Na podlagi 54. člena Statuta Občine Dobrovnik (Ur. list RS, št. 35/07, 2/09 in 66/10), 32. člena Zakona o lokalni samoupravi (Ur. list RS, št. 94/07 – uradno prečiščeno besedilo, 76/08, 79/09 in 51/10) in  Pravilnika o obveznih sestavinah poročila NO (Ur. list RS, št. 23/09)  je Nadzorni odbor Občine Dobrovnik na svoji 5. redni seji dne 28.09.2015 sprejel

P O S L O V N I K

NADZORNEGA ODBORA OBČINE DOBROVNIK

I. SPLOŠNE DOLOČBE

1.     člen

Ta poslovnik ureja organizacijo, pristojnosti in način dela Nadzornega odbora Občine Dobrovnik (v nadaljnjem besedilu: NO) ter uresničevanje pravic in dolžnosti članov NO.

2.     člen

(1) NO je najvišji organ nadzora javne porabe v občini.

(2) NO je pri svojem delu neodvisen, svoje naloge mora opravljati strokovno, pošteno, vestno in nepristransko. Svoje delo opravlja v skladu z določbami zakona o lokalni samoupravi, statuta Občine Dobrovnik in tega poslovnika.

(3) Člani NO morajo pri svojem delu varovati uradne in poslovne tajnosti nadzorovanih pravnih oseb in osebne podatke fizičnih oseb, ki so opredeljene z zakonom. Upoštevati morajo dostojanstvo, dobro ime in integriteto pravnih in fizičnih oseb.

3.     člen

(1) Delo NO je javno.

(2) Za obveščanje javnosti je pooblaščen predsednik NO. NO sme javnost obvestiti o svojih ugotovitvah, takrat ko je poročilo dokončno.

(3) Javnost se lahko omeji ali izključi v primerih, ko to določa zakon, statut, drugi podzakonski akti ali ko to odloči NO.

(4) Javnost dela NO se zagotavlja tudi s tem, da nadzorni odbor objavi dokončno poročilo o nadzoru, ki je informacija javnega značaja, na spletni strani občine v skladu z Zakonom o dostopu do informacij javnega značaja.

(5) Seje nadzornega odbora niso odprte za javnost.

4.     člen

(1) Sedež NO je na sedežu Občine Dobrovnik, Dobrovnik 297, 9223 Dobrovnik.

(2) NO ima svoj žig, ki se hrani v prostorih občinske uprave.

II. SESTAVA

5.     člen

(1) NO Občine Dobrovnik ima 5 (pet) članov, ki jih imenuje občinski svet izmed občanov najkasneje v 45 dneh po svoji prvi seji.

(2) Nezdružljivost članov NO ureja zakon.

(3) Članstvo v NO preneha z dnem razrešitve oziroma z dnem poteka mandata članom občinskega sveta, ki je NO imenoval. Za predčasno razrešitev člana NO se primerno uporabljajo razlogi za predčasno prenehanje mandata člana občinskega sveta.

(4) Člani NO opravljajo svoje delo nepoklicno.

(5) Prvo sejo NO skliče župan. NO se konstituira, če je na prvi seji navzoča večina članov.

(6) NO zastopa in predstavlja predsednik nadzornega odbora, v njegovi odsotnosti pa podpredsednik. Predsednika izvolijo člani NO izmed sebe, podpredsednika pa izmed sebe na predlog predsednika.

(7) Predsednik predstavlja NO, sklicuje in vodi njegove seje.

(8) NO dela in sprejema odločitve na seji, na kateri je navzočih večina članov NO, z večino glasov navzočih članov.

6.     člen

(1) Član NO se mora izločiti iz nadzora in odločanja na seji v primeru, če so podane okoliščine, ki vzbujajo dvom o njegovi nepristranskosti.

(2) Šteje se, da so podane okoliščine iz prejšnjega odstavka če:

-        je odgovorna oseba zakoniti zastopnik, prokurist ali pooblaščenec nadzorovane osebe, s članom NO v krvnem sorodstvu v ravni vrsti ali v stranski vrsti do vštetega četrtega kolena ali če je z njo v zakonski ali izvenzakonski skupnosti ali v svaštvu do vštetega drugega kolena, četudi je zakonska zveza ali izvenzakonska skupnost prenehala,

-        je član NO skrbnik, posvojitelj, posvojenec ali rejnik odgovorne osebe, zakonitega zastopnika, prokurista ali pooblaščenca nadzorovane osebe,

-        če je član NO udeležen ali je sodeloval v postopku, ki je predmet nadzora. 

(3) Izločitev člana NO lahko zahteva tudi nadzorovana oseba in sam član NO. Zahtevo za izločitev mora vložiti pri NO. V zahtevi je potrebno navesti okoliščine, na katere opira svojo zahtevo za izločitev.

(4) O izločitvi člana odloči NO z večino glasov vseh članov.

III. PRISTOJNOSTI

7.     člen

(1)   Pristojnosti NO ureja zakon.

(2)   NO v okviru svojih pristojnosti ugotavlja zakonitost in pravilnost poslovanja občinskih organov, občinske uprave, javnih zavodov, javnih podjetij in občinskih skladov  ter drugih porabnikov sredstev občinskega proračuna in pooblaščenih oseb z občinskimi javnimi sredstvi in občinskim premoženjem ter ocenjuje učinkovitost in gospodarnost porabe občinskih javnih sredstev.

IV. ORGANIZACIJA DELA

8.     člen

NO samostojno določa svoj program dela, kateri vsebuje letni nadzorni program in predlog finančnega načrta, ki ju najpozneje do konca meseca novembra tekočega leta, za naslednje koledarsko leto predloži županu in občinskemu svetu.

9.     člen

(1) Delo NO organizira in vodi predsednik, v njegovi odsotnosti pa namestnik predsednika, ki nadomešča predsednika v času njegove odsotnosti ter izvaja druge naloge, za katere ga pooblasti predsednik.

(2) Predsednik NO:

–       predstavlja NO,

–       vodi in organizira delo NO,

–       sklicuje in vodi seje NO,

–       predlaga dnevni red za seje NO,

–       podpisuje sklepe in zapisnike NO,

–       skrbi za izvajanje sklepov NO,

–       sestavi program dela in predlog potrebnih sredstev za delo NO.

(3) Predsednik NO redno sodeluje z županom občine, člani občinskega sveta in občinsko upravo.

10.  člen

Član NO:

–       se udeležuje sej NO,

–       izvaja naloge nadzora v skladu s sklepi NO,

–       ima pravico zahtevati in dobiti podatke od občine, ki so mu potrebni pri opravljanju njegovih nalog, če teh podatkov na njegov predlog ne zahteva NO,

–       sme zahtevati in dobiti podatke, ki so mu potrebni pri opravljanje njegovih nalog.

11.  člen

(1) Strokovna in administrativna opravila za potrebe NO opravlja občinska uprava.

(2) Občinska uprava zlasti:

–       skrbi za pripravo gradiv,

–       pripravlja vabila in izvaja organizacijsko tehnična opravila za sejo,

–       piše zapisnike seje, pripravlja pisne odpravke sklepov, poročil in ostalega,

–       obvešča člane NO o sejah občinskega sveta in sprejetih aktih ter aktih župana in o drugih sprejetih predpisih (zakonih, podzakonskih aktih), ki so povezani z delom NO,

–       obvešča predsednika o porabi proračunskih sredstev, namenjenih za delo NO,

–       vodi evidenco prisotnosti,

–       vodi dokumentarno gradivo za NO v skladu s predpisi,

–       opravlja druge naloge, za katere jo zadolži NO.

V. SEJE NO

12.  člen

(1) NO dela na rednih, izrednih ali dopisnih sejah.

(2) Na sejah člani NO načrtujejo in usklajujejo svoje delo, določajo prednostne naloge nadzora in njihove nosilce ter določajo časovne in stroškovne okvire načrtovanih nalog.

13.  člen

(1) Redne seje sklicuje predsednik NO.

(2) Sklic redne seje sestavlja predlog dnevnega reda s pripadajočim gradivom. Sklic redne seje se pošlje članom NO najmanj 7 dni pred dnem, določenim za sejo. Posamezno gradivo se lahko posreduje tudi kasneje, če predlagatelj ugotovi, da je obravnava kasneje posredovanega gradiva potrebna za odločanje NO.

14.  člen

Izredno sejo skliče predsednik NO na svojo pobudo ali na pobudo kateregakoli od članov odbora, kadar gre za izjemne primere in ni pogojev za sklic redne seje. Zahtevi za sklic izredne seje mora biti priloženo gradivo, o katerem naj odbor odloča. Zahteva za sklic izredne seje se poda predsedniku v pisni obliki.  Za sklic izredne seje ne velja rok iz prejšnjega člena.

15.  člen

(1) Dopisna seja se lahko opravi, kadar ni pogojev za sklic izredne seje in gre za posamezno zadevo manjšega pomena. Na dopisni seji ni mogoče odločati o zadevah, ki se nanašajo na nadzor proračunskega uporabnika.

(2) Dopisna seja se opravi v elektronski obliki vročenega vabila s priloženim gradivom ter predlogom sklepa, ki naj se sprejme ter osebnim telefonskim glasovanjem ali glasovanjem po elektronski pošti. Glede na način izvedbe dopisne seje mora sklic seje vsebovati rok trajanja dopisne seje (točen datum in čas trajanja seje, to je do katere ure se šteje trajanje seje).

(3) Dopisna seja je sklepčna, če je vabilo poslano vsem članom.

(4) Predlog sklepa, ki je predložen na dopisno sejo, je sprejet, če je zanj glasovalo vseh (5) pet članov.

16.  člen

(1) NO veljavno odloča, če je na seji navzočih večina članov odbora. Navzočnost se ugotavlja na začetku seje in pred vsakim glasovanjem.

(2) Predlagana odločitev je sprejeta z večino glasov navzočih članov.

(3) NO odloča z javnim ali tajnim glasovanjem.

(4) NO praviloma odloča z javnim glasovanjem. S tajnim glasovanjem lahko NO odloča, če tako določa zakon, statut in ta poslovnik ali če tako sklene NO pred odločanjem o posamezni zadevi oziroma vprašanju. Predlog za tajno glasovanje lahko da vsak član NO.

17.  člen

(1) O vsaki seji NO se piše zapisnik.

(2) Zapisnik obsega glavne podatke o delu na seji, zlasti pa:

–        podatke o navzočnosti članov NO na seji,

–       o udeležbi vabljenih predstavnikov nadzorovane osebe, strokovnjakov iz ekonomskega ali finančnega področja,

–        o sprejetem dnevnem redu,

–        kdo je razpravljal,

–        o sklepih, ki so bili sprejeti.

(3) Zapisniku je treba predložiti original vabila in gradivo, ki je bilo predloženo oziroma obravnavano na seji. Vsak član NO ima pravico podati pripombe na zapisnik. O utemeljenosti pripomb odloča NO. Če so pripombe sprejete, se zapišejo v zapisnik ustrezne spremembe.

(4) Zapisnik podpišeta predsedujoči na seji in pooblaščeni javni uslužbenec, ki je pripravil oziroma pisal zapisnik.

(5) Zapisnik nejavne seje oziroma tisti del zapisnika, ki je bil voden na nejavnem delu seje se ne prilaga v gradivo za redno sejo sveta in ne objavlja. Člane NO seznani z njim pred potrjevanjem zapisnika predsedujoči.

(6) Skrbnik arhiva in tekoče dokumentacije je javni uslužbenec, zaposlen v občinski upravi, zadolžen za administrativno pomoč pri delu NO.

VI. NAČIN DELA NA SEJI

18.  člen

(1) Seje NO vodi predsednik, v njegovi odsotnosti pa namestnik predsednika ali pooblaščen član.

(2) Predlog dnevnega reda seje določi predsednik, predloge za uvrstitev zadeve na dnevni red pa lahko podajo vsi člani NO.

19.  člen

(1) Ko predsedujoči začne sejo, obvesti člane, kdo izmed članov NO je opravičil svojo odsotnost.

(2) Navzočnost članov NO ugotovi predsedujoči na podlagi poročila o prisotnosti med sejo.

(3) Ko predsedujoči ugotovi, da je na seji prisotna večina članov, je NO sklepčen.

(4) Predsedujoči obvesti člane, kdo je bil na sejo povabljen.

20.  člen

(1) NO na začetku seje določi dnevni red.

(2) Pri določanju dnevnega reda NO razpravlja in odloča po vrsti o predlogih, da se posamezne zadeve umaknejo z dnevnega reda, nato pa o predlogih, da se dnevni red razširi.

(3) NO lahko odloča o razširitvi dnevnega reda le, če so razlogi zanjo nastali po sklicu seje in če je zadeva take narave, da je nujna takojšnja obravnava na seji NO ter če je bilo članom izročeno gradivo, ki je podlaga za uvrstitev zadeve na dnevni red. O predlogih za razširitev dnevnega reda NO razpravlja in glasuje.

(4) Po sprejetih odločitvah da predsedujoči na glasovanje predlog dnevnega reda v celoti.

21.  člen

(1) Posamezne točke dnevnega reda se obravnavajo po določenem vrstnem redu.

(2) NO kot prvo točko dnevnega reda praviloma obravnava potrditev zapisnika prejšnje seje.

(3) Predsednik NO po opravljeni razpravi o posamezni točki dnevnega reda oblikuje sklep in ga da na glasovanje.

(4) Predsednik NO zaključi sejo, ko so bile obravnavane vse točke dnevnega reda. Predsednik sme prekiniti sejo, če o tem soglaša večina prisotnih članov, vendar se mora seja nadaljevati najpozneje v 15–ih dneh.

VII. VZDŽEVANJE REDA NA SEJI

22.  člen

(1) Za red na seji skrbi predsednik NO.

(2) Za kršitev reda na seji lahko predsednik NO izreče naslednje ukrepe:

-        opomin: v primeru, ko član neupravičeno sega govorniku v besedo ali kako drugače krši red na seji,

-        odvzame besedo: v primeru, ko član ne upošteva izrečenega opomina in nadaljuje s kršenjem reda na seji,

-        odstranitev s seje: v primeru, ko član kljub odvzemu besede huje krši red na seji in onemogoča delo NO.

(3) Član NO, ki mu je bil izrečen ukrep odstranitve s seje, mora takoj zapustiti sejno dvorano.

(4) Član NO, ki mu je bil izrečen ukrep odstranitve s seje ima pravico v treh dneh vložiti ugovor zoper odločitev predsednika na seji NO. O ugovoru odloči NO na prvi naslednji seji.

(5) Predsednik NO lahko odredi, da se iz sejne dvorane odstrani tudi vsak udeleženec ali poslušalec, ki krši red na seji.

(6) V primeru, da predsednik NO z ukrepi iz drugega odstavka tega člena ne more ohraniti red, prekine sejo NO.

VIII. UVEDBA NADZORA

23.  člen

(1) NO sprejme letni program nadzora in na njegovi podlagi pripravljen predlog finančnega načrta za prihodnje proračunsko leto, ki ga pošlje v uskladitev županu. Pri tem mora NO upoštevati roke glede priprave proračuna občine.

(2) Člani NO lahko podajo predsedniku predloge za uvedbo nadzora.

24.  člen

(1) NO lahko začne postopek nadzora le, če je tak nadzor določen v nadzornem programu. Če NO želi poleg rednega nadzora istočasno izvesti nadzor, ki ni vključen v nadzorni program, mora najprej dopolniti nadzorni program. Dopolnitev oziroma spremembo programa posreduje županu. Dopolnitev in sprememba nadzornega programa mora biti obrazložena.

(2) NO vodi postopek nadzora po tem poslovniku in predpisih, ki urejajo finančno poslovanje in poslovanje s premoženjem lokalnih skupnosti.

(3) Stranka v postopku nadzora (v nadaljevanju: nadzorovana oseba) je uporabnik sredstev oz. premoženja in odredbodajalec oziroma skrbnik za javna sredstva oziroma premoženje.

25.  člen

(1) Na občini in pri občinskih organih lahko NO opravlja neposredni nadzor.

(2) NO preverja finančno poslovanje uporabnikov proračunskih sredstev (javnih podjetij, javnih zavodov in drugih) na podlagi preverjanj poslovnih poročil in zaključnih računov ter sklenjenih pogodb med občino in uporabnikom proračunskih sredstev in po potrebi druge pridobljene dokumentacije.

(3) NO opravi nadzor na podlagi sklepa o uvedbi nadzora.

(4) Sklep o uvedbi nadzora mora vsebovati ime, sedež ter delovno področje uporabnika javnih sredstev (nadzorovana oseba), vsebino nadzora, čas nadzora ter ime člana NO, ki bo nadzor neposredno opravil. Če izvaja nadzor več članov hkrati, se s sklepom določi vodja nadzora (poročevalec).

(5) S sklepom o uvedbi nadzora je NO dolžan obvestiti nadzorovano osebo o izvedbi nadzora.

(6) V postopku nadzora so odgovorni in nadzorovane osebe dolžni članu NO, ki opravlja nadzor, predložiti vso potrebno dokumentacijo, sodelovati v postopku nadzora, odgovoriti na ugotovitve in dajati pojasnila. Član NO, ki opravlja nadzor, ima pravico zahtevati vse podatke v okviru svoje zadolžitve, ki so mu potrebni za izvedbo naloge, ki mu je zaupana.

(7) Nadzor je potrebno opraviti tako, da sta delovni proces in poslovanje nadzorovane osebe čim manj motena. Predstavnik nadzorovane osebe je lahko ves čas nadzora prisoten.

(8) Nadzor se lahko opravi pri nadzorovani stranki ali na sedežu NO. 

(7) Za posamezne posebne strokovne naloge nadzora lahko poda izvid in mnenje izvedenec, ki ga na predlog NO imenuje občinski svet. Pogodbo o delu z izvedencem sklene župan.

26.  člen

(1) Po opravljenem pregledu pripravi nadzornik poročilo o nadzoru, ki mora vsebovati obvezne sestavine v skladu z zakonom in pravilnikom o obveznih sestavinah poročila NO občine.

(2) O izvajanju posameznih nalog nadzora ter o svojih ugotovitvah, ocenah in mnenjih v postopku nadzora pripravi poročevalec osnutek poročila, ki ga sprejme NO.

(3) Osnutek poročila ni informacija javnega značaja

27.  člen

(1) Osnutek poročila pošlje NO v pregled nadzorovanemu organu, ki v 15 dneh odgovori na posamezne navedbe (odzivno poročilo).

(2) Odzivno poročilo vsebuje mnenja, pripombe in pojasnila nadzorovanega organa za vsako posamezno ugotovitev iz osnutka poročila, pri kateri se ugotovijo kršitve predpisov. Če nadzorovani organ razpolaga z listinskimi dokazi, jih priloži odzivnemu poročilu.

28.  člen

(1) Na podlagi osnutka poročila in odzivnega poročila nadzorovanega organa pripravi NO poročilo s priporočili in predlogi. Poročilo je dokončni akt NO in mora biti v naslovu poročila kot tako navedeno.

(2) Poročilo mora vsebovati enake sestavine kot osnutek poročila ter priporočila in predloge.

(3) Pri opisu posamezne ugotovitve o nepravilnostih je treba navesti odgovore nadzorovanega organa iz odzivnega poročila.

(4) V poročilu mora biti razvidno, katera pojasnila iz odzivnega poročila nadzorovanega organa je odbor upošteval v posameznem ugotovitvenem delu.

(5) Dokončno poročilo se pošlje nadzorovanemu organu, županu, občinskemu svetu in objavi na spletni strani občine na podlagi Zakona o dostopu do informacij javnega značaja.

29.  člen

(1) V ugotovitvah se navede popolno in verodostojno dejansko stanje, ki je bilo ugotovljeno v nadzoru in na katerem temeljijo ocene, mnenje, priporočila oziroma predlogi.

(2) Z ocenami NO presodi kateri predpisi so bili kršeni (pravilnost poslovanja) in/ali je bilo poslovanje nadzorovane osebe smotrno glede na uporabljena sodila v nadzoru.

(3)   V mnenju se izrazi ali je bilo poslovanje nadzorovane osebe pravilno in/ali smotrno.

(4)   Nepravilno poslovanje je takrat, če je nadzorovana oseba poslovala v nasprotju s predpisi, proračunom in drugimi akti (pogodbo, kolektivno pogodbo in drugimi splošnimi ter posamičnimi akti), ki bi jih morala upoštevati pri svojem poslovanju.

(5)   Nesmotrno poslovanje je negospodarno in/ali neučinkovito in /ali neuspešno.

(6)   Negospodarno poslovanje je tisto poslovanje, ko bi nadzorovana oseba enake učinke lahko dosegla pri manjših stroških.

(7)   Neučinkovito poslovanje je tisto, ko bi pri enakih stroških lahko nadzorovana oseba dosegla večje učinke.

(8)   Neuspešno poslovanje je tisto, ko se niso uresničili cilji poslovanja nadzorovane osebe.

30.  člen

(1) Priporočila in predlogi so namenjeni kakovostnejšemu poslovanju nadzorovanega organa. Priporočila in predlogi morajo biti jasno izraženi, izvedljivi in preverljivi.

(2) V priporočilih in predlogih mora biti naveden rok, v katerem mora odgovorna oseba nadzorovanega organa poročati odboru o njihovem izvajanju oziroma o razlogih, če priporočil in predlogov ne upošteva.

31.  člen

(1) Če je NO ugotovil hujšo kršitev predpisov ali nepravilnosti pri poslovanju nadzorovanega organa, mora o  kršitvah v petnajstih dneh od dokončnosti poročila obvestiti pristojno ministrstvo in računsko sodišče.

(2) V primeru, da  NO ugotovi, da obstaja utemeljen sum, da je nadzorovana oseba ali odgovorna oseba storila prekršek ali kaznivo dejanje, je dolžan svoje ugotovitve posredovati pristojnemu organu pregona.

32.  člen

Hujše kršitve predpisov in nepravilnosti pri poslovanju so:

1. prevzemanje obveznosti in izplačilo sredstev proračuna za namene, ki niso predvideni v proračunu,

2. prevzemaje obveznosti in izplačilo sredstev proračuna v višini, ki presega v proračunu zagotovljena sredstva,

3. prodaja občinskega finančnega in stvarnega premoženja:

-   ki ni vključeno v letni program prodaje finančnega in stvarnega premoženja, razen, če predmeta prodaje v skladu s predpisi ni treba vključiti v ta progam,

-   s sklenitvijo neposredne pogodbe, razen v primerih, ko zakon ali drug predpis to dopušča,

-   v nasprotju s sprejeto odločitvijo pristojnega organa,

-   oddaja javnega naročila z neustreznim postopkom javnega naročanja.

4. neupoštevanje opozoril NO glede nepravilnosti pri poslovanju v zahtevanem roku,

5. druge kršitve predpisov, ki so po presoji in utemeljitvi NO štejejo za hujše.

33.  člen

(1) Nadzorovane osebe so dolžne spoštovati mnenja, priporočila in predloge NO. Župan in organi porabnikov občinskih proračunskih sredstev so dolžni obravnavati dokončna poročila NO in v skladu s svojimi pristojnostmi upoštevati priporočila in predloge NO.

34.  člen

NO mora županu in občinskemu svetu predložiti pisno letno poročilo o delu in porabi sredstev in najmanj enkrat na leto poročati o svojem delu ter ju seznaniti s pomembnimi ugotovitvami s področja svojega dela in predlagati rešitve za izboljšanje poslovanja.

IX. SREDSTVA ZA DELO NO

35.  člen

(1) Sredstva za delo NO se zagotavljajo v občinskem proračunu na posebni proračunski postavki. Za porabo sredstev župan določi skrbnika.

(2) Višina potrebnih sredstev za delo NO se določi s finančnim načrtom, pripravljenim na podlagi letnega programa nadzora v skladu s sprejetim občinskim proračunom.

(3)  Odredbodajalec sredstev za delo NO je župan. Župan lahko za odredbodajalca pooblasti predsednika NO.

36.  člen

Članom NO pripada nadomestilo za udeležbo na sejah NO in občinskega sveta, kadar se obravnavajo zadeve iz pristojnosti NO, nadomestilo za opravljeno delo v zvezi s pripravo in izvedbo nadzora, ter drugim delom za račun in potrebe NO.

X. PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE

37.  člen

Poslovnik se sprejme z večino glasov vseh članov NO.

38.  člen

Za vprašanja in zadeve delovanja NO, ki niso opredeljena s tem poslovnikom, se uporabljajo določila statuta občine in poslovnika občinskega sveta.

39.  člen

Ta poslovnik prične veljati naslednji dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik.

Z uveljavitvijo tega poslovnika preneha veljati Poslovnik nadzornega odbora Občine Dobrovnik št. 033-2/2012-1 z dne 29.05.2012.

Št.: 030-009/2015-1

Datum: 28.09.2015 

Dobronak Község Alapszabályának (UL RS 35/07, 2/09 és 66/10) 54. cikkelye, a Helyi Önkormányzati Törvény 32. cikkelye (UL RS 94/07 – végleges hivatalos szöveg, 76/08, 79/09 és 51/10), valamint a Felügyelőbizottság jelentésének kötelező elemeiről szóló Szabályzat (UL RS 23/09) alapján, Dobronak Községi Felügyelőbizottságának 2015. 09. 28-ai, 5. rendes ülésén elfogadásra került

DOBRONAK KÖZSÉG FELÜGYELŐBIZOTTSÁGÁNAK

ÜGYRENDJE

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.     cikkely

Jelen ügyrend szabályozza Dobronak Község Felügyelőbizottságának (a továbbiakban: FB) szervezettségét, hatáskörét és munkamódszerét, valamint a FB tagjainak jogait és kötelezettségeit.

2.     cikkely

(1) A FB a községi közfogyasztást ellenőrző legmagasabb szerv.

(2) Tevékenysége gyakorlásánál a FB független, feladatait szakszerűen, becsületesen, lelkiismeretesen és elfogulatlanul kell ellátnia. Tevékenységét a Helyi Önkormányzati Törvény, Dobronak Község Alapszabálya és a jelent ügyrend rendelkezései értelmében folytatja.

 (3) Tevékenységük során a FB tagjai kötelesek védeni a felügyelet alá vont jogi személyek törvénybe foglalt hivatali és üzleti titkait, valamint a természetes személyek személyes adatait. Tiszteletben kell tartaniuk a jogi és természetes személyek méltóságát, jó hírnevét és integritását.

3.     cikkely

(1) A FB munkája nyilvános.

(2) A nyilvánosság tájékoztatásában a FB elnöke illetékes. A FB saját megállapításairól a nyilvánosságot csak a végleges jelentés elkészítését követően tájékoztathatja.

(3) Azokban az esetekben, amelyekről a törvény, az alapszabály vagy egyéb jogszabály így rendelkezik, illetve a FB döntése alapján, a nyilvánosság kizárható.

 (4) A FB tevékenységének nyilvánossága oly módon is biztosított, hogy a FB a község weboldalán közzéteszi a Kötelező közérdekű adatszolgáltatásról szóló törvény értelmében közérdekű információnak minősülő végleges jelentést.

(5) A felügyelőbizottsági ülések nem nyilvánosak.

4.     cikkely

(1) A FB székhelye Dobronak Község székhelyén, a Dobronak 297, 9223 Dobronak címen van.

(2) A Felügyelőbizottságnak saját bélyegzője van, amelyet a községi hivatal helyiségeiben őriznek.

II. A FB ÖSSZETÉTELE

5.     cikkely

(1) Dobronak Község Felügyelőbizottságának 5 (öt) tagja van, akiket a községi tanács, az első ülését követő 45 napon belül, a polgárok közül nevez ki.

(2) A felügyelőbizottsági tagok összeférhetetlenségéről törvény rendelkezik.

(3) A felügyelőbizottsági tagság a felmentés napjával, illetve a Felügyelőbizottságot kinevező községi tanácstagok mandátumának lejártával megszűnik. A felügyelőbizottsági tagok idő előtti felmentésére vonatkozóan a községi tanácstagok megbízatásának idő előtti megszűntetésére vonatkozó okok alkalmazandók.

(4) A FB tagok munkájukat nem hivatásszerűen végzik.

(5) A FB első ülését a polgármester hívja össze. A FB akkor alakul meg, ha az első ülésen a tagok többsége jelen van.

(6) A Felügyelőbizottságot a FB elnöke, távollétében pedig alelnöke képviseli. Az elnököt a FB tagjai saját soraikból, az alelnököt pedig az elnök javaslatára, szintén saját soraikból választják meg.

(7) A Felügyelőbizottságot az elnök képviseli, aki összehívja és vezeti annak üléseit is.

(8) A FB ülésén a döntéseket a felügyelőbizottsági tagok többségének jelenlétében, a jelenlévő tagok többségi szavazatával fogadja el.

6.     cikkely

(1) Amennyiben olyan körülmények merülnek fel, amelyek alapján feltételezhető a FB tag elfogultsága, a FB kizárja az érintett tagot az ellenőrzésből és a döntéshozatalból.

(2) Az előző bekezdésbe foglalt körülmények az alábbi esetekben merülnek fel:

-        ha az ellenőrzött felelős személye, törvényes képviselője, ügyvezetője vagy megbízottja egyenes ági vérségi rokonságban, illetve negyedik fokú oldalági rokonságban van a felügyelőbizottsági taggal, annak házas- vagy élettársa, illetve vele második fokú sógorságban van, még ha a házasság vagy az élettársi viszony közben megszűnt is,

-        ha a felügyelőbizottsági tag a felelős személynek, illetve annak törvényes képviselőjének, ügyvezetőjének vagy megbízottjának gondnoka, örökbefogadója, örökbefogadottja vagy nevelő szülője,

-        ha a felügyelőbizottsági tag érintett, illetve részt vett az ellenőrzés tárgyát képező esetben. 

(3) A felügyelőbizottsági tag kizárását vonja maga után az ellenőrzött személy, illetve maga a felügyelőbizottsági tag ez irányú követelése is. A kizárási követelést a felügyelőbizottságnál kell benyújtani. A beadványba kell foglalni a kizárást indokoló körülményeket.

(4) A tag kizárásáról a FB szavazattöbbséggel dönt.

III. JOGKÖR

7.     cikkely

(1)   A FB jogköréről törvény rendelkezik.

(2)   A FB saját hatáskörében megállapítja a községi szerveknek, a községi hivatalnak, a közintézeteknek, a közüzemi vállalatoknak és a községi alapoknak, valamint más, községi költségvetési fogyasztóknak és meghatalmazott személyeknek a községi közpénzekkel és vagyonnal történő gazdálkodásának törvényességét és szabályszerűségét, valamint felméri a községi költségvetési források felhasználásának hatékonyságát és gazdaságosságát.

IV. TEVÉKENYSÉG SZERVEZETTSÉGE

8.     cikkely

A FB önállóan készíti el munkatervét, amely tartalmazza az éves ellenőrzési programot és a pénzügyi terv javaslatát, és ezt a következő naptári évre vonatkozóan, legkésőbb a folyó naptári év november végéig, benyújtja a polgármesternek és a községi tanácsnak.

9.     cikkely

(1) A FB munkáját az elnök, távollétében pedig az őt helyettesítő elnökhelyettes szervezi és vezeti, aki teljesíti az elnök által rábízott egyéb feladatokat is.

(2) A FB elnöke:

–       képviseli a Felügyelőbizottságot,

–       vezeti és szervezi a FB munkáját,

–       összehívja és vezeti a FB üléseit,

–       javaslatot tesz a FB ülésének napirendjére,

–       aláírja a FB határozatait és jegyzőkönyveit,

–       gondoskodik a FB határozatainak végrehajtásáról,

–       elkészíti a FB munkatervét és a működéséhez szükséges források javaslatát.

(3)   A FB elnöke rendszeresen együttműködik a község polgármesterével, a községi tanácstagokkal és a községi hivatallal.

10.  cikkely

A FB tag:

–       részt vesz a FB ülésein,

–       a FB határozataival összhangban ellátja a felügyeleti teendőket,

–       jogában áll a községtől a munkájához szükséges adatokat követelni és kapni, amennyiben javaslatára ezt a FB nem teszi meg,

–       jogában áll a munkája végzéséhez szükséges adatokat követelni és megkapni.

11.  cikkely

(1) A FB részére a szakmai- és adminisztratív feladatok ellátását a községi hivatal biztosítja.

(2) A községi hivatal elsősorban:

–       gondoskodik az anyagok elkészítéséről,

–       elkészíti a meghívót és ellátja az üléssel kapcsolatos szervezési-technikai feladatokat,

–       megírja az ülés jegyzőkönyvét, elkészíti és kiküldi a határozatokat, jelentéseket és egyéb anyagokat,

–       tájékoztatja a Felügyelőbizottságot a községi tanács üléseiről és az elfogadott okmányokról, továbbá a polgármester által elfogadott és egyéb, a FB működésével összefüggő okmányokról (törvények, jogszabályok),

–       tájékoztatja az elnököt a FB működéséhez biztosított költségvetési források felhasználásáról,

–       jelenléti nyilvántartást vezet,

–       a jogszabályok értelmében dokumentációs anyagot vezet a FB részére,

–       ellátja a FB által rábízott egyéb feladatokat.

V. A FB ÜLÉSEI

12.  cikkely

(1) A FB munkáját rendes, rendkívüli és levelező üléseken végzi munkáját.

 (2) Az üléseken a FB tagjai megtervezik és egyeztetik tevékenységüket, kijelölik a felügyelet szempontjából prioritást élvező feladatokat és ezek hordozóit, valamint a tervezett feladatok idő- és költségkereteit.

13.  cikkely

(1) A rendes üléseket a FB elnöke hívja össze.

(2) A rendes ülés összehívása a napirendi javaslatból és a hozzá tartozó anyagokból áll. A rendes ülés meghívóját a felügyelőbizottsági tagoknak az ülés kijelölt napja előtt legalább 7 nappal korábban kell megküldeni. Amennyiben a javaslattevő szerint a később kiküldött anyagok szükségesek a FB döntéséhez, az egyes ülésanyagok később is kiküldhetők.

14.  cikkely

Amennyiben rendkívüli esetek merülnek fel, és nem adottak a rendes ülés összehívásának feltételei, a FB rendkívüli ülését az elnök saját, illetve a FB bármelyik tagjának kezdeményezésére hívja össze. A rendkívüli ülés meghívójához csatolni kell az anyagot, amelyről a bizottságnak döntenie kell. A rendkívüli ülés összehívásával kapcsolatos kezdeményezést az elnöknél írásban kell benyújtani. A rendkívüli ülés összehívására az előző cikkelybe foglalt határidő nem érvényes.

15.  cikkely

(1) Levelező ülés olyan esetekben tartható, ha nem adottak a rendkívüli ülés összehívásának feltételei, valamint kisebb súlyú ügyben kell dönteni. Levelező ülésen nem lehet a költségvetési fogyasztó ellenőrzésére vonatkozó kérdésekről dönteni.

(2) A levelező ülés a meghívó és az ülésanyag elektronikus kiküldésével történik, mellékelve a döntésre benyújtott határozati javaslatot is, amelyről a szavazás telefonon személyesen vagy e-mailben történik. A levelező ülés lebonyolítási módját illetően az összehívásnak tartalmaznia kell a levelező ülés időtartamát (az ülés pontos dátuma és időtartama, azaz annak pontos meghatározása, hány óráig tart az ülés).

(3) A levelező ülés akkor határozatképes, ha a meghívót minden tagnak kiküldték.

(4) A levelező ülésre beterjesztett határozati javaslat akkor minősül elfogadottnak, ha azt mind az öt (5) tag támogatta.

16.  cikkely

(1) A FB abban az esetben dönt hatályosan, ha az ülésen a bizottság tagjainak többsége jelen van. A határozatképességet az ülés elején és minden szavazás előtt meg kell állapítani.

(2) A határozati javaslat a jelenlévő tagok szavazattöbbségével minőségül elfogadottnak.

(3) A FB nyilvános vagy titkos szavazással fogadja el döntéseit.

(4) A FB döntéseit rendszerint nyilvános szavazással fogadja el. A FB a törvénnyel, az alapszabállyal és a jelen ügyrenddel meghatározott esetekben, illetve olyan esetekben dönt titkos szavazással, amelyekről még a kérdésben történő szavazás előtt a FB a titkos szavazás mellett dönt. A titkos szavazást a FB bármelyik tagja javasolhatja.

17.  cikkely

(1) A FB minden üléséről jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv az ülés fő adatait, elsősorban pedig az alábbiakat tartalmazza:

–       a felügyelőbizottsági tagok részvételére vonatkozó adatok,

–       az ellenőrzött személy képviselőinek, gazdasági vagy pénzügyi szakértők jelenlétére vonatkozó adatok,

–       az elfogadott napirend,

–       a vitában résztvevők,

–       az elfogadott határozatok.

(4)   A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívó eredetijét és az ülésre beterjesztett anyagokat. A jegyzőkönyvhöz bármelyik felügyelőbizottsági tag észrevételeket fűzhet. Az észrevételek jogosságáról a FB dönt. Amennyiben az észrevételek jogosak, a jegyzőkönyvet ezeknek megfelelően módosítják.

(5)   A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök, és a jegyzőkönyvet készítő, illetve vezető, meghatalmazott közalkalmazott írja alá.

(6)   A zárt ülés, illetve az ülés zárt részére vonatkozó jegyzőkönyvet nem kell a bizottság rendes ülésanyagához mellékelni, sem pedig közzétenni. A felügyelőbizottsági tagokat erről a jegyzőkönyv jóváhagyása előtt, az ülést levezető elnök tájékoztatja.

(7)   Az irattár és a folyamatos dokumentáció gondnoka a községi hivatal azon közalkalmazottja, akinek a feladata a FB munkájának adminisztratív támogatása.

VI. AZ ÜLÉS LEBONYOLÍTÁSA

18.  cikkely

(1) A FB üléseit az elnök, távollétében az alelnök, illetve a meghatalmazott tag vezeti.

(2) A napirend javaslatát az elnök terjeszti be, az ügyek napirendre sorolására bármelyik felügyelőbizottsági tag tehet javaslatot.

19.  cikkely

(1) Miután a levezető elnök megnyitja az ülést, tájékoztatja a tagokat, hogy a felügyelőbizottsági tagok közül ki mentette ki magát.

(2) A felügyelőbizottsági tagok jelenlétét a levezető elnök, az ülés során, a jelenléti ív alapján állapítja meg.

(3) Amikor a levezető elnök megállapítja, hogy az ülésen a tagok többsége megjelent, a FB határozatképes.

(4) A levezető elnök tájékoztatja a tagokat az ülés meghívottjairól.

20.  cikkely

(1) A FB az ülés elején kijelöli a napirendet.

(2) A FB ülése napirendjének meghatározása során a FB sorjában megvitatja és dönt a javaslatokról, miszerint az adott ügyet leveszi a napirendről, majd dönt a napirend bővítésével kapcsolatos javaslatokról.

(3) A napirend bővítéséről a FB csak abban az esetben dönthet, amennyiben a bővítést indokoló okok az ülés összehívását követően merültek fel, és ha az adott ügy természeténél fogva szükséges ennek a felügyelőbizottsági ülésen történő, azonnali megvitatása, valamint amennyiben a tagok kézhez kapták az ügy napirendre tűzésének alapjául szolgáló anyagot. A napirend bővítésére vonatkozó javaslatokat a FB megvitatja, és döntését szavazással fogadja el.

(4) A döntéshozatalt követően a levezető elnök a napirendjavaslat egészét szavazásra bocsátja.

21.  cikkely

(1) A napirendi pontok megvitatása az elfogadott sorrendben történik.

(2) A napirend elfogadását követően a FB rendszerint az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadásáról dönt.

(3) Az egyes napirendi pontokról szóló vitát követően a FB elnöke beterjeszti és szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.

(4) Amint a napirend összes pontja megvitatásra került, a FB elnöke berekeszti az ülést. A jelenlévő tagok többségének egyetértésével az elnök az ülést megszakíthatja, viszont az ülést legkésőbb 15 napon belül folytatni kell.

VII. AZ ÜLÉS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA

22.  cikkely

(1) Az ülés rendjéről a FB elnöke gondoskodik.

(2) Az ülésrend megsértése kapcsán a FB elnöke az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

-        figyelmeztetés: amennyiben a tag jogosulatlanul a felszólaló szavába vág, illetve más módon sérti az ülésrendet,

-        szómegvonás: amennyiben a tag a figyelmeztetést mellőzve folytatja az ülésrend megsértését,

-        az ülésről történő eltávolíttatás: amennyiben a tag a szómegvonást követően is súlyosan sérti az ülésrendet és ellehetetleníti a FB munkáját.

(3) A felügyelőbizottsági tag, akivel az ülésről történő eltávolítás intézkedést alkalmazzák, köteles az üléstermet haladéktalanul elhagyni.

(4) A felügyelőbizottsági tagnak, akivel az ülésről történő eltávolítás intézkedést alkalmazzák, jogában áll három napon belül fellebbezni a felügyelőbizottsági elnök döntése ellen. A fellebbezésről a FB az első soron következő ülésén dönt.

(5) A FB elnöke elrendelheti az ülés rendjét sértő más résztvevőnek vagy hallgatónak az ülésteremből történő eltávolítását is.

(6) Amennyiben a FB elnöke a jelen cikkely második bekezdésében foglalt intézkedésekkel nem tudja az ülés rendjét fenntartani, a FB ülését megszakítja.

VIII. ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

23.  cikkely

(1) A FB önállóan készíti el az éves ellenőrzési programot és a hozzá kapcsolódó, következő költségvetési évi pénzügyi terv javaslatát, majd ezt egyeztetésre benyújtja a polgármesternek. A FB köteles figyelembe venni a községi költségvetés elkészítésének kijelölt határidőit.

(2) A felügyelőbizottsági tagok javaslatokat tehetnek az elnöknek ellenőrzési eljárás bevezetésére.

24.  cikkely

(1) A FB csak akkor indíthat ellenőrzési eljárást, ha az ilyen ellenőrzést az ellenőrzési program tartalmazza. Amennyiben a FB az ellenőrzési programban nem szereplő ellenőrzést kíván lefolytatni, előzetesen bővítenie kell az ellenőrzési programot. Az ellenőrzési program kibővítését benyújtja a polgármesternek. Az ellenőrzési program kiegészítését és módosítását meg kell indokolni.

(2) A FB az ellenőrzési eljárást a jelen ügyrend, valamint a helyi önkormányzatok pénzügyi és ingatlangazdálkodására vonatkozó előírások szerint vezeti.

(3) Az ellenőrzési eljárásba bevont ügyfél (a továbbiakban: ellenőrzött személy) a közpénzeket, illetve vagyont felhasználó, valamint a közpénzekkel vagy a vagyonnal gazdálkodó, illetve rendelkező személy.

25.  cikkely

(1) Az önkormányzatnál és az önkormányzati szerveknél a FB közvetlen ellenőrzést folytathat.

(2) A FB az üzleti jelentések és zárszámadások, valamint a község és a költségvetési fogyasztó közötti szerződések, szükség esetében pedig további dokumentáció alapján ellenőrzi a költségvetési fogyasztók (közüzemi vállalatok, közintézetek és mások) pénzügyi gazdálkodását.

(3) A FB az ellenőrzést az ellenőrzési eljárásról szóló határozat alapján végzi.

(4) Az ellenőrzés bevezetéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a közpénzfelhasználó (ellenőrzött személy) nevét, székhelyét és tevékenységi területét, az ellenőrzés tartalmát és idejét, valamint az ellenőrzést közvetlenül végző felügyelőbizottsági tag nevét. Amennyiben az adott ellenőrzést több tag végzi, határozattal jelölik ki az ellenőrzés vezetőjét (jelentéskészítő).

(5) A FB az ellenőrzött személyt az ellenőrzési eljárásról, az ellenőrzés bevezetéséről szóló határozattal értesíti.

(6) Az ellenőrzési eljárás során a felelős és ellenőrzött személyek kötelesek az összes szükséges dokumentumot a FB rendelkezésére bocsátani, az ellenőrzési eljárásban részt venni, a megállapításokra válaszolni és megfelelő magyarázatokkal szolgálni. Az ellenőrzést végző felügyelőbizottsági tagnak jogában áll saját hatáskörében a rábízott feladat ellátásához szükséges összes adatot bekérni.

(7) Az ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az minél kisebb mértékben zavarja az ellenőrzött személy munkafolyamatát és ügyvitelét. Az ellenőrzött személy képviselője az ellenőrzés minden pillanatában jelen lehet.

(8) Az ellenőrzés az ellenőrzött személynél, illetve a FB székhelyén folytatható le.

(7) Az ellenőrzés szakmai feladatainak ellátására, a FB javaslatára, a községi tanács által kinevezett szakértő készíthet jelentést, illetve szakvéleményt. A szakértővel a polgármester köt megbízási szerződést.

26.  cikkely

(1) Az ellenőrzés befejezést követően, az ellenőr jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell a törvénybe, és a községi felügyelőbizottsági jelentés kötelező elemeiről szóló szabályzatba foglalt kötelező elemeket.

 (2) Az ellenőrzés egyes feladatainak lebonyolításáról, továbbá az ellenőrzés során történt megállapításokról, értékelésekről és véleményekről a jelentéstevő beszámoló javaslatot készít, amelyet a FB fogad el.

 (3) A beszámoló javaslata nem minősül közérdekű információnak.

27.  cikkely

(1) A FB a beszámoló javaslatát megküldi az ellenőrzött szervnek, amely 15 napon belül reagál a felvetésekre (válaszbeszámoló).

(2) A válaszbeszámoló tartalmazza az ellenőrzött szervnek a válaszát a beszámoló javaslatába foglalt minden olyan megállapításra, amely esetekben az ellenőrzés szabálysértést állapított meg. Amennyiben az ellenőrzött szerv okiratokba foglalt bizonyítékokkal rendelkezik, ezeket mellékeli a válaszbeszámolóhoz.

28.  cikkely

(1) A beszámoló javaslat és az ellenőrzött személy válaszbeszámolója alapján a FB elkészíti az ajánlásokat és javaslatokat tartalmazó beszámolót. A beszámoló a FB végleges okirata, és ezt a beszámoló címében is meg kell jelölni.

(2) A beszámolónak azonos összetevőket kell tartalmaznia, mint a beszámoló javaslatának, illetve az abba foglalt ajánlásoknak és javaslatoknak.

(3) A szabálytalanságokkal kapcsolatos minden egyes megállapításnál fel kell tűntetni az ellenőrzött személynek a válaszbeszámolóba foglalt válaszait is.

(4) A beszámolóban fel kell tűntetni, hogy megállapítások kapcsán, az ellenőrzött személy válaszbeszámolójából a FB melyik indoklásokat fogadta el.

(5) A közérdekű információhoz történő hozzáférésről szóló törvény értelmében, a végleges beszámolót az ellenőrzött személynek, a polgármesternek és a községi tanácsnak kell megküldeni, valamint azt közzé kell tenni a község weboldalán.

29.  cikkely

(1) A megállapításokban az ellenőrzés során feltárt, azt a hiteles állapotot kell bemutatni, amely alapját képezi az értékeléseknek, véleményeknek, valamint ajánlásoknak és javaslatoknak.

(2) A FB az értékeléssel megállapítja, melyik előírások sérültek (szabályos gazdálkodás) és/vagy azt, hogy mennyire felel meg az ellenőrzött személy gazdálkodása az ellenőrzés során alkalmazott mércéknek.

(8)   A vélemény azt tartalmazza, szabályos és/vagy ésszerű volt-e az ellenőrzött szerv gazdálkodása.

(9)   A gazdálkodás akkor szabálytalan, ha az ellenőrzött személy a jogszabályokkal és egyéb okmányokkal (szerződéssel, kollektív szerződéssel, valamint egyéb általános és egyedi okmányokkal) ellentétesen, azaz ezek mellőzésével járt el.

(10)Nem ésszerű gazdálkodásnak minősül a nem gazdaságos és/vagy nem hatékony és /vagy sikertelen gazdálkodás.

(11)Nem gazdaságos a gazdálkodás, ha az ellenőrzött személy kevesebb ráfordítással is elérhette volna az azonos eredményeket.

(12)Nem hatékony a gazdálkodás, ha az ellenőrzött személy azonos ráfordítással nagyobb eredményeket érhetett volna el.

(13)Sikertelen gazdálkodásnak minősül, ha az ellenőrzött személy gazdálkodási céljait nem érte el.

30.  cikkely

(1) Az ajánlások és javaslatok az ellenőrzött személy minőségi gazdálkodását szolgálják. Az ajánlásokat és javaslatokat úgy kell megfogalmazni, hogy azok egyértelműek, megvalósíthatóak és ellenőrizhetőek legyenek.

(2) Az ajánlásoknak és javaslatoknak tartalmazniuk kell a határidőt, amelyig az ellenőrzött szerv felelős személye köteles beszámolni a bizottságnak ezek megvalósulásáról, illetve amennyiben az ajánlásokat és javaslatokat nem veszi figyelembe, ennek megindokolásáról.

31.  cikkely

(1) Amennyiben a FB az ellenőrzött személy ellenőrzése során súlyosabb szabálysértést vagy szabálytalanságot állapított meg, a végleges jelentés elfogadásától számított tizenöt napon belül erről értesítenie kell az illetékes minisztériumot és a számvevőszéket.

 (2) Amennyiben a felügyelőbizottsági megállapítás szerint fennáll az alapos gyanúja, hogy az ellenőrzött, illetve felelős személy szabálysértést vagy bűncselekményt követett el, megállapításairól köteles az illetékes bűnüldözési hatóságot értesíteni.

32.  cikkely

A gazdálkodás során súlyosabb előírás megszegésnek és szabálysértésnek az alábbiak minősülnek:

1. kötelezettségvállalás és költségvetési források kifizetése olyan célokra, amelyeket a költségvetés nem tartalmaz,

2. kötelezettségvállalás és költségvetési források kifizetése olyan mértékben, amely meghaladja a költségvetésben biztosított kereteket,

3. olyan községi pénzügyi és tárgyi vagyon eladása:

-   amelyet nem foglaltak bele a pénzügyi és tárgyi vagyon éves eladási programjába, kivéve azokat az eseteket, amikor az előírások szerint ezeket nem kell a programba foglalni,

-   közvetlen szerződéskötéssel, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény vagy egyéb előírás ezt megengedi,

-   az illetékes szerv elfogadott határozatával ellentétben,

-   olyan közbeszerzés közzétételével, amelynél nem megfelelő közbeszerzési eljárást alkalmazott.

4. a Felügyelőbizottságnak a gazdálkodással kapcsolatos figyelmeztetéseinek a kijelölt határidőn belül történő mellőzése,

5. az előírásoknak egyéb, a FB mérlegelése és indokolása szerint, súlyosabbnak minősülő megsértése.

33.  cikkely

(1) Az ellenőrzött személyek kötelesek tiszteletben tartatni a FB véleményét, ajánlásait és javaslatait. A polgármester és a községi költségvetési fogyasztók kötelesek megvitatni a FB végleges jelentéseit, valamint saját hatáskörükben figyelembe venni a FB ajánlásait és javaslatait.

34.  cikkely

A FB köteles a polgármesternek és a községi tanácsnak benyújtani az éves tevékenységi és pénzfelhasználási beszámolót, és évente legalább egyszer beszámolni a bizottság tevékenységéről, továbbá ismertetni a saját munkaterületével kapcsolatos fontos megállapításokat, és megoldásokat javasolni a hatékonyabb gazdálkodás érdekében.

IX. A FB TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES FORRÁSOK

35.  cikkely

(1) A FB munkájához szükséges forrásokat a községi költségvetés elkülönített költségsoron biztosítja. A források felhasználására a polgármester gondnokot nevez ki.

(2) A FB munkájához szükséges források, az éves ellenőrzési program alapján elkészített pénzügyi tervben, az elfogadott községi költségvetéssel összhangban kerülnek kijelölésre.

(3)  A FB munkájához szükséges forrásokkal a polgármester rendelkezik. A polgármester a rendelkezés jogát a FB elnökére ruházhatja.

36.  cikkely

A felügyelőbizottsági tagokat a felügyelőbizottsági, illetve amikor a FB hatáskörébe tartozó dolgokról dönt, a községi tanács ülésein való részvételért ülésdíj, továbbá az ellenőrzés előkészítéséért és lebonyolításáért, valamint a FB részére egyéb feladatok teljesítéséért pedig pótlék illeti meg.

X. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37.  cikkely

Az Ügyrend elfogadása az összes felügyelőbizottsági tag szavazattöbbségével történik.

38.  cikkely

A FB tevékenységével kapcsolatos minden olyan kérdésben és ügyben, amelyekről a jelen Ügyrend nem rendelkezik, a községi alapszabály és a községi tanács ügyrendje alkalmazandó.

39.  cikkely

Jelen ügyrend a Dobronak Község Hivatalos Közleményeiben történő közzététel másnapján lép hatályba.

A jelen ügyrend hatálybalépésével hatályát veszíti Dobronak Község Felügyelőbizottságának 2012. 05. 29-ei keltezésű, 033-2/2012-1-es számú Ügyrendje.

Szám: 030-0009/2015-1

Dátum: 2015. 09. 28.