Na podlagi 119. člena v povezavi s 115. členom Zakona o urejanju prostora (Uradni list RS, št. 61/17), 21. in 29. člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 94/07 – UPB, 76/08, 79/09, 51/10, 40/12 – ZUJF, 14/15 – ZUUJFO, 11/18 – ZSPDSLS-1, 30/18, 61/20 – ZIUZEOP-A in 80/20 – ZIUOOPE) ter 16. člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list RS, št. 35/07, 2/09 in 66/10 ter Uradne objave Občine Dobrovnik, št. 2/16) je Občinski svet Občine Dobrovnik na 25. seji dne 17. 05. 2021 sprejel

ODLOK

o občinskem podrobnem prostorskem načrtu za enoto urejanja prostora DO 21 za širitev gramoznice

1  UVODNE DOLOČBE

1. člen

(predmet odloka)

S tem odlokom se sprejme Občinski podrobni prostorski načrt za enoto urejanja prostora DO 21 za širitev gramoznice (v nadaljnjem besedilu: občinski podrobni prostorski načrt).

2. člen

(vsebina odloka)

Ta odlok določa območje občinskega podrobnega prostorskega načrta, prostorsko ureditev, ki je načrtovana z občinskim podrobnim prostorskim načrtom, umestitev načrtovane ureditve v prostor, zasnovo projektnih rešitev in pogojev glede priključevanja objektov na gospodarsko javno infrastrukturo in grajeno javno dobro, rešitve in ukrepe za celostno ohranjanje kulturne dediščine, rešitve in ukrepe za varovanje okolja, naravnih virov ter ohranjanja narave, rešitve in ukrepe za obrambo ter varstvo pred naravnimi in drugimi nesrečami, vključno z varstvom pred požarom, etapnost izvedbe prostorske ureditve, velikost dopustnih odstopanj od funkcionalnih, oblikovalskih in tehničnih rešitev, druge pogoje in zahteve za izvajanje občinskega podrobnega prostorskega načrta ter usmeritve za določitev meril in pogojev po prenehanju veljavnosti občinskega podrobnega prostorskega načrta.

3. člen

(vsebina občinskega podrobnega prostorskega načrta)

(1) Občinski podrobni prostorski načrt vsebuje tekstualni in grafični del.

(2) Tekstualni del občinskega podrobnega prostorskega načrta vsebuje besedilo odloka.

(3) Grafični del občinskega podrobnega prostorskega načrta vsebuje naslednje grafične načrte:

–  izsek iz grafičnega načrta kartografskega dela občinskega prostorskega načrta s prikazom lege prostorske ureditve na širšem območju v merilu 1 : 2000,

–  območje občinskega podrobnega prostorskega načrta z obstoječim parcelnim stanjem v merilu 1 : 1000,

–  prikaz vplivov in povezav s sosednjimi območji v merilu 1 : 1000,

–  prikaz obstoječega stanja v merilu 1 : 1000,

–  prikaz predvidenega stanja v merilu 1 : 1000,

–  načrt parcelacije v merilu 1 : 1000.

4. člen

(priloge občinskega podrobnega prostorskega načrta)

Občinski podrobni prostorski načrt ima naslednje priloge:

–  izvleček iz hierarhično višjega prostorskega akta,

–  prikaz stanja prostora,

–  strokovne podlage, na katerih temeljijo rešitve občinskega podrobnega prostorskega načrta,

–  smernice in mnenja,

–  obrazložitev in utemeljitev občinskega podrobnega prostorskega načrta,

–  povzetek za javnost.

2  OBMOČJE OBČINSKEGA PODROBNEGA PROSTORSKEGA NAČRTA

5. člen

(območje občinskega podrobnega prostorskega načrta)

(1) Območje občinskega podrobnega prostorskega načrta leži v občini Dobrovnik, južno od naselja Dobrovnik oziroma južno ob obstoječe gramoznice.

(2) Območje občinskega podrobnega prostorskega načrta obsega zemljišča s parcelnimi številkami 8386, 8388/2 in 8389 vse v k.o. Dobrovnik, skupne površine 201.255,0 m² oz. 20,1 ha.

(3) Gre za predvideni pridobivalni prostor za izkoriščanje mineralnih surovin, kjer v severnem delu območja občinskega podrobnega prostorskega načrta že poteka pridobivanje proda in peska, južna polovica pa je še trenutno travnik ali neobdelano kmetijsko zemljišče.

(4) Območje občinskega podrobnega prostorskega načrta je po dejanski rabi v severnem delu opredeljeno kot vodna površina (šifra dejanske rabe: 7000), saj gre za že obstoječi del gramoznice, v osrednjem delu kot pozidano in sorodno zemljišče (šifra dejanske rabe: 3000), kjer gre za dovozne površine , na južnem delu pa kot neobdelano kmetijsko zemljišče (šifra dejanske rabe: 1600), kjer so zajete degradirane površine, ki so nastale s širitvijo gramoznice, in trajni travniki oz. površine porasle s travo (šifra dejanske rabe: 1300).

(5) Z Občinskim prostorskim načrtom Občine Dobrovnik (v nadaljnjem besedilu: občinski prostorski načrt) je območje občinskega podrobnega prostorskega načrta opredeljeno kot enota urejanja prostora z oznako DO 21, ki je po podrobnejši namenski rabi opredeljena kot površina nadzemnega pridobivalnega prostora, z oznako podrobnejše namenske rabe LN.

(6) Iz bilance je razvidno, da je območje občinskega podrobnega prostorskega načrta po namenski rabi občinskega prostorskega načrta uvrščeno med druga zemljišča, ki so po dejanski rabi pretežno kmetijsko zemljišče (75,6 %), ostali del je vodna površina (15,8 %) in stavbno zemljišče (8,6 %), torej gre za zemljišče, katerega del je v naravi že gramoznica, ostali del pa je pretežno kmetijsko zemljišče s pretežno boniteto 49.

(7) Na območju občinskega podrobnega prostorskega načrta se nahajajo naslednji varstveni režimi in omejitve:

–  z vidika varstva narave se vzdolž severnega območja OPPN nahaja območje naravne vrednote – Dobrovnik-gramoznica (ID 7422), kjer gre za habitat ogroženih živalskih in rastlinskih vrst v kompleksu gramoznic južno od Dobrovnika, vzhodno od Murske Sobote,

–  z vidika ostalih režimov pa je celotno območje zajeto v območje z ukrepi za izboljšanje kmetijskih zemljišč preko osuševalnih sistemov vzdolž reke Ledave in potoka Črnec.

(8) V bližini, vzhodno od območja občinskega podrobnega prostorskega načrta se nahaja še ekološko pomembno območje in območje Nature 2000.

(9) Na samem območju občinskega podrobnega prostorskega načrta je iz javnih geodetskih evidenc razvidno, da na območju ni urejena nobena gospodarska javna infrastruktura, saj se proizvodnja gramoza izvaja s pomočjo plovnih bagrov z dna jezera, za odvoz materiala pa se uporabljajo različna transportna sredstva.

3  PROSTORSKA UREDITEV, KI JE NAČRTOVANA Z OBČINSKIM PODROBNIM PROSTORSKIM NAČRTOM

6. člen

(načrtovana prostorska ureditev)

(1) Z občinskim podrobnim prostorskim načrtom se načrtuje nadzemno pridobivanje gramoza oziroma izkoriščanje mineralne surovine, ki predstavlja celoten postopek tehnološkega procesa, in sicer način odpiranja površinskega kopa – gramoznice, dele tehnološkega procesa pridobivanja in predelave z izbiro opreme ter preskrbo z energijo. Sestavni del tehnološkega procesa so tudi sanacija in varnostni ukrepi.

(2) Po končani eksploataciji se območje občinskega podrobnega prostorskega načrta nameni turistično rekreacijski dejavnosti.

4  UMESTITEV NAČRTOVANE UREDITVE V PROSTOR

1.1 

1.2 

1.3 

4.1 VPLIVI IN POVEZAVE PROSTORSKE UREDITVE S SOSEDNJIMI OBMOČJI

7. člen

(vplivi in povezave prostorske ureditve s sosednjimi območji)

(1) Vplivi načrtovanega izkoriščanja gramoza izven območja občinskega podrobnega prostorskega načrta bodo le na dostopnih poteh v času transporta delovnih strojev in v času prevoza mineralne surovine.

(2) Posegi izven območja občinskega podrobnega prostorskega načrta so dovoljeni za izgradnjo, prestavitev in rekonstrukcijo prometne, okoljske, energetske in komunikacijske infrastrukture za potrebe priključevanja območja občinskega podrobnega prostorskega načrta.

1.4 

1.5 

1.6 

4.2 REŠITVE NAČRTOVANE UREDITVE

8. člen

(rešitve načrtovane ureditve)

(1) Pridobivanje proda se bo izvajalo s strojnim odkopom v dveh etapah, ki sta pogojeni z izkopom na »suhem« ter izkopom pod nivojem talne vode.

(2) Pridobivanja proda (tehnološki postopek) se sestoji iz naslednjih del:

–  pripravljalna dela, v katera sodi odpiranje gramoznice, priprava dostopnih poti in transportnih poti za dovoz opreme in odvoz materiala ter zavarovanje (ograditev) delovišča, odstranjevanje zgornjega humusnega dela in odkrivke (površinske jalovine) ter njihovo deponiranje na začasnih deponijah znotraj pridobivalnega prostora.

–  formiranje odkopnih front – etaže na »suhem« in v nadaljevanju odkopne fronte – etaže pod vodo ter pridobivanje materiala,

–  nakladanje in odvoz materiala,

–  tehnična sanacija izkoriščenih delov gramoznice – sanacija brežin.

1.7 

1.8 

1.9 

4.3 POGOJI IN USMERITVE ZA NAČRTOVANO UREDITEV

9. člen

(pripravljalna dela)

(1) Med pripravljalna dela sodijo dela potrebna za začetek obratovanja, in sicer:

–  označitev oziroma zakoličba posestne meje oziroma meje pridobivalnega prostora,

–  ograditev in zavarovanje celotnega področja pridobivalnega prostora gramoznice z izvedbo varovalnega zemeljskega nasipa ter postavitvijo opozorilnih tabel glede prepovedi dostopa in zapornice na dovozu v gramoznico,

–  odkopavanje vrhnjega dela (humusni pokrov), deponirati humus in začasno odložiti odkrivko (površinsko jalovino) v varovalne nasipe v vmesni prostor med mejo pridobivalnega prostora in mejo odkopavanja,

–  odkopavanje materiala do kote osnovne etaže,

–  izvedba notranje transportne poti za dostop in izvoz materiala.

(2) Skladno s predpisi s področja rudarstva morajo biti mejniki raziskovalnega oziroma pridobivalnega prostora na površini povezani z državnim koordinatnim in višinskim sistemom, ter opremljeni z državnimi in višinskimi koordinatami z označbami x, y in h.

(3) Neposredni odvoz pridobljenega materiala bo potekal po novi dostopni oziroma transportni poti, ki se bo navezala na obstoječo pot.

(4) Odstranjevanje zgornjega humusnega pokrova se opravi z narivanjem s primernim buldožerjem, in sicer ločeno za vrhnji humusni del in ločeno za odkrivko (zgornjo zaglinjeno plast proda). Dela se morajo izvesti v jesenskem ali zimskem času, izven gnezditvenega obdobja ptic ali poleganja mladičev vrst sesalcev ter izven razmnoževalnega obdobja drugih živali. Po končanem izkoriščanju posameznega območja gramoznice se humus ponovno uporabi za sprotno sanacijo brežin nad površino talne vode, odkrivka - površinska jalovina pa za formiranje predvidenih položnejših brežin ob obalah in oblikovanje kopnih delov v okviru sanacije gramoznice.

(5) Pripravljalna dela se bodo izvajala v isti smeri kot je predvideno napredovanje izkopa.

10. člen

(formiranje odkopnih front in etaž ter pridobivanje materiala)

(1) Odkopna fronta se formira približno pravokotno na smer napredovanja. To je generalna smer, ki pa se ob robovih oziroma v vogalih lahko spremeni.

(2) Pridobivanje materiala se bo izvajalo:

–  nad vodo, to je pridobivanje s strojem na suhem (kopnem) z odkrite površine – osnovne etaže na koti okoli +167 m n. v;

–  pod vodo, to je po napredovanju odkrivanja osnovne etaže. Za poglabljanja v vodi do največ 32 m oziroma do kote +135 m n. v. se bo uporabljal sesalni bager ter plovni bager grabež.

11. člen

(nakladanje in odvoz materiala)

(1) Izkopani material se deponira na deponijo za odcejanje neposredno ob mestu izkopa materiala na suhi etaži. Nakladanje materiala z deponije za odcejanje se bo izvajalo z nakladalnikom z ustreznim volumnom žlice na tovorna vozila.

(2) Nakladanje materiala se izvaja z deponij za odcejanje na suhi etaži. Neposredni odvoz materiala je po transportnih poteh znotraj pridobivalnega prostora do obstoječe cestne infrastrukture.

(3) Notranje transportne poti je potrebno izpeljati po površini s katere je odstranjen vrhnji humusni del. V nadaljevanju je možno transportno pot izpeljati tudi po suhi prvi etaži, ki je nad nivojem talne vode. Širina transportnih poti mora biti najmanj 4 m.

(4) Odvoz materiala je predviden s tovornimi vozili z volumnom kesona med 8 - 10 m3. Število potrebnih vozil, kot tudi druge potrebne opreme, se bo prilagajalo obsegu dejanske proizvodnje, skladno s potrebami po surovini.

12. člen

(lokacije začasnih odlagališč)

(1) Deponije humusa so praviloma začasne, locirane bodo v varnostnem pasu ob robu pridobivalnega prostora kot varnostni nasip. Ko se bo gramoznica razvila se humus lahko takoj uporabi za biološko sanacijo brežin nad površino talne vode. Deponiranje se mora izvesti tako, da se ohrani rodovitnost. Ravno tako ne sme priti do mešanja humusa z odkrivko. Deponije humusa je potrebno sproti zatraviti, da se prepreči spiranje.

(2) Odkrivka (površinska jalovina) se bo prav tako deponirala začasno ob robovih pridobivalnega prostora oziroma v območju suhih etaž, ne v povezavi z deponijami humusa, lokacijsko glede na smeri in dinamiko priprave površin za izkoriščanje mineralne surovine. Uporabila se bo lahko razmeroma kmalu po deponiranju za izdelavo nasipov in pri urejanju naklonov brežin.

13. člen

(sanacija brežin)

(1) Sanacija se bo izvajala sproti. Delovne brežine v času odkopavanja gramoznice, ki so lahko v tem času tudi v začasnem naklonu do 1:1 (45°), je potrebno v končnih robnih brežinah izkopa obvezno oblikovati vsaj v naklonu 1:1,5 (33°) ali manj.

(2) Po ustrezni ureditvi naklonov brežin, se lahko prične s humuziranjem brežin ki se izvaja tako, da se navozi začasno deponirani humus iz območja varnostnega pasu ter se ga razgrne po suhem delu urejenih brežin do nivoja vode v debelini od 30 cm do 50 cm. Nato se ga poravna in deloma kompaktira ter zatravi. Na tako pripravljene površine brežin se ob primernem letnem času zasadi avtohtono grmičevje in drevje. Izbor drevesnih in grmovnih vrst, sadilni vzorci in obseg zasaditve naj se uskladi z deležniki urejanja prostora in nadaljnjo namembnostjo območja gramoznice. Zasaditev se opravi s sodelovanjem in pod nadzorom pristojne inštitucije. Zasaditev brežin se izvede do nivoja vodne gladine ojezeritve. Sočasno pa se izvede tudi zasaditev 5 m varnostnega pasu znotraj pridobivalnega prostora tako, da se pušča vsaj 2 m pas kot dostopna oziroma servisna pot okoli gramoznice za namen vzdrževanja brežin in zasaditev.

14. člen

(merila za parcelacijo)

(1) Načrt parcelacije je prikazan v grafičnem delu.

(2) Mejne točke zemljiških parcel so podane v Gauss-Kruegerjevem koordinatnem sistemu.

5  ZASNOVA PROJEKTNIH REŠITEV IN POGOJEV GLEDE PRIKLJUČEVANJA OBJEKTOV NA GOSPODARSKO JAVNO INFRASTRUKTURO IN GRAJENO JAVNO DOBRO

15. člen

(splošni pogoji)

(1) Pri projektiranju gospodarske javne infrastrukture se upoštevajo veljavni predpisi, normativi in zakonodaja s posameznega področja.

(2) Detajlni pogoji za priključitev objektov na načrtovano gospodarsko javno infrastrukturo se določijo v fazi izdelave projektne dokumentacije v skladu s pozitivnimi mnenji, vključno s projektnimi pogoji k temu občinskemu podrobnemu prostorskemu načrtu.

16. člen

(prometno urejanje)

Prometni dostop do območja občinskega podrobnega prostorskega načrta se omogoči z vzhodne strani po obstoječi nekategorizirani javni makadamski poti, ki jo je investitor oziroma izvajalec dolžan vzdrževati.

6  REŠITVE IN UKREPI ZA CELOSTNO OHRANJANJE KULTURNE DEDIŠČINE

17. člen

(varstvo kulturne dediščine)

Na območju občinskega podrobnega prostorskega načrta ni registriranih enot kulturne dediščine.

7  REŠITVE IN UKREPI ZA VAROVANJE OKOLJA, NARAVNIH VIROV TER OHRANJANJA NARAVE

18. člen

(varstvo voda)

(1) V gramoznici mora biti onemogočeno odlaganje smeti, komunalnih odpadkov in kakršnih koli drugih snovi, ki bi utegnile onesnažiti podtalnico.

(2) Potencialno nevarne snovi v obratovanju gramoznice so le tekoči naftni derivati. Tekoče naftne derivate uporabljajo vsi premični delovni stroji v gramoznici (buldožer, nakladalnik, bager) ter vozila, ki prihajajo v območje gramoznice, katerih brezhibnost se mora stalno kontrolirati. Oskrba strojev z gorivom bo zagotovljena na ustrezno urejeni ploščadi za točenje goriva, kar bo izvajala usposobljena oseba. Skladiščenje naftnih derivatov ali drugih nevarnih snovi v območju gramoznice ni dopustno.

(3) Ravnanje z naftnimi derivati se izvaja z veljavnimi predpisi in strogo spoštovanje le teh lahko bistveno zmanjša realno nevarnost onesnaževanja. Normalno obratovanje gramoznice je glede tveganja obvladljivo ob spoštovanju predpisanih ukrepov, nekoliko večji problem lahko nastane le ob strojelomu ali nekontroliranemu izlivu goriva ali olja. V tem primeru je pomembna hitrost reagiranja, za to pa morajo zaposleni biti ustrezno usposobljeni in organizirani.

(4) Pri delih v mokrem naj se izbirajo tehnologije, ki čim manj kalijo vodo oz. se dela izvajajo na manjših lokalnih mestih in etapno, da ostaja večina oziroma več kot 80% vodnega telesa bistra.

(5) Za vsako rabo vodnega vira (podtalnica), ki presega meje splošne rabe je treba pridobiti vodno pravico na podlagi vodnega dovoljenja ali koncesije.

(6) Vsi posegi v prostor, ki bi lahko trajno ali začasno vplivali na vodni režim ali stanje voda se lahko izvedejo samo na podlagi mnenja oziroma vodnega soglasja, ki je zlasti potrebno pridobiti za poseg na vodnem in priobalnem zemljišču; poseg, ki je potreben za izvajanje vodne pravice; poseg zaradi odvajanja odpadnih voda; rudarsko delo ali drug poseg, zaradi katerega lahko pride do vpliva na vodni režim ali stanje voda.

19. člen

(varstvo tal)

(1) Vpliv na tla in rastline bo največji v času izvajanja del – pridobivanju, saj je v tem delu tehnološkega procesa popolnoma umaknjena plodna zemlja in odstranjene vse rastline. Pri končni ureditvi in sanaciji ter biološki obnovi bo vpliv še vedno prisoten, vendar v bistveno manjši meri. Tla in rastlinje se bo v nekaj letih po končanih delih in izvedeni sanaciji ter biološki obnovi opomoglo in zaraslo predvsem horizontalne in rahlo nagnjene površine, večji del površin pa bo vodnih.

(2) Med in po pridobivanju gramoza se s humusom ravna smotrno. Izvaja se sprotna sanacija in biološka obnova tal na brežinah odkopanih delov gramoznice in v varovalnem pasu pridobivalnega prostora.

20. člen

(ohranjanje narave)

(1) Z namenom zmanjševanja negativnih vplivov rudarske dejavnosti (prašenje, hrup) na habitate varovanih in zavarovanih vrst ter izboljšanje stanja habitatov zavarovanih vrst v fazi sanacije naj se:

–  na vzhodni strani meja izkopa omejena na najmanj 20 m od gozdnega roba (habitatnega tipa ilirski hrastovo-belogabrovi gozdovi);

–  ob zahodnem robu območja občinskega podrobnega prostorskega načrta v sklopu izdelave rudarskega načrta načrtuje ureditev puferske mokriščne cone – mlake nepravilne oblike, površine 100 m2, s stalno ojezeritvijo in blagimi nakloni brežin (manj kot 1:2). Mlaka ne sme biti povezana z vodno kotanjo v obstoječi gramoznici severno od območja občinskega podrobnega prostorskega načrta;

–  na območje občinskega podrobnega prostorskega načrta ne vnaša in naseljuje nobenih tujerodnih živalskih in rastlinskih vrst. V primeru pojava tujerodnih vrst, se te odstrani.

(2) Način in čas opravljanja posegov na območju gramoznice se prilagodi življenjskim ciklom živali. Posege, dejavnosti in aktivnosti se izvaja v času, ki ne sovpadajo z obdobji, ko živali potrebujejo mir. Dela se izvajajo samo podnevi, območja se ne osvetljuje. Pri opravljanju dejavnosti se dela organizirajo tako, da bo onemogočeno kakršno koli kemijsko onesnaženje.

(3) Prepovedano je posegati oziroma vznemirjati ribe na drstiščih rib med drstenjem, torej med 1. 2. in 30. 6. Dela na območju vodnih in priobalnih zemljišč, ki lahko vplivajo na kakovost vode na drstiščih, se mora načrtovati in opraviti izven drstnih dob ribjih vrst, ki poseljujejo vodni prostor ter v koordinaciji z Ribiško družino Lendava. Ribiški družini Lendava mora biti ob predhodnem dogovoru omogočen dostop do lokacij izvajanja del in prisotnost pri izvajanju načrtovanih posegov.

(4) V skladu s predpisi s področja o sladkovodnem ribištvu mora investitor Ribiški družini Lendava povrniti škodo na ribah, do katere bi prišlo zaradi zastrupljanja, kaljenja, onesnaževanja oziroma čezmernega obremenjevanja voda in nezakonitega poseganja v vode zaradi načrtovanih posegov.

21. člen

(varstvo zraka)

(1) V procesu pridobivanja - zlasti pri odkopavanju iz vode, ne nastaja prah. Tudi po daljšem odcejanju je material še toliko vlažen, da se pri nakladanju in transportu ne praši. Transportne poti morajo biti speljane po terenu, s katerega je odstranjen humusni material. Zaradi vsega navedenega v procesu pridobivanja ni pričakovati omembe vrednih emisij prahu. Te se lahko pojavijo le v eventualno dolgem sušnem obdobju, ko se bo po potrebi izvajalo vlaženje sipkih materialov in transportnih poti.

(2) V času izvajanja del se bo onesnaženost zraka povečala le neposredno na delovišču. Zaradi aktivnosti delovne opreme in tovornih vozil bodo prisotne obremenitve zraka deloma s prašnimi delci ter z izpušnimi plini vozil. Glede na dinamiko del bo to onesnaževanje majhno.

(3) Kot omilitveni ukrep za varstvo pred prahom je ohranjanje zelenih površin v neposredni okolici in predvidena zasaditev vegetacije po suhih brežinah in na varovalnih nasipih gramoznice.

22. člen

(varstvo pred hrupom)

(1) Območje občinskega podrobnega prostorskega načrta se v skladu s predpisi o mejnih vrednostih kazalcev hrupa uvršča v IV. območje varstva pred hrupom.

(2) Lokacija gramoznice bo obremenjena z občasnim hrupom pri dovozu in odvozu tovornih vozil ter s hrupom, ki bo nastajal pri posameznih delih, in sicer pri odkopavanju, nakladanju in prevozih mineralne surovine.

(3) Lastnik vira hrupa je dolžan skladno s predpisi o obratovalnem monitoringu izvesti prve in občasne meritve ravni hrupa.

(4) Ob predvideni uporabljeni delovni opremi ni pričakovati preseganja dovoljene ravni hrupa v najbližjih naseljenih objektih, ki so oddaljeni najmanj 1000 m in več.

(5) Kot omilitveni ukrepi za zmanjšanje hrupa se:

–  zagotavljajo, glede emisij hrupa, certificirani in brezhibni stroji,

–  dela se izvajajo samo podnevi.

23. člen

(ravnanje z odpadki)

(1) Za zbiranje komunalnih odpadkov, ki jih odložijo zaposleni, se namesti zabojnik z urejenim občasnim odvozom na komunalno deponijo.

(2) Razen naftnih derivatov za pogon strojev, se ne bo uporabljalo drugih nevarnih snovi.

(3) Vse nevarne odpadke se mora oddati pooblaščenemu zbiralcu nevarnih odpadkov.

(4) Vzdrževanje strojne opreme opravlja pooblaščeni serviser, ki vso potrebno opremo in material pripelje in vse nastale odpadke odpelje. Tu so mišljena predvsem odpadna motorna in druga olja.

8  REŠITVE IN UKREPI ZA OBRAMBO TER VARSTVO PRED NARAVNIMI IN DRUGIMI NESREČAMI, VKLJUČNO Z VARSTVOM PRED POŽAROM

24. člen

(obramba)

Na območju občinskega podrobnega prostorskega načrta ni potrebnih posebnih rešitev in ureditev za izvajanje dejavnosti obrambe.

25. člen

(varstvo pred naravnimi in drugimi nesrečami)

(1) Za primer izrednih dogodkov, nesreč pri delu, ekoloških nesreč, poplav in podobno, je potrebno s posebnimi navodili navesti, katere organe in osebe v družbi ali lokalni skupnosti je potrebno obvestiti o dogodku in na kakšen način.

(2) Navodila se pripravijo v sklopu Načrta obrambe in reševanja v gramoznici Dobrovnik, skladno s predpisi s področja rudarstva.

26. člen

(varstvo pred požarom)

(1) Gramoznica ni požarno nevaren objekt, vendar je kljub temu potrebno upoštevati in spoštovati požarno varnostne kriterije in zahteve.

(2) Vsi zaposleni morajo biti poučeni o postopkih ravnanja v primeru požara, kakor tudi z ukrepi za odstranjevanje nevarnosti požara.

(3) Skladno s predpisi s področja varstva pred požarom v določenem letnem času (sušnem obdobju), prepovedano sežiganje grmičevja in kmetijskih ostankov izven urejenega kurišča.

9  ETAPNOST IZVEDBE PROSTORSKE UREDITVE

27. člen

(etapnost izvedbe)

(1) Pridobivanje gramoza s sprotno sanacijo in rekultivacijo se bo izvajalo etapno ter prilagojeno naravnim danostim in optimizaciji tehnoloških procesov.

(2) Zaključena etapa mora predstavljati sanirano in rekultivirano celoto.

10 VELIKOST DOPUSTNIH ODSTOPANJ OD FUNKCIONALNIH, OBLIKOVALSKIH IN TEHNIČNIH REŠITEV

28. člen

(dopustna odstopanja od načrtovanih rešitev)

(1) Dopustna so odstopanja od naklona brežin. Vsi nakloni brežin morajo zagotavljati geomehansko stabilnost. Brežine morajo biti urejene tako, da bo možna sanacija in rekultivacija brežin.

(2) Dopustna so odstopanja od v grafičnih načrtih določenih zemljiških parcel, katere se lahko združuje in širi ali deli in oži.

(3) Dopustna so odstopanja od poteka tras, površin, objektov, naprav in priključkov oziroma tehničnih rešitev prometne, okoljske, energetske in komunikacijske infrastrukture v primeru, da se v fazi priprave projektne dokumentacije ali med izvajanjem del pojavijo utemeljeni razlogi zaradi lastništva zemljišč, ustreznejše tehnološke, okoljevarstvene, geološko-geomehanske, hidrološke, prostorske in ekonomske rešitve ali drugih utemeljenih razlogov. Odstopanja ne smejo biti v nasprotju z javnimi interesi. Z rešitvami morajo soglašati pristojni upravljavci oziroma nosilci urejanja prostora, ki jih ta odstopanja zadevajo.

11 DRUGI POGOJI IN ZAHTEVE ZA IZVAJANJE OBČINSKEGA PODROBNEGA PROSTORSKEGA NAČRTA

29. člen

(obveznosti investitorjev in izvajalcev)

(1) Pri izvajanju občinskega podrobnega prostorskega načrta je potrebno upoštevati vse določbe tega odloka, ter projektne pogoje, pridobljene z dnem izdaje mnenj k temu občinskemu podrobnemu prostorskemu načrtu.

(2) Investitor oziroma izvajalec del je dolžan zagotoviti vse potrebne varnostne ukrepe in tako izvajati dela, da bo preprečeno onesnaženje okolja in voda ter izlitje nevarnih snovi na prosto.

30. člen

(monitoring o vplivih izvajanja del na okolje)

(1) V času pripravljalnih del in v času izkoriščanja gramoza se mora izvajati spremljanje in nadzor stanja okolja v skladu z usmeritvami podanimi v smernicah pristojnih organov.

(2) Skladno s predpisi s področja rudarstva in varstva okolja mora izvajalec rudarskih del zagotoviti monitoring o vplivih svoje dejavnosti na okolje.

(3) Skladno s predpisi s področja varstva okolja je potrebno pri izvajanju rudarskih del spremljati hrup in emisije snovi v zrak. Voditi je potrebno poslovnik in dnevnik o rezultatih spremljanja vpliva dejavnosti na okolje.

(4) Glede na dejstvo, da so vsi pričakovani vplivi v mejah pod predpisanimi, je potrebno izvesti le prve meritve in v nadaljevanju le občasne kontrolne meritve po priporočilu izvajalca.

12 USMERITVE ZA DOLOČITEV MERIL IN POGOJEV PO PRENEHANJU VELJAVNOSTI OBČINSKEGA PODROBNEGA PROSTORSKEGA NAČRTA

31. člen

(usmeritve po prenehanju veljavnosti občinskega podrobnega prostorskega načrta)

Merila in pogoji tega odloka se smiselno povzamejo v hierarhično višjem prostorskem aktu.

13 KONČNI DOLOČBI

32. člen

(hramba in vpogled)

Občinski podrobni prostorski načrt se hrani in je na vpogled javnosti na sedežu Občinske uprave Občine Dobrovnik.

33. člen

(začetek veljavnosti)

Ta odlok začne veljati naslednji dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik.

Št.030-0002/2019-121/2022

Dobrovnik, dne 17. 05. 2021

Župan – Polgármester:

Marjan Kardinar, univ.dipl.inž.agr.

A Területrendezési törvény (SzK Hivatalos lapja, 61/17. sz.) 119. cikke alapján, összefüggésben a 115. cikkel, A helyi önkormányzatokról szóló törvény (SzK Hivatalos lapja, 94/07. – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 76/08., 79/09., 51/10., 40/12. – ZUJF, 14/15. – ZUUJFO, 11/18. – ZSPDSLS-1, 30/18., 61/20. – ZIUZEOP-A és 80/20. sz. – ZIUOOPE) 21. és 29. cikke, valamint Dobronak Község Alapszabályának (SzK Hivatalos lapja 35/07., 2/09., 66/10. sz. és Dobronak Község Hivatalos közlönye 2/16. sz.) 16. cikke alapján Dobronak Község Községi Tanácsa 2022. május 17-i 25. ülésén a következő rendeletet fogadta el:

RENDELET

a kavicsbánya bővítésére szolgáló területrendezési egység (DO 21) részletes községi területrendezési tervéről

1  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

(a rendelet tárgya)

Jelen rendelet a kavicsbánya bővítésére szolgáló területrendezési egység (DO 21) részletes községi területrendezési tervének (a továbbiakban: részletes községi területrendezési terv) az elfogadásáról rendelkezik.

2. cikk

(a rendelet tartalma)

Jelen rendelet meghatározza a részletes területrendezési terv területét, a részletes területrendezési tervvel előrelátott területrendezést, a tervezett területrendezés földrajzi helyét, a létesítményeknek a közműinfrastruktúrára és az épített közjavakra való rákapcsolódásával kapcsolatos projektmegoldások és feltételek tervezetét, a kulturális örökség teljes körű védelmére irányuló megoldásokat és intézkedéseket, a környezet, a természeti források és a természet megóvására irányuló megoldásokat és intézkedéseket, a természeti és egyéb katasztrófák elleni védelemre irányuló megoldásokat és intézkedéseket – beleértve a tűzvédelmet –, a területrendezés kivitelezésének a szakaszosságát, a funkcionális, a tervezési és a műszaki megoldásoktól való megengedett eltérés mértékét, a részletes községi területrendezési terv megvalósításával kapcsolatos egyéb feltételeket és követelményeket, valamint a részletes községi területrendezési terv hatályvesztését követő kritériumok és feltételek megszabására vonatkozó iránymutatást.

3. cikk

(a részletes községi területrendezési terv tartalma)

(1) A részletes községi területrendezési terv szöveges és grafikai részből tevődik össze.

(2) A részletes községi területrendezési terv szöveges része a rendelet szövegét tartalmazza.

(3) A részletes községi területrendezési terv grafikai része a következő grafikai terveket tartalmazza:

–  a községi területrendezési terv kartográfiai része grafikai tervének a részletét a területrendezés helyének a szélesebb területen való bemutatásával 1 : 2000 méretarányban,

–  a községi területrendezési terv területét a fennálló telekviszonyokkal 1 : 1000 méretarányban,

–  a szomszédos területekre gyakorolt hatások és az azokkal való kapcsolat bemutatását 1 : 1000 méretarányban,

–  a fennálló állapot bemutatását 1 : 1000 méretarányban,

–  az előrelátott állapot bemutatását 1 : 1000 méretarányban,

–  a parcellázási tervet 1 : 1000 méretarányban.

4. cikk

(a részletes községi területrendezési terv mellékletei)

A részletes községi területrendezési terv mellékletei a következők:

–  a hierarchiában magasabb területrendezési okirat kivonata,

–  a terület állapotának a bemutatása,

–  a részletes községi területrendezési terv alapjául szolgáló tudományos alapok,

–  irányelvek és vélemények,

–  a részletes községi területrendezési terv indoklása és alátámasztása,

–  összefoglaló a nyilvánosság számára.

2  A RÉSZLETES KÖZSÉGI TERÜLETRENDEZÉSI TERV TERÜLETI HATÁLYA

5. cikk

(a részletes községi területrendezési terv területi hatálya)

(1) A részletes községi területrendezési terv területe Dobronak községben, Dobronak településtől délre, illetve a meglévő kavicsbányától délre fekszik.

(2) A részletes községi területrendezési terv területe Dobronak kataszteri község 8386., 8388/2. és 8389. hrsz. telkeit foglalja magába, amelyek összterülete 201.255,0 m², ill. 20,1 ha.

(3) A tárgyalt terület egy ásványi nyersanyag-kitermelésre előrelátott terület, ahol a részletes községi területrendezési terv területének északi részén már folyik a kavics- és homokkitermelés, míg a déli része jelenleg kaszáló vagy megműveletlen mezőgazdasági terület.

(4) A tényleges használat szerinti meghatározás tekintetében a részletes községi területrendezési terv területének az északi része vízterület (tényleges használat kódja: 7000), mivel az a kavicsbánya már meglévő része, a középső része beépített és kapcsolódó földterület (tényleges használat kódja: 3000), ahol hozzáférési területek találhatók, a déli része pedig megműveletlen mezőgazdasági terület (tényleges használat kódja: 1600), amely magába foglalja a kavicsbánya bővítése által létrehozott degradált területeket és az állandó kaszálót vagy állandóan fűvel benőtt területeket (tényleges használat kódja: 1300).

(5) Dobronak község Községi területrendezési terve (a továbbiakban: községi területrendezési terv) a részletes községi területrendezési terv területét a DO 21 jelzésű területrendezési egységként határozza meg, amely a részletesebb rendeltetése szerint felszíni kitermelőhely, és amelynek részletesebb rendeltetési jelzése LN.

(6) A mérlegből kiderül, hogy a községi területrendezési terv a részletes községi területrendezési terv területét rendeltetése szerint az egyéb földterületek közé sorolja, amelyek legnagyobb része a tényleges használat szerint mezőgazdasági földterület (75,6%), a fennmaradó része pedig vízterület (15,8%) és építési terület (8,6%), tehát olyan területről van szó, melynek egy része a természetben már kavicsbánya, a fennmaradó része pedig túlnyomó részt 49-es termelési besorolású mezőgazdasági földterület.

(7) A részletes községi területrendezési terv területén az alábbi védelmi rendszerek és korlátozások találhatók:

–  természetvédelmi szempontból az RKTT északi része mentén egy természeti értékű terület – a dobronaki kavicsbánya található (azonosító: 7422); a Dobronaktól délre, Muraszombattól keletre található kavicsbánya-komplexum veszélyeztetett állat- és növényfajok élőhelye,

–  az egyéb rendszerek tekintetében az egész tárgyalt területet a Lendva- és a Fekete ér patakok mentén lévő vízelvezető rendszerek révén a mezőgazdasági területek javítását célzó intézkedésekkel érintett terület foglalja magába.

(8) A közelben, a részletes községi területrendezési terv területétől keletre egy ökológiai jelentőségű és egy Natura 2000 terület is található.

(9) Magán a részletes községi területrendezési terv területén a geodéziai nyilvántartások kimutatása szerint nincs közművesített infrastruktúra, hiszen a kavicskitermelés a tómederből úszókotrókkal, az anyag elszállítása pedig különböző szállítóeszközökkel történik.

3  A RÉSZLETES TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL ELŐRELÁTOTT TERÜLETRENDEZÉS

6. cikk

(tervezett területrendezés)

(1) A részletes községi területrendezési terv föld feletti kavicskitermelést, illetve ásványi nyersanyag kitermelését lát előre, amely magába foglalja a teljes technológiai folyamatot, azaz a külszíni bánya – kavicsbánya megnyitásának a módját, a kitermelés és a feldolgozás technológiai folyamatának a részeit, beleértve a berendezések kiválasztását és az energiaellátást is. A helyreállítás és a biztonsági intézkedések szintén szerves részét képezik a technológiai folyamatnak.

(2) A kitermelés befejezését követően a részletes községi területrendezési tervben területét turisztikai és rekreációs tevékenységekre kell használni.

4  AZ ELŐRELÁTOTT TERÜLETRENDEZÉS FÖLDRAJZI ELHELYEZÉSE

1.1 

1.2 

1.3 

4.1 A TERÜLETRENDEZÉS SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRE GYAKOROLT HATÁSAI ÉS AZ AZOKKAL VALÓ KAPCSOLATA

7. cikk

(a területrendezés szomszédos területekre gyakorolt hatásai és az azokkal való kapcsolata)

(1) Az előrelátott kavicskitermelés hatásai a részletes községi területrendezési terv területén kívül csak a bekötőutakat érintik, mégpedig a munkagépek és az ásványi nyersanyag szállításának az idejében.

(2) A részletes községi területrendezési terv területén kívüli beavatkozások a közlekedési, környezetvédelmi, energetikai és hírközlési infrastruktúra építése, áthelyezése és rekonstrukciója céljából, a részletes községi területrendezési terv területének az integrálása érdekében megengedettek.

1.4 

1.5 

1.6 

4.2 AZ ELŐRELÁTOTT TERÜLETRENDEZÉS MEGOLDÁSAI

8. cikk

(az előrelátott területrendezés megoldásai)

(1) A kavicskitermelés gépi kotrással történik két szakaszban, száraz kotrással és talajvízszint alatti kotrással.

(2) A kavicskitermelés (technológiai folyamat) a következő munkálatokból áll:

–  előkészítő munkálatokból, amelyek magukba foglalják a kavicsbánya megnyitását, a berendezéseknek a munkahelyszínre szállítására és az anyag elszállítására szolgáló bekötő- és szállítási útvonalak előkészítését, valamint a munkaterület biztosítását (elkerítését), a talaj felső, humuszos részének és a termésföldnek (fejtési meddőnek) az eltávolítását és ezek kitermelési területen belüli ideiglenes lerakókban történő elhelyezését,

–  a száraz, majd a víz alatti feltárási frontok kialakításából és az anyagkitermelésből,

–  az anyag felrakodásából és elszállításából,

–  a kavicsbánya kitermelt részeinek a műszaki helyreállításából – a partok helyreállításából.

1.7 

1.8 

1.9 

4.3 AZ ELŐRELÁTOTT TERÜLETRENDEZÉS FELTÉTELEI ÉS IRÁNYELVEI

9. cikk

(előkészítő munkák)

(1) Az előkészítő munkák közé az üzemeltetés megkezdéséhez szükséges munkák tartoznak, mégpedig:

–  az ingatlan, illetve a kitermelési terület határának a megjelölése, illetve kicövekelése,

–  a kavicskitermelő övezet teljes területének a bekerítése és védelmi töltés építésével történő biztosítása, valamint a behajtási tilalomra vonatkozó figyelmeztető táblák kihelyezése és a kavicsbánya bejáratánál sorompó felállítása,

–  a felső rész (humusztakaró) kitermelése, a humusz deponálása és a felszíni meddő ideiglenes elhelyezése a kitermelési terület határa és a kitermelés határa közötti köztes térben lévő védelmi töltésekbe,

–  az anyag kitermelése az alapszint kótájáig,

–  belső szállítási útvonal kiépítése az anyag megközelítésére és elszállítására.

(2) A bányászati szabályzattal összhangban a felszíni kutatási vagy kitermelési terület határait az országos koordináta- és magassági rendszerhez kell kapcsolni, és az x, y és h országos és magassági koordinátajelölésekkel kell ellátni.

(3) A kitermelt anyag közvetlen szállítása új, a meglévő útvonalhoz csatlakozó bekötő-, illetve szállítási útvonalon keresztül történik.

(4) A humuszos fedőréteg eltávolítását rátolásos módszerrel, egy erre alkalmas buldózerrel kell elvégezni, ennek keretében külön kell választani a felszíni humuszos réteget és a fejtési meddőt (a kavics felső agyagos rétegét). A munkát ősszel vagy télen, a madarak költési időszakán, az emlősök kölykezési időszakán, valamint az egyéb állatok szaporodási időszakán kívül kell elvégezni. A kavicsbánya egy adott területe kitermelésének a befejezése után a helyreállítás folyamatában a humuszt a talajvízszint feletti partok helyreállításához, a termésföldet (fejtési meddőt) pedig a tervek szerinti sekélyebb partok és a szárazföldi részek kialakítására kell felhasználni.

(5) Az előkészítő munkákat a feltárás tervezett előrehaladásával azonos irányban kell elvégezni.

10. cikk

(a feltárási frontok és szintek kialakítása, valamint az anyagkitermelés)

(1) A feltárás frontját a haladás irányára megközelítőleg merőlegesen kell kialakítani. Ez az általános irány, amely azonban a széleken, illetve a sarkokon módosulhat.

(2) Az anyagkitermelés az alábbiakra terjed ki:

–  a víz fölött, azaz száraz (szárazföldi) gépi kitermelés egy feltárt felületről – az alapszinten kb. +167 m tengerszint feletti magasságú kótán,

–  a víz alatt – az alapszint feltárásának az előrehaladása után. A legfeljebb 32 m-es mélységig, illetve +135 m tengerszint feletti magasságú kótáig terjedő kotráshoz szívó kotrógép és markoló kotrógép alkalmazására kerül sor.

11. cikk

(az anyag felrakodása és elszállítása)

(1) A kitermelt anyagot a víz leszivárogtatása céljából a közvetlenül a kitermelés helye melletti száraz szinten kialakított depóra kell elhelyezni. A depó területéről az anyag felrakodása a teherautókra egy megfelelő térfogatú markolókanállal rendelkező rakodógép segítségével történik.

(2) Az anyag felrakodását a száraz leszivárogtató depóból kell elvégezni. Az anyag közvetlen elszállítása a meglévő közúti infrastruktúráig a kitermelési területen belül kialakított szállítási útvonalon keresztül történik.

(3) A belső szállítási útvonalak kialakítása előtt azok nyomvonaláról el kell távolítani a felső humuszos réteget. A továbbiakban a szállítási útvonal a talajvízszint feletti első száraz szinten is elvezethető. A szállítási útvonalaknak legalább 4 m szélesnek kell lenniük.

(4) Az anyag elszállítása előreláthatólag 8–10 m³ térfogatú teherautókkal történik. A szükséges járművek valamint az egyéb szükséges felszerelések mennyisége a nyersanyagigénynek megfelelő tényleges termelési mennyiséghez igazodik.

12. cikk

(az ideiglenes depók helye)

(1) A humuszdepókat rendszerint ideiglenesen, a kitermelési terület szélén lévő védelmi sávban biztonsági gátként kell kialakítani. A kavicsbánya kialakítása után a humusz azonnal felhasználható a talajvízszint feletti partok biológiai helyreállítására. A lerakást úgy kell elvégezni, hogy a föld megőrizze termékenységét. A humusz ugyancsak nem keveredhet a termésfölddel. A humusztartalékokat menet közben füvesíteni kell, ezzel megakadályozva kimosódásukat.

(2) A termésföldet (fejtési meddőt) ugyancsak a kitermelési terület szélén, illetve a száraz szintek területén kell lerakni – különválasztva az a humuszdepóktól és figyelembe véve az ásványianyag-kitermeléshez szükséges területek előkészítésének az irányait és dinamikáját. A lerakás után viszonylag gyorsan felhasználható a gátak építésére és a partok lejtésének a kialakítására.

13. cikk

(partok helyreállítása)

(1) A helyreállítást folyamatosan kell végezni. A kavicsbánya feltárása során a munkapadokat, amelyek ebben az időben ideiglenesen akár 1:1 (45°) lejtésűek is lehetnek, a feltárás végső perempartjain legalább 1:1,5 (33°) vagy annál kisebb lejtéssel kell kialakítani.

(2) A partok lejtésének megfelelő kialakítása után a védelmi sávban ideiglenesen lerakott humusz behordásával és a kialakított partok vízszintig terjedő száraz részén 30–50 cm vastagságban történő elterítésével megkezdhető a partok termékenyítése. Ezt követően a humuszt el kell egyenlíteni, részben tömöríteni és füvesíteni kell. A partok így előkészített területeit az év megfelelő időszakában őshonos cserjékkel és fákkal kell beültetni. A fa- és cserjefajok kiválasztását, az ültetési mintákat és a telepítés mértékét össze kell hangolni a területrendezésben érdekelt felekkel és a kavicsbánya területének jövőbeli használatával. A telepítést az illetékes intézmény együttműködésével és felügyelete mellett kell elvégezni. A partok beültetését a tavasítás vízszintjéig kell elvégezni. Ugyanakkor a kitermelési területen belül 5 m-es védelmi sávot kell telepíteni, mégpedig úgy, hogy a kavicsbánya körüli megközelítési vagy szervizútként a partok karbantartása és a növényzet telepítése céljából egy legalább 2 m széles sávot szabadon kell hagyni.

14. cikk

(a felparcellázás kritériumai)

(1) A parcellázási tervet a grafikai rész tartalmazza.

(2) A telkek határpontjai Gauss-Krüger koordinátarendszerben vannak megadva.

5  A LÉTESÍTMÉNYEKNEK A KÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRÁRA ÉS AZ ÉPÍTETT KÖZJAVAKRA VALÓ RÁKAPCSOLÓDÁSÁVAL KAPCSOLATOS PROJEKTMEGOLDÁSOK ÉS FELTÉTELEK TERVEZETE

15. cikk

(általános feltételek)

(1) A közműinfrastruktúra tervezésekor figyelembe kell venni az adott területek rendeleteit, normáit és jogszabályait.

(2) A létesítményeknek a tervezett közmű-infrastruktúrához való csatlakozásának részletes feltételeit a tervdokumentáció kidolgozásának szakaszában, a jelen részletes községi területrendezési tervre vonatkozó, a projektfeltételeket is tartalmazó pozitív véleményekkel összhangban kell meghatározni.

16. cikk

(forgalmi szabályozás)

A részletes községi területrendezési terv területének megközelítését a keleti oldalról a meglévő, nem kategorizált kavicsozott közúton keresztül kell biztosítani, amelyet a beruházó vagy a kivitelező köteles karbantartani.

6  A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TELJES KÖRŰ VÉDELMÉRE IRÁNYULÓ MEGOLDÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK

17. cikk

(kulturális örökségvédelem)

A részletes községi területrendezési terv területén nincs bejegyzett kulturális örökségi egység.

7  A KÖRNYEZET, A TERMÉSZETI FORRÁSOK ÉS A TERMÉSZET MEGÓVÁSÁRA IRÁNYULÓ MEGOLDÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK

18. cikk

(vizek védelme)

(1) A kavicsbányában meg kell akadályozni a szemét, a kommunális hulladék és minden olyan anyag lerakását, amely szennyezheti a talajvizet.

(2) A kavicsbánya üzemeltetése során az egyetlen potenciálisan veszélyes anyag a folyékony kőolajtermék. Folyékony kőolajtermékekkel működik a kavicsbánya területén tevékenységet végző összes mobil munkagép (buldózer, rakodó, kotró) és a kavicsbánya területére behajtó járművek is, ezek állapotát folyamatosan ellenőrizni kell. A gép üzemanyaggal való feltöltését egy az üzemanyagtöltésre megfelelően felszerelt platón szakképzett személynek kell végeznie. Kőolajtermékek vagy más veszélyes anyagok tárolása a kavicsbánya területén tilos.

(3) A kőolajtermékek kezelése a hatályos előírások hatálya alá tartozik, és ezen előírások szigorú betartása jelentősen csökkentheti a szennyezés valós kockázatát. A kavicsbánya normál működése az előírt intézkedések betartása mellett a kezelhető kockázatokkal jár, és csak baleset vagy ellenőrizetlen üzemanyag- vagy olajszivárgás esetén merülhet fel valamivel komolyabb probléma. Ebben az esetben fontos a gyors reagálás, ennek érdekében a személyzetnek megfelelően képzettnek és szervezettnek kell lennie.

(4) A nedves munkálatok esetében olyan technológiákat kell választani, amelyek minimalizálják a víz felzavarását, vagy a munkálatokat kis lokális területeken és szakaszosan kell elvégezni, hogy a víztest nagy része, illetve több mint 80%-a tiszta maradjon.

(5) A vízkészlet (talajvíz) bármilyen, az általános használat határait meghaladó felhasználásához vízjogi engedély vagy koncesszió szerinti vízhasználati jog szükséges.

(6) Minden olyan területi beavatkozás, amely a vízrendszert vagy a vizek állapotát tartósan vagy átmenetileg befolyásolhatja, csak vélemény vagy vízjogi hozzájárulás alapján végezhető, amelyet különösen a vízi és part menti területen történő beavatkozás; a vízjog gyakorlásához szükséges beavatkozás; a szennyvízelvezetésre irányuló beavatkozás; a bányászati munkák vagy egyéb, a vízrendszert vagy a vizek állapotát befolyásoló beavatkozás esetén kell beszerezni.

19. cikk

(talajvédelem)

(1) A talajra és a növényzetre gyakorolt hatás a munkálatok kitermelési szakaszában lesz a legnagyobb, mivel a technológiai folyamatnak ez a része a termőföld és az összes növényzet teljes eltávolításával jár. A hatás a végleges elrendezés, a helyreállítás és a biológiai rehabilitáció során is jelen lesz, de sokkal kisebb mértékben. A talaj és a növényzet a munkálatok befejezése, a helyreállítás és a biológiai rehabilitáció végrehajtása után néhány éven belül helyreáll, utóbbi elsősorban a vízszintes és enyhén lejtős területeket növi be, a területek nagy része pedig vízterület lesz.

(2) A kavicskitermelés során és azt követően a humusszal racionális módon kell bánni. A kavicsbánya kitermelt részeinek partján és a kitermelési terület védelmi sávjában folyamatosan végezni kell a talaj helyreállítását és biológiai rehabilitációját.

20. cikk

(a természet megőrzése)

(1) A bányászati tevékenységeknek a védett fajok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásai (por, zaj) csökkentése, valamint a védett fajok élőhelyeinek javítása érdekében a helyreállítási szakaszban a következőket kell tenni:

–  a keleti oldalon a feltárás határa az erdőszegélytől legalább 20 m-re korlátozódik (élőhelytípus: illíriai tölgyes-gyertyános erdők);

–  a részletes községi területrendezési terv területének nyugati széle mentén a bányászati terv egy vizes élőhelyi pufferzóna létrehozását látja előre – egy 100 m² területű, szabálytalan alakú vizes élőhelyet, állandó tavasítással és enyhe (1:2-nél kisebb) partlejtéssel. A vizes élőhely nem csatlakozhat a részletes községi területrendezési terv területétől északra fekvő, meglévő kavicsbánya medencéjéhez;

–  a részletes községi területrendezési terv területén idegenhonos állat- és növényfajok nem vihetők, illetve telepíthetők be. Idegenhonos fajok előfordulása esetén ezeket el kell távolítani.

(2) A kavicsbánya területén a beavatkozások módját és időzítését az állatok életciklusához kell igazítani. A beavatkozásokat, tevékenységeket és műveleteket olyan időpontokban kell végezni, amelyek nem esnek egybe azon időszakokkal, amikor az állatoknak nyugalomra van szükségük. A munkát csak nappali órákban szabad végezni, és a területet nem szabad kivilágítani. A tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy ne keletkezhessen semmilyen vegyi szennyeződés.

(3) Ívási időszakban, azaz február 1. és június 30. között tilos a halak ívóhelyébe beavatkozni és az ívási időszakot megzavarni. A vízterületen és a parti sávban végzett olyan munkákat, amelyek az ívóhely vízminőségét befolyásolhatják, a vízterületen élő halfajok ívási időszakán kívül, a Lendvai Horgászegyesülettel egyeztetve kell megtervezni és elvégezni. A Lendvai Horgászegyesületnek előzetes egyeztetés alapján hozzáférést kell biztosítani a munkálatok helyszínéhez, és lehetővé kell tenni a tervezett beavatkozások során való jelenlétet.

(4) Az édesvízi horgászatra vonatkozó előírásoknak megfelelően a beruházó köteles a Lendvai Halászegyesületnek megtéríteni a tervezett beavatkozások következtében a vizek mérgezésével, felzavarásával, szennyezésével vagy túlzott terhelésével, valamint a vizekbe történő jogellenes beavatkozással a halakban okozott károkat.

21. cikk

(a levegő védelme)

(1) A kitermelési folyamat – különösen a vízből történő kitermelés – során nem keletkezik por. Az anyag még hosszan tartó leszivárogtatás után is elég nedves ahhoz, hogy a rakodás és a szállítás során ne porozzon. A szállítási útvonalak kialakítása során azok nyomvonalairól el kell távolítani a humuszos anyagot. A fentiek eredményeképpen a kitermelési folyamat során nem várható említésre méltó porszennyezés. Ez csak egy hosszú száraz időszak alatt fordulhat esetlegesen elő, amikor az ömlesztett anyagokat és a szállítási útvonalakat szükség szerint nedvesíteni kell.

(2) A munkálatok során a légszennyezés csak közvetlenül a munkaterületen fog növekedni. A munkaeszközök és a tehergépjárművek tevékenysége miatt a levegő szennyezése a porszemcsékből, és a járművek kipufogógázaiból ered. A munkálatok dinamikáját tekintve ez a szennyezés csekély mértékű lesz.

(3) A por elleni védekezés enyhítő intézkedéseiként a munkálatok közvetlen környezetében meg kell őrizni a zöldterületeket, valamint a száraz partok mentén és a kavicsbánya védőgátján növényzetet kell telepíteni.

22. cikk

(zajvédelem)

(1) A részletes községi területrendezési terv területe a zajmutatók határértékeire vonatkozó előírások szerinti IV. zajvédelmi övezetbe sorolt terület.

(2) A kavicsbánya területe a tehergépjárművek érkezése és távozása, valamint az ásványi anyagok kitermelésének, rakodásának és szállításának egyes műveletei miatti időszakos zajterhelésnek lesz kitéve.

(3) A zajforrás tulajdonosa köteles a zajszint kezdeti és időszakos méréseit az üzemeltetési ellenőrzésre vonatkozó előírásoknak megfelelően elvégezni.

(4) Az előreláthatóan alkalmazandó munkaeszközök okozta zajszint a legközelebbi, legalább 1000 m távolságban lévő lakott épületekben várhatóan nem lépi túl megengedett értékeket.

(5) Zajcsökkentő intézkedésekként:

–  zajkibocsátás tekintetében tanúsítvánnyal rendelkező és jó üzemállapotban lévő gépek alkalmazását kell biztosítani, és

–  biztosítani kell a nappali munkavégzést.

23. cikk

(hulladékgazdálkodás)

(1) A munkavállalók által keletkező kommunális hulladék gyűjtésére konténert kell biztosítani, és gondoskodni kell annak időszakos elszállításáról a kommunális lerakóhelyre.

(2) A gépek meghajtására szolgáló kőolajtermékeken kívül más veszélyes anyagokat nem kerül felhasználásra.

(3) Minden veszélyes hulladékot engedéllyel rendelkező veszélyes hulladékgyűjtőnek kell átadni.

(4) A gépek karbantartását egy erre felhatalmazott szerelőnek kell elvégeznie, aki minden szükséges felszerelést és anyagot behoz, és minden hulladékot elszállít. Ide tartoznak különösen a hulladék motor- és egyéb olajok.

8  A TERMÉSZETI ÉS EGYÉB KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDELEMRE IRÁNYULÓ MEGOLDÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK – BELEÉRTVE A TŰZVÉDELMET

24. cikk

(védelem)

A részletes községi területrendezési terv területén a védelmi tevékenységek végrehajtásához nincs szükség különleges megoldásokra és intézkedésekre.

25. cikk

(a természeti és egyéb katasztrófák elleni védelem)

(1) Vészhelyzet, munkahelyi baleset, ökológiai katasztrófa, árvíz stb. esetére külön utasításban kell meghatározni, hogy a vállalat vagy a helyi közösség mely hatóságait és személyeit és milyen módon kell értesíteni az eseményről.

(2) Az utasításokat a Dobronaki kavicsbányára vonatkozó védelmi és mentési terv részeként, a bányászati szabályzattal összhangban kell elkészíteni.

26. cikk

(tűzvédelem)

(1) A kavicsbánya nem minősül tűzveszélyes létesítménynek, de a tűzvédelmi kritériumokat és követelményeket ennek ellenére be kell tartani.

(2) Minden munkavállalót ki kell oktatni a tűz esetén követendő eljárásokról, valamint a tűzveszély elhárítására irányuló intézkedésekről.

(3) A tűzvédelmi előírásokkal összhangban az év bizonyos időszakaiban (száraz időszakok) szabályozott tűzrakóhelyen kívül tilos a bozót és a mezőgazdasági maradványok égetése.

9  A TERÜLETRENDEZÉS KIVITELEZÉSÉNEK SZAKASZOSSÁGA

27. cikk

(a kivitelezés szakaszossága)

(1) A folyamatos helyreállítással és rekultivációval járó kavicskitermelés szakaszosan, a természeti adottságokhoz és a technológiai folyamatok optimalizálásához igazodva történik.

(2) A befejezett szakasznak helyreállított és rekultivált egészet kell alkotnia.

10 A FUNKCIONÁLIS, A TERVEZÉSI ÉS A MŰSZAKI MEGOLDÁSOKTÓL VALÓ MEGENGEDETT ELTÉRÉS MÉRTÉKE

28. cikk

(a tervezett megoldásoktól való megengedett eltérések)

(1) Megengedett a partok lejtésétől való eltérés. Minden partoldal lejtésének geomechanikai stabilitást kell biztosítania. A partokat úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegyék a helyreállítást és a rekultivációt.

(2) Megengedettek a grafikai tervekben meghatározott telkektől való eltérések, ezek összevonhatók és bővíthetők, illetve feloszthatók és szűkíthetők.

(3) Megengedett az útvonalak vonalvezetésétől, a felületektől, a létesítményektől, a berendezésektől és a kapcsolatoktól, illetve a közlekedési, a környezetvédelmi, az energetikai és a kommunikációs infrastruktúra műszaki megoldásaitól való eltérés abban az esetben, ha a projektdokumentáció elkészítésének a szakaszában vagy a kivitelezés során a földtulajdon, a megfelelőbb technológiai, környezetvédelmi, geológiai-geomechanikai, hidrológiai, térbeli, gazdasági megoldások vagy egyéb indokolt okok merülnek fel. Az eltérések nem lehetnek ellentétesek a közérdekkel. A megoldásokhoz az eltérések által érintett illetékes üzemeltetők vagy területrendezési hatóságok beleegyezése szükséges.

11 A RÉSZLETES KÖZSÉGI TERÜLETRENDEZÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB FELTÉTELEK ÉS KÖVETELMÉNYEK

29. cikk

(a beruházók és a kivitelezők kötelezettségei)

(1) A részletes községi területrendezési terv megvalósítása során be kell tartani jelen rendelet valamennyi rendelkezését, valamint a jelen részletes községi területrendezési terv véleményezésének időpontjában kiadott projektfeltételeket.

(2) A beruházó, illetve a kivitelező köteles gondoskodni minden szükséges biztonsági intézkedésről, és köteles a munkálatokat úgy végezni, hogy megakadályozza a környezet és a vizek szennyeződését, valamint a veszélyes anyagok kiömlését a szabadba.

30. cikk

(a munkavégzés környezeti hatásainak a monitoringja)

(1) Az előkészítő munkálatok és a kavicskitermelés során a környezet figyelemmel kísérését és ellenőrzését az illetékes hatóságok iránymutatásainak megfelelően kell végezni.

(2) A bányászati tevékenység kivitelezőjének a bányászati és környezetvédelmi szabályoknak megfelelően gondoskodnia kell tevékenysége környezeti hatásainak az ellenőrzéséről.

(3) A környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a bányászati műveletek során ellenőrizni kell a zaj- és a légszennyezés kibocsátását. A tevékenységek környezeti hatásainak nyomon követése során elért eredményekről nyilvántartást és naplót kell vezetni.

(4) Tekintettel arra, hogy minden várható hatás az előírt határértékeken belül van, csak az első méréseket, azt követően pedig csak a vállalkozó által javasolt időszakos ellenőrző méréseket kell elvégezni.

12 A RÉSZLETES KÖZSÉGI TERÜLETRENDEZÉSI TERV HATÁLYVESZTÉSÉT KÖVETŐ KRITÉRIUMOK ÉS FELTÉTELEK MEGSZABÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS

31. cikk

(a részletes községi területrendezési terv hatályvesztését követő iránymutatás)

Jelen rendelet kritériumait és feltételeit értelemszerűen át kell vinni a hierarchiailag magasabb szintű területrendezési aktusba.

13 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

(tárolás és betekintés)

A részletes községi területrendezési tervet Dobronak Község Községi Igazgatóságának a székhelyén tárolják, és ott tekinthető meg.

33. cikk

(hatálybalépés)

Jelen rendelet a Dobronak Község Hivatalos közlönyében való közzétételét követő napon lép hatályba.

Szám: 030-0002/2019-121/2022

Dobronak, 2022. 05. 17.

Župan – Polgármester:

Marjan Kardinar, okleveles agármérnök, s.k.