ODLOK

o oskrbi s pitno vodo ter odvajanju in čiščenju  komunalnih odpadnih  voda na območju občine Dobrovnik

I.SPLOŠNE DOLOČBE

1.člen

S tem odlokom se določa:

- dejavnost izvajanja   lokalne gospodarske javne službe    oskrba s pitno vodo ter odvajanje in čiščenje komunalnih odpadnih voda  (v nadaljnjem besedilu: javna služba),

- objekte in naprave uporabnikov in upravljalca,

- pogoje  priključitve na javni vodovod in kanalizacijo,

- način odjema pitne, tehnološke in požarne vode iz javnih vodovodov,

- meritve  in obračun porabe vode ter obračun odvajanja  in čiščenja odpadnih voda,

- prekinitev dobave vode  in prekinitev odvajanja odpadnih voda,

- odjem vode iz hidrantov,

- obveznosti uporabnikov in upravljalca,

- prevzem objektov in naprav v upravljanje,

- nadzor nad izvajanjem tega odloka,

- kazenske določbe,

- prehodne določbe.

2.člen

(dejavnosti javne službe)

Dejavnost oskrbe s pitno vodo ter odvajanje in čiščenje komunalnih  odpadnih voda obsega:

- Upravljanje z objekti in napravami za oskrbo s pitno vodo ter objekti in napravami za odvajanje in čiščenje  komunalnih odpadnih voda,

- Zagotavljanje pitne vode uporabnikom,

- Vzdrževanje objektov in naprav,

- Izvajanje potrebnih rekonstrukcij  in tehnoloških izboljšav,

- Izvajanje meritve in monitoringa  kvalitete pitne vode,

- Izvajanje meritev in monotoringa komunalnih odpadnih voda,

- Razvoj, ki obsega planiranje  in gradnjo novih  objektov in naprav  ter priključevanje novih uporabnikov  na omrežje.

Izvajanje dejavnosti  odvajanja padavinskih voda iz cestnega telesa ni dejavnost tega odloka.

3.člen

(objekti in naprave, ki so  predmet javne službe)

- Javni vodovod,

- Javna kanalizacija,

- Naprave in objekti skupne rabe,

- Javni vodovod in javno vodovodno omrežje s pripadajočimi objekti in napravami, ki zagotavljajo oskrbo s pitno vodo najmanj petih  gospodinjstev  ali dvajset  ljudi,

- javnih objektov,

- objektov za proizvodnjo in promet z živili,

- javnih prometnih sredstev,

je javno dobro.

Javna kanalizacija je kanalizacijsko omrežje s pripadajočimi objekti  in napravami z najmanj petimi  priključki različnih uporabnikov  in je javno dobro.

Objekta in naprave skupne rabe so:

- objekti in naprave za oskrbo naselij s požarno vodo v javni rabi  (hidranti in hidrantna omrežja)

vodovodna omrežja za vzdrževanje javnih površin,

- naprave in objekti  za odvod padavinskih voda z javnih površin.

Šteje se, da sta javni vodovod in /ali javna kanalizacija zgrajena, če mesto priključitve  na javni vodovod ali/in na javno kanalizaciji ni od objekta  oddaljeno več kot 200 m.

Stroške upravljanja objektov skupne rabe pokriva proračun občine Dobrovnik.

4. člen

(uporabniki in izvajalci javne službe)

Uporabnik vode iz javnega vodovoda je vsaka fizična ali pravna oseba ali samostojni podjetnik, ki uporablja vodo iz javnega vodovoda za katerekoli namene.

Uporabnik javne kanalizacije je vsaka fizična ali pravna oseba ali samostojni podjetnik, ki je lastnik objekta ali zemljišča, kjer nastaja komunalna odpadna voda , ki odteka v javno kanalizacijo.

Upravljalec javnega vodovoda in javne kanalizacije je občinska uprava ali  pravna oseba, ki ji občina Dobrovnik poveri izvajanje javne službe  s področja oskrbe s pitno vodo ter področja odvajanja  in čiščenja komunalnih odpadnih voda..

5.člen

(posegi v prostor)

Za vsak poseg v prostor si mora investitor pridobiti  soglasje občine Dobrovnik. V soglasju, ki ga po pooblastilu občine Dobrovnik lahko izda tudi upravljalec, se določijo pogoji za posege v prostor.

Pogoji  morajo biti stranki sporočeni najpozneje v roku 30 dni od prejema zahtevka.

6.člen

Pristojni občinski organ sprejme navodilo o tehnični izvedbi in uporabi vodovodnih objektov in naprav ter navodilo o tehnični izvedbi in uporabi objektov in naprav za odvajanje in čiščenje  komunalnih odpadnih  voda.

Omenjeni navodili morata biti usklajeni z veljavnimi tehničnimi predpisi.

7.člen

(gradnja objektov in naprav javnega vodovoda in javne kanalizacije)

Gradnjo objektov in naprav   vodovoda in kanalizacije  lahko  izvaja  katerikoli usposobljen  izvajalec, priključitev na javni vodovod in javno kanalizacijo pa izvede upravljalec.

Upravljalec ima pravico in dolžnost nadzirati gradnjo objektov  in naprav iz prvega odstavka tega člena.

Vsa dela na javnih vodovodih, javni kanalizaciji, vodovodnih in kanalizacijskih priključkih izvaja in nadzira upravljalec  ali od upravljalca pooblaščeni izvajalec.

II. OBJEKTI IN NAPRAVE UPORABNIKOV IN UPRAVLJALCEV

8.člen

(objekti in naprave uporabnikov)

Objekti in naprave uporabnikov so:

- interno vodovodno in /ali hidrantno omrežje, ki ga od javnega vodovodnega omrežja ločuje merilo ali obračunsko mesto,

- vodovodni priključek (spojna cev med sekundarnim oz. primarnim omrežjem in obračunskim vodomerom, vključno s priključno garnituro in obračunski vodomer s pripadajočim ventilom pred njim ter pripadajočo opremo),

- vodovodni jašek ali niša,

- objekti in naprave vgrajeni za obračunskim vodomerom kot so:interni hidrant,interni vodomeri, naprave za reduciranje in dvigovanje tlaka vode, nepovratni varnostni ventil pri grelnih napravah, vodohrani za sanitarno in požarno vodo, naprave za ogrevanje, mehčanje, dezinfekcijo vode in druge naprave,

- kanalski priključek, ki poteka od zadnjega revizijskega jaška uporabnika do priključnega jaška na javno kanalizacijo,

- interna kanalizacija s pripadajočimi objeti in napravami  v objektu ali izven njega, vključno z revizijskim jaškom pred kanalskim priključkom,

- naprave in objekti za predčiščenje odpadnih voda (greznice, gnojne jame, peskolovi, oljni lovilci itd.).

Objekte in naprave iz prvega odstavka tega člena z izjemno vodovodnega priključka vzdržuje v skladu s predpisi uporabnik na lastne stroške.

9.člen

(vodovodni priključek)

Vodovodni priključek vzdržuje upravljalec na stroške uporabnika. Pri opravljanju vzdrževalnih del mora uporabnik dovoliti dostop upravljalcu na funkcionalnem zemljišču.

10.člen

(objekti in naprave upravljalcva)

Objekti in naprave, s katerim  upravlja upravljalec,  so javni vodovod, javna kanalizacija in objekti skupne komunalne rabe, ki so s pogodbo o upravljanju,  sklenjeno med občino Dobrovnik in upravljalcem, preneseni upravljalcu v upravljanje.

Javni vodovod, javna kanalizacija in objekti skupne komunalne rabe so javno dobro občine.

III. POGOJ ZA PRIKLJUČITEV NA JAVNI VODOVOD IN JAVNO KANALIZACIJO

11.člen

(Pogoji priključitve na javni vodovod)

Na območjih, kjer je zgrajen javni vodovod, je za vsa gospodinjstva  obvezna priključitev in uporaba javnega vodovoda v skladu z soglasjem upravljalca. Priključitev obstoječih objektov  na javni vodovod se mora izvesti  najkasneje do 30. 09. 2006.

Uporabnik si je dolžan pred priključitvijo na javni vodovod pridobiti soglasje upravljalca. Za pridobitev soglasja  k priključitvi na javni vodovod mora k vlogi priložiti naslednjo dokumentacijo:

- Pravnomočno gradbeno dovoljenje za objete, zgrajene po letu  1967,

- Mapno kopijo z vrisanim objektom,

- Izvedbeni načrt interne vodovodne instalacije,

- Potrdilo o uspešno izvedenem tlačnem preizkusu interne instalacije,

- Potrdilo o uspešno  opravljeni dezinfekciji interne instalacije,

- Projekt za izvedbo vodovodnega priključka,

- Po potrebi soglasje za prekop ceste in križanje z drugimi komunalnimi vodi,

- Soglasje lastnikov parcel, preko katerih bo potekal vodovodni priključek, oziroma sodno odločitev, ki nadomesti soglasje.

Upravljalec lahko izda soglasje za priključitev na javni vodovod:

- Če je investitor objekta k vlogi predložil ustrezno dokumentacijo, ki je predpisana v drugem odstavku tega člena,

- Če je priključitev na javni vodovod možna,

- Če ima uporabnik urejeno odvajanje odpadnih  voda,

- Če je uporabnik poravnal prispevek za priključitev  na  javno vodovodno omrežje občine Dobrovnik.

Upravljalec je dolžan o zadevi odločiti najpozneje v roku 30 dni od prejema zahtevka.

12.člen

Če je na območju, na katerem želi lastnik objekta pridobiti priključek na javni vodovod, že zgrajena javna kanalizacija, lahko upravljalec izvede priključitev na javni  vodovod le v primeru, da je objekt že priključen na javno kanalizacijo.

Če na območju, na katerem želi lastnik objekta pridobiti priključek na javni vodovod še ni zgrajena javna kanalizacija, lahko upravljalec izda soglasje za priključitev na javni vodovod le v primerih, če so komunalne odpadne vode iz objekta speljane v  greznico (vodotesno) na izpraznjevanje ali napravo za čiščenje komunalnih odpadnih voda.

V tistih primerih, kjer so komunalne odpadne vode  speljane v vodotesno greznico na izpraznjevanje, mora lastnik objekta k vlogi  za soglasje  priložiti tudi  pogodbo s pooblaščenim izvajalcem za odvoz komunalnih odpadnih voda.

Kadar prostorsko  ureditveni  akti  v svoji vsebini predvidevajo enotno ureditev vodovodnega in kanalizacijskega omrežja, se je uporabnik dolžan priključiti in plačevati posamezno komunalno storitev.

13.člen

(pogoji priključitve na javno kanalizacijo)

Priključitev  obstoječih objektov na  javno kanalizacijo se mora  izvesti v roku 6 mesecev po izgradnji javne kanalizacije.

Uporabnik si je dolžan pred priključitvijo na javno kanalizacijo  pridobiti ustrezno soglasje  upravljalca.

Za pridobitev soglasja k priključitvi na javno kanalizacijo  mora k vlogi priložiti naslednjo dokumentacijo:

- pravnomočno gradbeno dovoljenje za objekte, zgrajene po letu 1967,

- mapno kopijo z vrisanim objektom,

- izvedbeni načrt interne kanalizacije,

- potrdilo o vodotesnosti interne kanalizacije,

- projekt za izvedbo kanalizacijskega priključka,

- soglasje za prekop ceste in križanja z drugimi komunalnimi vodi,

- soglasje lastnikov parcel preko katerih po potekal kanalizacijski priključek oz. sodno odločitev, ki nadomešča to soglasje.

Upravljalec izda soglasje  k priključitvi na javno kanalizacijo:

- če je investitor  objekta k vlogi za soglasje predložil ustrezno dokumentacijo, ki je predpisana v drugem členu tega odloka,

- če je priključitev na javno kanalizacijo tehnično možno,

- če je uporabnik poravnal  prispevek  za priključitev na javno kanalizacijsko omrežje občine Dobrovnik v skladu s pogoji upravljalca.

Upravljalec  je dolžan izdati soglasje  najpozneje  v roku 30 dni od prejema vloge.

14.člen

(izvedba priključkov  na javni vodovod in kanalizacijo)

Priključek na javni vodovod ali kanalizacijo je lahko začasen ali stalen.

Stalen priključek na javni vodovod in javno kanalizacijo

Upravljalec je dolžan izvesti vodovodni in kanalizacijski priključek najkasneje v 30 dneh od dneva, ko je uporabnik pridobil soglasje za priključitev, izpolni pogoje soglasja ter poravnal vse obveznosti do Občine Dobrovnik in upravljalca.

Upravljalec sme priključiti uporabnika  na javni vodovod šele ko preveri, ali je uporabnik:

- zgradil prostor za vodomer v skladu z veljavnimi  sanitarno-tehničnimi predpisi ter pravilnikom o tehnični izvedbi in uporabi vodovodnih objektov in naprav,

- uredil odvajanje komunalnih odpadnih voda,

- izpolnil pogoje soglasja k priključitvi.

Začasni priključek na javni vodovod /kanalizacijo

Upravljalec lahko izvede začasni priključek na javni vodovod ali javno kanalizacijo le za gradbišče, javne prireditve, začasne objekte in pdb. Uporabnik mora k vlogi za  pridobitev začasnega priključka  priložiti pravnomočno gradbeno dovoljenje, prijavo prireditve ali podoben dokument, ki potrjuje začasno potrebo  po priključitvi na javni vodovod in javno kanalizacijo.

Upravljalec dovoli začasno priključitev, če uporabnik vloži popolno vlogo  in je priključitev tehnično izvedljiva. Pogoj za začasno priključitev  na javni vodovod  je po navodilih upravljalca urejeno začasno odvzemno  mesto in urejeno odvajanje odpadnih voda. Upravljalec lahko dovoli začasno  priključitev na javni vodovod   le za določeno dobo, ki ne sme  biti daljša  od dveh let.

En mesec pred ukinitvijo  začasnega priključka mora upravljalec o tem pisno obvestiti uporabnika in ga seznaniti s pogoji  za pridobitev stalnega priključka.

Vodovodni in kanalizacijski priključek  se izvede praviloma za vsak objekt posebej, izjemoma pa lahko ima en objet več priključkov. Vodovodni in kanalizacijski priključek je del objekta in je last uporabnika.

Po priključitvi objekta na javni vodovod ali javno  kanalizacijo se lastnik objekta vpiše v evidenco uporabnikov.

15.člen

(spremembe na priključkih)

Spremembo dimenzij priključka, trase, merilnega mesta priključka, izvedbo dodatnega priključka  ali ukinitev priključka  in zahtevo za povečan odvzem vode se  obravnava na enak način, kot da gre za nov vodovodni ali kanalizacijski priključek.

Odjava priključka na javni vodovod ali javno kanalizacijo  je dovoljeno samo v primerih

rušenja  priključnega objekta in v primerih, ko gre za začasni priključek. Uporabnik mora posredovati odjavo priključka  upravljalcu v pisni obliki. Izvedbo prekinitve priključka opravi upravljalec na stroške uporabnika.

Uporabnik javne kanalizacije  je dolžan na  lastne stroške  in na zahtevo upravljalca spremeniti   priključek na javno kanalizacijo  ali opustiti lastno čistilno napravo v primerih spremembe pogojev odvajanja  komunalnih odpadnih in padavinskih  voda.

Upravljalec  je dolžan pismeno obvestiti uporabnika o  vsaki spremembi pogojev priključevanja na javno kanalizacijo.

16.člen

Mesta  do javne kanalizacije, vodovodnega in kanalizacijskega priključka  morajo biti vedno  dostopna. Na njih ni dovoljeno postavljati  ničesar brez soglasje upravljalca.

Mesto, kjer je vgrajen vodomer, mora biti vedno dostopno delavcem upravljalca.

17.člen

(greznice)

Uporabniki javnega vodovoda, ki še niso priključeni na  javno kanalizacijo in odvajajo komunalno vodo v greznice na izpraznjevanje, morajo zagotavljati  praznjenje vsebine greznice. Greznice se praznijo po potrebi. Pred oddajo koncesije se pripravi pravilnik s kriteriji, ki bodo opredeljevali časovne intervale praznjenja greznic.

Praznjenje greznic lahko izvaja samo za to pooblaščen izvajalec, ki je dolžan o praznjenju greznic voditi evidenco.

Lastnik objekta je dolžan dopustiti  dostop do greznice pooblaščenim izvajalcem. Stroške praznjenja greznice krije lastnik objekta.

Prepovedi:

Prepovedano je spuščati komunalno odpadno vodo iz greznic na javne in zasebne površine, v potoke ali druge površinske in podzemne vode.

Če  komunalni inšpektor ugotovi, da lastnik greznice spušča komunalno odpadno vodo  iz greznice  na javno ali zasebno  površino ali odprt jarek, odredi z odločbo sanacijske ukrepe.

Če zavezanec v roku, ki je določen v odločbi, ne izvede  sanacijskih ukrepov, odredi inšpektor , da to opravi  pooblaščenec  izvajalca na stroške zavezanca.

Opuščanje greznic

Na območju, kjer se na novo zgradi javna kanalizacija, se je lastnik objekta, ki ima  speljano komunalno odpadne vode v greznico dolžan priključiti na javno kanalizacijo.

Pred priključitvijo na javno kanalizacijo  je dolžan lastnik objekta greznico opustiti, jo na lastne stroške izprazniti , očistiti, dezinficirati in zasuti ali uporabiti  po navodilih upravljalca. Lastnik objekta mora omogočiti upravljalcu  nadzor pri opustitvi  greznice.

Na območjih, kjer je že zgrajena javna kanalizacija, ni dovoljena gradnja novih greznic.

IV. MERITVE IN OBRAČUN PORABLJENE VODE TER OBRAČUN ODVAJANJA IN ČIŠČENJE ODPADNIH IN PADAVINSKIH VODA

18.člen

(merjenje porabljene vode)

Količina porabljene vode iz javnega vodovoda se obračunava  v kubičnih metrih po odčitku vsakega  obračunskega vodomera na vodovodnem priključku posebej.

Pri porabnikih- fizičnih osebah odčita upravljalec  stanje na obračunskem vodomeru najmanj 1x letno, z upoštevanjem odčitkov zaradi spremembe cene, okvare ali zamenjave vodemera.

Porabniki- fizične osebe  plačujejo porabljeno vodo na podlagi izdanih računov za obračunsko obdobje. Znesek za plačilo na računu se izračuna po  veljavni tarifi na osnovi odčitane dejanske porabe preteklega obračunskega obdobja in podatkov iz evidence  (moči) vodovodnega priključka porabnika.

Obračunski vodomer namesti upravljalec  vodovodnega omrežja na stroške uporabnika. Tip, velikost, mesto namestitve  določi upravljalec samostojno, vendar v skladu s projektom  in določili  Navodila o tehnični izvedbi in uporabi vodovodnih objektov in naprav.

Uporabnik je dolžan  zgraditi in vzdrževati prostor za vodomer in omogočiti dostop delavcem ali pooblaščenim osebam upravljalca za vzdrževanje, preglede in odčitke vodomera.

Vsak obračunski vodomer mora biti pregledan   in veljavno žigosan od pristojnega organa. Upravljalec vzdržuje  obračunske vodomere in skrbi za njihove redne preglede. Uporabnik ne sme prestavljati, zamenjati ali popravljati obračunskega vodomera.

Uporabniki, ki z lastnimi objekti in napravami izkoriščajo vodne vire, so pa priključni na javno kanalizacijo ali imajo možnost se nanjo priključiti, so prav tako dolžne meriti porabo vode z obračunskimi vodomeri.

Če na priključku ali vodomeru  nastopi okvara po krivdi uporabnika, nosi stroške popravila uporabnik

19.člen

(interni vodomeri)

V interni hišni napeljavi so za obračunskim vodomerom lahko nameščeni še interni  vodomeri, ki pa služijo  uporabniku samo za interno porazdelitev stroškov porabe vode oz. kontroli porabe vode.

Upravljalec javnega vodovoda teh vodomerov ne vzdržuje in jih ne uporablja za obračun  porabljene vode.

20.člen

(preverjanje točnosti vodomerov)

Uporabnik ima poleg rednih pregledov obračunskega vodomera pravico zahtevati izredno kontrolo točnosti  obračunskega vodomera. Če se ugotovi, da  je  točnost vodomera izven dopustnih meja, nosi stroške preveritve upravljalec, v nasprotnem primeru pa uporabnik.

21.člen

(obračun vodarine)

Vodarina se plačuje po m3 porabljene vode. V primerih, ko pride na obračunskem vodomeru do okvare ali zaradi morebitnega drugega vzroka  ni možno odčitati porabo vode na vodomeru, se obračuna povprečna poraba vode na osnovi zadnjega obračunskega obdobja.

22.člen

(Obračun kanalščine)

Kanalščina se plačuje po m3  odvedene odpadne vode.

Uporabniki, ki uporabljajo vodo iz javnega vodovoda in so priključeni na javno kanalizacijo ali se imajo možnost  nanjo priključiti, plačujejo odvedeno odpadno vodo v enaki količini in v enakih obdobjih kot porabljeno vodo.

Uporabniki, ki z lastnimi objekti in napravami izkoriščajo vodne vire, so pa priključeni na javno kanalizacijo ali se imajo možnost nanjo priključiti, plačujejo odvedeno odpadno vodo v enaki količini, kot je izmerjena količina zajete vode.

23.člen

(obračun čiščenja odpadnih voda)

Stroške čiščenja odpadnih voda plačujejo uporabniki takrat, kadar se te čistijo na čistilni napravi.

Obračun čiščenja komunalne odpadne vode se opravi po količinah vode merjenih v kubičnih metrih. Obračun drugih odpadnih voda se opravi  po količinah vode merjenih v kubičnih metrih in stopnjah onesnaženosti merjenih v PE, EE ali drugih ustreznih enotah obremenitve.

Z velikimi uporabniki storitve upravljalec lahko sklene posebno pogodbo o meritvah odvedene odpadne vode in njeni onesnaženosti.

24.člen

(oblikovanje cene)

Upravljalec zaračunava uporabniku:

- vodarino, če je priključen na javni vodovod,

- kanalščino, če je priključen na javno kanalizacijo ali če se ima možnost priključiti nanjo (javna kanalizacija je zgrajena),

- čiščenja odpadne vode, če se odpadna voda pred iztekom v vodotok očisti.

Upravljalec je dolžan objaviti spremembo cene v sredstvih javnega obveščanja

25.člen

(obračun vode v večstanovanjskih objektih)

V primeru, če je v objektu več uporabnikov vode iz istega priključka, uporabniki določijo z medsebojnim sporazumom  pravno ali fizično osebo, ki spremlja  ter plačuje račune za porabljeno vodo. Interna delitev in zaračunavanje  vode posameznemu uporabniku  v objektu ni obveza upravljalca.

Če so v objektu uporabniki, ki plačujejo različno tarifo vode, si morajo  ti uporabniki  vgraditi svoje obračunske vodomere.

26.člen

(plačilo storitev)

Uporabnik je dolžan prejeti račun poravnati v zakonitem roku od datuma  izstavitve računa. Če uporabnik zamudi s plačilom, mu je dolžan upravljalec zaračunati zakonite  zamudne obresti.

Če se uporabnik s prejetim računom ne strinja, ima pravico v 8 dneh od prejema računa vložiti pismeni ugovor pri upravljacu Ugovor na izdan račun ne zadrži njegove izvršitve.

Upravljalec je dolžan na pisni ugovor uporabnika odgovoriti  pisno v roku 30 dni in v tem roku ne sme prekiniti dobavo vode.

V. PREKINITEV DOBAVE VODE IN ODVAJANJA ODPADNIH VODA

27. člen

(prekinitev brez objave)

Upravljalec lahko na stroške uporabnika, ( z predhodno najavo)brez objave prekine dobavo vode  ali odvajanje odpadnih  voda v naslednjih primerih:

- če stanje interne vodovodne napeljave in vodomera ogroža zdravje uporabnikov     oziroma kvaliteto vode v javnem vodovodu,

- če stanje interne kanalizacije ali kan. priključka ogroža zdravje uporabnikov,

- če priključek na kanalizacijko ali vodovodno omrežje ni izvedeno  skladno s soglasjem  upravljalca  ali izveden brez soglasja upravljalca,

- če interna instalacija  in druge naprave  uporabnika ovirajo redno  dobavo vode  drugim uporabnikom  in uporabnik ne izboljša stanje  v določenem roku,

- če uporabnik brez soglasja upravljalca  dovoli priključitev drugega uporabnika  na svojo interno inštalacijo,

- če uporabnik onemogoči delavcu upravljalca  odčitavanja ali zamenjavo vodomera ali pregled priključka in notranje instalacije,

- če uporabnik brez soglasja upravljalca odstrani plombo na vodomeru  ali kako drugače spremeni izvedbo priključka,

- če uporabnik krši objavljene omejitve pri varčevanju z vodo,

- če uporabnik ravna v nasprotju z navodilom  o tehnični  izvedbi in uporabi vodovodnih objektov in naprav,

- če uporabnik z  odvodom odpadne vode povzroči nevarnost za neoporečnost pitne vode,

- če kvaliteta izpusta odpadne vode v kanalizacijo  ne ustreza  zahtevam veljavne zakonodaje,

- če uporabnik ravna v nasprotju  z navodilom  o tehnični izvedbi in uporabi  objektov in naprav  za odvajanje in čiščenja komunalnih odpadnih   voda,

- če se uporabnik ne priključi na kanalizacijo skladno s 13. členom tega odloka,

- če uporabnik ne prazni ali ne opusti  greznice skladno s 17. členom tega odloka,

- če je namestitev vodomera možna, uporabnik pa ga ne namesti,

- če uporabnik ne plača računa niti v 30 dneh po  izstavitvi pismenega opomina,

- če uporabniki  v večstanovanjskih  objektih  skladno z 25. členom tega odloka  upravljalcu ne  sporočijo pravne ali fizične osebe, ki prejema ter plačuje račune.

Dobava vode ali odvajanje  odpadnih in padavinskih voda se prekine za čas, dokler ni odpravljen vzrok prekinitve. Uporabnik mora plačati stroške prekinitve in  ponovne priključitve  ter morebitne stroške, ki so nastale kot posledica vzroka prekinitve

Uporabnik lahko prekine  dobavo  vode in  odvod  odpadne vode na stroške  uporabnika, če uporabnik zahteva začasno prekinitev.

28.člen

(prekinitev z obvezno objavo)

Upravljalec ima pravico brez povračila škode  prekiniti dobavo vode in odvajanje odpadnih   voda v naslednjih primerih:

- Za čas izvedbe planiranih vzdrževalnih del,

- Za čas  odprave nepredvidljivih okvar  na objektih in napravah javnega vodovoda in javne kanalizacije,

- V primeru višje sile - npr. potres, požar, suša, onesnaženje vodnih virov izpad energije in  podobno.

Upravljalec mora v času trajanja  prekinitve dobave vode ali odvajanja  odpadnih in padavinskih voda pravočasno obvestiti  uporabnike neposredno ali preko sredstev javnega obveščanja v primerih iz tretje alinee prejšnjega odstavka  pa tudi postopati  skladno s sprejetimi načrti ukrepov za navedene primer.

VI. ODVZEM VODE IZ HIDRANTOV

29. člen

Hidranti na omrežju javnega vodovoda služijo predvsem požarni varnosti, zato morajo biti vedno dostopni in primerno vzdrževani.

Brez soglasja upravljalca javnega vodovoda se sme  uporabiti vodo iz hidranta samo za gašenje požarov in za odpravljanje posledic elementarnih nesreč. V teh primerih mora uporabnik v treh dneh po intervenciji pismeno obvestiti  upravljalca javnega vodovoda  o kraju uporabe, času  odvzemna vode in o morebitnih pomanjkljivosti hidrantov.

Odvzem vode iz hidrantov je izjemoma dovoljeno, vendar samo ob soglasju upravljalca tudi za naslednje namene:

1. škropljenje in  pranje cest, ulic,

2. zalivanje parkov ter javnih nasadov,

3. za javne prireditve,

4. za polnjenje cistern za prevoz vode.

V primerih odvzema vode iz tretjega odstavka tega člena se med upravljalcem javnega vodovoda in uporabnikom sklene pogodba, v kateri se določijo pogoji odvzema  in način plačila stroškov porabljene vode. Cena vode, za namene iz 1.  do  4. točke je enaka  ceni vodarine za gospodinjstva.

Za v tretjem odstavku naštete namene je upravljalec dolžan izdati soglasje odvzema vode iz hidrantov, če razmere na omrežju dopuščajo predviden odvzem.

Uporabnik, ki uporablja vodo iz hidranta za namene iz tretjega odstavka tega člena mora imeti lasten in tehnično brezhiben hidrantni nastavek z vodomerom, ki je registriran pri izvajalcu javnega vodovoda.

Uporabnik mora po uporabi hidranta le tega pustiti  v brezhibnem stanju.V nasprotnem primeru  bremenijo uporabnika  vsi nastali stroški za odpravo okvar.

Za uporabo hidrantov v internem omrežju, ki se napajajo iz vodovodnega omrežja mimo vodomera veljajo določbe iz tretjega in  četrtega  odstavka tega člena. Uporabnik je dolžan zagotoviti dostop do teh hidrantov pooblaščenim delavcem upravljalca javnega vodovoda.

VII.

OBVEZNOSTI UPRAVLJALCA IN UPORABNIKA JAVNEGA VODOVODA IN JAVNE KANALIZACIJE

30. člen

(obveznosti upravljalca)

Upravljalec ima pri oskrbi s pitno vodo ter pri odvajanju in čiščenju odpadnih  voda naslednje obveznosti:

- odgovarja za normalno obratovanje objektov in naprav JV in JK ter ČN,

- redno vzdržuje vse objete in naprave JV;JK in ČN,

- vzdržuje in obnavlja vodovodne priključke,

- redno vzdržuje obračunske vodomere in skrbi za njihove redne preglede, skladno z veljavnimi predpisi,

- obvešča uporabnike o času trajanja in ukrepih ob prekinitvi dobave vode ali prekinitvah odvajanja odpadnih  voda neposredno ali preko sredstev javnega obveščanja,

- vodi evidenco objektov in naprav javnega vodovoda in javne kanalizacije,

- izdaja soglasja za priključitev in omogoča priključitve na javni vodovod in javno kanalizacijo,

- kontrolira ustreznost interne vodovodne instalacije pred priklopom na javni vodovod,

- kontrolira ustreznost interne kanalizacije pred priklopom na javno kanalizacijo,

- sistematično pregleduje vodovodno in kanalizacijsko omrežje s ciljem odkrivanja morebitnih nepravilnosti,

- ravna skladno z določbami  o tehnični izvedbi in uporabi  vodovodnih objektov in naprav  in navodili o tehnični  izvedbi in uporabi   objektov  in naprav za odvajanja odpadnih voda,

- po naročilu občine Dobrovnik skrbi za brezhibnost in vzdrževanje  požarnega omrežja in hidrantov,

- redno zagotavlja  kontrolo kakovosti pitne vode skladno v veljavnimi predpisi,

- opravlja pregled interne instalacije  in opravi kontrolo kvalitete vode na zahtevo uporabnikov, če je podan utemeljen sum, da je voda neustrezna,

- redno kontrolira sestavo odpadne vode in delovanje ČN,

- meri količino načrpane vode na lastnih zajetjih,

- redno odčitava vodomere in skrbi za obračun porabljene  in odvedene vode ter čiščenje vode,

- organizira dobavo vode in odvajanje odpadnih voda  v primeru višje sile, o nastopu višje sile poroča pristojnim občinskim organom,

- pripravlja predloge za obnovo,širitev in dopolnitev oskrbovalnega sistema,

- stalno zagotavlja ustrezen kadrovski nivo in tehnično opremljenost v skladu s stanjem tehnike in izvaja oskrbo po določilih tega odloka in pogodbe, sklenjene  z občino Dobrovnik.

31.člen

(obveznost uporabnika)

Uporabnik ima naslednje obveznosti:

- pridobiti soglasje upravljalca  na priključitev na javni vodovod in na/ali javno kanalizacijo,

- Na  že zgrajen javni vodovod in javno kanalizacijo se priključiti najpozneje v 6 mesecih po izgradnji  le te in hkrati opustiti obstoječo   greznico  skladno z navodilom,

- redno vzdrževati interno vodovodno instalacijo z vsemi objekti in napravami , vodomerni jašek ali nišo in interno hidrantno omrežje,

- dovoliti oz. omogočiti upravljalcu  dostop do obračunskega vodomera,

- zaščiti obračunski vodomer pred poškodbami,

- kontrolirati stvarno porabo vode z dovoljeno porabo ob priključitvi  in povprečno porabo vode,

- skrbeti za dostopnost in vidnost  zasuna na lastnem vodovodnem priključku,

- redno vzdrževati interno kanalizaciji z vsemi objekti in napravami, kanalizacijski priključek in interno čistilno napravo,

- voditi dnevnik interne čistilne naprave v skladu z predpisi,

- omogočiti  upravljalcu dostop in pregled interne kanalizacije in kontrolo sestave odpadne vode,

- pravočasno naročiti praznjenje greznice in dovoliti dostop  pooblaščenim izvajalcem, da izpraznijo greznico,

- odvajati v javno kanalizacijo samo takšno odpadno vodo, ki ne prekoračuje  z zakonom predpisanih parametrov,

- v skladu s predpisi kontrolirati sestavo odpadne tehnološke vode in rezultate redno posredovati upravljalcu,

- redno plačevati prejete račune  za oskrbo z vodo in odvajanje in čiščenje  odpadnih  voda,

- javljati okvare in nepravilnosti na javnem vodovodu in javni kanalizaciji,

- upoštevati varčevalne in druge ukrepe v primeru višje sile ali ob prekinitvi dobave vode,

- odgovoren za škodo, povzročeno na  objektih javnega  vodovoda in javne kanalizacije.

Uporabnik se sme oskrbovati iz javnega vodovoda samo na način, ki ne poslabšuje oskrbe z vodo drugih uporabnikov vode  in na način, ki ne vpliva na kakovost vode v javnem vodovodu.

Uporabnik se sme  oskrbovati  iz javnega  vodovoda in hkrati iz lastnih virov le pod pogojem, če sta priključek in vse instalacije  za vodovod  iz javnega vodovoda in instalacije  za vodovod iz lastnih virov  izvedena ločeno brez medsebojnih povezav.

32.člen

(obveznosti drugih subjektov)

Investitorji  vzdrževanja in rekonstrukcij cest in  ulic in trgov morajo po zaključenih delih vzpostaviti vodovodno in kanalizacijsko omrežje vzpostaviti v prvotno stanje.

Upravljalci drugih omrežij (elektro, telefon, plinovod, toplovod in pdb.) morajo pri  opravljanju del na svojih objektih in napravah zagotoviti  zaščito vodovodnega in kanalizacijskega omrežja. V primeru poškodbe morajo  naročiti popravilo pri upravljalcu na lastne stroške.

PRENOS OBJEKTOV IN NAPRAV  JAVNEGA VODOVODA IN JAVNE KANALIZACIJE  V UPRAVLJANJE

33. člen

(prenos obstoječih objektov in naprav v upravljanje upravljalcu)

Investitor gradnje  javne kanalizacije mora po končani gradnji prenesti objekte  in naprave javne kanalizacije v uporabo in upravljanje upravljalcu javne kanalizacije.

Za prevzem objektov in naprav v uporabo in upravljanje morajo biti izpolnjeno naslednji pogoji:

- objekti in naprave morajo imeti vso potrebno  upravno, projektno in finančno dokumentacijo,

- merilci tehnoloških voda  morajo biti pregledani in žigosani  v skladu s predpisi,

- postopek prevzema mora biti izveden zapisniško.

Za prevzem objektov in naprav   v uporabo in upravljanje, za katere ni razpoložljive dokumentacije, se izdela sanacijski program .

Za prenos  obstoječega infrastrukturnega sistema  v lasti občine Dobrovnik  v upravljanje bodočemu upravljalcu  morajo biti izpolnjeni naslednji pogoji:

- objekti morajo imeti vso  potrebno dokumentacijo (uporabno dovoljenje, situacijo omrežja, evidenco priključkov in drugih elementov na vodu, odlok o zaščiti vodnega vira),

- izračunani morajo biti stroški  obratovanja,

- izračunana in sprejeta mora biti  enotna in diferencirana cena, ki omogoča  upravljalcu  nemoteno upravljanje prevzetih naprav,

- na vseh odjemnih mestih  javnega vodovoda morajo biti vgrajeni vodomeri , ki morajo biti pregledani in  žigosani v skladu s predpisi urada za standardizacijo in meroslovje.

Postopek prevzema mora biti izpeljan dokumentirano z zapisnikom o primopredaji.

(Prednost  novozgrajenega infrastrukturnega sistema)

NADZOR

34. člen

(inšpekcijski nadzor)

Uresničevanje določb tega odloka in določb predpisov, ki se nanašajo na oskrbo s pitno vodo ter odvajanje in čiščenje komunalnih odpadnih voda na območju občine Dobrovnik  nadzira pristojni  občinski komunalni inšpektor in  pristojna občinska uprava, vsaka v okviru  svojega delovnega področja in zakonskih pooblastil.

Organi iz prejšnjega odstavka lahko pri opravljanju  nadzora  izdajajo  odločbe  ter odrejajo druge ukrepe, katerih namen je zagotoviti  izvrševanje določb tega odloka.

KAZENSKE DOLOČBE

35. člen

Z denarno kaznijo 200. 000 SIT se kaznuje upravljalec , če:

- prekine dobavo vode ali odvod odpadne vode in padavinskih voda brez obvestila uporabnikom,

- če ne dopusti priključitev, kot to določa 11., 12.in 13.člena tega odloka,

- če ne izpolnjuje obveznosti iz 4., 6. in 13. točke  30.člena tega odloka.

Z denarno kaznijo 30.000,00 SIT se kaznuje tudi odgovorna oseba upravljalca, ki stori prekršek iz prejšnjega odstavka tega člena).

Z denarno kaznijo 50.000,00 SIT se kaznuje za prekršek uporabnik - pravna oseba ali samostojni podjetnik:

- če se ne priključi in ne uporablja javnega vodovoda in javne kanalizacije  skladno z 11. in 13. členom tega odloka

- če ne izpolnjuje obveznosti iz  31. člena tega odklopa, z izjemo 15. točke ,

- če odvzema vodo iz hidrantov v nasprotju z 29.členom tega odloka,

- če ne vgradi vodomer, je pa vgradnje le tega izvedljiva,

- če ne prazni greznice skladno z 17.členom tega odloka,

- če ne ravna skladno s 15.členom tega odloka,

- če brez soglasja upravljalca odstrani plombo  na vodomeru, hidrantnem vodu ali kako drugače spremeni izvedbo priključka,

- Če odvaja  meteorno vodo v fekalno kanalizacijo.

Z denarno kaznijo 30.000,00 SIT se kaznuje tudi odgovorna oseba pravne osebe, ki stori prekršek iz prejšnjega odstavka tega člena.

Z denarno kaznijo 30.000,00 SIT se kaznuje   posameznik, ki stori prekršek iz prvega odstavka  tega člena.

KONČNE DOLOČBE

36. člen

Za uporabnike, ki se  priključijo na javni vodovod v obdobju, določenim v  1. odstavku  11, člena tega odloka,  ne  veljajo določila 2. odstavka  11. člena tega odloka.

37. člen

Ta odlok začne veljati 15 dan po objavi v Uradnih objavah občine.

Številka:032-04/02

Datum:21.03.2002

Župan - Polgármester

Marjan Kardinar,univ.dipl.inž.agr.,l.r.

A Helyi Önkormányzati Törvény (SzK Hiv. Lapja 72/93, 6/94, 45/94, 57/94, 14/95, 20/95, 63/95, 9/96, 44/96, 26/97, 70/97, 10/98, 68/98, 74/98, 59/99 és 70/00) (SzK Hiv. Lapja 72/93, 6/94, és az Alkotmánybíróság U-I-13/94-65, 45/94,U-I-144/94-18, 57/94, 14/95, 20/95,  63/95, 73/95,  U-I-304/94-9, 9/96, U-I-264/95-7, 39/96, U-I-274-95, 44/96 US  U-I-98/95, 25/97, 70/97, 10/98,68/98, U-I-39/95, 74/98, 12/99, U-I-4/99,36/99, U-I-313/96, 59/99, U-I-4/99, 70/2000  számú döntései és  100/2000-es határozata) 21. cikkelye, a Környezetvédelemi Törvény (SzK Hiv. Lapja 32/93,1/96) 26. cikkelyének 1. bekezdése,   a Szabálysértési Törvény 3., 25. és 241. cikkelye és Dobronak Község Statútumának (SzK Hiv. Lapja 34/99, 23/01 és 50/01) 18. cikkelye alapján Dobronak Község Községi Tanácsa a 2002. március 21-ei, 31. ülésén

Dobronak Község területére vonatkozóan elfogadta az ivóvízellátásról és a kommunális szennyvizek tisztításáról szóló

SZABÁLYRENDELETET

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikkely

A szabályrendelet tárgya:

- az ivóvízellátással és a kommunális szennyvíz elvezetésével, illetve tisztításával foglalkozó helyi gazdasági közszolgáltató tevékenysége  (a folytatásban: közszolgáltató),

- a fogyasztók és a kezelő létesítményei és berendezései,

- a nyilvános vízvezetékre és szennyvízcsatornára való csatlakozás feltételei

ivó- technológiai és tűzoltási vizek használata a nyilvános vízvezetékekből,

- a vízfogyasztás és a szennyvízelvezetés és tisztítás mérése és elszámolása,

- a vízellátás és a szennyvízelvezetés szüneteltetése,

- a tűzcsapokból való vízmerítés,

- a fogyasztók és kezelő kötelezettségei,

- a létesítmények és berendezések kezelésbe vétele,

- a szabályrendelet megvalósításának ellenőrzése,

- büntetőrendelkezések,

- átmeneti rendelkezések.

2. cikkely

(a közszolgáltató tevékenysége)

Az ivóvíz-ellátási, valamint a kommunális szennyvízelvezetési és tisztítási tevékenységhez a következők tartoznak:

- Az ivóvíz-ellátási, valamint a kommunális szennyvízelvezetési és tisztítási létesítmények és berendezések kezelése,

- A fogyasztók ivóvízellátása,

- A létesítmények és berendezések karbantartása,

- A szükséges rekonstrukciók és műszaki javítások elvégzése,

- Az ivóvíz minőségének mérése és megfigyelése,

- A kommunális szennyvizek mérése és megfigyelése,

- Fejlesztés, amely magába foglalja az új létesítmények és berendezések tervezését és létesítését, valamint új fogyasztóknak a hálózatra való csatlakoztatását,

- Nem tartozik a jelen szabályrendeletből eredő tevékenységek közé a csapadékvizeknek az úttestekről való elvezetése.

3. cikkely

(a közszolgáltatás tárgyát képező létesítmények és berendezések)

- Nyilvános vízvezeték

- Nyilvános szennyvízcsatorna hálózat

- Közös használatú berendezések és létesítmények

- A közjavak közé tartozik a

- legalább öt háztartás vagy húsz személy számára

- közlétesítmények számára

- élelmiszertermelő és forgalmazó létesítmények számára

a tömegszállítási eszközök számára

az ivóvízellátást biztosító nyilvános vízvezeték és nyilvános vízvezeték-hálózat a hozzá tartozó létesítményekkel és berendezésekkel.

Nyilvános szennyvízcsatornának számít, és a közjavak közé tartozik a legalább öt csatlakozású nyilvános szennyvízvezeték-hálózat.

Közös használatú létesítményeknek és berendezéseknek számítanak:

- a települések közhasználatban lévő tűzvédelmi ellátását szolgáló létesítmények és berendezések (tűzcsapok és tűzcsaphálózatok)

- a közterületek fenntartását szolgáló vízvezeték-hálózatok

- a közterületekről a csapadékvizeket elvezető létesítmények és berendezések

A nyilvános vízvezeték és/vagy szennyvízcsatorna akkor számít kiépítettnek, ha a nyilvános vízvezetékre és/vagy szennyvízcsatornára való csatlakozásnak a létesítménytől számított távolsága nem haladja meg a 200 métert.

A közös használatú létesítmények költségei Dobronak Község költségvetését terhelik.

4. cikkely

(a közszolgáltatás fogyasztói és kivitelezői)

A nyilvános vízvezeték fogyasztójának számít minden természetes és jogi személy, illetve egyéni vállalkozó, aki bármilyen célból fogyasztja a nyilvános vízvezeték vizét.

A nyilvános szennyvízcsatorna használójának számít minden természetes és jogi személy, illetve egyéni vállalkozó, aki olyan létesítménnyel vagy berendezéssel rendelkezik, amelyben a nyilvános szennyvízcsatorna hálózatba kifolyó kommunális szennyvíz keletkezik.

A nyilvános vízvezeték és a nyilvános szennyvízcsatorna kezelője a községi igazgatóság, illetve az a jogi személy, amelyre Dobronak Község rábízza az ivóvízellátással és a kommunális szennyvíz elvezetésével és tisztításával kapcsolatos közszolgáltatási tevékenységet.

5. cikkely

(területi beavatkozások)

Minden a térbe való beavatkozás esetében a beruházónak be kell szereznie Dobronak Község beleegyezését. A beleegyezésben, amelyet Dobronak Község meghatalmazásával kibocsáthat a kezelő is, meghatározzák a térbe való beavatkozás feltételeit.

A feltételekről a beadvány napjától számított 30 napon belül tájékoztatni kell a kérelmezőt.

6. cikkely

Az illetékes községi szerv elfogadja a vízvezeték-létesítmények és berendezések műszaki kivitelezésével és használatával, valamint a kommunális szennyvizek elvezetésére és tisztítására szolgáló berendezések műszaki kivitelezésével és használatával kapcsolatos utasításokat.

Az utasításoknak összhangban kell lenniük az érvényes műszaki előírásokkal.

7. cikkely

(a nyilvános vízvezeték és a nyilvános szennyvízcsatorna létesítményeinek és berendezéseinek létesítése)

A vízvezeték és a szennyvízcsatorna létesítményeit és berendezéseit bármelyik képesített kivitelező végezheti, míg a nyilvános vízvezetékre és a nyilvános szennyvízcsatornára való rákötés a szolgáltató hatáskörébe tartozik.

A szolgáltató joga és kötelessége a jelen cikkely első bekezdésében felsorolt létesítmények és berendezések létesítésének ellenőrzése.

A nyilvános vízvezetéken, a nyilvános szennyvízcsatornán, a vízvezeték- és szennyvízcsatorna csatlakozásokon végzett munkálatok kivitelezése és ellenőrzése a szolgáltató vagy az általa megbízott kivitelező hatáskörébe tartozik.

II. A FOGYASZTÓK ÉS KEZELŐK LÉTESÍTMÉNYEI ÉS BERENDEZÉSEI

8. cikkely

(a fogyasztók létesítményei és berendezései)

A fogyasztók létesítményei és berendezései:

- a nyilvános vízvezeték hálózattól mérővel vagy elszámolási hellyel elválasztott belső vízvezeték és/vagy tűzcsaphálózat

- hálózati rákötés (az elsődleges, ill. másodlagos vezeték és a mérő közötti összekötőrész, beleértve a bekötési készletet és mérőt a hozzá tartozó ventillel és kellékekkel)

- vízvezeték-akna

- az elszámolásmérő mögött beépített létesítmények és berendezések, mint pl. belső tűzcsapok, belső vízmérők, a víznyomás-kiegyenlítő berendezések, nem visszacsapódó szelepek a fűtőberendezéseknél, egészségügyi és tűzoltási víztározók, fűtőberendezések, vízlágyító, fertőtlenítő és más berendezések

- a fogyasztó utolsó revíziós aknájától a nyilvános szennyvízcsatorna vezeték aknájáig vezető csatornarákötés

- a belső szennyvízcsatorna a létesítményen belül vagy kívül lévő, hozzá tartozó létesítményekkel és berendezésekkel, beleértve a csatornarákötés előtti revíziós aknát

- a szennyvizek előtisztítását szolgáló létesítmények és berendezések (emésztőgödrök, trágyalégyűjtők, peskolovi, olajfogók, stb.)

Jelen cikkely első bekezdésében megjelölt létesítmények és berendezések karbantartása, a vízvezeték hálózati rákötése kivételével, a jogszabályok értelmében a felhasználó feladata.

9. cikkely

(vízvezeték hálózati rákötés)

A vízvezeték-hálózati csatlakozás karbantartását a szolgáltató végzi a fogyasztó terhére. A karbantartási munkálatok során a felhasználónak a szolgáltató számára biztosítania kell a funkcionális földterület megközelítését.

10. cikkely

(a szolgáltató létesítményei és berendezései)

A szolgáltató hatáskörébe tartozó létesítmények és berendezések a nyilvános vízvezeték, a nyilvános szennyvízcsatorna és a közös kommunális használatú létesítmények, amelyek kezelése a Dobronak Község és a szolgáltató közötti szerződés alapján a szolgáltatóra ruháztak át.

A község közjavai közé tartozik a nyilvános vízvezeték, a nyilvános szennyvízcsatorna és a közös kommunális használatú létesítmények.

III. A NYILVÁNOS VÍZVEZETÉKHEZ ÉS NYILVÁNOS SZENNYVÍZCSATORNÁHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS FELTÉTELEI

11. cikkely

(A nyilvános vízvezetékhez való csatlakozás feltételei)

Azokon a területeken, ahol kiépítették a nyilvános vízvezetéket, valamennyi háztartás számára a kezelő jóváhagyásával összhangban kötelező a nyilvános vízvezetékhez való csatlakozás és ennek használata. A létező létesítményeknek a nyilvános vízvezetékhez való csatlakozás végső határideje 2006. szeptember 30-a.

A felhasználónak a rákötést megelőzően be kell szereznie a szolgáltató jóváhagyását. A nyilvános vízvezetékre való rákötési jóváhagyás megszerzéséhez a következő dokumentációt kell benyújtani:

- Az 1975 után épült létesítmények jogerős építési engedélye

- A berajzolt létesítményt tartalmazó kivonat másolatát

- A vízvezeték belső berendezésének kivitelezési terve

- Belső berendezések sikeres nyomásvizsgálatáról szóló bizonylat

- A belső berendezések sikeres fertőtlenítéséről szóló bizonylat

- A hálózati csatlakozási kivitelezési projekt

- Szükség szerint az út átásának és más kommunális vezetékekkel való kereszteződésének a jóváhagyását

- A vezeték által átszelt telkek tulajdonosainak beleegyezését vagy ennek hiányában a beleegyezést helyettesítő bírósági végzést

A szolgáltató a következő esetekben engedélyezi a nyilvános vízvezetékre való rákötést:

- Ha a beruházó beadványában beterjesztette a jelen cikkely második bekezdésében megjelölt megfelelő dokumentációt

- Ha lehetséges a nyilvános vízvezetékre való rákapcsolás

- Ha a fogyasztó megoldotta a szennyvízelvezetést

- Ha a fogyasztó befizette a Dobronak Község nyilvános vízvezeték-hálózatára való csatlakozási hozzájárulást

A szolgáltató döntéséről a beadvány átvételétől számított 30 napon köteles dönteni az ügyben.

12. cikkely

Ha a területen, ahol a létesítménytulajdonos a vízvezetékre való rákapcsolást igényli már kiépítették a nyilvános szennyvízcsatornát, a szolgáltató csak abban az esetben végezheti el a rákötést, ha már megtörtént a létesítménynek a nyilvános szennyvízcsatornára való rákötése.

Ha a területen, ahol a létesítménytulajdonos a vízvezetékre való rákapcsolást igényli, még nem építették ki a nyilvános szennyvízcsatornát, a szolgáltató csak abban az esetben végezheti el a nyilvános vízvezetékre való rákötést, ha a létesítmény kommunális szennyvizeinek elvezetéséhez üríthető vízszigetelt emésztőgödröt létesítettek, illetve adott a kommunális szennyvíz tisztításához szolgáló berendezés.

Ha a kommunális szennyvizek elvezetése üríthető vízszigetelt emésztőgödörbe történik, a létesítmény tulajdonosának mellékelnie kell a kommunális szennyvíz meghatalmazott elszállítójával kötött szerződést.

Amikor a területi rendezési tervek tartalma a vízvezeték és a szennyvízcsatorna hálózat egységes rendezését látja elő, a fogyasztói csatlakozás és a kommunális szolgáltatások költségeinek külön törlesztése kötelező.

13. cikkely

(a nyilvános szennyvízcsatornára való rákapcsolás feltételei)

A meglévő létesítményeknek a nyilvános szennyvízcsatornára való csatlakoztatása az ennek kiépítését követő fél év leforgása alatt kötelező.

A felhasználónak a nyilvános szennyvízcsatornára való rákötés előtt be kell szereznie a szolgáltató megfelelő jóváhagyását.

A nyilvános szennyvízcsatornára való csatlakozás jóváhagyásának beszerzéséhez a következő dokumentációt kell mellékelni:

- Az 1975 után épített létesítmények építési engedélyét

- A berajzolt létesítményt tartalmazó kivonat másolatát

- A belső szennyvízvezeték kivitelezési tervét

- A belső szennyvízcsatorna vezeték vízzáróságáról szóló bizonylatot

- A szennyvízcsatorna-csatlakozás kivitelezési projektjét

- Szükség szerint az út átásásának és más kommunális vezetékekkel való kereszteződésének a jóváhagyását

- A vezeték által átszelt telkek tulajdonosainak beleegyezését vagy ennek hiányában a beleegyezést helyettesítő bírósági végzést

A szolgáltató a következő esetekben adja ki a rákötési jóváhagyást:

- Ha a beruházó beadványában beterjesztette a jelen cikkely második bekezdésében megjelölt megfelelő dokumentációt

- Ha műszakilag lehetséges a nyilvános szennyvízvezetékre való rákapcsolás

- Ha a fogyasztó befizette a Dobronak Község nyilvános szennyvízvezeték hálózatára való csatlakozási hozzájárulást

- A szolgáltató döntéséről a beadvány átvételétől számított 30 napon köteles dönteni az ügyben.

14. cikkely

(a nyilvános vízvezetékre vagy szennyvízvezetékre való rákötés kivitelezése)

A nyilvános vízvezetékre vagy szennyvízcsatornára való rákötés lehet ideiglenes vagy végleges.

A nyilvános vízvezetékre vagy szennyvízcsatornára való végleges rákötés

Harminc napon belül a felhasználó által beszerezett rákötési jóváhagyás beszerzése, a jóváhagyási feltételek kielégítése és a Dobronak Község valamint a szolgáltató iránti kötelezettségek teljesítése után a szolgáltató köteles elvégezni a vízvezetékre és a szennyvízcsatornára való rákötését.

A szolgáltató csak azt követőn végezheti el a nyilvános vízvezetékre való rákötést, amikor ellenőrizte:

- kiépítette a felhasználó az érvényes egészségügyi-technikai szabványoknak, valamint a vízvezeték létesítmények és berendezések műszaki kivitelezési szabályzatának  megfelelő vízóraaknát

- rendezte a kommunális szennyvizek elvezetését

- eleget tett-e a rákötési jóváhagyás feltételeinek

A nyilvános vízvezetékre vagy szennyvízcsatornára való ideiglenes rákötés

A szolgáltató csak építőhely, nyilvános rendezvény, ideiglenes létesítmények, stb. esetében létesíthet ideiglenes rákötést a nyilvános vízvezetékre vagy szennyvízhálózatra. Az ideiglenes rákötést kérelmező beadványhoz a felhasználónak mellékelnie kell az érvényes építési engedélyt, a rendezvény bejelentését igazoló vagy más hasonló okmányt, amellyel igazolja a vízvezetékre vagy a szennyvízhálózatra való ideiglenes rákötés szükségét.

A szolgáltató abban az esetben engedélyezi az ideiglenes rákötést, ha a felhasználó beadványa hiánytalan és a rákötés műszakilag kivitelezhető. A nyilvános vízvezetékre való ideiglenes rákapcsolás feltétele a szolgáltató utasításai által rendezett ideiglenes fogyasztási hely és a szennyvíz rendezett elvezetése. A szolgáltató csak meghatározott időszakra engedélyezheti az ideiglenes rákötést. Ez az időszak nem lehett hosszabb két évnél.

Egy hónappal az ideiglenes fogyasztási felszámolása előtt a szolgáltatónak erről írásban kell tájékoztatnia a szolgáltatás igénybe vevőjét, és tájékozatnia kell a tartós rákötési lehetőség feltételeiről.

A vízvezeték és szennyvízvezeték rákötés szabályszerűen létesítményenként történik, kivételesen alkalmazható egy létesítményen több rákapcsolás. A vízvezeték és szennyvízvezeték rákötési berendezés a létesítmény része és a felhasználó tulajdonát képezi.

A létesítménynek a nyilvános vízvezetékre vagy nyilvános szennyvízvezetékre való rákapcsolását követően a létesítmény tulajdonosát bejegyzik a felhasználói jegyzékbe.

15. cikkely

(rákötési módosítások)

A rákötés méreteinek, nyomvonalának, mérőhelyének módosítása, a további rákötés vagy a rákötés megszüntetése és a fokozott vízfogyasztási kérelem ugyanolyan elbánásban részesül, mintha új vízvezeték vagy szennyvízvezeték rákötésről volna szó.

A nyilvános vízvezetékre vagy nyilvános szennyvízvezetékre való rákötés lemondása csak abban az esetben engedélyezett, ha a rákötött létesítmény bontásra kerül, illetve ideiglenes rákötés esetében. A szolgáltatás igénylőjének erről írásban kell értesítenie a szolgáltatót. A rákötés megszüntetését a szolgáltató végzi el a szolgáltatást igénylő költségeire.

A szolgáltató követelésére a nyilvános szennyvízcsatorna felhasználója köteles módosítani a nyilvános szennyvízvezetékre való rákötést, vagy a kommunális szennyvizek és csapadékvizek elvezetési módja feltételeinek módosulása miatt beszüntetni saját tisztítóberendezésének használatát.

A szolgáltató köteles a felhasználót írásban értesíteni a nyilvános szennyvízvezetékre való rákötés feltételeink minden változásáról.

16. cikkely

A nyilvános szennyvízvezeték, a vízvezeték- és szennyvízvezeték rákötésének helye mindig megközelíthető állapotban kell, hogy legyen. A szolgáltató beleegyezése nélkül ezeken a területen semmi sem létesíthető.

A vízóraakna szintén mindig megközelíthető kell, hogy legyen a szolgáltató munkatársa számára.

17. cikkely

(emésztőgödör)

A nyilvános vízvezeték azon használói, akik nem rendelkeznek a nyilvános szennyvízcsatornához való csatlakozással, és üríthető emésztőgödörbe vezetik a kommunális szennyvizet, kötelesek az emésztőgödör tartalmának rendszeres ürítésére. Az emésztőgödör ürítése szükség szerint történik. A koncesszió átadása előtt elkészül a szabályzat, amelynek mércéi meghatározzák az emésztőgödör ürítésének időközeit.

Az emésztőgödör ürítését csak a meghatalmazott kivitelező végezheti, aki a köteles jegyzéket vezetni az emésztőgödör ürítéséről.

A létesítmény tulajdonosának kötelessége az emésztőgödör megközelíthetőségének biztosítása a meghatalmazott kivitelező részére. Az ürítés költségei a létesítmény tulajdonosát terhelik.

Tilalmak:

Tilos az emésztőgödörből a kommunális szennyvizet köz- vagy magánterületekre, patakokba vagy más felszíni, illetve földalatti vizekbe vezetni.

Ha a kommunális felügyelő részéről megállapítást nyer, hogy az emésztőgödör tulajdonosa az emésztőgödörből köz- vagy magánterületre, illetve nyitott árokba vezeti a kommunális szennyvizet, határozattal elrendeli a szanálási intézkedéseket.

Ha a kötelezett a határozatban megjelölt határidőig nem teljesíti a szanálási intézkedéseket, a felügyelő elrendeli, hogy a kivitelező megbízottja kötelezett terhére elvégezze ezeket.

Az emésztőgödör megszüntetése

Azon a területen, ahol újonnan létesítenek nyilvános szennyvízvezetéket, azok a létesítménytulajdonosok, akik addig emésztőgödörbe vezették a kommunális szennyvizet, ezt követően kötelesek létrehozni a nyilvános szennyvízvezetékre való rákötést.

A nyilvános szennyvízvezetékre való rákötést megelőzően a létesítmény tulajdonosának fel kell hagynia az emésztőgödör használatával, saját költségére ki kell ürítenie, tisztítania, fertőtlenítenie és feltöltenie vagy a szolgáltató utasításaival összhangban kell használnia. A létesítmény tulajdonosa köteles lehetővé tenni a szolgáltató számára az emésztőgödör használata felhagyásának ellenőrzésének.

Azokon a területeken, ahol már kiépült a nyilvános szennyvízvezeték, nem engedélyezett új emésztőgödrök létesítése.

IV. A VÍZFOGYASZTÁS MÉRÉSE ÉS ELSZÁMOLÁSA, VALAMINT A SZENNYVIZEK ÉS CSAPADÉKVIZEK ELVEZETÉSÉNEK ÉS TISZTÍTÁSÁNAK ELSZÁMOLÁSA

18. cikkely

(a vízfogyasztás mérése)

A nyilvános vízvezetékből történő vízfogyasztás minden egyes rákötésnél, köbméterekben az egyes mérők leolvasása alapján történik.

A természetes személyű fogyasztóknál a szolgáltató évente legalább egyszer leolvassa a mérő állását, figyelembe véve az árváltozások, meghibásodások vagy mérőcsere alkalmával történő leolvasást is.

A természetes személyű fogyasztók az adott elszámolási időszakra kiadott számlák alapján fizetik a fogyasztást. A számlán az érvényes tarifa alapján az előző és aktuális leolvasás szerinti mérőállás és a fogyasztói rákapcsolás teljesítménye szerinti ivóvízdíj szerepel.

Az ivóvíz főmérők felszerelését a szolgáltató végzi el a felhasználó költségére. A mérő típusát, méretét és elhelyezését a projekttel és a vízvezeték létesítmények és berendezések műszaki kivitelezéséről és használatáról szóló szabályzattal összhangban a szolgáltató önállóan határozza meg.

A szolgáltatást igénybe vevő köteles kiépíteni és karbantartani a vízóraaknát, és a szolgáltató karbantartó, ellenőrző és leolvasó munkatársa számára ezt minden időben megközelíthetővé tenni.

Minden ivóvíz főmérőt az illetékes szerv ellenőriz és lebélyegez. A szolgáltató gondoskodik az ivóvíz főmérők karbantartásáról és rendszeres ellenőrzéséről. A szolgáltatás igénylője nem helyezheti át, nem cserélheti le, és nem végezhet javításokat a mérőn.

Azok a felhasználók, akik saját létesítményeikkel és berendezéseikkel folytatják a vízforrások kitermelését, ugyanakkor csatlakoztak a nyilvános szennyvízvezetékhez, illetve adott ennek lehetősége, szintén kötelesek ivóvíz főmérővel mérni a vízfogyasztást.

Ha a csatlakozás vagy a mérő a felhasználó hibájából meghibásodik, a javítás költségei a felhasználót terhelik.

19. cikkely

(belső vízmérők)

A házi vezetéken belül, az ivóvíz főmérő mögött belső mérők is elhelyezhetők, amelyek csak a vízfogyasztás költségeinek belső elosztását vagy a vízfogyasztás mértékének ellenőrzését szolgálják.

A nyilvános vízvezeték kezelője nem köteles e mérők karbantartására és nem is használja ezeket a fogyasztás elszámolásában.

20. cikkely

(a vízmérők pontosságának ellenőrzése)

Az ivóvíz főmérő rendszeres ellenőrzései mellett a szolgáltatás igénylőjének jogában áll követelni az ivóvíz főmérő pontosságának rendkívüli ellenőrzését is. Ha megállapítást nyer, hogy a mérő pontossága meghaladja a megengedett határértékeket, az ellenőrzés költségei a szolgáltatót, ellenkező esetben a szolgáltatás igénylőjét terhelik.

21. cikkely

(vízdíj elszámolása)

A vízdíj elszámolása az elfogyasztott víz köbmétereként történik. Az ivóvíz főmérő meghibásodása esetében vagy más olyan esetekben, amikor nem lehetséges a mérő állásának a leolvasása, az előző elszámolási időszak átalánya alapján kerül elszámolásra a vízdíj.

22. cikkely

(szennyvízdíj)

A szennyvízdíj fizetése az elvezett szennyvíz köbmétereként történik.

A nyilvános vízvezeték hálózati és szennyvízhálózati rákapcsolással vagy rákapcsolási lehetőséggel rendelkező felhasználók a felhasznált vízfogyasztás mennyiségével azonos mennyiségű szennyvíz elvezetési díjat fizetnek a vízdíjjal azonos időközönként.

Azok a felhasználók, akik saját létesítményeikkel és berendezéseikkel folytatják a vízforrások kitermelését, ugyanakkor csatlakoztak a nyilvános szennyvízvezetékhez, illetve adott ennek lehetősége, a mérő által lemért felvett víz mennyiségével azonos mennyiségű szennyvízelvezetésért fizetnek szennyvízdíjat.

23. cikkely

(a szennyvizek tisztításának elszámolása)

A felhasználók csak abban az esetben fizetnek szennyvíztisztítási díjat, ha a tisztítás tisztítóberendezéssel történik.

A kommunális szennyvizek tisztítási díjának elszámolása köbméterenként történik. Egyéb szennyvizek esetében köbméterenként és PE, EE vagy más megfelelő terhelési egységenként kerül kiszámításra a díj.

A szolgáltató a nagyfogyasztókkal külön szerződést köthet az elvezetett szennyvíz és ennek szennyezettsége méréséről.

24. cikkely

(az árak alakítása)

A szolgáltató a felhasználónak felszámolja:

- a vízdíjat, ha a létezik fogyasztói csatlakozás a nyilvános vízvezetékre

- a szennyvízdíjat, ha létezik vagy lehetséges a fogyasztói csatlakozás a nyilvános szennyvízvezetékre

- a szennyvizek tisztítását, ha a szabad vizekbe való vezetés előtt szennyvíztisztításra kerül sor

A szolgáltató a nyilvános tájékoztatási eszközökben köteles közölni az árváltozásokat.

25. cikkely

(vízdíjelszámolás többlakásos létesítményekben)

Ha ugyanabban a létesítményben egy főcsatlakozáson több vízfogyasztó van, a fogyasztók megegyezéssel kijelölik azt a jogi vagy természetes személyt, aki kíséri a fogyasztást és kiegyenlíti a számlákat. A fogyasztás belső elszámolása nem tartozik a szolgáltató kötelezettségei közé.

Ha a létesítményben lévő fogyasztók eltérő tarifájú vízdíjat fizetnek, maguknak a fogyasztóknak kell beszereltetniük a vízdíj főmérőket.

26. cikkely

(szolgáltatások fizetése)

A felhasználó a számlát a számla kiállításától számított törvényes határidőn belül köteles kifizetni. A határnap után történő kiegyenlítés esetén a szolgáltató köteles a törvényes késedelmi kamatok felszámolására.

A fogyasztó a kézhezvételtől számított 8 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, aminek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya.

A szolgáltató 30 napon belül köteles írásban válaszolni az írásos kifogásra, ebben az időben szüntetheti meg a vízellátást.

V. AZ IVÓVÍZ-SZOLGÁLTATÁS ÉS A SZENNYVÍZELVEZETÉS SZÜNETELTETÉSE

27. cikkely

(bejelentés nélküli szüneteltetés)

A szolgáltató a fogyasztó terhére (előrejelzés alapján) bejelentés nélkül a következő esetekben szüneteltetheti a vízellátást vagy a szennyvizek elvezetését:

- Ha a belső vízvezeték és mérő állapota veszélyezteti a fogyasztók egészségét, illetve a nyilvános vízvezeték vízminőségét

- Ha a belső szennyvízvezeték vagy a csatlakozás veszélyezteti a felhasználók egészségét

- Ha a víz- illetve szennyvízvezetékre való csatlakozás nem a szolgáltató jóváhagyásával összhangban vagy jóváhagyás nélkül történik

- Ha a belső vezeték és a fogyasztó egyéb berendezései akadályozzák a többi fogyasztó rendszeres vízellátását és a fogyasztó nem rendezi meghatározott időben az állapotot

- Ha a fogyasztó a szolgáltató jóváhagyása nélkül engedélyezi másik fogyasztónak a belső vezetékéhez való csatlakozását

- Ha a fogyasztó nem teszi lehetővé a szolgáltató munkatársának a vízmérő leolvasását, cseréjét, illetve a csatlakozás és a belső vezeték vizsgálatát

- Ha a fogyasztó a szolgáltató jóváhagyása nélkül eltávolítja a mérőn lévő plombát vagy más módon módosítja a csatlakozási kivitelezést

- Ha a fogyasztó sérti a kihirdetett vízfogyasztási korlátozást

- Ha a fogyasztó a vízvezeték létesítmények és berendezések műszaki kivitelezésével kapcsolatos utasítással ellentétben cselekszik

- Ha a fogyasztó a szennyvíz elvezetésével veszélyezteti az ivóvíz kifogástalanságát

- Ha a szennyvízvezetékbe kivezetett szennyvíz minősége nem felel meg a hatályos jogszabályok követelményeinek

- Ha a fogyasztó a kommunális szennyvíz elvezetési és tisztítási létesítmények és berendezések műszaki kivitelezésével kapcsolatos utasításokkal ellentétesen jár el

- Ha a fogyasztó nem a jelen szabályrendelet 13. cikkely rendelkezéseivel összhangban csatlakozik a szennyvízvezetékhez

- Ha a fogyasztó nem a jelen szabályrendelet 17. cikkelye értelmében üríti az emésztőgödröt, illetve hagy fel az emésztőgödör használatával

- Ha a fogyasztó a vízmérő elhelyezési lehetősége ellenére sem szereltet vízmérőt

- Ha a fogyasztó az írásos fizetési emlékeztetőt követő 30 nap alatt nem egyenlíti ki tartozását

- Ha a többlakásos létesítményekben élő fogyasztók a jelen szabályrendelet 25. cikkelyének rendelkezéseivel összhangban nem közli a szolgáltatóval a számlákat átvevő és kiegyenlítő jogi vagy természetes személy adatait

A vízszolgáltatás, illetve a szenny- és csapadékvíz elvezetése mindaddig szünetel, amíg nem szűnnek meg a szüneteltetést kiváltó okok. A szüneteltetés és az újbóli rákötés költségei, valamint a szüneteltetést kiváltó ok által bekövetkezett esetleges költségek a fogyasztót terhelik.

A fogyasztó idejében történő kérelmére a szolgáltató szüneteltetheti a vízellátást és a szennyvíz elvezetését.

28. cikkely

(szüneteltetés kötelező bejelentéssel)

A szolgáltató a következő esetekben jogosult kártérítés nélkül szüneteltetni a vízellátás és a szennyvízelvezetést:

- A tervezett karbantartási munkák idejében

- A nyilvános vízvezeték és a nyilvános szennyvízvezeték létesítményei és berendezései előre nem látható meghibásodásainak elhárítása esetében

- Felsőbb erő esetében - pl. földrengés, tűzeset, szárazság, vízforrások szennyezettsége, áramszünet, stb.

A szolgáltató a vízellátás vagy szenny- illetve csapadékvíz elvezetésének szüneteltetéséről köteles idejében közvetlenül vagy a nyilvános tájékoztatási eszközök által tájékoztatni a fogyasztókat, míg a harmadik bekezdésben leírt esetekben az elfogadott intézkedési tervekkel összhangban köteles eljárni.

VI. A TŰZCSAPOK HASZNÁLATA

29. cikkely

A nyilvános vízvezeték hálózaton lévő tűzcsapok elsősorban tűzbiztonsági célokat szolgálnak, így mindenkori elérhetőségüket és folyamatos karbantartásukat biztosítani kell.

A nyilvános vízvezeték kezelőjének jóváhagyása nélkül a tűzcsapok csak tűzoltásra és a természeti csapások következményeinek felszámolására használhatóak. Ezekben az esetekben a felhasználó a beavatkozástól számított három nap alatt írásban köteles tájékoztatni a szolgáltatót a felhasználás helyszínéről, a vízvétel időpontjáról és a tűzcsapok esetleges hiányosságairól.

A tűzcsapokból való vízvétel kivételes esetekben, a szolgáltató jóváhagyásával a következő célokra is használható:

1. Az utak és utcák permetezése, lemosása

2. Parkok és közültetvények öntözése

3. Nyilvános rendezvények

4. Vízszállító tartálykocsik feltöltése

A harmadik bekezdésben megjelölt vízvétel esetében a nyilvános vízvezeték kezelője és a fogyasztó közötti szerződésben állapítják meg a vízvétel feltételeit és a vízdíj kiegyenlítésének módját. A vízdíj összege az 1-4. bekezdések esetében megegyezik a háztartási vízdíj összegével.

A harmadik bekezdésben felsorolt esetekben a tűzcsapról való vízvételhez a szolgáltató jóváhagyást ad ki, ha a hálózati viszonyok lehetővé teszik a tervezett vízvételt.

A fogyasztó, aki a tűzcsapról a jelen cikkely harmadik bekezdése alapján veszi a vizet, műszakilag hibátlan saját, a nyilvános vízvezeték szolgáltatója kivitelezőjénél regisztrált tűzcsaprátéttel kell, hogy rendelkezzen.

A fogyasztónak a tűzcsapot a használat után hibátlan állapotban kell hagynia. Ellenkező esetben a felhasználót terheli a hiba elhárításának összes költsége.

A belső hálózatban lévő, a nyilvános vízvezetékből a vízmérőt megkerülő táplálású tűzcsapok használatára a jelen cikkely harmadik és negyedik bekezdésében leírtak érvényesek. A felhasználó köteles biztosítani a szolgáltató munkatársainak a tűzcsapok mindenkori megközelíthetőségét.

VII. A NYILVÁNOS VÍZVEZETÉK ÉS A NYILVÁNOS SZENNYVÍZVEZETÉK KEZELŐJÉNEK ÉS FELHASZNÁLÓJÁNAK KÖTELEZETTSÉGEI

30. cikkely

(a szolgáltató kötelezettségei)

A szolgáltatónak a következő kötelezettségei vannak az ivóvíz ellátásban és a szennyvizek elvezetésében és tisztításában

- Felelős a nyilvános vízvezeték, a nyilvános szennyvízvezeték és a tisztítóberendezés létesítményeinek és berendezéseinek zökkenőmentes működéséért

- Rendszeresen karbantartja a nyilvános vízvezeték, a nyilvános szennyvízvezeték és a tisztítóberendezés létesítményeit és berendezéseit

- Karbantartja és felújítja a vízvezeték-csatlakozásokat

- Rendszeresen karbantartja az ivóvíz főmérőket és a hatályos előírások alapján gondoskodik ezek rendszeres kontrolljáról.

- Közvetlenül vagy a nyilvános tájékoztatási eszközök által tájékoztatja a fogyasztókat a vízellátás vagy a szennyvízelvezetés szüneteltetésének idejéről és az alkalmazott intézkedésekről.

- Jegyzéket vezet a nyilvános vízvezeték és a nyilvános szennyvízvezeték létesítményeiről és berendezéseiről

- Jóváhagyja és lehetővé teszi a nyilvános vízvezetékre és a nyilvános szennyvízvezetékre való csatlakozásokat

- A nyilvános vízvezetékre való rákötés előtt ellenőrzi a belső vízvezeték megfelelőségét

- A nyilvános szennyvízvezetékre való rákötés előtt ellenőrzi a belső szennyvízvezeték megfelelőségét

- Az esetleges szabálytalanságok feltárása érdekében rendszeresen ellenőrzi a vízvezeték- és a szennyvízvezeték-hálózatot.

- Összhangban cselekszik a vízvezeték létesítményei és berendezései, valamint a szennyvízelvezetés létesítményei és berendezései műszaki kivitelezésével és használatával kapcsolatos szabályokkal.

- Dobronak Község megrendelése alapján gondoskodik a tűzvédelmi hálózat és a tűzcsapok hibátlanságáról és karbantartásáról

- A hatályos előírásokkal összhangban rendszeresen biztosítja az ivóvíz minőségének ellenőrzését

- Elvégzi a belső vezetékek ellenőrzését, és megalapozott gyanú esetében a fogyasztók követelésére elvégzi a víz minőségének ellenőrzését

- Rendszeresen ellenőrzi a szennyvizek összetételét és a tisztítóberendezés működését

- Saját víznyerő helyein méri a kiszivattyúzott víz mennyiségét

- Rendszeresen leolvassa a vízmérőket és gondoskodik a vízfogyasztás, valamint az elvezett és megtisztított vizek költségeinek elszámolásáról

- Felsőbb erők esetében megszervezi a vízszállítást és a szennyvíz elvezetését, a felsőbb erő jelenségéről beszámol az illetékes községi szerveknek

- Javaslatokat készít az ellátási rendszer felújítására, bővítésére és kiegészítésére

- Állandó jelleggel biztosítja a megfelelő képzettségű személyzetet, és a műszaki fejlesztéssel összhangban történő műszaki ellátottságot, valamint a Dobronak Községgel kötött szerződés alapján, e szabályrendelet értelmében gondoskodik az ellátásról

31. cikkely

(a fogyasztó kötelezettségei)

A fogyasztó kötelezettségei:

- A nyilvános víz- és/vagy szennyvízvezetékre való rákapcsoláshoz a szolgáltató jóváhagyásának a beszerzése

- A kiépítést követően legkésőbb fél év alatt a meglévő nyilvános víz- és szennyvízvezetékhez való csatlakozás és ezzel egy időben az utasítások értelmében a meglévő emésztőgödör használatának felhagyása

- A belső vízvezeték minden létesítményének és berendezésének rendszere karbantartása, a vízóraakna és a belső tűzcsaphálózat rendszeres karbantartása

- Lehetővé tenni, illetve megengedni a szolgáltatónak az ivóvíz főmérő elérését

- Az ivóvíz főmérőnek a sérülésektől való megóvása

- A tényleges fogyasztás, az engedélyezett rákapcsolási fogyasztás és az átlagos vízfogyasztás ellenőrzése

- Biztosítani a saját csatlakozáson lévő főcsap elérhetőségét és láthatóságát

- A belső szennyvízvezeték létesítményeinek és berendezéseinek, a szennyvízcsatlakozásnak, valamint a belső tisztítóberendezésnek a rendszeres karbantartása

- Az előírásokkal összhangban a belső tisztítóberendezés naplóvezetése

- Lehetővé tenni a szolgáltatónak a belső szennyvízvezeték elérthetőségét és ellenőrzését, valamint a szennyvíz összetételének vizsgálatát

- Idejében megrendelni az emésztőgödör ürítését, és lehetővé tenni a meghatalmazott kivitelezőnek az emésztőgödör elérhetőségét

- Csak olyan szennyvizet bocsátani a nyilvános szennyvízvezetékbe, amelynek szennyezettsége nem haladja meg a törvénnyel előírt értékeket

- Az előírásokkal összhangban ellenőrizni a technológiai szennyvizek összetételét és az eredményeket rendszeresen megküldeni a szolgáltatónak

- Rendszeresen kiegyenlíteni a vízellátási, valamint a szennyvízelvezetési és tisztítási költségek számláját

- Bejelenteni a nyilvános vízvezetéken és a nyilvános szennyvízvezetéken észlelt meghibásodásokat, szabálytalanságokat

- Felsőbb erő esetében vagy a vízellátás szünetelésekor figyelembe venni a takarékoskodási és egyéb intézkedéseket

- Felelős a nyilvános vízvezeték és a nyilvános szennyvízvezeték létesítményein és berendezésein okozott kárért

A fogyasztó oly módon használhatja a nyilvános vízvezetéket, amellyel nem rontja más fogyasztók vízellátását és a nyilvános vízvezeték vizének minőségét.

A fogyasztó csak abban az esetben használhatja egyidejűleg a nyilvános vízvezetéket és a saját forrásait, ha a nyilvános vízvezeték és a saját vízvezeték csatlakozása és minden vezetéke teljesen elkülönített.

32. cikkely

(más alanyok kötelezettségei)

Az utak, utcák és terek karbantartási és felújítási beruházók a munkálatok befejezése után az eredeti helyzetbe kell, hogy állítsák a víz- és a szennyvízvezeték-hálózatot.

Más hálózatok szolgáltatóinak (áramszolgáltatás, telefon, gázvezeték, távfűtés, stb.) a saját létesítményeiken és berendezéseiken végzett munkálatok során biztosítaniuk kell a víz- és szennyvízvezeték-hálózat védelmét. Megrongálódás esetében saját költségükre azonnal kérniük kell a helyreállítást.

A NYILVÁNOS VÍZVEZETÉK ÉS A NYILVÁNOS SZENNYVÍZVEZETÉK LÉTESÍTMÉNYEI ÉS BERENDEZÉSEI KEZELÉSRE VALÓ ÁTADÁSA

33. cikkely

(a meglévő létesítményeknek és berendezéseknek a szolgáltatónak való átadása)

A nyilvános szennyvízvezeték beruházójának az építkezés befejezését követően a nyilvános szennyvízvezeték létesítményeit és berendezéseit át kell adnia kezelésre a nyilvános szennyvízvezeték kezelőjének.

A létesítmények és berendezések használati és kezelési átvételéhez a következő feltételeknek kell teljesülniük:

- a létesítményeknek és berendezéseknek rendelkezniük kell minden szükséges közigazgatási, projekt- és pénzügyi dokumentációval

- a technológiai vízmérők átvizsgálása és az előírásokkal összhangban történő lepecsételése

- az átadást jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Azon létesítmények és berendezések használati és kezelési átvétele esetében, amelyeknél nem áll rendelkezésre a szükséges dokumentáció, szanálási tervet kell készíteni.

A Dobronak Község tulajdonát képező létező infrastrukturális rendszernek a jövőbeni szolgáltatónak való átadásához a következő feltételek szükségesek:

- a létesítményeknek rendelkezniük kell az összes szükséges dokumentációval (működési engedély, hálózati szituáció, csatlakozások és más, a vezetéken található elemek jegyzéke, a vízforrás védelméről szóló szabályrendelet)

- a működési költségekkel kapcsolatos számítások elkészítése

- a szolgáltató számára az átvett berendezések zökkenőmentes kezelését biztosító egységes és differenciált ár kiszámítása és jóváhagyása

- valamennyi fogyasztóhely esetében a szabványosítási és mérési hivatal előírásaival összhangban kivizsgált és lepecsételt vízmérő beépítése.

Az átvételi eljárást az átadásról szóló jegyzőkönyvvel kell dokumentálni.

(Az újonnan kiépített infrastrukturális rendszer előnye)

FELÜGYELET

34. cikkely

(felügyelőségi felügyelet)

Jelen szabályrendelet rendelkezéseinek és az ivóvízellátásra, valamint a szennyvízelvezetésre és tisztításra vonatkozó előírásokat rendelkezéseinek megvalósítását Dobronak Község területén, a saját munkaterületén és törvényes hatáskörében az illetékes községi kommunális felügyelő és az illetékes községi igazgatóság felügyeli.

Az előző bekezdésben megjelölt szervek a jelen szabályrendelet rendelkezései végrehajtásának biztosítására az ellenőrzés során határozatokat adhatnak ki, illetve elrendelhetnek más intézkedéseket.

BÜNTETŐRENDELKEZÉSEK

35. cikkely

200.000 SIT pénzügyi bírsággal sújtható a szolgáltató, ha:

- A fogyasztók értesítése nélkül szünetelteti a vízellátást, illetve a szenny- és csapadékvizek elvezetését

- A jelen szabályrendelet 11., 12. és 13. cikkelyének értelmében nem engedélyezi a rákötést

- Elmulasztja a jelen szabályrendelet 30. cikkelye 4., 6. és 13. pontjából eredő kötelezettségeinek teljesítését

30.000 SIT pénzbírsággal sújtható a szolgáltató felelős személye, aki a jelen cikkely előző bekezdése értelmében szabálysértést követ el.

50.000 SIT pénzbírsággal sújtható a fogyasztó - jogi személy vagy egyéni vállalkozó:

- Ha a jelen szabályrendelet 11. és 13. cikkelyével összhangban nem csatlakozik a nyilvános vízvezetékre és a nyilvános szennyvízvezetékre, illetve nem használja ezeket

- Ha nem tesz eleget a jelen szabályrendelet 31. cikkelye rendelkezéseinek, kivéve a 15. pontot

- Ha a jelen szabályrendelet 29. cikkelyével ellentétben merít vizet a tűzcsapokból

- Ha a lehetőségek ellenére nem épít be vízmérőt

- Ha a jelen szabályrendelet 17. cikkelyének értelmében nem üríti az emésztőgödröt

- Ha nem a jelen szabályrendelet 15. cikkelyével összhangban jár el

- Ha jóváhagyás nélkül eltávolítja a vízmérő, a tűzcsapvezeték plombáját vagy más módon módosítja a csatlakozás kivitelezését

- Ha a a szennyvízcsatornába vezeti a csapadékvizet

30.000 SIT pénzbírsággal sújtható a jogi személy felelős képviselője, aki a jelen cikkely előző bekezdése értelmében követ el szabálysértést.

30.000 SIT pénzbírsággal sújtható az egyén, aki a jelen cikkely első bekezdése értelmében követ el szabálysértést.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikkely

Azokra a felhasználókra, akik a jelen szabályrendelet 11. cikkelyének 1. bekezdésében megjelölt időszakban csatlakoznak a nyilvános vízvezetékhez, nem vonatkoznak a jelen szabályrendelet 11. cikkelye 2. bekezdésének rendelkezései.

37. cikkely

Jelen szabályrendelet a Községi Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől számított 15. napon lép hatályba.

Szám:032-2/02

Dátum:2002.03.21                                               Župan - Polgármester

                                                        Marjan Kardinar, egy. okl. agrármérnök. s.k.