Na podlagi tretjega odstavka 218. člena Zakona o urejanju prostora (ZUreP-2) (Uradni list RS, št. 61/17), 29. člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 94/07 – UPB2, 76/08, 79/09, 51/10, 40/12 – ZUJF, 14/15 – ZUUJFO, 11/18 – ZSPDSLS-1, 30/18, 61/20-ZIUZEOP-A in 80/20-ZIUOOPE), 21. in 24. člena Uredbe o programu opremljanja stavbnih zemljišč in odloku o podlagah za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo ter o izračunu in odmeri komunalnega prispevka (Uradni list RS, št. 20/19, 30/19-popr. in 34/19), 1. in 4. člena Pravilnika o podlagah za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo na osnovi povprečnih stroškov opremljanja stavbnih zemljišč s posameznimi vrstami komunalne opreme (Uradni list RS, št. 66/18) in 16. člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list RS, št. 35/07, 2/09, 66/10 in Uradne objave Občine Dobrovnik 2/16 ) je Občinski svet Občine Dobrovnik na 20. redni seji dne 10.11.2021 sprejel

O D L O K

o podlagah za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo za območje Občine Dobrovnik

I.  SPLOŠNE DOLOČBE

1.  Člen

(predmet odloka)

(1)  S tem odlokom se sprejmejo podlage za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo za celotno območje Občine Dobrovnik.

(2)  Odlok določa merila za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo in določbe o olajšavah in oprostitvah plačila komunalnega prispevka.

2.  člen

(predmet komunalnega prispevka)

(1)  Komunalni prispevek za obstoječo komunalno opremo se odmerja na območju celotne občine za naslednjo komunalno opremo:

-  cestno omrežje,

-  vodovodno omrežje in

-  kanalizacijsko omrežje.

(2)  Komunalni prispevek za posamezno vrsto obstoječe komunalne opreme se odmeri, kadar:

-  se obstoječ ali načrtovan objekt posredno ali neposredno priključi na posamezno vrsto komunalne opreme oziroma prične bre- meniti posamezno vrsto komunalne opreme oziroma obstaja možnost priključitve ali bremenitve komunalne opreme, katere uporaba je s predpisom obvezna,

-  se obstoječemu objektu povečuje bruto tlorisna površina oz.

-  se obstoječemu objektu spreminja namembnost.

II.  MERILA IN PODLAGE ZA ODMERO KOMUNALNEGA PRISPEVKA

3.  Člen

(opredelitev pojmov)

Izrazi, uporabljeni v tem odloku, pomenijo enako kot v predpisu, ki ureja urejanje prostora in v uredbi, ki določa podrobnejšo vse- bino odloka o podlagah za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo ter odmero in izračun komunalnega prispevka.

4.  člen

(merila za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo)

Za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo se upoštevajo naslednja merila: površina gradbene parcele stavbe;

-  bruto tlorisna površina objekta;

-  razmerje med deležem gradbene parcele stavbe (Dpo) in deležem površine objekta (Dto) pri izračunu komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo;

-  opremljenost parcele z obstoječo komunalno opremo;

-  faktor namembnosti objekta Fn;

-  prispevna stopnja zavezanca psz(i).

5.  člen

(površina gradbene parcele stavbe)

(1)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi gradnje objekta oz. zaradi objekta, za katerega je potrebno gradbeno dovoljenje, se podatki o površini parcele povzamejo iz dokumentacije za pridobitev gradbenega dovoljenja po predpisih, ki urejajo graditev.

(2)  Če gradbena parcela v dokumentaciji iz prejšnjega odstavka ni določena oz. ni prikazana, se za površino gradbene parcele upo- števa površina, kot je opredeljena v ustreznem prostorskem izvedbenem aktu.

(3)  Če površina gradbene parcele ni mogoče dobiti na način iz prejšnjih dveh odstavkov, se za površino gradbene parcele šteje povr- šina zemljiške parcele ali več zemljiških parcel, na katerih je načrtovana stavba oziroma druge ureditve, ki so namenjene trajni rabe te stavbe, pri čemer se upošteva samo tisti del zemljiške parcele, na katerem je v skladu s prostorskim aktom dovoljeno graditi stavbo.

(4)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi izboljšanja opremljenosti stavbnega zemljišča ali površine gradbene parcele ni mogo- če določiti na način iz prvega, drugega oziroma tretjega odstavka tega člena, se za izračun komunalnega prispevka namesto površine gradbene parcele stavbe upošteva površina, ki se določi kot zmnožek površine zemljišča pod stavbo in računskega faktorja površine Fp, pri čemer velja, da Fp znaša 2,5.

(5)  Fp se uporablja tudi pri odmeri komunalnega prispevka, če ni na voljo natančnejših podatkov, v primerih ko se objekt naknadno priključuje na obstoječo komunalno opremo, za katero mu komunalni prispevek še ni bil odmerjen in pri odmeri komunalnega pri- spevka za stavbe, ki se jim ne določajo gradbene parcele, ker se gradijo na zemljiščih, ki niso stavbna.

6.  člen

(bruto tlorisna površina objekta)

(1)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi gradnje objekta, za katerega je potrebno gradbeno dovoljenje, se podatek o bruto tlorisni površini objekta povzame iz dokumentacije za pridobitev gradbenega dovoljenja, izdelane po predpisih, ki urejajo gradnjo objektov.

(2)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi izboljšanja opremljenosti stavbnega zemljišča, se za izračun komunalnega prispevka bruto tlorisna površina objekta določi tako, da se upošteva neto tlorisna površina iz uradnih evidenc po predpisih o evidentiranju nepremičnin, pomnožena s faktorjem 1,2. Če zavezanec za plačilo komunalnega prispevka dokaže, da je dejanska bruto tlorisna površina objekta manjša od izračunane na način iz prejšnjega stavka, se pri izračunu komunalnega prispevka upošteva bruto tlorisna površina objekta iz elaborata za vpis v uradno evidenco, če je vložena popolna vloga za vpis spremembe neto oziroma bruto tlorisne površine objekta v uradno evidenco.

(3)  Način določanja bruto tlorisne površine objekta iz prejšnjega odstavka se uporablja tudi pri odmeri komunalnega prispevka v primerih, ko se objekt naknadno priključuje na obstoječo komunalno opremo, za katero mu komunalni prispevek še ni bil odmerjen.

7.  člen

(razmerje med deležem gradbene parcele in deležem površine objekta)

Razmerje med deležem gradbene parcele (Dpo) in deležem površine objekta (Dto) je enako za vse vrste obstoječe komunalne opre- me na območju cele občine in znaša Dpo = 0,3 ter Dto = 0,7.

8.  člen

(opremljenost parcele z obstoječo komunalno opremo)

Komunalni prispevek za obstoječo komunalno opremo se odmeri samo za tiste vrste obstoječe komunalne opreme, na katere lahko zavezanec priključi svoj objekt oziroma mu je omogočena njihova uporaba.

9.  člen

(faktor namembnosti objekta)

(1)  Namembnost objekta se upošteva z uporabo faktorjev namembnosti objekta (Fn) in se določi v skladu s predpisom, ki določa klasifikacijo vrst objektov CC-SI glede na namen uporabe objektov.

(2)  Če se komunalni prispevek odmerja za objekt, za gradnjo katerega je potrebno gradbeno dovoljenje, se podatki o namembnosti objekta povzamejo iz dokumentacije za pridobitev gradbenega dovoljenja, izdelane po predpisih o gradnji objektov.

(3)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi izboljšanja opremljenosti stavbnega zemljišča, se upošteva dejanska namembnost objekta.

(4)  Za posamezne vrste objektov se določijo naslednji faktorji namembnosti objekta (Fn): Preglednica 1: Določitev faktorjev namembnosti glede na vrsto objekta

(5)  Za ostale vrste stavb, ki v prejšnjem odstavku niso navedene, je Fn enak 1. Za vse vrste gradbenih inženirskih objektov (oznaka 2 v CC-SI) in za druge gradbene posege je Fn enak 0,5.

10.  člen

(stroški obstoječe komunalne opreme na enoto mere)

Stroški obstoječe komunalne opreme na enoto mere po posameznih vrstah obstoječe komunalne opreme, povzeti iz Pravilnika o podlagah za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo na osnovi povprečnih stroškov opremljanja stavbnih zemljišč s posameznimi vrstami komunalne opreme, znašajo:

Preglednica 2: Stroški obstoječe komunalne opreme na enoto mere (EUR/m2)

11.  člen

(prispevna stopnja zavezanca)

Za posamezno vrsto obstoječe komunalne opreme se določi naslednja prispevna stopnja zavezanca psz(i):

-  za vodovodno omrežje  18 %,

-  za kanalizacijsko omrežje  89 % in

-  za cestno omrežje  16 %.

III.  IZRAČUN KOMUNALNEGA PRISPEVKA

12.  člen

(izračun komunalnega prispevka)

(1)  Komunalni prispevek se izračuna tako, da se ugotovi, na katero vrsto komunalne opreme lahko zavezanec priključi svoj objekt oz. mu je omogočena uporaba določene vrste komunalne opreme. Za vsako posamezno vrsto komunalne opreme posebej se izraču- na komunalni prispevek, pri čemer se uporabi naslednja formula za izračun:

KPobstoječa(i) = ((AGP x Cpo(i) x Dpo) + (ASTAVBA x Cto(i) x Dto x Fn)) x psz(i)

(2)  V tem odloku uporabljene kratice imajo naslednji pomen:

KPobstoječa(i)  znesek dela komunalnega prispevka za posamezno vrsto obstoječe komunalne opreme, AGP  površina gradbene parcele stavbe,

Dpo  delež gradbene parcele stavbe pri izračunu komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo, ASTAVBA  bruto tlorisna površina stavbe,

Dto  delež površine objekta pri izračunu komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo, Fn  faktor namembnosti objekta glede na njegov namen uporabe,

psz(i) prispevna stopnja zavezanca za posamezno vrsto obstoječe komunalne opreme (%),

i  posamezna vrsta obstoječe komunalne opreme.

13.  člen

(izračun celotnega komunalnega prispevka)

(1)  Skupni komunalni prispevek se izračuna kot vsota vseh komunalnih prispevkov za posamezne vrste obstoječe komunalne opre- me na naslednji način:

KP = Σ KPi

(2)  Seštevek zneskov je komunalni prispevek, ki se ga odmeri zavezancu.

14.  člen

(posebni primeri obračuna komunalnega prispevka)

(1)  V primeru spremembe namembnosti obstoječega objekta, gradnje novega objekta na mestu prej odstranjenega obstoječega objekta ali spremembe obstoječega objekta (nadzidave, dozidave, rekonstrukcije ipd.) se za izračun komunalnega prispevka upošte- va razliko med novim in starim stanjem objekta. Če je vrednost pozitivna, se za objekt obračuna komunalni prispevek, v nasprotnem primeru pa se zavezancu izda odločba z navedbo, da je komunalni prispevek že poravnan.

Komunalni prispevek se izračuna na naslednji način:

(2)  V primeru odstranitve obstoječega objekta je zavezanec dolžan predložiti podatke o odstranjenem objektu. V času odmere ko- munalnega prispevka morajo biti na razpolago dokazila o samem obstoju objekta, njegovi zmogljivosti, namembnosti in legalnem priključevanju na komunalno opremo. Upoštevanje odstranjenih objektov pri odmeri komunalnega prispevka je možno le za objekte, ki so bili zgrajeni na podlagi gradbenega dovoljenja in samo če od odstranitve objekta do dne podaje vloge za odmero komunalne prispevke ni preteklo več kot pet let.

(3)  Za objekte, ki so bili zgrajeni na podlagi gradbenega dovoljenja, se lahko štejejo tudi objekti zgrajeni pred 31. decembrom 1967, vendar le, če investitor predloži dokaze glede izpolnjevanja domneve gradbenega in uporabnega dovoljenja v skladu z določbo zakona, ki ureja graditev. Breme dokazovanja je na strani investitorja. Če dokazi ne obstajajo, upoštevanje odstranjenega objekta pri odmeri komunalnega prispevka ni možno.

(4)  V primeru legalizacije obstoječega objekta se komunalni prispevek zanj obračuna enako kot za novogradnjo.

IV.  ODMERA KOMUNALNEGA PRISPEVKA

15.  člen

(odmera komunalnega prispevka)

(1)  Komunalni prispevek odmeri pristojni občinski organ z odmerno odločbo na zahtevo ali po uradni dolžnosti.

(2)  Če se postopek odmere komunalnega prispevka začne na zahtevo zavezanca, mora biti vlogi za odmero komunalnega prispevka priložena vsa dokumentacija, ki je potrebna za odmero komunalnega prispevka.

(3)  Če občina v fazi odmere komunalnega prispevka ugotovi, da nima vseh podatkov, potrebnih za odmero ali dvomi o pravilnosti razpoložljivih podatkov, lahko sproži ugotovitveni postopek z namenom ugotovitve pravilnega stanja.

16.  člen

(izdaja odločbe o odmeri)

(1)  Rok za izdajo odmerne odločbe je 15 dni po prejemu popolne vloge.

(2)  Zoper odločbo o odmeri komunalnega prispevka je dovoljena pritožba, o kateri odloča župan. Rok za odločitev o pritožbi je 15 dni.

17.  člen

(plačilo komunalnega prispevka)

(1)  Komunalni prispevek se lahko odmeri kot obročno plačilo, vendar mora zavezanec za plačilo še pred izdajo odločbe podati na občino pisno prošnjo. V tem primeru občina sklene z zavezancem pogodbo o medsebojnih razmerjih. Pogoje obročnega odplače- vanja določi občina.

(2)  Potrdilo o plačanem komunalnem prispevku izda pristojni organ občinske uprave po plačilu celotnega komunalnega prispevka oziroma v primeru obročnega plačevanja po plačilu prvega obroka. Občina ima pravico zahtevati ustrezno zavarovanje za plačilo preostalih obrokov.

(3)  Na zahtevo investitorja se, ob izpolnitvi zakonskih pogojev, vračilo plačanega komunalnega prispevka v nerevalorizirani vred- nosti izvede v roku 30 dni od pravnomočnosti odločbe o vračilu. Zavezanec mora k zahtevi priložiti ustrezno dokazilo, iz katerega je razvidno, da ni vložil vloge za izdajo gradbenega dovoljenja ali da mu gradbeno dovoljenje ni bilo izdano ali da mu je gradbeno dovoljenje prenehalo veljati.

18.  člen

(stroški priključevanja)

Šteje se, da so s plačilom komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo poravnani vsi stroški priključevanja objekta na obstoječo komunalno opremo v razmerju do občine, razen gradnje tistih delov priključkov, ki so v zasebni lasti. Stroški izvedbe priključkov niso predmet odmere komunalnega prispevka in v celoti bremenijo investitorja.

V.  OPROSTITVE IN OLAJŠAVE PLAČILA KOMUNALNEGA PRISPEVKA

19.  člen

(občinske oprostitve plačila komunalnega prispevka)

(1)  Komunalni prispevek za obstoječo komunalno opremo se ne plača za gradnjo gospodarske javne infrastrukture, ki za svoje delovanje ne potrebuje komunalne opreme oziroma ki nima samostojnih priključkov na komunalno opremo.

(2)  Komunalni prispevek za obstoječo komunalno opremo se ne plača za gradnjo enostavnih objektov in tistih nezahtevnih objektov, ki nimajo samostojnih priključkov na komunalno opremo in se gradijo kot pomožni objekti ter tako dopolnjujejo funkcijo osnovnega objekta.

(3)  Komunalni prispevek za obstoječo komunalno opremo se ne plača v primeru nadomestitve objektov zaradi naravne nesreče, v obsegu nadomeščenega objekta, pri čemer je lahko lokacija nadomeščenega objekta v primeru, ko nadomestitev na obstoječem stavbnem zemljišču oziroma gradbeni parceli ni možna, tudi na drugi, nadomestni lokaciji.

(4)  Komunalni prispevek za obstoječo komunalno opremo se ne plača za gradnjo neprofitnih stanovanj in gradnjo posameznih vrst stavb, ki so v javnem interesu in katerih investitor je občina ali država in so namenjene za izobraževanje in znanstveno-raziskovalno delo (oznaka 1263 v CC-SI), zdravstvo (oznaka 1264 v CC-SI), muzeje, arhive in knjižnice (oznaka 1262 v CC-SI), opravljanje obredov (oznaka 1272 v CC-SI) in šport (oznaka 1265 v CC-SI) po predpisih o uvedbi in uporabi enotne klasifikacije vrst objektov.

(5)  Plačilo komunalnega prispevka se v celoti (100 %) oprosti za gradnjo gasilskih domov (del oznake 1274 v klasifikaciji CC-SI, ki se nanaša na gasilske domove) in delno v višini 30 % za gradnjo stavb za rastlinsko pridelavo (oznaka 12711 v CC-SI).

VI.  PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE

20.  člen

(obravnava že prejetih vlog za odmero komunalnega prispevka)

Postopki za odmero komunalnega prispevka, začeti pred uveljavitvijo tega odloka, se končajo po predpisih, veljavnih v času vložitve vloge za odmero komunalnega prispevka.

21.  člen

(prenehanje veljavnosti)

Z uveljavitvijo tega odloka preneha veljati Odlok o programu opremljanja in merilih za odmero komunalnega prispevka za območje Občine Dobrovnik (Uradne objave Občine Dobrovnik št. 2/14).

22.  Člen

(začetek veljavnosti)

Ta odlok začne veljati petnajsti dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik.

Številka: 030-0002/2019-101/2021 

Datum: 10.11.2021

Župan – Polgármester:

Marjan Kardinar, univ.dipl.inž.agr.

A Területrendezésről szóló törvény – ZUreP-2 – (Szlovén köztársaság Hivatalos lapja 61/17. sz.) 218. cikkének harmadik bekezdése, a Helyi önkormányzatokról szóló törvény (SzK Hl 94/07. – egységes szerkezetbe foglalt szöveg 2, 76/08., 79/09., 51/10., 40/12. – ZUJF, 14/15. – ZUUJFO, 11/18. – ZSPDSLS-1, 30/18., 61/20. – ZIUZEOP-A és 80/20. – ZIUOOPE sz.) 29. cikke az Építési telkek

közművesítési programjáról szóló rendelet és a meglévő közművekre vonatkozó kommunális illeték kiszabásának az alapjairól, vala- mint a kommunális illeték árszámításáról és kiszabásáról szóló rendelet (SzK Hl 20/19., 30/19. – jav. és 34/19. sz.) 21. és 24. cikke, a Meglévő közművek illetékének az építési telkek egyes közművekkel való ellátottsága átlagos költségei alapján történő kiszabásának az alapjairól szóló szabályzat (SzK Hl 66/18. sz.) és Dobronak Község Alapszabályának 16. cikke (SzK Hl 35/07., 2/09., 66/10. sz. és Dobronak Község Hivatalos közlönye 2/16. sz.) Dobronak Község Községi Tanácsa 2021. november 10-i 20. rendes ülésén elfogadásra került az alábbi

R E N D E L E T

meglévő közművekre vonatkozó kommunális illeték kiszabásának az alapjairól

I.  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.  cikk

(a rendelet tárgya)

(1)  Jelen rendelettel Dobronak Község Községi Tanácsa elfogadja a meglévő közművekkel kapcsolatos kommunális illeték kiszabá- sának az alapjait Dobronak Község teljes területére vonatkozóan.

(2)  A rendelet tartalmazza a meglévő közművekkel kapcsolatos kommunális illeték díjszabásának kritériumait és a kommunálisille- ték-fizetéssel kapcsolatos kedvezményekről, illetve a kommunálisilleték-fizetés alóli mentességről szóló rendelkezéseket.

2.  cikk

(a kommunális illeték tárgya)

(1)  A meglévő közművekkel kapcsolatos, a község teljes területére vonatkozó illetékfizetési kötelezettség a következő közművekre terjed ki:

-  úthálózat,

-  vízvezeték-hálózat és

-  szennyvízhálózat.

(2)  Az egyes közművekre vonatkozó illetéket a következő esetekben kell kiszabni:

-  ha a meglévő vagy tervezett objektum közvetetten vagy közvetlenül csatlakozik a közművek egyes fajtájához, illetve elkezdi terhelni a közművek egyes fajtáját, illetve fennáll a kötelezően használandó közművekhez való csatlakozás vagy a közművek terhelésének a lehetősége,

-  ha növelik a meglévő objektum bruttó alapterületét, ill.

-  ha megváltoztatják a meglévő objektum rendeltetését.

II.  A KOMMUNÁLIS ILLETÉK KISZABÁSÁNAK A KRITÉRIUMAI ÉS ALAPJAI

3.  cikk

(fogalommeghatározás)

A jelen rendeletben használt fogalmak jelentése megegyezik a területrendezési előírásokban és a meglévő közművek kommunális illetéke kiszabásának az alapjairól, valamint a kommunális illeték árszámításáról és kiszabásáról szóló rendelet tartalmát részletező rendeletben használt fogalmakéval.

4.  cikk

(a meglévő közművekre vonatkozó illeték kiszabásának a kritériumai)

A meglévő közművek illetékének a kiszabása során a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

-  az épület építési telkének a területét;

-  az objektum bruttó alapterületét;

-  az épület építési telkének a hányada (Dpo) és az objektum területének a hányada közti arányt a meglévő közművek kommuná- lis illeték kiszabásánál;

-  a telek meglévő közművekkel való felszereltségét;

-  az objektum rendeltetésének faktorát Fn;

-  az alany hozzájárulási kulcsát psz(i).

5.  cikk

(az épület építési telkének a területe)

(1)  Ha a kommunális illetéket objektum építésére, illetve építésiengedély-köteles objektumra szabják ki, a telek területéről szóló adatokat az építést szabályozó előírásokkal összhangban az építési engedély iránti kérelem dokumentációjából kell beszerezni.

(2)  Ha az építési telek az előző bekezdésben tárgyalt dokumentumokban nincs meghatározva, ill. nincs feltüntetve, a megfelelő területrendezési kivitelezési okiratban meghatározott területet kell az építési telek területének tekinteni.

(3)  Ha az építési telek területéről szóló adatot nem lehetséges az előző két bekezdésben tárgyalt módon beszerezni, a tervezett épület, illetve az ezen épület tartós használatára szolgáló egyéb területrendezés teljes telke vagy telkei építési teleknek minősül, mindemellett azonban csak a telek azon része vehető figyelembe, amelyen a területrendezési okirattal összhangban engedélyezett az épületépítés.

(4)  Ha a kommunális illetéket az építési telek közművesítésének a javítása miatt szabják ki, vagy az építési telek területéről szóló adatot nem lehetséges a jelen cikk első, második, illetve harmadik bekezdésében tárgyalt módon meghatározni, a kommunális illeték kiszabásához az épület építési telkének a területe helyett az épület által elfoglalt földterület és a területszámítási faktor (Fp) szorzatát kell alkalmazni – az Fp értéke 2,5.

(5)  A kommunális illeték kiszabásához azokban az esetekben is az Fp-t kell alkalmazni, ha nem állnak rendelkezésre pontosabb adatok, ha az objektumot utólagosan csatlakoztatják a meglévő közműhöz, és még nincs megállapítva a kommunális illeték mértéke, valamint ha olyan épületek kommunális illetékét szabják ki, amelyek építési telkét nem lehet meghatározni, mert nem építési telken létesülnek.

6.  cikk

(az objektum bruttó alapterülete)

(1)  Ha a kommunális illetéket építésiengedély-köteles objektum építésére szabják ki, a bruttó alapterületről szóló adatot az építést szabályozó előírásokkal összhangban elkészített építési engedély iránti kérelem dokumentációjából kell beszerezni.

(2)  Ha a kommunális illetéket az építési telek közművesítésének a javítása miatt szabják ki, a kommunális illeték kiszabásához az objektum bruttó alapterületének a meghatározásához az ingatlannyilvántartás szabályai szerinti hivatalos nyilvántartásban szereplő nettó alapterületét 1,2-es faktorral kell megszorozni. Ha a kommunálisilleték-fizetés alanya bebizonyítja, hogy az objektum bruttó alapterülete kisebb az előző mondatban szereplő módon kiszámított területtől, a kommunális illeték meghatározása során az ob- jektum hivatalos nyilvántartásba vételi tanulmányában szereplő bruttó alapterületet kell figyelembe venni, feltéve ha az objektum hivatalos nyilvántartásban szereplő nettó, illetve bruttó alapterületének módosítására hiánytalan bejegyzési kérelmet nyújtottak be.

(3)  Abban az esetben is az előző bekezdésben szereplő, az objektum bruttó alapterületének a meghatározására vonatkozó módszert kell alkalmazni, ha az objektumot utólagosan csatlakoztatják a meglévő közműhöz, és még nincs megállapítva a kommunális illeték mértéke.

7.  cikk

(az építési telek hányada és az objektum területének a hányada közti arány)

Az építési telek hányada (Dpo) és az objektum területének a hányada (Dto) közti arány mindegyik közműfajta esetében és a község teljes területén azonos, értékeik a következők: Dpo = 0,3 és Dto = 0,7.

8.  cikk

(a telek meglévő közművekkel való felszereltsége)

A meglévő közművek kommunális illetékét csak azon meglévő közművekre kell kiszabni, amelyekre az alany csatlakoztatja az objek- tumát, illetve amelyek igénybevételére lehetősége van.

9.  cikk

(az objektum rendeltetési faktora)

(1)  Az objektum rendeltetését az objektum rendeltetési faktorának (Fn) az alkalmazásával kell figyelembe venni. A rendeltetési faktort az objektumok használati célja szerinti CC-SI osztályozását meghatározó elősírással összhangban kell megállapítani.

(2)  Ha a kommunális illetéket építésiengedély-köteles objektum építésére szabják ki, az objektum rendeltetéséről szóló adatokat az építést szabályozó előírásokkal összhangban elkészített építési engedély iránti kérelem dokumentációjából kell beszerezni.

(3)  Ha a kommunális illetéket az építési telek közművesítésének a javítása miatt szabják ki, az építési telek tényleges rendeltetését kell figyelembe venni.

(4)  Az egyes objektumfajtákra a következő rendeltetési faktorok (Fn) érvényesek:

1.  táblázat: A rendeltetési faktorok meghatározása az objektum fajtája alapján

(5)  Az előző bekezdésben nem szereplő egyéb épületfajták esetében az Fn egyenlő 1. Az egyéb mérnöki objektumok minden fajtája és az egyéb építési beavatkozások esetében az Fn egyenlő 0,5.

10. cikk

(a meglévő közművek költségeinek egységárai)

A meglévő közművek költségeinek egységárait a meglévő közművek egyes fajtái szerint a Meglévő közművek illetékének az építési telkek egyes közművekkel való ellátottsága átlagos költségei alapján történő kiszabásának az alapjairól szóló szabályzat alapján tün- tetjük fel, mértékük a következő:

2.  táblázat: A meglévő közművek költségeinek egységárai (EUR/m2)

11.  cikk

(az alany hozzájárulási mértéke)

A meglévő közművek egyes fajtái tekintetében az alany hozzájárulási mértékei – psz(i) – a következők szerint alakulnak:

-  vízvezeték-hálózat  18%,

-  szennyvízhálózat  89% és

-  úthálózat  16%.

III.  A KOMMUNÁLIS ILLETÉK MÉRTÉKÉNEK A KISZÁMÍTÁSA

12.  cikk

(kommunális illeték mértékének a kiszámítása)

(1)  A kommunális illeték kiszámítása keretében meg kell állapítani, az alany mely közműhöz tudja csatlakoztatni az objektumát, illetve mely közműfajta használatára van lehetősége. A közművek mindegyik fajtája tekintetében külön ki kell számítani a kommu- nális illeték mértékét, mégpedig a következő képlet alkalmazásával:

KPobstoječa(i) = ((AGP x Cpo(i) x Dpo) + (ASTAVBA x Cto(i) x Dto x Fn)) x psz(i)

(2)  A jelen rendeletben használt rövidítések magyarázata a következő:

KPobstoječa(i)  a meglévő közművek egyes fajtái után fizetendő kommunális illeték részének az összege, AGP  az épület építési telkének területe,

Cpo(i)  a közművek egyes fajtájának az objektum építési telkének egy m2-re eső költsége,

Dpo  az épület építési telkének hányada a meglévő közmű után fizetendő kommunális illeték kiszámítása során, ASTAVBA  az épület bruttó alapterülete,

Cto(i) a közművek egyes fajtájának az objektum bruttó alapterületének egy m2-re eső költsége

Dto  az objektum területének a meglévő közművekkel kapcsolatos illeték kiszámításában figyelembe vett hányada, Fn  az objektum használati céljának megfelelő rendeltetési faktor,

psz(i) az alany hozzájárulási mértéke az egyes meglévő közműfajták tekintetében (%) i  a közművek egyes meglévő fajtája.

13.  cikk

(a kommunális illeték végösszegének a kiszámítása)

(1)  Az kommunális illeték végösszegét a közművek egyes fajtáira kapott kommunális illetékek összege adja ki, a következő képlet szerint:

KP = Σ KPi

(2)  Az értékek így kapott végösszege az alanyra kiszabott kommunális illeték.

14.  cikk

(különleges példák a kommunális illeték elszámolására)

(1)  Meglevő objektum rendeltetésének a megváltozása, korábban eltávolított objektum helyén új objektum létesítése, vagy meglevő objektum módosítása (ráépítés, hozzáépítés, rekonstrukció, stb.) esetében a kommunális illeték kiszámításához az objektum új és régi állapota közötti különbséget kell alapul venni. Amennyiben a különbség pozitív, az objektumra kommunális illetéket kell kiszab- ni, ellenkező esetben pedig határozatot kell kiadni arról, hogy a kommunális illeték már kiegyenlítésre került.

A kommunális illeték kiszabására a következő képletet kell használni:

KPi = KPobjektum új állapota – KPobjektum régi állapota

(2)  Meglévő objektum eltávolítása esetén az alany köteles benyújtani az eltávolított objektum adatait. A kommunális illeték kisza- básának idejében rendelkezésre kell állniuk az objektum létezéséről, kapacitásairól, rendeltetéséről és a közművekre való legális csatlakozásáról szóló adatoknak. A kommunális illeték kiszabásánál csak az építési engedély alapján épült eltávolított objektum vehető figyelembe, és csak abban az esetben, ha a kommunális illeték kiszabása iránti kérelem benyújtásának a napjától nem telt el több, mint 5 év.

(3)  Az 1967. december 31. előtt épült objektumok is építési engedély alapján épült objektumoknak minősülhetnek, de csak abban az esetben, ha a beruházó bizonyítékot nyújt be az építési és használatbavételi engedély vélelmének való megfelelésről az építést szabályozó törvény határozatával összhangban. Ha ilyen bizonyítékok nem léteznek, a kommunális illeték kiszabása keretében az eltávolított objektum figyelembevétele nem lehetséges.

(4)  Meglevő objektum legalizálása esetében a kommunális illetéket úgy kell meghatározni, mintha az építmény új lenne.

IV.  A KOMMUNÁLIS ILLETÉK KISZABÁSA

15.  cikk

(a kommunális illeték kiszabása)

(1)  A kommunális illetéket az alany kérésére vagy hivatalból a község illetékes szerve szabja ki.

(2)  Ha a kommunális illeték kiszabását az alany kezdeményezi, kérelméhez köteles csatolni a kommunális illeték kiszabásához szükséges teljes dokumentációt.

(3)  Ha a község a kommunális illeték kiszabása során megállapítja, hogy nem rendelkezik az illetékkiszabáshoz szükséges összes adattal, vagy kétsége merül fel a rendelkezésére álló adatok helyességét illetően, a helyes állapot megállapítása érdekében megálla- pítási eljárást indíthat.

16.  cikk

(kiszabási határozat kiadása)

(1)  A határozat kiadási határideje a hiánytalan kérelem átvételétől számított 15 nap.

(2)  A kommunális illetékről kiadott határozat ellen fellebbezés nyújtható be, amelyről polgármester dönt. A fellebbezés elbírálási határideje 15 nap.

17.  cikk

(a kommunális illeték befizetése)

(1)  A kommunális illeték kiszabható részletfizetésként, de az alanynak ezt a határozat kiadása előtt írásban kell a községtől kérel- meznie. Ebben az esetben a község az alannyal a két fél kölcsönös viszonyáról szerződést köt. A részletfizetési feltételeket a község határozza meg.

(2)  A befizetett kommunális illetékről szóló bizonylatot a teljes kommunális illeték befizetése után, illetve részletfizetés esetén az első részlet befizetése után a községi igazgatóság adja ki. A községnek jogában áll megfelelő biztosítást követelni a fennmaradó részletek befizetésére.

(3)  A beruházó kérésére a törvényi feltételek teljesülése esetén a befizetett kommunális illeték nem újraszámított értékét a község a visszafizetésről szóló rendelet jogerőre lépésétől számított 30 napon belül utalja vissza. Az alanynak a kérelemhez csatolnia kell a megfelelő bizonylatot, amelyből kiderül, hogy nem nyújtott be építési engedély iránti kérelmet, vagy hogy az építési engedélyt nem adták meg vagy hogy az építési engedélye érvényét veszítette.

18.  cikk

(rákapcsolási költségek)

A kommunális illeték fedezi az objektum közművekre való rákapcsolásának összes költségét, kivéve a kapcsolódás magántulajdon- ban lévő részeinek építési költségeit. A rákapcsolási költségek nem képezik a kommunális illeték kiszabásának a tárgyát, azok teljes egészében a beruházót terhelik.

V.  A KOMMUNÁLIS ILLETÉK ELENGEDÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE

19.  cikk

(a kommunálisilleték-fizetési kötelezettség községi elengedése)

(1)  A meglévő közművek után nem kell kommunális illetéket fizetni olyan közüzemi infrastruktúra építése esetén, amelynek a mű- ködéséhez nincs szüksége a közművekre, illetve amely nem rendelkezik közvetlen csatlakozással a közművekre.

(2)  A meglévő közművek után nem kell kommunális illetéket fizetni az egyszerű és az azon nem összetett objektumok után, amelyek nem rendelkeznek önálló közműcsatlakozással, és az alapobjektum rendeltetését kiegészítő segédlétesítményként épülnek meg.

(3)  A meglévő közművek után nem kell kommunális illetéket fizetni az objektumok természeti katasztrófa miatti helyettesítésének esetében a helyettesített objektum terjedelméig. Az objektum, ha a meglévő építési telken a helyettesítése nem lehetséges, más pót- helyszínen is helyettesíthető.

(4)  A meglévő közművek után nem kell kommunális illetéket fizetni non-profit lakások, valamint különböző közérdekű építmények építése után, ha a beruházó a község vagy az állam, és ha ezek az épületek az objektumok fajtái egységes osztályozásának a bevezeté- séről és alkalmazásáról szóló előírások szerint oktatási-képzési és tudományos-kutatási (CC-SI: 1263), egészségügyi (CC-SI: 1264), múzeumi, archívumi és könyvtári CC-SI: 1262), szertartási CC-SI: 1272) és sporttal kapcsolatos CC-SI: 1265) célokat szolgálnak.

(5)  A kommunális illeték alól teljes mértékben (100%) mentesül a tűzoltóotthonok építése (CC-SI: 1274 tűzoltóotthonokra vonatko- zó része) és részben (30%) mentesüln a növénytermesztésre szolgáló épületek építése (CC-SI: 12711).

VI.  ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20.  cikk

(a kommunális illeték kiszabására vonatkozóan már beérkezett kérelmek elbírálása)

A jelen rendelet hatálybalépése előtt elkezdett kommunális illetékkiszabási eljárásokat a benyújtásuk idejében hatályos előírások szerint kell lezárni.

21.  cikk

(hatályvesztés)

Jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Dobronak Község területére vonatkozó kommunális hozzájárulás kialakításáról és kiszabási krétériumairól szóló rendelet (Dobronak Község Hivatalos közlönye 2/14. sz.)

22.  cikk

(hatálybalépés)

Jelen rendelet Dobronak Község Hivatalos Közlönyében való közzétételt követő 15. napon lép hatályba.

Azonosító szám: 030-0002/2019-101/2021 

Kelt:2021.11.10. 

Župan – Polgármester:

Marjan Kardinar, okleveles agrármérnök