Na podlagi 2., 6. in 11.a člena Zakona o gasilstvu /ZGas/ (Uradni list RS, št. 113/2005-UPB1 in 23/19), 3. in 6. člena Zakona o varstvu pred požarom /ZVPoz/ (Uradni list RS, št. 3/2007-UPB1, 9/2011), 37. člena Zakona o varstvu pred naravnimi in drugimi nesrečami /ZVNDN/ (Uradni list RS, št. 51/2006, 97/2010), Uredbe o organiziranju, opremljanju in usposabljanju sil za zaščito, reševanje in pomoč (Uradni list RS, št. 92/2007, 54/2009, 23/2011) in 16. člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list RS, št. 35/07, 2/09, 66/10 in Uradne objave Občine Dobrovnik, št. 2/16) je Občinski svet Občine Dobrovnik na svoji 15. seji, dne 10.02.2021 sprejel

Odlok

o javni gasilski službi v Občini Dobrovnik

I.  SPLOŠNE DOLOČBE

1. člen

(uporaba izrazov)

V odloku uporabljeni izrazi v slovnični obliki za moški spol se uporabljajo kot nevtralni za ženski in moški spol.

2. člen

 (vsebina odloka)

Ta odlok ureja naloge, organizacijo in status gasilstva v Občini Dobrovnik (v nadaljevanju: občina).

3. člen

(javna gasilska služba)

(1) Gasilstvo je obvezna lokalna javna služba, katere trajno in nemoteno opravljanje zagotavljajo občine in država.

(2) Gasilstvo je humanitarna dejavnost, ki se opravlja v javnem interesu. Izvajanje gašenja, zaščite, reševanja in drugih operativnih nalog, ki jih izvaja gasilstvo ob nesrečah, je za prizadete in ogrožene brezplačno.

4. člen

(opravljanje nalog)

(1) Naloge gašenja in reševanja ob požarih, druge, zlasti preventivne naloge varstva pred požarom, določene naloge zaščite in reševanja ljudi ter premoženja ob naravnih in drugih nesrečah ter določene storitve opravljajo gasilske enote prostovoljnih gasilskih društev.

(2) Opravljanje storitev ne sme onemogočati opravljanja temeljnih nalog gasilstva.

(3) Operativnih nalog gasilstva ni mogoče opravljati kot pridobitne dejavnosti.

2.  NOSILCI IN NALOGE

5. člen

(zagotavljanje sredstev)

(1) Občina v skladu s svojimi pristojnostmi zagotavlja organiziranost, opremljanje in delovanje gasilstva.

(2) Na podlagi načrta varstva pred požarom občina zagotavlja sredstva za:

•  redno delovanje gasilskih enot,

•  gasilsko zaščitno in reševalno opremo ter sredstva za opazovanje, obveščanje in alarmiranje,

•  vzdrževanje in obnavljanje gasilskih sredstev in opreme,

•  izobraževanje in dopolnilno usposabljanje pripadnikov gasilskih enot,

•  gradnjo in vzdrževanje objektov in prostorov za delovanje gasilstva,

•  povračilo škode, ki so jo imeli gasilci pri opravljanju nalog gasilstva,

•  povračilo škode, povzročene tretjim osebam, na objektih javne infrastrukture, ki je namenjena oskrbi s pitno vodo in na hidrantnem omrežju javnega vodovoda, zaradi opravljanja nalog gasilstva, iz prvega odstavka 4. člena tega odloka,

•  opravljanje drugih dejavnosti gasilskih organizacij.

6. člen

(nosilec)

Občina zagotavlja opravljanje nalog gasilstva preko prostovoljnih gasilskih društev (v nadaljevanju: PGD), ki so: PGD Dobrovnik, PGD Strehovci in PGD Žitkovci.

3.  GASILSKE ENOTE

7. člen

(vrste gasilskih enot)

(1) Gasilske enote v občini so prostovoljne, glede na območje pa teritorialne in industrijske.

(2) Gasilske enote opravljajo svoje delo v skladu s pravili stroke in pravili gasilske službe.

8. člen

(merila za organiziranje in opremljanje)

(1) Osnovna merila za organiziranje in opremljanje gasilskih enot za naselja so:

•  število prebivalcev,

•  tip naselij glede na gostoto in način pozidave, stopnjo razvitosti in storitvene, oskrbovalne, proizvodne in kmetijske dejavnosti.

(2) Osnovna merila za organiziranje in opremljanje gasilskih enot za gospodarske družbe, zavode in druge organizacije so:

•  požarna ali eksplozijska nevarnost tehnološkega procesa,

•  število zaposlenih,

•  površina in razmestitev objektov,

•  oddaljenost od ustrezne gasilske enote.

(3) Osnovni merili za organiziranje in opremljanje gasilskih enot za gozdove sta površina in vrsta gozdov.

(4) Osnovni merili za organiziranje in opremljanje gasilskih enot za vodne površine sta velikost in vrsta vodnih površin.

(5) Organizacija in opremljanje gasilstva v občini se določi z načrtom varstva pred požari v občini, v skladu z merili iz tega člena in merili za organiziranje in opremljanje gasilskih enot iz Uredbe o organiziranju, opremljanju in usposabljanju sil za zaščito, reševanje in pomoč (Uradni list RS, št. 92/2007, 54/2009, 23/2011).

9. člen

(pogodba o opravljanju javne gasilske službe)

(1) Gasilske enote prostovoljnih gasilskih društev opravljajo javno gasilsko službo v skladu s tem odlokom. Za opravljanje javne gasilske službe mora gasilska enota z občino skleniti pogodbo o opravljanju javne gasilske službe. S pogodbo se določijo medsebojne pravice in obveznosti pogodbenih strank pri izvajanju javne gasilske službe.

(2) Za opravljanje javne gasilske službe v občini se lahko določi le gasilska enota, ki je preko Gasilske zveze Lendava povezana v Gasilsko zvezo Slovenije. Pogodbo iz prejšnjega odstavka podpiše tudi Gasilska zveza Lendava in Gasilsko poveljstvo Občine Dobrovnik.

(3) V pogodbi o opravljanju javne gasilske službe se določi zlasti:

•  obseg in način opravljanja javne gasilske službe,

•  začetek ali obdobje opravljanja javne gasilske službe,

•  organizacijo javne gasilske službe,

•  nadzor nad izvajanjem javne gasilske službe.

(4) Obseg in način opravljanja javne gasilske službe se določi zlasti v skladu z merili za organiziranje in opremljanje gasilskih enot, časi, določenimi za prihod gasilskih enot na kraj nesreče, merili za požarno pokrivanje posameznih vrst objektov, načrtom varstva pred požarom ter načrti zaščite in reševanja ob naravnih in drugih nesrečah občine.

(5) V pogodbi o opravljanju javne gasilske službe se za gasilske enote prostovoljnih gasilskih društev določijo sredstva, ki jih zagotavlja občina za opravljanje javne gasilske službe, zlasti za izvajanje intervencij, usposabljanje, plačevanje zdravstvenih pregledov, zavarovanja za primer poškodbe pri delu ali poklicne bolezni ter za druge pravice iz delovnega razmerja oziroma pravice, ki jih zakon določa za operativne gasilce, ter sredstva, ki jih občina namenja za usposabljanje gasilske mladine in druge društvene dejavnosti.

(6) V opravljanje javne gasilske službe se lahko na podlagi odločitve pristojnega občinskega organa in pogodbe o opravljanju javne gasilske službe vključi tudi industrijska gasilska enota, če ne glede na to gospodarska družba, zavod ali druga organizacija, v kateri taka gasilska enota deluje, izpolnjuje obveznosti glede lastne gasilske službe, organizirane v skladu z merili za organizacijo in opremljanje gasilskih enot.

10. člen

 (požarna straža)

Požarno stražo in požarno varovanje objektov, drugega premoženja ter javnih prireditev opravljajo na območju občine tisti gasilci in gasilske enote, ki izvajajo javno gasilsko službo v skladu s tem odlokom, če z operativnim gasilskim načrtom občine ali z zakonom ni določeno drugače. Stroški izvajanja gasilskih operativnih nalog po tem členu bremenijo lastnika ali upravljavca objekta in premoženja oziroma organizatorja javne prireditve.

11. člen

(gasilsko poveljstvo)

Za zagotavljanje pripravljenosti ter usklajevanje delovanja operativnih gasilskih enot v občini se ustanovi gasilsko poveljstvo občine, ki ga sestavljajo poveljniki prostovoljnih gasilskih enot na območju občine. Gasilski poveljnik občine vodi in predstavlja gasilsko poveljstvo občine. Gasilski poveljnik se imenuje v skladu z zakonom in Pravili gasilske službe. Gasilski poveljnik občine je član štaba Civilne zaščite občine.

12. člen

(gasilska oprema)

(1) Gasilska zaščitna in reševalna oprema, gasilski domovi in orodišča ne morejo biti predmet izvršbe ali stečaja.

(2) Gasilska zaščitna in reševalna oprema, gasilski domovi ter orodišča, ki jih uporabljajo poklicne gasilske enote, so last občine. Njihova uporaba in vzdrževanje se uredi s pogodbo med pristojnim občinskim organom in gasilsko enoto.

(3) Gasilske domove in orodišča, gasilsko zaščitno in reševalno opremo ob prenehanju prostovoljnega gasilskega društva, ki je te nepremičnine oziroma opremo uporabljalo, prevzame občina, oziroma s soglasjem pristojnega občinskega organa tista gasilska organizacija, ki zagotavlja izvajanje javne gasilske službe.

(4) Gasilsko zaščitno in reševalno opremo prostovoljnega industrijskega gasilskega društva, ki je prenehalo delovati, prednostno lahko prevzame občina, proti plačilu dejanske vrednosti te opreme gospodarski družbi, zavodu ali drugi organizaciji, v kateri je društvo delovalo, če je ta financirala nabavo te opreme.

13. člen

(neopravljanje javne gasilske službe)

Kadar se ugotovi, da prostovoljno gasilsko društvo ne opravlja javne gasilske službe v skladu z zakonom in tem odlokom, pristojni občinski organ o tem opozori prostovoljno gasilsko društvo ter Gasilsko zvezo Lendava in določi rok, ko mora društvo odpraviti pomanjkljivosti. Če prostovoljno gasilsko društvo ne odpravi pomanjkljivosti v določenem roku, se mu opravljanje javne gasilske službe ustrezno omeji ali odvzame.

14. člen

(prostovoljni gasilec)

Gasilec, ki prostovoljno opravlja operativne naloge v gasilstvu (v nadaljnjem besedilu: prostovoljni gasilec), je oseba, ki:

•  je strokovno usposobljena za gašenje in reševanje ter ima opravljen predpisani izpit za prostovoljnega gasilca;

•  ima opravljen predpisan preizkus znanja, preizkus psihofizičnih sposobnosti in je zdravstveno sposobna za opravljanje gasilske službe;

•  ni bila pravnomočno obsojena za kaznivo dejanje zoper življenje, telo in premoženje;

•  je stara od 18 do 63 let – moški oziroma 18 do 55 let – ženske.

15. člen

(prostovoljno gasilsko društvo)

Na podlagi ocene požarnih in drugih nevarnosti ustanovijo občani prostovoljno gasilsko društvo, ki opravlja predvsem naslednje naloge:

•  preventivne naloge varstva pred požarom ter druge preventivne naloge na področju varstva pred naravnimi in drugimi nesrečami;

•  izvajanje zaščite, reševanja in pomoči ob požarih, naravnih in drugih nesrečah;

•  vzgojo gasilske mladine;

•  pomoč občanom na področju varstva pred požarom;

•  druge naloge v zvezi z organizacijo in razvojem gasilstva.

16. člen

(prostovoljna gasilska enota)

(1) Prostovoljna gasilska enota v skladu s pooblastilom opravlja preventivna in operativna dela v zvezi z varstvom pred požarom ter zaščito in reševanjem na območju ali delu območja občine, za katero je bila ustanovljena.

(2) Prostovoljna gasilska enota mora imeti predpisano število operativnih gasilcev, določeno z merili za organiziranje in opremljanje gasilskih enot, potrebno gasilsko zaščitno in reševalno opremo ter orodišče.

(3) Evidenco o prostovoljnih gasilskih enotah in o prostovoljnih gasilcih vodijo Gasilska zveza Slovenije ter prostovoljna gasilska društva za svoje potrebe.

17. člen

 (poklicno jedro)

V prostovoljnih gasilskih enotah se lahko v skladu z merili za organiziranje in opremljanje gasilskih enot ter načrtom varstva pred požarom ustanovi poklicno jedro s poklicnimi gasilci kot sestavni del prostovoljne gasilske enote. O ustanovitvi poklicnega jedra mora prostovoljno gasilsko društvo obvestiti občinski organ, pristojen za organiziranje javne gasilske službe.

18. člen

(poveljnik)

(1) Poveljnik prostovoljne gasilske enote organizira in vodi strokovno delo enote.

(2) Poveljnik prostovoljne gasilske enote zlasti:

•  skrbi za njeno intervencijsko pripravljenost in jo vodi med intervencijo;

•  organizira in nadzira strokovno usposabljanje, urjenje in kondicijsko pripravljenost pripadnikov enote;

•  skrbi za brezhibnost gasilske zaščitne in reševalne opreme.

(3) Način izbire, naloge in pristojnosti poveljnikov prostovoljnih gasilskih enot in njihovih namestnikov so določene s pravilih gasilske službe prostovoljnih gasilcev.

19. člen

(nadomestila)

(1) Prostovoljnemu gasilcu med intervencijo pripada nadomestilo plače. Nadomestilo plače pripada prostovoljnemu gasilcu tudi med usposabljanjem na podlagi poziva pristojnega organa občine. Nadomestilo plače izplača delodajalec v breme občine.

(2) Če traja intervencija več kot štiri ure, imajo udeleženci pravico do brezplačne prehrane.

(3) Prostovoljnega gasilca zaradi udeležbe na intervenciji ali na usposabljanju delodajalec ne sme odpustiti, razporediti na drugo delovno mesto ali ga kako drugače oškodovati.

20. člen

(zavarovanje prostovoljnih gasilcev)

(1) Prostovoljni gasilec, ki se med intervencijo ali med strokovnim usposabljanjem poškoduje ali zaradi opravljanja nalog med intervencijo zboli, je zavarovan po predpisih o zdravstvenem, pokojninskem in invalidskem zavarovanju za primer poškodbe pri delu in poklicne bolezni.

(2) Prostovoljnemu gasilcu, ki ni zaposlen ali za katerega je to ugodneje, pripada nadomestilo za čas zadržanosti od dela zaradi poškodbe pri delu iz prejšnjega odstavka v višini 100% povprečne mesečne plače na zaposlenega delavca v državi v zadnjem mesecu pred nastankom poškodbe.

(3) Čas in kraj nastanka poškodbe ugotovi vodja intervencije, na kateri se je gasilec poškodoval, prijavi pa se pristojnemu občinskemu organu.

(4) Če je prostovoljni gasilec med intervencijo ali med strokovnim usposabljanjem izgubil življenje, imajo njegovi družinski člani pravico do:

•  pokojnine v skladu s predpisi o pokojninskem in invalidskem zavarovanju;

•  enkratne denarne pomoči;

•  povračila stroškov prevoza in pogreba.

(5) Če se prostovoljni gasilec med intervencijo ali med strokovnim usposabljanjem poškoduje brez svoje krivde tako, da je njegov organizem okvarjen najmanj za 20%, ima pravico do enkratne denarne pomoči po predpisih o vojaških invalidih.

(6) Višina enkratne denarne pomoči je določena s strani Vlade Republike Slovenije.

(7) Gasilska organizacija mora zavarovati operativne člane svoje gasilske enote za primer smrti, trajne izgube splošne delovne zmožnosti in prehodne nezmožnosti za delo, nastale v nesreči pri gašenju in reševanju, na vajah ali med šolanjem.

21. člen

(sredstva občine)

Občina krije izgubljeni zaslužek in nadomestilo plač, stroške za prehrano iz 19. člena tega odloka ter prispevke in stroške iz prejšnjega člena.

22. člen

(pooblastilo drugi gasilski enoti)

Občina lahko pooblasti gospodarsko družbo, zavod in drugo organizacijo, v kateri je primerna gasilska enota, za opravljanje nalog gasilstva na območju ali delu območja občine pod pogoji, ki jih določa zakon, ki ureja gasilstvo, za prostovoljne gasilske enote.

4.  IZOBRAŽEVANJE IN USPOSABLJANJE

23. člen

(izobraževanje in usposabljanje)

Prostovoljni gasilci se izobražujejo in usposabljajo na podlagi programov, ki jih v skladu z zakonom predpiše pristojni minister.

5.  GASILSKA ZVEZA

24. člen

(gasilska zveza)

(1) Prostovoljna gasilska društva v občini se povezujejo v Gasilsko zvezo Lendava (v nadaljevanju: gasilska zveza).

(2) Gasilska zveza opravlja organizacijske in strokovne naloge gasilstva v zvezi z:

•  načrtnim kadrovanjem in usposabljanjem gasilcev;

•  načrtnim in usklajenim razvojem ter opremljanjem gasilskih enot v skladu s predpisanimi merili;

•  načrtovanjem in usklajevanjem uporabe gasilskih enot prostovoljnih gasilskih društev, ki so člani zveze;

•  povezovanjem med člani gasilske zveze in občino;

•  izvajanjem nalog, ki jih je nanjo prenesla občina;

•  drugimi organizacijskimi in razvojnimi nalogami gasilstva.

(3) Gasilska zveza imenuje poveljnika gasilske zveze. Poveljnik gasilske zveze skrbi za pripravljenost, organiziranost, opremljenost in usposobljenost nižjih poveljstev in gasilskih enot, izvajanje določenih programov usposabljanja ter vodijo večje in zahtevnejše intervencije.

(4) Način izbire in pristojnosti poveljnika gasilske zveze in regijskih poveljnikov ter drugih gasilskih poveljnikov in njihovih namestnikov je določen s pravili gasilske službe.

25. člen

(določene naloge gasilske zveze)

(1) Gasilska zveza daje:

•  mnenje k letnim programom usposabljanja operativnih gasilcev in gasilskih enot prostovoljnih gasilskih društev;

•  mnenje k letnim programom opremljanja prostovoljnih gasilskih enot z gasilsko zaščitno in reševalno opremo.

(2) Gasilska zveza lahko za posamezno leto določi oblike usposabljanja, ki jih prostovoljna gasilska društva vključijo v svoje letne programe, če je to potrebno zaradi usklajenega razvoja, ustrezne pripravljenosti in drugih razlogov, utemeljenih z ocenami ogroženosti občine pred požarom ali drugimi nesrečami.

(3) Sredstev iz proračuna Republike Slovenije ni mogoče uporabiti za financiranje programov usposabljanja ali nabavo gasilske zaščitne in reševalne opreme, če za izvedbo usposabljanja oziroma nabavo gasilske zaščitne in reševalne opreme ni bilo dano pozitivno mnenje gasilske zveze.

(4) Pristojnosti iz prvega in drugega odstavka tega člena ima gasilska zveza le ob članstvu v Gasilski zvezi Slovenije.

6.  GASILSKE INTERVENCIJE

26. člen

 (aktiviranje gasilskih enot)

(1) V občini se zagotavlja enotno obveščanje in aktiviranje gasilskih enot v skladu z operativnimi gasilskim načrtom občine, katerega sestavni del je tudi načrt obveščanja in aktiviranja gasilskih enot. Operativni gasilski načrt občine izdela gasilsko poveljstvo občine, potrdi pa ga župan oziroma oseba, ki jo on pooblasti. Načrt obveščanja in aktiviranja gasilskih enot, ki ga potrdi župan oziroma oseba, ki jo on pooblasti, mora občina predložiti regijskemu centru za obveščanje, pristojnemu za aktiviranje gasilcev v občini.

(2) Kadar gre gasilska enota občine na intervencijo zaradi požara ali druge nesreče, mora vodja gasilske enote ali intervencije o tem obvestiti pristojni center za obveščanje.

(3) Za obveščanje in aktiviranje v primeru gasilskih intervencij veljajo predpisi, ki urejajo opazovanje in obveščanje na področju zaščite in reševanja.

(4) Aktiviranje gasilskih enot iz več občin se izvaja v skladu z načrti zaščite in reševanja oziroma na podlagi odločitve pristojnega regijskega ali državnega poveljnika Civilne zaščite, če z državnim načrtom aktiviranje gasilskih enot ni predvideno. Pri tem se mora zagotoviti, da v občini ostanejo gasilske enote v takem obsegu, ki zagotavlja nujno intervencijsko pripravljenost v občini.

(5) Gasilske enote uporabljajo zveze v sistemu zaščite in reševanja.

27. člen

(aktiviranje gasilcev med delom)

(1) Delodajalec je dolžan omogočiti opravičeno odsotnost z dela v skladu s splošnimi predpisi o delovnih razmerjih operativnemu gasilcu, ki je bil med delom pozvan k opravljanju nalog zaščite, reševanja in pomoči zaradi požara ali druge nesreče v skladu z načrtom obveščanja in aktiviranja gasilskih enot iz prejšnjega člena in je član gasilske enote, ki opravlja javno gasilsko službo.

(2) Poziv preko tehničnih sredstev zvez ali s sireno za javno alarmiranje preko pristojnega centra za obveščanje ali pisni poziv občinskega organa, pristojnega za javno gasilsko službo, ali drugega organa, pristojnega za vodenje nalog zaščite in reševanja ob naravnih in drugih nesrečah, se šteje kot poziv k opravljanju dolžnosti zaščite in reševanja, na podlagi katerega delodajalec opraviči operativnemu gasilcu odsotnost z dela. V primeru, da je bil poziv dan s tehničnimi sredstvi, mora občinski organ, pristojen za javno gasilsko službo, oziroma drug organ, pristojen za vodenje nalog zaščite in reševanja, izdati tudi pisno potrdilo o odsotnosti z dela operativnega gasilca najkasneje v sedmih dneh po končani intervenciji. Nadomestilo za čas odsotnosti z dela povrne za operativnega gasilca njegovemu delodajalcu občina v skladu s tem odlokom in predpisi o varstvu pred naravnimi in drugimi nesrečami.

(3) Določba prvega odstavka tega člena se uporablja tudi za primer odsotnosti z dela zaradi vaj ali usposabljanja, h katerim je bil operativni gasilec v skladu s predpisi o varstvu pred naravnimi in drugimi nesrečami pisno pozvan s strani pristojnega občinskega ali državnega organa.

28. člen

(medsebojna pomoč gasilcev)

(1) Gasilske enote si morajo ob večjih požarih ali drugih nesrečah medsebojno pomagati. Gasilske enote lahko pomagajo le, če zagotovijo ustrezno intervencijsko pripravljenost na območju, za katerega so ustanovljene.

(2) Pomoč iz prejšnjega odstavka odredi vodja intervencije, lahko pa tudi pristojni poveljnik civilne zaščite.

29. člen

(vodenje intervencij)

(1) Intervencije vodi poveljnik gasilske enote, na območju katere je požar ali druga nesreča (vodja intervencije) v skladu z zakonom in pravili gasilske službe. Vodja intervencije je lahko tudi poveljujoči določeni formacijski sestavi, vodja izmene, gasilec, posebej usposobljen za vodenje določenih intervencij, oziroma gasilec, ki ga pooblasti poveljnik gasilske enote. Ukazi in navodila vodje intervencije so obvezni za vse gasilce, ki sodelujejo v intervenciji. Posameznik lahko izvršitev ukaza ali navodila odkloni le, če bi s tem storil kaznivo dejanje oziroma če mu je naložena naloga, za katero ni usposobljen niti opremljen in je zato neposredno ogroženo njegovo življenje.

(2) Intervencije, pri katerih sodeluje več gasilskih enot, vodi poveljnik oziroma v skladu s prejšnjim odstavkom vodja intervencije iz gasilske enote, na območju katere je požar ali druga nesreča. Ob prihodu poveljnika višje kategorizirane enote ali višjega po činu mu preda vodenje intervencije, če se ne sporazumeta drugače. Vsi poveljujoči gasilskih enot in drugih reševalnih enot sestavljajo operativno vodstvo intervencije, ki je odgovorno vodji intervencije.

(3) Poveljnik višje kategorizirane enote ali višji po činu, ne glede na prejšnji odstavek tega člena, prevzame vodenje intervencije, če je očitno, da vodja intervencije vodi intervencijo napačno ali bistveno v nasprotju s pravili gasilske službe.

(4) V primeru velikih požarov in drugih nesreč vodja intervencije vodi intervencijo v skladu z usmeritvami pristojnega štaba za civilno zaščito.

30. člen

(pravice in dolžnosti vodje intervencije)

(1) Vodja intervencije iz prejšnjega člena ima pravico in dolžnost, da:

•  prepove dostop nepoklicanim osebam na kraj intervencije in promet mimo tega kraja;

•  odredi vstop v stanovanje oziroma drug zaprt prostor, če je neposredno ogroženo življenje ljudi in premoženje v takem prostoru;

•  odredi evakuacijo ljudi, živali in premoženja iz ogroženih objektov in območij;

•  odredi prekinitev električnega toka, dovajanje plina ali drugih vnetljivih tekočin;

•  odvzame ali omeji uporabnikom dotok vode na območju, kjer je požar;

•  odredi uporabo vode iz bližnjih vodnjakov, cistern in rezervoarjev;

•  odredi uporabo določenih sredstev zvez oziroma njihovo vzpostavitev;

•  odredi odstranitev vozil in drugih ovir, ki onemogočajo uspešno intervencijo oziroma odvzem vode za gašenje;

•  odredi sežig nevarne snovi, če je ni mogoče drugače odstraniti;

•  odredi uporabo tujega prevoznega sredstva za prevoz poškodovanih oseb oziroma potrebne gasilske zaščitne in reševalne opreme;

•  odredi, da vse sposobne osebe, ki so v neposredni bližini požarišča ali druge nesreče, pomagajo pri gašenju in reševanju v skladu z njihovimi sposobnostmi, z vozili, orodjem in drugimi sredstvi, ki so primerna za gašenje in reševanje;

•  odredi delno ali popolno rušitev objekta, po katerem bi se utegnil požar razširiti in tega ni mogoče drugače preprečiti;

•  odredi posek gozdnega drevja za preprečitev širjenja gozdnega požara.

(2) Ukrepe iz prejšnjega odstavka lahko vodja intervencije odredi le, če ne more na drug način zagotoviti zaščite in reševanja ljudi in premoženja, trajati pa smejo le toliko časa, kolikor je to nujno potrebno.

(3) Vodja intervencije mora najkasneje v petih dneh po intervenciji izdelati in predložiti poročilo o intervenciji organu, pristojnemu za varstvo pred požarom. Vsebino in način poročanja predpiše minister.

31. člen

(dolžnosti lastnikov in uporabnikov)

(1) Lastniki oziroma uporabniki zemljišč, stavb in drugih objektov morajo ob požaru ali drugi nesreči gasilcem in drugim v intervenciji sodelujočim dovoliti:

•  prehod preko zemljišč, stavb in drugih objektov ter njihovo uporabo za gasilska in reševalna dela;

•  uporabo njihovih zalog vode za gašenje in reševanje.

(2) Lastniki oziroma uporabniki morajo dopustiti izvajanje ukrepov iz prejšnjega odstavka, ki jih odredi vodja intervencije, imajo pa pravico do povrnitve nastale škode.

(3) Povračilo škode, povzročene lastnikom oziroma uporabnikom v času intervencije, bremeni občino.

32. člen

(stroški financiranja)

(1) Stroške intervencije, ki izhajajo iz nalog gasilstva v skladu z zakonom in tem odlokom, krije občina.

(2) Ne glede na prejšnji odstavek stroške intervencije krije:

•  povzročitelj, ki je požar ali nesrečo povzročil namenoma ali iz velike malomarnosti;

•  kdor opusti predpisane varnostne ukrepe pri prevozu, skladiščenju ali drugih opravilih z nevarnimi snovmi;

•  kdor ne organizira požarne straže v skladu s predpisi;

•  kdor namerno in brez razloga alarmira gasilsko enoto.

(3) Stroške intervencij v skladu s prejšnjim odstavkom izterja pristojni organ občine.

(4) Stroški intervencije gasilskih enot, nastali med intervencijo izven območja občine, za katero so ustanovljene, se krijejo iz proračuna Republike Slovenije, če je bila intervencija izvršena na podlagi državnega načrta zaščite in reševanja oziroma na podlagi odločitve pristojnega regijskega ali državnega poveljnika Civilne zaščite.

7.  FINANCIRANJE

33. člen

(financiranje gasilstva)

(1) Dejavnosti gasilskih enot se financirajo iz:

•  občinskega proračuna,

•  proračuna Republike Slovenije,

•  sredstev zavarovalnic in gospodarskih družb,

•  odhodkov iz lastnih dejavnosti,

•  prispevkov, daril in volil fizičnih in pravnih oseb.

(2) V skladu s tem odlokom se financirajo iz virov iz prejšnjega odstavka tudi dejavnosti gasilskih društev in zvez, ki so pomembne za razvoj gasilstva.

8.  PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE

34. člen

(objava in začetek veljavnosti)

Ta odlok začne veljati petnajsti dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik.

Številka: 030-0002/2019-70/2021

Datum: 10.02.2021

Župan - Polgármester

Marjan KARDINAR, univ.dipl.inž.agr.

A tűzoltóságról szóló törvény /ZGas/ (SzK Hivatalos Közlönye, 113/2005. szám-UPB1 és 23/19. szám) 2., 6. és 11.a cikke, a tűz elleni védekezésről szóló törvény /ZVPoz/ (SzK Hivatalos Közlönye, 3/2007. szám-UPB1, 9/2011. szám) 3. és 6. cikke, a természeti és egyéb katasztrófák elleni védekezésről szóló törvény /ZVNDN/ (SzK Hivatalos Közlönye, 51/2006., 97/2010. szám) 37. cikke, a védekezésben, mentésben és segítségnyújtásban résztvevő erők szervezéséről, felszereléséről és képzéséről szóló rendelet (SzK Hivatalos Közlönye, 92/2007., 54/2009., 23/2011. szám) és Dobronak Község Alapszabályának (SzK Hivatalos Közlönye, 35/07., 2/09., 66/10. szám és Dobronak Község Hivatalos Közlönye, 2/16. szám) 16. cikke alapján Dobronak Község Községi Tanácsa a 2021.02.10. napon megtartott 15. ülésén elfogadta az alábbi

Rendeletet Dobronak Község tűzoltó-közszolgálatáról

I.  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

(a kifejezések használata)

A rendeletben használt kifejezések hímnemű alakja az adott kifejezések nőnemű és hímnemű alakjára egyaránt vonatkozik.

2. cikk

(a rendelet hatálya)

E rendelet hatálya a Dobronak Községben (a továbbiakban: Község) működő tűzoltóság feladataira, szervezeti felépítésére és jog- állására terjed ki.

3. cikk

(a tűzoltó-közszolgálat)

(1) A tűzoltás olyan kötelező helyi közfeladat, melynek folyamatos és zavartalan végzését a Község és az állam biztosítja.

(2) A tűzoltás közérdekű, humanitárius tevékenység. A tűzoltóság által a káresetek felszámolása során ellátott tűzoltási, védelmi, mentési és egyéb operatív feladatok végrehajtása az érintettek és a veszélyeztetettek számára térítésmentes.

4. cikk

(a feladatok ellátása)

(1) A tűzesetek során felmerülő tűzoltási és mentési feladatokat, az egyéb, elsősorban megelőző tűzvédelmi feladatokat, a természeti és egyéb katasztrófák során az élet- és vagyonmentés érdekében végrehajtott egyes védelmi és mentési feladatokat, valamint bizonyos szolgáltatásokat az önkéntes tűzoltó egyesületek egységei látják el.

(2) A szolgáltatások végzése nem akadályozhatja a tűzoltóság alapfeladatainak ellátását.

(3) A tűzoltóság operatív feladatait nem lehet jövedelemszerző tevékenységként ellátni.

2.  A FELADATOK ELLÁTÁSÁÉRT FELELŐS SZERVEZETEK ÉS A FELADATOK

5. cikk

(az eszközök biztosítása)

(1) Jogkörében eljárva a Község biztosítja a tűzoltóság szervezettségét, felszerelését és működését.

(2) A Község a Tűzvédelmi Terv alapján biztosítja az alábbiakhoz szükséges anyagi eszközöket:

•  a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működése,

•  tűzoltó védő- és mentőeszközök, valamint a megfigyeléshez, értesítéshez és riasztáshoz szükséges eszközök,

•  a tűzoltó eszközök és felszerelések karbantartása és megújítása,

•  a tűzoltóegységek tagjainak oktatása és továbbképzése,

•  a tűzoltóság működéséhez szükséges épületek és helyiségek építése és karbantartása,

•  a tűzoltási feladatok ellátása során a tűzoltókat ért kár megtérítése,

•  a tűzoltóság jelen rendelet 4. cikkének első bekezdése szerinti feladatainak ellátása során a közüzemi ivóvízellátást szolgáló létesítményekben és az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózatban harmadik személyeknek okozott kár megtérítése,

•  a tűzoltó szervezetek egyéb tevékenységeinek ellátása.

6. cikk

(a feladatok ellátásáért felelős szervezet)

A tűzoltóság feladatainak ellátását a Község az alábbi önkéntes tűzoltó egyesületek (a továbbiakban: ÖTE) útján biztosítja: Dobro- nak ÖTE, Őrszentvid ÖTE és Zsitkóc ÖTE.

3.  TŰZOLTÓEGYSÉGEK

7. cikk

(a tűzoltóegységek fajtái)

(1) A Dobronak Községben működő tűzoltóegységek lehetnek önkéntesek, működési területükre nézve pedig területiek.

(2) A tűzoltóegységek a szakmai előírásoknak és a tűzoltóság Szolgálati Szabályzatának megfelelően végzik tevékenységüket.

(3) A tűzoltóságról szóló törvény 28. cikke alapján megnövekedett tűz-, robbanás és egyéb különleges veszély esetén a Dobronak Községben működő gazdasági társaságok, hivatalok és más szervezetek létesítményi tűzoltóegységeket alapíthatnak.

8. cikk

(a szervezés és felszerelés szempontjai)

(1) Az önkormányzati tűzoltóságok szervezésének és felszerelésének alapvető szempontjai az alábbiak:

•  lakosságszám,

•  a településtípus a beépítettség, építési mód, fejlettségi szint, valamint a szolgáltatási, ellátási, gyártási és mezőgazdasági tevé- kenységek alapján.

(2) A gazdasági társaságok, hivatalok és más szervezetek által létrehozott létesítményi tűzoltóegységek szervezésének és felszerelé- sének alapvető szempontjai az alábbiak:

•  a technológiai folyamat során jelentkező tűz- vagy robbanásveszély,

•  az alkalmazottak száma,

•  a létesítmények alapterülete és elrendezése,

•  az adott tűzoltóegységtől mért távolsága.

(3) Az erdészeti tűzoltóegységek szervezésének és felszerelésének alapvető szempontja az adott erdő területe és típusa.

(4) A vízfelületek védelmét ellátó erdészeti tűzoltóegységek szervezésének és felszerelésének alapvető szempontja a vízfelület nagy- sága és fajtája.

(5) A Községben működő tűzoltóság szervezéséről és felszereléséről a Község Tűzvédelmi Terve rendelkezik, a jelen cikkben ne- vezett szempontok, valamint a tűzoltóegységek szervezésének és felszerelésének a védekezésben, mentésben és segítségnyújtásban résztvevő erők szervezéséről, felszereléséről és képzéséről szóló rendelet (SzK Hivatalos Közlönye, 92/2007., 54/2009., 23/2011. szám) által meghatározott szempontok figyelembevételével.

(6) Dobronak Község a Tűzvédelmi Tervet legkésőbb e rendelet elfogadását követő 60. napig kidolgozza és ismerteti Dobronak Község tűzoltóparancsnokságával.

9. cikk

(a tűzoltó-közszolgálat ellátásáról szóló szerződés)

(1) A tűzoltó-közszolgálatot az önkéntes tűzoltó egyesületek egységei látják el jelen rendelet alapján. A tűzoltó-közszolgálat ellátásá- ról a Község köteles szerződést kötni a tűzoltóegységgel. E szerződés rendelkezik a szerződő feleket a tűzoltó-közszolgálat ellátása során megillető jogokról és kötelezettségekről.

(2) A tűzoltó-közszolgálat Községben történő ellátásával csak az a tűzoltóegység bízható meg, amely a Lendvai Tűzoltó Szövetségen keresztül kapcsolatban áll a Szlovén Tűzoltó Szövetséggel. Az előző bekezdésben nevezett szerződést a Lendvai Tűzoltó Szövetség és Dobronak Község tűzoltóparancsnoksága is aláírja.

(3) A tűzoltó-közszolgálat ellátásáról szóló szerződés elsősorban az alábbiakról rendelkezik:

•  a tűzoltó-közszolgálat ellátásának mértéke és módja,

•  a tűzoltó-közszolgálat ellátásának kezdete vagy időszaka,

•  a tűzoltó-közszolgálat szervezése,

•  a tűzoltó-közszolgálat ellátásának felügyelete.

(4) A tűzoltó-közszolgálat ellátásának mértékét és módját elsősorban a tűzoltóegységek szervezésének és felszerelésének feltételei, a tűzoltóegységeknek a káreset helyszínére történő kiérkezésének előírt ideje, az egyes építmények tűzvédelmének feltételei, a Község természeti és egyéb katasztrófák esetén érvényes Tűzvédelmi Terve, valamint Védelmi és Mentési Terve alapján határozzák meg.

(5) A tűzoltó-közszolgálat ellátásáról szóló szerződés az önkéntes tűzoltó egyesületek egységei tekintetében meghatározza a Község által a tűzoltó-közszolgálat ellátásához biztosítandó pénzeszközöket: elsősorban a beavatkozások végrehajtásához, a képzéshez, az orvosi vizsgálatok fedezéséhez, az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén nyújtandó egészségbiztosítási ellátáshoz, valamint a munkaviszonyból eredő egyéb jogok, illetve a törvény szerint a beavatkozó tűzoltókat megillető jogok gyakorlásához szükséges, valamint a Község által az ifjúsági tűzoltó tagozat tagjainak képzésére és egyéb társadalmi tevékenységekre fordítandó pénzeszközöket.

(6) Az illetékes községi hatóság döntése és a tűzoltó-közszolgálat ellátásáról szóló szerződés alapján a tűzoltó-közszolgálat ellátásába a létesítményi tűzoltóegység is bekapcsolódhat, ha az azt fenntartó gazdasági társaság, hivatal vagy más szervezet ettől függetlenül teljesíti a tűzoltóegységek szervezésére és felszerelésére vonatkozó feltételeknek megfelelően szervezett saját tűzoltó szolgálatára vonatkozó kötelezettségeit.

(7) A tűzoltó-közszolgálat Dobronak Községben történő ellátásáról szóló szerződés időtartamát a Község, a társaságok és a Tűzoltó Szövetség legfeljebb a Községi Tanács tagjai és Dobronak Község polgármestere megbízatása időtartamával (4 év) azonos időtar-

tamban határozhatja meg. Az új megbízatás idejére új szerződést kell kötni a tűzoltó-közszolgálat Dobronak Községben történő ellátásáról.

(8) A Dobronak Községben ellátandó tűzoltó-közszolgálat tárgyévre vonatkozó finanszírozásának mértéke minden évben külön záradékban kerül meghatározásra. A Dobronak Községben ellátandó tűzoltó-közszolgálat finanszírozását biztosító pénzeszközök mértékét a Községi Tanács által meghatározó záradékot a szerződő felek a Dobronak Község tárgyévi költségvetéséről szóló Hatá- rozat elfogadását követő 30 napon belül írják alá.

10. cikk

(tűzőrség)

Ha a Község Operatív Tűzriadó Terve vagy a törvény másképp nem rendelkezik, akkor a tűzőrséget és az építmények, más va- gyontárgyak, valamint a nyilvános rendezvények tűzvédelmét a Község területén a tűzoltó-közszolgálatot jelen határozat alapján ellátó tűzoltók és tűzoltóegységek végzik. A jelen cikk szerinti operatív tűzoltói feladatok ellátásának költségei az építmény és a vagyontárgy tulajdonosát vagy kezelőjét, illetve a nyilvános rendezvény szervezőjét terhelik.

11. cikk

(tűzoltóparancsnokság)

A Község operatív tűzoltóegységei felkészültségének biztosítása, valamint működésük összehangolása céljából megalakul a Község Tűzoltóparancsnoksága, melyet a Község területén működő önkéntes tűzoltóegységek parancsnokai alkotnak. A Község Tűzoltó- parancsnokságát a Község tűzoltóparancsnoka irányítja és képviseli. A tűzoltóparancsnok kinevezése a törvény és A tűzoltóság Szolgálati Szabályzata alapján történik. A Község tűzoltóparancsnoka a Község Polgári Védelme törzskarának tagja.

12. cikk

(tűzoltó felszerelések)

(1) A tűzoltósági védő- és mentőeszközök, a tűzoltóépületek és a tűzoltószertár nem vonható végrehajtási vagy csődeljárás alá.

(2) A tűzoltósági védő- és mentőeszközök, a hivatásos tűzoltóegységek által használt tűzoltóépületek és a tűzoltószertár a Község tulajdonát képezi. Használatukról és karbantartásukról az illetékes községi szerv és a tűzoltóegység által kötött szerződés rendelkezik.

(3) A tűzoltóépületeket és szertárakat, a tűzoltósági védő- és mentőeszközöket az ezen ingatlanokat, illetve felszereléseket használó önkéntes tűzoltó egyesület megszűnésekor a Község veszi át, illetve az illetékes községi hatóság engedélye alapján az a tűzoltó szervezet, amely a tűzoltó-közszolgálat ellátását biztosítja.

(4) A tevékenységét megszüntető önkéntes létesítményi tűzoltó egyesület tűzoltósági védő- és mentőeszközeit a Község jogo- sult elővásárlással átvenni a felszerelés tényleges értékének a tűzoltó egyesületet működtető, a felszerelés beszerzését finanszí- rozó gazdasági társaság, hivatal vagy más szervezet részére történő megtérítése esetén.

13. cikk

(a tűzoltó-közszolgálat ellátásának elmulasztása)

Ha megállapítást nyer, hogy az önkéntes tűzoltó egyesület nem látja el a törvény és jelen rendelet által előírt tűzoltó-közszolgálatot, akkor az illetékes községi hatóság felszólítja erre az önkéntes tűzoltó egyesületet és felhívja erre a Lendvai Tűzoltó Szövetség figyel- mét, továbbá megszabja azt a határidőt, ameddig az egyesület köteles e hiányosságot pótolni. Ha az önkéntes tűzoltó egyesület a megszabott határidőn belül nem pótolja e hiányosságot, úgy az általa ellátandó tűzoltó-közszolgálat mértékét korlátozzák vagy annak ellátásából kizárják.

14. cikk

(önkéntes tűzoltó)

A tűzoltóságnál önkéntesen operatív feladatokat ellátó személy (a továbbiakban: önkéntes tűzoltó):

•  a tűzoltási és mentési feladatok terén szakmai kiképzésben részesült, valamint letette az előírt önkéntes tűzoltó vizsgát;

•  részt vett az előírt tudás- és pszichofizikai képességek felmérésén, egészségileg alkalmas a tűzoltó szolgálat ellátására;

•  nem ítélték el jogerősen élet, testi épség és vagyon elleni bűncselekmény miatt;

•  18 és 63 év közötti férfi, illetve 18 és 55 év közötti nő.

15. cikk

(önkéntes tűzoltó egyesület)

A Községet fenyegető tűz- és más veszélyek kockázatának felmérése alapján a lakosok önkéntes tűzoltó egyesületet alapítanak, amely elsősorban az alábbi feladatokat látja el:

•  megelőző tűzvédelmi feladatok, valamint egyéb megelőző feladatok a természeti és egyéb katasztrófák elleni védelem terén;

•  a védelemben, mentésben és segítségnyújtásban való közreműködés a tűzesetek, természeti és más katasztrófák során;

•  az ifjúsági tűzoltó tagozat tagjainak nevelése;

•  a tűzvédelemmel kapcsolatos segítségnyújtás a Község lakói számára;

•  a tűzoltó egyesület szervezésével és fejlesztésével kapcsolatos egyéb feladatok.

16. cikk

(önkéntes tűzoltóegység)

(1) Az önkéntes tűzoltóegység megbízása alapján megelőző és operatív tűzoltási, tűzvédelmi és mentési feladatokat lát el az őt ala- pító Község területén vagy annak egy részén.

(2) Az önkéntes tűzoltóegységnek rendelkeznie kell a tűzoltóegységek szervezése és felszerelése feltételeinek megfelelő, meghatáro- zott számú beavatkozó tűzoltóval, a szükséges tűzoltó védő- és mentőeszközökkel, valamint szertárral.

(3) A Szlovén Tűzoltó Szövetség és az önkéntes tűzoltó egyesületek az igényeiknek megfelelő nyilvántartást vezetnek az önkéntes tűzoltóegységekről és az önkéntes tűzoltókról.

17. cikk

(hivatásos mag)

Az önkéntes tűzoltóegységekben a tűzoltóegységek szervezése és felszerelése feltételeinek, valamint a Tűzvédelmi Tervnek megfele- lően az önkéntes tűzoltóegység alkotórészeként hivatásos mag hozható létre hivatásos tűzoltókból. A hivatásos mag létrehozásáról az önkéntes tűzoltó egyesület köteles értesíteni a tűzoltó-közszolgálat szervezéséért felelős községi hatóságot.

18. cikk

(parancsnok)

(1) Az önkéntes tűzoltóegység parancsnoka szervezi és irányítja az egység szakmai munkáját.

(2) Az önkéntes tűzoltóegység parancsnoka elsősorban:

•  gondoskodik az egység beavatkozásra kész állapotban tartásáról és vezeti azt a beavatkozás során;

•  megszervezi és felügyeli az egység tagjainak szakmai képzését, gyakorlását és erőnléti állapotát;

•  gondoskodik a tűzoltó védő- és mentőeszközök hibátlan állapotáról.

(3) Az önkéntes tűzoltóegységek parancsnokai és helyetteseik kiválasztásának módjáról, feladatairól és hatásköréről az önkéntes tűzoltók Szolgálati Szabályzata rendelkezik.

19. cikk

(pótlékok)

(1) Az önkéntes tűzoltót a beavatkozás idejére bérpótlék illeti meg. Bérpótlékra az illetékes községi hatóság által részére elrendelt képzés idejére is jogosult. A bérpótlékot a munkáltató fizeti a Község terhére.

(2) Ha a beavatkozás négy óránál hosszabb időt vesz igénybe, akkor a benne résztvevők térítésmentes étkezésre jogosultak.

(3) A beavatkozásban vagy képzésen való részvétele miatt a munkáltató az önkéntes tűzoltót nem bocsáthatja el, nem irányíthatja át másik munkahelyre és semmilyen más módon nem okozhat neki kárt.

20. cikk

(az önkéntes tűzoltók biztosítása)

(1) A beavatkozás vagy szakmai képzés során megsérült vagy beavatkozási feladatainak ellátása közben megbetegedett önkéntes tűzoltó az üzemi balesetre és foglalkozási megbetegedésre vonatkozó egészség-, nyugdíj- és rokkantsági biztosításról rendelkező jogszabályok szerinti biztosításra jogosult.

(2) Azt az önkéntes tűzoltót, aki nem rendelkezik munkaviszonnyal, vagy aki számára ez kedvezőbb, az előző bekezdésben nevezett üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés miatt bekövetkezett munkaképtelenség idejére baleseti táppénz illeti meg a sérülés bekövetkezése előtti utolsó hónapban teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagkeresete 100%-ának összegében.

(3) A sérülés bekövetkezésének idejét és helyét annak a beavatkozásnak a vezetője állapítja meg, amely során a tűzoltó megsérült, és azt az illetékes községi hatóságnál kell bejelenteni.

(4) Ha a beavatkozás vagy szakmai képzés során az önkéntes tűzoltó életét veszti, akkor családtagjait megilleti:

•  a nyugdíj- és rokkantbiztosításról szóló jogszabályok szerinti nyugdíj;

•  az egyszeri segély;

•  a szállítási és temetési költségek visszatérítése.

(5) Ha a beavatkozás vagy szakmai képzés során az önkéntes tűzoltó saját hibáján kívül úgy megsérül, hogy legfeljebb 20%-os mara- dandó egészségkárosodást szenved, akkor a hadirokkantakról szóló jogszabály szerinti egyszeri segélyre jogosult.

(6) Az egyszeri segély összegét a Szlovén Köztársaság Kormánya határozza meg.

(7) A tűzoltó szervezet köteles biztosítást kötni tűzoltóegységeinek operatív tagjai részére a tűzoltás, mentés, gyakorlatok vagy kép- zés során bekövetkező haláleset, tartós vagy átmeneti munkaképtelenség esetére.

21. cikk

(községi források)

A kiesett jövedelmet és bérpótlékot, a jelen rendelet 19. cikkében nevezett étkezési költséget, valamint az előző cikkben nevezett hozzájárulásokat és költségeket a Község fedezi.

22. cikk

(egy másik tűzoltóegység részére adott megbízás)

A Község jogosult megbízást adni az erre alkalmas tűzoltóegységgel rendelkező gazdasági társaságnak, hivatalnak és más szervezet- nek a Község területén vagy annak egy részén adódó tűzoltási feladatok ellátására az önkéntes tűzoltóegységek által végzett tűzoltási tevékenységről rendelkező törvény által előírt feltételeknek megfelelően.

4.  OKTATÁS ÉS KÉPZÉS

23. cikk

(oktatás és képzés)

Az önkéntes tűzoltók oktatása és képzése a törvény alapján az illetékes miniszter által előírt programok keretében történik.

5.  TŰZOLTÓSZÖVETSÉG

24. cikk

(tűzoltószövetség)

(1) A Község önkéntes tűzoltó egyesületei megalapítják a Lendvai Tűzoltószövetséget (a továbbiakban: Tűzoltószövetség).

(2) A Tűzoltószövetség a tűzoltóság szervezési és szakmai feladatait látja el az alábbiak vonatkozásában:

•  tervszerű munkaerő-utánpótlás és a tűzoltók képzése;

•  a tűzoltóegységek tervszerű és összehangolt fejlesztése, valamint felszerelése az előírt követelmények alapján;

•  a szövetségi tag önkéntes tűzoltó egyesületek tűzoltóegységei bevetésének tervezése és összehangolása;

•  a Tűzoltószövetség tagjai és a Község közti kapcsolat megteremtése;

•  a Község által a Tűzoltó Szövetségre ruházott feladatok ellátása;

•  a tűzoltóság egyéb szervezési és fejlesztési feladatai.

(3) A Tűzoltószövetség saját maga nevezi ki parancsnokát. A Tűzoltószövetség parancsnoka gondoskodik az alacsonyabb rangú parancsnokságok és tűzoltóegységek felkészültségéről, szervezettségéről, felszereltségéről és szakképzéséről, bizonyos képzési prog- ramok végrehajtásáról, valamint irányítja a nagyobb és bonyolultabb műveleteket.

(4) A Tűzoltószövetség parancsnoka és a területi parancsnokok, valamint más tűzoltóparancsnokok és azok helyettesei kiválasztá- sának módját és hatáskörét a tűzoltóság Szolgálati Szabályzata határozza meg.

25. cikk

(a Tűzoltószövetség feladatai)

(1) A Tűzoltószövetség:

•  véleményezi a beavatkozó tűzoltók és önkéntes tűzoltó egyesületek tűzoltóegységeinek éves képzési programját;

•  véleményezi az önkéntes tűzoltóegységek tűzoltó védő- és mentőeszközökkel való éves felszerelési programját.

(2) A Tűzoltószövetség az adott évre meghatározhatja azokat a képzési formákat, melyeket az önkéntes tűzoltó egyesületek beil- lesztenek saját éves programjukba, ha ez az egységes fejlesztés, a megfelelő felkészültség és egyéb, a Községet fenyegető tűz- és más veszélyek kockázatának felmérésével megállapított okok miatt szükséges.

(3) A Szlovén Köztársaság költségvetéséből származó pénzeszközök nem használhatók fel képzési programok finanszírozására vagy tűzoltó védő- és mentőeszközök beszerzésére, ha a képzés lebonyolítását, illetve a tűzoltó védő- és mentőeszközök beszerzését a Tűzoltószövetség nem támogatta.

(4) A Tűzoltószövetség csak akkor rendelkezik a jelen cikk első és második bekezdésében nevezett hatáskörrel, ha a Szlovén Tűzol- tószövetség tagja.

6.  TŰZOLTÓI BEAVATKOZÁSOK

26. cikk

(a tűzoltóegységek riasztása)

(1) A Községben biztosítva van a tűzoltóegységek egységes értesítése és riasztása a Község Operatív Tűzriadó Terve alap- ján, melynek a tűzoltóegységek Értesítési és Riasztási Terve is részét képezi. A Község Operatív Tűzriadó Tervét a Község tűzoltóparancsnoksága készíti el, és a polgármester, illetve annak meghatalmazottja hagyja jóvá. A tűzoltóegységeknek a polgármester, illetve annak meghatalmazottja által jóváhagyott Értesítési és Riasztási Tervét a Község köteles benyújtani a Község tűzoltóinak riasztására illetékes területi hívásfogadó központnak.

(2) Ha a Község tűzoltóegysége beavatkozásra vonul ki tűz vagy más káreset miatt, akkor a tűzoltóegység vagy a beavatkozás vezetője köteles erről értesíteni az illetékes hívásfogadó központot.

(3) A tűzoltói beavatkozások során történő értesítésre és riasztásra a védelem és mentés területére vonatkozó, a megfigyelés- ről és értesítésről rendelkező előírások vonatkoznak.

(4) A tűzoltóegységek több községből történő riasztása a Védelmi és Mentési Tervnek megfelelően, illetve a Polgári Védelem illetékes területi vagy országos parancsnokának döntése alapján történik, ha a tűzoltóegységek Országos Riasztási Terve erről nem rendelkezik. Ennek során biztosítani kell, hogy a Községben maradjon annyi tűzoltóegység, amennyi el tudja látni a sürgős beavatkozást igénylő készenlétet.

(5) A tűzoltóegységek a védelmi és mentési rendszer kommunikációs hálózatát használják.

27. cikk

(a tűzoltók riasztása munkaidőben)

(1) Az általános munkaügyi jogszabályok alapján a munkáltató köteles lehetővé tenni annak a beavatkozó tűzoltónak az igazolt távollétét, akit munkaideje alatt a tűzoltóegységek előző cikkben nevezett Értesítési és Riasztási Terve alapján a tűz- oltó-közszolgálatot ellátó tűzoltóegység tagjaként tűz vagy más káreset miatti védelmi, mentési és segítségnyújtási feladatok ellátására szólítanak fel.

(2) A műszaki kommunikációs eszközök útján vagy a vészhelyzeti sziréna illetékes hívásfogadó központban való megszólal- tatásával történő riasztás, valamint az illetékes községi tűzoltó-közszolgálati hatóság vagy a természeti és más katasztrófák során adódó védelmi és mentési feladatok ellátására illetékes más szerv írásbeli felhívása védelmi és mentési kötelesség ellátására való felszólításnak minősül, amely alapján a munkáltató igazolja a beavatkozó tűzoltó távollétét. Ha a felhívás műszaki kommunikációs eszközök útján lett közölve, úgy a községi tűzoltó-közszolgálatért felelős hatóság, illetve a védelmi és mentési feladatokért felelős más hatóság legkésőbb a beavatkozás befejezésétől számított 7 napon belül köteles írásbeli igazolást is adni a beavatkozó tűzoltó távollétéről. Jelen rendelet és a természeti és egyéb katasztrófák elleni védekezésről szóló jogszabályok alapján a beavatkozó tűzoltó munkaidőben való távollétének idejére a Község pótlékot fizet a munkál- tató részére.

(3) A jelen cikk első bekezdésének rendelkezése olyan, munkaidőben végzett gyakorlat vagy képzés miatti távollétre is vonatkozik, melyre az illetékes községi vagy országos szerv a beavatkozó tűzoltót a természeti és egyéb katasztrófák elleni védekezésről szóló jogszabályok alapján írásban kötelezte.

28. cikk

(a tűzoltók kölcsönös segítségnyújtása)

(1) Nagyobb tűzesetek vagy más káresetek során a tűzoltóegységek kötelesek kölcsönösen segítséget nyújtani egymásnak. A tűzoltóegységek csak abban az esetben nyújthatnak segítséget más egységeknek, ha biztosítják a megfelelő beavatkozási készenlétet az őket alapító Község területén.

(2) Az előző bekezdésben nevezett segítségnyújtást a beavatkozás vezetője vagy a Polgári Védelem illetékes parancsnoka engedélyezheti.

29. cikk

(a beavatkozások irányítása)

(1) A törvény és a tűzoltóság Szolgálati Szabályzata alapján a beavatkozásokat annak a tűzoltóegységnek a parancsnoka irányítja, melynek illetékességi területén a tűz vagy más káreset bekövetkezett (a beavatkozás vezetője). A beavatkozás ve- zetője az adott egység parancsnoka, a műszakvezető, egy bizonyos beavatkozások vezetésére speciálisan kiképzett tűzoltó, illetve a tűzoltóegység parancsnoka által megbízott tűzoltó is lehet. A beavatkozás vezetőjének parancsait és utasításait a beavatkozásban résztvevő minden tűzoltó köteles teljesíteni. A parancs vagy utasítás végrehajtását az egyén csak akkor tagadhatja meg, ha azzal bűncselekményt követne el, illetve, ha a kapott feladatra nincs kiképezve és annak elvégzéséhez nem rendelkezik megfelelő felszereléssel, ezért az közvetlen életveszélyt jelentene számára.

(2) A több tűzoltóegység által végrehajtott beavatkozásokat az a parancsnok, illetve az előző bekezdés rendelkezése alapján a beavatkozást végző azon tűzoltóegység vezetője irányítja, melynek illetékességi területén a tűz vagy más káreset bekö- vetkezett. Ettől eltérő megállapodás hiányában a magasabb szintű egységtől érkező vagy magasabb rendfokozatú parancs- noknak átadja a beavatkozás irányítását. A tűzoltóegységek és más mentőegységek parancsnokai a beavatkozás operatív vezetését alkotják, amely a beavatkozás irányítójának tartozik felelősséggel.

(3) A jelen cikk előző bekezdésében foglaltaktól függetlenül a magasabb szintű egységtől érkező vagy magasabb rendfo- kozatú parancsnok átveszi a beavatkozás irányítását, ha egyértelműen kiderül, hogy a beavatkozás vezetője rosszul vagy a tűzoltóság Szolgálati Szabályzatával ellentétesen vezeti a beavatkozást.

(4) Nagy tűzesetek és más káresetek során a beavatkozás vezetője a beavatkozást a Polgári Védelem illetékes törzskarának útmutatása alapján irányítja.

30. cikk

(a beavatkozás vezetőjének jogai és kötelességei)

(1) A beavatkozás előző cikkben nevezett vezetője jogosult és köteles:

•  megtiltani illetéktelen személyek belépését a beavatkozás helyszínére és a helyszín mellett történő elhaladást;

•  elrendelni egy lakásba, illetve más zárt helyiségbe való behatolást, ha ott az emberek élete és a vagyontárgyak közvetlen veszélynek vannak kitéve;

•  elrendelni az embereknek, állatoknak és vagyontárgyaknak a veszélyeztetett építményekből és azok környezetéből törté- nő evakuálását;

•  elrendelni az elektromos áram, gázvezeték vagy más tűzveszélyes folyadékokat szállító csövek lezárását;

•  megtiltani vagy korlátozni a vízhasználatot a tűzeset területén;

•  elrendelni a környékbeli kutakban, ciszternákban és víztartályokban lévő víz felhasználását;

•  elrendelni bizonyos kommunikációs csatornák használatát, illetve azok létesítését;

•  elrendelni a sikeres beavatkozást, illetve a tűzivíz-ellátást akadályozó járművek és más akadályok eltávolítását;

•  elrendelni a veszélyes anyag elégetését, ha az más módon nem eltávolítható;

•  elrendelni idegen szállítóeszköz használatát a sérült személyek, illetve a szükséges tűzoltó védő- és mentőeszközök szál- lítása céljából;

•  elrendelni, hogy minden arra alkalmas, a tűz vagy más káreset közvetlen közelében lévő személy tehetsége szerint segít- sen az oltásban és mentésben az oltásra és mentésre alkalmas járművekkel, szerszámokkal és más eszközökkel;

•  elrendelni annak az építménynek a részleges vagy teljes lebontását, melyre a tűz átterjedhet, ha a tűz terjedése más mó- don nem akadályozható meg;

•  elrendelni az erdő fáinak kivágását az erdőtűz terjedésének megakadályozása érdekében.

(2) Az előző bekezdésben nevezett intézkedéseket a beavatkozás vezetője rendeli el akkor, ha máshogyan nem tudja biz- tosítani az emberek és a vagyontárgyak védelmét és mentését, és azok csak annyi ideig tarthatnak, amennyi feltétlenül szükséges.

(3) A beavatkozás vezetője legkésőbb a beavatkozás után 5 nappal köteles elkészíteni és benyújtani a beavatkozásról szóló jelentést az illetékes tűzvédelmi szerv részére. A jelentés tartalmát és módját a miniszter írja elő.

31. cikk

(a tulajdonosok és a használók kötelességei)

(1) A földterületek, épületek és egyéb építmények tulajdonosai, illetve használói tűz vagy más káreset esetén kötelesek a tűz- oltók és a beavatkozásban résztvevő más személyek részére engedélyezni:

•  a földterületeken, épületeken és egyéb építményeken való átjárást, valamint azok használatát tűzoltási és mentési mun- kálatok elvégzéséhez;

•  vízkészleteik használatát a tűzoltáshoz és mentéshez.

(2) A tulajdonosok, illetve a használók kötelesek engedélyezni az előző bekezdésben nevezett, a beavatkozás vezetője által elrendelt intézkedések végrehajtását, ugyanakkor jogosultak az ennek során őket ért kár megtérítésére.

(3) A beavatkozás során a tulajdonosokat, illetve a használókat ért kárt a Község köteles megtéríteni.

32. cikk

(a finanszírozás költségei)

(1) A tűzoltóság törvényben és jelen rendeletben meghatározott feladatai körében végrehajtott beavatkozások költségei a Községet terhelik.

(2) Az előző bekezdés rendelkezéseitől függetlenül a beavatkozás költségeit az alábbi személyek fedezik:

•  a tüzet vagy káresetet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból előidéző személy;

•  aki a veszélyes anyagok szállítása, tárolása vagy más művelet során nem hajtotta végre az előírt biztonsági intézkedése- ket;

•  aki nem szervezte meg a jogszabály által előírt tűzőrséget;

•  aki szándékosan és ok nélkül riasztja a tűzoltóegységet.

(3) Az előző bekezdésben nevezett beavatkozások költségét a Község illetékes szerve hajtja be.

(4) A tűzoltóegységek által az őket alapító Község területén kívül végrehajtott beavatkozás költségét a Szlovén Köztársaság költségvetése fedezi, ha az az Országos Védelmi és Mentési Terv, illetve a Polgári Védelem illetékes területi vagy országos parancsnokának döntése alapján történt.

7.  FINANSZÍROZÁS

33. cikk

(a tűzoltóság finanszírozása)

(1) A tűzoltóegységek tevékenységét az alábbi forrásokból finanszírozzák:

•  a községi költségvetés,

•  a Szlovén Köztársaság költségvetése,

•  a biztosítók és gazdasági társaságok pénzeszközei,

•  a saját tevékenységből származó ráfordítások,

•  a természetes és jogi személyek hozzájárulásai, ajándékai és hagyományozásai.

(2) Jelen rendelet alapján az előző bekezdésben nevezett forrásokból finanszírozzák a tűzoltóság fejlődése szempontjából fontos tűzoltó egyesületek és szövetségek tevékenységét is.

8.  ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. cikk

(közzététel és hatálybalépés)

E rendelet a Dobronak Község Hivatalos Közlönyében történt közzétételét követő tizenötödik napon lép hatályba.

Ügyiratszám: 030-0002/2019-70/2021

Dátum: 2021. 02. 10.

Marjan KARDINAR okl. agrármérnök

Polgármester