Na podlagi določb VI. poglavja Zakona o stavbnih zemljiščih (Uradni list SRS, št. 18/84, 32/85 – popr., 33/89, Uradni list RS, št. 24/92 – odl. US, 44/97 – ZSZ in 101/13 – ZDavNepr), 218., 218.a, 218.b, 218.c, 218.d člena Zakona o graditvi objektov (Uradni list RS, št. 102/04 – uradno prečiščeno besedilo, 14/05 – popr., 92/05 – ZJC-B, 93/05 – ZVMS, 111/05 – odl. US, 126/07, 108/09, 61/10 – ZRud-1, 20/11 – odl. US, 57/12, 101/13 – ZDavNepr, 110/13 in 19/15), 59. člena  Zakona o izvrševanju proračunov Republike Slovenije za leti 2017 in 2018 (Uradni list RS, št. 80/16 in 33/17) ter na podlagi 16. člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list, RS št. 35/07, 2/09, 66/10 in Uradne objave Občine Dobrovnik 2/2016) je Občinski svet Občine Dobrovnik na 26. redni seji dne 14.12.2017 sprejel

ODLOK

O nadomestilu za uporabo stavbnega zemljišča na območju Občine Dobrovnik

SPLOŠNA DOLOČILA

1. člen

Ta odlok določa območja, na katerih se v Občini Dobrovnik plačuje nadomestilo za uporabo stavbnega zemljišča (v nadaljevanju: nadomestilo), vrste zemljišč,  zavezance za plačilo, merila za določitev višine nadomestila, merila za popolno ali delno oprostitev plačila nadomestila in kazenske določbe.

OBMOČJE ZA PLAČILO NADOMESTILA

2. člen

Nadomestilo se plačuje za nezazidana in zazidana stavbna zemljišča na celotnem območju Občine Dobrovnik, ki izpolnjujejo naslednje pogoje:

-    dostop do zemljišča po javni cesti,

-    možnost priključitve na električno energijo,

-    možnost priključitve na javni vodovod,

-    možnost priključitve na kanalizacijsko omrežje, ali če je dovoljena gradnja greznic oziroma malih čistilnih naprav.

VRSTE ZEMLJIŠČ ZA KATERE SE ODMERJA NADOMESTILO

3. člen

Nadomestilo za uporabo stavbnega zemljišča se plačuje za zazidana in nezazidana stavbna zemljišča.

V primeru nelegalne gradnje plačevanje nadomestila za zazidano stavbno zemljišče ne vpliva na njegovo legalizacijo oziroma na izdajo in izvršitev inšpekcijskega ukrepa.

Obveznost plačevanja nadomestila za zazidano stavbno zemljišče preneha, ko se stavba oziroma del stavbe, ki je bil zgrajen brez gradbenega dovoljenja, odstrani in vzpostavi prejšnje stanje in ko investitor oziroma lastnik zemljišča, na katerem je stala takšna stavba oziroma del stavbe, to dejstvo sporoči občini, ter novo stanje evidentira na Geodetski upravi. Hkrati pa se uvede obveznost plačevanja nadomestila za nezazidano stavbno zemljišče, če leži takšno zemljišče na območju, za katerega je občina določila, da se na njem plačuje takšno nadomestilo in izpolnjuje vse pogoje navedene v 5. členu tega odloka.

Če pa se za stavbo oziroma del stavbe, ki je bil zgrajen brez gradbenega dovoljenja, pridobi gradbeno dovoljenje oziroma se takšna gradnja legalizira, se takšna gradnja ne šteje za novo gradnjo in se zato s plačevanjem nadomestila za uporabo zazidanega stavbnega zemljišča nadaljuje.

4. člen

Zazidana stavbna zemljišča so:

tiste zemljiške parcele ali njihovi deli, na katerih je zgrajena oziroma se na podlagi dokončnega gradbenega dovoljenja gradi katera koli vrsta stavbe ali gradbeni inženirski objekt, ki ni objekt gospodarske javne infrastrukture.

Če objekt, ki ni objekt gospodarske javne infrastrukture nima določene gradbene parcele se do njene določitve šteje, da je pozidano stavbno zemljišče fundus objekta pomnožen z 1,5 - kratnikom fundusa. Preostali del zemljišča se šteje za nezazidano stavbno zemljišče, če izpolnjuje vse pogoje iz 5. člena tega odloka.

Za določitev površine zazidanega stavbnega zemljišča se uporabljajo uradni podatki Geodetske uprave Republike Slovenije (v nadaljevanju: GURS), ki se nanašajo na stavbe oziroma dele stavb (Register nepremičnin – površina dela stavbe zmanjšana za odprte prostore).

Dejanska raba stavbe ali dela stavbe se določi na osnovi uradnih podatkov GURS, ki se nanašajo na dejansko rabo stavbe ali dela stavbe.

Kot pozidana stavbna zemljišča štejejo tudi zunanja zemljišča, ki so funkcionalno povezana s poslovnimi oziroma proizvodnimi stavbami in so v naravi zunanje manipulativne površine, zunanja skladišča, zunanja parkirišča, delavnice na prostem in podobno – druga stavbna zemljišča.

Če v uradnih evidencah ni ustreznega podatka glede na zgornje alineje tega člena, je pomanjkljiv ali ni pravilen, občinska uprava ali zavezanec sam o tem obvesti Območno enoto GURS, da pridobi te podatke. Do pridobitve podatkov s strani GURS, Občina lahko uporablja podatke iz drugih uradnih evidenc, ki so ji na voljo (projekti za pridobitev gradbenega dovoljenja, podatki za izdajo odločbe o plačilu komunalnega prispevka, ortofoto posnetkov). Občina lahko tudi pozove lastnika objekta, da sporoči pravilne podatke. Postopek uskladitve podatkov se izpelje skladno s predpisi, ki urejajo evidentiranje nepremičnin.

5. člen

Nezazidana stavbna zemljišča so:

tiste zemljiške parcele, ali deli parcel, za katere je z izvedbenim prostorskim aktom določeno, da je na njih dopustna gradnja določene vrste objekta ali objektov, ki niso objekti gospodarske javne infrastrukture, niso namenjeni za gradnjo objektov za potrebe zdravstva, socialnega in otroškega varstva, šolstva, kulture, športa in javne uprave. Zanje mora biti  zagotovljena oskrba s pitno vodo iz javnega omrežja, električno energijo, odvajanje odplak in odstranjevanje odpadkov ter dostop na javno cesto. Za odvajanje odplak se štejejo tudi območja na katerih je dovoljena gradnja greznic in malih čistilnih naprav.

Če zazidano stavbno zemljišče nima določene gradbene parcele se nezazidani del stavbnega zemljišča določi tako, da se od površine parcele odšteje fundus objekta pomnožen s faktorjem 1,5 in sicer za objekte, ki niso objekti javne gospodarske infrastrukture in izpolnjujejo vse zahteve prvega odstavka tega člena.

Ne glede na določbe tega člena, se kot nezazidano stavbno zemljišče štejejo tudi zemljiške parcele, za katere je s prostorsko izvedbenim aktom določeno, da so namenjene za površinsko izkoriščanje mineralnih surovin, če: 

-    je s prostorsko izvedbenim aktom določeno, da se po opustitvi izkoriščanja na njih izvede sanacija tako, da se namenijo za gradnjo,

-    je za takšno izkoriščanje na njih že podeljena koncesija, vendar se z izkoriščanjem na njih še ni začelo;

-    se je z izkoriščanjem na njih že prenehalo in je s prostorsko izvedbenim aktom določeno, da se po opustitvi izkoriščanja izvede sanacija tako, da se vzpostavi prejšnje stanje oziroma da se na njih uredijo kmetijska zemljišča ali gozd, takšna sanacija pa še ni izvedena.

Površina nezazidanega stavbnega zemljišča se določi glede na površino parcele ali dela parcele, ki ustreza pogojem iz tega člena.

6. člen

ZAVEZANCI ZA PLAČILO NUSZ

Nadomestilo mora plačevati neposredni uporabnik zemljišča, stavbe ali dela stavbe, oziroma lastnik.

Lastništvo se izkazuje z vpisom lastninske pravice v zemljiško knjigo ali na osnovi pravnega akta s katerim oseba ali pravna oseba dokazuje, da je pridobila lastninske pravice (pogodba, zakon, odločba).

Pravico uporabe fizična ali pravna oseba dokazuje z najemno, zakupno, služnostno pogodbo ali drugim aktom, ki dokazuje, da ima pravico uporabe stavbnega zemljišča.

MERILA ZA DOLOČITEV VIŠINE NUSZ

7. člen

Merila za določitev višine nadomestila so:

-    lega stavbnega zemljišča

-    dejanska raba zemljišča

-    opremljenosti zemljišča s komunalno infrastrukturo.

8. člen

Lega stavbnega zemljišča:

Celotno območje Občine Dobrovnik je razdeljeno na 3 območja:

V I območje spadajo stavbna zemljišča v naselju Dobrovnik, Strehovci in Žitkovci,

V II območje spadajo stavbna zemljišča na območju strnjene stanovanjske gradnje na območju goric (oznaka v OPN – »SS«),

V III območje spadajo stavbna zemljišča na območju goric namenjenem gradnji počitniških objektov (oznaka v OPN-»SP«).

Osnova za določitev območij je občinski prostorski načrt.

Grafični prikaz območij je v Prilogi št.1 tega odloka.

9. člen

Dejanska raba zemljišč

Nadomestilo za zazidana stavbna zemljišča se plačuje za objekte in dele stavb z naslednjo dejansko rabo:

10. člen

Nezazidana stavbna zemljišča

Za nezazidana stavbna zemljišča se štejejo zemljišča določena glede na podrobno namensko rabo zemljišč iz občinskih planskih aktov. Pri nezazidanih stavbnih zemljiščih se za posamezno nezazidano stavbno zemljišče upošteva največ 1500 m².

Nezazidana stavbna zemljišča se točkujejo enotno ne glede na območje in sicer:

-    za stanovanjski namen:           50 točk,

-    za poslovni namen:               400 točk

11. člen

Komunalna opremljenost stavbnih zemljišč:

Šteje se, da ima stavbno zemljišče možnost priključka na vodovod, kanalizacijo, če obstaja tudi dejanska možnost priključitve in koriščenja komunalne infrastrukture. O možnosti dejanske priključitve daje soglasje upravljavec posamezne infrastrukture.

Pri drugih poslovnih površinah iz 9 člena in nezazidanih stavbnih zemljiščih iz 10. člena  se komunalna oprema ne točkuje.

12. člen

Določitev višine nadomestila

Mesečna višina nadomestila se izračuna tako, da se medsebojno pomnožijo:

-    površina stavbnega zemljišča izražena v m²,

-    s seštevkom točk glede na dejansko rabo zemljišča in skupnim številom točk glede na komunalno opremo – razen pri izračunu nadomestila za druga stavbna zemljišča in nezazidana stavbna zemljišča,

-    vrednostjo točke.

13. člen

Določevanje vrednost vrednosti točke

Vrednost točke v letu 2018 znaša za zazidana stavbna zemljišča 0,000253 EUR/m2 in za nezazidana stavbna zemljišča 0,0000557 EUR/m2.

Vrednost točke za odmerno leto se z ugotovitvenim sklepom župana letno revalorizira s količnikom, ugotovljenim na podlagi letnega indeksa rasti cen življenjskih potrebščin po podatkih Statističnega urada RS, za obdobje pred letom za katero se nadomestilo odmerja, če je količnik večji od ena. Ugotovitveni sklep se objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik.

V primeru drugačne določitve vrednosti točke, kot je določena v prejšnjem odstavku, novo vrednost točke določi Občinski svet Občine Dobrovnik, na predlog župana.

14. člen

Odmera nadomestila

Nadomestilo za uporabo stavbnega zemljišča se odmeri za vsak odmerni predmet posebej.

Odločbo za plačilo nadomestila izda ministrstvo pristojno za finance, ki tudi poskrbi za izterjavo plačila.

Osnova za izdajo odločb so podatki, ki jih vsako leto posreduje občinska uprava.

Plačilo nadomestila zavezanci plačujejo v skladu s predpisi o davčnem postopku.

Postopek pritožbe na odločbo za plačilo nadomestila se izvede v skladu s predpisi o davčnem postopku.

15. člen

Oprostitve plačila nadomestila

Nadomestilo se ne plačuje za:

-    Zemljišče, ki se uporablja za potrebe obrambe RS in zemljišča, ki so trajno namenjena za potrebe reševanja in zaščite,

-    Za objekte tujih držav, ki so v uporabi kot diplomatska ali konzularna predstavništva ali v njih stanuje njihovo osebje,

-    Za objekte mednarodnih in meddržavnih organizacij, ki jih uporabljajo te organizacije ali v njih stanuje njihovo osebje, če ni v mednarodnem sporazumu drugače določeno,

-    Za sakralne objekte v katerih verske skupnosti opravljajo verske obrede,

Za oprostitev plačila  lahko zaprosi zavezanec v naslednjih primerih:

-    za dobo 5 let občan, ki je kupil novo stanovanje kot posamezen del stavbe, ki je zgradil, dozidal ali nadzidal družinsko stanovanjsko hišo, če je v ceni stanovanja ali družinske hiše ali neposredno plačal komunalni prispevek. Oprostitev začne teči z dnem začetka uporabe stanovanjske hiše ali posameznega dela stanovanjskega objekta. Kar zavezanec dokazuje s potrdilom upravne enote o prijavi stalnega bivališča na naslovu, ki je predmet oprostitve,

-    zavezanec, ki prejema socialno podporo,

-    Zavezanec katerega skupni mesečni prejemki na družinskega člana ne presegajo zajamčenega osebnega dohodka kot minimalnega zneska, ki zagotavlja materialno in socialno varnost,

-    zavezanec, katerega objekt je trajno neuporaben zaradi požara, poplave ali druge naravne nesreče in to lahko dokaže z ustreznim potrdilom. Oprostitev velja za obdobje, ko objekta ni mogoče uporabljati. To obdobje pa ne sme biti krajše od 3 mesecev in ne daljše od 12 mesecev. Za podaljšanje oprostitve iz tega naslova mora zavezanec predložiti ustrezno dokumentacijo na osnovi katere je jasno razviden potreben čas za obnovo objekta.

Zavezanci morajo vlogo za oprostitev vložiti za tekoče leto odmere do 28. 2., sicer začnejo odobrene vloge veljati za naslednje odmerno leto.

16. člen

Vzdrževanje podatkov za NUSZ

Podatke za odmero nadomestila vzdržuje občinska uprava Občine Dobrovnik na osnovi uradnih podatkov in lastnih evidenc.

Vse spremembe podatkov, ki vplivajo na določevanje odmere nadomestila  morajo zavezanci sporočiti Občini Dobrovnik najkasneje 15 dni od nastanka spremembe.  Za tekoče odmerno leto se lahko upoštevajo le spremembe, ki bodo sporočene do 28.02. tekočega leta, naknadne spremembe se bodo upoštevale za odmero v naslednjem letu.

17. člen

Kazenske določbe

Z denarno kaznijo 300 EUR se kaznuje za prekršek fizična oseba ki:

-    ne sporoči pristojnemu organu podatkov, ki so mu potrebni za odmero nadomestila,

-    ne prijavi sprememb v 15 dneh od dneva nastanka sprememb,

-    prijavi napačne podatke.

Z denarno kaznijo 2500 EUR se kaznuje za prekršek pravna oseba in z denarno kaznijo v višini 300 EUR se kaznuje odgovorna oseba, ki:

-    ne sporoči pristojnemu organu podatkov, ki so mu potrebni za odmero nadomestila,

-    ne prijavi sprememb v 15 dneh od dneva nastanka sprememb

-    prijavi napačne podatke.

PREHODNE DOLOČBE

18. člen

Z dnem uveljavitve tega odloka preneha veljati Odlok o nadomestilu za uporabo stavbnega zemljišča v Občini Dobrovnik (Uradne objave Občine Dobrovnik, št. 2/2007).

19. člen

Ta odlok začne veljati naslednji dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik, izvajati pa se začne s 1.1.2018.

Številka: 030-0001/2014-117/2017

Datum: 14.12.2017

                                                                                         Župan - Polgármester

 Odlok o spremembah in dopolnitvah Odloka o nadomestilu za uporabo stavbnega zemljišča na območju Občine Dobrovnik (Uradne objave Občine Dobrovnik, št. 7/2019) vsebuje naslednjo prehodno in končno določbo:

2. člen

Ta odlok začne veljati naslednji dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik, izvajati pa se začne s 1.1.2020.

Az építőtelkekről szóló törvény (UL SRS, 18/84, 32/85 – javít., 33/89, UL RS, 24/92 – AB határozat., 44/97 – ZSZ és 101/13 – ZDavNepr) VI. fejezetének rendelkezései, A Létesítmények építéséről szóló törvény (UL RS, 102/04 – hivatalos végleges változat, 14/05 – javít., 92/05 – ZJC-B, 93/05 – ZVMS, 111/05 – AB határozat, 126/07, 108/09, 61/10 – ZRud-1, 20/11 – AB határozat, 57/12, 101/13 – ZDavNepr, 110/13 és 19/15)  218., 218.a, 218.b, 218.c, 218.d cikkei, a Szlovén Köztársaság költségvetésének megvalósításáról szóló 2017-es és 2018-as évi törvény (UL RS, 80/16 és 33/17) 59. cikke és Dobronak Község Alapszabályának (UL RS, 35/07, 2/09, 66/10 és Dobronak Község Hivatalos Közleményei 2/2016) 16. cikke alapján, Dobronak Község Községi Tanácsának 2017.12.14.-ai, 26. rendes ülésén elfogadásra került az alábbi

RENDELET

Dobronak Község telekadójának díjszabásáról

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.  cikk

Jelen rendelet jelöli ki azokat a területeket, amelyeken Dobronak Községben telekadót kell fizetni (a továbbiakban: telekadó), a földterületek fajtáját, a fizetésre kötelezetteket, a telekadó mértéke kijelölésének kritériumait, a telekadó fizetése aluli részbeni vagy teljes felmentés feltételeit, és a büntetési rendelkezéseket.

A DÍJFIZETÉS TERÜLETI HATÁLYA

2.  cikk

Telekadó fizetési díjkötelezettség Dobronak Község teljes területén, minden olyan beépítetlen vagy beépített telekre vonatkozik, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

-    közútról elérhető telek,

-    adott az áramszolgáltatásra történő rákapcsolási lehetőség,

-    adott a nyilvános vízvezetékre történő rákapcsolási lehetőség,

-    adott a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákapcsolási lehetőség, illetve engedélyezett a derítők építése, vagy kisméretű tisztítóberendezések telepítése.

A DÍJFIZETÉSRE KÖTELEZETT FÖLDTERÜLETEK

3.  cikk

Telekadó fizetési díjkötelezettség vonatkozik minden beépített és beépítetlen építőtelekre.

Illegális építkezés esetében a beépített telekre kivetett telekadó befizetése nem mentesít az építménylegalizálási kötelezettség, illetve a felügyeleti hatósági intézkedés alól.

A beépített telekre kivetett telekadó fizetési kötelezettség megszűnik, ha az építési engedély nélkül felépített épület vagy épületrész eltávolításra kerül és visszaáll az eredeti állapot, és a beruházó, illetve annak a földterületnek a tulajdonosa, amelyen az engedély nélkül létesített épület vagy épületrész állt, az eltávolítás tényéről értesíti a községet, valamint a geodéziai hivatalban bejegyezteti az új állapotot. Ugyanakkor, amennyiben a földterület azon a területen fekszik, amelyre vonatkozóan a község elrendelte a díjfizetési kötelezettséget, és megfelel a jelen rendelet 5. cikkébe foglaltaknak, hatályba lép a beépítetlen építési területre vonatkozó telekadó fizetési kötelezettség.

Amennyiben viszont az építési engedély nélkül épített épületre vagy épületrészre megtörténik az építési engedély beszerzése, illetve az ilyen építkezés legalizálása, az építkezés nem minősül új építkezésnek, és a beépített építési telkekre vonatkozó telekadó fizetési kötelezettség továbbra is fennmarad.

4.  cikk

Beépített építőteleknek az alábbiak minősülnek:

azok a telkek, illetve telekrészek, amelyeken bármilyen, nem közüzemi infrastruktúrának minősülő épület áll, illetve hatályos végleges építési engedély alapján bármilyen típusú épület vagy mérnöki létesítmény építése folyik.

Amennyiben a nem közüzemi infrastruktúrának minősülő létesítmény esetében nincs kijelölt építőtelek, ennek kijelöléséig a telek méretei úgy kerülnek kijelölésre, hogy a létesítmény alapját az alap 1,5-szeresével kell megszorozni. Amennyiben teljesülnek a jelen rendelet 5. cikkébe foglalt feltételek, a fennmaradó területrész beépítetlen építőteleknek minősül.

A beépített építőtelek területének meghatározása a Szlovén Köztársaság Geodéziai Hivatalának (a továbbiakban: GURS), az épületre, illetve épületrészre vonatkozó adatai (Ingatlan nyilvántartás – az épületrész területe a nyitott helyiségek területével csökkentve) alapján történik.

Az épület, illetve épületrész tényleges rendeltetésének meghatározása, az épületre, illetve épületrészre vonatkozó, hivatalos GURS adatok alapján történik.

Beépített építési telkeknek minősülnek azok a külterületi területek is, amelyek funkcionálisan kapcsolódnak az üzleti vagy termelési létesítményekhez, és természetben felvonulási területként, külső raktárként, külső parkolóként, szabadtéri műhelyekként funkcionálnak, illetve hasonló – egyéb építési teleknek minősülnek.

Amennyiben a hivatalos nyilvántartásoknak nem áll rendelkezésre megfelelő adat a jelen cikk fenti bekezdésébe foglaltakhoz, illetve az adat hiányos vagy hibás, a községi hivatal vagy maga a kötelezett erről értesíti a GURS területi egységét, hogy az beszerezze a szükséges adatokat. Az adatoknak a GURS általi beszerzéséig, a Község a rendelkezésére álló egyéb hivatalos nyilvántartások adatait használhatja (építési engedély kiadási kérelme, kommunális járulék kiszabására vonatkozó kérelem, ortofotó felvételek). A Község felszólíthatja a létesítmény tulajdonosát a helyes adatok szolgáltatására. Az adategyeztetési eljárás az ingatlanok nyilvántartására vonatkozó jogszabályok szerint történik.

5.  cikk

Beépítetlen építőteleknek az alábbiak minősülnek:

- azok a telkek vagy telekrészek, amelyekre vonatkozóan a községi területrendezési terv szerint megengedett bizonyos létesítmények építése, illetve nem közüzemi infrastrukturális létesítménynek, nem egészségügyi, szociális vagy gyermekvédelmi, oktatási, kulturális, sport és közigazgatási célúnak minősülő létesítmények építése. Ezek esetében biztosítani kell a nyilvános vízvezetékből történő ivóvíz ellátást, az áramellátást, a szennyvízelvezetést és a hulladék elszállítását, valamint a közút elérhetőségét. A szennyvízelvezetés azokon a területeken is teljesültnek minősül, ahol a derítők és a kisméretű tisztítóberendezések építése engedélyezett.

Amennyiben az építménytelek nem rendelkezik kijelölt építőtelekkel, a beépítetlen telekrész kijelölése úgy történik, hogy a telek alapterületéből le kell vonni a létesítménynek az 1,5-ös szorzóval megnövelt alapterületét, éspedig azon létesítményekre vonatkozóan, amelyek nem minősülnek közüzemi infrastrukturális létesítménynek és megfelelnek a jelen cikk első bekezdésébe foglalt minden feltételnek.

Tekintet nélkül a jelen cikk rendelkezéseire, beépítetlen építményteleknek minősülnek azok a telkek is, amelyek a területrendezési terv szerint ásványi anyagok felszíni bányászását szolgálják, amennyiben:

-    a területrendezési terv szerint a bányászás befejezését követően, szanálás után, építési célú telkek lesznek,

-    ilyen használatra már koncesszióval rendelkeznek, viszont kihasználásuk még nem kezdődött el,

-    kihasználásuk már megszűnt, és a területrendezési terv értelmében, a kihasználás befejezését követően oly módon kell szanálni őket, hogy helyreáll az eredeti állapotuk, illetve rajtuk mezőgazdasági földterületek vagy erdő lesz, viszont a szanálás még nem történt meg.

A beépítetlen építménytelek területét a jelen cikk feltételeinek megfelelően, a telek vagy telekrész arányában kell meghatározni.

6.  cikk

TELEKADÓ FIZETÉSI KÖTELEZETTEK

A telekadó fizetése a földterület, épület vagy épületrész közvetlen használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

A tulajdonjogot a telekkönyvi bejegyzéssel, vagy olyan okirattal kell bizonyítani, amelyből egyértelműen megállapítható a tulajdonjog megszerzése (szerződés, törvény, határozat).

A természetes vagy jogi személy a használati jogot bérleti vagy szolgalmi szerződéssel, illetve egyéb olyan okirattal bizonyítja, amely szerint egyértelműen megállapítható a telekhasználati jog.

A TELEKADÓ DÍJSZABÁSÁNAK MÉRCÉI

7.  cikk

A telekadó díjszabásának mércéi az alábbiak:

-    az építési telek fekvése

-    a terület tényleges használati rendeltetése

-    a terület közművekkel való felszereltsége.

8.  cikk

Az építési telek fekvése:

Dobronak Község teljes területe 3 területre van felosztva:

Az I. területhez a Dobronak, Strehovci és Zsitkóc településen lévő építési telkek tartoznak.  

A II. területhez a szőlőhegyen lévő sűrűn lakott térségben lévő építőtelkek tartoznak (jelölés a községi területrendezési tervben – „SS”),

A III. területhez a szőlőhegyen található, üdülőlétesítmények építésére kijelölt építőtelkek tartoznak (jelölés a községi területrendezési tervben – „SP”).

A területek kijelölésének alapját a községi területrendezési terv képezi.

A területek térképkivonata a jelen rendelet 1. sz. mellékletében található.

9.  cikk

A földterületek tényleges használati célja

Díjkötelesek az alábbi használatú beépítetési területeken lévő létesítmények és építményrészek:

10.       cikk

Beépítetlen építőtelkek

Beépítetlen építményteleknek minősülnek a községi tervdokumentumokba foglalt, tényleges rendeltetés alapján kijelölt földterületek. Beépítetlen építménytelek esetében, egy beépítetlen teleknek legfeljebb 1500 m² minősül.

A beépítetlen építőtelkek pontozása területtől függetlenül, egységesen történik, éspedig:

-    Lakáscélú telek:        50 pont,

-    üzleti célú telek:       400 pont

11.       cikk

Építőtelkek közműellátottsága:

Az építménytelek esetében akkor adott a vízvezetékre, szennyvízcsatornára történő rákapcsolás lehetősége, ha ténylegesen adottak a feltételek a rákapcsolásra és a közüzemi infrastruktúra használatára.  A tényleges rákapcsolási lehetőségről az adott infrastruktúra üzemeltetője ad jóváhagyást.

A 9. cikk egyéb üzleti területei és a 10. cikkbe foglalt beépítetlen építménytelkek esetében a közműberendezés pontozása nem alkalmazandó. 

12.       cikk

Díjszabás mértékének kiszámítása

A havi díjfizetési kötelezettség kiszámítása úgy történik, hogy megszorozzuk:

-    az építménytelek négyzetméterben kifejezett területét,

-    a terület tényleges használatáért járó pontok összegével és a közműellátottságért járó pontok összegével – az egyéb építménytelkek és beépítetlen építménytelkek esetében történő számítás kivételével,

-    a pontértékkel.

13.       cikk

Pontérték meghatározása

A 2018-as évben a beépített építménytelek pontértéke 0,000253 EUR/m2 a beépítetlen építménytelek esetében pedig 0,0000557 EUR/m2.

Az adott évre vonatkozóan, a polgármester határozati megállapítása alapján, a pontérték a Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatalának, a fogyasztási cikkek előző évi árindexe alapján megállapított szorzóval szorozva kerül megállapításra, amennyiben a szorzó értéke egynél magasabb. A határozati megállapítást Dobronak Község Hivatalos Közleményeiben kell közzétenni.

A pontértéknek az előző bekezdésbe foglaltaktól eltérő megállapítása esetében, az új pontértéket, a polgármester javaslatára, Dobronak Község Községi Tanácsa határozza meg.

14.       cikk

Díjkötelezettség kivetése

Az építménytelekre a telekadó kivetése minden kivetési létesítményre külön történik.

A telekadó kivetésével kapcsolatos határozatot, a pénzügyekért felelő minisztérium bocsátja ki, amely a fizetés elmaradása esetében a végrehajtó hatóság is.

A határozat alapját a községi hivatal által évente beküldött adatok képezik.

A telekadót a fizetésre kötelezettek az adózási eljárásról szóló jogszabályokkal összhangban fizetik.

A telekhasználati díj fizetéséről szóló határozattal szembeni fellebbezési eljárást az adózási eljárási eljárással összhangban kell lefolytatni.

15.       cikk

A díjfizetési kötelezettség aluli felmentés

Nem terheli telekadó az alábbi eseteket:

-    a Szlovén Köztársaság által védelmi célokra használt területek, és tartósan mentési és védelmi célokat szolgáló területek,

-    külföldi államok diplomáciai- vagy konzuli célra használt létesítmények, illetve amelyekben ezek személyzete lakik,

-    nemzetközi és államközi szerveztek által használt épületek, illetve amelyekben ezek személyzete lakik, ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik,

-    azok a szakrális épületek, amelyekben a vallási közösségek vallási szertartásokat végeznek.

Fizetési alóli felmentésért a fizetésre kötelezett az alábbi esetekben folyamodhat:

-    5 év időtartamra az a polgár, aki új lakrészt vásárolt az épületben, családi házat épített, bővített, amennyiben a lakás, illetve családi ház árában vagy közvetlenül befizette a kommunális járulékot. A felmentés a lakóház, illetve létesítmény lakrésze használatba vételének napjával kezdődik, amit a fizetésre kötelezett az illetékes hatóságnál történő állandó lakcím bejelentési igazolással igazol,

-    a szociális támogatásban részesülő fizetésre kötelezett,

-    a fizetésre kötelezett, akinél az egy családtagra eső havi összjövedelem nem haladja meg a garantált személyi jövedelem összegét, mint az anyagi és szociális biztonságot biztosító minimális összeget,

-    a fizetési kötelezett, akinek létesítménye tartósan lakhatatlanná válik tűzeset, árvíz vagy más elemi csapás miatt, és ezt megfelelő igazolással tudja bizonyítani. A felmentés arra az időszakra vonatkozik, amikor a létesítmény nem használható. Ez az időszak nem lehet rövidebb 3 hónapnál, illetve hosszabb 12 hónapnál. Ezen a jogcímen történő felmentés meghosszabbítási igénye esetében, a fizetésre kötelezettnek be kell nyújtania a megfelelő dokumentációt, amelyből egyértelműen megállapítható a létesítmény felújításához szükséges idő.

A fizetésre kötelezetteknek a folyó kivetési évre szóló felmentési kérelmet február 28-ig kell benyújtaniuk, ellenkező esetben a jóváhagyott beadványok a következő kivetési évben lépnek hatályba.

16.       cikk

A telekadóval kapcsolatos adatok kezelése

A telekadó kivetésével kapcsolatos adatokat, a hivatalos adatok és saját nyilvántartásai alapján, Dobronak Község községi hivatala kezeli.

A telekadó kivetésére hatással lévő adatok változásáról a fizetésre kötelezettek, legkésőbb a változás bekövetkezését követő 15 nap alatt kötelesek tájékoztatni Dobronak Községet. A folyó kivetési évben csak a folyó év február 28-ig beküldött adatmódosításokat lehet figyelembe venni, az utólag megküldött változások a következő évi kivetésnél veszik figyelembe.

17.       cikk

Büntetőrendelkezések

300 EUR pénzbírsággal sújtható a természetes személy, amennyiben:

-    nem juttatja el az illetékes hivatalhoz a háztelekadó kivetéséhez szükséges adatokat,

-    15 napon belül nem közli az esetleges változásokat,

-    hibás adatokat nyújt be.

2500 EUR pénzbírsággal sújtható a jogi személy és a 300 EUR bírsággal sújtható annak felelős képviselője, amennyiben:

-    nem juttatja el az illetékes hivatalhoz a háztelekadó kivetéséhez szükséges adatokat,

-    15 napon belül nem közli az esetleges változásokat,

-    hibás adatokat nyújt be.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

18.       cikk

Jelen rendelet hatályba lépésével, hatályát veszíti a Dobronak Községre vonatkozó, háztelekadóról szóló rendelet (Dobronak Község Hivatalos Közleményei 2/2007).

19.       cikk

Jelen rendelet, a Dobronak Község Hivatalos Közleményeiben való közzétételt másnapján lép hatályba, és 2018. 1.1-től alkalmazandó.                          

Iktatószám: 030-0001/2014-117/2017

Dátum: 2017.12.14

Župan - Polgármester

Marjan Kardinar