A Közutakról szóló Törvény (SzK Hiv. Lapja 29/97, 18/02) 82. cikkelyének első fejezete, valamint Dobronak Község Statútumának (SzK Hiv. Lapja 34/99, 23/01 és 50/01) 18. cikkelye  alapján Dobronak Község Községi Tanácsa 2002. június 10-ei, 33. ülésén került elfogadásra a

SZABÁLYRENDELET A KÖZSÉGI UTAKRÓL

I. Általános rendelkezések

1. cikkely

(a községi utak építéséről és karbantartásáról szóló előírások)

A községi utak építése és karbantartása a közutakról, a környezetvédelemről, a területrendezésről és létesítmények kiépítéséről és a közúti közlekedési biztonságról szóló előírások, valamint jelen Szabályrendelet alapján történik.

2. cikkely

(a Szabályrendelet célja)

A rendelet hatálya:

- a Dobronak Község területén lévő községi utak és ezek besorolási eljárása;

- a községi utak és ezek forgalmának kezelése, építése és védelme;

- a közútkezelési szolgáltatás módja kötelező gazdasági közszolgálat formájában;

- a községi utak felügyelőségi ellenőrzése, valamint a Szabályrendelet megsértésének szankcionálása.

II. Községi utak és ezek besorolása

3. cikkely

(községi utak)

Dobronak Község területén községi útnak számít minden közút, amely nem tartozik az országút kategóriába.

4. cikkely

(a községi utak kategóriái)

A községi utak besorolás szempontjából: helyi utak, közutak (ide tartoznak a falusi és a mezei utak), valamint nyilvános kerékpárutak.

5. cikkely

(a községi utak besorolási eljárása)

A községi utakat a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa jelöli ki és minősíti.

A községi utak besorolásával kapcsolatos javaslatot a közutak besorolásáról szóló mércéket tartalmazó előírás értelmében előzetes eljárásban egyeztetni szükséges a Szlovén Köztársaság Közúti Igazgatóságával.

6. cikkely

(a községi utak besorolásának módosításai)

A községi utak és ezek közlekedési felületként megtartott behelyettesítő részei besorolásának módosítása a jelen Szabályrendelet előző cikkelyében meghatározott eljárás szerint történik.

A községi utak besorolásának módosítását a kerületi közösségek, a helyi közösségek, valamint az érdekelt jogi személyek (vállalatok és más szervezetek) kezdeményezhetik. A javaslatokat a közutak átminősítéséről szóló mércékkel összhangban szükséges megindokolni.

A községi útnak országos úttá való besorolásáról a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa dönt.

A községi út, a Szlovén Köztársaság Kormányának az országos utaknak a községi utak közé való besorolásáról szóló határozata értelmében, a határozatban megjelölt kategóriával bír.

A községi utak besorolásának módosításait évente egyszer végezik, amit figyelembe kell venni a községi utak következő évi fejlesztési és karbantartási tervében.

7. cikkely

(községi utak építése és felújítása)

A községi útnak az újonnan kiépített, illetve felújított pótló szakasza ugyanabba a kategóriába sorolandó, mint maga a felújított út.

8. cikkely

(a községi út használaton kívül helyezése)

A községi út, illetve ennek egy része abban az esetben helyezhető használaton kívül, ha új utat építenek, illetve az előzőt helyettesítő útszakasz kerül kiépítésre.

A használaton kívül helyezett községi út, illetve ennek egy része parkolási, pihenési célokra, illetve a közlekedés résztvevői más szükségleteinek kielégítésére használható, illetve a környezettel összhangban agrotechnikai megművelésre kerül.

Az előző bekezdéstől eltérően a közútként használaton kívül helyezett községi út, illetve ennek egy része, az út jövőbeni kezelőjével való egyeztetést követően, megfelelő kártérítéssel besorolható a nem besorolt utak közé.

Az elhagyott községi út, illetve útszakasz elhagyásáról és rendezéséről, valamint a nem besorolt utak közé való besorolásáról a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa dönt.

9. cikkely

(nem besorolt utaknak a községi utak közé történő besorolása)

A tulajdonos, illetve ennek meghatalmazott kezelője javasolhatja a közforgalmú, nem besorolt útnak a községi utak közé való besorolását.

A nem besorolt út akkor minősíthető községi útnak, ha rajta az utóbbi öt évben közforgalom zajlott, ha az átvitel térítésmentes (ha az átvitelért megfelelő kártérítésben állapodnak meg), és ha megtörtént a telekkönyvi bejegyzése.

Az előző bekezdés rendelkezése nem vonatkozik az erdei utaknak községi úttá való átminősítésére, amely esetben az erdőgazdálkodási előírások érvényesek.

A nem besorolt útnak községi úttá való átminősítéséről a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa dönt. A besorolás jelen Szabályrendelet 5. cikkelye alapján történik.

10. cikkely

(hegyi, idegenforgalmi és más utak)

Jelen Szabályrendelet szerint nem számítanak közutaknak az idegenforgalmi utak, a parkerdők utjai és más utak, amelyek nem a közutakról szóló előírásokkal összhangban épültek, és amelyek célja biztosítani a természeti, kulturális és más műemlékek, illetve emlékművek vagy jellegzetességek elérhetőségét.

Az előző bekezdésben szereplő út olyan természeti, kulturális és más műemlékek, illetve jellegzetességek elérhetőségét biztosítja, amelyek megtekintése díjhoz kötött. A kezelő oly módon köteles kiépíteni és fenntartani az utat, hogy ez használói számára biztonságos legyen.

Jelen cikkely előző bekezdésében szereplő utak építését és fenntartását a kezelő a természeti, kulturális és egyéb műemlékek és jellegzetességek megtekintéséből eredő bevételeiből, valamint a községi dotációból biztosítja.

III. Községi utak kezelése

11. cikkely

(községi utak kezelője)

A község közjavait képező községi utak kezelője Dobronak Község.

12. cikkely

(a községi utak fejlesztési és karbantartási tervei)

A községi utak fejlesztési és karbantartási tervét, amellyel legalább négyéves időszakra kijelölik a községi utak fejlesztésének és karbantartásának elsőbbségi feladatait, a megvalósításhoz szükséges forrásokat, valamint a megvalósítás éves ütemtervét, a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa fogadja el.

A községi utak fejlesztésének és karbantartásának éves tervét, amellyel a tárgyi évre vonatkozóan meghatározzák az előző bekezdésben szereplő terv megvalósítását, a községi költségvetésre kiszabott eljárási rend alapján egyeztetik és fogadják el. A terv a költségvetés részét képezi.

A községi utak fejlesztéséről és karbantartásáról szóló éves tervben céltartalékokat képeznek az utakon történő természeti, illetve egyéb csapások okozta következmények felszámolására (elemi csapások és egyéb balesetek okozta károk felszámolása, gyors olvadás utáni fagykárok, akadályok eltávolítása a községi utakról, stb.), valamint a községi közúti felügyelő által elrendelt olyan beavatkozásokra, amelyek a terv szerint nem tartoznak a községi utak rendszeres karbantartásához és felújításához.

13. cikkely

(szakmai feladatok végzése a községi utak esetében)

A községi utak építésével, karbantartásával és védelmével kapcsolatos szakmai-műszaki, fejlesztési, szervezési és kezelési feladatokat a községi illetékes közúti közigazgatási hatóság végezi. Ezek közé tartozik:

- a községi utak fejlesztési és karbantartási tervei szakmai alapjainak, valamint a tervezetek elkészítése;

- a községi utak rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok;

- a községi utak állapotának ellenőrzése;

- a községi utakon szükséges karbantartási munkálatok kiadása kivitelezési folyamatának megvalósítása azokban az esetekben, amikor a jogszabály a kivitelező kiválasztásához közbeszerzési pályázat kiírását teszi kötelezővé;

- a községi utak rendszeres karbantartását végző kivitelező kiválasztásával kapcsolatos eljárás;

- a községi utakkal kapcsolatos beruházásokból eredő feladatok;

- a községi utakról szóló kötelező nyilvántartások vezetése, adatok szolgáltatása a községi fogyasztás kiszámításához, valamint a közutakról szóló egységes nyilvántartáshoz;

- forgalomszámlálás megszervezése a községi utakon és az adatok feldolgozása;

- a közlekedési irányvonalak követése a községi utakon, valamint javaslattétel a forgalmi rend módosítására a községi utakon és Dobronak Községen átvezető országos utakon;

- a nyilvánosság tájékoztatása a községi utakról és a közlekedési viszonyokról;

- a községi utak és a rajtuk lévő létesítmények kiépítésével, vezérlésével és használatával kapcsolatos koncessziós pályázatok lebonyolításával és a legkedvezőbb ajánló kiválasztásával kapcsolatos feladatok;

- a községi utak védelmével és a forgalom biztosításával kapcsolatos intézkedésekből eredő engedélyek és jóváhagyások kibocsátása;

- a községi utakkal kapcsolatos programok elkészítése, valamint a kutatási és fejlesztési feladatok kijelölése, továbbá a Szlovén Köztársaság Közúti Igazgatóságával és más községekkel való együttműködés a programok készítésében és kivitelezésében;

- a jelen Szabályrendelet és egyéb jogszabályok által kijelölt egyéb feladatok megvalósítása.

14. cikkely

(a községi utak finanszírozása)

A községi utak kiépítéséhez és fenntartásához szükséges forrásokat a községi költségvetés biztosítja.

Dobronak Község Községi Tanácsa javaslatot tehet a Szlovén Köztársaság Kormányának a védett természeti kincsnek számító területen lévő községi utak és a rajtuk levő létesítmények használati díjának kivetéséről, valamint közlekedési rendjének és karbantartási szintjének meghatározásáról. Ha egy ilyen út karbantartása koncesszió alapján történik, a begyűjtött forrásokból fedezik a karbantartási költségeket.

IV. A községi utak kiépítése

15. cikkely

(környezetvédelem a községi utak mentén)

A községi utak tervezését és építését a környezetvédelmi előírásokkal összhangban úgy kell elvégezni, hogy a várt közlekedés káros környezeti hatásai a lehető legalacsonyabb szintűek legyenek.

Ha az előírt környezetvédelem miatt az építési beavatkozás megvalósítása olcsóbb a szomszéd területén vagy létesítményén, mint ugyanannak a községi út területén történő kivitelezése, a szomszéd és a községi út beruházója közötti jogügylet alapján megalapítható a kivitelezéshez szükséges telki szolgalom.

16. cikkely

(a községi utak tervezése)

A községi út tervezésének tervelemei a közutak és ezek elemeinek tervezéséről szóló előírások szerint, a közlekedésbiztonság, valamint az építés és a karbantartás biztonságosságát biztosító szempontok alapján kerülnek meghatározásra.

A községi út építésével vagy felújításával kapcsolatos tervdokumentációban meghatározásra kerül a községi út közlekedési rendjének kialakítása, valamint a meglévő utakra történő csatlakozások, valamint az út melletti létesítmények és földterületek megközelítése, továbbá az úttesten kívül eső felületek, úgymint parkolók, buszmegállók és egyéb közlekedési felületek, valamint az útkarbantartáshoz szükséges kísérőtevékenység ellátását biztosító létesítmények és a közúti forgalom ellenőrzését biztosító felületek.

17. cikkely

(területszerzés a községi utak kiépítéséhez)

Ha nem sikerül szerződést kötni a beruházó és az ingatlantulajdonos között a községi út építéséhez, illetve felújításához szükséges területek beszerzése céljából, a törvény értelmében a terület, illetve egyéb ingatlan a beruházó követelésére kisajátítható, illetve a tulajdonjog korlátozható.

18. cikkely

(a kisajátított földterületek visszaadása)

Ha az előző cikkelyben jelzett kisajátított területeket és egyéb ingatlanokat négy év leforgása alatt nem kezdik hasznosítani a kisajátítás céljaira, az érintett tulajdonos a törvény alapján követelheti a kisajátított földterület, illetve egyéb ingatlan visszajuttatását vagy egyéb jogai érvényesítését.

Ha kisajátítás helyett a beruházó és a földterület, illetve más ingatlan tulajdonosa között szerződéskötésre került sor, az előző cikkely által jelölt esetben a volt tulajdonos követelheti a beruházótól a földterület, illetve egyéb ingatlan megvásárlásáról szóló szerződés megkötését. Az adásvételi szerződés megkötésénél a vételárat értelemszerűen a szerződés megkötésekor rögzített alapokon határozzák meg.

19. cikkely

(autóbuszmegállók építése)

A települési főútvonalon az autóbuszmegállónak az úttesten kívül kell lennie.

Az előző cikkely meghatározásaitól eltérően a tömegszállító vállalat kezdeményezésére, a helyzet mérlegelése alapján, a községi közúti felügyelő és a rendőrség beleegyezésével az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság engedélyezheti autóbuszmegálló kialakítását a települési főútvonal úttestén is. Ha megállapítást nyer, hogy az ilyen megálló már felesleges, illetve közlekedés szempontjából veszélyes, az engedélyt visszavonhatja.

A községi út tervezett építése vagy felújítása esetében a tömegszállító vállalat javaslatának figyelembevételével az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jelöli ki a szükséges autóbuszmegállók építését.

Abban az esetben, ha a települési főútvonal úttestén kívül olyan buszmegálló építését tervezik, amely nem szerepel a községi területi tervben, illetve a községi utak fejlesztési és karbantartási tervében, szükséges a községi közigazgatási hatóság hozzájárulásának beszerzése. Az autóbuszmegálló kiépítésének költségei ebben az esetben a javaslattevőt terhelik. Az ily módon kiépített autóbuszmegálló a községi út része lesz.

20. cikkely

(kötelesség-megosztás a községi utak kezelője, valamint a vízjáratok kezelője között)

Az olyan esetekben, amikor községi út átszeli a vízjáratot, illetve mellette folyik, a kiépítéséhez szükséges, a víztereket érintő létesítmények és berendezések költségei az út beruházóját terhelik.

A támfal és az áthidaló létesítmény közvetlen biztosításának karbantartása (a létesítmény alatti töltés és a létesítmény alapjainak biztonságát védő alapzat) a községi utak karbantartásának részét képezi.

A vízjárathoz tartozó, a töltések és a meder biztonságát szolgáló létesítmények és berendezések karbantartása a vízjárat karbantartásának részét képezi.

21. cikkely

(a beruházó kötelességei a községi út áthelyezésekor)

Ha valamilyen létesítmény vagy berendezés telepítése miatt a meglévő községi út áthelyezése szükséges, az áthelyezett útszakasz kiépítését olyan elemek alkalmazásával kell kiépíteni, amelyek megfelelnek az út használati céljának és az utakról szóló egyéb előírásoknak. A községi út áthelyezésének költségei a létesítmény, illetve berendezés beruházóját terhelik.

Az előző bekezdésben jelölt beruházó követelheti a községi út áthelyezésével kapcsolatosan felmerülő költségek egy részének megtérítését, ha az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság utasítására az áthelyezett szakaszon minőségi szempontból, az előző bekezdésben jelzetteknél, jobb elemeket kellett alkalmaznia.

22. cikkely

(az egybehangolt tervezés kötelezettsége)

Ha a községi út építésével, illetve felújításával egy időben az úttal vagy ennek használatával nem összefüggő közművesítési és egyéb létesítmények, berendezések és vezetékek építését is tervezik, a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell mindazokat a munkálatokat, amelyek elvégzése az út területén szükséges.

Az előző bekezdésben jelölt létesítmények, berendezések és vezetékek tervezésének, építésének és felújításának egybehangolásáért a községi közúti hatásóság felelős.

Jelen cikkely első bekezdésében jelölt létesítmények, berendezések és vezetékek tervezési, építési és felújítási költségei a beruházót, illetve az egyes létesítmények, berendezések és vezetékek kezelőjét terhelik.

23. cikkely

(a községi utakon folytatott beavatkozások bejelentési kötelezettsége)

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak a munkálatok megkezdése előtt legalább 60 nappal értesítenie kell a beruházókat, illetve az úttestben vagy a mellette lévő létesítmények és berendezések kezelőit, hogy ezek beavatkozásaikat egyeztethessék az útépítéssel, illetve felújítással.

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság köteles a beruházó, illetve az előző bekezdésben jelölt létesítmények és berendezések kezelőjének rendelkezésre bocsátani a munkálatok egyeztetéséhez szükséges terveket és adatokat.

Jelen cikkely meghatározásai értelemszerűen vonatkoznak azokra a beruházókra, illetve létesítmény- és berendezés kezelőkre, akik a községi úthoz tartozó létesítményeket és berendezéseket kívánják építeni, illetve felújítani.

V. A községi utak karbantartása

24. cikkely

(a községi utak állapotáért való felelősség)

A térség közlekedési összeköttetését biztosítva, gazdaságos karbantartással, a közutakról szóló előírások, és jelen Szabályrendelet 30. cikkelye meghatározásainak betartásával a községi utakat oly módon kell rendszeresen karbantartani és felújítani, hogy ezek biztosítsák a biztonságos közlekedést.

A községi utak rendszeres karbantartásáért, mint közszolgálati tevékenységért, valamint jelen Szabályrendelet 30. cikkelye harmadik bekezdésében szereplő intézkedések kivitelezéséért a közszolgálati tevékenység kivitelezője felelős.

A községi utak felújításának szervezéséért, valamint jelen Szabályrendelet 30. cikkelye első bekezdésében jelölt intézkedések kivitelezéséért az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság felelős.

25. cikkely

(a községi utak karbantartásával foglalkozó közszolgálati tevékenység)

A községi utak karbantartása kötelező gazdasági közszolgálati tevékenység, amely kiterjed az utak rendszeres karbantartására és felújításuk megszervezésére.

A községi utak rendszeres karbantartását a gazdasági közszolgálati tevékenységről szóló előírásokkal összhangban természetes vagy jogi személlyel való koncesszió alapján biztosítják.

Koncesszionárius kiválasztása történhet pályázat nélkül is, ha a polgármester javaslatára ilyen döntést fogad el Dobronak Község Községi Tanácsa.

A koncesszionáriusnak alkalmazottjai esetleges sztrájkja esetében a közutakról szóló előírások értelmében és feltételek mellett kell biztosítania a községi utak karbantartását.

Tekintet nélkül a jelen cikkely második és harmadik bekezdésének meghatározására a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa határozatot hozhat, miszerint a községi utakat, illetve ezek egy részét (pl. a közutakat) saját területükön a helyi közösségek végzik. Dobronak Község Községi Tanácsa egyidejűleg elfogadja az érintett utak rendszeres karbantartási tervét, biztosítja a szükséges költségvetési forrásokat és kijelöli a terv megvalósításának felelősét. A községi utak állapotáért Dobronak Község a szubszidiaritás elve alapján felelős.

A községi utak felújítási munkálatainak végrehajtására pályázatot írnak ki. Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság a közbeszerzési pályázatokról szóló törvényben meghatározott eljárás és feltételek alapján választja ki a kivitelezőt.

26. cikkely

(kereszteződések és elágazások karbantartása)

A községi utaknak a közforgalmúm be nem sorolt utakkal való kereszteződéseinek karbantartásáról az illetékes községi közigazgatási hatóság gondoskodik.

A községi utaknak a vasútvonalakkal való kereszteződéseinek karbantartásáról a vasúti közlekedési biztonsági előírások rendelkeznek.

27. cikkely

(a községi utakat átívelő, a nem besorolt utakon lévő közúti létesítmények karbantartása)

A községi utak felett lévő közforgalmú, nem besorolt utakon lévő áthidalások, valamint a felüljárók és egyéb közúti létesítmények és tartószerkezetek karbantartásában a községi közúti közigazgatási hatóság az illetékes.

28. cikkely

(a községi út a határátkelői részének karbantartása)

A határátkelőn lévő községi útszakaszon azonos méretben és szinten folyik a karbantartás, mint a határátkelő előtti részen. A határátkelőhelyen lévő egyéb közlekedési terület karbantartását a felület kezelői biztosítják.

29. cikkely

(a községi utak karbantartása forgalomelterelés esetében)

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak joga van ideiglenesen az országos útra, illetve a közforgalmú, nem besorolt útra terelni a forgalmat.

Ha a forgalomnak a községi útról az országos útra való elterelése lényegesen növelné az országos út forgalmi megterhelését, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak az elterelést megelőzően egyeztetnie kell a Szlovén Köztársaság Közúti Igazgatóságával.

Ha a községi útról a közforgalmú, nem besorolt útra terelik a forgalmat, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak az elterelést megelőzően be kell szereznie az út tulajdonosának, illetve meghatalmazott kezelőjének a jóváhagyását. Ha a forgalomnak a községi útról a közforgalmú, nem besorolt útra való elterelése miatt a nem besorolt út fokozott karbantartása, illetve nagyobb forgalmi terhelésre való felkészítése szükséges, a beavatkozások költségei a forgalom elterelésének kezdeményezőjét terhelik.

VI. A községi utak és a közlekedés védelme

l. A községi utak védelme

30. cikkely

(a községi út használatának korlátozása)

Ha a községi út olyan állapotba kerül,

- hogy lehetetlenné válik rajta a közlekedés, illetve csak bizonyos járművek közlekedésére alkalmas,

- hogy az egyes járműfajták közlekedése rongálná az utat

vagy

- ha ezt az út biztosításával és a forgalmi biztonsággal kapcsolatos alapos indokok megkövetelik (pl. havazás miatti rendkívüli állapotok, jeges út, olvadás, erős szél, útrongálódás természeti és más csapások miatt, stb.), az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság határozattal ideiglenesen, legtöbb egy éves időszakra, betilthatja vagy korlátozza valamennyi, illetve egyes járműfajták közlekedését az úton, illetve ennek bizonyos szakaszain, csökkentheti a megengedett össztömeget, tengelyterhelést és a méretet meghaladó járművek közlekedését, amíg az intézkedést kiváltó okok élnek.

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság vezetőjének az előző fejezet első vagy második bekezdésében leírtak alapján tervezett intézkedésről a közlekedési jelzések kitétele előtt legalább tizenöt nappal tájékoztatnia kell a rendőrséget és a községi kommunális felügyelőt, és legalább három nappal előbb a nyilvános tájékoztatási eszközök által a nyilvánosságot.

Jelen cikkely első fejezetének harmadik bekezdésében jelölt események alkalmából az út rendszeres karbantartója, illetve a természeti és egyéb csapások beavatkozási vezetője is intézkedéseket alkalmazhat. Ezekről az intézkedésekről késedelem nélkül tájékoztatni kell a rendőrséget, a községi kommunális felügyelőt, valamint a nyilvános tájékoztatási eszközök által a nyilvánosságot. Az út rendszeres karbantartójának, illetve a természeti és egyéb csapások beavatkozási vezetőjének az intézkedésekről tájékoztatnia kell az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságot is.

Jelen cikkely első bekezdésében megjelölt indokok alapján elrendelt, egy évnél hosszabb ideig tartó tilalmakat és forgalomkorlátozásokat jelen Szabályrendelet 49. cikkelye alapján rendelik el.

Jelen cikkelynek a községi utakra vonatkozó közlekedésrendészeti rendelkezései jelen Szabályrendelet hatályba lépésétől hatályosak.

31. cikkely

(védsáv a község út mellett)

Hogy kizárják a községi út melletti területen alkalmazott beavatkozásoknak a községi útra, illetve a rajta zajló forgalomra való káros hatásait, védsávot létesítenek az út mellett. A védsávban a területhasználat korlátozott.

A községi út védsávjában csak az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyásával engedélyezett az építészeti létesítmények építése és felújítása, valamint egyéb létesítmények és berendezések telepítése.

Az előző fejezetben jelölt illetékes községi közúti közigazgatási hatóság abban az esetben ad jóváhagyást a beavatkozásra, ha ezzel nem sérül a községi út és a forgalom védelmének érdeke, az esetleges jövőbeni kiszélesítés lehetősége és az út látszata.

A községi út védsávjában beavatkozásokat kezdeményezőnek nem áll jogában jelen Szabályrendelet 15. cikkelyében meghatározott, az úttal és a rajta zajló forgalommal kapcsolatos beavatkozásokat követelni.

A védsáv szélességi méretei az úttest külső peremétől számítva

- helyi út esetében                                  5 m

- közút esetében                                     4 m

- kerékpárösvény esetében                      2 m

Jelen cikkely meghatározásai nem alkalmazandók a Dobronak Község területrendezési kivitelezési dokumentumai alapján rendezett területeken.

32. cikkely

(felszíni és földalatti vezetékek és készülékek telepítése)

A telefonos, távírói és egyéb kábelvezetékek, az alacsony feszültségű villamos, illetve ellátó-vezetékek, szennyvízcsatorna, víz- és hővezeték, továbbá egyéb olyan berendezések, amelyek beruházója nem Dobronak Község, csak az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyásával és az általa meghatározott feltételekkel rakhatók le, illetve telepíthetők a községi út, illetve védsávja térségében.

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság megkövetelheti a vezetékek és berendezések kezelőjétől ezek átrendezését, illetve áttelepítését, ha erre a községi út felújítása, illetve rekonstrukciója, továbbá az út, illetve a közlekedés biztonsága miatt szükség van. A vezetékek és berendezések áttelepítési vagy átrendezési költségei ezek kezelőjét terhelik, ha ez nincs ellentétben a lerakásukhoz, illetve telepítésükhöz szükséges jóváhagyásban megjelölt feltételekkel.

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság elutasíthatja a jelen cikkely első fejezetében jelölt jóváhagyás kiadását, ha a vezetékek és berendezések veszélyeztetnék a községi utat vagy ennek forgalmát, lényegesen nehezítenék az út karbantartását vagy akadályoznák az út rekonstrukcióját.

33. cikkely

(munkálatok a községi úton)

A községi út átásása, aláásása és egyéb munkálatok végzése csak az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság engedélyével történhet.

Az előző fejezetben jelölt munkálatok végzésére vonatkozó engedélyben meghatározásra kerül a munkálatok módja, feltételei és ellenőrzése.

Nem szükséges a jelen cikkely első fejezetében jelölt engedély beszerzése, ha a községi útba beépített berendezések és vezetékek rongálódása miatt veszélybe kerül a forgalom, illetve a lakosság élete és egészsége, illetve ha emiatt nagyobb gazdasági kár keletkezhetne. A berendezések és vezetékek kezelőjének azonnal meg kell szüntetnie a közvetlen veszélyt, és erről tájékoztatnia az út rendszeres karbantartóját. A berendezések és vezetékek kezelőjének a lehető legrövidebb időn belül be kell szüntetnie a meghibásodást, visszaállítani az út eredeti állapotát, és az elvégzett munkálatokról tájékoztatnia kell az út rendszeres karbantartásának kivitelezőjét.

Ha az előző fejezetben jelölt munkálatok miatt a községi utat részben vagy egészében le kell zárni a forgalom előtt, illetve korlátozni kell egyes járműfajták közlekedését, a községi útba beépített berendezések és vezetékek kezelőjének a forgalom korlátozásáról és ennek megszűnéséről azonnal tájékoztatnia kell a rendőrséget.

34. cikkely

(munkálatok a községi út mentén)

A községi út mentén lévő területeken, illetve létesítményeken, a közlekedést akadályozó, illetve veszélyeztető, az út megrongálásával fenyegető, továbbá karbantartását nehezítő munkálatokhoz, mint például fakidöntés és szállítás, ásás, furás végzéséhez az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyása szükséges. A jóváhagyásban megjelölik a munkálatok végzésének feltételeit.

35. cikkely

(túlsúlyos, túlméretes szállítmányok)

A járművek nem haladhatják meg az össztömeggel, tengelyterheléssel és méreteikkel kapcsolatos előírt feltételeket.

Az olyan járművekkel való szállítás, amelyek önmagukban vagy összefüggő terhükkel meghaladják a megengedett tengelysúlyt, össztömeget, szélességet, hosszúságot és magasságot, rendkívüli szállítmánynak számít. Túlsúlyos, túlméretes szállítmánynak számít az olyan szállítmány is, amelynél a jármű önmagában vagy összefüggő terhével nem haladja meg a megengedett tengelysúlyt, össztömeget, szélességet, hosszúságot és magasságot, viszont bármelyik vonatkozásban túllépi a községi útra, illetve ennek bizonyos részére vonatkozó, közlekedési jelzésekkel jelzett korlátozásokat.

A túlsúlyos, túlméretes járművek közlekedése engedély kiadásához kötött. Ebben meghatározásra kerül a szállítás módja és feltételei, valamint a túlsúlyos, túlméretes szállítás esetében fizetendő díj. A csak a községi utak területén történő túlsúlyos, túlméretes szállítás engedélyezéséről a hiánytalan beadvány benyújtását követő 15 napon belül az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság dönt. A kiadott engedélyekről tájékoztatja a rendőrséget, a községi kommunális felügyelőt, valamint a községi utak rendszeres karbantartásának kivitelezőjét.

Nem szükséges az előző fejezetben jelölt engedély beszerzése olyan túlsúlyos, túlméretes szállítmányok esetében, amelyek végrehajtása azonnal szükséges a községi utak téli időszakban történő zökkenőmentes járhatóságához, a természeti és egyéb csapások esetében történő beavatkozásokhoz, illetve rendkívüli állapotok vagy védelmi szükségletek esetében. A szállítás kivitelezőjének a túlsúlyos, túlméretes szállítás megkezdése előtt egyeztetnie kell az illetékes községi közúti közigazgatási hatósággal és erről tájékoztatnia a rendőrséget.

36. cikkely

(a túlsúlyos, túlméretes szállítmányok ellenőrzése)

A községi utakon a legnagyobb megengedett tengelysúlyt, össztömeget és a járművek méreteit a községi utak rendszeres karbantartásának kivitelezője a rendőrséggel együttműködve ellenőrzi.

Azt a járművet, amely az előző cikkely harmadik fejezetében jelölt engedély nélkül végezi túlsúlyos, túlméretes szállítmány szállítását, a rendőr kizárja a forgalomból. A szállítás kivitelezőjének be kell fizetnie a túlsúlyos, túlméretes szállítmányozás díját, és megtéríteni a községi úton okozott esetleges károkat.

37. cikkely

(kísérőtevékenységek a községi út mentén)

A jelen Szabályrendelet 16. cikkelyének második fejezetében jelölt, kísérő tevékenységek folytatására kijelölt területeket, valamint az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság által e célra kijelölt területeket a hatóság a legkedvezőbb ajánlónak osztja ki a tevékenység folytatására.

A kísérő tevékenységekkel kapcsolatos létesítmények és berendezések folytatásának körülményeit, és az előző fejezetben jelölt területek használatának egyéb feltételeit a polgármester által aláírt szerződéssel rendezik.

A kísérő tevékenységek folytatását szolgáló létesítményeken és berendezéseken végzett valamennyi építészeti beavatkozáshoz az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyása szükséges.

38. cikkely

(útcsatlakozások a községi úton)

A községi úthoz csatlakozó be nem sorolt utak, megközelítő utak, valamint a községi utak elérését szolgáló létesítmények és földterületek építése az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyásával lehetséges. A jóváhagyásban megjelölik az építés, valamint az útcsatlakozás építésének és karbantartásának műszaki és egyéb feltételeit, valamint a közlekedési jelzőrendszerrel való ellátottságát.

A községi utak, valamint a mellettük lévő létesítmények és berendezések építésénél és felújításánál már a helykijelölési, illetve az építési tervdokumentációban ki kell jelölni az útcsatlakozások rendszerét.

A községi úthoz való útcsatlakozás építési, illetve felújítási költségei, beleértve a szükséges közlekedési jelzőrendszer telepítését is a beruházót terhelik.

A közforgalmú nem besorolt útnak a községi úthoz való csatlakozása, a községi út térségében lévő közlekedési jelzésrendszerrel együtt ennek az útnak a részét képezi.

A kiépített útcsatlakozás műszaki átvételénél jelen kell lennie az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak, hogy megállapítsa, kivitelezése összhangban van-e a jelen cikkely első fejezetében jelölt műszaki és egyéb feltételekkel.

39. cikkely

(az útcsatlakozás kötelező felújítása)

Ha a megnőtt forgalom vagy a rendezésére kiadott jóváhagyásban meghatározottaktól eltérő forgalmi feltételek miatt nem felel meg a feltételeknek, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság közigazgatási határozatban követelheti a megváltozott körülményekhez való igazítást. Az útcsatlakozás átrendezésének költségei az útcsatlakozás beruházóját, illetve ennek jogutódját terhelik.

40. cikkely

(útcsatlakozás megszüntetése)

A községi kommunális felügyelő követelheti a községi úthoz való útcsatlakozás megfelelő rendezését, elrendelheti az útcsatlakozás használatának tilalmát vagy az útcsatlakozás megszűnését, ha ennek karbantartása nem a 38. cikkelyben jelölt jóváhagyási feltételekkel összhangban történik, vagy jóváhagyás nélkül épült, vagy a jelen cikkely 39. cikkelye értelmében nem történt meg ennek átrendezése.

Az előző cikkelyben jelölt intézkedés megvalósításának költségei az útcsatlakozás beruházóját, illetve ennek jogutódját terhelik.

41. cikkely

(véderdők és záporpatakok a községi út mellett)

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság javaslatot tehet az illetékes közigazgatási erdészeti hatóságnak, hogy a községi út mellett, illetve közelében lévő, földcsuszamlás, oldalszél, hófúvások és egyéb veszélyek miatt az út szempontjából fontos erdőt az erdőkről szóló előírásokkal összhangban nyilvánítsák véderdővé.

A községi út mellett erdősítő, illetve záporpatakot építő jogi vagy természetes személyeknek együtt kell működniük az illetékes községi közúti közigazgatási hatósággal, és úgy alakítani a munkálatok fajtáját és terjedelmét, hogy védelmet nyújtsanak az útnak.

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság olyan arányban fedezi a tisztások erdősítését, valamint a záporpatakok rendezését, amilyen arányban ezek védelmet jelentenek a községi út számára.

42. cikkely

(kőzetek kitermelése a községi utak mellett)

A kő-, homok- és agyagbányák olyan távolságban kell, hogy legyenek a község úttól, hogy ne befolyásolják az úttest stabilitását, az út karbantartását és a közlekedésbiztonságot.

Az előző fejezetben jelölt létesítmények nyitásához a beruházónak előzetesen be kell szereznie az illetékes községi közúti hatóság jóváhagyását.

43. cikkely

(a községi út védsávján kívül folytatott beavatkozások korlátozása)

A községi út védsávján kívül eső olyan munkálatok végzéséhez, amelyek megváltoztathatják a vízállást, illetve a talajvíz szintjét, és ezzel befolyásolnák a községi út stabilitását, az út karbantartási költségeit, illetve az úton zajló forgalmat, a beruházó köteles beszerezni az illetékes községi közúti hatóság jóváhagyását. Az ilyen jellegű munkálatok csak a jóváhagyásban meghatározott feltételek mellett folytathatóak.

44. cikkely

(a községi utat és a közlekedést veszélyeztető cselekmények tiltása)

Tilos ideiglenesen vagy tartósan elfoglalni a községi utat vagy ennek egy részét, olyan munkálatokat végezni vagy elmulasztani az úton vagy a mellette lévő területeken és létesítményeken, amelyek kárt okozhatnak az útban és a mellette lévő létesítményeken, valamint akadályoznák vagy veszélyeztetnék a rajta folyó forgalmat. Az úton lévő akadályok, valamint egyéb tilos cselekedetek biztosításával és eltávolításával kapcsolatosan felmerülő költségek az okozót terhelik.

Mindenekelőtt tilos:

1. az útra vizet, szennyvizet és egyéb folyadékokat vezetni;

2. az úton hagyni a reá csúszott vagy esett havat vagy jeget;

3. akadályozni a víznek az útról való lefolyását;

4. kenő- vagy egyéb anyagokkal zsírosítani az utat;

5. az útpadkán, a kerékpárosoknak, illetve gyalogosoknak kijelölt és egyéb területen járművet vezetni vagy parkolni, ha ezeken a vezetés és a parkolás kimondottan nem engedélyezett;

6. kerítést állítani, élő sövényt, fákat, szőlőtőkét ültetni, magas ültetvényt vagy mezőgazdasági termékeket  telepíteni az útra, illetve mellé fát, téglát, hulladék- és egyéb anyagokat hagyni vagy lerakni, ha ez rontja vagy megszűnteti az út beláthatóságát, illetve bármi módon rontja vagy veszélyezteti a közlekedés biztonságát, rongálja az utat vagy rontja rendezettségét;

7. olyan világítótesteket vagy egyéb fényjelzőket alkalmazni az úton vagy mellette, amelyek akadályozzák vagy veszélyeztetik a közlekedést;

8. az út melletti töltéseken köveket, fát és egyéb anyagokat, tárgyakat vontatni;

9. az úton a zökkenőmentes és biztonságos forgalmat akadályozó bármilyen tárgyat elhelyezni;

10. a közlekedési jelzésrendszert megrongálni;

11. az út megközelítéséhez a reá való csatlakozáson kívül más megközelítést használni;

12. az úton bármilyen tárgyakat vagy havat hagyni, illetve reá szórni, az útra mállott anyagot szórni, illetve bármi más módon szennyezni az utat;

13. az útra felügyelet nélkül állatokat engedni, az állatokat az út menti árkokban itatni, az úttesthez tartozó területen legeltetni, az út mellett itatót létesíteni;

14. az úton lovakat és egyéb olyan állatokat vezetni, amelyek patkózása megrongálhatja az utat;

15. az út mentén szándékosan tarlót, hulladék- és egyéb anyagokat égetni;

16. az út melletti, az útra merőlegesen fekvő földterületeken 4 m távolságig szántani, illetve párhuzamosan 1 m széles területen szántani;

17. az úton állatokkal, traktorokkal, ekékkel, valamint egyéb mezőgazdasági felszerelésekkel és gépezetekkel megfordulni;

18. kerékkötéssel vagy ékekkel fékezni a fogatos járműveket;

19. az úton rönköket, ágakat, sziklákat és egyéb tárgyakat, valamint ekét, boronát, mezőgazdasági felszerelések és a teher részeit vontatni;

45. cikkely

(a járműkerekek tapadófelületei)

A községi utakon közlekedő járműkerekek tapadófelületének minősége olyan kell, hogy legyen, hogy ne rongálja az úttestet.

Lánctalpas járművek csak abban az esetben közlekedhetnek a községi utakon, ha a lánctalpakat olyan tapadófelülettel látják el, amelyek nem rongálják az úttestet.

46. cikkely

(a község út melletti szomszédok kötelességei)

A községi út melletti szomszédok, ha ezzel nem szenvednek kárt, kötelesek megengedni a községi utakon meggyűlt víznek a területükre való elvezetését és a hó lerakását.

Ha a községi úthoz tartozó földterületen ez nem megvalósítható, a községi út melletti szomszédoknak a törvények értelmében és kárpótlás ellenében engedélyezniük kell az út létesítményeinek a karbantartás céljából történő megközelítését, elvezető és egyéb a községi utak víztelenítését szolgáló árkok építését, továbbá az útnak és a közlekedésnek a hócsuszamlás, hófúvások, zaj, vakító és egyéb káros hatások kizárásával kapcsolatos tartós vagy ideiglenes berendezések telepítését.

A községi út melletti szomszédoknak rögzített hófogókkal kell ellátniuk az út melletti házaik tetejét, ha fennáll a hócsuszamlás veszélye. A szomszédoknak idejében el kell távolítaniuk a községi út melletti létesítményeikről a jégcsapokat, éspedig oly módon, hogy ezzel ne veszélyeztessék a közlekedők biztonságát.

2. Forgalomvédelmi intézkedések

47. cikkely

(a községi utak lezárása munkálatok vagy rendezvény miatt)

A községi utakon vagy mellettük olyan munkák végzéséhez, amelyek befolyásolják a rajta zajló közlekedést, és emiatt részben vagy teljesen le kell zárni az utat, a jelen Szabályrendelet 49. cikkelyében szereplő engedély szükséges.

Tekintet nélkül az előző fejezet meghatározására nem szükséges a részbeni vagy teljes útlezárás engedélyeztetése, ha olyan rendszeres karbantartási és felújítási munkálatokat végeznek az úton, amelyben az útzárlatot a munkák kiadásáról szóló szerződés rendezi.

Engedélyeztetni kell a községi út lezárását sport- és egyéb rendezvények esetére is. A községi utak esetében akkor engedélyezhető az útlezárás, ha a forgalom átirányítható más közutakra, illetve ha a lezárás miatt a forgalom nem áll le hosszabb időre. Kivételes esetben, csak közlekedési csúcsidőn kívül, engedélyezhető a községi út részbeni vagy teljes lezárása abban az esetben is, ha a forgalmat nem lehet átirányítani más közutakra.

48. cikkely

(a községi utak lezárásának engedélyezése)

A községi út részbeni vagy teljes lezárásához szükséges engedélyt az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság bocsátja ki. A kiadott engedélyekről az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság értesíti a rendőrséget, a községi kommunális felügyelőt és a községi utak rendszeres karbantartásának kivitelezőjét. Az engedélyhez mellékelni kell a községi út részleges vagy teljes lezárás esetére vonatkozó, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság által jóváhagyott forgalmi rend közlekedési-műszaki dokumentációját.

A községi utakon végzett felújítási munkálatok miatti részleges vagy teljes lezárásokról, amelyekhez jelen Szabályrendelet 49. cikkelyének második fejezete értelmében nem szükséges az engedélyeztetés, a munkálatok kivitelezőjének legalább három nappal a kezdés előtt értesítenie kell a rendőrséget, a községi kommunális felügyelőt, valamint az érintett útszakasz rendszeres karbantartásának kivitelezőjét. Az engedélyhez mellékelni kell a községi út részleges vagy teljes lezárás esetére vonatkozó, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság által jóváhagyott forgalmi rend közlekedési-műszaki dokumentációját.

A községi út lezárásának engedélyében meghatározzák az útlezárás kivitelezésének feltételeit, a forgalom átirányításait és a lezárás időtartamát.

A községi út lezárását kérvényező beadványt a tervezett útlezárás előtt legalább 15 nappal kell beadni, a beadványnak tartalmaznia kell a helyszínről, az út részbeni vagy teljes lezárását igénylő munkálatok fajtájáról és terjedelméről szóló adatokat, valamint a részbeni vagy teljes lezárás idejére vonatkozó közlekedési rend közlekedési-műszaki dokumentációját. Az útlezárást engedélyező módosíthatja az út lezárásának idejét és tartamát, különösen, ha ezt a nagyobb sportrendezvények naptárában előre jelölt rendezvény idejében, az idegenforgalmi idényben vagy az út fokozott közlekedési terhelése idejére kérik.

Az előző fejezetnek a községi út lezárásával kapcsolatos beadvány tartalmi részéről szóló része értelemszerűen vonatkozik a községi úton zajló sport- és egyéb rendezvényekre is.

Az út lezárásával és a forgalom átirányításával kapcsolatos költségek a kezdeményezőt terhelik. A teljes útlezárás kezdeményezőjének legalább három nappal az útlezárás előtt terről értesítenie kell a rendőrséget, valamint a nyilvános tájékoztatási eszközök által a nyilvánosságot is.

49. cikkely

(beláthatóság)

A községi útnak az egyéb utakkal vagy vasúttal való szintbeni kereszteződésében (beláthatósági háromszög), valamint az útkanyarulatok belső oldalán nem ültethetőek fák, bokrok vagy magas növésű mezőgazdasági kultúrák, nem állíthatók tárgyak vagy berendezések, illetve nem cselekedhető semmi olyan, ami akadályozná a községi út, illetve a vasút beláthatóságát (látásmező).

A terület tulajdonosának illetve használójának a községi közúti felügyelő vagy a rendőr követelésére a beláthatóság biztosítása érdekében el kell távolítania az akadályokat.

A terület tulajdonosa illetve használója kártérítésre jogosult saját területének a beláthatóság biztosításával kapcsolatos, korlátozott használata miatt. A terület használatának korlátozását és a kártérítést a terület tulajdonosa, illetve használója és az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság a törvénnyel összhangban rendezik.

Tekintet nélkül az előző fejezet meghatározására a beláthatósági mezőben lévő földterület tulajdonosa, illetve használója nem jogosult kártérítésre, ha a korlátozást az illetékes községi közúti közigazgatási hatósággal való egyeztetéssel, jelen Szabályrendelet 32. cikkelye alapján határozták meg.

50. cikkely

(közlekedési jelzésrendszer a községi utak mentén)

A községi utak közlekedési jelzésrendszerét a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa határozza meg. Kivétel ez alul a jelen Szabályrendelet 31. cikkelyében meghatározott esetek, valamint azok az esetek, amikor a jelzésrendszer felállítása, cseréje, kiegészítése vagy eltávolítása a közlekedési, a belügy- illetve a területi és környezetvédelmi miniszter illetékességi körébe tartozó, a közutak közlekedésével kapcsolatos tilalmakat és korlátozásokat tartalmazó közlekedésbiztonsági rendeletekből erednek.

A községi úton csak a közlekedési jelzésrendszerről szóló előírásokkal összhangban állíthatók kulturális és történelmi, valamint természeti műemlékekre, továbbá idegenforgalmi térségre, településre és hasonlóakra (idegenforgalmi és egyéb tájékoztató jelzések) figyelmeztető hirdető-berendezések és hirdetmények. Az idegenforgalmi és egyéb információs jelzésekkel kapcsolatos, az érdekelt jogi vagy természetes személytől beérkezett kérelemről határozattal dönt az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság vezetője. Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak jogában áll költségtérítést követelni a jelzések felállításáért, karbantartásáért és eltávolításáért.

51. cikkely

(hirdető-berendezések és hirdetmények a községi utak mentén)

Tilos a községi utak mellett síremlékeket és egyéb emlékjeleket állítani. A településen kívüli községi utak melletti védősávban tilos a képes- és hangos hirdetéseket hordozó táblák, feliratok és egyéb létesítmények elhelyezése. Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság e távolságon belül csak abban az esetben hagyja jóvá ezek elhelyezését, ha ezek a hirdetmények fontosak a közlekedés résztvevői számára, és esetükben nincs előírt közlekedési jelzésrendszer. A jóváhagyásban megjelölésre kerülnek az elhelyezéssel, karbantartással és eltávolítással kapcsolatos feltételek.

Az előző fejezetben szereplő táblák, feliratok és egyéb létesítmények a községi utak települési szakaszain csak a közlekedési felületen kívül eső területen, a közutak közúti jelzésrendszeréről szóló előírásokkal összhangban helyezhetők el. Az elhelyezésüket az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyással engedélyezi. A jóváhagyásban, az út- és közlekedésbiztonsági előírásokkal összhangban megjelöli a létesítmények és berendezések elhelyezési, karbantartási és eltávolítási feltételeit.

Tekintet nélkül az előző fejezet meghatározásaira, a községi utakon átívelő transzparenseket csak ideiglenesen lehet kifüggeszteni (rendezvény, kiállítás, vásár, stb. idejében). A transzparenseket az úttesttől legalább 4,5 m magasságban kell elhelyezni.

52. cikkely

(tevékenység folytatása a községi utak mentén (településen kívül))

Aki a községi úton (településen kívül) a közlekedést közvetlenül befolyásoló (leállás, parkolás, közlekedésbe való besorolás) tevékenységet (vendéglátó-ipari, kereskedelmi, szerviz, stb.) kíván folytatni, jelen Szabályrendelet 38. és 39. cikkelye értelmében ki kell alakítania a megfelelő útcsatlakozást, illetve a létesítmény elérhetőségét, továbbá megfelelő számú parkolóhelyet, ha nincs a közelben nyilvános parkolási lehetőség.

Az előző bekezdésben jelölt létesítmények és a tevékenység folytatásához szükséges helyiségek létesítésével kapcsolatos területi beavatkozások engedélyeztetési eljárásában szükséges az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság véleményének beszerzése.

53. cikkely

(fellebbezési szerv)

Az olyan engedélyek és jóváhagyások esetében, amelyeket nem a területi beavatkozásokhoz szükséges eljárásban adtak ki, és amelyeket jelen Szabályrendelet meghatározásai értelmében az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság bocsát ki, valamint jelen Szabályrendelet 50. cikkelye második fejezetében jelölt határozat ellen Dobronak Község polgármesterénél lehetséges a fellebbezés.

VII. A községi utak felügyelőségi ellenőrzése

54. cikkely

(felügyelőségi ellenőrzés)

A jelen Szabályrendelet meghatározásainak és a községi utak esetében közvetlenül alkalmazott közúti előírásoknak a megvalósítását az illetékes községéi felügyelő ellenőrzi.

55. cikkely

(a felügyelőségi ellenőrzés feladatai)

A községi utak felügyelőségi ellenőrzésénél a községi közúti felügyelő az egyéb előírásokból eredő jogai és kötelezettségei mellett még az alábbi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik:

1. A rendszeres karbantartás végzésének ellenőrzése, a megállapított hiányosságok megszüntetésének elrendelése;

2. Az útfelújítási munkálatok ellenőrzése, a munkálatokkal kapcsolatos dokumentáció vizsgálata, valamint a munkálatok leállításának elrendelése, ha ezeket a bejelentett beavatkozások jóváhagyásáról szóló határozat nélkül vagy a felújítási munkálatokról szóló tervdokumentációban szereplőkkel ellentétben végeznek;

3. Az út- és közlekedésbiztonsági intézkedések kivitelezésének ellenőrzése, és az engedélyek, illetve jóváhagyások nélkül, illetve ezekkel ellentétben folyó munkálatok leállítása;

4. A közlekedés biztonságát veszélyeztető hiányok és hibák megszüntetésének elrendelése;

5. sürgős esetekben, amikor veszélybe kerülhet a közlekedés vagy károk keletkezhetnek az úton, a veszély elhárítása és a kár megelőzése érdekében ideiglenes intézkedések alkalmazása;

6. A beláthatóság biztosítása érdekében intézkedések elrendelése;

7. Az előírt feltételek betartatása az út védsávjában végzett munkálatoknál;

8. A közlekedés ideiglenes tilalmának elrendelése az olyan új, rekonstruált vagy felújított utakon, amelyeknél még nem történt meg a műszaki átvétel, illetve a forgalomnak történő átadás.

Jelen cikkely első fejezete alapján kiadott határozat ellen a kézbesítés napjától számított 8 nappal lehetséges a fellebbezés. Jelen cikkely első fejezete harmadik, ötödik és nyolcadik pontja alapján kiadott határozat elleni fellebbezés nem bír halasztó hatállyal.

A jelen cikkely első fejezetének 5. pontja esetében, amikor a községi út, illetve a közlekedés közvetlen veszélyeztetettsége miatt veszélybe kerülhetnek a közlekedés résztvevői is, a községi közúti felügyelő rövidített eljárás alapján, a felek kihallgatása nélkül is dönthet. A községi közúti felügyelő, sürgős esetekben, szóban is határozhat, és elrendelheti a határozat azonnal végrehajtását.

A felügyelőségi ellenőrzés során a községi közúti felügyelőnek jogában áll:

- átvizsgálni a közigazgatási szervek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint egyéb szervezetek és közösségek helyiségeit, létesítményeit, berendezéseit, anyagait és ügyvitelét;

- közigazgatási eljárásban kihallgatni a feleket és tanúkat;

- megvizsgálni a személyek azonosságát bizonyító okmányokat;

- anyagmintát venni és egyéb, a felügyeleti ellenőrzéssel összhangban lévő cselekedeteket végrehajtani;

- személyi adatokat szerezni jogi és természetes személyekről, járművek tulajdonjogáról, az út védsávjában lévő területek és létesítmények tulajdonosairól, továbbá a jelen Szabályrendelet és a községi utakra közvetlenül alkalmazott közúti szabályozás megsértésével kapcsolatos eljárásokhoz;

- bizonylat ellenében legtöbb 8 napra magához venni a vizsgált ügyben a tényállás megállapításához szükséges dokumentációt, ha véleménye szerint alapos gyanú áll fenn jelen Szabályrendelet és a községi utakra közvetlenül alkalmazott közúti szabályozás megsértését illetően;

- a kötelezett felelős személyétől követelni, hogy a községi közúti felügyelő által kijelölt határidőben írásban adjon magyarázatot és nyilatkozatot a felügyeleti üggyel kapcsolatosan.

Jelen cikkely első fejezetének 5. pontja alapján elrendelt intézkedéseiről a községi közúti felügyelőnek értesítenie kell a polgármestert, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságot és a rendőrséget.

Ha a községi közúti felügyelő a községi utak rendszeres karbantartásának kivitelezőjénél a kötelesség gyakori megszegését állapítja meg, a koncedensnek indokoltan javasolhatja a koncessziós szerződésben meghatározott szankciók alkalmazását.

A felügyelői eljárás költségei (napidíj, útiköltség és az eljárással kapcsolatosan keletkezett egyéb költségek) azt a kötelezettet terhelik, amely számára kedvezőtlenül fejeződött be az eljárás.

VII. Büntetőrendelkezések

56. cikkely

(szabálysértések)

Legalább 200.000,00 tolár pénzügyi bírsággal sújtható az a jogi személy, illetve egyéni vállalkozó, aki szabálysértést követ el önálló tevékenysége folytatása során azzal, hogy:

1. jóváhagyás nélkül épít vagy rekonstruál épített létesítményeket a községi út védsávjában, illetve ebben bármilyen egyéb létesítményt és berendezést helyez el (31. cikkely második fejezete);

2. jóváhagyás nélkül állít vagy telepít felszíni telefon, távíró vagy egyéb kábelvezetéket, alacsony feszültségű, illetve ellátó vezetéket, szennyvízcsatornát, víz- és hővezetéket, valamint más hasonló berendezéseket (32. cikkely első fejezete);

3. engedély nélkül átássa, aláássa, illetve egyéb beavatkozásokat végez a községi úton, illetve az engedély meghatározásaival ellentétesen teszi ezt (33. cikkely első fejezete);

4. engedély nélkül, úgy dönt ki és szállítja a fákat, illetve végez ásási, fúrási és egyéb munkálatokat a községi út mentén lévő területeken és létesítményeken, hogy az akadályozhatja vagy veszélyeztetheti a forgalmat, megrongálhatja az utat, illetve növelheti a karbantartási költségeket (34. cikkely);

5. ha szerződéskötés nélkül állít a községi út melletti, erre kijelölt területeken kísérőtevékenységek folytatásához szükséges létesítményeket és berendezéseket, illetve az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyása nélkül módosítja a létesítményeket és berendezéseket, illetve magát a tevékenységet (37. cikkely);

6. jóváhagyás nélkül útcsatlakozást épít a községi útra, illetve a jóváhagyásban meghatározott műszaki és egyéb feltételekkel ellentétben építi vagy rekonstruálja ezt (38. cikkely első fejezete);

7. az erdősítés fajtáját és méretét tekintve, valamint a záporpatakok és zajló folyók rendezése során veszélyezteti a községi utakat (41. cikkely második fejezete);

8. jóváhagyás nélkül olyan kő-, homok- és agyagbányát nyit az út mellett, amely veszélyeztetni az úttest stabilitását, a községi út karbantartását és a rajta folyó forgalom biztonságát (42. cikkely);

9. jóváhagyás nélkül olyan munkálatok folytat a községi út védsávján kívül, amelyek kihatnak a vízállásra, illetve a talajvíz szintjére, és ezzel veszélyeztetik az út és a közlekedés biztonságát, valamint ha a jóváhagyás föltételeivel ellentétben folytatja ezeket a munkálatokat (43. cikkely);

10. ideiglenesen vagy tartósan elfoglalja a községi utat vagy ennek egy szakaszát, olyan munkálatokat végez vagy mulaszt el az úton, valamint a községi út mellett lévő területeken és létesítményeken, amelyek az út, illetve a mellette lévő létesítmények megrongálódásához vezetnek, akadályozzák vagy veszélyeztetik az út forgalmát (44. cikkely);

11. olyan tapadófelülettel közlekedik, amely megrongálhatja az úttestet (45. cikkely első fejezete);

12. nem látja el a lánctalpas járművet olyan védőburkolattal, amely kizárja az úttest megrongálódását (45. cikkely második fejezete);

13. nem helyez el hófogókat olyan létesítmények tetejére, amelyekről a községi útra hó csúszhat vagy nem távolítja el ezekről a létesítményekről a közlekedés résztvevőit veszélyeztető jégcsapokat (46. cikkely harmadik fejezete);

14. a rajta zajló munkálatok, sport- vagy egyéb rendezvény miatt engedély nélkül egészében vagy részben lezárja a községi utat (47. cikkely első és harmadik fejezete);

15. a községi úton folytatott olyan felújítási munkálatok miatt, amelyekhez nem szükséges az engedély beszerzése, nem tájékoztat vagy, nem tájékoztat időben a teljes vagy részbeni lezárásáról, (48. cikkely második fejezete);

16. a kivitelezési feltételek mellőzésével részben vagy teljesen lezárja a községi utat, a részbeni vagy teljes útlezárást és az átmeneti forgalmi rendet nem jelöli meg az előírásokkal és a jóváhagyott közlekedés-technikai dokumentációval összhangban, illetve túllépi a lezárás engedélyezett időtartamát (48. cikkely harmadik fejezete);

17. nem tartja be a beláthatóság biztosításával kapcsolatos, a területe használatára vonatkozó korlátozásokat (49. cikkely első fejezete);

18. síremléket vagy egyéb emlékjelet állít a községi út mellett, jóváhagyás nélkül táblát, feliratot, illetve egyéb kép- vagy hanghirdetést hordozó létesítményt, berendezést helyez el a községi út mellett, vagy a jóváhagyásban szereplő feltételekkel ellentétesen helyezi el ezeket (51. cikkely).

Legalább 20.000,00 tolár pénzbírsággal sújtható annak a jogi személynek a felelős személye, amely az előző fejezetben jelzett szabálysértést elköveti.

57. cikkely

(egyéni szabálysértések)

Legalább 20.000,00 tolár pénzbírsággal sújtható az egyén, amely az előző cikkely első fejezetében jelzett szabálysértések valamelyikét elköveti.

58. cikkely

(a karbantartással kapcsolatos szabálysértések)

Legalább 200.000,00 tolár pénzbírsággal sújtható a községi utak rendszeres karbantartásának kivitelezője:

1. ha az utak hiányos karbantartásával veszélyezteti a közlekedés biztonságát (24. cikkely első és második fejezete);

2. ha esetleges sztrájk esetében nem biztosítja a sürgős karbantartási munkálatok elvégzését (25. cikkely negyedik fejezete);

Legalább 20.000,00 tolár pénzbírsággal sújtható a rendszeres karbantartó kivitelezőjének a felelős személye, amely az előző fejezetben jelzett szabálysértést elköveti.

59. cikkely

(a munkálatok egyeztetésével kapcsolatos szabálysértések)

Legalább 200.000,00 tolár bírsággal sújtható a községi úttesten vagy mellette lévő létesítmények és berendezések beruházója, ha a tervezett munkálatokról nem értesíti az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságot, illetve nem bocsátja rendelkezésére a szükséges adatokat és terveket (23. cikkely harmadik fejezete).

Legalább 20.000,00 tolár pénzbírsággal sújtható a beruházó felelős személye, amely az előző fejezetben jelzett szabálysértést elköveti.

IX. Átmeneti és záró rendelkezések

60. cikkely

(az útcsatlakozások legalizálása)

Azoknak a beruházóknak, illetve jogutódjaiknak, akik az illetékes hatóság előírt engedélye vagy jóváhagyása nélkül építették ki a be nem sorolt útnak a községi úthoz való csatlakozását, a jelen Szabályrendelet hatályba lépését követően egy év leforgása alatt kérvényezniük kell az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnál a jóváhagyást. E határidő lejárta után a jelen Szabályrendelet 40. cikkelyében meghatározott intézkedések alkalmazandók.

61. cikkely

(hófogók elhelyezése)

A községi utak mellett lévő olyan létesítmények tulajdonosainak vagy használóinak, amelyekről a községi útra hó csúszhat, a jelen Szabályrendelet hatályban lépését követően három év leforgása alatt kell a létesítmények tetején elhelyezni a hófogókat.

62. cikkely

(az útjelzések alkalmazása)

A Közutakról szóló Törvény (SzK Hiv. Lapja. 38/81, 7/86 és 37/87) 106. cikkelye alapján, a községi utak mellett elhelyezett nem forgalmi jellegű jelzéseket a jelen előírások hatályba lépését követő öt év alatt egyeztetni szükséges a jelen Szabályrendelet 50. és 51. cikkelye meghatározásaival, valamint a közlekedési jelzésrendszerekről és a közutak közlekedési kellékeiről szóló új előírással.

A Közutakról szóló Törvény (SzK Hiv. Lapja 38/81, 7/86 és 37/87) 106. cikkelyében meghatározott engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott feltételekkel ellentétben elhelyezett nem forgalmi jellegű jelzések eltávolításra kerülnek.

63. cikkely

(telekkönyvi bejegyzés)

Azokat a földterületeket, amelyeket jelen Szabályrendelet hatályba lépését megelőzően a községi út építésére vagy rekonstruálására használtak, és nem társadalmi tulajdonként szerepeltek a telekkönyvben, értékére való tekintet nélkül, rövidített eljárással, telekkönyvi betét nélkül közjóként kerül telekkönyvi bejegyzésre.

Jelen cikkely előző fejezetében jelölt földterületek előző tulajdonosai, akik fölterületükért még nem kaptak kárpótlást, a törvénnyel összhangban követelhetik ezt.

64. cikkely

(hatályosság megszűnése)

Jelen Szabályrendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Lendva Község Közútjaival való Gazdálkodás Szabályrendelet, (Hivatalos Közlöny 31/86), amelyet Dobronak Községi Statútumának (SzK Hiv. Lapja 34/99, 23/01 és 50/01) 162. cikkelye értelmében értelemszerűen Dobronak Község előírásaként alkalmaztak.

65. cikkely

(a Szabályrendelet hatálybalépése)

Jelen Szabályrendelet a Községi Hivatalos Közlönyben való megjelenés utáni tizenötödik napon lép hatályba.

Szám: 032-27/02

Dátum: 10.06.2002

Župan-Polgármester

Marjan KARDINAR, egy. okl. agrármérnök