Na podlagi 29. člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 94/07 – uradno prečiščeno besedilo, 76/08, 79/09, 51/10, 40/12 – ZUJF, 14/15 – ZUUJFO, 11/18 – ZSPDSLS-1, 30/18, 61/20 – ZIUZEOP-A in 80/20 - ZIUOOPE) in  določil  Zakona o javnih financah (Uradni list RS, št. 11/11 – uradno prečiščeno besedilo, 14/13 – popr., 101/13, 55/15 – ZFisP, 96/15 – ZIPRS1617, 13/18 in 195/20 – odl. US) ter 124. člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list RS št. 35/07, 2/09, 66/10 in Uradne objave Občine Dobrovnik 2/2016) je Občinski svet občine Dobrovnik na 22. redni seji dne 15.12.2021 sprejel

ODLOK

O PRORAČUNU OBČINE DOBROVNIK ZA LETO 2023

1.  SPLOŠNA DOLOČBA

1. člen

(vsebina odloka)

S tem odlokom se za Občino Dobrovnik za leto 2023 določajo proračun, postopki izvrševanja proračuna ter obseg zadolževanja in poroštev občine in javnega sektorja na ravni občine (v nadaljevanju: proračun).

2.  VIŠINA SPLOŠNEGA DELA PRORAČUNA IN STRUKTURA POSEBNEGA DELA PRORAČUNA

2. člen

(sestava proračuna in višina splošnega dela proračuna)

V splošnem delu proračuna so prikazani prejemki in izdatki po ekonomski klasifikaciji do ravni kontov. Splošni del proračuna se na ravni podskupin kontov določa v naslednjih zneskih:

A. BILANCA PRIHODKOV IN ODHODKOV                                                                      v evrih

Posebni del proračuna sestavljajo finančni načrti neposrednih uporabnikov, ki so razdeljeni na naslednje programske dele: področja proračunske porabe, glavne programe in podprograme, predpisane s programsko klasifikacijo izdatkov občinskih proračunov. Podprogram je razdeljen na proračunske postavke, te pa na podskupine kontov in konte, določene s predpisanim kontnim načrtom. Posebni del proračuna do ravni proračunskih postavk – podkontov in načrt razvojnih programov sta prilogi k temu odloku in se objavita na oglasni deski Občine Dobrovnik.

Načrt razvojnih programov sestavljajo projekti.

3.  POSTOPEK IZVRŠEVANJA PRORAČUNA

3. člen

(izvrševanje proračuna)

Proračun se izvršuje na ravni proračunske postavke – podkonta.

4. člen

( namenski prihodki in odhodki proračuna)

Namenski prihodki proračuna so poleg prihodkov, določenih v prvem stavku prvega odstavka 43. člena ZJF, tudi naslednji prihodki: prihodki požarne takse; prihodki ožjih delov lokalnih skupnosti; transferi iz državnega proračuna in Evropske unije, okoljska dajatev za onesnaževanje okolja zaradi odlaganja odpadkov, okoljska dajatev za onesnaževanje okolja zaradi odvajanja odpadnih voda, turistična taksa ter komunalni prispevek.

Če so namenski prejemki vplačani v proračun v nižjem obsegu kot je izkazan v proračunu, lahko uporabnik prevzema in plačuje obveznosti samo v višini dejansko vplačanih oz. razpoložljivih sredstev.

Če se po sprejemu proračuna vplača namenski prejemek, ki zahteva sorazmeren namenski izdatek, ki v proračunu ni izkazan ali ni izkazan v zadostni višini, se v višini dejanskih prejemkov povečata obseg izdatkov finančnega načrta uporabnika in proračun.

5. člen

( prerazporejanje pravic porabe)

Osnova za prerazporejanje pravic porabe je zadnji sprejeti proračun, spremembe proračuna ali rebalans proračuna.

O prerazporeditvah pravic porabe v posebnem delu proračuna (finančnem načrtu neposrednega uporabnika) odloča na predlog neposrednega uporabnika župan s soglasjem finančne službe.

Župan s poročilom o izvrševanju proračuna v mesecu juliju in konec leta z zaključnim računom poroča občinskemu svetu o veljavnem proračunu za leto 2023 in njegovi realizaciji.

6. člen

( neposredni in posredni proračunski uporabniki)

Sredstva proračuna se med letom zagotavljajo neposrednim in posrednim uporabnikom, ki so v posebnem delu proračuna opredeljeni kot proračunski uporabniki ali upravičenci.

Odhodki in drugi izdatki proračuna po proračunskih uporabnikih so izkazani v posebnem delu proračuna.

Proračunski uporabniki so dolžni predložiti potrebne podatke za analizo poslovanja, ki jih zahteva župan, računovodstvo ali nadzorni odbor.

7. člen

(največji dovoljeni obseg prevzetih obveznosti v breme proračunov prihodnjih let)

Neposredni uporabnik lahko v tekočem letu razpiše javno naročilo za celotno vrednost projekta, ki je vključen v načrt razvojnih programov, če so zanj načrtovane pravice porabe na proračunskih postavkah v sprejetem proračunu.

Skupni obseg prevzetih obveznosti neposrednega uporabnika, ki bodo zapadle v plačilo v prihodnjih letih za investicijske odhodke in investicijske transfere ne sme presegati 70% pravic porabe v sprejetem finančnem načrtu neposrednega uporabnika.

Skupni obseg prevzetih obveznosti neposrednega uporabnika, ki bodo zapadle v plačilo v prihodnjih letih za blago in storitve in za tekoče transfere, ne sme presegati 25 % pravic porabe v sprejetem finančnem načrtu neposrednega uporabnika.

Omejitve iz prvega in drugega odstavka tega člena ne veljajo za prevzemanje obveznosti z najemnimi pogodbami, razen če na podlagi teh pogodb lastninska pravica preide oziroma lahko preide iz najemodajalca na najemnika, in prevzemanje obveznosti za dobavo elektrike, telefona, vode, komunalnih storitev in drugih storitev, potrebnih za operativno delovanje neposrednih uporabnikov.

Prevzete obveznosti iz drugega in tretjega odstavka tega člena se načrtujejo v finančnem načrtu neposrednega uporabnika in načrtu razvojnih programov.

8. člen

(izvrševanje proračuna)

Če prejemki proračuna ne pritekajo v predvideni višini, lahko župan na predlog finančne službe največ za 45 dni zadrži izvrševanje posameznih izdatkov proračuna.

Med izvrševanjem proračuna se lahko na predlog proračunskega uporabnika ter s soglasjem finančne službe, odpre nov podkonto za izdatke, ki jih pri planiranju proračuna ni bilo mogoče predvideti oz. se je kasneje izkazalo, da podkonto ne ustreza ekonomskemu namenu porabe. Nov podkonto se odpre v okviru že odprte proračunske postavke ali nove proračunske postavke v okviru sredstev posameznega proračunskega uporabnika.

9. člen

(spremljanje in spreminjanje načrta razvojnih programov)

Neposredni uporabnik vodi evidenco projektov iz veljavnega načrta razvojnih programov.

Spremembe veljavnega načrta razvojnih programov so uvrstitev projektov v načrt razvojnih programov in druge spremembe projektov.

Neposredni uporabnik mora v 30 dneh po uveljavitvi proračuna uskladiti načrt razvojnih programov z veljavnim proračunom. Neusklajenost med veljavnim proračunom in veljavnim načrtom razvojnih programov je dopustna le v delih, kjer se projekti financirajo z namenskimi prejemki.

Projekte, za katere se zaradi prenosa plačil v tekoče leto, zaključek financiranja prestavi iz predhodnega v tekoče leto, neposredni uporabnik uvrsti v načrt razvojnih programov v 30 dneh po uveljavitvi proračuna.

Neposredni uporabnik usklajuje spremembe proračunskih virov v veljavnem načrtu razvojnih programov za prihodnja leta znotraj podprograma sprejetega načrta razvojnih programov za posamezno leto.

10. člen

(proračunski skladi)

Proračunska rezerva se v letu 2023 oblikuje v višini 3.000,00 EUR.

Na predlog za finance pristojnega organa občinske uprave odloča o uporabi sredstev proračunske rezerve za namene iz drugega odstavka 49. člena ZJF župan in o tem s pisnimi poročili obvešča občinski svet.

Med odhodki proračuna se del predvidenih proračunskih prejemkov vnaprej ne razporedi, ampak zadrži kot splošna proračunska rezervacija, ki se v proračunu posebej izkazuje.

Sredstva splošne proračunske rezervacije v višini 3.000,00 EUR se uporabljajo za nepredvidene namene, za katere v proračunu niso zagotovljena sredstva, ali za namene, za katere se med letom izkaže, da niso zagotovljena sredstva v zadostnem obsegu, ker jih v proračunu ni bilo mogoče načrtovati.

O uporabi sredstev splošne proračunske rezervacije odloča župan, ki o tem polletno poroča občinskemu svetu.

4.  POSEBNOSTI UPRAVLJANJA IN PRODAJE STVARNEGA IN FINANČNEGA PREMOŽENJA DRŽAVE

11. člen

(odpis dolgov)

Če so izpolnjeni pogoji iz tretjega odstavka 77. člena ZJF, lahko župan v letu 2023 odpiše dolgove, ki jih imajo dolžniki do občine, in sicer največ do skupne višine 2.000,00 EUR.

Obseg sredstev se v primerih, ko dolg do posameznega dolžnika neposrednega uporabnika ne presega stroška dveh eurov, v poslovnih knjigah razknjiži in se v kvoto iz prvega odstavka tega člena ne všteva.

5.  OBSEG ZADOLŽEVANJA IN POROŠTEV OBČINE IN JAVNEGA SEKTORJA

12. člen

(obseg zadolževanja občine in izdanih poroštev občine)

Za kritje presežkov odhodkov nad prihodki v bilanci prihodkov in odhodkov, presežkov izdatkov nad prejemki v računu finančnih terjatev in naložb ter odplačila dolgov v računu financiranja se občina za proračun leta 2023 lahko likvidnostno zadolži. O likvidnostni zadolžitvi odloča župan in o tem seznani občinski svet.

Za potrebe dokončanja investicij se občina lahko v letu 2023 dolgoročno zadolži.

6.  PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE

13. člen

(začasno financiranje v letu 2024)

V obdobju začasnega financiranja Občine Dobrovnik v letu 2024, če bo začasno financiranje potrebno, se uporablja ta odlok in sklep o določitvi začasnega financiranja.

14. člen

(uveljavitev odloka)

Ta odlok začne veljati naslednji dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik, uporablja pa se od 01.01.2023.

Številka: 030-0002/2019-105/2021 

Datum: 2021.12.15. 

ŽUPAN  - POLGÁRMESTER

Marjan  Kardinar, univ.dipl.inž.agr.

A helyi önkormányzati törvény (UL RS, 94/07. sz. – hivatalos tisztázott szöveg, 76/08, 79/09, 51/10, 40/12. sz. – ZUJF, 14/15. sz. – ZUUJFO, 11/18. sz. ZSPDSLS-1, 38/18, 61/20. sz. – ziuzeop-a és 80/20. sz. – ZIUOOPE) 29. cikke és a Közfinanszírozási törvény (UL RS, 11/11. sz. – hivatalos tisztázott szöveg, 14/13. sz. – korek., 101/13, 55/15. sz. – ZFisP, 96/15. sz. – ZIPRS1617, 13/18 és 195/20 - alkot. hat.. US) rendelkezése, valamint Dobronak Község Alapszabályának (UL RS 35/2007, 2/2009 és 66/2010. sz. és Dobronak Község Hivatalos közleménye 2/2016. sz.) 124. cikke alapján Dobronak Község Községi Tanácsának 2021.12.15., 22. rendes ülésén elfogadásra került a

RENDELET

DOBRONAK KÖZSÉG 2023-AS ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL

1.  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

1.  cikkely

(a rendelet tartalma)

Jelen Rendelet meghatározza Dobronak Község 2023-as évi költségvetését (a továbbiakban: költségvetés), a költségvetés végrehajtását, valamint az eladósodás mértékét, továbbá a községi és a községi szintű közszféra kezességvállalását.

2.  A KÖLTSÉGVETÉS ÁLTALÁNOS RÉSZÉNEK MÉRTÉKE ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KÜLÖN RÉSZÉNEK SZERKEZETE

2.  cikkely

(a költségvetés szerkezete és a költségvetés általános részének mértéke)

A költségvetés általános része, a bevételeknek és a kiadásoknak a számlacsoportok szerinti kimutatását tartalmazza. A költségvetés általános részében, számla-alcsoportok szintjén, az alábbi összegek kerülnek meghatározásra:

A. MÉRLEGEGYENLEG                                                                                            euróban

A költségvetés külön részét képezik a közvetlen költségvetési fogyasztók költségvetési bontású pénzügyi tervei, amelyek az alábbi programszakaszokból tevődnek össze: költségvetési fogyasztási terület, a községi költségvetések kiadásainak besorolása alapján előírt főés alprogramok. A költségvetési alprogram költségvetési tételekre, ezek pedig a számlarenddel előírt számlacsoportokra, illetve alcsoportokra osztódik.

A költségvetésnek a számlaalcsoportok és a fejlesztési programok szintjén elkészített külön része a jelen rendelet mellékletét képezik, és Dobronak Község hirdetőtábláján kerülnek közzétételre. A fejlesztési programtervek projektekből állnak.

3.  A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSA

3.  cikkely

(a költségvetés végrehajtása)

A költségvetés végrehajtása a költségvetési tétel – alszámla alapján történik.

4.  cikkely

(a költségvetés célbevételei és kiadásai)

A Közfinanszírozási Törvény 43. cikke első bekezdésének első mondatában meghatározott költségvetési célbevételek mellett a költségvetés bevételeit képezik:

a tűzvédelmi illeték bevételei; a helyi önkormányzatok szűkebb területeinek bevételei; az állami költségvetésből és az Európai Unióból érkező átutalások, a hulladéklerakás miatti környezetszennyezésért járó környezetterhelési juttatás, a szennyvízelvezetés miatti környezetszennyezésért járó környezetterhelési juttatás, az idegenforgalmi illeték és a kommunális hozzájárulás.

5.  cikkely

(a felhasználási jogok átcsoportosítása)

A felhasználási jogok átcsoportosítási alapját a legutóbb elfogadott költségvetés, a költségvetés módosítása, illetve a pótköltségvetés képezheti.

A költségvetés külön részével (a közvetlen fogyasztó pénzügyi terve) kapcsolatos felhasználási jogok átcsoportosításáról a közvetlen fogyasztó közvetlen képviselőjének javaslata alapján a polgármester, illetve a község szűkebb területei esetében, amennyiben az alapszabály így rendelkezik, a tanács, illetve a tanács elnöke dönt.

A polgármester júliusban a költségvetési végrehajtási beszámolóval és az év végi zárszámadással számol be a 2023-as évi, hatályos költségvetésről és ennek végrehajtásáról.

6.  cikkely

(közvetlen és a közvetett fogyasztók)

Év közben, a költségvetési források folyósítása, a költségvetés külön részében, a közvetlen és a közvetett fogyasztókként megjelölt fogyasztóknak, illetve jogosultaknak biztosított.

A költségvetési fogyasztók kiadásai és egyéb ráfordításai, a költségvetés külön részében kerülnek kimutatásra.

A költségvetési fogyasztók kötelesek bemutatni a polgármester, a számviteli szolgálat, illetve a felügyelő bizottság által követelt, az ügyvitel elemzéséhez szükséges adatokat.

7.  cikkely

(az elkövetkező évek költségvetései terhére megengedett legmagasabb kötelezettségvállalás)

Amennyiben az elfogadott költségvetési tételek erre felhasználási jogot biztosítanak, a közvetlen fogyasztó, a tárgyi évben közbeszerzési pályázatot írhat ki a fejlesztési programok tervében szereplő projekt teljes értékére.

A közvetlen felhasználó által vállalt, az elkövetkező években kiegyenlítésre esedékes beruházási kiadások, illetve transzferek mértéke nem haladhatja meg a közvetlen fogyasztó elfogadott pénzügyi tervébe foglalt felhasználási jog 70 százalékát.

A közvetlen fogyasztó által vállalt, az elkövetkező években kiegyenlítésre esedékes, árués szolgáltatási kiadásokkal, illetve folyamatos transzferekkel kapcsolatos kötelezettségvállalása nem haladhatja meg a közvetlen fogyasztó elfogadott pénzügyi tervébe foglalt felhasználási jog 25 százalékát.

Jelen cikk első és második bekezdésének korlátozásai nem vonatkoznak a bérleti szerződésekkel vállalt kötelezettségekre, kivéve azokat az eseteket, amikor a szerződés alapján, a tulajdonjog a bérbeadóról a bérlőre száll, illetve szállhat át, valamint az áram, a telefon, a víz, a kommunális és egyéb, a közvetlen fogyasztó működéséhez szükséges szolgáltatások díjára, illetve az előcsatlakozási és csatlakozás utáni támogatásokból, illetve egyéb adományokból származó forrásokból finanszírozott szerződésekből eredő kötelezettségekre.

A jelen cikk második és harmadik bekezdése alapján vállalt kötelezettségeket a közvetlen költségvetési fogyasztó pénzügyi terve és a fejlesztési programok tervei tartalmazzák.

8.  cikkely

(a költségvetés végrehajtása)

Amennyiben év közben a költségvetési bevételek nem a tervezett ütemben érkeznek, a polgármester, a pénzügyi szakszolgálat javaslatára, legtöbb 45 napig visszatarthatja az egyes költségvetési kifizetéseket.

A költségvetés végrehajtása során, a költségvetési fogyasztó javaslatára, és a pénzügyi szakszolgálat jóváhagyásával új alszámla nyitható azoknak a kiadásoknak, amelyeket a költségvetés tervezése során még nem lehetett tervbe venni, illetve amelyekről később bebizonyosodik, hogy az alszámla nem felel meg a gazdasági fogyasztási feltételeknek. Az új alszámla nyitására a meglévő költségvetési tétel, illetve az adott költségvetési fogyasztó új költségvetési keretén belüli tétel formájában kerül sor.

9.  cikkely

(a fejlesztési programok tervének nyomon követése és módosítása)

A közvetlen fogyasztó nyilvántartást vezet a fejlesztési programok hatályos tervébe foglalt projektekről.

A projekteknek a fejlesztési programok tervébe történő beillesztése és a projektek egyéb módosításai, a fejlesztési programok hatályos tervének módosításának minősülnek.

A közvetlen fogyasztó a költségvetés elfogadását követő 30 napon belül köteles a hatályos költségvetéssel összhangba hozni a fejlesztési programok tervét. A hatályos költségvetés és a fejlesztési programok hatályos terve közötti eltérés csak azokra a részekre vonatkozóan engedélyezett, amikor a projektfinanszírozás célbevételekkel történik.

Azokat a projekteket, amelyeknél a befizetéseknek a folyó évre történő átütemezése miatt a finanszírozás befejezése a következő évben történik, a közvetlen fogyasztó a költségvetés hatályba lépését követő 30 nap alatt sorolja be a fejlesztési programok tervébe. A közvetlen fogyasztó a fejlesztési programok hatályos tervéhez kapcsolódó, a következő évekre vonatkozó költségvetési forrásmódosításokat, a fejlesztési programoknak az egyes évekre elfogadott terv alprogramja keretén belül egyezteti.

10.  cikkely

(költségvetési alapok)

A 2023-as évben, a költségvetési tartalék mértéke 3.000 EUR.

A pénzügyekben illetékes községi szerv javaslatára a Közfinanszírozási Törvény 49. cikkelye értelmében történő költségvetési céltartalékok felhasználásáról a polgármester dönt, és erről írásos beszámolókat készít a községi tanácsnak.

A költségvetési kiadások között, a tervezett költségvetési bevételek egy része nem kerül besorolásra, hanem a költségvetésben elkülönítetten kimutatott, általános költségvetési tartalékként kerül nyilvántartásba.

A 3.000 EUR összegű általános költségvetési tartalékforrást olyan előre nem tervezett célokra lehet felhasználni, amelyekre a költségvetés nem biztosított külön forrásokat, illetve olyan célokra, amikor év közben kiderül, hogy az elkülönített források azért nem állnak rendelkezésre, mivel a költségvetésben azokat nem lehetett kellő mértékben megtervezni.

Az általános költségvetési tartalékforrások felhasználásáról a polgármester dönt, és erről félévente beszámol a községi tanácsnak.

4.  AZ ÁLLAMI TÁRGYI ÉS A PÉNZÜGYI VAGYON KEZELÉSÉNEK KEZELÉSI ÉS ELIDEGENÍTÉSI SAJÁTOSSÁGAI

11. cikkely

(tartozások leírása)

Amennyiben teljesülnek a Közfinanszírozási Törvény 77. cikke harmadik bekezdésében jelölt feltételek, a polgármesternek 2023- ban jogában áll maximum 2.000 EUR összegig leírni az adósnak a község iránti tartozását.

Azokban az esetekben, amikor az adott közvetlen költségvetési fogyasztó iránti adósság összege nem haladja meg a két eurót, az üzleti könyvekben ez törlésre kerül, és nem számít bele a jelen cikkely előző bekezdésébe foglalt kvótába.

5.  A KÖZSÉG ÉS A KÖZSZFÉRA ELADÓSODÁSI ÉS KEZESSÉGVÁLLALÁSI MÉRTÉKE

12. cikkely

(a község eladósodási és kezességvállalási mértéke)

A 2023-as év költségvetését illetően, az egyenlegmérleg többletkiadásaira, illetve a pénzügyi követelések és befektetések többletkiadá-

saira, valamint a finanszírozási számla adósságainak törlesztésére a község likviditási adósságot vállalhat. A likviditási adósságvállalásról a polgármester dönt és erről előzetesen tájékoztatja a Községi Tanácsot.

A beruházások befejezése érdekében, a község a 2023-as évben hosszú lejáratú adósságot vállalhat.

6.  ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13.  cikkely

(a 2024-es évi ideiglenes finanszírozás)

Amennyiben az ideiglenes finanszírozás szükségessé válik, Dobronak Község 2024-es évi ideiglenes finanszírozási időszakában a jelen rendelet, valamint az ideiglenes finanszírozásról szóló határozat alkalmazandó.

14.  cikkely

(a rendelet hatályba lépése)

Jelen rendelet a Dobronak Község Községi Közleményeiben történő közzététel másnapján lép hatályba, és 2023. 01. 01-jétől alkalmazandó.

Iktatószám: 030-0002/2019-105/2021 

Dátum: 2021.12.15. 

ŽUPAN  - POLGÁRMESTER

Marjan Kardinar, okl. agrármérnök