave podpisuje tajnik občine po pooblastilu župana, ki lahko vsebuje pooblastilo za pooblaščanje drugih uradnih oseb občinske uprave, ki izpolnjujejo zakonske pogoje za odločanje v upravnih stvareh, za opravljanje posameznih dejanj v postopku ali za vodenje celotnega postopka in za odločanje v upravnih stvareh.

 

 

(2) Osebe iz prejšnjega odstavka odločajo tudi o upravnih stvareh iz prenesene državne pristojnosti, če ni z zakonom drugače določeno.

 

 

59. člen

 

 

Tajnik občine skrbi in je odgovoren za dosledno izvajanje zakona o splošnem upravnem postopku in drugih predpisov o upravnem postopku in zagotavlja upravno poslovanje v skladu z uredbo vlade.

 

 

60. člen

 

 

O upravnih stvareh iz občinske izvirne pristojnosti lahko odloča samo uradna oseba, ki je pooblaščena za opravljanje teh zadev in ima višjo ali visoko strokovno izobrazbo in opravljen preizkus strokovne usposobljenosti za dejanja v upravnem postopku v skladu s posebnim zakonom. Ob teh pogojih lahko na prvi stopnji v enostavnih upravnih stvareh odloča tudi uradna oseba, ki ima srednjo strokovno izobrazbo in zahtevani strokovni izpit.

 

 

61. člen

 

 

(1) O pritožbah zoper posamične akte iz izvirne pristojnosti občinske uprave odloča župan. Zoper odločitev župana je dopusten upravni spor.

 

 

(2) O pritožbah zoper posamične akte, ki jih v zadevah iz državne pristojnosti na prvi stopnji izdaja občinska uprava, odloča državni organ, določen z zakonom.

 

 

62. člen

 

 

(1) O izločitvi predstojnika organa občinske uprave ali zaposlenega v občinski upravi odloča tajnik občine, ki v primeru izločitve predstojnika občinske uprave o stvari tudi odloči, če je predstojnik pooblaščen za odločanje v upravnih stvareh.

 

 

(2) O izločitvi tajnika občine ali župana odloča občinski svet, ki v primeru izločitve o stvari tudi odloči.

 

(1) O izločitvi uradne osebe v občinski upravi odloča tajnik občine.

(2) O izločitvi tajnika občine odloča župan, o izločitvi župana odloča občinski svet, ki v primeru izločitve o stvari tudi odloči.

 

 

6. Ožji deli občine

 

 

63. člen

 

 

(1) Zaradi zadovoljevanja posebnih skupnih potreb občanov na območju posameznih naselij so v občini kot ožji deli občine ustanovljene krajevne skupnosti.

 

 

Krajevna skupnost Dobrovnik - Dobronak, Krajevna skupnost Strehovci in Krajevna skupnost Žitkovci - Zsitkoc, so del občine v teritorialnem, funkcionalnem, organizacijskem, premoženjsko-finančnem in pravnem smislu.

 

 

(2) Pobudo za ustanovitev nove krajevne skupnosti, njeno ukinitev ali spremembo njenega območja da zbor občanov ožjega dela občine ali 20% volivcev s tega območja po postopku in na način, ki je določen s tem statutom za ljudsko iniciativo.

 

 

Za jasno izraženo voljo ljudi na zboru občanov se upošteva sprejet sklep ob udeležbi vsaj 30% volivcev.

 

 

(3) Krajevne skupnosti ustanovi, ukine ali spremeni njihovo območje občinski svet s statutom po poprej ugotovljeni volji prebivalcev o imenu in območju skupnosti. Volja prebivalcev se ugotovi na zboru občanov, ki jih skliče župan za območje, na katerem naj bi se ustanovila skupnost. Volja prebivalcev je ugotovljena, če je za ljudsko iniciativo podpisanih več kot 50% volilnih upravičencev s tega območja

 

 

64. člen

 

 

Krajevne skupnosti sodelujejo pri opravljanju javnih zadev v občini, in sicer:

 

 

– dajejo predloge in sodelujejo pri pripravi razvojnih programov na območju občine na področju javne infrastrukture na svojem območju – krajevne skupnosti – ter sodelujejo pri izvajanju komunalnih investicij in investicij v javno razsvetljavo na njihovem območju in sodelujejo pri nadzoru nad opravljenimi deli,

 

 

– sodelujejo pri pripravi programov oskrbe s pitno vodo in zaščiti virov pitne vode, sodelujejo pri pridobivanju soglasij lastnikov zemljišč za delo s področja javnih služb,

 

 

– dajejo predloge za sanacijo divjih odlagališč komunalnih odpadkov in sodelujejo pri njihovi sanaciji,

 

 

– dajejo predloge za ureditev in olepševanje kraja v smislu ureditve in vzdrževanja javnih prostorov, sprehajalnih poti ipd. in pri tem sodelujejo,

 

 

– dajejo pobude za dodatno prometno ureditev (prometna signalizacija, ureditev dovozov in izvozov, omejitev hitrosti ipd.) ,

 

 

– predlagajo programe javnih del na svojem območju,

 

 

– sodelujejo in dajejo mnenja pri javnih razgrnitvah prostorskih planov, planskih in izvedbenih aktov, ki obravnavajo območje njihove krajevne skupnosti,

 

 

– oblikujejo pobude za spremembo prostorskih, planskih in izvedbenih aktov ter jih posredujejo pristojnemu organu občine,

 

 

– dajejo mnenja glede sprememb namembnosti kmetijskega prostora v druge namene, predvidenih gradenj večjih proizvodnih in drugih objektov v skupnosti, za posege v kmetijski prostor (agromelioracija, komasacija), pri katerih bi prišlo do spremembe režima vodnih virov,

 

 

– seznanjajo pristojni organ občine s problemi in potrebami prebivalcev krajevne skupnosti na področju urejanja prostora in varstva okolja,

 

 

– sodelujejo pri organizaciji kulturnih, športnih in drugih prireditev,

 

 

– spremljajo nevarnosti na svojem območju in o tem obveščajo štab za civilno zaščito ter po potrebi prebivalstvo in sodelujejo pri ostalih nalogah s področja zaščite in reševanja,

 

 

– dajejo mnenje k odločitvi o razpolaganju in upravljanju s premoženjem občine, ki je skupnostim dano za uporabo za opravljanje njihovih nalog.

 

 

65. člen

 

 

(1) Krajevne skupnosti opravljajo naloge iz pristojnosti občine, ki se pretežno nanašajo na prebivalce skupnosti.

 

 

(2) Krajevne skupnosti občine praviloma samostojno:

 

 

– skrbijo za urejenost pokopališč in organizirajo pogrebno službo na krajevno običajen način, če ni z odlokom občine določeno drugače,

 

 

– skrbijo za pluženje in odstranjevanje snega,

 

 

– skrbijo za vzdrževanje krajevnih cest,

 

 

– skrbijo za vaške vodovode in vodna zajetja, če ni z odlokom občine določeno drugače,

 

 

– v skladu z zakonom o gostinski dejavnosti dajejo mnenje v zvezi z obratovalnim časom gostinskih lokalov na svojem območju,

 

 

– upravljajo z lastnim premoženjem ali s premoženjem občine, ki jim je dano v uporabo,

 

 

– izdelujejo načrt zaščite in reševanja na podlagi predpisov in potreb občine,

 

 

– pripravljajo in izvajajo projekte v okviru celostnega razvoja podeželja in obnove vasi na svojem območju,

 

 

– pospešujejo kulturne, športne in druge društvene dejavnosti na svojem območju ter organizirajo kulturne, športne in druge prireditve oziroma nudijo pomoč pri takih prireditvah, kadar je organizator občina.

 

 

(3) Podrobneje se naloge krajevne skupnosti opredelijo z odlokom.

 

 

66. člen

 

 

(1) Krajevna skupnost je pravna oseba javnega prava v okviru nalog, ki jih opravlja samostojno, v skladu s tem statutom. Krajevna skupnost ne more biti delodajalec.

 

 

Skupnost iz prejšnjega odstavka nastopa v pravnem prometu v svojem imenu in za svoj račun.

 

 

(2) Krajevna skupnost odgovarja za svoje obveznosti z vsem svojim premoženjem in s sredstvi, s katerimi razpolaga. Občina odgovarja za obveznosti krajevne skupnosti subsidiarno.

 

 

(3) Krajevno skupnost zastopa predsednik sveta krajevne skupnosti. Pravni posli, ki jih sklene krajevna skupnost, katerih vrednost presega 500,00 EUR, so veljavni le ob pisnem soglasju župana.

 

 

67. člen

 

 

(1) Svet krajevne skupnosti šteje do sedem članov

 

 

(2) Izvolijo ga krajani s stalnim prebivališčem na območju krajevne skupnosti. Način izvolitve članov sveta določa zakon.

 

 

(3) Volitve v svet krajevne skupnosti razpiše župan.

 

 

(4) Število članov sveta določi občinski svet z odlokom, s katerim določi tudi volilne enote za volitve v svet krajevne skupnosti.

 

 

68. člen

 

 

(1) Mandat članov sveta krajevne skupnosti se začne in konča istočasno kot mandat članov občinskega sveta.

 

 

(2) Funkcija člana sveta krajevne skupnosti je nezdružljiva s funkcijo župana, podžupana, s članstvom v nadzornem odboru občine ter z delom v občinski upravi in upravi ožjega dela občine. Določbe zakona in tega statuta, ki urejajo predčasno prenehanje mandata članu občinskega sveta se smiselno uporabljajo tudi za prenehanje mandata člana sveta ožjega dela občine.

 

  (2) Nezdružljivost članstva v svetu krajevne skupnosti s funkcijami občinskih funkcionarjev in z delom v občinski upravi ureja zakon.  

 

69. člen

 

 

(1) Prvo sejo sveta krajevne skupnosti skliče župan najkasneje 15 dni po izvolitvi članov sveta krajevne skupnosti.

 

 

(2) Svet je konstituiran, ko so potrjeni mandati več kot polovici njegovih članov. Svet krajevne skupnosti ima predsednika, ki ga izmed sebe izvolijo člani sveta.

 

 

(3) Predsednik sveta krajevne skupnosti predstavlja skupnost, sklicuje in vodi seje sveta ter predstavlja svet krajevne skupnosti, opravlja pa tudi druge naloge, ki mu jih določi svet krajevne skupnosti.

 

 

70. člen

 

 

(1) Svet na predlog predsednika izvoli podpredsednika. Podpredsednik nadomešča predsednika in opravlja naloge, ki mu jih določi predsednik.

 

 

(2) Svet krajevne skupnosti dela ter sprejema svoje odločitve na seji, na kateri je navzočih večina članov, z večino glasov navzočih članov.

 

 

(3) Župan ima pravico biti navzoč na seji sveta ožjega dela občine in razpravljati, vendar nima pravice glasovati.

 

 

(4) Predsednik sveta krajevne skupnosti skliče svet najmanj štirikrat letno oziroma po potrebi. Predsednik mora sklicati svet krajevne skupnosti, če to zahteva župan ali najmanj polovica članov sveta krajevne skupnosti.

 

 

(5) Za delovanje sveta krajevne skupnosti se smiselno uporablja poslovnik občinskega sveta.

 

 

71. člen

 

 

(1) Svet krajevne skupnosti izvršuje naloge, ki so v skladu s tem statutom naloge krajevne skupnosti.

 

 

(2) Svet tudi:

 

 

– obravnava vprašanja iz občinske pristojnosti, ki se nanašajo na območje krajevne skupnosti in njene prebivalce ter oblikuje svoja stališča in mnenja,

 

 

– daje pobude in predloge za sprejem odlokov in drugih splošnih aktov občine,

 

 

– sprejema odločitve o uporabi sredstev skupnosti in razpolaganju ter gospodarjenju s skupnim premoženjem krajevne skupnosti.

 

 

72. člen

 

 

(1) Stališča, mnenja, pobude in predloge sveta krajevne skupnosti niso pogoj za izvrševanje nalog občine, za katere so pristojni občinski svet, župan ali občinska uprava in jih ne zavezujejo, razen če s tem statutom ali odlokom ni drugače določeno.

 

 

(2) Svet krajevne skupnosti lahko za obravnavo posameznih vprašanj sklicuje zbore krajanov krajevne skupnosti. Za sklic in izvedbo zbora krajanov se smiselno uporabljajo določbe tega statuta, s katerimi je urejen zbor občanov.

 

 

73. člen

 

 

(1) Odločitve sveta krajevne skupnosti o uporabi sredstev in razpolaganju ter gospodarjenju s premoženjem skupnosti so veljavne, kadar da nanje soglasje občinski svet.

 

 

(2) Odločitve izvršuje župan in občinska uprava.

 

 

74. člen

 

 

(1) Za delovanje in opravljanje nalog krajevne skupnosti se zagotovijo sredstva v proračunu občine.

 

 

(2) Za uresničevanje posebnih skupnih potreb in interesov prebivalcev krajevne skupnosti lahko občina pridobiva sredstva iz prostovoljnih prispevkov njihovih prebivalcev, podjetij, zavodov in drugih organizacij ter samoprispevkov. Tako pridobljena sredstva je dolžna občina posebej evidentirati in porabiti v skladu z njihovim namenom.

 

 

(3) Prostore, opremo in materialna sredstva, ki jih potrebujejo za svoje delovanje sveti krajevne skupnosti zagotovi in z njimi upravlja občina. Izvajanje strokovnih in administrativnih pravil za potrebe krajevne skupnosti in svetov zagotavlja občinska uprava.

 

 

75. člen

 

 

(1) Krajevna skupnost lahko ima lastno premoženje, ki ga sestavljajo nepremičnine, premičnine, denarna sredstva in pravice.

 

 

(2) Krajevna skupnost mora s svojim premoženjem gospodariti kot dober gospodar. Za razpolaganje s premoženjem krajevne skupnosti se smiselno uporabljajo določbe zakona, ki urejajo gospodarjenje s premoženjem občine ter določbe tega statuta.

 

 

(3) Če krajevna skupnost preneha obstajati ali ji preneha pravna subjektiviteta, preidejo vse njene pravice in obveznosti na občino.

 

 

76. člen

 

 

(1) Delovanje krajevnih skupnosti se financira iz občinskega proračuna, s prostovoljnimi prispevki fizičnih in pravnih oseb, s plačili za storitve, s samoprispevkom in prihodki od premoženja ožjega dela občine.

 

  (1) Financiranje krajevnih skupnosti ureja zakon.  

 

(2) Kriterij in merila za financiranje nalog in delovanje krajevnih skupnosti iz proračuna občine se določijo z odlokom.

 

 

(3) Krajevne skupnosti se ne smejo zadolževati.

 

 

(4) Prihodki in odhodki krajevne skupnosti morajo biti zajeti v finančnih načrtih, ki jih za posamezno koledarsko oziroma proračunsko leto oblikujejo in občinskemu svetu predlagajo njihovi sveti. Finančne načrte, ki so kot sestavni del občinskega proračuna njihova priloga, sprejme na predlog župana občinski svet.

 

 

(5) Občina ne prevzema finančnih obveznosti krajevnih skupnosti, ki niso zajete v proračunu občine.

 

 

77. člen

 

 

(1) Za izvrševanje finančnega načrta krajevne skupnosti so odgovorni predsednik sveta krajevne skupnosti in svet krajevne skupnosti.

 

 

(2) Krajevne skupnosti lahko imajo svoje žiro – račune. Sklep o posebnem žiro računu izda župan.

 

 

(3) Za izvrševanje finančnih načrtov krajevne skupnosti se uporabljajo določbe predpisov, ki urejajo financiranje javne porabe in določbe odloka o proračunu občine.

 

 

(4) Nadzor nad finančnim poslovanjem krajevne skupnosti opravlja nadzorni odbor občine.

 

 

78. člen

 

 

(1) Občinski svet lahko na predlog župana, nadzornega odbora občine, četrtine članov sveta krajevne skupnosti ali zborov krajevne skupnosti razpusti svet krajevne skupnosti in razpiše predčasne volitve če:

 

 

– se po najmanj trikratnem sklicu ne sestane,

 

 

– če ne izvršuje nalog, ki so mu v skladu s tem statutom zaupane oziroma jih izvršuje v nasprotju z zakonom, predpisi se in splošnimi akti občine,

 

 

– če se ugotovi, da očitno nezakonito razpolaga s sredstvi občanov ali če se sredstva, ki so skupnosti dodeljena iz občinskega proračuna uporabljajo nenamensko.

 

 

(2)  (1) Občinski svet lahko s spremembo statuta ukine krajevne skupnosti, če ugotovi, da svet krajevne skupnosti ne opravlja svojih nalog, da ni kandidatov za člane sveta oziroma da občani na njenem območju nimajo interesa za opravljanje nalog krajevne skupnosti v skladu s tem statutom.

 

 

7. Občinsko pravobranilstvo

 

 

79. člen

 

 

(1) Občina ima lahko občinsko pravobranilstvo, ki pred sodišči in drugimi državnimi organi zastopa občino in občinske organe.

 

 

(2) Po pooblastilu lahko občinsko pravobranilstvo zastopa tudi druge pravne osebe, ki so jih ustanovile občine.

 

 

(3) Občinsko pravobranilstvo se ustanovi z odlokom, v katerem občinski svet določi njegovo delovno področje oziroma pooblastila. Za občinsko pravobranilstvo se smiselno uporabljajo določbe zakona, ki ureja državno pravobranilstvo.

 

 

(4) Občina lahko skupaj s še eno ali več občinami ustanovi skupni organ občinskega pravobranilstva.

 

 

8. Drugi organi občine

 

 

80. člen

 

 

Organizacijo, delovno področje ter sestavo organov, ki jih mora občina imeti v skladu s posebnimi zakoni, ki urejajo naloge občine na posameznih področjih javne uprave določi župan oziroma občinski svet na podlagi zakona s sklepom o ustanovitvi in imenovanju članov posameznega organa.

 

 

81. člen

 

 

(1) Občina ima poveljnika in štab civilne zaščite, ki opravljata operativno strokovno vodenje civilne zaščite in drugih sil za zaščito, reševanje in pomoč v skladu s sprejetimi načrti.

 

 

(2) Poveljnik in poverjeniki za civilno zaščito so za svoje delo odgovorni županu.

 

 

IV. POSEBNE PRAVICE PRIPADNIKOV MADŽARSKE NARODNE SKUPNOSTI

 

 

82. člen

 

 

(1) Občina varuje narodnostni značaj, zagotavlja enakopravnost in uresničuje posebne pravice madžarske narodnostne skupnosti in njenih pripadnikov ter skrbi za vsestranski razvoj narodne skupnosti.

 

 

(2) Na narodnostno mešanem območju občine sta uradna jezika slovenščina in madžarščina. Oba jezika sta enakopravna.

 

 

(3) Občanom madžarske narodnostne skupnosti je zagotovljena uporaba materinega jezika v javnem in družbenem življenju.

 

 

83. člen

 

 

(1) Organi občine in vse javne službe poslujejo na narodnostno mešanem območju občine v slovenskem in madžarskem jeziku. Pri svojem delu so dolžni upoštevati uradne osebne podatke in njihovo uporabo.

 

 

(2) Organi občine, državni organi, javna podjetja in ustanove uporabljajo na narodnostno mešanem območju dvojezične napise, žige, tiskovine in druge obrazce v skladu z zakonom.

 

 

(3) Zakonske zveze se na narodnostno mešanem območju sklepajo v slovenskem oziroma madžarskem jeziku, na željo mladoporočencev pa v obeh jezikih.

 

 

84. člen

 

 

(1) Na narodnostno mešanem območju so napisne table z označbo krajev, ulic ter razglasi, obvestila, opozorila ter drugi javni napisi dvojezični.

 

 

(2) Dvojezične napisne table morajo imeti na narodnostno mešanem območju vsi občinski in državni organi, podjetja, gospodarske organizacije, zasebniki, javni zavodi, društva ter druge organizacije in skupnosti.

 

 

(3) Dvojezični napisi morajo zagotoviti enakopraven zunanji videz uporabe obeh jezikov.

 

 

85. člen

 

 

Na narodnostno mešanem območju se zbori občanov, javne manifestacije, zborovanja in vse ostale prireditve izvajajo v slovenskem in madžarskem jeziku. Zaradi racionalnosti se lahko odločijo, da se bodo določene prireditve ali manifestacije izvajali samo v enem jeziku.

 

 

86. člen

 

 

(1) Statut in drugi akti občine se prevedejo v madžarski jezik in objavijo v slovenskem in madžarskem jeziku.

 

 

(2) Predstavnik madžarske narodnostne skupnosti ima pri svojem delu v občinskem svetu in njegovih organih pravico do uporabe materinega jezika.

 

 

87. člen

 

 

(1) Na narodnostno mešanem območju občina še posebej skrbi za razvoj in delovanje dvojezičnih javnih zavodov.

 

 

(2) Občina skupaj z občinskim svetom samoupravne narodnostne skupnosti podpira in vzpodbuja kulturno dejavnost madžarske narodnostne skupnosti, tisk, televizijsko in založniško dejavnost, izobraževanje kadrov za potrebe madžarske narodnostne skupnosti ter podpira stike z njenim matičnim narodom in obmejnimi županijami v Republiki Madžarski.

 

 

88. člen

 

 

(1) Občinski svet in druge samoupravne lokalne skupnosti zagotavljajo samoupravni narodnostni skupnosti nujno potrebne prostore in druge materialne možnosti za delovanje v okviru možnosti.

 

 

(2) V okviru svojih pristojnosti občina s posebnimi akti ureja vprašanja, ki zadevajo uresničevanje pravic ter financiranje narodnostne skupnosti. K tem predpisom daje soglasje Svet narodnostne skupnosti preko predstavnika narodne skupnosti v občinskem svetu.

 

 

(3) Kadar organi občine odločajo o drugih vprašanjih, ki se nanašajo na uresničevanje posebnih pravic narodne skupnosti, si morajo predhodno pridobiti mnenje samoupravne narodnostne skupnosti.

 

 

89. člen

 

 

(1) Občinski svet, odbor ali drug organ mora obravnavati pobude sveta občinske madžarske samoupravne narodnostne skupnosti o zadevah, ki se nanašajo na položaj narodne skupnosti in ohranja značilnost narodnostno mešanih območij. O svojih sklepih, mnenjih in odločitvah občinski svet pisno obvesti občinsko madžarsko samoupravno narodnostno skupnost.

 

 

(2) Za medsebojno obveščanje si lahko organi občine in občinske narodnostne skupnosti medsebojno izmenjujejo zapisnike svojih sej, ki se nanašajo na to problematiko.

 

 

(3) Ko organi občine odločajo o zadevah, ki se nanašajo na uresničevanje posebnih pravic pripadnikov madžarske narodnostne skupnosti, si morajo predhodno pridobiti soglasje samoupravne narodnostne skupnosti, ko pa se odloča o zadevah, ki se nanašajo na položaj in ohranjanje značilnosti narodnostno mešanih območij, pa si morajo pridobiti mnenje samoupravne narodne skupnosti.

 

 

90. člen

 

 

V okviru pristojnosti občinskega sveta v skladu z tretjim odstavkom prejšnjega člena daje občinski svet madžarske narodne skupnosti preko svojega člana občinskega sveta občine – predstavnika madžarske narodne skupnosti soglasja k naslednjim aktom, ki jih sprejema občinski svet občine, in sicer:

 

 

– statutu občine in spremembam statuta v tistih delih, ki se nanašajo izključno na narodnostno mešano območje in zajema pravice madžarske manjšine,

 

 

– simbolih občine,

 

 

– imenovanju ali preimenovanju naselij, zaselkov, ulic ali drugih krajevnih območij občine na narodnostno mešanem območju občine,

 

 

– urejanju in vsebini napisnih tabel v določenem kraju in oznak iz katerih se nesporno da razbrati, da gre za dvojezično območje občine,

 

 

– vseh drugih zadevah, ki se posebej nanašajo in posebej urejajo posebne pravice madžarske narodne skupnosti.

 

 

91. člen

 

 

Svet občinske samoupravne narodnostne skupnosti daje predhodno mnenje k:

 

 

– razvojnim načrtom občine,

 

 

– proračunu občine,

 

 

– razvojnim usmeritvam na področju kulture, izobraževanja in informiranja,

 

 

– vsem drugim zadevam, ki se neposredno nanašajo na uresničevanje posebnih pravic madžarske narodnostne skupnosti.

 

 

92. člen

 

 

V narodnostno mešani občini se ustanovi komisija za narodnostna vprašanja. V sestavi komisije imajo pripadniki madžarske narodnostne skupnosti polovico članov oziroma članic.

 

 

V. NEPOSREDNO SODELOVANJE OBČANOV PRI ODLOČANJU V OBČINI

 

 

93. člen

 

 

Oblike neposrednega sodelovanja občanov pri odločanju v občini so: zbor občanov, referendum in ljudska iniciativa.

 

 

1. Zbor občanov

 

 

94. člen

 

 

(1) Občani na zboru občanov:

 

 

– obravnavajo pobude in predloge za spremembo območja občine, njenega imena ali sedeža ter dajejo pobude v zvezi s tem in oblikujejo mnenja,

 

 

– obravnavajo predloge in pobude za sodelovanje in povezovanje z drugimi občinami v širše samoupravne lokalne skupnosti,

 

 

– predlagajo, obravnavajo in oblikujejo stališča o spremembah območij naselij, imen naselij ter imen ulic,

 

 

– opravljajo naloge zborov volivcev v skladu z zakonom,

 

 

– dajejo predloge občinskim organom v zvezi s pripravo programov razvoja občine, gospodarjenja s prostorom ter varovanja življenjskega okolja,

 

 

– oblikujejo stališča v zvezi z večjimi posegi v prostor, kot so gradnja avtocest,

 

 

– energetskih objektov, odlagališč odpadkov in nevarnih stvari,

 

 

– obravnavajo in oblikujejo mnenja, stališča ter odločajo o zadevah, za katere je tako določeno z zakonom, s tem statutom ali odlokom občine, ter o zadevah, za katere tako sklene občinski svet ali župan.

 

 

(2) Odločitve, predloge, pobude, stališča in mnenja zbora občanov so občinski organi, v katerih pristojnost posamezna zadeva spada, dolžni obravnavati in pri izvajanju svojih nalog upoštevati. Če pristojni občinski organ meni, da predlogov, pobud, stališč, mnenj in odločitev zbora občanov ni mogoče upoštevati, je občanom dolžan na primeren način in v primernem roku svoje mnenje predstaviti in utemeljiti.

 

 

95. člen

 

 

(1) Zbor občanov se lahko skliče za vso občino ali za posamezno naselje ali zaselek.

 

 

(2) Zbor občanov skliče župan na lastno pobudo, na pobudo občinskega sveta ali na pobudo sveta krajevne skupnosti.

 

 

(3) Župan mora sklicati zbor občanov za vso občino na zahtevo najmanj 5 odstotkov volivcev v občini.

 

 

(4) Zahteva volivcev za sklic zbora občanov mora vsebovati pisno obrazložen predlog zadeve, ki naj jo zbor obravnava. Zahtevi je treba priložiti seznam volivcev, ki so zahtevo podprli. Seznam mora vsebovati ime in priimek volivca, datum rojstva in naslov stalnega prebivališča ter njihove podpise. Župan lahko zahtevo s sklepom zavrne, če ugotovi, da zahteve ni podprlo zadostno število volivcev. Sklep z obrazložitvijo se vroči pobudniku zahteve ali prvemu podpisanemu volivcu na seznamu. Župan skliče zbor občanov najkasneje v tridesetih dneh po prejemu pravilno vložene zahteve.

 

 

96. člen

 

 

(1) Sklic zbora občanov mora vsebovati območje, za katerega se sklicuje zbor občanov, kraj in čas zbora občanov ter predlog dnevnega reda.

 

 

(2) Sklic zbora volivcev je treba objaviti na krajevno običajen način.

 

 

97. člen

 

 

(1) Zbor občanov vodi župan ali od njega pooblaščeni podžupan. Župan lahko zboru občanov predlaga imenovanje predsedstva zbora, ki naj zbor vodi.

 

 

(2) Zbor občanov veljavno sprejema svoje odločitve, predloge, pobude, stališča in mnenja, če na zboru sodeluje najmanj pet odstotkov volivcev z območja občine, za katero je zbor sklican. Odločitev zbora občanov je sprejeta, če zanjo glasuje najmanj polovica volivcev, ki sodelujejo na zboru.

 

 

(3)Javni uslužbenec občinske uprave, ki ga določi tajnik občine, ugotovi sklepčnost zbora občanov, koliko volivcev je glasovalo za njegove odločitve ter vodi zapisnik o odločitvah zbora. Z zapisnikom zbora občanov tajnik občine seznani občinski svet in župana ter ga na krajevno običajen način objavi.

 

 

2. Referendum o splošnem aktu občine

 

 

98. člen

 

 

(1) Občani lahko odločajo na referendumu o vprašanjih, ki so vsebina splošnih aktov občine, ki jih sprejema občinski svet, razen o proračunu in zaključnem računu občine ter o splošnih aktih, s katerimi se v skladu z zakonom predpisujejo občinski davki in druge dajatve.

 

 

(2) Občinski svet lahko o splošnem aktu iz prejšnjega odstavka razpiše referendum na predlog župana ali člana občinskega sveta.

 

 

(3) Občinski svet mora razpisati referendum, če to zahteva najmanj pet odstotkov volivcev v občini in če tako določa zakon ali statut občine.

 

 

99. člen

 

 

(1) Predlog za razpis referenduma lahko vloži župan ali član občinskega sveta najkasneje v petnajstih dneh po sprejemu splošnega akta občine.

 

 

(2) Najkasneje v petnajstih dneh po sprejemu splošnega akta občine je treba občinski svet pisno seznaniti s pobudo volivcem, za vložitev zahteve za razpis referenduma.

 

 

(3) Če je vložen predlog za razpis referenduma ali je dana pobuda volivcem za vložitev zahteve za razpis referenduma, župan zadrži objavo splošnega akta do odločitve o predlogu ali pobudi oziroma do odločitve na referendumu.

 

 

100. člen

 

 

(1) Referendum se opravi kot naknadni referendum, na katerem občani potrdijo ali zavrnejo sprejeti splošni akt občine ali njegove posamezne določbe.

 

 

(2) Če je splošni akt občine ali njegove posamezne določbe na referendumu potrjen, ga mora župan objaviti skupaj z objavo izida referenduma.

 

 

(3) Če je splošni akt občine ali njegove posamezne določbe zavrnjen, se splošni akt ne objavi, dokler se ob upoštevanju volje volivcev ne spremeni.

 

 

(4) Odločitev volivcev na referendumu, s katero je bil splošni akt občine zavrnjen ali so bile zavrnjene njegove posamezne določbe, zavezuje občinski svet, ki je splošni akt, o katerem je bil izveden referendum, sprejel, do konca njegovega mandata.

 

 

101. člen

 

 

(1) Pobuda volivcem za vložitev zahteve za razpis referenduma o splošnem aktu občine ali njegovih posameznih določbah mora vsebovati že oblikovano zahtevo za razpis referenduma. Zahteva mora vsebovati jasno izraženo vprašanje, ki naj bo predmet referenduma in obrazložitev.

 

 

(2) Pobudo volivcem za vložitev zahteve za razpis referenduma lahko da vsak volivec in politična stranka v občini. Pobuda mora biti podprta s podpisi najmanj stotih volivcev v občini. Podporo pobudi dajo volivci na seznamu, ki vsebuje osebne podatke podpisnikov: ime in priimek, datum rojstva, naslov stalnega prebivališča.

 

 

(3) Pobudnik o pobudi volivcem za vložitev zahteve za razpis referenduma pisno seznani občinski svet in pobudo predloži županu.

 

 

(4) Če župan meni, da pobuda z zahtevo ni oblikovana v skladu s prvim odstavkom tega člena ali je v nasprotju z zakonom in s statutom občine, o tem v osmih dneh po prejemu pobude obvesti pobudnika in ga pozove, da ugotovljeno neskladnost odpravi v osmih dneh. Če pobudnik tega ne stori, se šteje, da pobuda ni bila vložena. Župan o tem nemudoma obvesti pobudnika in občinski svet.

 

 

(5) Pobudnik lahko v osmih dneh po prejemu obvestila iz predhodnega odstavka zahteva, naj odločitev župana preizkusi upravno sodišče.

 

 

102. člen

 

 

(1) Volivci dajejo podporo zahtevi za razpis referenduma z osebnim podpisovanjem.

 

 

(2) Župan določi obrazec za podporo z osebnim podpisovanjem, ki vsebuje jasno izraženo zahtevo za razpis referenduma in rok za zbiranje podpisov.

 

 

(3) Osebno podpisovanje se izvaja pred državnim organom, pristojnim za vodenje evidence volilne pravice.

 

 

(4) Šteje se, da je zahteva za razpis referenduma vložena, če jo je v določenem roku podprlo s svojim podpisom zadostno število volivcev.

 

 

103. člen

 

 

(1) Občinski svet razpiše referendum v petnajstih dneh po sprejemu odločitve o predlogu župana ali občinskega svetnika za razpis referenduma oziroma v petnajstih dneh od vložitve zahteve volivcev za razpis referenduma v skladu s četrtim odstavkom prejšnjega člena, razen če v skladu z zakonom zahteva ustavno-sodno presojo take zahteve.

 

 

(2) Referendum se izvede najprej trideset in najkasneje petinštirideset dni od dne razpisa, v nedeljo ali drug dela prost dan.

 

 

(3) Z aktom o razpisu referenduma določi občinski svet vrsto referenduma, splošni akt, o katerem se bo odločalo oziroma njegove določbe, o katerih se bo odločalo, besedilo referendumskega vprašanja, o katerem se bo odločalo na referendumu tako, da se bo obkrožilo “ZA” oziroma “PROTI”, dan razpisa in dan glasovanja.

 

 

(4) Akt o razpisu referenduma se objavi na način, ki je s tem statutom določen za objavo splošnih aktov občine.

 

 

Petnajst dni pred dnem glasovanja objavi občinska volilna komisija akt o razpisu referenduma v javnih občilih.

 

 

104. člen

 

 

(1) Pravico glasovati na referendumu imajo vsi občani, ki imajo pravico voliti člane občinskega sveta.

 

 

(2) Odločitev na referendumu je sprejeta, če zanjo glasuje večina volivcev, ki so glasovali.

 

 

105. člen

 

 

(1) Postopek za izvedbo referenduma vodijo organi, ki vodijo lokalne volitve. O ugovoru zaradi nepravilnosti pri delu volilnega odbora odloča občinska volilna komisija.

 

 

(2) Glede glasovanja na referendumu in drugih vprašanjih izvedbe referenduma veljajo določbe zakona, ki urejajo referendum in ljudsko iniciativo ter lokalne volitve, če ni s tem statutom v skladu z zakonom o lokalni samoupravi posamezno vprašanje drugače urejeno.

 

 

(3) Poročilo o izidu glasovanja na referendumu pošlje občinska volilna komisija občinskemu svetu ter ga objavi na način, ki je v statutu občine določen za objavo splošnih aktov občine.

 

 

3. Svetovalni referendum

 

 

106. člen

 

 

(1) Občinski svet lahko pred odločanjem o posameznih vprašanjih iz svoje pristojnosti razpiše svetovalni referendum.

 

 

(2) Svetovalni referendum se razpiše za vso občino ali za njen del.

 

 

(3) Svetovalni referendum se izvede v skladu z določbami tega statuta, ki urejajo referendum o splošnem aktu občine.

 

 

(4) Odločitev volivcev na svetovalnem referendumu ne zavezuje občinskih organov.

 

 

4. Drugi referendumi

 

 

107. člen

 

 

(1) Občani lahko odločajo na referendumu o samoprispevkih in tudi o drugih vprašanjih, če tako določa zakon.

 

 

(2) Referendum iz prejšnjega odstavka se opravi v skladu z določbami tega statuta, če z zakonom, ki določa in ureja referendum, ni drugače določeno.

 

 

5. Ljudska iniciativa

 

 

108. člen

 

 

(1) Najmanj pet odstotkov volivcev v občini lahko zahteva izdajo ali razveljavitev splošnega akta ali druge odločitve iz pristojnosti občinskega sveta oziroma drugih občinskih organov.

 

 

(2) Glede pobude volivcem za vložitev zahteve iz prejšnjega odstavka in postopka s pobudo se primerno uporabljajo določbe zakona in tega statuta, s katerimi je urejen postopek s pobudo volivcem za razpis referenduma o splošnem aktu občine.

 

 

(3) Če se zahteva nanaša na razveljavitev splošnega akta občine ali drugo odločitev občinskega sveta, mora občinski svet obravnavo zahteve uvrstiti na prvo naslednjo sejo, o njej pa odločiti najkasneje v treh mesecih od dne pravilno vložene zahteve.

 

 

(4) Če se zahteva nanaša na odločitve drugih občinskih organov, morajo ti o njej odločiti najkasneje v enem mesecu od dne pravilno vložene zahteve.

 

 

109. člen

 

 

Sredstva za neposredno sodelovanje občanov pri odločanju v občini na zborih občanov in referendumih ter njihovo izvedbo se zagotovijo v občinskem proračunu.

 

 

VI. OBČINSKE JAVNE SLUŽBE

 

 

110. člen

 

 

(1) Občina zagotavlja opravljanje javnih služb, ki jih sama določi in javnih služb, za katere je tako določeno z zakonom.

 

 

(2) Opravljanje javnih služb zagotavlja občina:

 

 

– neposredno v okviru občinske uprave,

 

 

– z ustanavljanjem javnih zavodov in javnih podjetij,

 

 

– z dajanjem koncesij,

 

 

– z vlaganjem lastnega kapitala v dejavnost oseb zasebnega prava.

 

 

111. člen

 

 

(1) Na področju družbenih dejavnosti zagotavlja občina javne službe za izvajanje naslednjih dejavnosti:

 

 

– osnovnošolsko izobraževanje,

 

 

– predšolska vzgoja in varstvo otrok,

 

 

– osnovno zdravstvo in lekarna,

 

 

– osebna pomoč družini in

 

 

– knjižničarstvo.

 

 

(2) Občina lahko zagotavlja javne službe tudi na drugih področjih, zlasti na področju glasbene vzgoje, izobraževanja odraslih, kulture, športa in drugih dejavnosti, s katerimi se zagotavljajo javne potrebe.

 

 

112. člen

 

 

Občina lahko skupaj z drugimi občinami zaradi gospodarnega in učinkovitejšega zagotavljanja javnih služb ustanovi skupno pravno osebo javnega prava za izvajanje javne službe.

 

 

113. člen

 

 

Na področju gospodarskih javnih služb občina zagotavlja:

 

 

– oskrbo s pitno vodo,

 

 

– odvajanje in čiščenje komunalne in padavinske odpadne vode,

 

 

– zbiranje in prevoz komunalnih odpadkov,

 

 

– odlaganje ostankov predelave ali odstranjevanja komunalnih odpadkov,

 

 

– urejanje in čiščenje javnih površin,

 

 

– urejanje javnih poti, površin za ceste in zelenih površin,

 

 

– vzdrževanje občinskih javnih cest,

 

 

– pomoč, oskrba namestitev zapuščenih živali v zavetišču

 

 

– in na drugih področjih, če tako določa zakon.

 

 

114. člen

 

 

Občina lahko določi kot gospodarsko javno službo tudi druge dejavnosti, ki so pogoj za izvrševanje nalog iz njene pristojnosti ali so takšne dejavnosti pogoj za izvrševanje gospodarskih, socialnih ali ekoloških funkcij občine.

 

 

115. člen

 

 

Pravne osebe javnega prava, ki izvajajo občinske javne službe, ustanavlja občina z odlokom ob upoštevanju pogojev, določenih z zakonom.

 

 

116. člen

 

 

Občina lahko zaradi gospodarnega in učinkovitega zagotavljanja dejavnosti gospodarskih javnih služb ustanovi v okviru zaokroženih oskrbovalnih sistemov skupaj z drugimi občinami skupno pravno osebo javnega prava za izvajanje občinskih javnih služb.

 

 

117. člen

 

 

(1) Za izvrševanje ustanoviteljskih pravic v skupnih pravnih osebah javnega prava, ki so ustanovljene za območje dveh ali več občin, občinski sveti občin ustanoviteljic ustanovijo skupni organ, ki ga sestavljajo župani občin ustanoviteljic.

 

 

(2) V aktu o ustanovitvi skupnega organa se določijo njegove naloge, organizacija dela in način sprejemanja odločitev, način financiranja in delitve stroškov za delo skupnega organa.

 

 

118. člen

 

 

Občina mora zagotoviti izvajanje tistih gospodarskih javnih služb, ki so po zakonu obvezne.

 

 

VII. PREMOŽENJE IN FINANCIRANJE OBČINE

 

 

119. člen

 

 

(1) Premoženje občine sestavljajo nepremične in premične stvari v lasti občine, denarna sredstva in pravice.

 

 

(2) Občina mora s premoženjem gospodariti kot dober gospodar.

 

 

(3) Za odločanje o odtujitvi premoženja občine je pristojen občinski svet. Občinski svet na predlog župana sprejme letni program prodaje občinskega finančnega in stvarnega premoženja, ter letni program nabav in gradenj. Sprejeti letni program prodaje izvršuje župan.

 

  (3) Ravnanje s finančnim in stvarnim premoženjem občine določa zakon.  

 

(4) Odprodaja ali zamenjava nepremičnin in premičnin v lasti občine se izvede po postopku in na način, ki ga določa zakon in predpisi, ki veljajo za odprodajo in zamenjavo državnega premoženja.

 

 

(5) Za neodplačno pridobitev premoženja je treba predhodno pridobiti soglasje občinskega sveta, če bi takšno premoženje povzročilo večje stroške ali če je pridobitev povezana s pogoji, ki pomenijo obveznost občine.

 

 

120. člen

 

 

(1) Občina pridobiva prihodke iz lastnih virov, davkov, taks, pristojbin in drugih dajatev v skladu z zakonom.

 

 

(2) Občina je pod pogoji, določenimi z zakonom upravičena do sredstev finančne izravnave in drugih sredstev sofinanciranja iz državnega proračuna.

 

 

121. člen

 

 

(1) Prihodki in drugi prejemki, ter odhodki in drugi izdatki občine so zajeti v proračunu občine, ki ga sprejme občinski svet po postopku, določenem v poslovniku občinskega sveta.

 

 

(2) Občinski svet mora sprejeti proračun občine v roku, ki omogoča njegovo uveljavitev s 1. januarjem leta, za katerega se sprejema.

 

 

(3) Za pripravo in predložitev proračuna občine občinskemu svetu v sprejem v skladu z zakonom je odgovoren župan.

 

 

(4) Predlogi za povečanje izdatkov proračuna morajo vsebovati predlog za povečanje prejemkov proračuna ali za zmanjšanje drugih izdatkov v isti višini, pri čemer povečani izdatki ne smejo biti v breme proračunske rezerve, splošne proračunske rezervacije ali v breme dodatnega zadolževanja.

 

 

122. člen

 

 

(1) Proračun občine sestavljajo splošni del, posebni del in načrt razvojnih programov.

 

 

(2) Splošni del proračuna sestavljajo skupna bilanca prihodkov in odhodkov, račun finančnih terjatev in naložb ter račun financiranja.

 

 

(3) Posebni del proračuna sestavljajo finančni načrti neposrednih uporabnikov proračuna občine.

 

 

(4) Načrt razvojnih programov sestavljajo letni načrti razvojnih programov neposrednih uporabnikov proračuna občine, ki so opredeljeni z dokumenti dolgoročnega načrtovanja.

 

 

123. člen

 

 

(1) Za izvrševanje proračuna je odgovoren župan.

 

 

(2) V okviru izvrševanja proračuna ima župan pooblastila, določena z zakonom, predpisi, izdanimi na podlagi zakona, odlokom o proračunu občine ali drugim splošnim aktom občine.

 

 

(3) Župan mora zagotoviti izvajanje nalog notranjega finančnega nadzora v skladu z zakonom in predpisom ministra, pristojnega za finance, izdanim na podlagi zakona.

 

 

(4) Župan je odredbodajalec za sredstva proračuna. Za izvrševanje proračuna občine lahko župan pooblasti podžupana in posamezne delavce občinske uprave.

 

 

(5) Župan poroča občinskemu svetu o izvrševanju proračuna v mesecu juliju. Poročilo mora vsebovati podatke in informacije, določene z zakonom.

 

 

124. člen

 

 

(1) Proračun občine se sprejme skupaj z odlokom o proračunu občine. Rebalans proračuna pa skupaj z odlokom o spremembi proračuna.

 

 

(2) Odlok o proračunu občine določa ukrepe za zagotavljanje likvidnosti proračuna, prerazporejanje sredstev, začasno zadržanje izvrševanja proračuna, ukrepe za zagotavljanje proračunskega ravnovesja ter druge ukrepe in posebna pooblastila za izvrševanje proračuna.

 

 

(3) V odloku o proračunu se določi obseg zadolževanja proračuna in obseg predvidenih poroštev ter drugi elementi, ki jih določa zakon.

 

 

(4) Rebalans proračuna predlaga župan, če se med izvajanjem ne more uravnovesiti proračuna občine.

 

 

125. člen

 

 

(1) Če proračun občine ni sprejet pred začetkom leta, na katero se nanaša, se financiranje občine začasno nadaljuje na podlagi zadnjega sprejetega proračuna in za iste namene.

 

 

(2) Župan sprejme sklep o začasnem financiranju v skladu z zakonom. Sklep velja največ tri mesece in se lahko na županov predlog s sklepom občinskega sveta podaljša še za tri mesece.

 

 

126. člen

 

 

Sredstva proračuna občine se smejo uporabljati, če so izpolnjeni vsi z zakonom ali drugim aktom določeni pogoji, le za namene in v višini, določeni s proračunom.

 

 

127. člen

 

 

(1) Proračunskih sredstev ni mogoče prerazporejati, razen pod pogoji in na način, določen z zakonom ali odlokom o proračunu občine.

 

 

(2) Če po sprejemu proračuna nastanejo nove obveznosti proračuna zaradi spremenjenih določb zakona ali drugega predpisa, določi župan obseg izdatkov in odpre nov konto za ta namen.

 

 

(3) Če se med letom spremeni delovno področje proračunskega uporabnika, župan sorazmerno poveča ali zmanjša obseg sredstev za njegovo delo oziroma, če se uporabnik ukine in njegovega dela ne prevzame drug uporabnik proračuna, na katerega se sredstva prerazporedijo, prenese sredstva v proračunsko rezervo.

 

 

(4) Župan mora o izvršenih prerazporeditvah poročati občinskemu svetu v mesecu juliju.

 

 

128. člen

 

 

(1) Posredni uporabniki občinskega proračuna morajo predložiti letno poročilo za preteklo leto skupaj z obrazložitvami županu do 28. februarja tekočega leta.

(2) Župan pripravi predlog zaključnega računa občin­skega proračuna za preteklo leto in ga predloži ministrstvu, pristojnemu za finance, do 31. marca tekočega leta.

(3) Župan predloži predlog zaključnega računa občinske­ga proračuna občinskemu svetu v sprejem.

(4) Župan o sprejetem zaključnem računu občinskega proračuna obvesti ministrstvo, pristojno za finance, v tridesetih dneh po njegovem sprejemu.

(5) Premoženjsko bilanco občine za preteklo leto, ki vključuje tudi premoženjske bilance posrednih uporabnikov proračunskih sredstev, predloži občinska uprava do 30. aprila Ministrstvu za finance.

 

 

129. člen

 

 

Občina se lahko dolgoročno zadolži za investicije, ki jih sprejme občinski svet, v skladu s pogoji, določenimi z zakonom.

 

 

130. člen

 

 

(1) Javna podjetja in javni zavodi, katerih ustanoviteljica je občina, se smejo zadolževati le s soglasjem občine. O soglasju odloča župan.

 

 

(2) O poroštvih za izpolnitev obveznosti javnih podjetij in javnih zavodov, katerih ustanoviteljica je občina, odloča na predlog župana občinski svet.

 

 

131. člen

 

 

Finančno poslovanje občine izvršuje finančna služba v okviru občinske uprave ali skupnega organa občinske uprave.

 

 

Opravljanje posameznih nalog finančne službe ali notranjega finančnega nadzora sme župan naročiti pri izvajalcu, ki izpolnjuje pogoje strokovnosti, oziroma pogoje predpisane z zakonom in podzakonskimi predpisi.

 

 

132. člen

 

 

Nabavo blaga, naročilo storitev ter oddajo gradbenih del izvaja župan občine v skladu s predpisi, ki urejajo javno naročanje.

 

 

VIII. SPLOŠNI IN POSAMIČNI AKTI OBČINE

 

 

1. Splošni akti občine

 

 

133. člen

 

 

(1) Splošni akti občine so statut, poslovnik občinskega sveta, odloki, odredbe, pravilniki in navodila.

 

 

(2) Občinski svet sprejema kot splošne akte tudi prostorske in druge načrte razvoja občine, občinski proračun in zaključni račun, ki sta posebni vrsti splošnih aktov.

 

 

(3) Kadar ne odloči z drugim aktom, sprejme občinski svet sklep, ki je lahko splošni ali posamični akt.

 

 

(4) Postopek za sprejem splošnih aktov občine ureja poslovnik občinskega sveta.

 

 

134. člen

 

 

(1) Statut je temeljni splošni akt občine, ki ga sprejme občinski svet z dvotretjinsko večino glasov vseh članov občinskega sveta.

 

 

(2) Statut se sprejme po enakem postopku, kot je predpisan za sprejem odloka.

 

 

135. člen

 

 

S poslovnikom, ki ga sprejme občinski svet z dvotretjinsko večino glasov navzočih članov, se uredi organizacija in način dela občinskega sveta ter uresničevanje pravic in dolžnosti članov občinskega sveta.

 

 

136. člen

 

 

(1) Z odlokom ureja občina na splošen način zadeve iz svoje pristojnosti, ustanavlja organe občinske uprave in določa način njihovega dela ter ustanavlja javne službe.

 

 

(2) Z odlokom ureja občina tudi zadeve iz prenesene pristojnosti, kadar je tako določeno z zakonom.

 

 

137. člen

 

 

Z odredbo uredi občina določene razmere, ki imajo splošen pomen ali odreja način ravnanja v takih razmerah.

 

 

138. člen

 

 

S pravilnikom se razčlenijo posamezne določbe statuta ali odloka v procesu njihovega izvrševanja.

 

 

139. člen

 

 

Z navodilom se lahko podrobneje predpiše način dela organov občinske uprave pri izvrševanju določb statuta ali odloka.

 

 

140. člen

 

(1) Statut in poslovnik občine morajo biti objavljeni v Uradnem listu RS, drugi splošni akti pa v Uradnih objavah Občine Dobrovnik in začnejo veljati petnajsti dan po objavi, če ni v njih drugače določeno.

 
 

(1) Statut, odloki in drugi predpisi občine morajo biti objavljeni v občinskem glasilu - Uradnih objavah Občine Dobrovnik in pričnejo veljati praviloma petnajsti dan po objavi, če ni v njih drugače določeno.

 

 

(2) V občinskem glasilu se akti objavijo tudi v madžarskem jeziku.

 

 

2. Posamični akti občine

 

 

141. člen

 

 

(1) Posamični akti občine so odločbe in sklepi.

 

 

(2) S posamičnimi akti – odločbo ali sklepom – odloča občina o upravnih stvareh iz lastne pristojnosti in iz prenesene državne pristojnosti.

 

 

142. člen

 

 

(1) O pritožbah zoper posamične akte, ki jih izdajo organi občinske uprave v upravnem postopku, odloča na drugi stopnji župan, če ni za posamezne primere z zakonom drugače določeno.

 

 

(2) O pritožbah zoper posamične akte, izdane v upravnih stvareh iz prenesene državne pristojnosti, odloča državni organ, ki ga določi zakon.

 

 

(3) O zakonitosti dokončnih posamičnih aktov občinskih organov odloča v upravnem sporu pristojno sodišče.

 

 

IX. VARSTVO OBČINE IN PRAVIC POSAMEZNIKOV IN ORGANIZACIJ

 

 

143. člen

 

 

Občinski svet ali župan lahko vloži zahtevo za presojo ustavnosti in zakonitosti predpisov države, s katerimi se posega v ustavni položaj in v pravice občine, oziroma če se s predpisi pokrajine brez pooblastila oziroma soglasja občine posega v njene pravice.

 

 

144. člen

 

 

Občinski svet ali župan lahko začneta pred ustavnim sodiščem spor o pristojnosti, če državni zbor ali vlada s svojimi predpisi urejata razmerja, ki so po ustavi in zakonih v pristojnosti občine. Enako lahko postopa, če druga občina posega v njeno pristojnost.

 

 

145. člen

 

 

Župan lahko kot stranka v upravnem sporu spodbija konkretne upravne akte in ukrepe, s katerimi državni organi izvršujejo oblastni nadzor. Upravni spor lahko sproži tudi, če osebe javnega in zasebnega prava z dokončnimi upravnimi akti uveljavljajo pravice na škodo javnih koristi občine.

 

 

Župan mora od pristojnih državnih organov zahtevati, da je občina obveščena o vsakem upravnem postopku, v katerem pristojni državni organ odloča na podlagi predpisov občine. Ta organ mora občino pisno obvestiti o začetku upravnega postopka v osmih dneh.

 

 

146. člen

 

 

Župan lahko vstopi v upravni ali sodni postopek kot stranka ali kot stranski intervenient, če bi lahko bile v teh postopkih oziroma če so z že izdanimi akti prizadete pravice in koristi občine, določene z ustavo in zakoni.

 

 

147. člen

 

 

Delovna telesa so dolžna za potrebe občinskega sveta oblikovati mnenje glede pripravljajočih se predpisov, ki se tičejo koristi občine in pokrajine. Na tej podlagi oblikuje občinski svet svoje mnenje, ki ga pošlje državnemu zboru.

 

 

X. NADZOR NAD ZAKONITOSTJO DELA

 

 

148. člen

 

 

(1) Vsako ministrstvo na svojem področju nadzoruje zakonitost splošnih in posamičnih aktov, ki jih iz svoje izvirne pristojnosti izdajajo župan, občinski svet in pooblaščeni javni uslužbenci občinske uprave.

 

 

(2) Ministrstvo mora zaradi opravljanja nadzorstva nad zakonitostjo dela organov občin zagotoviti ustrezno sodelovanje, medsebojno obveščanje in strokovno pomoč organom občin.

 

 

(3) V zadevah, ki jih na organe občine prenese država, opravljajo pristojna ministrstva tudi nadzorstvo nad primernostjo in strokovnostjo njihovega dela.

 

 

(4) Pri izvajanju nadzorstva po prejšnjem odstavku lahko pristojno ministrstvo predpiše organizacijo služb za izvajanje nalog iz državne pristojnosti in pogoje za opravljanje nalog na teh delovnih mestih ter daje obvezna navodila za opravljanje nalog iz državne pristojnosti.

 

 

XI. PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE

 

 

149. člen

 

 

Občina Dobrovnik lahko zaradi svojih koristi navezuje stike z občinami, lokalnimi skupnostmi in pokrajinami sosednjih držav, držav Evropske unije in drugih držav.

 

 

150. člen

 

 

Z dnem uveljavitve tega Statuta preneha veljati Statut Občine Dobrovnik, sprejet 18. 3. 1999 in objavljen v Uradnem listu RS, št. 34/11/99), in Spremembe in dopolnitve Statuta Občine Dobrovnik, objavljene v Uradnih listih RS, št. 23/01, 50/01, 49/02 in 37/03.

 

 

151. člen

 

 

Ta statut začne veljati petnajsti dan po objavi v Uradnem listu Republike Slovenije.

 

 

 

 

 

Št. 030-1/2007-8

 

  Dobrovnik, dne 29. marca 2007  
     
 

Župan – Polgármester

Občine Dobrovnik

Marjan Kardinar l.r.

 
     
 

Spremembe statuta Občine Dobrovnik (Uradni list Republike Slovenije, št. 2/2009) vsebujejo naslednjo prehodno in končno določbo:

 
 

2. člen

 
 

Ta sprememba začne veljati petnajsti dan po objavi v Uradnem listu Republike Slovenije.

 
     
 

Spremembe statuta Občine Dobrovnik (Uradni list Republike Slovenije, št. 66/2010) vsebujejo naslednjo prehodno in končno določbo:

 
     
 

PREHODNA IN KONČNA DOLOČBA

 
     
 

13. člen

 
 

Določba 7. člena, ki ureja nezdružljivost, se začne upora­bljati po prvih rednih volitvah po uveljavitvi teh sprememb.

 
 

14. člen

 
 

Te spremembe in dopolnitve začnejo veljati petnajsti dan po objavi v Uradnem listu Republike Slovenije.

 
     

Spremembe in dopolnitve statuta Občine Dobrovnik (Uradne objave Občine Dobrovnik 2/2016) vsebuje naslednjo prehodno in končno določbo:

 
     
 

33. člen

 
 

Te spremembe in dopolnitve začnejo veljati petnajsti dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik.

 
     

 

 

 

 

A Helyi Önkormányzati Törvény /HÖT/ (hivatalos végleges szöveg, SzK Hivatalos Közlönye 100/05) 64. cikkelye alapján, Dobronak Község Községi Tanácsa a 2007. 3. 28-ai, 4. rendes ülésén elfogadásra került                 

 

Dobronak Község

 

A L A P S Z A B Á L Y A

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. cikkely

 

(1) Dobronak Község (a továbbiakban: község) helyi önkormányzati közösség, amelyet a törvény által az alábbi települések területén hoztak létre: Dobrovnik - Dobronak, Strehovci és Žitkovci - Zsitkóc.                

 

(2) A község székhelye: Dobrovnik - Dobronak 297 hsz.                

 

(3) A község közjogi személy státusával rendelkezik, és ennek alapján joga van a vagyon összes formáját birtokolni, megszerezni és vele rendelkezni.                

 

(4) A községet a polgármester képviseli.                

 

(5) A község területe, neve és székhelye a törvényben meghatározott eljárással, törvénnyel módosítható.                

 

(6) A község településeinek neve és területe, a törvénnyel összhangban, községi rendelettel módosítható.                

 

2. cikkely

 

(1) A község azon területe, ahol a magyar nemzeti közösség tagjai élnek, nemzetiségileg vegyesen lakott terület.                 

 

(2) A nemzetiségileg vegyesen lakott területhez Dobrovnik - Dobronak és Žitkovci - Zsitkóc település tartozik.                

 

3. cikkely

 

(1) A község alkotmány és a törvény keretén belül önállóan rendezi és intézi a községi lakóit illető, helyi jellegű ügyeket, valamint a községi tanács előzetes jóváhagyása alapján ellátja az állami illetékességből ráruházott feladatokat.                  

 

(2) Dobronak Községben a község szűkebb részei – helyi közösségek működnek, amelyek szervezettségéről és jogköréről a jelen alapszabály és a községi rendeletek rendelkeznek.                

 

(3) A község szűkebb részeinek megnevezése és területe:                

 

– Dobronaki Helyi Közösség, amely Dobrovnik - Dobronak települést foglalja magába,   

  

Strehovci Helyi Közösség, amely Strehovci települést foglalja magába.

 

Zsitkóc Helyi Közösség, amely Žitkovci - Zsitkóc települést foglalja magába.                

 

4. cikkely

 

(1) A község polgárai a község területén állandó lakóhellyel rendelkező személyek.                

 

(2) A község polgárai a helyi közügyekről, az általuk általános és azonos szavazójog alapján, szabad választásokon, titkos szavazással megválasztott községi szervek és a jelen alapszabály szerinti, egyéb testületek által döntenek.

 

(3) A helyi közügyek irányításában a község polgárai a polgárok közgyűlésein, népszavazáson és népi kezdeményezés által is részt vesznek.                 

 

                               

 

               (4) A községi szervek döntése alapján, a térséget érintő közügyekben azok a személyek is részt vehetnek, akik a község területén ideiglenes lakhellyel, illetve földterülettel vagy más ingatlannal rendelkeznek.                

 

5. cikkely

 

(1) A község közös feladatok megvalósításában a szomszédos és más községekkel, a szélesebb térségi közösségekkel és az állammal együttműködik.                

 

(2) A község a törvény szerinti módon és eljárás szerint, önállóan dönt a szélesebb önkormányzati közösségekhez való csatlakozásról.                 

 

(3) A község más országok helyi önkormányzati közösségeivel és ezek nemzetközi szervezeteivel is együttműködhet.                 

 

(4) A község az önkéntesség és szolidaritás elve alapján működik együtt más községekkel, társíthatja velük forrásait, illetve a közös feladatok ellátására közös testületeket és szervezeteket valamint szolgálatokat hoz létre.                

 

6. cikkely

 

(1) Dobronak Községnek saját címere, zászlója és ünnepe van, amelyek alakját, tartalmát és alkalmazását rendelettel határozza meg.                 

 

(2) A községnek kör alakú pecsétje van. A pecsét felső körvonalán a következő felirat van: Občina Dobrovnik, a belső körvonalon pedig a községi szerv megnevezése látható: Občinski svet, Župan, Nadzorni odbor, Občinska uprava, Volilna komisija. A pecsét közepén a községi címer van.

 

(3) A községnek azonos alakú és tartalmú kétnyelvű pecsétje is van, amelyet a kétnyelvű területi községi ügykezelésnél használ.                 

 

(4) A pecsét méretéről, használatáról és őrzéséről a polgármester határozattal rendelkezik.                

 

(5) A község fejlődéséhez való hozzájárulásért az arra érdemes polgárokat, szervezeteket és másokat, külön rendelet alapján, a község elismerésben és díjban részesíti.  

 

II. A KÖZSÉG FELADATAI

 

7. cikkely

 

A község önállóan látja el a törvénnyel és a jelen alapszabállyal kijelölt közérdekű helyi ügyeket (eredeti feladatok), mindenekelőtt az alábbiakat:

 

1. A közérdekű helyi ügyek normatív rendezése az alábbiak szerint történik:                 

 

– elfogadja az alapszabályt és az egyéb községi okmányokat,                 

 

– elfogadja a községi költségvetést és a zárszámadást,                 

 

– elfogadja a területfejlesztési tervet és egyéb területrendezési szabályzatokat,                 

 

– saját hatáskörében adókat és járulékokat vet ki,                 

 

– az eredeti jogkörébe tartozó közigazgatási feladatok ellátásához nyilvános megbízást oszt ki.

 

2. Az alábbiak szerint kezeli a község vagyonát:                 

 

– szabályozza a községi vagyon kezelésének módját és feltételeit,                 

 

– különböző vagyonfajtákat szerez és rendelkezik felette,                 

 

– szerződést köt az ingatlanok és ingóságok beszerzéséről és elidegenítéséről,                 

 

– elkészíti a saját vagyoni helyzetét kimutató vagyonmérleget.

 

3. Megteremti a község gazdaságfejlesztési feltételeit, éspedig:                 

 

– nyomon követi és elemzi a község gazdasági eredményeit,                 

 

– elfogadja azokat a területrendezési terveket, amelyek lehetővé teszik és segítik a község gazdasági fejlődését,                 

 

– ösztönzi a gazdasági fejlődést,                

 

– együttműködik a gazdasági alanyokkal, valamint a község érdekei és feladatai keretén belül segíti azok gazdasági nehézségeinek kezelését,                 

 

– a jogszabályokkal összhangban, közpénzekkel támogatja a gazdasági ágazatok, illetve gazdasági alanyok fejlődését.

 

4. Megteremti a lakásépítés feltételeit és gondoskodik a bérlakás-alap bővítéséről, éspedig:

 

– a területrendezési tervekbe foglalja a lakóépületek építését,                 

 

– elfogadja a község hosszú- és rövid távú lakásprogramját,                 

 

– nyomon követi és elemzi a község lakásgazdálkodási helyzetét,                 

 

– nyomon követi a község lakáskínálatát és keresletét, valamint közreműködik a lakáspiacon,                 

 

– lakásokat épít a hátrányos helyzetűek részére, és felújítja a lakásépítésre alkalmas létesítményeket,                 

 

– a jogszabályok értelmében a polgároknak lakásvásárlásra, építésre és felújításra hitelfelvételt biztosít,                 

 

– együttműködik a gazdasági társaságokkal, intézetekkel és egyéb intézményekkel a polgárok lakásproblematikájának megoldásában.

 

5. Gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, éspedig:                

 

– a törvénnyel összhangban biztosítja a kötelező és választható helyi közszolgáltatásokat,

 

– ellenőrzi a helyi közszolgáltatók működését,                 

 

– gondoskodik a közműlétesítmények és berendezések létesítéséről és karbantartásáról.

 

6. Biztosítja és fejleszti a nevelési-oktatási és egészségügyi tevékenységeket, éspedig:                

 

– köznevelési-oktatási intézetet (általános iskola és közösségi óvoda) és egészségügyi intézetet alapít, majd a törvénynek megfelelően biztosítja ezek működési feltételeit,                 

 

– a vonatkozó törvényekkel összhangban, biztosítja a tevékenységek kivitelezésére szükséges forrásokat, és anyagi lehetőségei keretében lehetővé teszi az átlagszínvonal feletti programok megvalósítását,                

 

– együttműködik a nevelési - oktatási és az egészségügyi intézettel,                

 

– különböző intézkedésekkel elősegíti a nevelési-oktatási tevékenységeket és növeli a polgárok egészségügyi biztonságát,                

 

– megteremti a község fejlődése és a lakosság életminősége szempontjából fontos felnőttképzés feltételeit.

 

7. Támogatja szociális gondozási ellátást végző, az óvodai, a gyermek- és családvédelmi szolgálatok működését, valamint a szociális szempontból rászorulókkal, rokkantakkal és időskorúakkal foglalkozó szolgálatokat, éspedig:                 

 

– figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos helyzetet,                 

 

– az illetékes hatóságoknak és intézményeknek javaslatokat tesz intézkedések elfogadására,                 

 

– együttműködik a szociális munkaközponttal, közintézetekkel, valamint egyéb illetékes hatóságokkal és intézményekkel.                 

 

– pénzügyi segélyeket oszthat ki.

 

8. Ösztönzi a kutatási, kulturális és egyesületi tevékenységeket, valamint a sport- és rekreációs tevékenységek fejlesztését, éspedig:                 

 

– lehetővé teszi a kulturális programokhoz való hozzáférést, gondoskodik a saját területén lévő kulturális örökségről,                 

 

– kijelöli a községi sportprogramot,                 

 

– biztosítja a közkönyvtári oktatási tevékenységet,                 

 

– támogatásokkal ösztönzi a fenti tevékenységeket,                 

 

– együttműködik az egyesületekkel és bevonja őket a község tevékenységi programjaiba.

 

9. Gondoskodik a levegő-, a talaj- és a vízvédelemről, továbbá a zajvédelemről, a hulladékgyűjtésről és lerakásról, illetve egyéb környezetvédelmi tevékenységeket folytat, éspedig:                 

 

– megvalósítja a környezetvédelmi törvénybe, rendeletekbe és egyéb jogszabályokba foglalt feladatokat,                 

 

– figyelemmel kíséri a környezetvédelemmel kapcsolatos állapotokat, és saját hatáskörében intézkedéseket fogad el,                 

 

– általános szabályok elfogadásával támogatja és biztosítja a környezetvédelmet,                 

 

– együttműködik az illetékes felügyelői hatóságokkal és tájékoztatja őket a megállapított szabálytalanságokról,                 

 

– egyéb intézkedésekkel ösztönzi a környezetvédelmet a községben.

 

10. Üzemelteti, építi és karbantartja:                

 

– a helyi közutakat és egyéb helyi utakat,                 

 

– a gyalogos- és kerékpáros felületeket,                 

 

– a sport- és rekreációs pályákat és gyermekjátszótereket,                 

 

– a nyilvános parkolókat, parkokat, tereket és egyéb közterületeket, valamint   

 

– a községi utakon biztosítja a közlekedésbiztonságot és rendezi a közlekedést a községben.

 

11. Gondoskodik a tűzbiztonságról és a polgárok védelméről elemi és egyéb csapások esetében, és ennek érdekében az elfogadott mércékkel és normatívákkal összhangban:                  

 

– tűzesetekben megszervezi a mentést,                

 

– elemi és egyéb csapások esetében megszervezi a tájékoztatást, a riasztást, a segélynyújtást és a mentést,                 

 

– biztosítja a forrásokat a tűzvédelem és a katasztrófavédelem megszervezéséhez és felszereléséhez,                

 

– forrásokat biztosít az elemi és egyéb természeti csapások következményeinek felszámolásához,                

 

– együttműködik a községi tűzoltó- és a polgárvédelmi parancsnoksággal, és figyelemmel kíséri ezek tevékenységét,                

 

– egyéb olyan feladatokat lát el, amelyek javítják a tűzbiztonságot, valamint az elemi és egyéb csapások elleni védekezést.

 

12. Gondoskodik a község közrendjéről, éspedig:                 

 

– elfogadja a szükséges általános szabályzatokat,                 

 

– kijelöli a szabálysértéseket és a községi előírások megsértése esetében kiróható bírságokat,                 

 

– szabályozza a helyi közlekedést és meghatározza a forgalmi rendet,                 

 

– megszervezi a községi rendészetet,                 

 

– felügyeli a nyilvános rendezvényeket,                

 

– amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik, felügyeli a saját hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó községi előírások és szabályzatok végrehajtását,                 

 

– saját illetékességi körében egyéb feladatokat lát el.

 

8. cikkely

 

A helyi közügyek keretén belül a község további feladatokat lát el, éspedig:                 

 

– a saját hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó községi előírások és szabályzatok végrehajtásának felügyelőségi ellenőrzése,                 

 

–a közérdek megállapítása, a törvénnyel összhangban, a község elővételi jogának megállapításához, valamint a község szükségleteire történő ingatlan-kisajátításkor,                

 

– a területek rendeltetésének meghatározása,                 

 

– gazdálkodás az építési telkekkel és használati feltételeik kijelölése,                 

 

– a községi telkek és egyéb vagyon nyilvántartása,                 

 

– az illetékes intézményekkel együttműködve a természeti és kulturális műemlékek védelme,                

 

– halottkém szolgálat ellátása, és                 

 

– egyéb közérdekű helyi ügyek rendezése.

 

                

 

9. cikkely

 

            (1)A község, a saját hatáskörébe tartozó feladatok ellátásához adatokat szerez be, ezeket feldolgozza, valamint saját szükségleteire statisztikai, nyilvántartási és elemzési funkciót tölt be.

 

Az adatok védelménél, feldolgozásánál és őrzésénél a község a vonatkozó törvényekkel összhangban jár el.

 

(2) A község az egyének alábbi adatait szerzi be és kezeli:

 

– polgárok egységes személyi száma;

 

– személynév;

 

– állandó vagy ideiglenes lakcím;

 

– születési idő és hely, elhalálozás ideje;

 

– személygépkocsik adatai;

 

– ingatlanok adatai és

 

– a törvénnyel összhangban egyéb személyi adatok.

 

(3) Az előző bekezdésbe foglalt adatokat a község közvetlenül az érintett egyéntől szerzi be. A személyi adatok kezelésére vonatkozó jogalap megjelölésével ellátott megkeresés alapján, ha a törvény így rendelkezik, a község, a személyi adatokat, a központi lakossági nyilvántartásból, a törzskönyvi nyilvántartásból, a földhivatali nyilvántartásból és egyéb adatkezelőtől is beszerezheti. A községnek a beadványt írásban, illetve más a törvény vagy jogszabály által meghatározott alakban kell benyújtani.

 

(4) A község a saját hatáskörébe tartozó feladatai ellátása céljából, a törvényben meghatározott céllal és feltételekkel, a beszerzett adatokat természetes és jogi személyeknek is kiadhatja.                 

 

III. A KÖZSÉGI SZERVEK

 

1.   Közös rendelkezések

 

10. cikkely

 

(1) A község szervei:                

 

– a községi tanács,                

 

– a polgármester és                 

 

– a községi felügyelőbizottság.                

 

(2) A községnek választási bizottsága van, amely a helyhatósági választási törvénnyel és egyéb jogszabályokkal, valamint a község általános okmányaival összhangban, önálló községi szervként gondoskodik a választások és népszavazások lebonyolításáról, valamint a választási eljárások törvényességének védelméről.                

 

(3) A községnek egyéb szervei is vannak, amelyek alapításáról és feladatköréről törvény rendelkezik.                 

 

(4) A község szerveinek, ill. a községi szervek tagjainak választása és kinevezése a törvénnyel és a jelen alapszabállyal összhangban történik.                

 

(5) A községi tanács tagjai, a polgármester és az alpolgármester (alpolgármesterek) községi tisztviselők.

 

11. cikkely

 

(1) A községi hivatal a törvénnyel, az alapszabállyal és az általános községi okmányokkal összhangban látja el a közigazgatási, szakmai, támogatási és fejlesztési feladatokat, valamint a községi hatáskörbe tartozó közszolgálatok biztosításával kapcsolatos feladatokat.                 

 

(2) A községi hivatal dönt első fokon a községi hatáskörbe tartozó közigazgatási ügyekben, valamint ellátja a felügyelőségi és községi rendészeti, illetve egyéb felügyeleti szolgálati tevékenységet.                 

 

(3) A községi hivatal látja el a községi szervek részére a szakmai, szervezési és adminisztratív feladatokat.                

 

(4) A községi hivatal belső szervezeti egységekből és a községi hivatal szerveiből áll. A községi hivatal szerveit a községi tanács rendelettel alapítja meg, ebben meghatározza a belső szervezettséget és a feladatköröket is.                 

 

(5) A községi hivatal egyetemes. 

 

(6) A községi hivatalt a polgármester irányítása és felügyelete mellett, a községi titkár vezeti.

 

                

 

12. cikkely

 

Amennyiben a törvény vagy a jelen alapszabály másként nem rendelkezik, az ülésék formájában működő községi szervek, ha a községi szerv tagjainak többsége jelen van, döntéseket fogadhatnak el.                 

 

13. cikkely

 

(1) A községi szervek munkája nyilvános.                 

 

(2) A tevékenység nyilvánosságának biztosítása, a nyilvánosságnak a községi szervek munkájáról szóló tájékoztatással, mindenekelőtt pedig a község általános okmányainak hivatalos közzétételével, a polgároknak és a sajtó képviselőinek a községi szervek nyilvános ülésein való jelenlétével, valamint a községi szervek döntéseihez alapul szolgáló dokumentációba és anyagokba való betekintés biztosításával történik.                

 

(3) A községi szervek munkájának nyilvánosságát, a nyilvánosságnak a községi szervek üléseiről történő kizárásának indokait és eljárását, a nyilvánosság jogait, valamint olyan személyi adatok-, anyagok-, dokumentumok védelmének biztosítását, amelyekben a törvény, egyéb előírás, vagy a község, ill. más köz-, ill. magánjogi személy alapokmányai értelmében bizalmas természetű-, ill. hivatali-, katonai-, vagy állami titoknak minősülő adatok vannak, a törvény, a jelen alapszabály és a községi tanács ügyrendje határozza meg.                

 

(4) Amennyiben jogérdek merül fel, a polgároknak és jogi képviselőiknek jogában áll betekinteni azokba az okmányokba, amelyek a községi szerveknél alapul szolgálnak a jogaikról, kötelezettségeikről és joghasznukról szóló döntéshozatalhoz. 

 

2. A községi tanács

 

14. cikkely

 

(1) A község jogait és kötelezettségeit illetően, a községi tanács a legmagasabb döntéshozó szerv.                

 

(2) A községi tanácsnak 11 (tizenegy) tagja van, ebből 8-at (nyolcat) a választópolgárok az általános és azonos választási jog alapján választanak meg, míg a választói külön jog alapján egy tagot választanak Dobrovnik-Dobronak község magyar nemzetiségi közösségének tagjai, egyet a roma közösség tagjai és egyet a szlovén nemzet tagjai.                 

 

(3) A községi tanács tagjainak megbízatási ideje négy év. Ha a törvény másképp nem rendelkezik, a községi tanácstagok mandátuma az előző községi tanács tagjai mandátumának lejártával kezdődik és az újonnan megválasztott községi tanács első üléséig tart.                 

 

(4) A községi tanács azon az első ülésén alakul meg, amelyen a községi tanácstagok több mint felének mandátuma megerősítésre kerül.                

 

(5) A községi tanács első ülését, a községi tanácstagok megválasztását követő 20 napon belül, amennyiben a polgármesteri választásokon második forduló esedékes, pedig legkésőbb a második fordulót követő 10 napon belül az előző polgármester hívja össze.

 

15. cikkely

 

(1) A törvénnyel összhangban, a községi tanácstagok választása általános és egyenlő választási jog alapján, közvetlen és titkos szavazással történik.                

 

(2) A községi tanácstagok választása többségi választási rendszer szerint történik.   

 

(3) A községi tanácstagok választásához a választókörzeteket a községi tanács rendelettel jelöli ki.

 

16. cikkely

 

(1) A községi tanács fogadja el a község alapszabályát, a községi tanács ügyrendjét, valamint a községi rendeleteket és egyéb szabályzatokat.                

 

(2) A községi tanács saját hatáskörében elsősorban az alábbi feladatokat látja el:     

 

– a községi területrendezési és egyéb fejlesztési tervek elfogadása,                 

 

– a községi költségvetés és zárszámadás elfogadása,                 

 

– a községi hivatal szerveinek megalapítása, valamint ezek szervezettségének és feladatkörének meghatározása,                 

 

– más községek községi tanácsaival együttműködve közös községi igazgatósági, valamint közintézetekben és közüzemi vállalatokban alapítási jogokat gyakorló szerveket alapít,                

 

– amennyiben a törvény szerint erről nem más községi szerv dönt, jóváhagyja az egyes feladatoknak az állami hatáskörből a községre történő átruházását és dönt az állami illetékességű, a községre átruházott ügyekben,                

 

– felügyeli a polgármesternek és a községi hivatalnak a községi tanács határozatainak végrehajtásával kapcsolatos munkáját, jóváhagyja a községi tanács tagjainak mandátumát, valamint megállapítja a községi tisztviselő mandátumának idő előtti megszűnését,                

 

– a felügyelőbizottsági tagok kinevezése és a felügyelőbizottság javaslatára a felügyelőbizottsági tagok idő előtti visszahívása,                 

 

– a községi tanács bizottságai tagjainak kinevezése és visszahívása,                

 

– kijelöli, hogy a polgármester mandátumának idő előtti megszűnése esetében, ha az nem jelölt ki alpolgármestert, illetve azt felmentették, melyik tanácstag látja el a polgármesteri tisztséget,                

 

– amennyiben a törvény, a község alapszabálya vagy rendelet másképp nem rendelkezik, dönt a községi vagyon elidegenítéséről,                 

 

– hitelfelvétellel és kezességgel kapcsolatos döntéshozatal,                 

 

– népszavazás kiírása,                 

 

– a törvénnyel összhangban, saját szabályzattal határozza meg a községi tanácstagok ülésdíjának, valamint az általa kinevezett községi szervek és munkatestületek tagjainak járó juttatások mértékét, a közüzemi vállalatok igazgatói bérezésének, és a testületeikben dolgozó alapítói képviselők juttatásainak mércéit, valamint az egyes szaktárcák minisztereivel egyeztetve meghatározza a közintézetek, ügynökségek és közalapok vezetőinek, illetve igazgatóinak bérkategóriáját,                

 

– meghatározza a helyi közszolgáltatások fajtáit és a helyi közszolgáltatások teljesítésének módját,                 

 

– a törvénnyel összhangban közintézeteket és közszolgálatokat, valamint egyéb közjogi személyeket alapít,                

 

– kinevezi és visszahívja a közlekedési baleset megelőzési és nevelési tanács tagjait, a közjavak felhasználóinak védelmével foglalkozó tanács tagjait, valamint más, a törvény alapján megalapított községi szervek tagjait,                 

 

– öt éves időtartamra meghatározza a természeti és egyéb csapások megelőzésének megszervezését és a végrehajtás módját, amelynek része az éves tűzvédelmi program,                

 

– elfogadja az elemi és egyéb csapások elleni védekezés programját és éves tervét, amelynek része az éves tűzvédelmi terv is,                 

 

– meghatározza a községi tanács háborús szervezettségének és működésének módját,                

 

– elfogadja az elemi és egyéb csapások elleni védekezésről szóló rendeletet, és meghatározza a közszolgálatként végzendő tűzvédelmi feladatokat,                 

 

– kinevezi a község képviselőjét a közigazgatási egység vezetőjének tanácsába,                 

 

– határoz a törvénybe és a jelen alapszabályba foglalt egyéb kérdésekről.

 

17. cikkely

 

(1) A községi tanácstagok tisztségüket nem hivatásszerűen végzik.                 

 

(2) A községi tanácstagi tisztség nem egyeztethető össze a polgármesteri tisztséggel, a felügyelőbizottsági tagsággal, valamint a községi hivatal alkalmazotti státuszával, illetve más, a törvénybe foglalt tisztségekkel.                 

 

(3) Az alpolgármesterré kinevezett községi tanácstag az alpolgármesteri- és a tanácstagi tisztséget egyidejűleg végzi. A polgármester mandátumának idő előtti megszűnése esetében, a polgármesteri teendőket ellátó alpolgármester az adott időszakban nem tölti be tanácstagi tisztségét.

 

18. cikkely

 

(1) A községi tanácsot a polgármester képviseli, ő hívja össze- és vezeti üléseit.     

 

(2) Az ülések vezetésével a polgármester megbízhatja az alpolgármestert, vagy a községi tanács más tagját. A polgármester távollétében, illetve elfoglaltsága esetében az ülést az alpolgármester vezeti.                 

 

(3) Amennyiben olyan okok lépnek fel, amelyek következtében a már összehívott községi tanácsülést a polgármester, meghatalmazott alpolgármester vagy más tanácstag nem vezetheti, akkor a községi tanács ülését a korelnök vezeti.                

 

(4) A polgármesternek a községi tanács üléseit a jelen alapszabály rendelkezései és a községi tanács ügyrendje alapján, tekintettel a községi döntéshozatal szükségleteire, évente legalább négyszer kell összehívnia. Az alpolgármester az ülést csak eseti polgármesteri meghatalmazás alapján hívhatja össze.       

 

(5) A polgármester köteles összehívni a községi tanács ülését, amennyiben ezt a községi tanács tagjainak legalább egynegyede követeli, magát az ülést pedig a napirendjavaslatot és a legszükségesebb ülésanyagot is tartalmazó, illetve a községi hivatalhoz az anyag elkészítésére vonatkozó beadvány kíséretében, írásos formában beterjesztett követelmény benyújtásának idejétől számított, tizenöt napon belül meg kell tartani. A polgármester köteles napirendre tűzni a beterjesztett napirendi pontokat. A napirend újabb pontokkal is bővíthető.                

 

(6) Amennyiben a beadványt követő hét napon belül nem történik meg az ülés összehívása, azt az ülés összehívását indítványozó tanácstagok is összehívhatják. A polgármester és a községi hivatal köteles biztosítani az ülés levezetéséhez és lebonyolításához szükséges feltételeket.

 

19. cikkely

 

A községi tanács működéséhez, valamint a tanács és munkatestületei üléseinek előkészítéséhez és vezetéséhez szükséges szakmai és adminisztratív munkát a községi hivatal biztosítja.

 

20. cikkely

 

(1) A községi tanács ülések formájában dolgozik és fogadja el döntéseit.                

 

(2) A községi tanács ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot.                

 

(3) A tanácstagok mindegyikének jogában áll a községi tanácsnak a jogkörébe tartozó rendeletjavaslatokat és egyéb dokumentumokat elfogadásra beterjeszteni, ez alól kivételt képez a költségvetés és a zárszámadás, valamint azok a dokumentumok, amelyeknél a törvény és az alapszabály rendelkezései értelmében a polgármester a javaslattevő.                

 

(4) A polgármester akkor köteles a községi tanács bizottságainak, és a tanácstagoknak az előző bekezdésbe foglalt javaslatait napirendre tűzni, amennyiben ezek a községi tanács ügyrendje értelmében vannak előkészítve.                

 

(5) A napirend elfogadásáról a községi tanács az ülés kezdetén dönt.                

 

(6) A községi tanács minden ülésén napirendi pontot kell biztosítani a tanácstagok kérdéseinek és a feltett kérdések megválaszolásának.                

 

(7) A községi tanács ülésére meghívót kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármesternek, a községi tanács tagjainak, a községi felügyelőbizottság elnökének és a község titkárának. Az ülés összehívásáról a média is értesítést kap.                

 

(8) Amennyiben az ő hatáskörüket, ill. az munkaterületüket érintő kérdések vannak napirenden, a községi felügyelőbizottság elnöke, a községi tanács bizottságai elnökei valamint a községi titkár köteles részt venni a községi tanács ülésén és válaszolni a községi tanácstagok kérdéseire.

 

21. cikkely

 

(1) A községi tanács akkor dönt érvényesen, ha az ülésen a tanácstagok többsége jelen van. Ha törvény vagy a jelen alapszabály másképp nem rendelkezik, a községi tanács döntéseit a jelenlévő tanácstagok szavazatának többségével fogadja el.                

 

(2) A községi tanács döntéseit nyilvános szavazáson fogadja el. Titkos szavazást a törvénnyel meghatározott esetekben, illetve a községi tanács határozata alapján lehet elrendelni.                

 

(3) A községi tanács munka- és döntési módszereit, a többi községi szerv iránti viszonyát, valamint a községi tanács működésének egyéb kérdéseit a községi tanács jelenlévő tagjai kétharmados támogatásával elfogadott ügyrend szabályozza.                

 

(4) A községi tanács döntéseit a polgármester és a községi hivatal valósítja meg.         

 

(5) A polgármester és a községi titkár évente legalább egyszer beszámol a községi tanácsnak a döntések megvalósításáról.

 

22. cikkely

 

(1) A községi tanácstag mandátumának idő előtti megszűnéséről a törvény rendelkezik.                 

 

 (2) A községi tanács helyettes tagjának megválasztásáról, illetve mandátumának megerősítéséről törvény rendelkezik.

 

1.1 A községi tanács bizottságai

 

23. cikkely

 

(1) A községi tanácsnál Mandátumvizsgáló-, választási és kinevezési bizottság működik.                

 

(2) A tanács saját munkatestületeiként állandó, vagy ideiglenes bizottságokat alapíthat.                

 

(3) A községi tanács állandó bizottságainak szervezettségéről és feladatköréről a községi tanács ügyrendje rendelkezik.                

 

(4) Az ideiglenes munkatestületek megalapításáról a községi tanács határozattal dönt, amelyben kijelöli a munkatestület feladatkörét és a tagok számát, valamint kinevezi a tagokat.

 

24. cikkely

 

(1) A Mandátumvizsgáló-, választási és kinevezési bizottságnak 5 (öt) tagja van, akiket a községi tanács saját tagjai közül nevez ki.                  

 

 (2) A Mandátumvizsgáló-, választási és kinevezési bizottság elsődleges feladatai:  

 

– jelölteket javasol a községi tanácsnak a községi tanács által kinevezett munkatestületeibe és egyéb szerveibe,                

 

– indítványokat, illetve javaslatokat tesz a községi tanácsnak és a polgármesternek a község személyzeti kérdéseivel kapcsolatosan,                

 

– döntés előkészítő javaslatokat készít a községi tisztségviselők bérével és egyéb juttatásaival kapcsolatosan, valamint végrehajtja a községi tanácsnak a községi tisztségviselők bérezésével és egyéb juttatásaival kapcsolatos döntéseit, illetve a vonatkozó törvényeket és jogszabályokat,                

 

– megvitatja a községi tanács által kijelölt egyéb kérdéseket.

 

25. cikkely

 

 (1) A községi tanács állandó munkatestületei:                

 

(a)                

 

– Gazdasági-, kommunális infrastruktúra, környezetvédelmi és területrendezési bizottság,                

 

– Nem gazdasági és társadalmi tevékenységek bizottsága.                

 

(b)                

 

 – Alapszabályi és jogi kérdések bizottsága,                

 

– Díjak és elismerések bizottsága,                

 

– Nemzetiségi bizottság,                

 

– Romaügyi bizottság.                

 

(2) A községi tanács munkatestületeinek feladatköréről és tagjainak számáról a községi tanács ügyrendje rendelkezik.

 

26. cikkely

 

(1) A bizottságok tagjait a községi tanács saját tagjai közül, és legfeljebb a tagság felét a polgárok soraiból nevezi ki. A tagokat a Mandátumvizsgáló-, választási- és kinevezési bizottság jelöli.                

 

(2) A községi tanács munkatestületének munkáját, elnökként, községi tanácstag vezeti.                

 

(3) A bizottság első ülését a polgármester hívja össze.                

 

(4) A községi tanács bizottságaiban betöltött tagság összeférhetetlen a községi felügyelő bizottsági tagsággal, ill. a községi hivatali alkalmazotti státussal.

 

27. cikkely

 

(1) A községi tanács bizottságai munkaterületük és hatáskörük keretén belül, a községi tanács ügyrendjével összhangban, a községi tanács hatáskörébe tartozó ügyeket vitatnak meg, majd véleményeket és javaslatokat terjesztenek a községi tanács elé.                

 

(2) A községi tanács bizottságainak jogában áll a községi tanácsnak a jogkörébe tartozó rendeletjavaslatokat és egyéb dokumentumokat elfogadásra beterjeszteni, ez alól kivételt képez a költségvetés és a zárszámadás, valamint azok a dokumentumok, amelyeknél a törvény és az alapszabály rendelkezései értelmében a polgármester a javaslattevő.

 

28. cikkely

 

A községi tanácstagok legalább negyedének kezdeményezésére, a községi tanács felmentheti a községi tanács munkatestületének elnökét, tagját, illetve a teljes munkatestületet. A munkatestület új tagjainak jelölését, a községi tanács soron következő első üléséig, a Mandátumvizsgáló-, választási- és kinevezési bizottság készíti el.

 

3. A polgármester

 

29. cikkely

 

(1) A polgármestert a választók közvetlen és titkos választásokon választják meg. A polgármester választása a törvénnyel összhangban történik.                

 

(2) A polgármester mandátuma négy évig tart.                

 

(3) Az újonnan megválasztott polgármester mandátuma akkor lép hatályba, amikor a községi tanács a megválasztása utáni első ülésén a községi választási bizottságnak a polgármesteri választásokról szóló beszámolója alapján dönt a többi jelölt-, vagy a polgármestert jelölők képviselőinek esetleges óvásáról, ill. megállapítja, hogy ilyen nem volt.                

 

(4) A polgármester tisztségét nem hivatásszerűen végzi. A polgármester saját döntése alapján, tisztségét, hivatásszerűen is végezheti. Döntéséről a polgármester a soron következő első ülésen köteles tájékoztatni a községi tanácsot.

 

30. cikkely

 

(1) A községet a polgármester képviseli.                

 

(2) Emellett a polgármester elsősorban:                 

 

– a községi tanács elé terjeszti elfogadásra a község költségvetését és zárszámadását, valamint a község hatáskörébe tartozó rendeleteket és egyéb dokumentumokat,                

 

– végrehajtja a községi költségvetést és meghatalmaz más személyeket a községi költségvetés egyes feladatainak végrehajtására,                

 

– gondoskodik a község általános okmányainak és a községi tanács egyéb határozatainak megvalósításáról,                

 

– amennyiben a törvény vagy a községi előírások eltérően nem rendelkeznek, dönt a község ingóságainak beszerzéséről és elidegenítéséről, valamint az ingatlanszerzésről,                

 

– gondoskodik az alapszabály, a rendeletek és a község egyéb általános okmányainak közzétételéről,                 

 

– javaslatot tesz a községi hivatal szerveinek megalapítására, ezek feladatkörére és belső szervezettségére, meghatározza a községi hivatal munkahelyeinek munkakör-leírását, dönt a közalkalmazottak előreléptetéséről, valamint a községi hivatal alkalmazottai munkaviszonyának megkötéséről, illetve megbízza a községi titkárt a fenti feladatok ellátásával,                 

 

– kinevezi és felmenti a községi titkárt, a községi hivatal és a közös községi hivatal szervezeti vezetőit,                

 

– irányítja és felügyeli a községi hivatal és a közös községi hivatal szerveinek munkáját,                 

 

– kinevezi és felmenti az alpolgármestert,                

 

– ellátja a törvénybe és a jelen alapszabályba foglalt egyéb feladatokat.                 

 

(3) A törvénnyel összhangban a polgármester dönt az állami hatáskörből a községre átruházott ügyekben is.

 

31. cikkely

 

(1) Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az alkotmány- vagy törvényellenes, a polgármester visszatarthatja a községi okmány közzétételét, majd megindokolva a visszatartást, javasolja a községi tanácsnak, hogy a soron következő ülésen újra döntsön az ügyben.                  

 

(2) Amennyiben a községi tanács kitart saját döntése mellett, az okmányt közzé kell tenni, a polgármester pedig az alkotmánybíróságnál alkotmányossági és törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezhet.                 

 

(3) Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az törvényellenes, illetve ellentétes a községi alapszabállyal vagy más községi alapokmánnyal, a polgármester visszatarthatja a községi tanács határozatának megvalósítását, majd megindokolva a visszatartást, javasolja a községi tanácsnak, hogy a soron következő ülésen újra döntsön az ügyben.                 

 

(4) A községi tanács döntése végrehajtásának visszatartásáról a polgármester figyelmezteti az illetékes minisztériumot a döntés törvényellenességére. Ha a községi tanács ismételten azonos döntést fogad el, a polgármester a közigazgatási bíróságnál kezdeményezhet eljárást.                

 

(5) Ha a községi tanács döntése olyan ügyre vonatkozik, amelynek intézése törvény által került községi hatáskörbe, a polgármester figyelmezteti az illetékes minisztériumot a törvényellenes, illetve szabálytalan döntésre.                

 

32. cikkely

 

A védelem és mentés területén a polgármester a törvény által megszabott feladatokat látja el, mindenekelőtt:                

 

– gondoskodik a természeti és egyéb katasztrófákkal kapcsolatos védelmi előkészületekről és a védelmi intézkedések megvalósításáról, valamint a természeti és egyéb katasztrófák következményeinek megszüntetéséről,                

 

– kinevezi a polgárvédelem parancsnokát és parancsnokságait, valamint a polgárvédelmi biztosokat,                

 

 – elfogadja a védelmi- és mentési tervet,                

 

– vezeti a védelmet, a mentést és a segítségnyújtást,                

 

– kijelöli azokat a szervezeteket, amelyek közszolgálatot, illetve védelmi, mentési és segítségnyújtási feladatokat teljesítenek és azokat a szervezeteket, amelyeknek védelmi és mentési terveket kell készíteniük,                

 

– felméri és közzéteszi a község területe természeti környezetének tűzveszélyeztetettségi szintjét,                

 

– dokumentumokat és intézkedéseket fogad el, ha a községi tanács hadiállapot miatt nem tud ülésezni,                

 

– vészhelyzetben elrendeli a veszélyeztetett és érintett polgárok evakuálását,                

 

– az illetékes szervnek javaslatot terjeszt be a polgárok munkabeosztására, valamint polgárvédelmi és anyagi kötelezettségére.                

 

33. cikkely

 

               Olyan körülmények között, amikor nagy a lakosság javai és élete ellen irányuló veszély valószínűsége, a községi tanács pedig nem tud idejében összegyűlni, a polgármester azonnali ideiglenes sürgős intézkedéseket fogadhat el. Amikor a községi tanács ülésképes, a határozatokat jóváhagyásra haladéktalanul a tanács elé kell terjesztenie.                

 

34. cikkely

 

(1) A polgármesteri munka támogatására a községnek alpolgármestere van. Az alpolgármestert a községi tanácstagok közül a polgármester nevezi ki, illetve menti fel.           

 

(2) Az alpolgármester segíti a polgármestert munkájának végzésénél és további, a polgármester meghatalmazásával ráruházott feladatokat végez.                

 

(3) A polgármester távollétében vagy elfoglaltsága esetében a polgármestert az alpolgármester helyettesíti. A helyettesítés idejében az alpolgármester a polgármesteri jogkörbe tartozó, valamint a polgármester által ráruházott ügyeket végzi.                

 

(4) A polgármester mandátumának idő előtti megszűnése esetében a polgármesteri tisztséget ideiglenesen az alpolgármester látja el. A polgármesteri tisztséget ellátó alpolgármester nem rendelkezik szavazati joggal a községi tanács döntéshozatalában.                 

 

(5) A polgármesterrel egyetértésben az alpolgármester is eldöntheti, hogy tisztségét hivatásszerűen fogja végezni. Az alpolgármesteri tisztség hivatásszerű végzéséről a községi tanács a polgármester javaslatára határoz.                 

 

35. cikkely

 

(1) Amennyiben olyan okok merülnek fel, amelyek következtében sem a polgármester, sem az alpolgármester nem tudja ellátni tisztségét, a polgármesteri tisztséget a polgármester által kijelölt tanácstag, kijelölés hiányában pedig a községi tanács korelnöke tölti be.                

 

(2) A községi tanácstag a helyettesítés idejében a polgármesteri hatáskörbe tartozó folyó ügyeket látja el.                

 

36. cikkely

 

(1) Amennyiben ezt a törvény vagy egyéb szabály lehetővé teszi, a községi bizottságokat és egyéb szakmai testületeket a polgármester is kinevezheti.                 

 

2) A polgármester a saját hatáskörébe tartozó ügyek tanulmányozására szakmai- és tanácsadó testületekként, bizottságokat és egyéb munkatestületeket alapíthat.  

 

37. cikkely

 

(1) A polgármesteri mandátum idő előtti megszűnéséről törvény rendelkezik.                

 

(2) A polgármester mandátuma azzal a nappal szűnik meg, amely napon a községi tanács írásbeli nyilatkozat, ill. a Mandátumvizsgáló, választási és kinevezési bizottság javaslata alapján megállapítja a mandátum megszűnéséhez vezető okok bekövetkezését.                

 

 (3) A községi tanács megállapító határozatot fogad el azon az ülésén, amelyen az írásos nyilatkozatot kézhez kapja, vagy legkésőbb a jelen cikkely első bekezdésébe foglalt okok bekövetkezte utáni első ülésén.                

 

(4) A megállapító határozatot a községi tanács a községi választási bizottság elnökéhez továbbítja. Ha a polgármester mandátuma a mandátum lejárta előtt 6 hónapnál korábban fejeződik be, a községi választási bizottság időközi választásokat ír ki.            

 

(5) Az alpolgármesteri mandátum idő előtt megszűnéséről törvény rendelkezik.                

 

 (6) Az alpolgármester mandátuma a községi tanácstagi mandátum megszűnésével megszűnik.                 

 

 (7) Az alpolgármester mandátuma megszűnik, ha őt a polgármester felmenti, illetve ha az előző polgármester mandátumának idő előtti megszűnése miatt új polgármestert választanak. Amennyiben az alpolgármester mandátumának megszűnése felmentés, illetve új polgármester megválasztása miatt történik, az alpolgármester községi tanácstagi tagságát ez nem befolyásolja.

 

4.  A felügyelőbizottság

 

38. cikkely

 

(1) A felügyelőbizottság a községi közpénzek felhasználásának legmagasabb szintű ellenőrző szerve.                 

 

(2) A törvény értelmében a felügyelőbizottság jogkörébe az alábbiak tartoznak:                 

 

– felügyeli a községi vagyon kezelését,                 

 

– felügyeli a községi költségvetés forrásainak rendeltetésszerű és ésszerű felhasználását,

 

– ellenőrzi a költségvetési fogyasztók pénzügyi gazdálkodását.                 

 

 (3) A felügyelőbizottság saját hatáskörében megállapítja a községi szerveknek, a községi hivatalnak, a helyi közösségek tanácsainak, a közintézeteknek, a közüzemi vállalatoknak és a községi alapítványoknak, valamint más, községi költségvetési fogyasztóknak és meghatalmazott személyeknek a községi közpénzekkel és vagyonnal történő gazdálkodásának törvényességét és szabályszerűségét, valamint felméri a községi költségvetési források felhasználásának hatékonyságát és gazdaságosságát.                

 

39. cikkely

 

(1) A felügyelőbizottságnak 5 (öt) tagja van. A felügyelőbizottsági tagokat a községi tanács legkésőbb az első ülését követő 45 napon belül nevezi ki. A felügyelőbizottsági tagok legalább 5. (ötödik) szintű szakképesítéssel, pénzügyi-számviteli vagy jogi tapasztalatokkal kell, hogy rendelkezzenek.  A községi felügyelőbizottsági tagokat a Mandátumvizsgáló-, választási- és kinevezési bizottság jelöli.        

 

(2) Nem lehetnek felügyelőbizottsági tagok a községi tanács tagjai, a polgármester, az alpolgármester, a község szűkebb területei (helyi- és faluközösségek, valamint lakónegyedek) tanácsainak tagjai, a községi titkár, a községi hivatal közalkalmazottai, továbbá a közintézetek, közüzemi vállalatok és községi alapítványok, illetve egyéb községi költségvetési fogyasztók igazgatósági tagjai.                

 

(3) A felügyelőbizottsági tagság a felmentés napjával, illetve a felügyelőbizottságot kinevező községi tanács mandátumának lejárta napján szűnik meg. A felügyelőbizottsági tagok idő előtti felmentésére értelemszerűen a községi tanácstagok mandátumának idő előtti megszűnésének okai alkalmazandók. A felmentésben a felügyelőbizottság javaslatára a községi tanács illetékes.                 

 

40. cikkely

 

 (1) A felügyelőbizottság kinevezése utáni első ülését a polgármester hívja össze. A felügyelőbizottság megalakulásához a tagok többségének részvétele szükséges.                 

 

(2) A felügyelőbizottság tagjai saját soraikból választják meg a felügyelőbizottság elnökét                

 

(3) A felügyelőbizottságot az elnök képviseli, ő hívja össze és vezeti az üléseit.     

 

4) A felügyelőbizottság munkáját ülések formájában végzi, és döntéshozatalát az üléseken jelenlévő tagok többségének többségi szavazatával fogadja el.                

 

(5) A felügyelőbizottság székhelye Dobrovnik – Dobronak község székhelyén van. Üléseihez a felügyelőbizottság a községi hivatal helyiségeit használja.                 

 

(6) A felügyelőbizottságnak saját pecsétje van.                 

 

41. cikkely

 

(1) A felügyelőbizottság önállóan készíti el munkatervét, amely tartalmazza az éves ellenőrzési programot és a pénzügyi terv javaslatát, és ezt a naptári év decemberében benyújtja a polgármesternek.                 

 

(2) A felügyelőbizottság minden költségvetési évben ellenőrzi:                 

 

– a község költségvetését és a községi költségvetés zárszámadását,                 

 

– a költségvetési fogyasztók (közintézetek, közüzemi vállalatok és mások) pénzügyi terveit és zárszámadásait.                 

 

(3) A felügyelőbizottság csak akkor kezdhet ellenőrzési eljárást, ha az ilyen ellenőrzést az ellenőrzési program tartalmazza. Amennyiben a felügyelőbizottság az ellenőrzési programban nem szereplő ellenőrzést kíván lefolytatni, előzetesen bővítenie kell az ellenőrzési programot. Az ellenőrzési program kibővítését benyújtja a polgármesternek és a községi tanácsnak. Ugyanez vonatkozik az ellenőrzési program módosítására.                 

 

(4) A felügyelőbizottság évente január végéig köteles az előző évre vonatkozó éves jelentését a polgármesternek és a községi tanácsnak benyújtani.                 

 

(5) A felügyelőbizottság köteles együttműködni a polgármesterrel és a községi tanáccsal, valamint a község egyéb szerveivel és szűkebb területeivel, a községi költségvetési fogyasztók szerveivel és egyéb személyekkel.                 

 

(6) A felügyelőbizottság elnöke, illetve az általa meghatalmazott személy köteles részt venni a községi bizottság ülésén, amelyen a költségvetési javaslatot, illetve más olyan ügyeket tárgyalnak, amelyek a felügyelőbizottság megítélése szerint fontosak az általa végzett munka szempontjából.

 

42. cikkely

 

(1) Az önkormányzatnál és a községi szerveknél a felügyelőbizottság közvetlen ellenőrzést folytathat.                 

 

(2) A felügyelőbizottság az üzleti beszámoló és zárszámadások, valamint a község és a költségvetési fogyasztó közötti szerződés, szükség esetében pedig további dokumentáció alapján ellenőrzi a költségvetési fogyasztók (közüzemi vállalatok, közintézetek és mások) pénzügyi gazdálkodását.                

 

(3) Az ellenőrzés előtt, a felügyelőbizottság az ellenőrzésről értesíti a polgármestert és a költségvetési fogyasztó felelős személyét.                 

 

(4) Az ellenőrzési eljárás során a felelős és ellenőrzött személyek kötelesek az összes szükséges dokumentumot a felügyelőbizottság rendelkezésére bocsátani, az ellenőrzési eljárásban részt venni, a megállapításokra válaszolni és megfelelő magyarázatokkal szolgálni.                 

 

43. cikkely

 

(1) Amennyiben olyan körülmények merülnek fel, amelyek alapján feltételezhető a felügyelőbizottsági tag elfogultsága, a felügyelőbizottság kizárja az érintett tagot az ellenőrzésből és a döntéshozatalból.                 

 

(2) Az előző bekezdésbe foglalt körülmények az alábbi esetekben adottak:                 

 

– ha az ellenőrzött felelős személye, törvényes képviselője, ügyvezetője vagy megbízottja egyenes ági vérségi rokonságban, illetve negyedik fokú oldalági rokonságban van a felügyelőbizottsági taggal, annak házas- vagy élettársa, illetve vele második fokú sógorságban van, még ha a házasság vagy az élettársi viszony közben megszűnt is,                 

 

– ha a felügyelőbizottsági tag a felelős személynek, illetve annak törvényes képviselőjének, ügyvezetőjének vagy megbízottjának gondnoka, örökbefogadója, örökbefogadottja vagy nevelő szülője,                   

 

– ha a felügyelőbizottsági tag érintett, illetve részt vett az ellenőrzés tárgyát képező esetben.                

 

(3) A felügyelőbizottsági tag kizárását vonja maga után az ellenőrzött személy, illetve maga a felügyelőbizottsági tag ez irányú követelése is. A kizárási követelést a felügyelőbizottságnál kell benyújtani. A beadványba kell foglalni azokat a körülményeket, amelyek a kizárást indokolják. A kizárástól a felügyelőbizottság szavazattöbbséggel dönt.                 

 

44. cikkely

 

(1) Az egyes ellenőrzésekben az ellenőrzési programban kijelölt felügyelőbizottsági tag (a továbbiakban: ellenőr) illetékes. Az ellenőr elkészíti az ellenőrzési jelentés tervezetét, és ezt a felügyelőbizottság elnökéhez továbbítja. Az ellenőrzési jelentés tervezete azonos elemekből áll, mint az ellenőrzési jelentés.                

 

(2) A felügyelőbizottság elnöke három napos határidővel észrevételezheti az ellenőrzési jelentés tervezetét. Amennyiben az ellenőr nem veszi figyelembe az észrevételeket, a felügyelőbizottság elnöke az ellenőrzési jelentés tervezetét, az észrevételekkel együtt, megküldi a felügyelőbizottság többi tagjának, és az ellenőrzési jelentés tervezetének megküldését követő 8 napon belül összehívja a felügyelőbizottság ülését.                 

 

(3) Az ellenőrzési jelentés tervezetét a felügyelőbizottság ülésen vitatja meg, ahol mindegyik tagnak nyilatkoznia kell, majd a végén a felügyelőbizottság elnöke nyilatkozik. A nyilatkozatokat követően a felügyelőbizottság elfogadja az ellenőrzési jelentés tervezetét.                

 

 (4) Amennyiben az ellenőrzési jelentés tervezetét nem fogadják el, a felügyelőbizottság köteles megfogalmazni a módosítási, illetve kiegészítési irányelveket. Az ellenőr köteles az irányelvek figyelembevételével az ellenőrzési jelentés tervezetét kiegészíteni.                 

 

Az ellenőrzési jelentés tervezetét a felügyelőbizottság elnöke írja alá.                 

 

45. cikkely

 

(1) A felügyelőbizottság az ellenőrzési jelentés tervezetét az elfogadását követő 8 napon belül megküldi az ellenőrzött személynek. Az ellenőrzött személy a jelentéstervezet kézbesítését követő tizenöt napon belül nyújthat be fellebbezést. A felügyelőbizottságnak a fellebbezésről a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül kell döntenie.  

 

(2) Az előző bekezdésbe foglalt határidők lejárta után, illetve az ellenőrzött személy fellebbezésével kapcsolatos döntést követően, a felügyelőbizottság elfogadja az ellenőrzési jelentést, amelyet megküld az ellenőrzött személynek, a községi tanácsnak és a polgármesternek, szükség esetében pedig a számvevőszéknek és az illetékes minisztériumnak is.                

 

46. cikkely

 

(1) A felügyelőbizottsági ellenőrzési jelentés kötelező elemeit az önkormányzati miniszter a pénzügyminiszter jóváhagyásával határozza meg.                 

 

 (2) A megállapításoknak az ellenőrzés során megállapított, az értékelés, vélemény, ajánlások, illetve javaslatok alapját képező, teljes és hiteles állapotot kell tartalmaznia.                 

 

3) Az értékeléssel a felügyelőbizottság megállapítja, melyik előírások sérültek (szabályos gazdálkodás) és/vagy azt, hogy mennyire felel meg az ellenőrzött személy gazdálkodása az ellenőrzés során alkalmazott mércéknek.                 

 

(4) A vélemény azt tartalmazza, szabályos és/vagy ésszerű volt-e az ellenőrzött személy gazdálkodása.                 

 

5) A gazdálkodás akkor szabálytalan, ha az ellenőrzött személy a jogszabályokkal és egyéb okmányokkal (szerződéssel, kollektív szerződéssel, valamint egyéb általános és egyedi okmányokkal) ellentétesen, azaz ezek mellőzésével járt el.                 

 

(6) Nem gazdaságos a gazdálkodás, ha az ellenőrzött személy kevesebb ráfordítással is elérhette volna az azonos eredményeket.                 

 

 (7) Nem hatékony a gazdálkodás, ha az ellenőrzött személy azonos ráfordítással nagyobb eredményeket érhetett volna el.                 

 

(8) Sikertelen gazdálkodásnak minősül, ha az ellenőrzött személy gazdálkodási céljait nem érte el.                 

 

(9) Az ajánlások a gazdálkodás szabályosságával és gazdaságosságával kapcsolatos ajánlásokat tartalmazzák (a közpénzek gazdaságosabb, hatékonyabb és sikeresebb felhasználása). A felügyelőbizottság ajánlatásaival és javaslataival rendszerint a gazdálkodás javítására vonatkozó tanácsot, illetve útmutatást ad az ellenőrzött személynek.                

 

47. cikkely

 

(1)  Amennyiben a felügyelőbizottság a község gazdálkodásában a felügyelőbizottsági ügyrendbe foglalt súlyosabb szabálysértést vagy szabálytalanságot állapított meg, a végleges jelentés elfogadásától számított tizenöt napon belül erről értesítenie kell az illetékes minisztériumot és a számvevőszéket.                 

 

(2) Amennyiben a felügyelőbizottsági megállapítás szerint fennáll az alapos gyanúja, hogy az ellenőrzött, illetve felelős személy szabálysértést vagy bűncselekményt követett el, megállapításairól köteles az illetékes bűnüldözési hatóságot értesíteni.                 

 

48. cikkely

 

(1) Az ellenőrzött személyek kötelesek a felügyelőbizottsági véleményeket, ajánlásokat és javaslatokat tiszteletben tartani. A községi tanács, a polgármester és a községi költségvetési források fogyasztói kötelesek a felügyelőbizottsági jelentéseket megvitatni, és a felügyelőbizottsági ajánlásokat és javaslatokat saját jogkörükben alkalmazni.                 

 

(2) A polgármester köteles a felügyelőbizottságot a fontos törvényekről és egyéb jogszabályokról, valamint a községnek a közpénzekre és helyi önkormányzásra vonatkozó okmányairól (községi költségvetés, rendelet, alapszabály, munkakör-leírás és bérszabályozási dokumentum, községi alapítási közjogi személyek alapító okmányai és egyéb), valamint a községi gazdálkodással összefüggő, alábbi fontos okmányokról folyamatosan tájékoztatni:                

 

– a községnek a törvényi szint feletti eladósodása,                 

 

– a törvényben és a községi tanács rendeletében meghatározott érték feletti beruházások tervezése, illetve megvalósítása,                 

 

– a tárgyi vagyon beszerzése, elidegenítése, illetve cseréje,                 

 

 pénzforrások befektetése, értékpapírok és részesedések vásárlása és értékesítése,                 

 

– közüzemi vállalat, közintézet és egyéb községi költségvetési fogyasztó alapítása.                 

 

 (3) A polgármester köteles a felügyelőbizottsági elnököt a községi tanács üléseire meghívni, valamint őt a községi tanács hatáskörébe tartozó, a község gazdálkodásának szabályosságával és ésszerűségével, illetve a község által alapított közjogi személyek pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatos fontosabb megállapításokról tájékoztatni.                 

 

49. cikkely

 

A felügyelőbizottság köteles beszámolót készíteni a polgármesternek és a községi tanácsnak az elvégzett munkáról és a források felhasználásáról, és évente legalább egyszer beszámolni a tevékenységéről és a saját feladatkörében tett fontosabb megállapításokról, valamint javaslatokat tenni a gazdálkodás javítására.                 

 

50. cikkely

 

(1) A felügyelőbizottság munkája nyilvános.                

 

 (2), Amennyiben ezt a személyi adatok védelme indokolja, illetve olyan dokumentumok és anyagok vizsgálata teszi indokolttá, amelyek a törvény, más jogszabály, a község, illetve egyéb magán- vagy közjogi személy szabályzata alapján bizalmas jellegűnek, illetve állami-, katonai- vagy hivatali titoknak minősülnek, a felügyelőbizottság a tagok szavazattöbbségével eldöntheti a munka nyilvánosságának korlátozását, illetve a nyilvánosság kizárását.                

 

 (3) A felügyelőbizottság az összes tag szavazattöbbségével eldöntheti, hogy az éves munkabeszámolóból, illetve a nyilvánosan közzétett egyes jelentésekből kivesz bizonyos adatokat, amennyiben a közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény értelmében, adott esetben a közérdekű információk hozzáférése korlátozható.                 

 

(4) A felügyelőbizottság munkájának nyilvánosságáról, és a nyilvánosság korlátozásáról az ügyrend rendelkezik.                

 

(5) A felügyelőbizottsági munka nyilvánosságáról, azaz a nyilvánosság tájékoztatásáról a felügyelőbizottság elnöke, illetve az általa megbízott személy illetékes gondoskodni.

 

51. cikkely

 

(1) A felügyelőbizottság részére a szakmai- és adminisztratív segítséget a polgármester és a községi hivatal biztosítja.                

 

(2) A polgármester kijelöli a községi hivatal alkalmazottját, aki segít az ülések előkészítésében és lebonyolításában, a jegyzőkönyvek, valamint a felügyelőbizottság egyéb iratainak megírásában és kiküldésében, az anyagok archiválásában, a levelezésben és egyéb, a felügyelőbizottság zavartalan tevékenységét biztosító adminisztratív-technikai háttér biztosításában.                

 

(3) A felügyelőbizottságnak a községi hivatal közalkalmazottai, illetve külső szakértők, belső revizorok és mások nyújthatnak szakértői segítséget. Különleges szakértői ellenőrzési feladatok ellátásához, a felügyelőbizottság javaslatára, a községi tanács által kinevezett szakértő is igénybe vehető. Az ellenőrzési felelősség akkor is a felügyelőbizottságot terheli, ha szakértő vagy külső szakember véleményére támaszkodik, kivéve, amikor belső revíziós szolgálat jelentését veszi alapul.

 

52. cikkely

 

A felügyelőbizottság tevékenységéhez a forrásokat a községi költségvetésből, a felügyelőbizottság éves munkaprogramja és pénzügyi terve alapján, külön költségsoron biztosítják. A források felhasználásának ellenőrzésére a polgármester külön megbízottat jelöl ki.                 

 

53. cikkely

 

(1) A felügyelőbizottsági elnököt és tagokat, az elvégzett munkáért, a szabályzat értelmében juttatás illeti meg.                

 

(2) A szakértőknek a polgármester által megkötött munkaszerződés, illetve megbízási szerződés alapján jár juttatás. A szakértő által végzett munkáért járó juttatás mértékét a bírósági szakértők tarifáját rendező szabályzat alapján kell meghatározni.                

 

54. cikkely

 

 A felügyelőbizottság saját tevékenységét a tagok többségi szavazatával elfogadott ügyrenddel szabályozza.                 

 

5.1 A községi hivatal

 

55. cikkely

 

(1) A községi hivatal belső szervezettségét és feladatkörét, a polgármester javaslatára, a községi tanács rendeletben határozza meg.                 

 

(2) A községi hivatal munkakör-leírásait, a községi titkár javaslatára, a polgármester határozza meg.                

 

56. cikkely

 

(1)  A polgármester javaslatára a községi tanács eldöntheti, hogy más községgel vagy községekkel közös községi hivatalt alapít.                 

 

(2) A közös községi hivatal szervezettségéről és tevékenységéről, a polgármesterek közös javaslatára, a községi tanácsok által elfogadott, rendeletbe foglalt alapítói okmány rendelkezik.                

 

57. cikkely

 

(1) A községi szervek az természetes és jogi személyek jogairól és kötelezettségeiről, valamint azok közigazgatási ügyekből eredő jogi hasznáról, közigazgatási eljárásban döntenek.                 

 

(2) A község a saját jogkörébe tartozó és az állami hatáskörből átruházott közigazgatási ügyekben egyedi okmányokkal dönt.                 

 

(3) Amennyiben egyes esetekben a törvény másképp nem rendelkezik, a községi hatáskörbe tartozó közigazgatási ügyekben első fokon a községi hivatal, másodfokon pedig a polgármester dönt.                

 

(4) Amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik, a közös községi igazgatósági szerv határozata elleni fellebbezésekről a helyileg illetékes község polgármestere dönt.                

 

58. cikkely

 

(1) A községi hivatal hatáskörébe tartozó egyedi okmányokat a polgármester meghatalmazásával, a községi titkár írja alá. A meghatalmazás tartalmazhatja a községi hivatal egyéb hivatalos személyeinek megbízását is, ha ezek megfelelnek a közigazgatási ügyekben történő döntésekre, az eljárás egyes szakaszainak vagy a teljes eljárás vezetésére és a közigazgatási ügyekben történő döntéshozatalra vonatkozó, törvénybe foglalt feltételeknek.                

 

2) Amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik, az előző bekezdésbe foglalt személyek az állami hatáskörből a községre átruházott ügyekben is dönthetnek.                 

 

59. cikkely

 

Az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény és egyéb, közigazgatási eljárásra vonatkozó jogszabály következetes megvalósításáról a községi titkár gondoskodik, aki biztosítja a kormányrendelettel összhangban történő közigazgatási ügyvitelt.  

 

60. cikkely

 

A község eredeti hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben csak az ügyintézésre meghatalmazott, főiskolai vagy egyetemi végzettségű személy dönthet, és aki a törvény értelmében, a közigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges, sikeres szakvizsgát tett. Azonos feltételek mellett, első fokon, egyszerűbb közigazgatási ügyekben középiskolai végzettségű és megfelelő szakvizsgával rendelkező hivatalos személy is dönthet.                 

 

61. cikkely

 

(1) A község eredeti hatáskörébe tartozó ügyekben hozott egyedi okmányok elleni fellebbezésekről a polgármester dönt. A polgármester döntése ellen közigazgatási per indítható.                

 

(2) A községre átruházott, állami hatáskörbe tartozó ügyekben, a község által kiadott elsőfokú egyedi okmányok elleni fellebbezésekről a törvényben meghatározott állami szerv dönt.                

 

62. cikkely

 

(1) A községi hivatal vezetőjének, vagy a községi hivatal alkalmazottjának kizárásáról a község titkára dönt, aki - amennyiben a vezető közigazgatási ügyekben döntéshozatalra jogosult – a községi hivatal vezetőjének kizárása esetében az ügyben maga dönt.                

 

(2) A községi titkár, ill. a polgármester kizárásáról a községi tanács dönt, aki kizárás esetében határoz is az adott ügyben.

 

6. A község szűkebb területei

 

63. cikkely

 

(1) Az egyes települések lakosainak sajátos közös szükségletei kielégítése érdekében a község területén, a község szűkebb területeiként, helyi közösségek működnek.                

 

A Dobrovnik–Dobronak Helyi Közösség, a Strehovci Helyi Közösség és a Žitkovci-Zsitkóc Helyi Közösség területi, működési, szervezeti, vagyoni-pénzügyi és jogi értelemben a község részét képezik.                

 

(2) Új helyi közösség megalapítását, megszüntetését vagy területének megváltoztatását, a jelen alapszabályban meghatározott, a népi kezdeményezésre vonatkozó eljárás és mód szerint, a község szűkebb területe polgárainak közgyűlése, vagy az ott élő választók 20% kezdeményezheti.                

 

A polgárok közgyűlésén résztvevők egyértelműen kifejezett akaratának a legalább 30% választói részvétellel elfogadott határozat tekintendő.                

 

(3) A helyi közösségeket, a közösség nevéről és területéről előzetesen megállapított lakossági akarat alapján, a községi tanács alapokmánnyal hozza létre, szünteti meg vagy változtatja meg területét. A lakossági akaratot, a polgármester által, az új közösség tervezett területén összehívott lakossági közgyűlésen állapítják meg. A lakossági akarat akkor áll fenn, ha a népi kezdeményezést az érintett terület választójoggal rendelkező lakóinak több mint 50 %-a aláírta.                 

 

64. cikkely

 

A helyi közösségek a községi közügyekben az alábbiak szerint vesznek részt:                 

 

– javaslatokat tesznek és közreműködnek a községi fejlesztési programoknak a saját térségükre – helyi közösség – vonatkozó közműfejlesztési részének előkészítésében, valamint közreműködnek a saját területükön a közműfejlesztésekben és a közvilágítás fejlesztésében, valamint az elvégezett munka felügyelésében,                 

 

– részt vesznek az ivóvíz ellátási programok kidolgozásában és az ivóvízforrások védelmében, valamint közreműködnek a közszolgálatok teljesítéséhez szükséges, telektulajdonosi beleegyezések beszerzésében,                

 

– javaslatokat tesznek az illegális hulladéklerakók megszüntetésére és közreműködnek az eredeti állapot helyreállításában,                

 

– javaslatokat tesznek környezetük, a közterületek, sétányok, stb. rendezésére, szépítésére és állapotjavítására, valamint közreműködnek ezek megvalósításában,                

 

– kezdeményezik a forgalmi rend további rendezését (forgalmi jelzőrendszer, ki- és bekötőutak, sebességkorlátozás, stb.),                

 

– saját területükre vonatkozóan közmunkaprogramot javasolnak,                 

 

– közreműködnek és véleményezik a helyi közösségüket érintő, közzétett területrendezési terveket és kivitelezési dokumentumokat,                

 

– kezdeményezik a területrendezési, tervezési és kivitelezési dokumentumok módosítását és ezt eljuttatják az illetékes községi szervekhez,                 

 

– véleményt alkotnak a mezőgazdasági földterületek használati rendeltetésének megváltoztatásáról, a községükben tervezett nagyobb termelési és egyéb objektumok létesítéséről, a mezőgazdasági területeken történő olyan beavatkozásokról /meliorációk, tagosítások/, melyeknél fennáll a vízforrások rendszerének megváltozása,                

 

– tájékoztatják az illetékes községi hatóságot a helyi közösség lakosainak, a területrendezéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos problémáiról és szükségleteiről,                

 

– közreműködnek a kulturális-, sport- és egyéb események szervezésében,                 

 

– környezetükben figyelemmel kísérik a vészhelyzeteket, értesítik a polgárvédelem parancsnokságát és szükség esetében a lakosságot is, valamint közreműködnek a védelmi és segítségnyújtási műveleteknél,                

 

– véleményezik a közösségi feladatok ellátásához szükséges községi vagyonnak a rendelkezésre bocsátásáról és kezeléséről szóló döntéseket.                 

 

65. cikkely

 

(1) A helyi közösségek többnyire a közösség lakosságára vonatkozó, községi illetékességű feladatokat látnak el.                

 

(2) A helyi közösségek rendszerint önállóan látják el az alábbi feladatokat:                 

 

– amennyiben a községi rendelet eltérően nem rendelkezik, a gondozzák a temetőt és a helyi szokásoknak megfelelően megszervezik a temetkezési szolgáltatást,                 

 

 gondoskodnak a hó eltakarításáról és a csúszásmentességről,                

 

– gondoskodnak a helyi utak karbantartásáról,                 

 

– amennyiben a községi rendelet eltérően nem rendelkezik, gondoskodnak a falusi vízvezetékről és víztárolókról,                

 

– a vendéglátói tevékenységről szóló törvénnyel összhangban véleményezik a területükön működő vendéglátó egységek nyitvatartási idejét,                

 

– kezelik a saját, és a község által rendelkezésükre bocsátott községi vagyont,  

 

– a jogszabályoknak és a községi igényeknek megfelelően elkészítik védelmi- és mentési tervüket,                 

 

– az átfogó vidékfejlesztési, és a saját térségük falufejlesztési tervei alapján projekteket készítenek és valósítanak meg,                 

 

– ösztönzik saját térségük kulturális-, sport- és egyéb egyesületi tevékenységét, kulturális-, sport- és egyéb rendezvényeket szerveznek, illetve amennyiben a község a szervező, segítik a rendezvények szervezését.                 

 

(3) A helyi közösség feladatainak részletesebb leírását rendelet tartalmazza.                 

 

66. cikkely

 

(1) A helyi közösség közjogi jogi személy azon feladatok keretében, melyeket a jelen alapszabállyal összhangban, önállóan lát el. A helyi közösség nem lehet munkaadó.                

 

Az előző bekezdés értelmében a közösség jogi ügyletekben, saját nevében és számlájára jár el.                

 

(2) A helyi közösség kötelezettségeiért teljes vagyonával és a rendelkezésére álló forrásaival felel. A község a helyi közösség kötelezettségeiért szubszidiaritási elv alapján vállal felelősséget.                

 

(3) A helyi közösséget a helyi közösség tanácsának elnöke képviseli. A helyi közösség által kötött, 500,00 EUR értéket meghaladó jogi ügyletek csak a polgármester írásos jóváhagyásával érvényesek. 

 

67. cikkely

 

(1) A helyi közösség tanácsának legfeljebb hét tagja van.                

 

(2) A tanácsot a helyi közösség területén állandó lakhellyel rendelkező lakosok választják meg. A tanácstagok választásának módjáról törvény rendelkezik.                 

 

(3) A helyi közösségi tanácsba történő választásokat a polgármester írja ki.                 

 

(4) A helyi közösségi tanácsok taglétszámát a községi tanács rendelettel határozza meg, amelyben kijelöli a helyi közösségi tanácstagi választások választókörzeteit is.

 

68. cikkely

 

(1) A helyi közösség tanácstagjai mandátumának kezdete és befejezése megegyezik a községi tanácstagok mandátuma kezdetével és befejezésével.                

 

2) A helyi közösségi tanácstagi tisztség összeférhetetlen a polgármesteri, az alpolgármesteri, a községi felügyelőbizottsági tagsági, valamint a községi hivatal, és a község szűkebb területi hivatalának, alkalmazotti tisztségével. A törvény és a jelen alapszabálynak, a községi tanácstagok mandátumának idő előtti megszűnésére vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a község szűkebb területe tanácstagi mandátumának megszűnésére is.                

 

69. cikkely

 

(1) A helyi közösség tanácsának első ülését, legkésőbb a tanácstagok megválasztását követő 15 napon belül, a polgármester hívja össze.                

 

(2) A tanács akkor alakul meg, amikor tagjai több mint felének mandátuma megerősítésre kerül. A helyi közösség tanácsának elnöke van, akit a tagok saját soraikból választanak meg.                

 

 (3) A közösséget a helyi közösség tanácsának elnöke képviseli, ő hívja össze és vezeti a tanács üléseit, valamint képviseli a helyi közösség tanácsát és egyben egyéb, a helyi közösség által kijelölt feladatokat lát el.                

 

70. cikkely

 

1) Az elnök javaslatára a tanács alelnököt választ. Az alelnök helyettesíti az elnököt és ellátja az elnök által rábízott feladatokat.                

 

2) A helyi közösség tanácsa munkáját üléseken végzi, amelyeken a döntéseket, a tagok többségének jelenlétében, a szavazatok többségével fogadja el.                

 

(3) A polgármesternek jogában áll a község szűkebb területe tanácsának ülésén részt venni és felszólalni, de szavazati joggal nem rendelkezik.                

 

(4) A helyi közösség tanácsának elnöke évente legalább négyszer, ill. szükség szerint köteles összehívni a tanácsot. Az elnök köteles a helyi közösség tanácsát összehívni, ha ezt a polgármester, vagy a helyi közösség tanácstagjainak legalább fele követeli.                

 

(5) A helyi közösség tanácsának működéséhez értelemszerűen a községi tanács ügyrendje szolgál alapul.                

 

71. cikkely

 

 (1) A helyi közösség tanácsa a jelen alapszabály értelmében a helyi közösség feladatai közé sorolt feladatokat valósítja meg.                

 

 (2) A tanács továbbá:                

 

– megvitatja a községi tanács hatáskörébe tartozó, a helyi közösség területére és lakosaira vonatkozó feladatokat, valamint állás foglal, véleményt alkot róluk,       

 

– indítványokat és javaslatokat terjeszt elő rendeletek és egyéb községi alapokmányok elfogadására,                

 

– határoz a közösség forrásainak felhasználásáról, valamint helyi közösség közös vagyonkezeléséről és gazdálkodásáról.                

 

72. cikkely

 

(1) A helyi közösség tanácsának álláspontja, véleménye, indítványa és javaslata nem képezi a községi tanács, a polgármester, illetve a községi hivatal jogkörébe tartozó községi feladatok teljesítésének feltételét, és ha a jelen alapszabály vagy rendelet másképp nem rendelkezik, nem bírnak kötelező jelleggel.                

 

(2) A helyi közösség tanácsa egyes kérdések megvitatása céljából összehívhatja a helyi közösség polgárainak közgyűlését. A helyi polgárok gyűlésének összehívására és a gyűlés levezetésére értelemszerűen a jelen alapszabálynak, a polgárok közgyűlésére vonatkozó rendelkezései mérvadóak.                

 

73. cikkely

 

(1) A helyi közösség tanácsának a közösség forrásainak felhasználásával, valamint a közösség közös vagyonával történő rendelkezéssel és gazdálkodással kapcsolatos döntései, a községi tanács általi jóváhagyást követően lépnek érvénybe.                

 

(2) A határozatok megvalósítása a polgármester és a községi tanács feladata.  

 

74. cikkely

 

(1) A helyi közösség működésére és feladatai ellátásához a forrásokat a községi költségvetés biztosítja.                

 

(2) A helyi közösség lakosai specifikus közös igényeinek és érdekeinek megvalósításához, a község a forrásokat az érintett helyi közösség lakosainak, a vállalatok, intézetek és egyéb szervezetek önkéntes hozzájárulásaiból, valamint helyi járulékokból is beszerezheti. Az így begyűjtött forrásokat a község köteles elkülöníteni és a célirányosan felhasználni.                

 

(3) A helyi közösség tanácsának működéséhez szükséges helyiségeket, berendezést és anyagi eszközöket a község biztosítja és kezeli. A helyi közösségek és tanácsok szükségletei szakmai és adminisztratív teendőinek megvalósítását a községi hivatal biztosítja.                

 

75. cikkely

 

(1) A helyi közösség ingatlanokból, ingóságokból, pénzeszközökből és jogokból álló, saját vagyonnal rendelkezhet.                

 

(2) A helyi közösségnek saját vagyonát a jó gazda gondosságával kell kezelnie. A helyi közösségek vagyona feletti rendelkezésre értelemszerűen a község vagyonával való gazdálkodást rendező törvény és a jelen alapszabály rendelkezései vonatkoznak.                

 

(3) Amennyiben a helyi közösség megszűnik, vagy elveszti jogalanyiságát, minden joga és kötelezettsége a községre száll át.                

 

76. cikkely

 

 (1) A helyi közösségek működésének finanszírozása a községi költségvetésből, természetes és jogi személyek önkéntes hozzájárulásaiból, szolgáltatások bevételeiből, helyi járulékból és a község szűkebb területe vagyoni bevételeiből történik.

 

 (2) A helyi közösség feladatainak és működésének községi költségvetésből történő finanszírozása kritériumait és mércéit rendelet határozza meg.

 

 (3) A helyi közösségek adósságot nem vállalhatnak.

 

 (4) A helyi közösségek bevételeit és kiadásait a pénzügyi tervek tartalmazzák, amelyeket az adott naptári, illetve költségvetési évre a helyi közösségek tanácsai készítenek el és terjesztik a községi tanács elé. A községi költségvetés mellékleteként szereplő és azok részét képező pénzügyi terveket, polgármesteri beterjesztésre, a községi tanács fogadja el.

 

 (5) A község nem vállalja át a helyi közösségek azon pénzbeli kötelezettségeit, amelyeket a községi költségvetés nem foglal magába.

 

77. cikkely

 

 (1) A helyi közösség pénzügyi tervének megvalósításáért a helyi közösség tanácsának elnöke és a helyi közösség tanácsa felelős.

 

 (2) A helyi közösségek pénzforgalmi számlával rendelkezhetnek. A külön pénzforgalmi számláról szóló határozatot a polgármester fogadja el.

 

 (3) A helyi közösségek pénzügyi terveinek megvalósítására a közfogyasztás finanszírozására vonatkozó rendelkezések és a községi költségvetés rendeletének rendelkezései mérvadóak.

 

 (4) A helyi közösség pénzügyi gazdálkodását a községi felügyelőbizottság felügyeli.

 

78. cikkely

 

 (1) A polgármester, a községi felügyelőbizottság, a helyi közösség tanácstagjainak egynegyede, vagy a helyi közösség polgárai közgyűlésének javaslatára a községi tanács feloszlathatja a helyi közösség tanácsát és előrehozott választásokat írhat ki, ha:

 

– ha az legalább három összehívási kísérletet követően sem ül össze,

 

– ha nem teljesíti a jelen alapszabállyal összhangban rábízott feladatokat, illetve a törvénnyel, jogszabályokkal és a község általános okmányaival ellentétesen teljesíti őket,

 

– ha megállapítást nyer, hogy törvényellenesen kezeli a polgárok eszközeit, illetve nem rendeltetésszerűen használja fel a községi költségvetésből megítélt forrásokat.

 

 

 

 

 

(2) Amennyiben megállapítja, hogy a helyi közösség tanácsa nem látja el feladatait, hogy nincsenek tanácstagi jelöltek, illetve a helyi közösség lakosságának nincs érdekében a helyi közösségnek a jelen alapszabály szerinti működtetése, a községi tanács, az alapszabály módosításával, megszűntetheti a helyi közösségeket.

 

7. Községi jogvédő szolgálat

 

79. cikkely

 

 (1) A község saját jogvédő szolgálatot alapíthat, amely a községet és a községi szerveket a bíróságok és más állami hatóságok előtt képviseli.

 

 (2) Megbízás alapján a községi jogvédőszolgálat más, a község által alapított jogi személyeket is képviselhet.

 

 (3) A községi jogvédő szolgálat megalapítása rendelettel történik, amelyben a községi tanács kijelöli annak feladatkörét, illetve jogkörét. A községi jogvédő szolgálatra értelemszerűen az állami jogvédőszolgálatról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók.

 

 (4) A község további egy vagy több községgel együtt megalapíthatja a községi jogvédő szolgálat közös szervét.

 

8. A község egyéb szervei

 

80. cikkely

 

A község különböző közigazgatási feladatainak ellátásáról rendelkező törvények értelmében kötelező jelleggel megalapítandó szervek szervezettségéről, feladatköréről és összetételéről a polgármester, illetve a községi tanács az adott szerv megalapításáról szóló határozattal dönt.

 

81. cikkely

 

 (1) Az elfogadott tervek értelmében, a községi polgárvédelmi parancsnok és parancsnokság a polgárvédelem és egyéb védelmi, mentési és segítségnyújtási erők operatív szakmai vezetője.

 

(2) A polgárvédelmi parancsnok és biztosok munkájukért a polgármesternek felelnek.

 

IV. A MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG TAGJAINAK KÜLÖN JOGAI

 

82. cikkely

 

 (1) A község ápolja saját nemzetiségi jellegét, biztosítja a magyar nemzeti közösség és tagjainak egyenjogúságát és megvalósítja külön jogaikat, valamint gondoskodik a magyar nemzeti közösség egyetemes fejlődéséről.

 

 (2) A nemzetiségileg vegyesen lakott területen mind a szlovén, mind a magyar nyelv hivatalos nyelv. A két nyelv egyenrangú.

 

 (3) A magyar nemzeti közösséghez tartozó polgárok számára, mind a közéletben, mind a társadalmi életben szavatolt az anyanyelvük használata.

 

83. cikkely

 

 (1) A község nemzetiségileg vegyesen lakott területén a községi szervek és közszolgáltatók ügyintézése szlovén és magyar nyelven folyik. Munkájuk során kötelesek figyelembe venni a hivatalos személyi adatokat és ezek alkalmazását.

 

 (2) A törvénnyel összhangban, a nemzetiségileg vegyesen lakott területen, a község szervei, az állami szervek, a közüzemi vállalatok és intézetek kétnyelvű feliratokat, pecséteket, nyomtatványokat és egyéb űrlapokat használnak.

 

 (3) A nemzetiségileg vegyesen lakott területen a házasságkötés szlovén, ill. magyar nyelven, a vőlegény és a menyasszony kívánságára pedig mindkét nyelven történik.

 

84. cikkely

 

 (1) A nemzetiségileg vegyesen lakott területen a helységnevek, utcanevek, kihirdetések, értesítések és figyelmeztetések, valamint más közérdekű feliratok kétnyelvűek.

 

 (2) A nemzetiségileg vegyesen lakott területen minden községi és állami szervnek, vállalatnak, gazdasági társaságnak, magánvállalkozónak, közintézetnek, egyesületnek, valamint egyéb szervezetnek és közösségnek kétnyelvű feliratú táblát kell kihelyeznie.

 

 (3) A kétnyelvű feliratoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv egyenrangú külső megjelenítését.

 

85. cikkely

 

A nemzetiségileg vegyesen lakott területen a polgárok közgyűlései, a nyilvános manifesztációk, összejövetelek és minden más rendezvény szlovén és magyar nyelven zajlik. Ésszerűségi okokból egyes rendezvények vagy manifesztációk lehetnek egynyelvűek is.

 

86. cikkely

 

 (1) A község alapszabályát és egyéb okmányait le kell fordítani magyar nyelvre, majd szlovén és magyar nyelven közzétenni.

 

 (2) A magyar nemzeti közösség képviselőinek, a községi tanácsban és annak szerveiben végzett munkájuk során, jogukban áll az anyanyelvük használata.

 

87. cikkely

 

 (1) A nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a község külön gondot fordít a kétnyelvű közintézetek fejlesztésére és működésére.

 

 (2) A község, a magyar nemzeti önkormányzati közösség tanácsával együttműködve, támogatja és ösztönzi a magyar nemzeti közösség kulturális tevékenységeit, a sajtót, az elektronikus médiát és a kiadói tevékenységet, a magyar nemzeti közösség működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítását, valamint az anyanemzettel és a Magyar Köztársaság határ menti megyéivel való kapcsolatokat.

 

88. cikkely

 

 (1) A községi tanács és az egyéb helyi önkormányzati közösségek, lehetőségeikhez mérten biztosítják a magyar nemzeti közösség működéséhez szükséges helyiségeket és egyéb anyagi feltételeket.

 

 (2) A község saját hatáskörében külön dokumentumokkal rendezi a nemzeti közösség jogait és finanszírozását érintő kérdéseket. Ezekhez az előírásokhoz a nemzeti közösség tanácsa, a községi tanácsban működő képviselője által adja jóváhagyását.

 

 (3) Amikor a községi szervek a nemzeti önkormányzati közösség helyzetére és külön jogaira vonatkozó ügyekről döntenek, előzetesen kötelesek beszerezni a nemzeti önkormányzati közösség jóváhagyását.

 

89. cikkely

 

 (1) A községi tanács, bizottság vagy más szerv köteles megtárgyalni a községi magyar nemzeti önkormányzati közösség tanácsának a nemzeti közösség helyzetére vonatkozó, a nemzetiségileg vegyesen lakott területek jellegzetességeinek megőrzését szolgáló kezdeményezéseit. A községi tanács határozatairól, véleményéről és döntéseiről a községi magyar nemzeti önkormányzati közösséget írásban tájékoztatja.

 

 (2) A kölcsönös tájékoztatás érdekében a községi szervek és a községi nemzeti közösség szervei kölcsönösen eljuttathatják egymáshoz a kérdéskörrel kapcsolatos üléseik jegyzőkönyvét.

 

 (3) Amikor a községi szervek a magyar nemzeti közösség tagjai külön jogainak érvényesítésével kapcsolatos ügyekről döntenek, előzetesen kötelesek beszerezni a községi önkormányzati közösség beleegyezését, amikor pedig a nemzetiségileg vegyesen lakott területek helyzetéről és jellegének megőrzéséről döntenek, kötelesek kikérni a nemzeti önkormányzati közösség véleményét.

 

90. cikkely

 

A községi tanács hatásköre keretében, az előző cikkely harmadik bekezdésével összhangban, a magyar nemzeti közösség községi tanácsának, a községi tanácsban lévő képviselője - a magyar nemzeti közösség képviselője - által, a községi tanács által elfogadásra kerülő alábbi okmányokhoz adja jóváhagyását:

 

– a község alapszabálynak és az alapszabály módosításainak kizárólag a nemzetiségileg vegyesen lakott területekre vonatkozó, és a magyar nemzeti közösség jogait tartalma részei,

 

– a községi jelképek,

 

– a község nemzetiségileg vegyesen lakott területén lévő helységek, településrészek, utcák vagy a község más helyi térségeinek elnevezése és átnevezése,

 

– az adott települések jelzőtábláinak szerkesztése és tartalma, amelyekből minden kétséget kizárólag egyértelmű, hogy a község kétnyelvű területéről van szó,

 

– minden egyéb, a magyar nemzeti közösség külön jogaira vonatkozó, és azokat rendező ügy.

 

91. cikkely

 

A községi magyar nemzeti önkormányzati közösség tanácsa előzetesen az alábbiakat véleményezi:

 

– a község fejlesztési tervei,

 

– a községi költségvetés,

 

– a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás hosszú távú irányelvei,

 

– minden egyéb, a magyar nemzeti közösség külön jogainak megvalósításával kapcsolatos kérdés.

 

92. cikkely

 

A nemzetiségi vegyesen lakott községekben megalakítják a nemzetiségi bizottságot. A bizottság összetételét illetően, a tagok fele a magyar nemzeti közösség tagja.

 

V. A POLGÁROK KÖZVETLEN RÉSZVÉTELE A KÖZSÉGI DÖNTÉSHOZATALBAN

 

93. cikkely

 

A polgárok községi döntéshozatali részvételének közvetlen formái: a polgárok közgyűlése, a népszavazás és a népi kezdeményezés.

 

1. A polgárok közgyűlése

 

94. cikkely

 

(1) A polgárok a polgárok közgyűlésén:

 

– megvitatják a község területének, nevének vagy székhelyének módosításával kapcsolatos kezdeményezéseket és javaslatokat, valamint kezdeményeznek és véleményt alkotnak ezekben a kérdésekben,

 

– megvitatják a más községekkel való együttműködéssel és a szélesebb helyi önkormányzati közösségek létrehozásával kapcsolatos javaslatokat és kezdeményezéseket,

 

– javaslatokat tesznek, megvitatják és állást foglalnak a települések területével, valamint a települések és utcák megnevezésével kapcsolatosan,

 

– a törvénnyel összhangban elvégzik a választópolgárok közgyűlésének feladatait,

 

– javaslatokat terjesztenek a községi szervek elé a község fejlesztési programjával, a területgazdálkodással, valamint az életkörnyezet védelmével kapcsolatosan,

 

– állást foglalnak a nagyobb területi beavatkozásokkal, például autópályák építésével kapcsolatosan,

 

–energetikai létesítmények építésével, valamint hulladék és veszélyes anyagok lerakásával kapcsolatosan,

 

– megvitatják és véleményt alkotnak, illetve állást foglalnak, valamint döntenek a törvény, a jelen alapszabály vagy községi rendelet, ill. a községi tanács vagy a polgármester által kijelölt ügyekről.

 

 (2) Az adott ügyben illetékes községi szervek kötelesek megvitatni és feladataik végrehajtásánál figyelembe venni a polgárok közgyűlésének határozatait, javaslatait, kezdeményezéseit, álláspontjait és véleményét. Amennyiben az illetékes szerv úgy véli, hogy a polgárok közgyűlésének határozatai, javaslatai, kezdeményezései, álláspontjai és véleményei nem vehetők figyelembe, köteles ezt a polgárokkal megfelelő módon és időben tudatni és véleményét megindokolni.

 

95. cikkely

 

 (1) A polgárok közgyűlése az egész község területén, egy településen vagy településrészen hívható össze.

 

 (2) A polgárok közgyűlését a polgármester saját vagy a községi tanács, ill. a helyi közösség tanácsa kezdeményezésére hívja össze.

 

 (3) A község választópolgárai legalább 5 százalékának követelésére a polgármester köteles összehívni a polgárok községi szintű közgyűlését.

 

 (4) A választóknak a polgárok közgyűlése összehívására vonatkozó követelésének tartalmaznia kell a megtárgyalandó ügy írásos megindokolását. A követeléshez csatolni kell a beadványt támogató választók jegyzékét. A névsornak tartalmaznia kell a választópolgár nevét, születési idejét, állandó lakcímét és aláírását. Ha megállapítja, hogy azt nem támogatja kellő számú választópolgár, a polgármester a beadványt határozattal elutasíthatja. Az erről szóló határozatot az indokolással együtt a beadvány indítványozójának, vagy első aláírójának kell kézbesíteni. A polgármester a szabályosan beterjesztett beadvány kézbesítését követő, legkésőbb 30 napon belül összehívja a polgárok közgyűlését.

 

96. cikkely

 

 

 

(1) A polgárok közgyűlése meghívójának tartalmaznia kell az érintett területet, a közgyűlés ülésének helyszínét és idejét, valamint a napirendi javaslatot.

 

 (2) A polgárok közgyűlésének összehívását a helyileg szokásos módon kell közzétenni.

 

97. cikkely

 

 (1) A polgárok közgyűlését a polgármester, vagy az általa megbízott alpolgármester vezeti. A polgármester javasolhatja a polgárok közgyűlésének a levezető elnökség kinevezését.

 

 (2) A polgárok közgyűlésének döntései, javaslatai, kezdeményezései, álláspontjai és véleményei abban az esetben érvényesek, ha az ülésen a meghívóval érintett terület választópolgárainak legalább öt százaléka részt vesz. A polgárok közgyűlése határozatának elfogadásához, a közgyűlés ülésén résztvevők legalább felének a támogatása szükséges.

 

 (3) A községi igazgatóságnak, a községi titkár által kinevezett közalkalmazottja megállapítja a polgárok közgyűlésének határozatképességét és a döntéseket támogatók számát, valamint jegyzőkönyvet vezet a döntésekről. A polgárok közgyűlésének jegyzőkönyvéről a községi titkár tájékoztatja a községi tanácsot és a polgármestert, valamint helyileg szokásos módon közzéteszi azt.

 

2. Népszavazás az általános községi okmányokról

 

98. cikkely

 

 (1) A polgárok népszavazáson dönthetnek a községi tanács által elfogadásra kerülő, a község általános okmányaiba foglalt kérdésekről, kivéve a költségvetést és a költségvetési zárszámadást, valamint azon általános okmányokat, amelyek a törvénnyel összhangban a községi adókat és az egyéb adóformákat írják elő.

 

 (2) A polgármester, vagy a községi tanács tagjának javaslatára, a községi tanács, az előző bekezdésbe foglalt általános okmányról népszavazást írhat ki.

 

 (3) A község választóinak legalább öt százalékának követelésére, illetve ha törvény vagy a községi alapszabály így rendelkezik, a községi tanács köteles népszavazást kiírni.

 

99. cikkely

 

 (1) A polgármester, vagy a községi tanács tagja, a népszavazás kiírásának javaslatát a község általános okmányának elfogadásától számított 15 napon belül terjesztheti be.

 

 (2) A községi tanácsot, a választói népszavazás kiírásáról beterjesztett indítványról, a község általános okmányának elfogadásától számított 15 napon belül, írásban kell értesíteni.

 

 (3) A népszavazás kiírását kezdeményező javaslat beterjesztése, illetve a népszavazás kiírására vonatkozó választói kezdeményezés esetében, a polgármester a javaslatról, illetve kezdeményezésről szóló döntésig, illetve a népszavazási eredmény megismeréséig, visszatartja az általános okmány közzétételét.

 

100. cikkely

 

 (1) Ebben az esetben a népszavazás utólagos referendum, amelyen a polgárok elfogadják vagy elvetik a község elfogadott általános okmányát, vagy annak egyes rendelkezéseit.

 

(2)  Amennyiben a község általános okmányát, illetve ennek egyes rendelkezéseit a népszavazás jóváhagyta, a polgármester köteles azt a népszavazási eredménnyel együtt közzétenni.

 

(3) Amennyiben a község általános okmányát, illetve ennek egyes rendelkezéseit a népszavazás elutasította, az okmányt csak a választópolgárok akaratának megfelelő módosítást követően lehet közzétenni.

 

(4) A választópolgárok referendumi döntése, amellyel elfogadták, illetve elutasították a község általános okmányát vagy ennek egyes rendelkezéseit, a népszavazással érintett, általános okmányt elfogadó községi tanácsot a mandátumai lejártáig kötelezi.

 

101. cikkely

 

 (1) A község általános okmányával, illetve annak egyes rendelkezéseivel kapcsolatos népszavazási kezdeményezésnek tartalmaznia kell a népszavazás kiírásának alaki követelményeit. A követelményben egyértelműen meg kell fogalmazni a referendumi kérdést és a kezdeményezés megindokolását.

 

 (2) A választópolgároknál a község bármelyik választópolgára vagy politikai pártja kezdeményezheti a népszavazás kiírásával kapcsolatos beadvány benyújtását. Az indítványt támogató választók névsorának tartalmaznia kell az aláírók személyi adatait, nevét, születési adatait és állandó lakcímét.

 

 (3) A választói népszavazást indítványozó írásban értesíti a községi tanácsot és az indítványt felterjeszti a polgármesternek.

 

 (4) Amennyiben a polgármester véleménye szerint a kezdeményezés nem felel meg a jelen cikkely első bekezdésébe foglaltaknak, illetve ellentétes a törvénnyel és a községi alapszabállyal, erről a kezdeményezés kézbesítését követő nyolc napon belül értesíti, és nyolc napon belüli hiánypótlásra szólítja fel a kezdeményezőt. Amennyiben a kezdeményező ezt nyolc napon belül nem teljesíti, az indítvány visszavontnak minősül, amiről a polgármester haladéktalanul értesíti a kezdeményezőt és a községi tanácsot.

 

 (5) A kezdeményező, az előző bekezdésbe foglalt értesítés kézbesítését követő nyolc napon belül közigazgatási bíróság előtt követelheti a polgármester döntésének felülvizsgálatát.

 

102. cikkely

 

 (1) A választók a népszavazás kiírásáról szóló követelményt személyesen, aláírásukkal támogatják.

 

 (2) A polgármester kijelöli az aláírásgyűjtő űrlap alaki formáját, amelynek egyértelműen tükröznie kell a népszavazás kiírásának követelményét és az aláírásgyűjtés határidejét.

 

 (3) A személyes aláírás, a választói jog nyilvántartását vezető illetékes állami hatóság előtt történik.

 

 (4) A népszavazás kiírására vonatkozó követelmény akkor minősül beterjesztettnek, ha azt a kijelölt határidőig aláírásával elegendő választó támogatta.

 

103. cikkely

 

 (1) A községi tanács a népszavazást, a polgármester, vagy a községi tanácstag javaslatának a referendum kiírásával kapcsolatos döntését követő tizenöt napon belül, ill., az előző cikkely negyedik bekezdésével összhangban, a népszavazás kiírásáról szóló követelmény beterjesztése után tizenöt napon belül írja ki.

 

 (2) A népszavazást legkorábban a kiírást követő harminc, illetve legkésőbb negyvenöt napon belül, vasárnap vagy egyéb munkaszüneti napon kell lebonyolítani.

 

 (3) A községi tanács a referendum kiírásáról szóló okmányával kijelöli a referendum típusát, a népszavazásra bocsátott általános okmányt, ill. ennek rendelkezéseit, a népszavazási kérdés szövegét, amelyről a szavazás napján a „MELLETTE” vagy az „ELLENE” szócska bekarikázásával döntenek, valamint a kiírás és a szavazás napját.

 

 (4) A népszavazás kihirdetéséről szóló okmányt, az általános községi okmányoknak, a jelen alapszabályba foglalt közzétételi módján teszik közzé.

 

A szavazás előtt tizenöt nappal, a községi választási bizottság a népszavazás kiírásáról szóló okmányt a médiában is közzéteszi.

 

104. cikkely

 

 (1) A népszavazáson szavazati joggal rendelkeznek mindazok a polgárok, akiknek a községi tanács tagjait is jogában áll választani.

 

 (2) A népszavazási döntés akkor minősül elfogadottnak, ha a szavazáson résztvevők többsége mellette szavaz.

 

105. cikkely

 

 (1) A népszavazási eljárást a helyhatósági választásokat lebonyolító hatóság vezeti le. A szavazóbizottság munkájával kapcsolatos szabálytalanságok miatti óvásokról a községi választási bizottság dönt.

 

 (2) Amennyiben a helyi önkormányzati törvény alapján a jelen alapszabály másképp nem rendelkezik, a referendumi szavazásra és a népszavazás lebonyolításával kapcsolatos egyéb kérdésekre a népszavazásról és népi kezdeményezésről, valamint a helyhatósági választásokról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

 

 (3) A referendumi szavazás eredményeiről szóló jelentést a községi választási bizottság megküldi a községi tanácsnak, valamint az általános községi okmányoknak, a jelen alapszabályba foglalt közzétételi módján közzéteszi azt.

 

3. Véleménynyilvánító népszavazás

 

106. cikkely

 

(1) A saját jogkörébe tartozó ügyekről történő döntés előtt, a községi tanács véleménynyilvánító népszavazást írhat ki.

 

 (2) A véleménynyilvánító népszavazás a község egész területére vagy annak egy részére írható ki.

 

 (3) A véleménynyilvánító népszavazás lebonyolítása a jelen alapszabálynak a község általános okmányaival kapcsolatos népszavazásról szóló rendelkezései alapján történik.

 

 (4) A véleménynyilvánító népszavazáson kinyilvánított választói döntés a községi szervekre vonatkozóan, nem bír kötelező jelleggel.

 

4. Egyéb népszavazások

 

107. cikkely

 

 (1) A község polgárai helyi járulék bevezetéséről és amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi, más kérdésekről is népszavazáson dönthetnek.

 

 (2) Amennyiben a népszavazásról szóló törvény rendelkezései másképp nem rendelkeznek, az előző cikkelybe foglalt népszavazás lebonyolítása, a jelen alapszabály rendelkezése szerint történik.

 

5. Népi kezdeményezés

 

108. cikkely

 

 (1) A község választópolgárainak legalább öt százaléka követelheti a községi tanács, illetve más községi szerv hatáskörébe tartozó általános okmány vagy egyéb határozat kiadását, illetve visszavonását.

 

 (2) Az előző bekezdésbe foglalt választói kezdeményezésnek a beterjesztésére és az eljárásra a törvény és a jelen alapszabálynak, a község általános okmányával kapcsolatos népszavazási eljárásra vonatkozó rendelkezései mérvadóak.

 

 (3) Amennyiben a követelmény a község általános okmányának, illetve a községi tanács más határozatának visszavonására vonatkozik, a községi tanács köteles a beadványt a soron következő első tanácsülésen napirendre tűzni, és a szabályosan benyújtott követelményről, a kézbesítés napjától számított három hónapon belül dönteni.

 

 (4) Amennyiben a beadvány az egyéb községi szervek döntésére vonatkozik, ezek a szabályosan benyújtott követelményről, a kézbesítés napjától számított egy hónapon belül kötelesek dönteni.

 

109. cikkely

 

A község polgárainak, a polgárok közgyűlésén és népszavazáson történő közvetlen döntéshozatali részvételéhez szükséges forrásokat a községi költségvetés biztosítja.

 

VI. A KÖZSÉGI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

 

110. cikkely

 

 (1) A községnek biztosítani kell az önmaga által és a törvénnyel meghatározott közszolgáltatásokat.

 

 (2) A közszolgáltatásokat a község az alábbiak szerint teljesíti:

 

– közvetlenül a községi hivatal keretén belül,

 

– közintézetek és közüzemi vállalatok alapításával,

 

– koncessziós szerződésekkel,

 

– saját tőkéjének a magánjogi személyek tevékenységébe történő befektetésével.

 

111. cikkely

 

 (1) A társadalmi tevékenységek területén a község az alábbi tevékenységek közszolgáltatásait biztosítja:

 

– általános iskolai oktatás,

 

– óvodai nevelés,

 

– egészségügyi alapellátás és gyógyszertár,

 

– személyes családtámogatás és

 

– könyvtári tevékenység.

 

 (2) A község más területeken, főként a zeneoktatás, a felnőttképzés, a kultúra, a sport és egyéb, közigényt kielégítő tevékenységek területén is biztosíthat közszolgáltatást.

 

112. cikkely

 

A gazdaságosabb és hatékonyabb közszolgáltatások biztosítása érdekében, a község más községekkel együttműködve közös közszolgáltató közjogi személyt alapíthat.

 

113. cikkely

 

A közüzemi szolgáltatások közül a község az alábbiakat biztosítja:

 

– ivóvízellátás,

 

– kommunális- és csapadékszennyvíz elvezetése és tisztítása,

 

– kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása,

 

– hulladékfeldolgozási maradék feldolgozása és kommunális hulladék eltávolítása,

 

– közterületek gondozása és takarítása,

 

– közutak, útfelületek és zöldterületek gondozása,

 

– községi közutak karbantartása,

 

– elhagyott állatok segítése és menhelyi ellátása, és

 

– a törvény értelmében egyéb közszolgáltatások biztosítása.

 

114. cikkely

 

A község a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának feltételeit biztosítandó, amennyiben ezek a tevékenységek képezik a község gazdasági, szociális és környezetvédelmi funkciói megvalósításának alapját, más tevékenységek ellátásához is kijelölhet közszolgáltatást.

 

115. cikkely

 

A községi szolgáltatásokat ellátó közjogi személyeket a község a törvénybe foglalt feltételek figyelembe vételével, rendelettel alapítja meg.

 

116. cikkely

 

A gazdaságosabb és hatékonyabb közüzemi szolgáltatások biztosítása érdekében, a község más községekkel együttműködve, a községi közszolgáltatások teljes körű ellátórendszerben történő teljesítésére, közös közszolgáltató közjogi személyt alapíthat.

 

117. cikkely

 

 (1) A két vagy több község területére létrehozott közös közjogi személyek alapítói jogának gyakorlására, az alapító községek községi tanácsai közös szervet alapíthatnak, amelynek tagjai az alapító községek polgármesterei.

 

 (2) A közös szerv alapítói okmánya meghatározza a közös szerv feladatkörét, a munka szervezését és a döntéshozatal módját, a finanszírozást és a közös szerv költségeinek megosztását.

 

118. cikkely

 

A községnek kötelezően biztosítani kell a törvénnyel kötelező jelleggel elrendelt közüzemi szolgáltatásokat.

 

VII. A KÖZSÉG VAGYONA ÉS FINANSZÍROZÁSA

 

119. cikkely

 

 (1) A község vagyonát a községi tulajdonban lévő ingóságok és ingatlanok, pénzeszközök és jogok képezik.

 

 (2) A község a vagyonnal a jó gazda gondosságával bánik.

 

 (3) A vagyon elidegenítéséről a községi tanács illetékes dönteni. A polgármester javaslatára, a községi tanács elfogadja a pénzügyi- és tárgyi vagyon elidegenítésének éves tervét, valamint az éves beszerzések és építkezések tervét. Az éves elidegenítési programot a polgármester valósítja meg.

 

 (4) A község tulajdonát képező ingó és ingatlan vagyon eladása vagy cseréje azonos eljárásban és módon történik, mint amit a törvény és a jogszabályok az állami vagyon eladására és cseréjére határoznak meg.

 

 (5) Amennyiben az adott vagyon nagyobb költségekkel járna, illetve a vagyonszerzés a községre terheket róna, a visszterhesség nélkül szerzett vagyon esetében, előzetesen be kell szerezni a községi tanács jóváhagyását.

 

120. cikkely

 

 (1) A község bevételei, a törvény értelmében, saját forrásaiból, adókból, illetékekből, díjakból és egyéb térítésekből származnak.

 

 (2) A törvénnyel meghatározott feltételek mellett, a község pénzügyi kiegyenlítésre és egyéb állami költségvetési támogatási forrásokra jogosult.

 

121. cikkely

 

 (1) A község bevételeit és kiadásait, a községi tanács által, a községi tanács ügyrendje szerinti eljárásban elfogadott községi költségvetés tartalmazza.

 

 (2) A községi tanács köteles a községi költségvetést olyan határidőig elfogadni, amely lehetővé teszi annak az adott költségvetési év január 1-ei hatályba lépését.

 

 (3) A községi költségvetés kidolgozásáért és a községi tanácsnak, a törvény értelmében elfogadásra történő beterjesztéséért, a polgármester felel.

 

(4) A költségvetési kiadások növelésére vonatkozó javaslatoknak tartalmazniuk kell a költségvetési bevételek azonos összegű növekedésének, illetve más kiadások azonos összegű csökkentésének javaslatát. A magasabb kiadások nem mehetnek a költségvetési tartalék, az általános költségvetési céltartalékok és a további eladósodás terhére.

 

122. cikkely

 

(1) A községi költségvetés általános részből, külön részből és a fejlesztési programok tervéből áll.

 

(2) A költségvetés általános részét a bevételek és kiadások közös mérlege, a pénzügyi követelések számlája és a finanszírozási számla alkotja.

 

(3) A költségvetés külön része a községi költségvetés közvetlen fogyasztóinak pénzügyi terveiből áll.

 

(4) A fejlesztési programok tervét a községi költségvetés közvetlen fogyasztóinak, a hosszú távú tervek alapján elkészített, éves fejlesztési tervei képezik.

 

123. cikkely

 

(1) A költségvetés megvalósításáért a polgármester felel.

 

(2) A költségvetés megvalósítása keretében a polgármester a törvénybe, a törvények alapján kiadott jogszabályokba, a községi költségvetési rendeletbe és a község egyéb általános okmányaiba foglalt jogkörrel rendelkezik.

 

(3) A polgármester, a törvény, és a törvény alapján kiadott, illetékes pénzügyminiszteri előírásokkal összhangban köteles biztosítani a belső pénzügyi ellenőrzést.

 

(4) A költségvetési forrásokra vonatkozóan a polgármester rendelkezik. A költségvetés megvalósításával a polgármester megbízhatja az alpolgármestert és a községi hivatal adott alkalmazottait.

 

(5) A polgármester júliusban beszámol a községi tanácsnak a költségvetés megvalósításáról. A beszámolónak tartalmaznia kell a törvény által meghatározott adatokat és információkat.

 

124. cikkely

 

(1) A község költségvetésének elfogadása a községi költségvetési rendelet elfogadásával egy időben történik. A pótköltségvetést a községi tanács, a költségvetés módosításáról szóló rendelettel egyszerre fogadja el.

 

(2) A községi költségvetési rendelet meghatározza a költségvetési likviditás biztosítását szolgáló intézkedéseket, a források átcsoportosítását, a költségvetés megvalósításának ideiglenes visszatartását, a költségvetési egyensúly biztosításával kapcsolatos és egyéb, a költségvetés megvalósítására vonatkozó intézkedéseket és különleges meghatalmazásokat.

 

(3) A költségvetési rendelet meghatározza a költségvetési eladósodás és a tervezett kezességek mértékét, valamint egyéb, a törvénybe foglalt elemeket.

 

(4) Amennyiben a költségvetés megvalósítása során nem biztosítható a községi költségvetési egyensúly, a polgármester pótköltségvetés elfogadására tesz javaslatot.

 

125. cikkely

 

(1) Amennyiben a tárgyév előtt nem történik meg a községi költségvetés elfogadása, a község finanszírozása ideiglenesen a legutóbbi elfogadott költségvetés alapján, ugyanazokkal a célirányzatokkal történik.

 

(2) A törvény értelmében történő ideiglenes finanszírozási határozatot a polgármester fogadja el. A határozat legfeljebb három hónapig hatályos, és a polgármester javaslatára, a községi tanács határozatával, további három hónapra meghosszabbítható.

 

126. cikkely

 

A költségvetési források, amennyiben teljesül a törvénybe és egyéb okmányokba foglalt összes feltétel, csak a költségvetésben meghatározott célokra és összegben használhatók fel.

 

127. cikkely

 

(1) A költségvetési források csak a törvénybe és a községi költségvetési rendeletbe foglalt feltételek mellett, és módon csoportosíthatók át.

 

(2) Amennyiben a költségvetés elfogadása után törvényi vagy egyéb jogszabályi változások miatt új költségvetési kötelezettségek merülnek fel, a kiadások keretét a polgármester határozza meg, és új alszámlát nyit erre vonatkozóan.

 

(3) Amennyiben évközben változik a költségvetési fogyasztó tevékenységi köre, a polgármester arányosan növeli vagy csökkenti a tevékenységére szánt forrásokat, illetve amennyiben a fogyasztó megszűnik és tevékenységét más költségvetési fogyasztó, a források átcsoportosításával egyetemben nem veszi át, a források a költségvetési tartalékba kerülnek.

 

(4) Az elvégzett átcsoportosításokról, a polgármester, július hónapban köteles a községi tanácsnak beszámolni.

 

128. cikkely

 

(1) A községi költségvetés közvetett fogyasztói, a folyó év február 28-ig kötelesek a polgármesternek benyújtani az indoklásokkal ellátott, előző éves jelentésüket. 

 

(2) A polgármester elkészíti a községi költségvetés előző évi zárszámadásának javaslatát, és azt a folyó év március 31-éig megküldi az illetékes pénzügyminisztériumnak.

 

(3) A polgármester a községi költségvetés zárszámadási javaslatát elfogadásra beterjeszti a községi tanácsnak.

 

(4) A községi költségvetés zárszámadásának elfogadásáról a polgármester az elfogadást követő harminc napon belül értesíti az illetékes pénzügyminisztériumot.

 

(5) A közvetett költségvetési fogyasztók vagyonmérlegeit is tartalmazó, előző évi községi vagyonmérleget a községi hivatal április 30-áig megküldi a pénzügyminisztériumnak.

 

129. cikkely

 

A község, a törvénybe foglalt feltételek mellett, a községi tanács által elfogadott beruházásokra, hosszú távú eladósodást vállalhat.

 

130. cikkely

 

(1) A község által alapított közüzemi vállalatok és közintézetek csak a község jóváhagyásával vállalhatnak eladósodást. A jóváhagyásról a polgármester dönt.

 

(2) A község által alapított közüzemi vállalatok és közintézetek kötelezettségei feletti kezességvállalásról, a polgármester javaslatára, a községi tanács dönt.

 

131. cikkely

 

A községi pénzügyi gazdálkodását a községi hivatal, illetve a községi hivatal közös szerve keretén belül működő pénzügyi szolgálat vezeti.

 

A pénzügyi szolgálat egyes feladatainak ellátását, illetve a belső pénzügyi ellenőrzést a polgármester más, olyan szolgáltatónál is megrendelheti, amely megfelel a szakmaisági, illetve a törvénybe és jogszabályokba foglalt feltételeknek.

 

132. cikkely

 

Az eszközbeszerzést, a szolgáltatások megrendelését és az építési munkák végzésének kiadását a polgármester a közbeszerzési jogszabályok alapján valósítja meg.

 

VIII. A KÖZSÉG ÁLTALÁNOS ÉS EGYEDI OKMÁNYAI

 

1. A község általános okmányai

 

133. cikkely

 

(1) A község általános okmányai közé az alapszabály, a községi tanács ügyrendje, a rendeletek, rendelkezések, szabályzatok és utasítások tartoznak.

 

(2) A községi tanács a község általános okmányaiként fogadja el a községi területrendezési és egyéb fejlesztési terveit, valamint a különleges általános okmánynak minősülő községi költségvetést és zárszámadást.

 

(3) Amennyiben nem más okmánnyal történik a döntés, a községi tanács által elfogadott határozat általános vagy egyedi okmánynak számít.

 

(4) A község általános okmányai elfogadásának eljárását a községi tanács ügyrendje határozza meg.

 

134. cikkely

 

(1) Az alapszabály a községi alapokmánya, amelyet a községi tanács a községi tanácstagok minősített, kétharmados szavazattöbbségével fogad el

 

(2) Az alapszabály elfogadására a rendelet elfogadására vonatkozó eljárást kell alkalmazni.

 

135. cikkely

 

A községi tanács jelenlévő tagjai kétharmados többségének támogatásával elfogadott ügyrend szabályozza a községi tanács szervezettségét és munkáját, valamint a községi tanácstagok jogai és kötelezettségei érvényesítésének módját.

 

136. cikkely

 

(1) A község rendeletekkel szabályozza a saját hatáskörébe tartozó ügyeket, megalapítja a községi hivatal szerveit és kijelöli ezek feladatkörét, valamint közszolgáltatókat alapít.

 

(2) Amennyiben a törvény így rendelkezik, a község rendelettel rendezi a ráruházott ügyeket is.

 

137. cikkely

 

A község rendelkezéssel általános jellegű ügyeket szabályoz, illetve elrendeli az eljárást ilyen ügyekben.

 

138. cikkely

 

Szabályzat részletezi az alapszabály, illetve rendelet egyes rendelkezéseinek megvalósítási folyamatát.

 

139. cikkely

 

Utasítással szabályozható részletesebben a községi hivatal szerveinek az alapszabály, illetve rendelet megvalósítására vonatkozó munkája. 

 

140. cikkely

 

(1) A község alapszabályát és ügyrendjét a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönyében, a többi általános okmányt pedig Dobronak Község Hivatalos Közleményeiben kell közzétenni, és amennyiben tartalmuk szerint nincs eltérő rendelkezés, a közzétételt követő tizenötödik napon lépnek hatályba.

 

(2) A községi híradóban az okmányokat magyar nyelven is közzé kell tenni.

 

2. A község egyedi okmányai

 

141. cikkely

 

(1) A község egyedi okmányai a rendeletek és a határozatok.

 

(2) Egyedi okmányokkal – végzéssel vagy határozattal – dönt a község a saját jogkörébe tartozó, és az állami hatáskörből ráruházott közigazgatási ügyekben.

 

142. cikkely

 

(1) A községi hivatal szervei által kibocsátott egyedi okmányok elleni fellebbezésekről, amennyiben adott esetben a törvény másképp nem rendelkezik, másodfokon a polgármester dönt.

 

(2) Az állami hatáskörből átruházott közigazgatási ügyekben kibocsátott egyedi okmányok elleni fellebbezésekről a törvény által elrendelt állami hatóság dönt.

 

(3) A községi szervek végleges egyedi okmányainak törvényességéről közigazgatási perben, az illetékes bíróság dönt.

 

IX. A KÖZSÉG , VALAMINT AZ EGYÉNEK ÉS SZERVEZETEK VÉDELME

 

143. cikkely

 

A községi tanácsnak, illetve a polgármesternek jogában áll a község alkotmányos helyzetébe és jogaiba beavatkozó állami előírások alkotmányosságának és törvényességének elbírálását kezdeményezni, és ez a jog akkor is megilleti, ha a regionális jogszabályok a községi meghatalmazás, illetve jóváhagyás nélkül avatkoznak a község jogaiba.

 

144. cikkely

 

A községi tanács, illetve a polgármester alkotmánybíróság illetékességi pert kezdeményezhet, ha az országgyűlés vagy a kormány saját jogszabályaival, az alkotmány és a törvények által községi hatáskörbe sorolt viszonyokat kíván rendezni. Azonos módon járhatnak el, ha hatáskörébe  más község avatkozik.

 

145. cikkely

 

Közigazgatási perekben a polgármester peres félként kifogásolhat olyan konkrét közigazgatási okmányokat és intézkedéseket, amelyekkel az állami szervek a hatósági ellenőrzést valósítják meg. Közigazgatási per indítható abban az esetben is, ha a köz- és magánjogi személyek végleges közigazgatási okmányokkal, a község haszna rovására kívánják érvényesíteni érdekeiket.

 

A polgármesternek az illetékes állami hatóságoktól meg kell követelnie, hogy a községet értesítsék minden olyan közigazgatási eljárásról, amelyben az illetékes állami hatóság községi előírások alapján fogadja el döntését. A hatóságnak nyolc napon belül tájékoztatnia kell a községet a közigazgatási eljárás megindításáról.

 

146. cikkely

 

Amennyiben az adott eljárás, illetve a már kiadott okmányok sértenék a községnek az alkotmányos és törvényes jogait és hasznát, a polgármester a közigazgatási vagy peres eljárásban ügyfélként vagy közbenjáróként vehet részt.

 

147. cikkely

 

A munkatestületek kötelesek a község és a régió hasznát érintő, készülő előírásokról, a községi tanács részére, véleményt alkotni. Ennek alapján készíti el a községi tanács saját javaslatát, amit megküld az országgyűlésnek.

 

X. A MUNKA TÖRVÉNYESSÉGÉNEK FELÜGYELETE

 

148. cikkely

 

(1) A minisztériumok saját tevékenységi területükön felügyelik a polgármester, a községi tanács és a községi hivatal meghatalmazott közalkalmazottai által, saját eredeti jogkörében kiadott általános és egyedi aktusok törvényességét. 

 

(2) A községi szervek munkájának törvényességi felügyeletéhez a minisztérium köteles biztosítania a megfelelő együttműködést, a kölcsönös tájékoztatást és a községi szervek szakmai támogatását.

 

(3) Az állam részéről a községi szervekre átruházott ügyekben az illetékes minisztériumok látják el a tevékenység szabályszerűségének és szakmaiságának felügyeletét.

 

(4) Az előző bekezdésbe foglalt felügyelet során az illetékes minisztérium előírhatja az állami jogkörből átruházott feladatok megvalósításához szükséges szervezeti megoldásokat, és az adott munkavégzés ellátásának feltételeit, valamint kötelező utasításokat adhat az állami hatáskörbe tartozó feladatok ellátásával kapcsolatosan.

 

XI. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

149. cikkely

 

Dobronak Község saját érdekében kapcsolatokat alakíthat ki a szomszédos országok, az Európai Unió tagországai és más országok községeivel, helyi közösségeivel és régióival.

 

150. cikkely

 

A jelen Alapszabály hatályba lépésével hatályát veszti Dobronak Község 1999. 3. 18-án elfogadott, és a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye 34/11/99. számában közzétett Alapszabálya, valamint Dobronak Község Alapszabályának a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye 23/01, 50/01, 49/02 és 37/03. számában közzétett módosításai és kiegészítései.

 

151. cikkely

 

Jelen alapszabály a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönyében történő közzétételt követő tizenötödik napon lép hatályba.

 

 

 

Szám: 030-1/2007-8

 

Dobronak, 2007. március 29-én

 

 

 

Dobronak Község Župan – Polgármester

Marjan Kardinar s.k.