Na podlagi 149. člena Zakona o varstvu okolja /ZVO-1/ (Uradni list RS. št. 39/06 – UPB1, 49/06 – ZMetD, 66/06 – odl. US, 33/07 – ZPNačrt, 57/08 – ZFO-1A, 70/08, 108/09, 108/09 – ZPNačrt-A, 48/12, 57/12, 92/13, 56/15 in 102/15, 30/16, 61/17 – GZ, 21/18 – ZNOrg, 84/18 – ZIURKOE in 158/20), 32. člena Zakona o gospodarskih javnih službah (Uradni list RS, št. 32/93, 30/98 – ZZLPPO, 127/06 – ZJZP, 38/10 – ZUKN in 57/11 – ORZGJS40), Uredbe o obvezni občinski gospodarski javni službi zbiranja komunalnih odpadkov (Uradni list RS, št. 33/17 in 60/1816. člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list RS št. 35/07, 2/09, 66/10 in Uradne objave Občine Dobrovnik, št. 2/16) je Občinski svet Občine Dobrovnik na 23. seji dne 26.01.2022 sprejel

O D L O K

o načinu izvajanja gospodarske javne službe zbiranja komunalnih odpadkov na območju Občine Dobrovnik

I. SPLOŠNE DOLOČBE

1. člen

Ta odlok določa način izvajanja obvezne občinske gospodarske javne službe zbiranja  določenih vrst komunalnih odpadkov na območju Občine Dobrovnik (v nadaljnjem besedilu: javna služba).

2. člen

S tem odlokom se določajo:

1. organizacijska in prostorska zasnova izvajanja javne službe,

2. vrste in obseg storitev javne službe ter njihova prostorska razporeditev,

3. pogoji za zagotavljanje in uporabo storitev javne službe,

4. pravice in obveznosti uporabnikov storitev javne službe,

5. viri financiranja, oblikovanje cen in obračun storitev javne službe,

6. vrsta objektov in naprav, potrebnih za izvajanje javne službe,

7. nadzor nad izvajanjem javne službe,

8. kazenske določbe in

9. prehodne ter končne določbe.

3. člen

Cilji javne službe po tem odloku so:

1. varovanje in ohranjanje okolja,

2. povzročiteljem komunalnih odpadkov omogočati dostop do storitev javne službe,

3. dosegati cilje s področja varstva okolja,

4. zagotavljati ločeno zbiranje komunalnih odpadkov na izvoru nastanka,

5. urediti zbiranje in prevoz komunalnih odpadkov tudi za stavbe, v katerih ni prebivalcev s stalnim ali začasnim prebivališčem ali v počitniški hišici,

6. zagotavljati podatke, poročati in obveščati pristojne službe ter javnost o ravnanju s komunalnimi odpadki,

7. zagotavljati načelo, da stroške ravnanja s komunalnimi odpadki plača njihov povzročitelj,

8. zagotavljati izdelavo in sprejem letnih ter dolgoročnih programov ukrepov na področju ravnanja s komunalnimi odpadki,

9. določiti obvezna vlaganja v vso opremo in lokacije, ki so potrebne za izvajanje gospodarske javne službe, kar je v pristojnosti izvajalca te službe,

10. določiti obvezna vlaganja v osveščanje občanov glede ravnanja z odpadki, kar je določeno kot obveznost izvajalca.

V okviru opravljanja javne službe zbiranja odpadkov se ravnanje s komunalnimi odpadki nanaša na zbiranje odpadkov, ki nastajajo na območju občine kot:

1. odpadki iz podskupine 15 01 (Embalaža – vključno z ločeno zbrano odpadno embalažo, ki je komunalni odpadek) iz klasifikacijskega seznama odpadkov iz predpisa, ki ureja odpadke (v nadaljevanju: klasifikacijski seznam),

2. odpadki iz podskupine 20 01 (Ločeno zbrane frakcije, razen 15 01) iz klasifikacijskega seznama, razen odpadkov s klasifikacijsko številko 20 01 99 (Drugi tovrstni odpadki) ter odpadkov s klasifikacijsko številko 20 01 01 (Papir in karton) in 20 01 40 (Kovine) od izvirnih povzročiteljev komunalnih odpadkov iz javnega sektorja in iz proizvodne dejavnosti, trgovine, poslovne dejavnosti, storitvene dejavnosti ali druge dejavnosti, ki ni dejavnost javnega sektorja,

3. odpadki iz podskupine 20 02 (Odpadki z vrtov in parkov – vključno z odpadki s pokopališč) iz klasifikacijskega seznama ter

4. odpadki s klasifikacijskima številkama 20 03 01 (Mešani komunalni odpadki) in 20 03 07 (Kosovni odpadki) iz klasifikacijskega seznama.

4. člen

Izrazi, uporabljeni v tem odloku, imajo naslednji pomen:

1.  biološki odpadki so biološki odpadki iz predpisa, ki ureja odpadke;

2.  blato iz greznic so odpadki s številko odpadka 20 03 04;

3.  izrabljene gume so izrabljene gume v skladu s predpisom, ki ureja ravnanje z izrabljenimi gumami;

4.  izvajalec obvezne občinske gospodarske javne službe zbiranja komunalnih odpadkov (v nadaljnjem besedilu: izvajalec javne službe) je zbiralec iz predpisa, ki ureja odpadke, ki je z aktom občine določen za izvajalca obvezne občinske gospodarske javne službe zbiranja komunalnih odpadkov;

5.  izvirni povzročitelj komunalnih odpadkov (v nadaljnjem besedilu: izvirni povzročitelj) je oseba, katere delovanje ali dejavnost povzroča nastajanje komunalnih odpadkov;

6.  javna prireditev je javna prireditev v skladu z zakonom, ki ureja javna zbiranja;

7.  komunalni odpadki so komunalni odpadki v skladu z zakonom, ki ureja varstvo okolja;

8.  kosovni odpadki so komunalni odpadki s številko odpadka 20 03 07, vključno s pohištvom in vzmetnicami, ki zaradi svoje velikosti, oblike ali teže niso primerni za prepuščanje v zabojnikih ali vrečah za druge komunalne odpadke;

9.  ločene frakcije komunalnih odpadkov (v nadaljnjem besedilu: ločene frakcije) so nenevarni in nevarni komunalni odpadki, ki se v skladu s to uredbo zbirajo ločeno od mešanih komunalnih odpadkov;

10.  ločeno zbiranje komunalnih odpadkov je ločeno zbiranje iz predpisa, ki ureja odpadke;

11.  mešani komunalni odpadki so komunalni odpadki s številko odpadka 20 03 01, razen ločenih frakcij, odpadkov s tržnic in odpadkov iz čiščenja cest, blata iz greznic in odpadkov iz čiščenja kanalizacije;

12.  nenevarni komunalni odpadki so komunalni odpadki, ki so nenevarni odpadki v skladu s predpisom, ki ureja odpadke;

13.  nevarni komunalni odpadki so komunalni odpadki, ki so nevarni odpadki v skladu s predpisom, ki ureja odpadke;

14.  oddaja je postopek oddaje odpadka v nadaljnje ravnanje v skladu s predpisom, ki ureja odpadke;

15.  odpadki iz čiščenja cest so odpadki s številko odpadka 20 03 03, ki nastajajo pri opravljanju obvezne občinske gospodarske javne službe urejanja in čiščenja javnih površin;

16.  odpadki iz čiščenja kanalizacije so odpadki s številko odpadka 20 03 06;

17.  odpadki s tržnic so odpadki s številko odpadka 20 03 02, ki nastajajo pri obratovanju tržnic;

18.  odpadki z vrtov, parkov in pokopališč so odpadki iz podskupine 20 02 s seznama odpadkov;

19.  odpadna embalaža je odpadna embalaža iz predpisa, ki ureja ravnanje z embalažo in odpadno embalažo;

20.  odpadna električna in elektronska oprema iz gospodinjstev (v nadaljnjem besedilu: OEEO) je OEEO iz gospodinjstev iz predpisa, ki ureja odpadno električno in elektronsko opremo;

21.  premična zbiralnica je tovorno vozilo ali začasno urejen in pokrit prostor, opremljen za prepuščanje ločenih frakcij, ki so nevarni komunalni odpadki;

22.  prepuščanje je postopek oddaje odpadka v nadaljnje ravnanje v skladu s predpisom, ki ureja odpadke;

23. zbirno mesto je mesto, na katerem je nameščena namenska posoda za zbiranje odpadkov, v katero povzročitelji neovirano odlagajo odpadke;

24.  prevzemno mesto je mesto, na katerem izvajalec javne službe prevzame komunalne odpadke, ki mu jih uporabniki prepustijo po sistemu od vrat do vrat;

25.  seznam odpadkov je seznam odpadkov iz priloge Odločbe Komisije z dne 3. maja 2000 o nadomestitvi Odločbe 94/3/ES o oblikovanju seznama odpadkov skladno s členom 1(a) Direktive Sveta 75/442/EGS o odpadkih in Odločbe Sveta 94/904/ES o oblikovanju seznama nevarnih odpadkov skladno s členom 1(4) Direktive Sveta 91/689/EGS o nevarnih odpadkih (UL L št. 226 z dne 6. 9. 2000, str. 3), zadnjič spremenjene s Sklepom Komisije z dne 18. decembra 2014 o spremembi Odločbe Komisije 2000/532/ES o seznamu odpadkov v skladu z Direktivo 2008/98/ES Evropskega parlamenta in Sveta (UL L št. 370 z dne 30. 12. 2014, str. 44);

26.  sistem od vrat do vrat je sistem prepuščanja določenih komunalnih odpadkov, pri katerem je prevzemno mesto za prepuščanje teh odpadkov namenjeno določenim znanim uporabnikom;

27.  številka odpadka je številka odpadka s seznama odpadkov;

28.  uporabnik storitev javne službe zbiranja (v nadaljnjem besedilu: uporabnik) je izvirni povzročitelj;

29.  zbiralnica je prostor, na katerem so nameščeni zabojniki za prepuščanje določenih ločenih frakcij;

30.  zbirni center je zbirni center v skladu s predpisom, ki ureja odpadke, namenjen za prevzemanje, predhodno sortiranje in predhodno skladiščenje komunalnih odpadkov.

5. člen

Za vprašanja v zvezi z izvajanjem javne službe iz prvega člena tega odloka, ki niso posebej urejena s tem odlokom, se uporabljajo predpisi Republike Slovenije s področja varstva okolja.

II. ORGANIZACIJSKA IN PROSTORSKA ZASNOVA IZVAJANJA JAVNE SLUŽBE

6. člen

Občina zagotavlja izvajanje javne službe s podelitvijo koncesije. Koncesija se podeli v skladu s koncesijskim aktom.

7. člen

Javna služba se izvaja na celotnem območju občine, v skladu s predpisi Republike Slovenije in občine, ki urejajo področje javne službe ter koncesijske pogodbe. Javna služba se izvaja tako, da so storitve javne službe dostopne vsem povzročiteljem.

8. člen

Določene storitve javne službe lahko v imenu in za račun izvajalca, s soglasjem občine, izvaja podizvajalec, ki je registriran v skladu s predpisi, ki urejajo področje ravnanja z odpadki in izpolnjuje druge pogoje za izvajanje javne službe.

9. člen

Strokovno-tehnične, organizacijske in razvojne naloge javne službe, ki jih občina ne prenesene na izvajalca, opravlja občinska uprava.

Občinska uprava skrbi za koordinacijo aktivnosti med občino in izvajalcem.

10. člen

Občina skrbi za odpravo posledic čezmerne obremenitve okolja zaradi ravnanja s komunalnimi odpadki in krije stroške odprave teh posledic, če jih ni mogoče naložiti določenim ali določljivim povzročiteljem ali ni pravne podlage za naložitev obveznosti povzročitelju obremenitve ali posledic ni mogoče drugače odpraviti.

Izvajalec javne službe je v primeru iz prejšnjega odstavka dolžan na račun občine zagotoviti zbiranje določenih vrst komunalnih odpadkov, ki povzročajo čezmerno obremenitev okolja ter zagotoviti oddajo teh odpadkov v obdelavo, v skladu s predpisi.

Če se v primeru iz prvega odstavka tega člena povzročitelj ugotovi kasneje, ima občina pravico in dolžnost izterjati vračilo stroškov.

III. DEJAVNOST IN OBSEG STORITEV JAVNE SLUŽBE

11. člen

Dejavnost javne službe zbiranja je zbiranje komunalnih odpadkov in njihovo oddajanje v nadaljnje ravnanje z njimi v skladu s hierarhijo ravnanja z odpadki in predpisi, ki urejajo odpadke.

Izvajanje dejavnosti iz prejšnjega odstavka mora biti zagotovljeno za celotno območje občine.

V okviru javne službe zbiranja se zagotavlja zbiranje:

1.  ločenih frakcij iz podskupin 15 01 in 20 01 s seznama odpadkov,

2.  kosovnih odpadkov,

3.  odpadkov z vrtov, parkov in pokopališč,

4.  odpadkov s tržnic,

5.  odpadkov iz čiščenja cest,

6.  mešanih komunalnih odpadkov in

7.  izrabljenih gum v skladu s predpisom, ki ureja ravnanje z izrabljenimi gumami.

Ne glede na prejšnji odstavek se v okviru javne službe zbiranja ne zbirajo:

1.  odpadna embalaža, ki v skladu s predpisom, ki ureja ravnanje z embalažo in odpadno embalažo, nastaja kot odpadna embalaža, ki ni komunalni odpadek,

2.  odpadki z vrtov in parkov od izvirnih povzročiteljev, ki so izvirni povzročitelji iz dejavnosti v skladu s predpisom, ki ureja ravnanje z biološko razgradljivimi kuhinjskimi odpadki in zelenim vrtnim odpadom,

3.  biološko razgradljivi kuhinjski odpadki od izvirnih povzročiteljev, ki so izvirni povzročitelji kuhinjskih odpadkov iz gostinstva v skladu s predpisom, ki ureja ravnanje z biološko razgradljivimi kuhinjskimi odpadki in zelenim vrtnim odpadom,

4.  odpadna jedilna olja od izvirnih povzročiteljev, ki so povzročitelji odpadnih jedilnih olj iz gostinstva v skladu s predpisom, ki ureja ravnanje z odpadnimi jedilnimi olji in mastmi.

Podrobnejša vsebina storitev javne službe iz prejšnjega odstavka tega člena se za posamezno koledarsko leto določi z Letnim programom ravnanja s komunalnimi odpadki na območju občine (v nadaljevanju: letni program), ki ga mora izvajalec javne službe vsako leto do 31. avgusta za naslednje leto predložiti pristojnemu organu občinske uprave v potrditev, razen v letu, ko se koncesija podeljuje. Občina potrdi letni program najkasneje v roku 45 dni mesec po prejemu in ga posreduje izvajalcu.

Letni program obsega podatke o:

– območju izvajanja javne službe (naselja, število prebivalcev, podatki o povzročiteljih iz obrti, industrije, poslovnih prostorov, drugi povzročitelji),

– vrstah odpadkov, za katere se zagotavlja njihovo prevzemanje (po naseljih, po povzročiteljih),

– posodi za zbiranje/prevzemanje posameznih vrst odpadkov (po vrstah odpadkov, po povzročiteljih, po naseljih),

– frekvencah in času prevzemanja posameznih vrst odpadkov (po vrstah odpadkov, po povzročiteljih, po naseljih),

– pogojih za prevzemanje posameznih vrst odpadkov (po vrstah odpadkov, po povzročiteljih, po naseljih),

– prevzetih količinah in vrstah odpadkov na prevzemnih mestih, v zbiralnicah ločenih frakcij, s premično zbiralnico nevarnih frakcij, v zbiralnici nevarnih frakcij ter v zbirnem centru v preteklem letu (prvič v naslednjem letu izvajanja koncesije),

– ravnanju s prevzetimi odpadki (po vrstah odpadkov),

– načinu dobave in zamenjave dotrajane oziroma poškodovane posode za zbiranje odpadkov,

– delu z javnostjo pri izvajanju javne službe,

– drugih storitev, potrebnih za nemoteno izvajanje javne službe,

– stroških in virih financiranja investicijskih stroškov za izvedbo letnega programa,

– drugih podatkih v skladu s predpisi.

Ločeno zbiranje komunalnih odpadkov

12. člen

Izvajalec javne službe je dolžan zagotoviti, da se v okviru javne službe zbirajo in prevzemajo naslednje ločene frakcije komunalnih odpadkov:

– papir in drobna lepenka, vključno z drobno odpadno embalažo iz papirja in lepenke,

– drobna odpadna embalaža iz plastike ali sestavljenih materialov,

– drobna odpadna embalaža iz kovine,

– drobna odpadna embalaža iz stekla,

– kosovni odpadki,

– biološki odpadki,

– mešana odpadna komunalna embalaža,

– nenevarni odpadki,

– druge vrste odpadkov v skladu z veljavno uredbo o odpadkih.

Izvajalec javne službe mora zagotoviti, da se nevarne frakcije zbirajo ločeno od drugih ločeno zbranih frakcij komunalnih odpadkov.

Ostanki komunalnih odpadkov, ki se ne zbirajo ločeno na podlagi prvega in drugega odstavka tega člena, se zbirajo kot mešani komunalni odpadki.

Uporabniki javne službe prepuščajo komunalne odpadke izvajalcu javne službe z odlaganjem v tipizirane in označene posode, postavljene na prevzemnih mestih, zbiralnicah in zbirnih centrih pod pogoji in na način, določen s tem odlokom in letnim programom dela.

Druge storitve, potrebne za nemoteno izvajanje javne službe

13. člen

Za nemoteno izvajanje javne službe mora izvajalec javne službe zagotoviti tudi:

– oddajo in prepuščanje odpadkov v obdelavo, v skladu s predpisi,

– vzdrževanje objektov in naprav za izvajanje javne službe,

– vodenje evidenc in katastrov v zvezi z javno službo,

– izdelavo letnih in dolgoročnih programov zbiranja in prevoza odpadkov,

– zagotavljanje podatkov, poročanje pristojnim službam ter objavljanje podatkov, ki se nanašajo na gospodarsko javno službo,

– posodo za ločeno zbiranje odpadkov na izvoru tako, da je pri izvirnem povzročitelju iz gospodinjstva in javnega sektorja zagotovljena najmanj ena črna posoda za mešane komunalne odpadke ter namenske tipizirane vreče za mešano embalažo (kovinska, plastična in iz sestavljenih materialov). Na vsaki posodi mora biti napis namena uporabe posode.

– opremo in vozilo za pranje in vzdrževanje posod za prepuščanje preostalih odpadkov,

– zamenjavo dotrajanih in poškodovanih posod,

– vzdrževanje in nabavo vozil za prevoz odpadkov,

– poročanje občini o izvajanju javne službe,

– redno in pravočasno obveščanje uporabnikov storitev o posameznih aktivnostih izvajanja javne službe,

– osveščanje občanov v zvezi z naravovarstvenim ravnanjem izvajanja javne službe,

– oblikovanje predlogov cen,

– obračun storitev javne službe njihovim uporabnikom za zbiranje, odvoz in odlaganje odpadkov,

– obveščanje pristojnih organov o kršitvah uporabe storitev javne službe in

– omogočati nemoten nadzor nad izvajanjem javne službe.

IV.  POGOJI ZA ZAGOTAVLJANJE IN UPORABO STORITEV JAVNE SLUŽBE

14. člen

Za zagotavljanje javne službe mora občina zagotoviti:

– izvajanje javne službe v skladu s predpisi,

– cene storitev, ki bodo zagotavljale ob gospodarnem poslovanju ustrezen obseg in kvaliteto storitev javne službe ter pokrivanje stroškov izvajanja storitev javne službe

– sankcioniranje povzročiteljev odpadkov, ki ne uporabljajo storitve javne službe, in uporabnike storitev, ki ravnajo v nasprotju s predpisi in navodili izvajalca,

– prostor za zbirni center in prostor za zbiralnice ločenih frakcij,

– nadzor nad izvajanjem javne službe.

15. člen

Povzročitelji morajo odpadke zbirati in prepuščati izvajalcu v skladu s tem odlokom, letnim programom ter navodili občine in izvajalca.

16. člen

Povzročitelji morajo zbirati in prepuščati posamezne vrste odpadkov v posodi za zbiranje odpadkov ali v namenski tipizirani vreči. Vrste odpadkov in posoda za zbiranje posameznih vrst odpadkov so določeni v tem odloku in v letnem programu.

Povzročitelji lahko prepuščajo odpadke samo na prevzemnih mestih, v zbiralnicah ločenih frakcij, v zbirnem centru, v premični zbiralnici nevarnih frakcij.

17. člen

Za oddajanje komunalnih odpadkov uporabniki uporabljajo zabojnike z minimalno prostornino, kakor opredeljeno v letnem programu za posamezni vrsto odpadka, vendar prostornina ne manjšo, kot jo določa uredba.

Mešana embalaža se oddaja v tipiziranih rumenih vrečah.

Uporabniki so dolžni na svoje stroške zagotoviti prevzem in vzdrževanje zabojnikov in vreč za prepuščanje mešanih komunalnih in drugih odpadkov na prevzemnih mestih.

Če količina prepuščenih odpadkov redno presega prostornino zabojnikov za odpadke, lahko izvajalec javne službe določi ustrezno povečanje prostornine zabojnika oziroma povečanje števila zabojnikov.

V primeru občasnega povečanja količine mešanih komunalnih odpadkov so uporabniki le-te dolžni odložiti v posebne tipizirane vreče in jih na dan odvoza dostaviti na prevzemno mesto.

Izvajalec javne službe je dolžan prevzeti te odpadke le, če so odloženi v posebne tipizirane vreče, ki jih uporabnik kupi pri izvajalcu.

Izjemoma prepuščajo odpadke v posebne tipizirane vreče za mešane komunalne odpadke tudi enočlanska gospodinjstva in lastniki objektov, ki so namenjeni občasni uporabi, ki za to pridobijo soglasje občine.

Uporabniki iz prejšnjega odstavka si morajo letno zagotoviti najmanj 6 vreč za mešane komunalne odpadke in 6 vreč za mešano embalažo.

Uporabniki morajo kupiti vreče najkasneje do 31. 1. za tekoče koledarsko leto.

Biološko razgradljivi odpadki, ki nastajajo pri povzročiteljih iz gospodinjstev, se morajo zbirati ločeno od drugih ločeno zbranih frakcij komunalnih odpadkov in od preostalih komunalnih odpadkov oziroma mora povzročitelj odpadkov sam zagotoviti kompostiranje svojih biološko razgradljivih odpadkov v hišnem kompostniku.

18. člen

Izvirni povzročitelji iz proizvodne dejavnosti, trgovine, poslovne dejavnosti, storitvene ali druge dejavnosti, ki ni dejavnost javnega sektorja morajo z izvajalcem javne gospodarske službe skleniti pogodbo o odvozu in odlaganju odpadkov iz dejavnosti v skladu z veljavno zakonodajo. Izvirni povzročitelji iz proizvodne dejavnosti, trgovine, poslovne dejavnosti, storitvene ali druge dejavnosti, ki ni dejavnost javnega sektorja, so se dolžni vključiti v sistem zbiranja in prevoza komunalnih odpadkov, če razpolagajo s komunalnimi odpadki.

19. člen

Za čas do prevzema odpadkov morajo povzročitelji zagotoviti, da je posoda za zbiranje odpadkov nameščena na zbirnem mestu, ki ga določi povzročitelj, vendar ne na javnih površinah in tako, da povzročitelji, ki v objektu prebivajo ali v njem izvajajo dejavnost neovirano zbirajo odpadke ter jih odlagajo v posodo za zbiranje odpadkov.

20. člen

Če zbirnega mesta ni možno urediti na površini, ki je v lasti povzročitelja, lastnika ali upravljavca objekta, v katerem odpadki nastajajo, lahko pristojni organ občine določi namestitev posode za zbiranje odpadkov na javni površini, če iz njihove vloge sledi, da ob tem objektu ni primernih drugih površin ter da namestitev posode za zbiranje odpadkov v tem objektu ni možna.

21. člen

Povzročitelji morajo zagotoviti, da je posoda za zbiranje odpadkov ali odpadki, ki se zbirajo izven posode za zbiranje, na prevzemnem mestu samo v času, ki je s koledarjem odvozov odpadkov ali drugim naznanilom občine ali izvajalca določen za njihov prevzem.

22. člen

Pri načrtovanju zbirnega in prevzemnega mesta pri novih stanovanjskih ter poslovnih zgradbah in naseljih, pri prenovah ter spremembah namembnosti objektov je treba upoštevati pogoje tega odloka.

Na zahtevo upravnega organa poda mnenje glede načrtovanega zbiranja odpadkov v prostorski ali projektni dokumentaciji pristojni organ občine, s tem da le-ta predhodno pridobi mnenje izvajalca.

23. člen

Za urejenost in čistočo zabojnikov in zbirnih mest skrbijo povzročitelji, ki skrbijo tudi za skupna zbirno-prevzemna mesta razen, če onesnaženje povzroči izvajalec javne službe pri prevzemanju odpadkov.

24. člen

Vsak nov uporabnik storitev, ki se prijavi na odvoz odpadkov, prejme od izvajalca, v skladu s potrebami in v dogovoru z njim potrebno posodo za ločeno zbiranje odpadkov in ustrezno število vreč za ločeno zbiranje embalaže (v skladu z letnim programom).

25. člen

Če ima povzročitelj več odpadkov, kot to dopušča njegova posoda za zbiranje odpadkov, si mora priskrbeti večjo ali dodatno posodo ali pa jih prepustiti v zbirnem centru, če ta omogoča njihovo prevzemanje ali pa prepustiti v namenskih tipiziranih vrečah.

26. člen

V primeru, da je posoda poškodovana tako, da je onemogočena njena uporaba, jo je izvajalec javne službe brez stroškov za povzročitelja dolžan takoj zamenjati, razen v primeru namernega poškodovanja ali nenamenske uporabe, s strani povzročitelja. V tem primeru stroški zamenjave bremenijo povzročitelja.

Pogoji prevzemanja odpadkov na prevzemnih mestih

27. člen

Na prevzemnih mestih izvajalec javne službe prevzema odpadke iz klasifikacijskega seznama odpadkov. Za vsako koledarsko leto se prevzem odpadkov podrobneje določi v letnem programu.

28. člen

Izvajalec javne službe prevzema in prevaža odpadke s posebnimi vozili in opremo, ki zagotavljajo praznjenje posode za zbiranje odpadkov, nalaganje odpadkov, njihov prevoz in razlaganje brez prahu, čezmernega hrupa ter raztresanja oziroma razlitja odpadkov.

Če pride pri prevzemanju odpadkov do onesnaženja prevzemnega mesta oziroma mesta praznjenja posode in nalaganja odpadkov ali njihove okolice, mora izvajalec javne službe na svoje stroške zagotoviti odstranitev teh odpadkov ter očistiti onesnažene površine.

Če pride pri prevzemanju odpadkov do ugotovljene poškodbe posode za zbiranje odpadkov po krivdi izvajalca, mora izvajalec javne službe na svoje stroške popraviti poškodbe oziroma zagotoviti drugo posodo za zbiranje odpadkov.

29. člen

Podatke o uporabnikih storitev javne službe vodi izvajalec javne službe v registru uporabnikov storitev javne službe (v nadaljevanju: register). Na zahtevo pristojnega organa občine je izvajalec javne službe dolžan omogočiti vpogled v register.

Podatki iz registra se nanašajo na ime, priimek in naslov uporabnikov storitev javne službe ter posodo za zbiranje odpadkov oziroma prepuščanje na prevzemnih mestih.

30. člen

Podatki v registru se lahko spremenijo na podlagi:

– pisnega sporočila uporabnika storitev javne službe,

– ugotovitev izvajalca in

– ugotovitev nadzornih organov občine.

Spremembe se lahko nanašajo na ime, priimek in naslov uporabnika storitve javne službe ter spremembo posode za zbiranje odpadkov.

Izvajalec javne službe ob vsaki spremembi podatkov v registru potrdi uporabniku vpis teh sprememb v register in uskladi prevzemanje odpadkov ter obračun storitev javne službe s spremembami s prvim dnem naslednjega meseca.

31. člen

Prevzemno mesto odpadkov za posameznega uporabnika ali skupino uporabnikov določita izvajalec javne službe in povzročitelj, najkasneje ob začetku uporabe storitev javne službe, z vpisom uporabnika v register.

32. člen

Prevzemno mesto za odpadke mora biti dostopno vozilom za neoviran prevzem odpadkov, urejeno na prostem in je lahko istočasno tudi mesto praznjenja zabojnikov v vozilo.

Prevzemno mesto je praviloma lahko oddaljeno največ 2 metra od javne ceste.

Prevzemno mesto za odpadke je lahko izjemoma na javni površini, lahko pa je tudi na površini, ki je v lasti uporabnika storitev javne službe, če so izpolnjeni pogoji prevzema iz tega odloka in je zagotovljen neoviran dovoz vozil za prevzem teh odpadkov.

Med prevzemnim mestom in mestom praznjenja zabojnikov ne sme biti stopnic ali drugih večjih ovir.

33. člen

Izvajalec javne službe prevzema odpadke na prevzemnih mestih v dneh, ki so za vsako posamezno vrsto odpadka določeni z letnim koledarjem odvozov in ga povzročitelji prejmejo najkasneje do 31. decembra za naslednje leto.

34. člen

V primeru izpada prevzemanja odpadkov na prevzemnih mestih, v skladu z letnim koledarjem odvozov, zaradi višje sile, kot so neprimerne vremenske razmere ali začasna neprevoznost poti do mest prevzemanja teh odpadkov, mora izvajalec javne službe o vzrokih izpada ter o novih terminih pravočasno (vsaj 1 dan prej ali isti dan oziroma odvisno od dogodka) obvestiti povzročitelje, na krajevno običajni način.

35. člen

Evidenco o tipih, barvah, volumnih in številu posod za zbiranje posameznih vrst odpadkov na prevzemnih mestih vodi izvajalec javne službe v registru prevzemnih mest.

Odpadke ali ločeno zbrane frakcije mora odvažati izvajalec javne službe.

Pogoji prevzemanja odpadkov v zbiralnicah ločenih frakcij

Zbiralnica je prostor, kjer so nameščeni namenski zabojniki za ločeno zbiranje posameznih ločenih frakcij.

Izvajalec javne službe v zbiralnici zbira:

– odpadni papir in karton ter odpadno embalažo iz papirja in kartona,

– odpadno embalažo iz plastike, kovin in sestavljenih materialov kot odpadno mešano embalažo s številko 15 01 06 ter

– odpadno embalažo iz stekla.

Izvajalcu javne službe v zbiralnici ni treba zagotoviti ločenega zbiranja za odpadke iz prejšnjega odstavka, kadar jih zbira po sistemu od vrat do vrat.

Zbiralnica je namenjena za prepuščanje odpadkov vsem izvirnim povzročiteljem komunalnih odpadkov.

V zbiralnici se lahko prepušča tudi odpadna embalaža, ki ni komunalni odpadek, ki nastaja pri opravljanju trgovinske ali storitvene dejavnosti, tistim izvirnim povzročiteljem teh odpadkov, ki se o tem dogovorijo z izvajalcem javne službe.

Zbiralnica mora biti urejena in vzdrževana v skladu z določili Uredbe o obvezni občinski gospodarski javni službi zbiranja komunalnih odpadkov.

36. člen

Zbiralnice morajo biti na posameznem območju občine postavljene sorazmerno gostoti poselitve na tem območju, tako, da je po ena zbiralnica za največ 500 prebivalcev s stalnim bivališčem na tem območju.

Lokacije zbiralnic določita v dogovoru občina in izvajalec javne službe.

Občina mora zagotoviti, da so zbiralnice na lokacijah, ki omogočajo nemoten dostop povzročiteljem odpadkov za prepuščanje odpadkov, prav tako pa tudi specialnim vozilom izvajalca javne službe za njihovo zbiranje ter prevoz.

37. člen

Brskanje po zabojnikih v zbiralnicah in odnašanje oziroma odtujevanje odpadkov iz njih je prepovedano, razen za izvajalca in nadzorne organe.

Odlaganje odpadkov ob zabojnikih v zbiralnicah je prepovedano

Pogoji prevzemanja odpadkov v zbirnem centru

38. člen

Zbirni center je prostor, urejen in opremljen za ločeno zbiranje in začasno hranjenje določenih vrst ločenih frakcij, kjer povzročitelji komunalnih odpadkov iz območja občine, izvajalcu javne službe prepuščajo komunalne odpadke v skladu s predpisi.

Izvajalec javne službe mora zagotoviti prepuščanje odpadkov v zbirnem centru na lokaciji, ki omogoča nemoten dostop povzročiteljem za prepuščanje posameznih vrst odpadkov, ki jih lahko prepustijo.

39. člen

Zbirni center mora biti kot infrastruktura lokalnega pomena, v skladu z zakonom, ki ureja varstvo okolja, vpisan v kataster gospodarske infrastrukture v skladu s predpisi o urejanju prostora.

Zbirni center upravlja izvajalec javne službe.

Zbirni center mora biti načrtovan, zgrajen, urejen in vzdrževan v skladu s predpisom, ki ureja obvezno občinsko gospodarsko javno službo zbiranja komunalnih odpadkov.

Redno investicijsko vzdrževanje zbirnega centra zagotavlja občina, izvajalec pa zagotavlja vzdrževanje opreme v svoji lasti.

Pogoji prevzemanja odpadkov v zbiralnici nevarnih frakcij in s premično zbiralnico nevarnih frakcij

40. člen

Izvajalec javne službe v premični zbiralnici zbira:

– nevarne komunalne odpadke iz priloge 1 Uredbe o obvezni občinski gospodarski javni službi zbiranja komunalnih odpadkov,

– nenevarne komunalne odpadke iz priloge 1 Uredbe o obvezni občinski gospodarski javni službi zbiranja komunalnih odpadkov in

– zelo majhno odpadno električno in elektronsko opremo iz gospodinjstev (OEEO) v skladu, s predpisom, ki ureja ravnanje z odpadno električno in elektronsko opremo.

Premična zbiralnica je namenjena vsem izvirnim povzročiteljem komunalnih odpadkov.

Izvajalec javne službe mora v naselju, ki ima 500 prebivalcev ali več, zagotoviti prevzemanje odpadkov iz prvega odstavka tega člena najmanj enkrat letno.

Prevzem odpadkov v premični zbiralnici mora na posameznem kraju trajati vsaj 60 minut, pri čemer se število krajev prevzemanja določi tako, da je prepuščanje odpadkov omogočeno vsem izvirnim povzročiteljem teh odpadkov na območju občine.

41. člen

Premična zbiralnica mora biti opremljena, urejena in vzdrževana v skladu z Uredbo o obvezni občinski gospodarski javni službi zbiranja komunalnih odpadkov in v skladu s predpisi, ki urejajo prevoz nevarnega blaga.

42. člen

Lokacije za zbiranje nevarnih frakcij s premično zbiralnico določi izvajalec javne službe.

Mesta prevzemanja nevarnih frakcij s premično zbiralnico morajo biti na dostopnih in vidnih lokacijah za uporabnike storitev javne službe.

Prevzem kosovnih odpadkov

43. člen

Zbiranje kosovnih odpadkov iz gospodinjstev poteka na klic, kar pomeni, da lahko vsako gospodinjstvo enkrat letno naroči odvoz do 2 m3.

Izvajalec javne službe izvede odvoz naročenih kosovnih odpadkov najpozneje v roku 14 koledarskih dni po prejemu naročila odvoza.

Izvajalec javne službe mora obvestiti naročnika o terminu odvoza najpozneje 3 dni pred odvozom.

7. Divja odlagališča

44. člen

Odlagališča odpadkov, za katera niso bila izdana ustrezna dovoljenja (v nadaljnjem besedilu: divja odlagališča), se sanirajo v skladu z odločbo pristojne inšpekcije ali nalogom pristojnega organa.

Kdor odloži odpadke, ki bi jih moral predati izvajalcu ali druge odpadke izven za to določenih odlagališč odpadkov oziroma za to določenih krajih, je dolžan poravnati stroške sanacije. Če povzročiteljev ni mogoče ugotoviti, odredi odstranitev komunalnih odpadkov pristojni nadzorstveni organ, na stroške lastnika ali posestnika zemljišča.

V. PRAVICE IN OBVEZNOSTI UPORABNIKOV STORITEV JAVNE SLUŽBE

45. člen

Uporaba storitev javne službe je obvezna za vse lastnike, uporabnike ali upravljavce vsake stavbe, ki je na območju občine in v kateri imajo ali nimajo prebivalci stalno ali začasno prebivališče ali se v njej izvaja dejavnost, pri kateri nastajajo odpadki.

Izvirni povzročitelj, ki je pravna oseba, samostojni podjetnik posameznik ali posameznik, ki samostojno opravlja dejavnost, mora svoje komunalne odpadke ločeno zbirati in jih prepuščati izvajalcu javne službe v skladu z uredbo ali v posebnem predpisu.

46. člen

Povzročitelji ravnajo tako, da preprečujejo nastajanje odpadkov in njihovih škodljivih vplivov na okolje.

V primeru nastanka odpadkov povzročitelji iz celotnega snovnega toka odpadkov, ki jih povzročijo izločijo in ločeno prepustijo izvajalcu čim več ločenih frakcij, nevarnih frakcij in drugih vrst komunalnih odpadkov, da jim ostane čim manj mešanih komunalnih odpadkov, v skladu z veljavnimi predpisi.

47. člen

Povzročitelji morajo:

a) pri ravnanju z odpadki upoštevati predpise in navodila Republike Slovenije ter občine, ki urejajo področje ravnanja z odpadki ter navodila izvajalca,

b) nastale odpadke zbirati in ločevati na izvoru njihovega nastajanja ter jih odlagati v posodo za zbiranje, ki je v skladu z tem odlokom in z letnim programom namenjena za prevzemanje posameznih vrst odpadkov,

c) dostavljati odpadke izvajalcu na prevzemna mesta, v posodi za zbiranje odpadkov ali brez nje, če je tako prepuščanje dovoljeno ali v namenskih tipiziranih vrečah izvajalca javne službe, v skladu z letnim programom,

d) dostavljati odpadke izvajalcu na prevzemna mesta, v terminih, ki so določeni z letnim koledarjem odvozov, za prevzemanje posameznih vrst odpadkov,

e) prepuščati ločene frakcije in odpadno embalažo v zbiralnicah ločenih frakcij ter zbirnem centru, v času njegovega obratovanja,

f) prepuščati nevarne frakcije pri občasnem prevzemanju nevarnih frakcij v premični zbiralnici nevarnih frakcij,

g) hraniti odpadke na zbirnem mestu vse dokler jih ne prepustijo izvajalcu, varno in neškodljivo za ljudi in okolje,

h) v primeru zlorabe ali namernega poškodovanja posode na svoje stroške zamenjati posodo za zbiranje odpadkov,

i) v primeru drugih sprememb le-te pravočasno sporočiti izvajalcu,

j) redno plačevati storitve javne službe,

k) obveščati nadzorstveni organ in izvajalca o kršitvah tega odloka.

48. člen

Povzročitelji ne smejo:

a) pri zbiranju odpadkov le-te mešati, da jih več ni možno izločevati za namene uporabe oziroma predelave,

b) mešati nevarnih frakcij z drugimi vrstami odpadkov ali mešati posameznih vrst nevarnih frakcij med seboj,

c) prepuščati ločene frakcije, ki so onesnažene z nevarnimi snovmi ali so pomešane z nevarnimi frakcijami,

d) prepuščati odpadke v posodi ali namenski vreči, ki ni namenjena za njihovo zbiranje in prepuščanje,

e) pisati ali lepiti plakate na posodo za zbiranje odpadkov ali jih namerno uničevati.

49. člen

V posodo za zbiranje odpadkov je prepovedano odložiti, zliti ali postaviti:

– nevarne frakcije,

– klavniške odpadke,

– odpadni gradbeni material in kamenje,

– bolnišnične odpadke iz zdravstvenih in veterinarskih dejavnosti,

– tople ogorke in pepel,

– kosovne odpadke in

– odpadke v tekočem stanju, gošče in usedline ne glede na vrsto odpadka.

50. člen

Povzročitelji morajo zagotoviti, da:

– so odpadki na dan prevzemanja na prevzemnih mestih še pred začetkom delovnega časa (najpozneje do 6. ure zjutraj na dan odvoza),

– posodo za zbiranje odpadkov po praznjenju vrnejo in namestijo nazaj na zbirno mesto,

– so pokrovi posode za zbiranje odpadkov popolnoma zaprti, ne glede na to ali se nahajajo na zbirnem ali prevzemnem mestu,

– odpadki, ki se zbirajo v posodi za zbiranje odpadkov, ne smejo biti odloženi ob posodi,

– je omogočen dovoz izvajalcu do prevzemnega mesta tudi v zimskem času.

51. člen

Opustitev uporabe storitev javne službe, kot je kopičenje odpadkov, njihovo sežiganje ali odlaganje v objektih ali na zemljiščih, ki niso namenjeni za odstranjevanje teh odpadkov, je strogo prepovedano.

Povzročitelj, ki odpadke kopiči, sežiga ali jih namerava sežgati ali jih odloži izven odlagališča, ki je namenjeno odlaganju teh odpadkov, je dolžan na svoje stroške zagotoviti predelavo ali odstranitev teh odpadkov skladno s predpisi o ravnanju z odpadki.

Če povzročitelj iz prejšnjega odstavka ne zagotovi predelave ali odstranitve odpadkov, to na njegove stroške izvede izvajalec javne službe na podlagi odločbe službe nadzora občine.

Če povzročitelja iz drugega odstavka tega člena ni mogoče ugotoviti, zagotovi predelavo ali odstranitev odpadkov izvajalec javne službe na stroške lastnika zemljišča, s katerega se z odločbo službe nadzora občine, odredi odstranitev odpadkov.

52. člen

Organizatorji kulturnih, športnih in drugih javnih prireditev, v skladu z Zakonom o javnih zbiranjih, morajo za čas trajanja prireditve v dogovoru z izvajalcem zagotoviti, da se prireditveni prostor proti plačilu opremi z posodo za zbiranje tistih odpadkov, za katere se pričakuje, da bodo nastali.

Najkasneje do 10. ure naslednjega dne po končani prireditvi morajo organizatorji javne prireditve na svoje stroške prireditveni prostor očistiti in zagotoviti, da izvajalec javne službe iz prejšnjega odstavka tega člena proti plačilu prevzame zbrane odpadke.

VI. VIRI FINANCIRANJA, OBLIKOVANJE CEN IN OBRAČUN STORITEV JAVNE SLUŽBE

53. člen

Izvajalec javne službe pridobiva sredstva za izvajanje javne službe iz naslednjih virov:

– iz plačila uporabnikov za opravljene storitve javne službe,

– iz proračuna občine za namene določene s tem odlokom in drugimi predpisi,

– iz dotacij, donacij in subvencij,

– iz sredstev EU, pridobljenih iz strukturnih in drugih skladov,

– iz drugih virov.

54. člen

Cene storitev javne službe se oblikujejo v skladu s predpisi Republike Slovenije, ki urejajo področje javne službe.

Cene storitev javne službe so cene (tarifne postavke), na podlagi katerih izvajalec javne službe obračunava opravljene storitve njihovim uporabnikom.

55. člen

Predlog za oblikovanje cen pripravi izvajalec javne službe, na podlagi predpisov iz prejšnjega člena in stroškovnika kalkulacij javne službe z potrditvijo pristojnega organa lokalne skupnosti.

56. člen

Osnova za obračun storitev javne službe je količina odpadkov, ki jih uporabnik storitev javne službe prepusti izvajalcu in je določena s prostornino posode ter številom odvozov.

57. člen

Obračun storitev javne službe velja za uporabnika storitev javne službe s prvim dnem naslednjega meseca po pričetku uporabe storitev javne službe.

Plačilni rok je maksimalno 30 dni po izvršeni storitvi.

58. člen

Povzročitelji so dolžni izvajalcu posredovati točne podatke o dejstvih, ki vplivajo na pravilen obračun storitev javne službe (naslov, število in velikost zabojnikov) ter izvajalca sproti obveščati o vseh spremembah teh podatkov.

Če povzročitelji v roku 30 dni od nastale spremembe izvajalcu ne sporočijo potrebnih podatkov, izvajalec javne službe pridobi podatke iz razpoložljivih uradnih evidenc, katere potrdi pristojni nadzorstveni organ občine.

VII. VRSTA OBJEKTOV IN NAPRAV, POTREBNIH ZA IZVAJANJE JAVNE SLUŽBE

59. člen

Za zagotavljanje javne službe občina zagotovi naslednje objekte in naprave:

– prostor za zbirni center in opremo zbirnega centra,

– prostor za zbiralnice ločenih frakcij.

60. člen

Izvajalec javne službe mora zagotoviti naslednjo opremo:

– vozila za prevzemanje in prevoz odpadkov, skupaj s pripadajočo opremo,

– vozilo (premično zbiralnico) za prevzemanje in prevoz nevarnih frakcij,

– posode za ločeno zbiranje odpadkov na izvoru na prevzemnih mestih,

– vso opremo za ločeno zbiranje odpadkov na izvoru.

VIII. NADZOR NAD IZVAJANJEM JAVNE SLUŽBE

61. člen

Nadzor nad izvajanjem tega odloka opravljajo pristojni nadzorstveni organi občine.

IX. KAZENSKE DOLOČBE

62. člen

Z globo 1.400,00 EUR se za prekršek kaznuje izvajalec javne službe, če:

– javne službe ne zagotavlja na celotnem območju občine, v skladu s predpisi, ki urejajo področje javne službe, koncesijske pogodbe, programi ter navodili občine, tako da so storitve javne službe dostopne vsem povzročiteljem (7. člen),

– določene storitve javne službe izvaja s podizvajalcem, brez soglasja občine (8. člen),

– ne zagotavlja zbiranja in prevzemanja ločenih frakcij komunalnih odpadkov (12. člen),

– prevzema in prevaža odpadke s posebnimi vozili in opremo, ki ne zagotavlja praznjenje posode za zbiranje odpadkov, nalaganje odpadkov, njihov prevoz in razlaganje brez prahu, čezmernega hrupa ter raztresanja oziroma razlitja odpadkov (28. člen),

– ne vodi podatkov o uporabnikih storitev javne službe v registru uporabnikov storitev javne službe (29. člen),

– ob vsaki spremembi podatkov v registru ne potrdi uporabniku vpis teh sprememb v register in ne uskladi prevzemanje odpadkov ter obračun storitev javne službe s spremembami najkasneje mesec dni po vpisu spremembe v register (30. člen),

– ne prevzema odpadke na prevzemnih mestih v dneh, ki so za vsako posamezno vrsto odpadka določeni z letnim koledarjem odvozov (33. člen),

– ne zagotavlja zbiranja nevarnih frakcij s premično zbiralnico (40. člen),

– ne izvaja obračun storitev javne službe s prvim dnem naslednjega meseca po pričetku uporabe storitev javne službe (57. člen),

– ne pripravi Letnega programa ravnanja s komunalnimi odpadki na območju Občine Dobrovnik (11. člen)

– ne izvaja zbiranja in odvoza po objavljenem letnem programu (27. člen),

Z globo 400,00 EUR se za prekršek kaznuje odgovorno osebo izvajalca, če izvajalec javne službe ravna v nasprotju z določili iz prejšnjega odstavka tega člena.

63. člen

Z globo 500,00 EUR se za prekršek kaznuje povzročitelj (fizična oseba), če:

– odpadke ne zbira in prepušča izvajalcu v skladu s tem odlokom, letnim programom ter navodili občine in izvajalca (15. člen),

– odpadke ne zbira v posodi, ki je v tem odloku in v letnem programu določena za zbiranje posameznih vrst odpadkov (16. člen),

– odpadke ne prepušča na prevzemnih mestih, v zbiralnicah ločenih frakcij, v zbirnem centru, v premični zbiralnici nevarnih frakcij in zbiralnici nevarnih frakcij (16. člen),

– ne zagotovi, da je posoda za zbiranje odpadkov ali odpadki, ki se zbirajo izven posode za zbiranje, na prevzemnem mestu samo v času, ki je s koledarjem odvozov odpadkov ali drugim naznanilom občine ali izvajalca določen za njihov prevzem (21. člen),

– ne skrbi za urejenost in čistočo zabojnikov, zbirnih mest ter skupnih zbirno – prevzemnih mest (23. člen),

– ima občasno več odpadkov, kot to dopušča njegova posoda za zbiranje odpadkov in jih ne odloži v dodatno posodo za zbiranje odpadkov ali pa prepusti v zbirnem centru, če ta omogoča njihovo prevzemanje (25. člen),

– ne uporablja storitev javne službe (45. člen),

– ne ravnajo tako, da iz celotnega snovnega toka odpadkov, ki jih povzroči izloči in ločeno prepusti izvajalcu čim več ločenih frakcij, nevarnih frakcij in drugih vrst komunalnih odpadkov, da mu ostane čim manj mešanih komunalnih odpadkov (46. člen),

– nastale odpadke ne zbira in ločuje na izvoru njihovega nastajanja ter jih odlaga v posodo za zbiranje, ki je v skladu z tem odlokom in letnim programom namenjena za prevzemanje posameznih vrst odpadkov (47. člen),

– ne prepušča ločene frakcije in odpadno embalažo v zbiralnicah ločenih frakcij ter zbirnem centru, v času njegovega obratovanja (47. člen),

– ne prepušča nevarne frakcije pri občasnem prevzemanju nevarnih frakcij v premični zbiralnici nevarnih frakcij in v zbiralnici nevarnih frakcij, v času njenega obratovanja (47. člen),

– ne hrani odpadke na zbirnem mestu vse dokler jih ne prepusti izvajalcu, varno in neškodljivo za ljudi in okolje (47. člen),

– v primeru zlorab ali namernega poškodovanje sam ne zamenja posodo za zbiranje odpadkov (47. člen),

– v primeru drugih sprememb le-te pravočasno ne sporoči izvajalcu (47. člen),

– pri zbiranju odpadke meša, da jih več ni možno izločevati za namene uporabe oziroma predelave (48. člen),

– meša nevarne frakcije z drugimi vrstami odpadkov ali meša posamezne vrste nevarnih frakcij med seboj (48. člen),

– prepušča ločene frakcije, ki so onesnažene z nevarnimi snovmi ali so pomešane z nevarnimi frakcijami (48. člen),

– prepušča odpadke v posodi, ki ni namenjena za njihovo zbiranje in prepuščanje (48. člen),

– piše ali lepi plakate na posodo za zbiranje odpadkov ali jih namerno uničuje (48. člen),

– v posodo za zbiranje odpadkov odlaga, zliva ali postavlja nevarne frakcije, klavniške odpadke, odpadni gradbeni material in kamenje, bolnišnične odpadke iz zdravstvenih in veterinarskih dejavnosti, tople ogorke in pepel, kosovne odpadke in odpadke v tekočem stanju, gošče in usedline ne glede na vrsto odpadka (49. člen),

– ne zagotovi, da so odpadki na dan prevzemanja na prevzemnih mestih še pred začetkom delovnega časa (najpozneje do 6. ure zjutraj na dan odvoza) (50. člen),

– ne zagotovi, da so pokrovi posode za zbiranje odpadkov popolnoma zaprti, ne glede na to ali se nahajajo na zbirnem ali prevzemnem mestu (50. člen),

– odpadke, ki jih zbira mora zbirati v posodi za zbiranje odpadkov, odloži ob posodo (50. člen),

– izvajalcu v zimskem času ne omogoči dovoz do prevzemnega mesta (50. člen),

– opusti uporabo storitev javne službe in odpadke kopiči, jih sežiga ali odlaga v objektih ali na zemljiščih, ki niso namenjena za odstranjevanje teh odpadkov (51. člen),

– izvajalcu ne posreduje točnih podatkov o dejstvih, ki vplivajo na pravilen obračun storitev javne službe ter izvajalca sproti ne obvešča o vseh spremembah teh podatkov (58. člen).

64. člen

Z globo 1.500,00 EUR se kaznuje povzročitelj (pravna oseba), za prekrške, ki so navedeni v 63. členu tega odloka.

Z globo 800,00 EUR se za prekršek kaznuje odgovorno osebo povzročitelja (pravna oseba), če povzročitelj ravna v nasprotju z določili iz prejšnjega odstavka tega člena.

Z globo 1.000,00 EUR se kaznuje samostojni podjetnik posameznik ali posameznik, ki opravlja pridobitno dejavnost, za prekrške, ki so navedeni v 63. členu tega odloka.

65. člen

Z globo 800,00 EUR se za prekršek kaznuje organizatorja kulturnih, športnih in drugih javnih prireditev, če:

– za čas trajanja prireditve v dogovoru z izvajalcem ne zagotovi, da se prireditveni prostor proti plačilu opremi z posodo za zbiranje tistih odpadkov, za katere se pričakuje, da bodo nastali (52. člen),

– najkasneje do 10. ure naslednjega dne po končani prireditvi na svoje stroške ne očisti prireditveni prostor in zagotovi, da izvajalec javne službe proti plačilu prevzame zbrane odpadke (52. člen).

Z globo 500,00 EUR se za prekršek kaznuje odgovorno osebo organizatorja kulturnih, športnih in drugih javnih prireditev, če organizator ravna v nasprotju z določili iz prejšnjega odstavka tega člena.

X. PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE

66. člen

Prvi Letni program ravnanja s komunalnimi odpadki na območju Občine Dobrovnik pripravi izvajalec javne službe in ga posreduje občini v letu po letu podelitve koncesije v skladu z določili tega odloka.

67. člen

Z dnem uporabe tega odloka preneha veljati Odlok o načinu izvajanja gospodarske javne službe zbiranja in prevoza komunalnih odpadkov na območju Občine Dobrovnik (Uradne objave Občine Dobrovnik, št. 4/2011 in 1/2018).

68. člen

Ta odlok začne veljati petnajsti dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik.

Številka: 030-0002/2019-108/2022

Datum: 26.01.2022

  Župan - Polgármester

  Marjan Kardinar, univ. dipl. inž. agr

A Környezetvédelmi törvény /ZVO-1/ (Szlovén Köztársaság Hivatalos lapja 39/06, – UPB1 (egységes szerkezetbe foglalt szöveg), 49/06. – ZMetD, 66/06. – odl. US (alkotmánybírósági rendelet), 33/07. – ZPNačrt, 57/08. – ZFO-1A, 70/08., 108/09., 108/09. – ZPNačrt-A, 48/12., 57/12., 92/13., 56/15. és 102/15., 30/16., 61/17. – GZ, 21/18. – ZNOrg, 84/18. – ZIURKOE és 158/20. szám), 149. cikke, a Gazdasági közszolgáltatásokról szóló törvény (SzK Hivatalos lapja 32/93., 30/98. – ZZLPPO, 127/06. – ZJZP, 38/10. – ZUKN és 57/11. sz. – ORZGJS40) 32. cikke, a Kommunálishulladék-gyűjtés kötelező községi gazdasági közszolgáltatásról szóló rendelet (SzK Hivatalos lapja 33/17. és 60/18. sz.) és Dobronak Község Alapszabályának (SzK Hivatalos lapja 35/07., 2/09., 66/10. sz. és Dobronak Község Hivatalos közlönye 2/16. sz.) 16. cikke alapján Dobronak Község Községi Tanácsa 2022. január 26-i 23. ülésén a következő rendeletet fogadta el:

R E N D E L E T

a kommunálishulladék-gyűjtés gazdasági közszolgáltatás ellátásának módjáról Dobronak község területén

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Jelen rendelet az egyes kommunális hulladékfajták gyűjtésére irányuló kötelező községi közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) ellátásának a módját szabályozza Dobronak község területén.

2. cikk

Jelen rendelet rendelkezik:

1. a közszolgáltatás megszervezéséről és területi hatályáról,

2. a közszolgáltatás szolgáltatási köréről és területi eloszlásáról,

3. a közszolgáltatás biztosításának és igénybevételének a feltételeiről,

4. a közszolgáltatás igénybevevőinek jogairól és kötelezettségeiről,

5. a közszolgáltatás finanszírozási forrásairól, árképzéséről és elszámolásáról,

6. a közszolgáltatás ellátásához szükséges objektumok és berendezések fajtájáról,

7. a közszolgáltatás ellátásának felügyeletéről,

8. a büntető rendelkezésekről és

9. az átmeneti, valamint záró rendelkezésekről.

3. cikk

A jelen rendelet tárgyát képező közszolgáltatás céljai a következők:

1. a környezet védelme és megőrzése,

2. a közszolgáltatás hozzáférhetőségének biztosítása a kommunális hulladék termelői számára,

3. a környezetvédelmi célok elérése,

4. a kommunális hulladék szelektív gyűjtésének biztosítása annak keletkezési helyén,

5. a kommunális hulladék gyűjtésének és elszállításának rendezése azon épületek vonatkozásában is, amelyekben nincs bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező lakó vagy a hétvégi házakban,

6. adatgyűjtés, valamint az illetékes szolgálatok, hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatása a kommunális hulladékok kezeléséről,

7. azon elv érvényesítése, mely szerint a kommunálishulladék-kezelés költségeit a hulladék termelője viseli,

8. éves és hosszú távú kommunálishulladék-gazdálkodási intézkedési programok készítése és elfogadása,

9. a gazdasági közszolgáltatás ellátásához szükséges berendezések, eszközök és helyszínek kötelező beruházásainak maghatározása, ami az említett közszolgáltatás ellátójának az illetékessége,

10. a szolgáltatás ellátójának kötelezése a polgárok tájékoztatására a hulladékok kezeléséről.

A hulladékgyűjtés közszolgáltatásként történő ellátása a község területén keletkező következő kommunális hulladékok gyűjtésére terjed ki:

1. a hulladékokat szabályozó előírások osztályozási jegyzéke szerinti 15 01. sz. alcsoportba tartozó hulladékok (csomagolóanyagok – beleértve a szelektíven gyűjtött, kommunális hulladéknak minősülő csomagolóanyagokat),

2. az osztályozási jegyzék szerinti 20 01. alcsoportba tartozó hulladékok (szelektíven gyűjtött frakciók, a 15 01. alcsoport kivételével), kivéve azokat a 20 01 99. (egyéb ilyen hulladékok), 20 01 01. (papír és karton) és 20 01 40. osztályozási számú hulladékokat (fémek), amelyek a kommunális hulladékok közszektorba tartozó eredeti hulladéktermelőinél, valamint a nem a közszektorba tartozó gyártás, kereskedelem, üzleti tevékenység, szolgáltatás vagy egyéb tevékenység folyamán keletkeznek,

3. az osztályozási jegyzék szerinti 20 02. alcsoportba tartozó hulladékok (kertekből és parkokból származó hulladék – beleértve a temetőkből származó hulladékokat), valamint

4. az osztályozási jegyzék szerinti 20 03 01. (vegyes kommunális hulladék) és 20 03 07. osztályozási számú hulladékok (nagydarabos hulladék).

4. cikk

A jelen rendeletben használt kifejezések meghatározása a következő:

1.  a biológiai hulladék a hulladékokat szabályozó előírásban meghatározott biológiai hulladék;

2.  az emésztőgödörből származó iszap a 20 03 04. osztályozási szám alatt jegyzett hulladék;

3.  a használt gumiabroncs a használt gumiabroncsok kezelését szabályozó előírásban meghatározott használt gumiabroncs;

4.  a kommunálishulladék-gyűjtés kötelező községi gazdasági közszolgáltatás ellátója (a továbbiakban: közszolgáltató) a hulladékokat szabályozó előírásban meghatározott és a község okiratában a kommunálishulladék-gyűjtés kötelező községi gazdasági közszolgáltatás ellátójaként feltüntetett hulladékgyűjtő;

5.  az elsődleges kommunálishulladék-termelő (a továbbiakban: elsődleges termelő) az a személy, aki tevékenysége következtében vagy tevékenységi körében a kommunális hulladékot megtermeli;

6.  a nyilvános rendezvény a nyilvános gyülekezést szabályozó törvényben maghatározott nyilvános rendezvény;

7.  a kommunális hulladék a környezetvédelmet szabályozó törvényben meghatározott kommunális hulladék;

8.  a nagydarabos hulladék a 20 03 07. szám alatt jegyzett kommunális hulladék, beleértve a bútorokat és a matracokat, amelyek méreteik, formájuk vagy súlyok miatt nem alkalmasak a tárolóedényekben vagy az egyéb kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló zsákokban való kihelyezésre;

9.  kommunális hulladék elkülönített frakciói (a továbbiakban: elkülönített frakciók) azok a nem veszélyes vagy veszélyes hulladékok, amelyeket jelen rendelettel összhangban a vegyes kommunális hulladéktól elkülönítve (szelektíven) kell gyűjteni;

10.  a kommunális hulladék szelektív gyűjtése a hulladékokat szabályozó előírás szerinti szelektív hulladékgyűjtés;

11.  a vegyes kommunális hulladék a 20 03 01. osztályozási szám alatt jegyzett hulladék, a szelektíven gyűjtött frakciók, a piacokról származó hulladék és az utak tisztításából származó hulladék, az emésztőgödörből származó iszap és a szennyvízcsatorna tisztításából származó hulladék kivételével;

12.  a nem veszélyes kommunális hulladék a hulladékokat szabályozó előírás szerint nem veszélyes hulladéknak minősülő kommunális hulladék;

13.  a veszélyes kommunális hulladék a hulladékokat szabályozó előírás szerint veszélyes hulladéknak minősülő kommunális hulladék;

14.  a hulladékleadás a hulladék hulladékokat szabályozó előírás szerinti további gazdálkodás céljából történő leadásának folyamata;

15.  az utak tisztításából származó hulladék a 20 03 03. szám alatt jegyzett, a közterületek rendezése és tisztítása kötelező községi gazdasági közszolgáltatás ellátása során keletkező hulladék;

16.  a szennyvízhálózat tisztításából származó hulladék a 20 03 06. szám alatt jegyzett hulladék;

17.  a piacokról származó hulladék a 20 03 02. szám alatt jegyzett, a piacok működtetése során keletkező hulladék;

18.  a kertekből, parkokból és temetőkből származó hulladék a hulladékok jegyzékében a 20 02. alcsoportba tartozó hulladék;

19.  a csomagolási hulladék a csomagolóanyagokkal és a csomagolási hulladékkal való gazdálkodást szabályozó előírásban meghatározott csomagolási hulladék;

20.  a magánháztartásokban keletkezett elektromos és elektronikus hulladék (a továbbiakban: e-hulladék) az elektromos és elektronikus hulladékokat szabályozó előírásban meghatározott magánháztartásokban keletkező e-hulladék;

21.  a mobil gyűjtőegység egy teherautó vagy ideiglenesen kialakított, fedett, a veszélyes kommunális hulladéknak minősülő elkülönített frakciók kihelyezésére felszerelt hely;

22.  a kihelyezés az a hulladékkezelési folyamat, amely során a hulladék tulajdonosa a hulladékot a hulladékokat szabályozó előírás szerinti további kezelés céljából átadja;

23.  a hulladékgyűjtő hely az a hely, ahol a hulladékok gyűjtésére szolgáló céltároló található, amelybe a hulladéktermelők akadálytalanul elhelyezhetik a hulladékot;

24.  az átvevőhely az a hely, ahol a közszolgáltató az igénybevevők által háztól házig módszerrel kihelyezett hulladékot átveszi;

25.  a hulladékjegyzék a 2000. május 3-án kelt a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv (HL L 226., 2000.9.6., 3. o) 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, a legutóbb a 2014. december 18-án kelt, az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelvével (HL L 370., 2014.12.30, 44. o.) összhangban lévő hulladékjegyzékének módosításáról szóló 2000/532/EK bizottsági határozattal módosított bizottsági határozat mellékletében meghatározott hulladékjegyzék;

26.  a háztól házig rendszer az egyes kommunális hulladékok kihelyezésének a rendszere, melynek keretében ezen hulladékok átvevőhelye az adott ismert igénybevevőket szolgálja;

27.  a hulladék osztályozási száma a hulladék hulladékjegyzékben szereplő száma;

28.  a hulladékgyűjtés mint közszolgáltatás igénybevevője (a továbbiakban: igénybevevő) az eredeti termelő;

29.  a gyűjtőegység az a hely, ahol a meghatározott elkülönített frakciók leadására szolgáló tárolók találhatók;

30.  a hulladékgyűjtő központ a hulladékokat szabályozó előírásban meghatározott, a kommunális hulladék átvételére, előzetes szelektálására és előzetes raktározására szolgáló gyűjtőközpont.

5. cikk

A jelen rendelet első cikkében meghatározott közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos, és itt külön nem szabályozott kérdésekben a Szlovén Köztársaság környezetvédelmi előírásai alkalmazandók.

II. A KÖZSZOLGÁLTATÁS MEGSZERVEZÉSE ÉS TERÜLETI HATÁLYA

6. cikk

A község a közszolgáltatás ellátását koncesszió odaítélésével biztosítja. A koncessziót a koncessziós jogi aktussal összhangban kell odaítélni.

7. cikk

A közszolgáltatást a község egész területén, a Szlovén Köztársaság és a község közszolgáltatást, valamint koncessziós szerződéseket szabályozó előírásaival összhangban kell ellátni. A közszolgáltatást úgy kell ellátni, hogy az valamennyi hulladéktermelő számára elérhető legyen.

8. cikk

Bizonyos szolgáltatásokat a kivitelező nevében és javára, valamint a község jóváhagyásával a hulladékgazdálkodást szabályozó előírások szerint bejegyzett és a közszolgáltatás-ellátás egyéb feltételeinek megfelelő alvállalkozó is elláthat.

9. cikk

A közszolgáltatás a község által a szolgáltatóra át nem ruházott szakmai-műszaki, szervezési és fejlesztési feladatait a községi igazgatóság végzi.

A község és a szolgáltató egymással kapcsolatos tevékenységeit a községi igazgatóság koordinálja.

10. cikk

A kommunálishulladék-gazdálkodás miatti túlzott környezetterhelés következményeinek a helyreállításáról, valamint ezen következmények költségeinek a fedezéséről – ha azokat nem lehetséges meghatározott vagy meghatározható hulladéktermelőnek felróni, vagy nincs jogalap, amely alapján a környezetterhelés okozójának felróhatók lennének, vagy a következményeket más módon nem lehet helyreállítani – a község gondoskodik.

A közszolgáltató az előző bekezdésben tárgyalt esetben a község számlájára köteles biztosítani a kommunális hulladék meghatározott, túlzott környezetterhelést okozó fajtáínak a gyűjtését, valamint biztosítani ezen hulladék előírásszerű kezelésre történő leadását.

Ha a jelen cikk első bekezdésében tárgyalt esetben utólagosan fény derül a hulladéktermelő kilétére, a községnek jogában áll és kötelessége behajtani a költségeket.

III. A KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÁSI KÖRE ÉS MÉRTÉKE

11. cikk

A közszolgáltatás tevékenysége a kommunális hulladék gyűjtésére és annak a hulladékgazdálkodás hierarchiája, valamint a hulladékokat szabályozó előírásoknak megfelelő további kezelés céljából történő leadására terjed ki.

Az előző bekezdésben tárgyalt tevékenység kivitelezését a község teljes területén biztosítani kell.

A közszolgáltatás keretében a következő hulladékok gyűjtését kell biztosítani:

1.  a hulladékjegyzék 15 01. és a 20 01. alcsoportjába tartozó frakciók,

2.  nagydarabos hulladékok,

3.  kertekből, parkokból és temetőkből származó hulladékok,

4.  piacokról származó hulladékok,

5.  az utak tisztításából származó hulladékok,

6.  vegyes kommunális hulladékok és

7.  használt gumiabroncsok a használt gumiabroncsok kezelését szabályozó előírással összhangban.

Tekintet nélkül az előző bekezdés tartalmára a közszolgáltatás keretében nem gyűjthetők:

1.  a csomagolási hulladékok, amely a csomagolóanyaggal és a csomagolási hulladékkal való gazdálkodást szabályozó előírás szerint nem kommunális hulladéknak minősülő csomagolási hulladék,

2.  a kertből és parkból származó hulladékok azoktól az elsődleges hulladéktermelőktől, akik a biológiailag lebomló konyhai hulladékokkal és a kerti zöldhulladékokkal való gazdálkodást szabályozó előírásban meghatározott tevékenységek szerinti elsődleges hulladéktermelők,

3.  a biológiailag lebomló konyhai hulladékok azoktól az elsődleges hulladéktermelőktől, akik a biológiailag lebomló konyhai hulladékokkal és a kerti zöldhulladékokkal való gazdálkodást szabályozó előírás értelmében vendéglátásból származó konyhai hulladékok elsődleges termelői,

4.  a hulladék étolajok és zsírok azoktól az elsődleges hulladéktermelőktől, akik a hulladék étolajokkal és zsírokkal való gazdálkodást szabályozó előírás szerint a hulladék étolajok és zsírok elsődleges termelői.

A jelen cikk előző bekezdésében meghatározott közszolgáltatás részletesebb éves bontását A kommunálishulladék-gazdálkodás éves községi programjában (a továbbiakban: éves program) kell meghatározni, úgy, hogy a következő évi programot a közszolgáltató minden év augusztus 31-ig (a koncesszió kiadásának éve kivételével) köteles jóváhagyásra a községi igazgatóság illetékes szerve elé terjeszteni. A község az éves programot a kézhezvételtől számított legfeljebb 45 napon belül elfogadja, és továbbítja a szolgáltatónak.

Az éves programnak a következő adatokra kell kiterjednie:

– a közszolgáltatás területére (települések, lakosság száma, a kisipari, ipari, üzlethelyiségi, egyéb hulladéktermelőkről szóló adatok),

– azokra a hulladékfajtákra, amelyek átvétele biztosított (települések, hulladéktermelők szerinti bontásban),

 – az egyes hulladékfajták gyűjtésére/átvételére szolgáló edényekre (hulladékfajták, hulladéktermelők, települések szerinti bontásban),

– az egyes hulladékfajták átvételének gyakoriságára és idejére (hulladékfajták, hulladéktermelők, települések szerinti bontásban),

– az egyes hulladékfajták átvételi feltételeire (hulladékfajták, hulladéktermelők, települések szerinti bontásban),

– az előző évben az átvevőhelyeken, az elkülönített frakciók gyűjtőegységeiben, a veszélyes frakciók mobil gyűjtőegységeiben és a veszélyes frakciók gyűjtőegységeiben átvett hulladék mennyiségére és fajtáira (először a koncesszió teljesítésének megkezdését követő évben tüntetendő fel),

– az átvett hulladék kezelésére (hulladékfajták szerinti bontásban),

– az elhasználódott, illetve sérült hulladékgyűjtő edények beszerzésének és cseréjének módjára,

– a nyilvánosságnak a közszolgáltatás teljesítése során történő tájékoztatására,

– a közszolgáltatás zavartalan teljesítéséhez szükséges egyéb szolgáltatásokra,

– az éves program teljesítéséhez szükséges beruházási költségekre és finanszírozási forrásukra,

– az egyéb előírásszerű adatokra.

A kommunális hulladék szelektív gyűjtése

12. cikk

A közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása keretében a kommunális hulladék következő elkülönített frakcióinak a gyűjtését és átvételét köteles biztosítani:

– papír és apró kartonpapír, beleértve az apró csomagolási papír- és kartonhulladékot,

– apró műanyag- és összetett anyagból készült hulladék csomagolás,

– apró csomagolási fémhulladék,

– apró csomagolási üveghulladék,

– nagydarabos hulladék,

– biológiai hulladék,

– vegyes kommunális csomagolási hulladék,

– nem veszélyes hulladék,

– a hatályos hulladékokról szóló rendelet szerinti egyéb hulladékok.

A közszolgáltatónak biztosítania kell a veszélyes frakcióknak a kommunális hulladék egyéb, szelektíven gyűjtött frakcióitól elkülönített gyűjtését.

A fennmaradó, a jelen cikk első és második bekezdése rendelkezései szerint nem szelektíven gyűjtendő kommunális hulladékot vegyes kommunális hulladékként kell gyűjteni.

A közszolgáltatás igénybevevői a kommunális hulladékot a közszolgáltató számára az átvevőhelyeken, a gyűjtőegységekben és a gyűjtőközpontokban elhelyezett megjelölt típusedényekbe a jelen rendelettel és az éves munkaprogrammal összhangban lévő feltételek mellett és módon adják le.

A közszolgáltatás zavartalan ellátásához szükséges egyéb szolgáltatások

13. cikk

A közszolgáltatás zavartalan ellátása érdekében a közszolgáltató köteles biztosítani:

– a hulladékok előírásszerű leadását és további kezelésre történő kihelyezését,

– a közszolgáltatás ellátásához szükséges objektumok és berendezések karbantartását,

– a közszolgáltatással kapcsolatos nyilvántartások és kataszterek vezetését,

– a hulladékgyűjtés és -elszállítás éves és hosszú távú programjainak az elkészítését,

– az illetékes szolgálatoknak történő adatszolgáltatást és jelentéstételt, valamint a gazdasági közszolgáltatásra vonatkozó adatok közzétételét,

– a hulladék keletkezési helyén történő szelektálására szolgáló edényeket, mégpedig úgy, hogy a magánháztartási és közszférába tartozó eredeti hulladéktermelőknél legalább egy, a vegyes kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló fekete edény, valamint a vegyes csomagolási hulladék (fém-, műanyag- és összetett csomagolás) gyűjtésére szolgáló típuszsákok legyenek. Minden edényen fel kell tüntetni annak rendeltetését.

– a többi hulladék elhelyezésére szolgáló edények mosását és karbantartását biztosító felszerelést és járművet,

– az elhasználódott és sérült edények cseréjét,

– a hulladékszállító járművek karbantartását és beszerzését,

– a közszolgáltatás ellátásáról szóló jelentéstételt a község felé,

– a szolgáltatás igénybevevőinek a közszolgáltatás egyes tevékenységeiről szóló rendszeres és időben történő tájékoztatását,

– a polgároknak a közszolgáltatás természetvédelmi eljárásaival kapcsolatos tudatosítását,

– az árajánlat elkészítését,

– a hulladékgyűjtés, -elszállítás és -lerakás díjának a közszolgáltatás igénybevevői felé történő elszámolását,

– az illetékes szerveknek a közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos szabálysértésekről történő tájékoztatását,

– a közszolgáltatás kivitelezése zavartalan ellenőrzésének lehetővé tételét.

IV. A KÖZSZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK ÉS IGÉNYBEVÉTELÉNEK A FELTÉTELEI

14. cikk

A közszolgáltatás ellátásához a községnek a következőket kell biztosítania:

– a közszolgáltatás előírásszerű lebonyolítását,

– a gazdaságos ügyvitel mellett megfelelő mértékű és minőségű szolgáltatásnyújtást és a közszolgáltatás költségeinek a fedezését lehetővé tevő szolgáltatási díjat,

– a közszolgáltatást igénybe nem vevő hulladéktermelők, valamint a kivitelező előírásait és utasításait megszegő igénybevevők szankcionálását,

– a hulladékgyűjtő központ helyét és az elkülönített frakciók gyűjtőegységei felállítását biztosító helyet,

– a közszolgáltatás felügyeletét.

15. cikk

A hulladéktermelőknek a hulladékot a jelen rendelettel, az éves munkatervvel, valamint a község és a közszolgáltató utasításaival összhangban kell gyűjteniük és kihelyezniük.

16. cikk

A hulladéktermelőknek a hulladékgyűjtő edényben vagy az erre a célra kialakított típuszsákokban kell gyűjteniük és kihelyezniük a különböző hulladékfajtákat. A hulladékfajtákat és az egyes hulladékfajták gyűjtésére szolgáló edényeket jelen rendelet és az éves program határozzák meg.

A hulladéktermelők csak az átvevőhelyekre, az elkülönített frakciók gyűjtőegységeibe, a gyűjtőközpontba vagy a veszélyes frakciók mobil gyűjtőegységébe helyezhetik ki hulladékukat.

17. cikk

A kommunális hulladék leadására az igénybevevők az egyes hulladékfajták tekintetében az éves programban meghatározott legkisebb űrtartalmú gyűjtőedényeket használják, amelyek űrtartalma azonban nem lehet kisebb a rendeletben meghatározottnál.

A vegyes csomagolási hulladékot a sárga típuszsákokban kell leadni.

Az igénybevevők kötelesek saját költségükre biztosítani a vegyes kommunális hulladékok és az egyéb hulladékok átvevőhelyre történő kihelyezését szolgáló gyűjtőedények és zsákok felvételét és karbantartását.

Ha a kihelyezett hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja a hulladékgyűjtő edény űrtartalmát, a közszolgáltató elrendelheti a gyűjtőedény űrtartalmának, illetve a hulladékgyűjtő edények számának megfelelő mértékű növelését.

Ha vegyes kommunális hulladék mennyisége időszakosan megnövekszik, az igénybevevők a többlethulladékokat kötelesek különleges típuszsákokban elhelyezni, és a zsákokat a hulladékszállítás napján kihelyezni az átvevőhelyre.

A közszolgáltató ezeket a hulladékokat csak abban az esetben köteles átvenni, ha azokat a különleges, szolgáltatónál megvásárolható típuszsákokban helyezték ki.

Kivételesen, községi jóváhagyással az egyszemélyes háztartások és az ideiglenes használatra szolgáló objektumok tulajdonosai is a vegyes kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló különleges típuszsákokban helyezhetik ki a hulladékaikat.

Az előző bekezdésben meghatározott igénybevevőknek éves szinten minimum 6 kommunális hulladék gyűjtésére és 6 vegyes csomagolóanyag gyűjtésére szolgáló zsákot kell biztosítaniuk maguknak.

Az igénybevevőknek a folyó naptári évre legkésőbb január 31-ig meg kell vásárolniuk a zsákokat.

A háztartási termelőknél keletkező biológiailag lebomló hulladékot a kommunális hulladék egyéb szelektíven gyűjtött frakcióitól és az egyéb kommunális hulladéktól elkülönítve kell gyűjteni, illetve a termelőnek magának kell biztosítania saját biológiailag lebomló hulladékai komposztálását házi komposztálóban.

18. cikk

A nem a közszektorba tartozó gyártó, kereskedelmi, üzleti, szolgáltatási vagy egyéb tevékenységet folytató eredeti termelők kötelesek szerződést kötni a szolgáltatóval a tevékenységi körükben keletkező hulladékok érvényes törvények szerinti elszállításáról és lerakásáról. A nem a közszektorba tartozó gyártó, kereskedelmi, üzleti, szolgáltatási vagy egyéb tevékenységet folytató elsődleges termelők – ha rendelkeznek kommunális hulladékokkal –kötelesek bekapcsolódni a kommunális hulladékgyűjtés és -elszállítás rendszerébe.

19. cikk

A hulladéktermelők a hulladékok átvételéig kötelesek gondoskodni arról, hogy hulladékgyűjtő

edényeik a hulladéktermelő által meghatározott hulladékgyűjtő helyen, de ne nyilvános helyen legyenek elhelyezve, mégpedig olyan módon, hogy az objektumban lakók vagy ott tevékenységet folytatók akadálytalanul összegyűjthessék és a hulladékgyűjtő edényekbe helyezhessék a hulladékot.

20. cikk

Ha a hulladékgyűjtő helyet nem lehet a hulladéktermelő, vagy a hulladék termelési helyének minősülő objektum tulajdonosának a tulajdonában vagy kezelőjének a kezelésében levő területen kialakítani, a község illetékes szerve közterületet is kijelölhet a gyűjtőedények elhelyezésére, ha az objektum jellegéből adódóan ott nincs más alkalmas terület, és a gyűjtőedények az objektumban sem helyezhetők el.

21. cikk

A hulladéktermelők kötelesek gondoskodni arról, hogy gyűjtőedényeik vagy az edényen kívül elhelyezett begyűjtendő hulladékaik csak a hulladékszállítási naptárban meghatározott, vagy a szolgáltató, illetve község más hirdetményben feltüntetett időpontban legyenek az átvevőhelyen.

22. cikk

Az új lakó- és üzleti épületek, településrészek hulladékgyűjtő és -átvevő helyeinek tervezése kapcsán, illetve az objektumok felújítása és módosítása során figyelembe kell venni jelen rendelet rendelkezéseit.

A közigazgatási szerv ez irányú igénye alapján a község illetékes szerve véleményezi a területfejlesztési vagy projektdokumentációban szereplő hulladékgyűjtési tervet, mégpedig úgy, hogy előzetesen bekéri a szolgáltató véleményét.

23. cikk

A konténerek és a hulladékgyűjtő helyek, valamint a közös átvevőhelyek rendjéről és tisztaságáról a termelők gondoskodnak, kivéve ha az átvevőhely elszennyeződését a hulladék átvétele során a szolgáltató okozza.

24. cikk

A hulladék elszállítását kérelmező minden új igénybevevő a szükségletei és a szolgáltatóval való egyeztetés alapján megkapja a szolgáltatótól a hulladék szelektív gyűjtésére szolgáló edényt, valamint a csomagolóanyag szelektív gyűjtésére szolgáló megfelelő számú hulladékgyűjtő típuszsákot (az éves programmal összhangban).

25. cikk

Ha a termelőnél a hulladékgyűjtő edényének kapacitását meghaladó mennyiségű hulladék keletkezik, köteles nagyobb vagy több hulladékgyűjtő edényről gondoskodni, vagy a többlethulladékot a gyűjtőközpontban, ha a központ lehetővé teszi annak átvételét, vagy az erre a célra szolgáló típuszsákokban kihelyezni.

26. cikk

Ha a hulladékgyűjtő edény annyira megsérült, hogy már nem használható, azt a szolgáltató köteles saját költségén azonnal kicserélni, kivéve ha a sérülést a hulladék termelője részéről szándékos rongálás vagy nem rendeltetésszerű használat okozta, amely esetben a költség az termelőt terheli.

A hulladékok átvételének feltételei az átvevőhelyeken

27. cikk

A szolgáltató az átvevőhelyeken a hulladékok osztályozási jegyzékében szereplő hulladékokat veszi át. A hulladékok átvételével kapcsolatos részleteket az éves program határozza meg.

28. cikk

A közszolgáltató olyan céljárművekkel és -berendezésekkel veszi át és szállítja el a hulladékokat, amelyek porzás, túlzott zaj és a hulladékok szétszórása nélkül teszik lehetővé a hulladékgyűjtő edények ürítését, valamint a hulladékok berakodását, elszállítását és kirakodását.

Ha a hulladékok átvétele során elszennyeződik az átvevőhely, illetve a hulladékgyűjtő edények ürítési és a hulladék felrakodási helye vagy annak környezete, a szolgáltató saját költségén köteles gondoskodni a szennyezést okozó hulladékok eltávolításáról és a szennyezett terület megtisztításáról.

Ha megállapítást nyer, hogy a szolgáltató hibájából sérült meg a hulladékgyűjtő edény, a szolgáltató köteles saját költségén kijavítani a sérülést, illetve másik hulladékgyűjtő edényt biztosítani.

29. cikk

A közszolgáltatást igénybe vevők adatait a szolgáltató a közszolgáltatás igénybevevőinek nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás) vezeti. A község illetékes szervének kérelmére a szolgáltató köteles lehetővé tenni számára a nyilvántartásba való betekintést.

A nyilvántartásban a közszolgáltatást igénybe vevők család- és utóneve, címe, valamint a hulladékgyűjtő edényeik adatai szerepelnek.

30. cikk

A nyilvántartásban szereplő adatok a következők alapján módosítható:

– a közszolgáltatást igénybe vevők írásos bejelentése,

– a szolgáltató megállapítása és

– a község illetékes felügyeleti szerveinek a megállapítása.

A módosítások a közszolgáltatást igénybe vevők család- és utónevére, címére, valamint hulladékgyűjtő edényéire vonatkozhatnak.

A közszolgáltató a nyilvántartásban szereplő adatok mindenkori módosításakor visszaigazolja az igénybevevőnek a módosítás nyilvántartásba vételét, és a módosítások nyilvántartásba való bejegyzését követő hónapon első napjától összhangba hozza a hulladékok átvételét és a szolgáltatás elszámolását.

31. cikk

Az egyes felhasználók vagy felhasználócsoportok hulladékainak átvevőhelyét a közszolgáltató és a termelő legkésőbb a szolgáltatások megkezdéséig a nyilvántartásba való bevezetéssel határozza meg.

32. cikk

A hulladékátvevő-helynek a hulladékok akadálytalan átvétele érdekében járművel megközelíthetőnek kell lennie. Az átvevőhelyet a szabadban kell kialakítani, és egyidejűleg a hulladékgyűjtő edények járműbe ürítési helye is lehet.

Az átvevőhely általában legfeljebb 2 méter távolságra lehet a közúttól.

A hulladékok átvevőhelye kivételesen lehet közterületen, vagy a közszolgáltatást igénybe vevő tulajdonában álló területen is, ha ott teljesülnek az átvétel jelen rendeletben rögzített feltételei, és biztosított a járművek akadálytalan hozzáférése a hulladékok átvétele céljából.

Az átvevőhely és a hulladékgyűjtő edények ürítési helye között nem lehet lépcső vagy más nagyobb akadály.

33. cikk

A közszolgáltató a hulladékokat az átvevőhelyeken a legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig a termelők rendelkezésére bocsátott éves hulladékszállítási naptárban hulladékfajtánként meghatározott napokon veszi át.

34. cikk

Amennyiben vis maior, például rossz időjárás vagy a hulladékátvevő helyhez vezető út átmeneti járhatatlansága miatt az átvevőhelyeken elmarad egy éves naptár szerinti hulladékátvétel, a szolgáltató köteles időben (legalább a tervezett szállítás előtt egy nappal vagy a tervezett szállítás napján, illetve az esemény jellegétől függően) az érintett helyen szokásos módon tájékoztatni a termelőket a kiesés okáról és az átvétel új időpontjairól.

35. cikk

A szolgáltató az átvevőhelyek nyilvántartásában szerepelteti az átvevőhelyeken elhelyezett, az egyes hulladékfajták gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edények típusát, színét, űrtartalmát és darabszámát.

A hulladékokat vagy a szelektíven gyűjtött frakciókat a közszolgáltatónak kell elszállítania.

A gyűjtőegységekben szelektíven gyűjtött frakciók átvételének feltételei

A gyűjtőegység az a hely, ahol az egyes elkülönített frakciók szelektív gyűjtésére szolgáló céltárolók állnak.

A közszolgáltató a gyűjtőegységekben a következő hulladékot gyűjti:

– a papír- és kartonhulladékot, valamint a csomagolási papír- és kartonhulladékot,

– a hulladék műanyag-, fém- és összetett anyagokból készült csomagolást mint 15 01 06. osztályozási számú vegyes csomagolási hulladékot, valamint

– a hulladék üvegcsomagolást.

A közszolgáltató a gyűjtőegységben nem köteles biztosítani az előző bekezdés szerinti hulladékokok szelektív gyűjtését, ha azokat háztól házig gyűjti.

A gyűjtőegységben a kommunális hulladék valamennyi elsődleges termelője kihelyezheti a hulladékát.

A gyűjtőegységben a nem kommunális hulladéknak minősülő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységből származó hulladék azon elsődleges termelői is kihelyezhetik ezen hulladékukat, akik erről a közszolgáltatóval megállapodnak.

A gyűjtőegységet a Kommunálishulladék-gyűjtés kötelező községi gazdasági közszolgáltatásról szóló rendelet rendelkezéseivel összhangban kell rendben tartani és karbantartani.

36. cikk

A község egyes területein a gyűjtőegységeket ezen területetek népsűrűségével arányosan kell felállítani, mégpedig úgy, hogy egy gyűjtőegység a terület legfeljebb 500 állandó lakhellyel rendelkező lakosát szolgálja ki.

A gyűjtőegységek helyét a község és a közszolgáltató megállapodás útján határozza meg.

A községnek biztosítania kell, hogy a gyűjtőegységek helyszínét mind a hulladékot kihelyező termelők, mind a közszolgáltató speciális gyűjtő és szállítóeszközei akadálytalanul meg tudják közelíteni.

37. cikk

A gyűjtőegységekben tilos a turkálás, valamint a hulladék hulladékgyűjtő edényekből és konténerekből történő kivétele, ill. eltulajdonítása. Ez alól a közszolgáltató és a felügyeleti szervek munkatársai kivételt képeznek.

A gyűjtőegységben tilos a hulladékokat a konténerek mellé helyezni.

A hulladékok átvételének feltételei a hulladékgyűjtő központban

38. cikk

A gyűjtőközpont az egyes elkülönített frakciók szelektív gyűjtésére és ideiglenes tárolására kialakított és felszerelt hely, ahol a község területének kommunálishulladék-termelői a közszolgáltató számára az előírásokkal összhangban kihelyezhetik a kommunális hulladékukat.

A közszolgáltató olyan helyen köteles kialakítani a hulladék kihelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő központot, amely akadálytalanul elérhető az egyes kihelyezhető hulladékfajtákat kihelyezni kívánó termelők számára.

39. cikk

A gyűjtőközpontot helyi jelentőségű infrastruktúraként a környezetvédelmet szabályozó törvénnyel összhangban be kell jegyezni a gazdasági infrastruktúra területrendezési előírások szerinti nyilvántartásába.

A hulladékgyűjtő központot a közszolgáltató igazgatja.

A gyűjtőközpontot a kommunálishulladék-gyűjtés kötelező községi gazdasági közszolgáltatást szabályozó előírással összhangban kell megtervezni, megépíteni, kialakítani és karbantartani.

A gyűjtőközponttal kapcsolatos rendes tőkebefektetéseket a község, a szolgáltató tulajdonában lévő berendezések és felszerelések karbantartását pedig a szolgáltató biztosítja.

A hulladékok átvételének feltételei a veszélyes frakciók gyűjtőegységeiben és mobil gyűjtőegységeiben

40. cikk

A közszolgáltató a mobil gyűjtőegységben a következő hulladékokat gyűjti:

– a Kommunálishulladék-gyűjtés kötelező községi gazdasági közszolgáltatásról szóló rendelet 1. melléklete szerinti veszélyes kommunális hulladékokat,

– a Kommunálishulladék-gyűjtés kötelező községi gazdasági közszolgáltatásról szóló rendelet 1. melléklete szerinti nem veszélyes kommunális hulladékokat,

– az elektromos és elektronikus hulladékok kezelését szabályozó előírás szerinti magánháztartásokban keletkezett apró elektromos és elektronikus hulladékokat (e-hulladék).

A mobil gyűjtőegységbe a kommunális hulladék valamennyi elsődleges termelője kihelyezheti a hulladékát.

Az 500 vagy több lakosú településeken a közszolgáltató köteles biztosítani a jelen cikk első bekezdésében szereplő hulladékok legalább évente egyszeri átvételét.

A mobil gyűjtőegység segítségével történő hulladékátvételnek az egyes településeken legalább 60 percig kell tartania. Az átvevőhelyek számát úgy kell meghatározni, hogy a község területén e hulladékok valamennyi elsődleges termelőjének lehetősége legyen átadni a hulladékát.

41. cikk

A mobil gyűjtőegységet a Kommunálishulladék-gyűjtés kötelező községi gazdasági közszolgáltatásról szóló rendelet és a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírások feltételeinek megfelelően kell felszerelni, felkészíteni és karbantartani.

42. cikk

A veszélyes frakciók mobil gyűjtőegységgel történő begyűjtésének a helyszínét a közszolgáltató határozza meg.

A veszélyes frakciók mobil gyűjtőegységgel történő átvételét a közszolgáltatás igénybevevői számára megközelíthető és látható helyszíneken kell biztosítani.

Nagydarabos hulladékok átvétele

43. cikk

A háztartási nagydarabos hulladékok begyűjtése telefonhívásra történik, ami azt jelenti, hogy minden háztartás évente egyszer megrendelheti legfeljebb 2 m³ hulladék elszállítását.

A közszolgáltató a szállítást a nagydarabos hulladék elszállítására vonatkozó megrendelést követő 14 naptári napos határidőn belül köteles teljesíti.

A közszolgáltató a szállítás időpontjáról legkésőbb 3 nappal a szállítás előtt köteles tájékoztatni a megrendelőt.

7. Illegális hulladéklerakók

44. cikk

A megfelelő engedély nélkül létesített hulladéklerakó helyeket (a továbbiakban: illegális hulladéklerakók) az illetékes felügyelet határozata vagy az illetékes szerv utasítása szerint kell szanálni.

Mindenki, aki a szolgáltatónak átadandó vagy egyéb hulladékait nem az erre a célra kijelölt hulladéklerakókon, illetve helyeken rakja le, köteles fedezni a szanálás költségeit. Ha a hulladéktermelő személyét nem lehet megállapítani, a kommunális hulladékok eltávolítását az illetékes felügyeleti szerv a terület tulajdonosának vagy használójának a költségére végezteti el.

V. A KÖZSZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE VEVŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

45. cikk

A közszolgáltatás igénybevétele a község területén található minden állandóan vagy ideiglenesen lakott vagy nem lakott vagy hulladék keletkezésével járó tevékenységre használt épület tulajdonosa, használója vagy kezelője számára kötelező.

A jogi személyek, egyéni vállalkozók vagy önálló tevékenységet folytató személyek elsődleges hulladéktermelőként saját kommunális hulladékukat a rendelet vagy a külön előírás értelmében elkülönítve kötelesek gyűjteni és kihelyezni a közszolgáltatónak.

46. cikk

A hulladéktermelőknek úgy kell eljárniuk, hogy megakadályozzák a hulladékok keletkezését, és azok természetkárosító hatását.

A hulladéktermelőknek az érvényes előírásokkal összhangban a megtermelt hulladék anyagáramból minél több elkülönített, veszélyes és egyéb kommunálishulladék-frakciót kell szelektálniuk, és különválasztva kihelyezniük a szolgáltató számára, hogy minél kevesebb vegyes kommunális hulladékuk maradjon.

47. cikk

A termelők kötelesek:

a) hulladékaik kezelésekor betartani a Szlovén Köztársaság és a község hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírásait, valamint a szolgáltató utasításait,

b) a megtermelt hulladékokat keletkezésük helyén gyűjteni és szelektálni, valamint a jelen határozatban és az egyes hulladékfajták éves átvételi programjában meghatározott hulladékgyűjtő edénybe elhelyezni,

c) a hulladékokat az átvevőhelyen a hulladékgyűjtő edényekbe vagy ezeken kívül, ha ez engedélyezett, vagy a szolgáltató e célt szolgáló hulladékgyűjtő típuszsákjaiban az éves programnak megfelelően kihelyezni a szolgáltató részére,

d) a hulladékokat az átvevőhelyen az éves hulladékszállítási naptárban az egyes hulladékfajták átvételére kijelölt napokon kihelyezni a szolgáltató részére,

e) a szelektíven gyűjtött frakciókat és csomagolási hulladékot a szelektív gyűjtőegységekben és a hulladékgyűjtő központ nyitvatartási idején belül a hulladékgyűjtő központban kihelyezni,

f) a veszélyes frakciókat az időszakos átvételükre szolgáló mobil veszélyeshulladékgyűjtő-egységekbe kihelyezni,

g) a szolgáltató számára való kihelyezésükig a gyűjtőhelyen biztonságos és az emberekre, valamint a környezetre ártalmatlan módon tárolni a hulladékokat,

h) a hulladékgyűjtő edények nem rendeltetésszerű használata vagy szándékos megrongálása esetén saját költségén kicserélni a hulladékgyűjtő edényeket,

i) az adataikban beállt változásokról időben értesíteni a szolgáltatót,

j) rendszeresen befizetni a közszolgáltatás díját,

k) jelen rendelet mindenkori megsértéséről értesíteni a felügyeleti szervet és a szolgáltatót.

48. cikk

A hulladéktermelőknek tilos:

a) a hulladékokat gyűjtésük során úgy keverni, hogy később már ne lehessen azokat hasznosítás vagy feldolgozás céljából szétválogatni,

b) a veszélyes frakciókat egyéb hulladékfajtákkal vagy egymással keverni,

c) különválasztott frakciókat veszélyes anyagokkal szennyezett vagy veszélyes frakciókkal kevert állapotban kihelyezni,

d) a hulladékokat nem a gyűjtésükre és kihelyezésükre szolgáló edényekben vagy zsákokban kihelyezni,

e) hulladékgyűjtő edényekre firkálni vagy hirdetést ragasztani, vagy az edényeket szándékosan megrongálni.

49. cikk

Hulladékgyűjtő edénybe tilos a következőket helyezni vagy önteni:

– veszélyes frakciókat,

– vágóhídi hulladékokat,

– építési hulladékot és köveket,

– orvosi vagy állatorvosi tevékenységből származó kórházi hulladékot,

– forró csikkeket vagy hamut,

– nagydarabos hulladékot és

– folyékony hulladékot, iszapot és üledéket, tekintet nélkül ezek fajtájára.

50. cikk

A hulladéktermelők kötelesek gondoskodni arról, hogy:

– a hulladékuk az átvétel napján már a munkaidő kezdete előtt (legkésőbb reggel 6 óráig) az átvevőhelyen legyen,

– a kiürített hulladékgyűjtő edényeiket még aznap visszahelyezzék a gyűjtőhelyre,

– a hulladékgyűjtő edényeik fedele gyűjtőhelyen és az átvevőhelyen egyaránt teljesen le legyen zárva,

– a hulladékgyűjtő edénybe gyűjtendő hulladékaik ne legyenek az edény mellé helyezve,

– a szolgáltató a téli időszakban is el tudjon jutni az átvevőhelyre.

51. cikk

Szigorúan tilos mellőzni a közszolgáltatást, például felhalmozni, elégetni vagy nem az ezen hulladékok eltávolítására szolgáló helyen vagy területen lerakni a hulladékot.

Az a hulladéktermelő, aki felhalmozza, elégeti vagy elégetni szándékozik, vagy nem az adott hulladék számára kijelölt lerakóba helyezi a hulladékot, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások szerinti köteles saját költségére gondoskodni a hulladék hasznosításáról vagy eltávolításáról.

Ha az előző bekezdés szerinti hulladéktermelő nem gondoskodik a hulladék feldolgozásáról vagy eltávolításáról, ezt a termelő költségére a község felügyeleti szolgálatának határozata alapján a szolgáltató végzi el.

Ha a jelen cikk második bekezdése szerinti hulladéktermelő nem azonosítható, a hulladék feldolgozását vagy eltávolítását a szolgáltató azon telek tulajdonosának a költségére végzi el, amelyről a hulladékot a község felügyeleti szolgálatának a határozata alapján eltávolították.

52. cikk

A kulturális, sport- és egyéb nyilvános rendezvények szervezői a Nyilvános gyülekezésről szóló törvény rendelkezései szerint a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján a rendezvény idejére kötelesek pénzbeli ellenszolgáltatás fejében gondoskodni a rendezvényhelyszín várható hulladékok gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényekkel történő ellátásáról.

A szervezők legkésőbb a rendezvény befejezését követő nap délelőtt 10 óráig kötelesek a rendezvényhelyszínt saját költségükre kitakarítani, és gondoskodni arról, hogy a jelen cikk előző bekezdésében meghatározott szolgáltató az összegyűjtött hulladékot pénzbeli ellenszolgáltatás fejében átvegye.

VI. A KÖZSZOLGÁLTATÁS FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI, ÁRKÉPZÉSE ÉS ELSZÁMOLÁSA

53. cikk

A közszolgáltató a közszolgáltatás ellátásához szükséges eszközöket a következő forrásokból biztosítja:

– a közszolgáltatás igénybevevői által befizetett díjakból,

– a község költségvetésében a jelen rendelet és az egyéb előírások teljesítése érdekében elkülönített keretből,

– dotációkból, adományokból és támogatásokból,

– az EU strukturális és más alapjainak eszközeiből,

– egyéb forrásokból.

54. cikk

A közszolgáltatás díját a Szlovén Köztársaság közszolgáltatásait szabályozó előírásoknak megfelelően kell megszabni.

A közszolgáltatás díjai azok a díjak (díjszabási tételek), amelyek alapján a közszolgáltató elszámolja a szolgáltatásait az igénybevevők felé.

55. cikk

A szolgáltató az előző cikk előírásai és a közszolgáltatás költségkalkulációja alapján díjszabási javaslatot készít, amelyet a helyi önkormányzat illetékes szerve hagy jóvá.

56. cikk

A közszolgáltatás díjszabásának alapját az igénybevevő által a szolgáltatónak kihelyezett hulladék mennyisége képezi, amelyet a gyűjtőedény űrtartalma és a szállítások száma határoz meg.

57. cikk

A szolgáltatás elszámolása a közszolgáltatás igénybevételének kezdetét követő hónap első napjától vonatkozik az igénybevevőkre.

A fizetési határidő a teljesített szolgáltatástól számított legfeljebb 30 nap.

58. cikk

A hulladéktermelők kötelesek pontosan megadni a szolgáltatónak a közszolgáltatás elszámolásához szükséges adataikat (cím, az edényeik darabszáma és mérete), és időben értesíteni a szolgáltatót az ezen adatokban beállt bárminemű változásokról.

Ha a hulladéktermelő nem tájékoztatja a szolgáltatót adatai megváltozásáról a változást követő 30 napon belül, a szolgáltató az adatokat a rendelkezésére álló és a község illetékes felügyeleti szerve által jóváhagyott hivatalos nyilvántartás alapján módosítja.

VII. A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES OBJEKTUMOK ÉS ESZKÖZÖK FAJTÁJA

59. cikk

A közszolgáltatás ellátásához a község a következő objektumokat és eszközöket biztosítja:

– a hulladékgyűjtő központ helyét és berendezését,

– a szelektív gyűjtőegységek helyét.

60. cikk

A közszolgáltatónak a következőket kell biztosítania:

– a hulladékok átvételéhez és elszállításához szükséges járműveket, a hozzájuk tartozó berendezésekkel és felszerelésekkel együtt,

– a veszélyes frakciók átvételére és elszállítására szolgáló járművet (mobil gyűjtőegységet),

– a hulladékok keletkezési helyükön való szelektív gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényeket az átvevőhelyeken,

– a hulladékok keletkezési helyükön való szelektív gyűjtéséhez szükséges összes berendezést és eszközt.

VIII. A KÖZSZOLGÁLTATÁS FELÜGYELETE

61. cikk

Jelen rendelet végrehajtását a község illetékes felügyeleti szervei felügyelik.

IX. BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK

62. cikk

A közszolgáltató 1 400,00 EUR szabálysértési bírsággal sújtható, ha:

– nem biztosítja a közszolgáltatást a község teljes területén, a közszolgáltatást szabályozó előírások, a koncessziós szerződés, a programok és a község utasításai szerint oly módon, hogy a közszolgáltatások minden hulladéktermelő számára elérhetők legyenek (7. cikk)

– a közszolgáltatás keretében nyújtott egyes szolgáltatásokat a község beleegyezése nélkül alvállalkozóval végezteti el (8. cikk),

– nem biztosítja a kommunális hulladék elkülönített frakcióinak a gyűjtését és átvételét (12. cikk),

– nem olyan céljárművekkel és -berendezésekkel veszi át és szállítja el a hulladékokat, amelyek porzás, túlzott zaj és a hulladékok szétszóródása, illetve kiömlése nélkül teszik lehetővé a hulladékgyűjtő edények ürítését, valamint a hulladékok felrakodását, elszállítását és kirakodását (28. cikk),

– nem vezet nyilvántartást a közszolgáltatást igénybe vevők adatairól (29. cikk),

– a nyilvántartásban szereplő adatok mindenkori módosításakor legkésőbb a módosítások nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül nem igazolja vissza az igénybevevő felé ezen módosítások bejegyzését, és nem hozza összhangba a hulladékok átvételét, valamint a szolgáltatás elszámolását (30. cikk),

– az átvevőhelyeken nem az egyes hulladékfajták éves naptárában meghatározott napokon veszi át a hulladékot (33. cikk),

– nem biztosítja a veszélyes frakciók mobil gyűjtőegységgel történő átvételét (40. cikk)

– nem számolja el a közszolgáltatás díját a közszolgáltatás igénybevételének kezdetét követő hónap első napjától (57. cikk),

– nem készíti el a kommunálishulladék-gazdálkodás Dobronak község területére vonatkozó éves programját (11. cikk)

– nem a közzétett éves program szerint látja el a hulladék gyűjtését és elszállítását (27. cikk).

400,00 EUR szabálysértési bírsággal sújtható a szolgáltató felelős dolgozója, ha a szolgáltató a jelen cikk előző bekezdésének rendelkezéseivel ellentétesen jár el.

63. cikk

500,00 EUR szabálysértési bírsággal sújtható az elsődleges termelő (természetes személy), ha:

– a hulladék gyűjtése és a szolgáltató számára való kihelyezése során nem a jelen határozatban és az éves programban foglaltaknak, valamint a községtől és a szolgáltatótól kapott utasításoknak megfelelően jár el (15. cikk)

– a hulladékokat nem a jelen a határozatban és az éves programban az egyes hulladékfajtákra meghatározott hulladékgyűjtő edényekben gyűjti (16. cikk),

– nem az átvevőhelyekre, a szelektíven gyűjtött frakciók gyűjtőegységeibe, a hulladékgyűjtő központba és a veszélyes frakciók mobil gyűjtőegységeibe helyezi ki a hulladékait (16. cikkely),

– nem gondoskodik arról, hogy hulladékgyűjtő edényei vagy az edényen kívül elhelyezett begyűjtendő hulladékai csak a hulladékszállítási naptárban vagy a község, illetve a szolgáltató egyéb hirdetményében feltüntetett időpontban legyenek az átvevőhelyen (21. cikk)

– nem gondoskodik a hulladékgyűjtő és a közös hulladékgyűjtő és -átvevőhelyek rendjéről és tisztaságáról (23. cikk),

– időszakosan több hulladékot termel, és a hulladékgyűjtő edényének kapacitását meghaladó hulladékot nem helyezi másik hulladékgyűjtő edénybe, vagy helyezi ki a hulladékgyűjtő központban, ha a központ lehetővé teszi ezen hulladék átvételét (25. cikk),

– mellőzi a közszolgáltatás igénybevételét (45. cikk),

– a nála keletkezett hulladék anyagáramból nem választja és helyezi ki külön a szolgáltató számára a szelektíven gyűjtendő, veszélyes és egyéb kommunálishulladék-frakciókat, hogy minél kevesebb vegyes kommunális hulladéka maradjon (46. cikk),

– a keletkezett hulladékokat nem gyűjti és nem szelektálja a keletkezési helyükön, és nem az egyes hulladékfajták átvételére szolgáló, a jelen rendelettel és az éves programmal összhangban lévő hulladékgyűjtő edényekbe helyezi el (47. cikk),

–a különválasztott frakciókat és a csomagolási hulladékokat nem a szelektív gyűjtőegységekbe és a hulladékgyűjtő központba helyezi ki, annak nyitvatartási idejében (47. cikk),

– a veszélyes frakciókat nem az időszakos átvételükre szolgáló mobil gyűjtőegységekbe vagy a veszélyes hulladékok gyűjtőegységeibe helyezi ki, utóbbiak nyitvatartási idején belül (47. cikk),

– a szolgáltató számára való kihelyezésükig a gyűjtőhelyen nem biztonságos és az emberekre, valamint a környezetre ártalmatlan módon tárolja a hulladékait (47. cikk),

– a hulladékgyűjtő edénye nem rendeltetésszerű használata vagy szándékos megrongálása esetén nem cseréli ki azt (47. cikk),

– az egyéb változásokról nem értesíti időben a szolgáltatót (47. cikk),

– gyűjtésük során a hulladékokat úgy keveri, hogy később már nem lehet őket hasznosítás vagy feldolgozás céljából szétválogatni (48. cikk),

– a veszélyes frakciókat egyéb hulladékfajtákkal vagy egymással keveri (48. cikk),

– a szelektált frakciókat veszélyes anyagokkal szennyezett vagy veszélyes frakciókkal kevert állapotban helyezi ki (48. cikk),

– a hulladékokat nem a gyűjtésükre és kihelyezésükre szolgáló edényekben helyezi ki (48. cikk),

– firkál vagy hirdetést ragaszt a hulladékgyűjtő edényekre, vagy szándékosan megrongálja azokat (48. cikk),

– a hulladékgyűjtő edénybe veszélyes frakciót, vágóhídi hulladékot, építési hulladékot és köveket, orvosi vagy állatorvosi tevékenység során keletkezett gyógyászati hulladékot, forró csikkeket vagy hamut, nagydarabos vagy folyékony hulladékot, iszapot, üledéket (tekintet nélkül ezek fajtájára) helyez vagy önt (49. cikk),

– nem gondoskodik arról, hogy hulladéka az átvétel napján a munkaidő kezdete előtt (legkésőbb reggel 6 óráig) az átvevőhelyen legyen (50. cikk),

– nem gondoskodik arról, hogy hulladékgyűjtő edénye fedele a gyűjtőhelyen és az átvevőhelyen egyaránt teljesen le legyen zárva (50. cikk),

– a hulladékgyűjtő edénybe helyezendő hulladékot az edény mellé helyezi (50. cikk),

–a téli időszakban nem gondoskodik arról, hogy a szolgáltató el tudjon jutni az átvevőhelyre (50. cikk),

– mellőzi a közszolgáltatás igénybevételét, felhalmozza, elégeti a hulladékokat vagy nem az ezen hulladékok eltávolítására szolgáló objektumokban vagy helyen rakja le őket (51. cikk),

– nem pontos adatokkal szolgál a szolgáltatónak a közszolgáltatás elszámolásához, és nem értesíti a szolgáltatót az ezen adatokban beállt változásokról (58. cikk).

64. cikk

1.500,00 EUR bírsággal sújtható a jelen rendelet 63. cikkében feltüntetett szabálysértésekért a hulladéktermelő jogi személy.

800,00 EUR szabálysértési bírsággal sújtható a hulladéktermelő jogi személy felelős dolgozója, ha a hulladéktermelő a jelen cikk előző bekezdésének rendelkezéseivel ellentétesen jár el.

1.000,00 EUR bírsággal sújtható a jelen rendelet 63. cikkében feltüntetett szabálysértésekért az egyéni vállalkozó vagy a jövedelemszerző tevékenységet folytató személy.

65. cikk

800,00 EUR szabálysértési bírsággal sújtható a kulturális-, sport- és egyéb nyilvános rendezvény szervezője, ha:

– a rendezvény időtartamára pénzbeli ellenszolgáltatás fejében nem gondoskodik a rendezvényhelyszínnek a várható hulladékok gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényekkel történő ellátásáról (52. cikk),

– a rendezvény befejezését követő nap délelőtt 10 óráig saját költségére nem takarítja ki a helyszínt, és nem gondoskodik arról, hogy a jelen cikk előző bekezdése szerinti szolgáltató pénzbeli ellenszolgáltatás fejében átvegye az összegyűjtött hulladékot (52. cikk).

500,00 EUR szabálysértési bírsággal sújtható a kulturális-, sport- és egyéb nyilvános rendezvények szervezőjének felelős dolgozója, ha a szervező a jelen cikkely előző bekezdésének rendelkezéseivel ellentétesen jár el.

X. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

66. cikk

A kommunálishulladék-gazdálkodás Dobronak község területére vonatkozó első éves programját a közszolgáltató a jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően a koncesszió odaítélését követő évben készíti el, és továbbítja azt a község felé.

67. cikk

Jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Dobronak község területén keletkező hulladék összegyűjtésével és elszállításával kapcsolatos közüzemi szolgáltatás elvégzésének módjáról szóló határozat (Dobronak Község Hivatalos közlönye 4/2011. és 1/2018. sz.).

68. cikk

Jelen rendelet a Dobronak Község Hivatalos közlönyében való közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

Szám: 030-0002/2019-108/2022

Dátum: 2022. 1. 26.

  Župan - Polgármester

  Marjan Kardinar, okleveles agrármérnök