Inštitut za lokalno samoupravo, javne službe in javno-zasebno partnerstvo Maribor | Smetanova ulica 30 | 2000 Maribor | T: 02 250 04 58 | F: 02 250 04 59 | E: info@lex-localis.info | W: www.lex-localis.info
Kontakt
Inštitut za lokalno samoupravo in javna naročila Maribor
Grajska ulica 7
2000 Maribor
T: 02 250 04 58
M: 031 687 788
F: 02 250 04 59
E: info@lex-localis.info
W: www.lex-localis.info
»
Baze podatkov
»
»
»
»
»
»
»
»
»
Iskalnik po KIJZ
Založništvo
»
»
»
»
 
Na podlagi prvega odstavka 82. člena zakona o javnih cestah (Uradni list RS, št. 29/97, 18/02) in 18 člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list RS, št. 34/99, 23/01 in 50/01) je Občinski svet Občine Dobrovnik na 33. seji z dne10.06.2002 sprejel
 
ODLOK O OBČINSKIH CESTAH
 
I. Splošni določbi
1. člen
 
 
(predpisi o graditvi in vzdrževanju občinskih cest)
 
Občinske ceste se gradijo in vzdržujejo na način in pod pogoji, ki jih določajo predpisi, ki urejajo javne ceste, predpisi, ki urejajo varstvo okolja, urejanje prostora in graditev objektov, predpisi, ki urejajo varnost cestnega prometa, in ta odlok.
2. člen
 
 
(namen odloka)
 
Ta odlok določa:
 
 
- občinske ceste na območju Občine Dobrovnik in postopek njihove kategorizacije;
 
 
- upravljanje, graditev, vzdrževanje in varstvo občinskih cest in prometa na njih;
 
 
- način izvajanja vzdrževanja občinskih cest kot obvezne gospodarske javne službe;
 
 
- inšpekcijsko nadzorstvo nad občinskimi cestami in sankcioniranje kršitev tega odloka.
 
 
II. Občinske ceste in njihova kategorizacija
3. člen
 
 
(občinske ceste)
 
Občinske ceste na območju Občine Dobrovnik so vse javne ceste, ki niso kategorizirane kot državne ceste.
 
4. člen
 
 
(kategorije občinskih cest)
 
Občinske ceste se kategorizirajo na lokalne ceste, javne poti ( ki se delijo na vaške ceste, poljske poti)in javne poti za kolesarje.
 
5. člen
 
 
(postopek kategorizacije občinskih cest)
 
(1) Občinske ceste določi in kategorizira Občinski svet občine Dobrovnik na predlog župana.
 
 
(2) Predlog kategorizacije občinskih cest mora biti predhodno strokovno usklajen z Direkcijo Republike Slovenije za ceste po postopku, določenim v predpisu o merilih za kategorizacijo javnih cest.
 
6. člen
 
 
(spremembe kategorizacije občinskih cest)
 
(1) Spremembe kategorizacije občinskih cest in nadomeščenih delov občinskih cest, ki se ohranjajo kot prometne površine, se določijo po postopku iz prejšnje člena tega odloka.
 
 
(2) Spremembe kategorizacije občinskih cest lahko predlagajo četrtne skupnosti, krajevne skupnosti, in zainteresirane pravne osebe (podjetja in druge organizacije). Predlogi morajo biti utemeljeni v skladu z merili za kategorizacijo javnih cest.
 
 
(3) O predlogu za prenos občinske ceste med državne ceste odloči Občinski svet Občine Dobrovnik na predlog župana.
 
 
(4) Občinska cesta, določena s sklepom Vlade Republike Slovenije o prenosu državne ceste med občinske ceste, ima kategorijo, določeno v tem sklepu.
 
 
(5) Spremembe kategorizacije občinskih cest se opravijo enkrat letno in se upoštevajo v planu razvoja in vzdrževanja občinskih cest za naslednje leto.
 
7. člen
 
 
(novogradnje in rekonstrukcije občinskih cest)
 
Novozgrajeni ali rekonstruirani del občinske ceste, s katerim se nadomesti del te ceste, je iste kategorije kot rekonstruirana cesta.
8. člen
 
 
(opustitev občinske ceste)
 
(1) Občinska cesta ali njen del se lahko opusti, če se zgradi nova cesta ali del ceste, ki nadomesti prejšnjo.
 
 
(2) Opuščena občinska cesta ali njen del se uporabi za parkirišča, počivališča in druge potrebe udeležencev v prometu ali pa se agrotehnično obdela skladno s svojim okoljem.
 
 
(3) Ne glede na določbo prejšnjega odstavka se lahko občinska cesta ali njen del, ki se opusti kot javna cesta, proti plačilu primerne odškodnine prenese med nekategorizirane ceste, če je tak prenos usklajen z bodočim upravljavcem te ceste.
 
 
(4) O opustitvi in ureditvi opuščene občinske ceste ali njenega dela ter o njenem prenosu med nekategorizirane ceste odloči Občinski svet občine Dobrovnik na predlog župana.
 
9. člen
 
 
(prenos nekategoriziranih cest med občinske ceste)
 
(1) Za nekategorizirano cesto, po kateri je dovoljen javni promet, lahko lastnik ali od njega pooblaščeni upravljavec te ceste predlaga občini njen prenos med občinske ceste.
 
 
(2) Nekategorizirana cesta se lahko prenese med občinske ceste, če je bila v uporabi za javni promet najmanj zadnjih pet let, če se njen prenos opravi brezplačno (če se za njen prenos dogovori primerna odškodnina) in če je vpisana v zemljiško knjigo.
 
 
(3) Določba prejšnjega odstavka ne velja za prenos gozdnih cest med občinske ceste, ki ga določajo predpisi o gozdovih.
 
 
(4) O prenosu nekategoriziranih cest med občinske ceste odloči Občinski svet občine Dobrovnik na predlog župana, njena kategorizacija pa se opravi po postopku iz 5. člena tega odloka.
 
10. člen
 
 
(planinske, turistične in druge poti)
 
(1) Turistične poti, poti v parkovnih gozdovih in druge poti, ki niso zgrajene v skladu s predpisi o javnih cestah in ki so namenjene dostopu do naravnih, kulturnih in drugih spomenikov ali znamenitosti, niso javne poti po tem odloku.
 
 
(2) Če je pot iz prejšnjega odstavka namenjena dostopu do naravnih, kulturnih in drugih spomenikov ali znamenitosti, za ogled katerih je določeno plačilo, mora njihov upravljavec zgraditi in vzdrževati pot tako, da je njena uporaba varna za uporabnike, katerim je namenjena.
 
 
(3) Sredstva za graditev in vzdrževanje poti iz prejšnjega odstavka tega člena se zagotavljajo iz vplačil za ogled naravnih, kulturnih in drugih spomenikov ali znamenitosti in iz dotacij občine njihovim upravljavcem.
 
 
III. Upravljanje občinskih cest
11. člen
 
 
(upravljavec občinskih cest)
 
Z občinskimi cestami, ki so javno dobro v lasti občine, upravlja Občina Dobrovnik.
 
12. člen
 
 
( plani razvoja in vzdrževanja občinskih cest)
 
(1) Plan razvoja in vzdrževanja občinskih cest, s katerim se najmanj za obdobje štirih let določijo prednostne naloge razvoja in vzdrževanja občinskih cest, viri sredstev za njihovo uresničevanje ter letna dinamika njihovega uresničevanja, sprejme Občinski svet Občine Dobrovnik na predlog župana.
 
 
(2) Letni plan razvoja in vzdrževanja občinskih cest, s katerim se določi uresničevanje plana iz prejšnjega odstavka v posameznem koledarskem letu, se usklajuje in sprejema po postopku, določenim za občinski proračun, in je njegov sestavni del.
 
 
(3) V letnem planu razvoja in vzdrževanja občinskih cest se del sredstev rezervira za financiranje izvedbe ukrepov na občinskih cestah, ki jih je potrebno opraviti zaradi naravnih in drugih nesreč ali izrednih dogodkov na občinskih cestah (odpravljanje posledic elementarnih in drugih nezgod, zmrzlinskih poškodb po hitrih odjugah, odstranjevanje nepredvidenih ovir na občinskih cestah ipd.), in izvedbe tistih ukrepov, ki jih je odredil občinski inšpektor za ceste, niso pa sestavni del rednega vzdrževanja in obnavljanja občinskih cest po tem planu.
 
13. člen
 
 
(opravljanje strokovnih nalog za občinske ceste)
Strokovnotehnične, razvojne, organizacijske in upravne naloge za graditev, vzdrževanje in varstvo občinskih cest opravlja pristojen občinski upravni organ za ceste. Te obsegajo zlasti:
 
- izdelavo strokovnih podlag za načrtovanje razvoja in vzdrževanja občinskih cest in izdelavo osnutkov teh planov;
 
 
- naloge v zvezi z rednim vzdrževanjem občinskih cest;
 
 
- naloge nadzora nad stanjem občinskih cest;
 
 
- izvajanje postopkov za oddajanje vzdrževalnih del na občinskih cestah, za katere je predpisana izbira izvajalca na podlagi javnega razpisa;
 
 
- izvajanje postopkov za izbiro izvajalca rednega vzdrževanja občinskih cest;
 
 
- naloge v zvezi z investicijami v občinske ceste;
 
 
- vodenje predpisanih evidenc o občinskih cestah in zagotavljanje podatkov za potrebe izračuna zagotovljene porabe občine in vodenja združene evidence o javnih cestah;
 
 
- organiziranje štetja prometa na občinskih cestah in obdelave zbranih podatkov;
 
 
- spremljanje prometnih tokov na občinskih cestah in priprava predlogov sprememb njihove prometne ureditve in prometne ureditve na državnih cestah, ki potekajo skozi Občino Dobrovnik;
 
 
- naloge obveščanja javnosti o stanju občinskih cest in prometa na njih;
 
 
- naloge v zvezi z razpisom koncesij za gradnjo, vodenje in izkoriščanje občinskih cest in objektov na njih ter v zvezi z izbiro najugodnejšega ponudnika;
 
 
- izdajanje dovoljenj in soglasij, določenih z ukrepi za varstvo občinskih cest in za zavarovanje prometa na njih;
 
 
- priprava programov in organizacija izdelave raziskovalnih in razvojnih nalog za občinske ceste ter sodelovanje z Direkcijo Republike Slovenije za ceste in drugimi občinami pri pripravi in uresničevanju teh programov;
 
 
- izvajanje drugih nalog, določenih s tem odlokom in drugimi predpisi.
 
14. člen
 
 
(financiranje občinskih cest)
 
(1) Sredstva za graditev in vzdrževanje občinskih cest se zagotavljajo v občinskem proračunu.
 
 
(2) Občinski svet občine Dobrovnik lahko predlaga Vladi Republike Slovenije, da predpiše posebno povračilo za uporabo občinske ceste in objektov na njej, ki poteka po območju s statusom zavarovanega naravnega bogastva, in določi prometno ureditev in nivo njenega vzdrževanja. Če je za vzdrževanje te ceste dana koncesija, se z zbranimi sredstvi povračila krijejo stroški njenega vzdrževanja.
 
IV. Graditev občinskih cest
 
 
15. člen
 
 
(varstvo okolja vzdolž občinske ceste)
(1) Občinske ceste morajo biti projektirane in grajene v skladu s predpisi o varstvu okolja in tako, da bodo škodljivi vplivi na okolje zaradi pričakovanega prometa na njih čim manjši.
 
 
(2) Če je izvedba gradbenih ukrepov, ki so potrebni zaradi predpisanega varovanja okolja, cenejša na zemljišču ali objektu soseda kot izvedba istih na zemljišču občinske ceste, se lahko na podlagi pravnega posla, sklenjenega med sosedom in investitorjem občinske ceste, ustanovi stvarna služnost za takšno izvedbo.
 
16. člen
 
 
(projektiranje občinskih cest)
 
(1) Elementi za projektiranje občinske ceste se določijo v skladu s predpisom o projektiranju javnih cest in njihovih elementov s stališča zagotavljanja prometne varnosti in ekonomičnosti njihove graditve in vzdrževanja.
 
 
(2) V projektni dokumentaciji za gradnjo ali rekonstrukcijo občinske ceste se določijo tudi prometna ureditev občinske ceste in ureditev navezav na obstoječe ceste ter pristopov do objektov in zemljišč ob cesti ter predvidijo površine zunaj vozišča ceste za parkirišča, avtobusna postajališča in druge prometne površine, površine za opravljanje spremljajočih dejavnosti, za gradnjo objektov za vzdrževanje cest in za nadzor cestnega prometa.
 
17. člen
(pridobitev zemljišč za gradnjo občinske ceste)
Zaradi pridobitve potrebnih zemljišč za gradnjo ali rekonstrukcijo občinske ceste se lahko v skladu z zakonom na zahtevo investitorja lastninska pravica na zemljišču in drugi nepremičnini odvzame ali omeji, če ne pride do sklenitve pogodbe med investitorjem in lastnikom te nepremičnine.
18. člen
 
 
(vračilo razlaščenih zemljišč)
 
(1) Če se razlaščena zemljišča in druge nepremičnine iz prejšnjega člena v štirih letih ne pričnejo uporabljati za namene razlastitve, lahko razlaščenec zahteva vrnitev razlaščenih zemljišč in drugih nepremičnin ali pravic v skladu z zakonom.
 
 
(2) Če je bila med investitorjem in lastnikom zemljišča ali druge nepremičnine sklenjena pogodba namesto razlastitve, lahko prejšnji lastnik v primeru iz prejšnjega odstavka zahteva od investitorja sklenitev pogodbe o odkupu tega zemljišča in drugih nepremičnin. Pri sklenitvi pogodbe o odkupu se za določitev višine kupnine smiselno uporabljajo podlage, ki so bile uporabljene pri sklenitvi pogodbe.
 
19. člen
 
 
(gradnja avtobusnih postajališč)
 
(1) Avtobusna postajališča na lokalni cesti morajo biti zunaj vozišča.
 
 
(2) Ne glede na določbo prejšnjega odstavka lahko pristojen občinski upravni organ za ceste na predlog javnega prevoznika in v soglasju z občinskim komunalnim inšpektorjem ter policijo po presoji okoliščin, pomembnih za varnost prometa, izjemoma izda dovoljenje za ureditev avtobusnega postajališča na vozišču glavne ceste. Če ugotovi, da za tako postajališče ni več potrebe ali da je postalo prometno nevarno, prekliče dovoljenje.
 
 
(3) Pri predvideni gradnji ali rekonstrukciji občinske ceste določi gradnjo potrebnih avtobusnih postajališč pristojen občinski upravni organ za ceste ob upoštevanju predlogov javnih prevoznikov.
 
 
(4) Za gradnjo avtobusnih postajališč zunaj vozišča glavne ceste, ki niso v občinskem prostorskem planu ali planu razvoja in vzdrževanja občinskih cest, mora predlagatelj pridobiti soglasje pristojnega občinskega upravnega organa za ceste. Stroške gradnje avtobusnega postajališča krije njen predlagatelj. Tako zgrajeno avtobusno postajališče postane del občinske ceste.
 
20. člen
 
 
(razmejitev obveznosti med upravljavcem občinskih cest in upravljavci vodotokov)
 
(1) Stroške gradnje ali rekonstrukcije objektov in naprav, ki posegajo v vodni prostor in so potrebni zaradi izgradnje občinske ceste, kadar prečka vodotok ali poteka ob njem, krije investitor ceste.
 
 
(2) Vzdrževanje neposrednega zavarovanja podpornega zidu in premostitvenega objekta (brežine pod objektom in pragu pri objektu za zavarovanje temelja objekta) je sestavni del vzdrževanja občinske ceste.
 
 
(3) Vzdrževanje objektov in naprav, ki služijo vodotoku, ter obrežnih zavarovanj in zavarovanj struge vodotoka so sestavni del vzdrževanja vodotoka.
 
21. člen
 
 
(obveznost investitorja zaradi prestavitve občinske ceste)
 
(1) Če je treba obstoječo občinsko cesto prestaviti zaradi graditve drugega objekta ali naprave, mora biti prestavljeni del ceste zgrajen z elementi, ki ustrezajo namenu ceste in drugim zahtevam predpisov o cestah. Stroške prestavitve občinske ceste krije investitor objekta ali naprave.
 
 
(2) Investitor iz prejšnjega odstavka lahko zahteva povrnitev stroškov prestavitve občinske ceste v obsegu, ki so nastali zaradi zahteve pristojnega občinskega upravnega organa za ceste za boljše elemente nadomeščenega dela občinske ceste od elementov, določenih po prejšnjem odstavku.
 
22. člen
 
 
(obveznost usklajenega projektiranja)
 
(1) Če se hkrati z gradnjo ali rekonstrukcijo občinske ceste predvideva tudi graditev komunalnih in drugih objektov, naprav in napeljav, ki ne služijo cesti ali njeni uporabi, mora tehnična dokumentacija obsegati vsa dela, ki jih je treba opraviti na območju ceste.
 
 
(2) Za usklajevanje projektiranja, gradnje ali rekonstrukcije objektov, naprav in napeljav iz prejšnjega odstavka je odgovoren pristojen občinski upravni organ za ceste.
 
 
(3) Stroške projektiranja, gradnje ali rekonstrukcije objektov, naprav in napeljav iz prvega odstavka tega člena krije investitor oziroma upravljavec posameznih objektov, naprav in napeljav.
 
23. člen
 
 
(obveznost obveščanja o posegih v občinsko cesto)
 
(1) Pristojen občinski upravni organ za ceste mora o gradnji ali rekonstrukciji občinske ceste obvestiti investitorje oziroma upravljavce drugih objektov in naprav v ali ob cestnem telesu najmanj 60 dni pred pričetkom del, da ti lahko svoja dela uskladijo z gradnjo oziroma rekonstrukcijo ceste.
 
 
(2) Pristojen občinski upravni organ za ceste mora dati investitorju oziroma upravljavcu objektov in naprav iz prejšnjega odstavka na razpolago načrte in podatke, potrebne za uskladitev del.
 
 
(3) Določbe tega člena veljajo smiselno tudi za investitorje oziroma upravljavce objektov in naprav v ali ob cestnem telesu, kadar nameravajo graditi ali rekonstruirati svoje objekte in naprave v občinski cesti.
 
 
V. Vzdrževanje občinskih cest
24. člen
 
 
(odgovornost za stanje občinskih cest)
 
(1) Občinske ceste se morajo redno vzdrževati in obnavljati tako, da ob upoštevanju njihovega pomena za povezovanje prometa v prostoru, gospodarnosti vzdrževanja, predpisov, ki urejajo javne ceste in določbe 30. člena tega odloka omogočajo varno odvijanje prometa.
 
 
(2) Za izvajanje rednega vzdrževanja občinskih cest kot javne službe in izvajanje ukrepov iz tretjega odstavka 30. člena tega odloka je odgovoren izvajalec javne službe.
 
 
(3) Za organiziranje obnavljanja občinskih cest in izvajanje ukrepov iz prvega odstavka 30. člena tega odloka je odgovoren pristojen občinski upravni organ za ceste.
 
25. člen
 
 
(javna služba vzdrževanja občinskih cest)
 
(1) Vzdrževanje občinskih cest je obvezna gospodarska javna služba, ki obsega redno vzdrževanje teh cest in organiziranje njihovega obnavljanja.
 
 
(2) Redno vzdrževanje občinskih cest se zagotavlja z oddajo koncesije pravni ali fizični osebi po predpisih, ki urejajo gospodarske javne službe.
 
 
(3) Izbira koncesionarja se lahko opravi brez javnega razpisa, če tako na predlog župana odloči Občinski svet Občine Dobrovnik.
 
 
(4) Koncesionar mora v primeru stavke svojih delavcev zagotoviti vzdrževanje občinskih cest v obsegu in pod pogoji, določenimi s predpisi o javnih cestah.
 
 
(5) Ne glede na določbo drugega in tretjega odstavka tega člena lahko Občinski svet Občine Dobrovnik na predlog župana odloči, da redno vzdrževanje občinskih cest ali dela teh cest (npr. javnih poti) zagotavljajo na svojem območju krajevne skupnosti. Občinski svet Občine Dobrovnik hkrati določi tudi program rednega vzdrževanja teh cest, potrebna sredstva, ki se zagotovijo iz proračuna občine, in določi odgovorno osebo za izvedbo programa. Za stanje občinskih cest je Občina Dobrovnik subsidiarno odgovorna.
 
 
(6) Obnovitvena dela na občinskih cestah se oddajajo v izvedbo na podlagi javnega razpisa. Obnovitvena dela oddaja pristojen občinski upravni organ za ceste, po postopku in pod pogoji, ki so z zakonom določeni za oddajo javnih naročil.
 
26. člen
 
 
(vzdrževanje križišč in križanj)
 
(1) Za vzdrževanje križišč občinskih cest z nekategoriziranimi cestami, po katerih je dovoljen javni promet, v območju cestnega sveta občinske ceste skrbi pristojen občinski upravni organ za ceste.
 
 
(2) Vzdrževanje križanj občinskih cest z železniško progo urejajo predpisi o varnosti v železniškem prometu.
 
 
 
 
27. člen
 
 
(vzdrževanje cestnih objektov na nekategoriziranih cestah nad občinskimi cestami)
Za vzdrževanje premostitvene in podporne konstrukcije nadvozov in drugih cestnih objektov na nekategoriziranih cestah, po katerih je dovoljen javni promet, nad občinskimi cestami je pristojen občinski upravni organ za ceste.
28. člen
 
 
(vzdrževanje občinske ceste na mejnem prehodu)
 
Občinska cesta na mejnem prehodu se vzdržuje v enakem obsegu in na enakem nivoju kot pred mejnim prehodom. Vzdrževanje drugih prometnih površin na mejnem prehodu zagotavljajo upravljavci teh površin.
29. člen
 
 
(vzdrževanje občinskih cest ob preusmeritvah prometa)
 
(1) Pristojen občinski upravni organ za ceste lahko zaradi zapore občinske ceste začasno preusmeri promet na državno cesto ali nekategorizirano cesto, po kateri je dovoljen javni promet.
 
 
(2) O preusmeritvi prometa z občinske na državno cesto, ki bi bistveno povečala prometno obremenitev te ceste, se mora pristojen občinski upravni organ za ceste predhodno uskladiti z Direkcijo Republike Slovenije za ceste.
 
 
(3) Za preusmeritev prometa z občinske ceste na nekategorizirano cesto, po kateri je dovoljen javni promet, mora pristojen občinski upravni organ za ceste predhodno pridobiti soglasje lastnika te ceste ali od njega pooblaščenega upravljavca ceste. Če je med preusmeritvijo prometa z občinske ceste na nekategorizirano cesto, po kateri je dovoljen javni promet, treba povečati obseg vzdrževanja te ceste ali pa jo je treba pred tem usposobiti za prevzem dodatnega prometa, krije stroške teh ukrepov predlagatelj preusmeritve prometa.
 
 
VI. Varstvo občinskih cest in prometa na njih
l. Varstvo občinskih cest
 
 
30. člen
 
 
(omejitve uporabe občinske ceste)
 
(1) Če je občinska cesta v takem stanju,
 
 
- da promet po njej ni mogoč ali je mogoč samo promet posameznih vrst vozil,
 
 
- da bi promet posameznih vrst vozil škodoval tej cesti
 
 
ali
 
 
- če to terjajo drugi utemeljeni razlogi, ki se nanašajo na zavarovanje ceste in varnost prometa na njej (npr. posebne razmere zaradi snega, poledice, odjuge, močnega vetra, poškodb ceste zaradi naravnih in drugih nesreč in podobno), lahko predstojnik pristojnega občinskega upravnega organa za ceste s sklepom začasno, najdalje za čas enega leta, prepove ali omeji promet vseh ali posameznih vrst vozil na tej cesti ali njenem delu ali zmanjša dovoljeno skupno maso, osno obremenitev ali dimenzije vozil, dokler so razlogi za takšen ukrep.
 
 
(2) Predstojnik pristojnega občinskega upravnega organa za ceste mora o ukrepih, ki jih utemeljujejo razlogi iz prve ali druge alinee prejšnjega odstavka, obvestiti policijo in občinskega komunalnega inšpektorja najmanj petnajst dni ter javnost po sredstvih javnega obveščanja najmanj tri dni pred njihovo označitvijo s prometno signalizacijo na občinski cesti.
(3) Ukrepe, ki jih utemeljujejo razlogi iz tretje alinee prvega odstavka tega člena, lahko izvedeta tudi izvajalec rednega vzdrževanja ceste in vodja intervencije ob naravnih in drugih nesrečah. O teh ukrepih morajo nemudoma obvestiti policijo, občinskega komunalnega inšpektorja in javnost po sredstvih javnega obveščanja. Izvajalec rednega vzdrževanja ceste in vodja intervencije ob naravnih in drugih nesrečah morata o teh ukrepih obvestiti tudi pristojen občinski upravni organ za ceste.
 
 
(4) Prepovedi in omejitve prometa, katerih trajanje je iz razlogov, določenih v prvem odstavku tega člena, daljše od enega leta se določi v skladu z določbo 49. člena tega odloka.
 
 
(5) Določbe tega člena se nanašajo na prometno ureditev, označeno na občinskih cestah ob uveljavitvi tega odloka.
 
31. člen
 
 
(varovalni pas ob občinski cesti)
 
(1) Da se preprečijo škodljivi vplivi posegov v prostor ob občinski cesti na občinsko cesto in promet na njej, je ob teh cestah varovalni pas, v katerem je raba prostora omejena.
 
 
(2) Gradnja in rekonstrukcija gradbenih objektov ter postavljanje kakršnih koli drugih objektov in naprav v varovalnem pasu občinske ceste so dovoljeni le s soglasjem pristojnega občinskega upravnega organa za ceste.
 
 
(3) Pristojen občinski upravni organ za ceste izda soglasje iz prejšnjega odstavka, če s predlaganim posegom v varovalnem pasu niso prizadeti interesi varovanja občinske ceste in prometa na njej, njene širitve zaradi prihodnjega razvoja prometa ter varovanja njenega videza.
 
 
(4) Predlagatelj nameravanega posega v varovalni pas občinske ceste nima pravice zahtevati izvedbe ukrepov za zaščito pred vplivi ceste in prometa na njej, določenih s 15. členom tega odloka.
 
 
(5) Varovalni pas se meri od zunanjega roba cestnega sveta in je na vsako stran občinske ceste širok
 
 
- pri lokalni cesti 5 m
 
 
- pri javni poti 4 m
 
 
- pri javni poti za kolesarje 2 m
 
 
(6) Določbe tega člena se ne uporabljajo za območja, urejena s prostorskimi izvedbenimi akti Občine Dobrovnik.
 
32. člen
 
 
(napeljevanje nadzemnih in podzemnih vodov in naprav)
 
(1) Telefonski, telegrafski in drugi kabelski vodi, nizkonapetostni električni oziroma napajalni vodi, kanalizacija, vodovodi, toplovodi ter druge podobne naprave, katerih investitor ni Občina Dobrovnik, se smejo napeljevati oziroma postavljati v območju občinske ceste in njenega varovalnega pasu le pod pogoji in na način, določen s soglasjem pristojnega občinskega upravnega organa za ceste.
 
 
(2) Pristojen občinski upravni organ za ceste lahko zahteva od upravljavca vodov in naprav, da jih preuredi ali prestavi, kadar je to potrebno zaradi obnavljanja ali rekonstrukcije občinske ceste ali izvedbe ukrepov za zavarovanje te ceste in prometa na njej. Stroške prestavitve ali preureditve vodov in naprav krije njihov upravljavec, razen če to ni v nasprotju s pogoji iz soglasja za njihovo napeljavo oziroma postavitev.
 
 
(3) Pristojen občinski upravni organ za ceste lahko odkloni izdajo soglasja iz prvega odstavka tega člena, če bi vodi in naprave ogrožali občinsko cesto ali promet na njej, bistveno oteževali njeno vzdrževanje ali onemogočali morebitno rekonstrukcijo te ceste.
 
33. člen
 
 
(dela na občinski cesti)
 
(1) Prekopavanje, podkopavanje in druga dela na občinski cesti se lahko opravljajo le z dovoljenjem pristojnega občinskega upravnega organa za ceste.
 
 
(2) V dovoljenju za opravljanje del iz prejšnjega odstavka se določijo način, pogoji in nadzor nad opravljanjem teh del.
 
 
(3) Dovoljenje iz prvega odstavka tega člena ni potrebno, če so s poškodbami naprav in napeljav, vgrajenih v občinsko cesto, neposredno ogroženi varen promet oziroma življenja in zdravje občanov ali bi lahko nastala večja gospodarska škoda. Upravljavec naprav in napeljav mora takoj odstraniti neposredno nevarnost in o tem obvestiti izvajalca rednega vzdrževanja ceste. Upravljavec naprav in napeljav mora čim hitreje odstraniti poškodbe na njih, vzpostaviti cesto v prvotno stanje in o končanih delih obvestiti izvajalca rednega vzdrževanja ceste.
 
 
(4) Če se mora zaradi del iz prejšnjega odstavka občinsko cesto delno ali popolno zapreti za promet ali na njej omejiti promet posameznih vrst vozil, mora upravljavec naprav in napeljav, vgrajenih v občinsko cesto, o omejitvi prometa in o njenem prenehanju takoj obvestiti policijo.
 
34. člen
 
 
(opravljanje del ob občinski cesti)
 
Za podiranje dreves, spravilo lesa, izkope, vrtanja in opravljanje drugih del na zemljiščih ali na objektih vzdolž občinske ceste, ki bi lahko ovirala ali ogrožala promet, poškodovala cesto ali povečala stroške njenega vzdrževanja, je potrebno soglasje pristojnega občinskega upravnega organa za ceste. V soglasju se določijo pogoji za opravljanje teh del.
35. člen
 
 
(izredni prevoz)
 
(1) Vozila ne smejo presegati predpisanih pogojev glede osnih obremenitev, skupne mase ali dimenzij.
 
 
(2) Prevoz z vozili, ki sama ali skupaj z nedeljivim tovorom presegajo s predpisi dovoljene osne obremenitve, skupno maso, širino, dolžino in višino, velja za izredni prevoz. Za izredni prevoz se šteje tudi prevoz, pri katerem je vozilo samo ali skupaj z nedeljivim tovorom v mejah s predpisom dovoljenih mer, mase ali obremenitev, vendar pa presega omejitev katerega koli od teh elementov, ki je odrejena na občinski cesti ali njenem delu s prometnimi znaki.
 
 
(3) Za izredni prevoz je potrebno dovoljenje, s katerim se določijo način in pogoji prevoza ter višina povračila za izredni prevoz. Dovoljenje za izredni prevoz, ki poteka samo po občinskih cestah, izda pristojen občinski upravni organ za ceste v 15 dneh po vložitvi popolne zahteve. O izdanih dovoljenjih obvesti policijo, občinskega komunalnega inšpektorja in izvajalca rednega vzdrževanja občinskih cest.
 
 
(4) Dovoljenje iz prejšnjega odstavka ni potrebno za izredne prevoze, ki se morajo opraviti takoj zaradi vzpostavitve prevoznosti občinskih cest v zimskem času, intervencije ob naravnih in drugih nesrečah ali ob izrednih razmerah in zaradi obrambnih potreb. Izvajalec prevoza mora pred začetkom izrednega prevoza s pristojnim občinskim upravnim organom za ceste uskladiti potek izrednega prevoza in o tem obvestiti policijo.
 
36. člen
 
 
(nadzor izrednih prevozov)
(1) Največje dovoljene osne obremenitve, skupno maso in dimenzije vozil na občinskih cestah nadzorujejo izvajalci rednega vzdrževanja občinskih cest v sodelovanju s policisti.
 
 
(2) Vozilo, ki opravlja izredni prevoz brez dovoljenja iz tretjega odstavka prejšnjega člena, policist izključi iz prometa. Izvajalec prevoza mora plačati povračilo za izredni prevoz in povrniti škodo na občinski cesti, če jo je povzročil.
 
37. člen
 
 
(spremljajoče dejavnosti ob občinski cesti)
 
(1) Površine za opravljanje spremljajočih dejavnosti, določene v skladu z določbo drugega odstavka 16. člena tega odloka, in površine, ki jih za te namene pristojen občinski upravni organ za ceste določi ob obstoječih občinskih cestah, ta pravni organ odda najugodnejšemu ponudniku za opravljanje teh dejavnosti.
 
 
(2) Razmerja v zvezi s postavitvijo objektov in naprav za opravljanje spremljajočih dejavnosti in drugimi pogoji rabe površin iz prejšnjega odstavka se uredijo s pogodbo, ki jo podpiše župan.
 
 
(3) Za vsako gradbeno spremembo objektov in naprav za opravljanje spremljajočih dejavnosti ali spremembo dejavnosti je potrebno soglasje pristojnega občinskega upravnega organa za ceste.
 
38. člen
 
 
( priključki na občinsko cesto)
 
(1) Priključki nekategoriziranih cest, dovoznih cest in pristopov do objektov ali zemljišč na občinske ceste se lahko gradijo ali rekonstruirajo le s soglasjem pristojnega občinskega upravnega organa za ceste. S soglasjem se določijo tehnični in drugi pogoji graditve in vzdrževanja priključka ter njegova opremljenost s prometno signalizacijo.
 
 
(2) Pri gradnji ali rekonstrukciji občinskih cest ter objektov in naprav ob njih je treba ureditev priključkov predvideti že v lokacijski ali projektni dokumentaciji za te gradnje.
 
 
Stroške graditve ali rekonstrukcije priključka na občinsko cesto, vključno s postavitvijo potrebne prometne signalizacije, krije njegov investitor.
 
 
(1) Priključek nekategorizirane ceste, po kateri je dovoljen javni promet, je skupaj s pripadajočo prometno signalizacijo v območju cestnega sveta občinske ceste sestavni del te ceste.
 
 
(2) Pri izvedbi tehničnega pregleda zgrajenega priključka mora sodelovati pristojen občinski upravni organ za ceste zaradi ugotovitve njegove skladnosti s tehničnimi in drugimi pogoji, določenimi v soglasju iz prvega odstavka tega člena.
 
39. člen
 
 
(obvezna rekonstrukcija priključka)
 
Če priključek na občinsko cesto zaradi povečanega prometa ali uporabe za drugačen promet, kot je bil upoštevan ob izdaji soglasja za njegovo ureditev, ni več ustrezen, lahko pristojen občinski upravni organ za ceste z upravno odločbo zahteva njegovo prilagoditev spremenjenim razmeram. Stroške preureditve priključka krije investitor priključka ali njegov pravni naslednik.
40. člen
 
 
(ukinitev priključka)
 
(1) Občinski komunalni inšpektor lahko zahteva ustrezno ureditev priključka na občinsko cesto, odredi prepoved uporabe priključka ali njegovo ukinitev, če ta ni vzdrževan v skladu s pogoji iz soglasja iz 38. člena ali je zgrajen brez soglasja ali če ta ni preurejen v skladu z odločbo iz 39. člena tega odloka.
 
 
(2) Stroške za izvedbo ukrepa iz prejšnjega odstavka krije investitor priključka ali njegov pravni naslednik.
 
41. člen
 
 
(varovalni gozdovi in hudourniki ob občinski cesti)
 
(1) Pristojen občinski upravni organ za ceste lahko pristojnemu upravnemu organu za gozdarstvo predlaga, da se gozd vzdolž občinske ceste ali v njeni bližini, ki je pomemben zaradi njenega varovanja pred drsenjem zemljišča, bočnega vetra, snežnimi plazovi in podobnega, razglasi za varovalni gozd v skladu s predpisi o gozdovih.
 
 
(2) Pravne ali fizične osebe, ki ob občinski cesti pogozdujejo ali urejajo hudournike, morajo sodelovati s pristojnim občinskim upravnim organom za ceste in prilagoditi vrsto in obseg del tako, da se zavaruje cesta.
 
 
(3) Pristojen občinski upravni organ za ceste krije del stroškov za pogozditev goljav ter za ureditev hudournikov glede na pomen, ki ga imajo takšna dela za varstvo občinske ceste.
42. člen
(izkoriščanje kamnin ob občinski cesti)
 
(1) Kamnolomi, peskokopi in glinokopi lahko obratujejo le v takšni oddaljenosti od občinske ceste, da to ne vpliva na stabilnost cestnega telesa, na vzdrževanje ceste in na varnost prometa.
 
 
(2) Za odpiranje objektov iz prejšnjega odstavka mora investitor pridobiti soglasje pristojnega občinskega upravnega organa za ceste.
 
43. člen
 
 
(omejitve opravljanja del zunaj varovalnega pasu občinske ceste)
 
Za opravljanje del zunaj varovalnega pasu občinske ceste, ki bi lahko povzročila spremembo vodostaja oziroma višine podzemnih voda in bi zato vplivala na stabilnost cestnega telesa, na stroške vzdrževanja ceste ali na promet na cesti, mora investitor pridobiti soglasje pristojnega občinskega upravnega organa za ceste. Taka dela se lahko opravljajo le pod pogoji, ki jih določa soglasje.
44. člen
 
 
(prepovedi ogrožanja občinske ceste in prometa na njej)
 
(1) Prepovedano je začasno ali trajno zasesti občinsko cesto ali njen del, izvajati ali opustiti kakršna koli dela na cesti in zemljišču ali objektih ob cesti, ki bi utegnila poškodovati cesto ali objekte na njej ter ovirati ali ogrožati promet na cesti. Vse stroške zavarovanja in odstranitve ovire na cesti in drugih posledic prepovedanih dejanj nosi tisti, ki jih je povzročil.
 
 
(2) Prepovedano je predvsem:
 
 
1. odvajati na cesto vodo, odplake in druge tekočine;
 
 
2. puščati na cesti sneg ali led, ki pade ali zdrsne nanjo;
 
 
3. ovirati odtekanje vode s ceste;
 
 
4. z mazili ali drugimi snovmi pomastiti cesto;
 
 
5. voziti ali parkirati po bankinah, površinah za kolesarje in pešce ali drugih delih ceste, ki niso namenjeni za vožnjo z vozili, razen če sta parkiranje in ustavljanje na njih izrecno dovoljeni;
 
 
6. postavljati ograje, zasaditi živo mejo, drevje, trto ali druge visoke nasade ali poljščine, nameščati ali odlagati na ali ob cesti les, opeko, odpadni ali drug material ali predmete, če se s tem poslabša ali onemogoči preglednost ceste ali drugače ovira ali ogroža promet, poškoduje cesta ali poslabša njena urejenost;
 
 
7. nameščati in uporabljati na cesti ali ob njej luči ali druge svetlobne naprave, ki bi lahko ovirale ali ogrožale promet;
 
 
8. spuščati po brežinah ceste kamenje, les in drug material ali predmete;
 
 
9. nameščati na cesto kakršne koli predmete z namenom oviranja ali onemogočanja nemotenega in varnega odvijanja prometa;
 
 
10. poškodovati prometno signalizacijo;
 
 
11. uporabljati za pristop na cesto kraj zunaj priključka nanjo;
 
 
12. puščati na cesti ali metati na cesto kakršne koli predmete ali sneg, razsipati po cesti sipek material ali pa kako drugače onesnaževati cesto;
 
 
13. puščati na cesto živali brez nadzorstva, napajati živali v obcestnih jarkih, pasti živino na cestnem svetu ali graditi ob cesti napajališča za živali;
 
 
14. voditi po cesti konje ali druge živali, ki so tako podkovane, da lahko poškodujejo cesto;
 
 
15. namerno zažigati ob cesti strnišča, odpadne in druge gorljive snovi;
 
 
16. orati v razdalji 4 m od ceste v smeri proti njej ali v širini 1 m od ceste vzporedno z njo;
 
 
17. obračati na cesti živali, traktorje, pluge ter drugo kmetijsko orodje in stroje;
 
 
18. zavirati vprežna vozila s privezovanjem koles ali s coklami;
 
 
19. vlačiti po cesti hlode, veje, skale in podobne predmete kot tudi pluge, brane in drugo kmetijsko orodje ter druge dele tovora;
 
45. člen
 
 
(naležne ploskve na kolesih vozil)
 
(1) Vozila, ki vozijo po občinskih cestah, morajo imeti kolesa s takšnimi naležnimi ploskvami, da ne poškodujejo vozišča.
 
 
(2) Motorna vozila z gosenicami smejo voziti po občinskih cestah samo, če imajo gosenice obložene s primernimi oblogami, ki ne poškodujejo vozišča.
 
46. člen
 
 
(obveznosti sosedov ob občinski cesti)
 
(1) Sosedi ob občinski cesti morajo dopustiti prost odtok vode in odlaganje snega na njihovo zemljišče, če se jim s tem ne povzroča škoda.
 
 
(2) Sosedi ob občinski cesti morajo v skladu z zakonom in za odškodnino dopustiti dostop do cestnih objektov zaradi njihovega vzdrževanja, gradnjo odtočnih in ponikovalnih jarkov in drugih naprav za odvod vode od cestnega telesa ter postavitev začasnih ali stalnih naprav in ureditev za zaščito ceste in prometa na njej pred snežnimi plazovi, zameti, hrupom, slepilnimi učinki in drugimi škodljivimi vplivi, če teh ni mogoče postaviti na zemljišče, ki je sestavni del ceste.
 
 
(3) Sosedi ob občinski cesti morajo imeti na strehah objektov, s katerih se lahko na občinsko cesto vsuje sneg, pritrjene snegolove. Sosedi morajo z objektov ob občinski cesti odstraniti ledene sveče pravočasno in tako, da ne ogrozijo varnosti udeležencev v prometu.
 
2. Ukrepi za varstvo prometa
 
 
47. člen
 
 
(zapora ceste zaradi del ali prireditev na občinski cesti)
 
(1) Dela na občinski cesti ali ob njej, ki vplivajo na promet na tej cesti in jo je zaradi tega treba delno ali popolno zapreti za promet, se lahko opravljajo le z dovoljenjem iz 49. člena tega odloka.
 
 
(2) Ne glede na določbo prejšnjega odstavka dovoljenje za delno ali popolno zaporo ceste ni potrebno za redno vzdrževanje cest ter za opravljanje tistih obnovitvenih del na cesti, za katera je izvedba zapore ceste urejena v pogodbi o oddaji teh del.
 
 
(3) Dovoljenje za zaporo občinske ceste je treba pridobiti tudi za športne in druge prireditve na njej. Dovoljenje za občinske ceste se lahko izda, če je promet mogoče preusmeriti na druge javne ceste ali če se promet zaradi zapore ne ustavi za daljši čas. Dovoljenje za delno ali popolno zaporo občinske ceste se lahko izjemoma izda tudi v primeru, da prometa ni mogoče preusmeriti na druge javne ceste, vendar samo v času izven prometnih konic.
 
48. člen
 
 
(izdaja dovoljenj za zaporo občinske ceste)
 
(1) Dovoljenje za delno ali popolno zaporo občinske ceste izda pristojen občinski upravni organ za ceste. O izdanih dovoljenjih pristojen občinski upravni organ za ceste obvesti policijo, občinskega komunalnega inšpektorja in izvajalca rednega vzdrževanja občinskih cest. Dovoljenju mora biti priložena od pristojnega občinskega upravnega organa za ceste potrjena prometno tehnična dokumentacija začasne prometne ureditve v času delne ali popolne zapore občinske ceste.
 
 
(2) O delnih ali popolnih zaporah občinske ceste zaradi izvajanja obnovitvenih del, za katere na podlagi drugega odstavka 49. člena tega odloka ni potrebno pridobiti dovoljenja, mora izvajalec teh del najmanj tri dni pred začetkom njihovega izvajanja obvestiti policijo, občinskega komunalnega inšpektorja in izvajalca rednega vzdrževanja ceste, na kateri se bodo dela izvajala. Obvestilu mora biti priložena od pristojnega občinskega upravnega organa za ceste potrjena prometno tehnična dokumentacija začasne prometne ureditve v času delne ali popolne zapore občinske ceste.
 
 
(3) Z dovoljenjem za zaporo občinske ceste se določijo pogoji za izvedbo zapore ceste, preusmeritve prometa zaradi zapore ceste in čas njenega trajanja.
 
 
(4) Vloga za zaporo občinske ceste mora biti vložena najmanj 15 dni pred predlaganim rokom zapore ceste in mora vsebovati podatke o lokaciji, vrsti in obsegu del, zaradi katerih se predlaga delna ali popolna zapora ceste, o načinu in času trajanja njihove izvedbe ter prometno tehnično dokumentacijo začasne prometne ureditve v času delne ali popolne zapore ceste. Izdajatelj dovoljenja za zaporo ceste lahko spremeni čas in trajanje zapore ceste, zlasti če se ta predlaga med prireditvami, predvidenimi s koledarjem večjih športnih prireditev, med turistično sezono ali med povečanimi prometnimi obremenitvami ceste.
 
 
(5) Določba prejšnjega odstavka o vsebini vloge za zaporo občinske ceste zaradi del na cesti se smiselno uporablja tudi za športne in druge prireditve na občinski cesti.
 
 
(6) Stroške za izvedbo zapore ceste in preusmeritve prometa zaradi zapore ceste krije njen predlagatelj. Predlagatelj popolne zapore ceste mora o njej in o preusmeritvi prometa obvestiti policijo ter javnost po sredstvih javnega obveščanja najmanj tri dni pred zaporo ceste.
 
49. člen
 
 
(polje preglednosti)
 
(1) V bližini križišča občinske ceste v ravnini z drugo cesto ali železniško progo v ravnini (pregledni trikotnik) ter na notranjih straneh cestnih krivin (pregledna berma) ni dovoljeno saditi dreves, grmovja ali visokih poljskih kultur, postavljati predmetov in naprav ali storiti kar koli drugega, kar bi oviralo preglednost občinske ceste ali železniške proge (polje preglednosti).
 
 
(2) Lastnik oziroma uporabnik zemljišča mora v polju preglednosti na zahtevo občinskega inšpektorja za ceste ali policista odstraniti ovire.
 
 
(3) Lastnik oziroma uporabnik zemljišča ima v polju preglednosti zaradi omejitev uporabe zemljišča pravico do odškodnine. Omejitev uporabe zemljišča in odškodnino uredita lastnik oziroma uporabnik zemljišča in pristojen občinski upravni organ za ceste v skladu z zakonom.
 
 
(4) Ne glede na določbo prejšnjega odstavka lastnik oziroma uporabnik zemljišča v polju preglednosti ni upravičen do odškodnine, če je bila taka omejitev uporabe zemljišča določena v soglasju pristojnega občinskega upravnega organa za ceste iz 32. člena tega odloka.
 
50. člen
 
 
(prometna signalizacija na občinskih cestah)
 
(1) Prometno signalizacijo na občinskih cestah določa Občinski svet občine Dobrovnik na predlog župana, razen v primerih iz 31. člena tega odloka in v primerih, ko je njena postavitev, zamenjava, dopolnitev ali odstranitev posledica odredb o prepovedih ali omejitvah prometa na javnih cestah, za izdajo katerih so s predpisi o varnosti cestnega prometa pristojni minister, pristojen za promet, minister, pristojen za notranje zadeve in minister, pristojen za okolje in prostor.
 
 
(2) Na občinski cesti se smejo postavljati table in napisi, ki opozarjajo na kulturni in zgodovinski spomenik ter naravno znamenitost ali turistično pomembno območje ali naselje in podobno (turistična in druga obvestilna signalizacija), samo v skladu s predpisi o prometni signalizaciji. O predlogu zainteresirane pravne ali fizične osebe za postavitev turistične in druge obvestilne signalizacije odloči predstojnik pristojnega občinskega upravnega organa za ceste s sklepom. Pristojen občinski upravni organ za ceste ima pravico do povrnitve stroškov za postavitev signalizacije, njeno vzdrževanje in odstranitev.
51. člen
 
 
(obveščanje in oglaševanje ob občinski cesti)
 
(1) Postavljanje nagrobnih in spominskih znamenj ob občinskih cestah je prepovedano. Postavljanje tabel, napisov in drugih objektov ali naprav za slikovno ali zvočno obveščanje in oglaševanje je ob občinskih cestah zunaj naselja prepovedano v varovalnem pasu ceste. Pristojen občinski upravni organ za ceste lahko izda soglasje za njihovo postavitev znotraj te razdalje samo, če so obvestila pomembna za udeležence v prometu in zanje ni predpisana prometna signalizacija. S soglasjem se določijo pogoji njihove postavitve, vzdrževanja in odstranitve.
 
 
(2) Table, napisi in drugi objekti in naprave iz prejšnjega odstavka se ob občinskih cestah v naselju lahko postavljajo le zunaj območja vzdolž vozišča ceste, določenega za postavitev prometne signalizacije v predpisih o javnih cestah. Soglasje za njihovo postavitev izda pristojen občinski upravni organ za ceste. V soglasju določi pogoje postavitve, ki morajo biti v skladu s predpisi o varstvu cest in varnosti prometa na njih, ter pogoje vzdrževanja in odstranitve teh objektov in naprav.
 
 
(3) Ne glede na določbo prejšnjega odstavka se soglasje za izobešanje transparentov preko občinske ceste lahko izda le za določen čas (za čas trajanja prireditve, razstave, sejma ipd.). Transparenti morajo biti izobešeni najmanj 4,5 m nad voziščem občinske ceste.
 
52. člen
 
 
(opravljanje dejavnosti ob občinskih cestah (zunaj naselja)
(1) Kdor namerava ob občinski cesti (zunaj naselja) opravljati dejavnost (gostinsko, trgovsko, servisno in podobno), ki neposredno vpliva na odvijanje prometa (ustavljanje, parkiranje in vključevanje vozil v promet), mora v skladu z določbo 38. in 39. člena tega odloka zagotoviti ustrezen priključek oziroma pristop do objekta ter zadostno število mest za parkiranje vozil, če ta možnost ni zagotovljena z javnim parkiriščem.
 
 
(2) V postopku pridobitve dovoljenja za poseg v prostor ter uporabnega dovoljenja za objekte in prostore za opravljanje dejavnosti iz prejšnjega odstavka je treba pridobiti mnenje pristojnega občinskega upravnega organa za ceste.
 
53. člen
 
 
(pritožbeni organ)
 
Zoper dovoljenja in soglasja, ki niso izdana v postopku pridobitve dovoljenja za poseg v prostor in katera po določbah tega odloka izdaja pristojen občinski upravni organ za ceste, ter zoper sklep iz drugega odstavka 50. člena tega odloka je dovoljena pritožba pri županu Občine Dobrovnik.
 
VII. Inšpekcijsko nadzorstvo občinskih cest
54. člen
 
 
(opravljanje inšpekcijskega nadzorstva)
 
Uresničevanje določb tega odloka in določb predpisov o javnih cestah, ki se neposredno uporabljajo za občinske ceste, nadzira pristojni občinski inšpektor.
55. člen
 
 
(naloge inšpekcijskega nadzorstva)
 
(1) Pri opravljanju inšpekcijskega nadzorstva občinskih cest ima občinski inšpektor za ceste poleg pravic in dolžnosti, ki jih ima po drugih predpisih, še naslednje pravice in dolžnosti:
 
 
1. nadzorovati opravljanje rednega vzdrževanja in odrediti odpravo ugotovljenih pomanjkljivosti;
 
 
2. nadzorovati dela pri obnavljanju cest, pregledovati dokumentacijo za ta dela in odrediti ustavitev del, če se ta dela izvajajo brez odločbe o dovolitvi priglašenih del ali v nasprotju s projektno dokumentacijo za obnovitvena dela ali opisom teh del;
 
 
3. nadzorovati izvajanje ukrepov za varstvo cest in prometa na njih ter ustaviti vsa dela na cesti, ki se opravljajo brez izdanega dovoljenja ali soglasja ali v nasprotju z njim;
 
 
4. odrediti odpravo pomanjkljivosti in nepravilnosti na cesti, ki ogrožajo varnost prometa;
 
 
5. v nujnih primerih, ko bi bila ogrožena varnost prometa na cesti ali bi lahko nastala škoda na njej, odrediti začasne ukrepe, da se odvrne nevarnost ali prepreči škoda;
 
 
6. odrediti ukrepe za zagotovitev polja preglednosti;
 
 
7. nadzorovati izvajanje predpisanih pogojev pri posegih v varovalnem pasu ceste;
 
 
8. odrediti začasno prepoved prometa na novi, rekonstruirani ali obnovljeni cesti, ki še ni tehnično pregledana ali ni izročena prometu.
 
 
(2) Rok za pritožbo zoper odločbo, izdano na podlagi prvega odstavka tega člena je 8 dni od dneva njene vročitve. Pritožba zoper odločbo, izdano na podlagi tretje, pete in osme točke prvega odstavka tega člena ne zadrži njene izvršitve.
 
 
(3) V zadevah iz 5. točke prvega odstavka tega člena, ko je zaradi neposredne ogroženosti občinske ceste ali varnosti prometa na njej ogrožena tudi varnost udeležencev v prometu, občinski inšpektor za ceste lahko odloči po skrajšanem postopku brez zaslišanja strank. V nujnih primerih lahko občinski inšpektor za ceste odloči tudi ustno ter odredi, da se odločba izvrši takoj.
 
 
(4) Pri opravljanju inšpekcijskega nadzorstva ima občinski inšpektor za ceste pravico:
 
 
- pregledovati prostore, objekte, naprave, materiale ter poslovanje in dokumentacijo upravnih organov, gospodarskih družb, podjetnikov posameznikov, drugih organizacij in skupnosti;
 
 
- zaslišati stranke in priče v upravnem postopku;
 
 
- pregledati listine, s katerimi lahko ugotovi istovetnost oseb;
 
 
- vzeti vzorce materiala ter opraviti druga dejanja, ki so v skladu z namenom inšpekcijskega nadzorstva;
 
 
- pridobiti osebne podatke o pravnih in fizičnih osebah, podatke o lastništvu vozil, podatke o lastništvu zemljišč in objektov v varovalnem pasu ceste in druge podatke, potrebne za vodenje postopkov v zvezi s kršitvami tega odloka in predpisov o javnih cestah, ki se neposredno uporabljajo za občinske ceste;
 
 
- proti potrdilu za največ 8 dni odvzeti dokumentacijo, ki jo potrebuje za ugotavljanje dejanskega stanja v obravnavani zadevi, če meni, da je utemeljen sum kršitve tega odloka in predpisov o javnih cestah, ki se neposredno uporabljajo za občinske ceste;
 
 
- od odgovorne osebe zavezanca zahtevati, da v roku, ki ga določi občinski inšpektor za ceste, poda pisno pojasnilo in izjavo v zvezi s predmetom nadzorstva.
 
 
(5) O ukrepih, ki jih je odredil po 5. točki prvega odstavka tega člena, mora občinski inšpektor za ceste obvestiti župana, pristojen občinski upravni organ za ceste in policijo.
 
 
(6) Če občinski inšpektor za ceste pri izvajalcu rednega vzdrževanja občinskih cest ugotovi pogoste kršitve obveznosti pri izvajanju rednega vzdrževanja občinskih cest kot javne službe, lahko poda koncedentu utemeljen predlog za uveljavitev sankcij, določenih s koncesijsko pogodbo.
 
 
(7) Stroške inšpekcijskega postopka (dnevnica, potni stroški in drugi stroški, ki so nastali v zvezi z uvedbo postopka), ki se je končal neugodno za zavezanca, trpi zavezanec.
 
 
VII. Kazenske določbe
56. člen
 
 
(prekrški)
 
(1) Z denarno kaznijo najmanj 200.000,00 tolarjev se kaznuje za prekršek pravna oseba ali podjetnik posameznik, ki stori prekršek v zvezi s samostojnim opravljanjem dejavnosti, če:
 
 
1. brez soglasja gradi ali rekonstruira gradbene objekte v varovalnem pasu občinske ceste ali v njem postavlja kakršnekoli druge objekte in naprave (drugi odstavek 31. člena);
 
 
2. brez soglasja postavi ali napelje nadzemne telefonske, telegrafske in druge kabelske vode, nizkonapetostne električne oziroma napajalne vode, kanalizacijo, vodovod, toplovod in druge podobne naprave (prvi odstavek 32. člena);
 
 
3. brez dovoljenja prekopava, podkopava in opravlja druga dela na občinski cesti ali opravlja ta dela v nasprotju z dovoljenjem (prvi odstavek 33. člena);
 
 
4. brez soglasja podira drevesa, spravlja les ali opravlja izkope, vrtanja in druga dela na zemljiščih ali na objektih vzdolž občinske ceste, ki bi lahko ovirala ali ogrožala promet, poškodovala cesto ali povečala stroške njenega vzdrževanja (34. člen);
 
 
5. postavi na površinah ob občinski cesti, določenih za te namene, objekte in naprave za opravljanje spremljajočih dejavnosti brez predhodne sklenitve pogodbe ali če spremeni objekte in naprave ali samo dejavnost brez soglasja pristojnega občinskega upravnega organa za ceste (37. člen);
 
 
6. brez soglasja gradi ali rekonstruira priključek na občinsko cesto ali ga gradi ali rekonstruira v nasprotju s tehničnimi in drugimi pogoji tega soglasja (prvi odstavek 38. člena);
 
 
7. vrste in obsega del pri pogozdovanju ali urejanju hudournikov ter deročih rek ne prilagodijo tako, da se zavaruje občinska cesta (drugi odstavek 41. člena);
 
 
8. brez soglasja ob cesti odpira kamnolome, peskokope in glinokope, ki bi lahko vplivali na stabilnost cestnega telesa, vzdrževanje občinske ceste ali varnost prometa na njej (42. člen);
 
 
9. brez soglasja opravlja dela zunaj varovalnega pasu občinske ceste, ki bi lahko povzročila spremembo vodostaja oziroma višine podzemnih voda in tako vplivala na cesto in varnost prometa na njej, ali jih opravlja v nasprotju s pogoji tega soglasja (43. člen);
 
 
10. začasno ali trajno zasede občinsko cesto ali njen del ali izvaja ali opusti kakršna koli dela na cesti in zemljišču in objektih ob občinski cesti, ki bi lahko poškodovala cesto ali objekte na njej ter ovirala ali ogrožala promet na cesti (44. člen);
 
 
11. vozi vozilo s takšnimi naležnimi ploskvami koles, ki bi lahko poškodovala vozišče (prvi odstavek 45. člena);
 
 
12. vozi motorno vozilo z gosenicami, ki niso obložene s primernimi oblogami, ki ne poškodujejo vozišča (drugi odstavek 45. člena);
 
 
13. ne pritrdi snegolovov na strehe objektov, s katerih se lahko na občinsko cesto vsuje sneg ali ne odstrani ledenih sveč s teh objektov, ki ogrožajo varnost udeležencev v prometu (tretji odstavek 46. člena);
 
 
14. brez dovoljenja izvede delno ali popolno zaporo občinske ceste, potrebno zaradi opravljanja del na cesti ali športne ali druge prireditve na cesti (prvi in tretji odstavek 47. člena);
 
 
15. ne obvesti ali ne obvesti pravočasno o izvedbi delne ali popolne zapore občinske ceste zaradi izvajanja obnovitvenih del, za katero ni bilo treba pridobiti dovoljenja (drugi odstavek 48. člena);
 
 
16. izvede delno ali popolno zaporo občinske ceste v nasprotju s pogoji za njeno izvedbo, delno ali popolno zaporo ceste in začasno prometno ureditev ne označi v skladu s predpisi in potrjeno prometno tehnično dokumentacijo začasne prometne ureditve ali preseže dovoljeni čas njenega trajanja (tretji odstavek 489. člena);
 
 
17. ravna v nasprotju z omejitvami uporabe zemljišča v polju preglednosti (prvi odstavek 49. člena);
 
 
18. postavi nagrobno ali spominsko znamenje ob občinski cesti ali brez soglasja postavi tablo, napis in drug objekt ali napravo za slikovno in zvočno obveščanje in oglaševanje ob občinski cesti ali jih postavi v nasprotju s pogoji iz soglasja (51. člen).
 
 
(2) Z denarno kaznijo najmanj 20.000,00 tolarjev se kaznuje tudi odgovorna oseba pravne osebe, ki stori prekršek iz prejšnjega odstavka.
 
57. člen
 
 
(prekrški posameznikov)
 
Z denarno kaznijo najmanj 20.000,00 tolarjev se za prekršek kaznuje posameznik, ki stori katero od dejanj iz prvega odstavka prejšnjega člena.
58. člen
 
 
(kršitev obveznosti vzdrževanja cest)
 
(1) Z denarno kaznijo najmanj 200.000,00 tolarjev se kaznuje za prekršek izvajalec rednega vzdrževanja občinskih cest:
 
 
1. če teh cest ne vzdržuje redno tako da omogočajo varno odvijanje prometa (prvi in drugi odstavek 24. člena);
 
 
2. če ne zagotovi opravljanja nujnih vzdrževalnih del ob morebitni stavki (četrti odstavek 25. člena);
 
 
(2) Z denarno kaznijo najmanj 20.000,00 tolarjev se kaznuje za prekršek iz prejšnjega odstavka tudi odgovorna oseba izvajalca rednega vzdrževanja občinskih cest.
 
59. člen
 
 
(kršitev obveznosti uskladitve del)
 
(1) Z denarno kaznijo najmanj 200.000,00 tolarjev se kaznuje za prekršek investitor objektov in naprav v ali ob cestnem telesu občinske ceste, če o nameravanih delih ne obvesti pristojnega občinskega upravnega organa za ceste ali če ji ne da na razpolago potrebnih podatkov in načrtov (tretji odstavek 23. člena).
 
 
(2) Z denarno kaznijo najmanj 20.000,00 tolarjev se kaznuje za prekršek iz prejšnjega odstavka tudi odgovorna oseba investitorja.
 
 
IX. Prehodne in končne določbe
60. člen
 
 
(legalizacija priključkov)
 
Investitorji in njihovi pravni nasledniki, ki so zgradili priključek nekategorizirane ceste na občinsko cesto brez predpisanega dovoljenja ali soglasja pristojnega organa, morajo vložiti vlogo za pridobitev tega soglasja pri pristojnem občinskem upravnem organu za ceste najkasneje v enem letu po uveljavitvi tega odloka. Po preteku tega roka se uveljavijo ukrepi iz 40. člena tega odloka.
61. člen
 
 
(namestitev snegolovov)
 
Lastniki ali od njih pooblaščeni upravljavci objektov ob občinskih cestah, s katerih se lahko na občinsko cesto vsuje sneg, morajo na strehe objektov namestiti snegolove najkasneje v treh letih po uveljavitvi tega odloka.
62. člen
 
 
(prilagoditev neprometnih znakov)
 
(1) Neprometni znaki, ki so postavljeni ob občinskih cestah na podlagi dovoljenja iz drugega odstavka 106. člena Zakona o cestah (Uradni list SRS, št. 38/81, 7/86 in 37/87), se morajo prilagoditi določbam 50. in 51. člena tega odloka ter določbam novega predpisa o prometni signalizaciji in prometni opremi na javnih cestah najkasneje v petih letih po uveljavitvi tega predpisa.
 
 
(2) Neprometni znaki, ki so postavljeni brez dovoljenja iz drugega odstavka 106. člena Zakona o cestah (Uradni list SRS, št. 38/81, 7/86 in 37/87) ali so postavljeni v nasprotju s pogoji, določenimi v dovoljenju, se odstranijo.
 
63. člen
 
 
(vpis v zemljiško knjigo)
 
(1) Zemljišče, ki je bilo do uveljavitve tega odloka uporabljeno za gradnjo ali rekonstrukcijo občinske ceste, pa ni bilo vpisano v zemljiško knjigo kot družbena lastnina, se vpiše v zemljiško knjigo kot javno dobro po skrajšanem postopku brez zemljiškoknjižne listine ne glede na svojo vrednost.
 
 
(2) Prejšnji lastniki zemljišč iz prejšnjega odstavka tega člena, ki za svoje zemljišče še niso prejeli odškodnine, jo imajo pravico zahtevati v skladu z zakonom.
 
64. člen
 
 
(prenehanje veljavnosti)
 
Z dnem uveljavitve tega odloka preneha veljati Odlok o gospodarjenju z javnimi potmi v Občini Lendava, (Uradne objave 31/86), ki se je v skladu z 162 členom Statuta občine Dobrovnik (Ur. List RS št. 34/99, 23/01 in 50/01) smiselno uporabljal kot predpis občine Dobrovnik.
65. člen
 
 
(začetek veljavnosti odloka)
Ta odlok začne veljati petnajsti dan po objavi v Uradnem glasilu občine.
 

Številka: 032-27/02
Datum: 10.06.2002
Župan-Polgármester
Marjan KARDINAR, univ. dipl. inž agr.

 

 

A Közutakról szóló Törvény (SzK Hiv. Lapja 29/97, 18/02) 82. cikkelyének első fejezete, valamint Dobronak Község Statútumának (SzK Hiv. Lapja 34/99, 23/01 és 50/01) 18. cikkelye  alapján Dobronak Község Községi Tanácsa 2002. június 10-ei, 33. ülésén került elfogadásra a

 

SZABÁLYRENDELET A KÖZSÉGI UTAKRÓL

 

I. Általános rendelkezések

 

1. cikkely

 

(a községi utak építéséről és karbantartásáról szóló előírások)

 

A községi utak építése és karbantartása a közutakról, a környezetvédelemről, a területrendezésről és létesítmények kiépítéséről és a közúti közlekedési biztonságról szóló előírások, valamint jelen Szabályrendelet alapján történik.

 

2. cikkely

 

(a Szabályrendelet célja)

 

A rendelet hatálya:

 

- a Dobronak Község területén lévő községi utak és ezek besorolási eljárása;

 

- a községi utak és ezek forgalmának kezelése, építése és védelme;

 

- a közútkezelési szolgáltatás módja kötelező gazdasági közszolgálat formájában;

 

- a községi utak felügyelőségi ellenőrzése, valamint a Szabályrendelet megsértésének szankcionálása.

 

II. Községi utak és ezek besorolása

 

3. cikkely

 

(községi utak)

 

Dobronak Község területén községi útnak számít minden közút, amely nem tartozik az országút kategóriába.

 

4. cikkely

 

(a községi utak kategóriái)

 

A községi utak besorolás szempontjából: helyi utak, közutak (ide tartoznak a falusi és a mezei utak), valamint nyilvános kerékpárutak.

 

5. cikkely

 

(a községi utak besorolási eljárása)

 

A községi utakat a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa jelöli ki és minősíti.

 

A községi utak besorolásával kapcsolatos javaslatot a közutak besorolásáról szóló mércéket tartalmazó előírás értelmében előzetes eljárásban egyeztetni szükséges a Szlovén Köztársaság Közúti Igazgatóságával.

 

6. cikkely

 

(a községi utak besorolásának módosításai)

 

A községi utak és ezek közlekedési felületként megtartott behelyettesítő részei besorolásának módosítása a jelen Szabályrendelet előző cikkelyében meghatározott eljárás szerint történik.

 

A községi utak besorolásának módosítását a kerületi közösségek, a helyi közösségek, valamint az érdekelt jogi személyek (vállalatok és más szervezetek) kezdeményezhetik. A javaslatokat a közutak átminősítéséről szóló mércékkel összhangban szükséges megindokolni.

 

A községi útnak országos úttá való besorolásáról a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa dönt.

 

A községi út, a Szlovén Köztársaság Kormányának az országos utaknak a községi utak közé való besorolásáról szóló határozata értelmében, a határozatban megjelölt kategóriával bír.

 

A községi utak besorolásának módosításait évente egyszer végezik, amit figyelembe kell venni a községi utak következő évi fejlesztési és karbantartási tervében.

 

7. cikkely

 

(községi utak építése és felújítása)

 

A községi útnak az újonnan kiépített, illetve felújított pótló szakasza ugyanabba a kategóriába sorolandó, mint maga a felújított út.

 

8. cikkely

 

(a községi út használaton kívül helyezése)

 

A községi út, illetve ennek egy része abban az esetben helyezhető használaton kívül, ha új utat építenek, illetve az előzőt helyettesítő útszakasz kerül kiépítésre.

 

A használaton kívül helyezett községi út, illetve ennek egy része parkolási, pihenési célokra, illetve a közlekedés résztvevői más szükségleteinek kielégítésére használható, illetve a környezettel összhangban agrotechnikai megművelésre kerül.

 

Az előző bekezdéstől eltérően a közútként használaton kívül helyezett községi út, illetve ennek egy része, az út jövőbeni kezelőjével való egyeztetést követően, megfelelő kártérítéssel besorolható a nem besorolt utak közé.

 

Az elhagyott községi út, illetve útszakasz elhagyásáról és rendezéséről, valamint a nem besorolt utak közé való besorolásáról a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa dönt.

 

9. cikkely

 

(nem besorolt utaknak a községi utak közé történő besorolása)

 

A tulajdonos, illetve ennek meghatalmazott kezelője javasolhatja a közforgalmú, nem besorolt útnak a községi utak közé való besorolását.

 

A nem besorolt út akkor minősíthető községi útnak, ha rajta az utóbbi öt évben közforgalom zajlott, ha az átvitel térítésmentes (ha az átvitelért megfelelő kártérítésben állapodnak meg), és ha megtörtént a telekkönyvi bejegyzése.

 

Az előző bekezdés rendelkezése nem vonatkozik az erdei utaknak községi úttá való átminősítésére, amely esetben az erdőgazdálkodási előírások érvényesek.

 

A nem besorolt útnak községi úttá való átminősítéséről a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa dönt. A besorolás jelen Szabályrendelet 5. cikkelye alapján történik.

 

10. cikkely

 

(hegyi, idegenforgalmi és más utak)

 

Jelen Szabályrendelet szerint nem számítanak közutaknak az idegenforgalmi utak, a parkerdők utjai és más utak, amelyek nem a közutakról szóló előírásokkal összhangban épültek, és amelyek célja biztosítani a természeti, kulturális és más műemlékek, illetve emlékművek vagy jellegzetességek elérhetőségét.

 

Az előző bekezdésben szereplő út olyan természeti, kulturális és más műemlékek, illetve jellegzetességek elérhetőségét biztosítja, amelyek megtekintése díjhoz kötött. A kezelő oly módon köteles kiépíteni és fenntartani az utat, hogy ez használói számára biztonságos legyen.

 

Jelen cikkely előző bekezdésében szereplő utak építését és fenntartását a kezelő a természeti, kulturális és egyéb műemlékek és jellegzetességek megtekintéséből eredő bevételeiből, valamint a községi dotációból biztosítja.

 

III. Községi utak kezelése

 

11. cikkely

 

(községi utak kezelője)

 

A község közjavait képező községi utak kezelője Dobronak Község.

 

12. cikkely

 

(a községi utak fejlesztési és karbantartási tervei)

 

A községi utak fejlesztési és karbantartási tervét, amellyel legalább négyéves időszakra kijelölik a községi utak fejlesztésének és karbantartásának elsőbbségi feladatait, a megvalósításhoz szükséges forrásokat, valamint a megvalósítás éves ütemtervét, a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa fogadja el.

 

A községi utak fejlesztésének és karbantartásának éves tervét, amellyel a tárgyi évre vonatkozóan meghatározzák az előző bekezdésben szereplő terv megvalósítását, a községi költségvetésre kiszabott eljárási rend alapján egyeztetik és fogadják el. A terv a költségvetés részét képezi.

 

A községi utak fejlesztéséről és karbantartásáról szóló éves tervben céltartalékokat képeznek az utakon történő természeti, illetve egyéb csapások okozta következmények felszámolására (elemi csapások és egyéb balesetek okozta károk felszámolása, gyors olvadás utáni fagykárok, akadályok eltávolítása a községi utakról, stb.), valamint a községi közúti felügyelő által elrendelt olyan beavatkozásokra, amelyek a terv szerint nem tartoznak a községi utak rendszeres karbantartásához és felújításához.

 

13. cikkely

 

(szakmai feladatok végzése a községi utak esetében)

 

A községi utak építésével, karbantartásával és védelmével kapcsolatos szakmai-műszaki, fejlesztési, szervezési és kezelési feladatokat a községi illetékes közúti közigazgatási hatóság végezi. Ezek közé tartozik:

 

- a községi utak fejlesztési és karbantartási tervei szakmai alapjainak, valamint a tervezetek elkészítése;

 

- a községi utak rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok;

 

- a községi utak állapotának ellenőrzése;

 

- a községi utakon szükséges karbantartási munkálatok kiadása kivitelezési folyamatának megvalósítása azokban az esetekben, amikor a jogszabály a kivitelező kiválasztásához közbeszerzési pályázat kiírását teszi kötelezővé;

 

- a községi utak rendszeres karbantartását végző kivitelező kiválasztásával kapcsolatos eljárás;

 

- a községi utakkal kapcsolatos beruházásokból eredő feladatok;

 

- a községi utakról szóló kötelező nyilvántartások vezetése, adatok szolgáltatása a községi fogyasztás kiszámításához, valamint a közutakról szóló egységes nyilvántartáshoz;

 

- forgalomszámlálás megszervezése a községi utakon és az adatok feldolgozása;

 

- a közlekedési irányvonalak követése a községi utakon, valamint javaslattétel a forgalmi rend módosítására a községi utakon és Dobronak Községen átvezető országos utakon;

 

- a nyilvánosság tájékoztatása a községi utakról és a közlekedési viszonyokról;

 

- a községi utak és a rajtuk lévő létesítmények kiépítésével, vezérlésével és használatával kapcsolatos koncessziós pályázatok lebonyolításával és a legkedvezőbb ajánló kiválasztásával kapcsolatos feladatok;

 

- a községi utak védelmével és a forgalom biztosításával kapcsolatos intézkedésekből eredő engedélyek és jóváhagyások kibocsátása;

 

- a községi utakkal kapcsolatos programok elkészítése, valamint a kutatási és fejlesztési feladatok kijelölése, továbbá a Szlovén Köztársaság Közúti Igazgatóságával és más községekkel való együttműködés a programok készítésében és kivitelezésében;

 

- a jelen Szabályrendelet és egyéb jogszabályok által kijelölt egyéb feladatok megvalósítása.

 

14. cikkely

 

(a községi utak finanszírozása)

 

A községi utak kiépítéséhez és fenntartásához szükséges forrásokat a községi költségvetés biztosítja.

 

Dobronak Község Községi Tanácsa javaslatot tehet a Szlovén Köztársaság Kormányának a védett természeti kincsnek számító területen lévő községi utak és a rajtuk levő létesítmények használati díjának kivetéséről, valamint közlekedési rendjének és karbantartási szintjének meghatározásáról. Ha egy ilyen út karbantartása koncesszió alapján történik, a begyűjtött forrásokból fedezik a karbantartási költségeket.

 

IV. A községi utak kiépítése

 

15. cikkely

 

(környezetvédelem a községi utak mentén)

 

A községi utak tervezését és építését a környezetvédelmi előírásokkal összhangban úgy kell elvégezni, hogy a várt közlekedés káros környezeti hatásai a lehető legalacsonyabb szintűek legyenek.

 

Ha az előírt környezetvédelem miatt az építési beavatkozás megvalósítása olcsóbb a szomszéd területén vagy létesítményén, mint ugyanannak a községi út területén történő kivitelezése, a szomszéd és a községi út beruházója közötti jogügylet alapján megalapítható a kivitelezéshez szükséges telki szolgalom.

 

16. cikkely

 

(a községi utak tervezése)

 

A községi út tervezésének tervelemei a közutak és ezek elemeinek tervezéséről szóló előírások szerint, a közlekedésbiztonság, valamint az építés és a karbantartás biztonságosságát biztosító szempontok alapján kerülnek meghatározásra.

 

A községi út építésével vagy felújításával kapcsolatos tervdokumentációban meghatározásra kerül a községi út közlekedési rendjének kialakítása, valamint a meglévő utakra történő csatlakozások, valamint az út melletti létesítmények és földterületek megközelítése, továbbá az úttesten kívül eső felületek, úgymint parkolók, buszmegállók és egyéb közlekedési felületek, valamint az útkarbantartáshoz szükséges kísérőtevékenység ellátását biztosító létesítmények és a közúti forgalom ellenőrzését biztosító felületek.

 

17. cikkely

 

(területszerzés a községi utak kiépítéséhez)

 

Ha nem sikerül szerződést kötni a beruházó és az ingatlantulajdonos között a községi út építéséhez, illetve felújításához szükséges területek beszerzése céljából, a törvény értelmében a terület, illetve egyéb ingatlan a beruházó követelésére kisajátítható, illetve a tulajdonjog korlátozható.

 

18. cikkely

 

(a kisajátított földterületek visszaadása)

 

Ha az előző cikkelyben jelzett kisajátított területeket és egyéb ingatlanokat négy év leforgása alatt nem kezdik hasznosítani a kisajátítás céljaira, az érintett tulajdonos a törvény alapján követelheti a kisajátított földterület, illetve egyéb ingatlan visszajuttatását vagy egyéb jogai érvényesítését.

 

Ha kisajátítás helyett a beruházó és a földterület, illetve más ingatlan tulajdonosa között szerződéskötésre került sor, az előző cikkely által jelölt esetben a volt tulajdonos követelheti a beruházótól a földterület, illetve egyéb ingatlan megvásárlásáról szóló szerződés megkötését. Az adásvételi szerződés megkötésénél a vételárat értelemszerűen a szerződés megkötésekor rögzített alapokon határozzák meg.

 

19. cikkely

 

(autóbuszmegállók építése)

 

A települési főútvonalon az autóbuszmegállónak az úttesten kívül kell lennie.

 

Az előző cikkely meghatározásaitól eltérően a tömegszállító vállalat kezdeményezésére, a helyzet mérlegelése alapján, a községi közúti felügyelő és a rendőrség beleegyezésével az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság engedélyezheti autóbuszmegálló kialakítását a települési főútvonal úttestén is. Ha megállapítást nyer, hogy az ilyen megálló már felesleges, illetve közlekedés szempontjából veszélyes, az engedélyt visszavonhatja.

 

A községi út tervezett építése vagy felújítása esetében a tömegszállító vállalat javaslatának figyelembevételével az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jelöli ki a szükséges autóbuszmegállók építését.

 

Abban az esetben, ha a települési főútvonal úttestén kívül olyan buszmegálló építését tervezik, amely nem szerepel a községi területi tervben, illetve a községi utak fejlesztési és karbantartási tervében, szükséges a községi közigazgatási hatóság hozzájárulásának beszerzése. Az autóbuszmegálló kiépítésének költségei ebben az esetben a javaslattevőt terhelik. Az ily módon kiépített autóbuszmegálló a községi út része lesz.

 

20. cikkely

 

(kötelesség-megosztás a községi utak kezelője, valamint a vízjáratok kezelője között)

 

Az olyan esetekben, amikor községi út átszeli a vízjáratot, illetve mellette folyik, a kiépítéséhez szükséges, a víztereket érintő létesítmények és berendezések költségei az út beruházóját terhelik.

 

A támfal és az áthidaló létesítmény közvetlen biztosításának karbantartása (a létesítmény alatti töltés és a létesítmény alapjainak biztonságát védő alapzat) a községi utak karbantartásának részét képezi.

 

A vízjárathoz tartozó, a töltések és a meder biztonságát szolgáló létesítmények és berendezések karbantartása a vízjárat karbantartásának részét képezi.

 

21. cikkely

 

(a beruházó kötelességei a községi út áthelyezésekor)

 

Ha valamilyen létesítmény vagy berendezés telepítése miatt a meglévő községi út áthelyezése szükséges, az áthelyezett útszakasz kiépítését olyan elemek alkalmazásával kell kiépíteni, amelyek megfelelnek az út használati céljának és az utakról szóló egyéb előírásoknak. A községi út áthelyezésének költségei a létesítmény, illetve berendezés beruházóját terhelik.

 

Az előző bekezdésben jelölt beruházó követelheti a községi út áthelyezésével kapcsolatosan felmerülő költségek egy részének megtérítését, ha az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság utasítására az áthelyezett szakaszon minőségi szempontból, az előző bekezdésben jelzetteknél, jobb elemeket kellett alkalmaznia.

 

22. cikkely

 

(az egybehangolt tervezés kötelezettsége)

 

Ha a községi út építésével, illetve felújításával egy időben az úttal vagy ennek használatával nem összefüggő közművesítési és egyéb létesítmények, berendezések és vezetékek építését is tervezik, a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell mindazokat a munkálatokat, amelyek elvégzése az út területén szükséges.

 

Az előző bekezdésben jelölt létesítmények, berendezések és vezetékek tervezésének, építésének és felújításának egybehangolásáért a községi közúti hatásóság felelős.

 

Jelen cikkely első bekezdésében jelölt létesítmények, berendezések és vezetékek tervezési, építési és felújítási költségei a beruházót, illetve az egyes létesítmények, berendezések és vezetékek kezelőjét terhelik.

 

23. cikkely

 

(a községi utakon folytatott beavatkozások bejelentési kötelezettsége)

 

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak a munkálatok megkezdése előtt legalább 60 nappal értesítenie kell a beruházókat, illetve az úttestben vagy a mellette lévő létesítmények és berendezések kezelőit, hogy ezek beavatkozásaikat egyeztethessék az útépítéssel, illetve felújítással.

 

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság köteles a beruházó, illetve az előző bekezdésben jelölt létesítmények és berendezések kezelőjének rendelkezésre bocsátani a munkálatok egyeztetéséhez szükséges terveket és adatokat.

 

Jelen cikkely meghatározásai értelemszerűen vonatkoznak azokra a beruházókra, illetve létesítmény- és berendezés kezelőkre, akik a községi úthoz tartozó létesítményeket és berendezéseket kívánják építeni, illetve felújítani.

 

V. A községi utak karbantartása

 

24. cikkely

 

(a községi utak állapotáért való felelősség)

 

A térség közlekedési összeköttetését biztosítva, gazdaságos karbantartással, a közutakról szóló előírások, és jelen Szabályrendelet 30. cikkelye meghatározásainak betartásával a községi utakat oly módon kell rendszeresen karbantartani és felújítani, hogy ezek biztosítsák a biztonságos közlekedést.

 

A községi utak rendszeres karbantartásáért, mint közszolgálati tevékenységért, valamint jelen Szabályrendelet 30. cikkelye harmadik bekezdésében szereplő intézkedések kivitelezéséért a közszolgálati tevékenység kivitelezője felelős.

 

A községi utak felújításának szervezéséért, valamint jelen Szabályrendelet 30. cikkelye első bekezdésében jelölt intézkedések kivitelezéséért az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság felelős.

 

25. cikkely

 

(a községi utak karbantartásával foglalkozó közszolgálati tevékenység)

 

A községi utak karbantartása kötelező gazdasági közszolgálati tevékenység, amely kiterjed az utak rendszeres karbantartására és felújításuk megszervezésére.

 

A községi utak rendszeres karbantartását a gazdasági közszolgálati tevékenységről szóló előírásokkal összhangban természetes vagy jogi személlyel való koncesszió alapján biztosítják.

 

Koncesszionárius kiválasztása történhet pályázat nélkül is, ha a polgármester javaslatára ilyen döntést fogad el Dobronak Község Községi Tanácsa.

 

A koncesszionáriusnak alkalmazottjai esetleges sztrájkja esetében a közutakról szóló előírások értelmében és feltételek mellett kell biztosítania a községi utak karbantartását.

 

Tekintet nélkül a jelen cikkely második és harmadik bekezdésének meghatározására a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa határozatot hozhat, miszerint a községi utakat, illetve ezek egy részét (pl. a közutakat) saját területükön a helyi közösségek végzik. Dobronak Község Községi Tanácsa egyidejűleg elfogadja az érintett utak rendszeres karbantartási tervét, biztosítja a szükséges költségvetési forrásokat és kijelöli a terv megvalósításának felelősét. A községi utak állapotáért Dobronak Község a szubszidiaritás elve alapján felelős.

 

A községi utak felújítási munkálatainak végrehajtására pályázatot írnak ki. Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság a közbeszerzési pályázatokról szóló törvényben meghatározott eljárás és feltételek alapján választja ki a kivitelezőt.

 

26. cikkely

 

(kereszteződések és elágazások karbantartása)

 

A községi utaknak a közforgalmúm be nem sorolt utakkal való kereszteződéseinek karbantartásáról az illetékes községi közigazgatási hatóság gondoskodik.

 

A községi utaknak a vasútvonalakkal való kereszteződéseinek karbantartásáról a vasúti közlekedési biztonsági előírások rendelkeznek.

 

27. cikkely

 

(a községi utakat átívelő, a nem besorolt utakon lévő közúti létesítmények karbantartása)

 

A községi utak felett lévő közforgalmú, nem besorolt utakon lévő áthidalások, valamint a felüljárók és egyéb közúti létesítmények és tartószerkezetek karbantartásában a községi közúti közigazgatási hatóság az illetékes.

 

28. cikkely

 

(a községi út a határátkelői részének karbantartása)

 

A határátkelőn lévő községi útszakaszon azonos méretben és szinten folyik a karbantartás, mint a határátkelő előtti részen. A határátkelőhelyen lévő egyéb közlekedési terület karbantartását a felület kezelői biztosítják.

 

29. cikkely

 

(a községi utak karbantartása forgalomelterelés esetében)

 

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak joga van ideiglenesen az országos útra, illetve a közforgalmú, nem besorolt útra terelni a forgalmat.

 

Ha a forgalomnak a községi útról az országos útra való elterelése lényegesen növelné az országos út forgalmi megterhelését, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak az elterelést megelőzően egyeztetnie kell a Szlovén Köztársaság Közúti Igazgatóságával.

 

Ha a községi útról a közforgalmú, nem besorolt útra terelik a forgalmat, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak az elterelést megelőzően be kell szereznie az út tulajdonosának, illetve meghatalmazott kezelőjének a jóváhagyását. Ha a forgalomnak a községi útról a közforgalmú, nem besorolt útra való elterelése miatt a nem besorolt út fokozott karbantartása, illetve nagyobb forgalmi terhelésre való felkészítése szükséges, a beavatkozások költségei a forgalom elterelésének kezdeményezőjét terhelik.

 

VI. A községi utak és a közlekedés védelme

 

l. A községi utak védelme

 

30. cikkely

 

(a községi út használatának korlátozása)

 

Ha a községi út olyan állapotba kerül,

 

- hogy lehetetlenné válik rajta a közlekedés, illetve csak bizonyos járművek közlekedésére alkalmas,

 

- hogy az egyes járműfajták közlekedése rongálná az utat

 

vagy

 

- ha ezt az út biztosításával és a forgalmi biztonsággal kapcsolatos alapos indokok megkövetelik (pl. havazás miatti rendkívüli állapotok, jeges út, olvadás, erős szél, útrongálódás természeti és más csapások miatt, stb.), az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság határozattal ideiglenesen, legtöbb egy éves időszakra, betilthatja vagy korlátozza valamennyi, illetve egyes járműfajták közlekedését az úton, illetve ennek bizonyos szakaszain, csökkentheti a megengedett össztömeget, tengelyterhelést és a méretet meghaladó járművek közlekedését, amíg az intézkedést kiváltó okok élnek.

 

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság vezetőjének az előző fejezet első vagy második bekezdésében leírtak alapján tervezett intézkedésről a közlekedési jelzések kitétele előtt legalább tizenöt nappal tájékoztatnia kell a rendőrséget és a községi kommunális felügyelőt, és legalább három nappal előbb a nyilvános tájékoztatási eszközök által a nyilvánosságot.

 

Jelen cikkely első fejezetének harmadik bekezdésében jelölt események alkalmából az út rendszeres karbantartója, illetve a természeti és egyéb csapások beavatkozási vezetője is intézkedéseket alkalmazhat. Ezekről az intézkedésekről késedelem nélkül tájékoztatni kell a rendőrséget, a községi kommunális felügyelőt, valamint a nyilvános tájékoztatási eszközök által a nyilvánosságot. Az út rendszeres karbantartójának, illetve a természeti és egyéb csapások beavatkozási vezetőjének az intézkedésekről tájékoztatnia kell az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságot is.

 

Jelen cikkely első bekezdésében megjelölt indokok alapján elrendelt, egy évnél hosszabb ideig tartó tilalmakat és forgalomkorlátozásokat jelen Szabályrendelet 49. cikkelye alapján rendelik el.

 

Jelen cikkelynek a községi utakra vonatkozó közlekedésrendészeti rendelkezései jelen Szabályrendelet hatályba lépésétől hatályosak.

 

31. cikkely

 

(védsáv a község út mellett)

 

Hogy kizárják a községi út melletti területen alkalmazott beavatkozásoknak a községi útra, illetve a rajta zajló forgalomra való káros hatásait, védsávot létesítenek az út mellett. A védsávban a területhasználat korlátozott.

 

A községi út védsávjában csak az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyásával engedélyezett az építészeti létesítmények építése és felújítása, valamint egyéb létesítmények és berendezések telepítése.

 

Az előző fejezetben jelölt illetékes községi közúti közigazgatási hatóság abban az esetben ad jóváhagyást a beavatkozásra, ha ezzel nem sérül a községi út és a forgalom védelmének érdeke, az esetleges jövőbeni kiszélesítés lehetősége és az út látszata.

 

A községi út védsávjában beavatkozásokat kezdeményezőnek nem áll jogában jelen Szabályrendelet 15. cikkelyében meghatározott, az úttal és a rajta zajló forgalommal kapcsolatos beavatkozásokat követelni.

 

A védsáv szélességi méretei az úttest külső peremétől számítva

 

- helyi út esetében                                  5 m

 

- közút esetében                                     4 m

 

- kerékpárösvény esetében                      2 m

 

Jelen cikkely meghatározásai nem alkalmazandók a Dobronak Község területrendezési kivitelezési dokumentumai alapján rendezett területeken.

 

32. cikkely

 

(felszíni és földalatti vezetékek és készülékek telepítése)

 

A telefonos, távírói és egyéb kábelvezetékek, az alacsony feszültségű villamos, illetve ellátó-vezetékek, szennyvízcsatorna, víz- és hővezeték, továbbá egyéb olyan berendezések, amelyek beruházója nem Dobronak Község, csak az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyásával és az általa meghatározott feltételekkel rakhatók le, illetve telepíthetők a községi út, illetve védsávja térségében.

 

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság megkövetelheti a vezetékek és berendezések kezelőjétől ezek átrendezését, illetve áttelepítését, ha erre a községi út felújítása, illetve rekonstrukciója, továbbá az út, illetve a közlekedés biztonsága miatt szükség van. A vezetékek és berendezések áttelepítési vagy átrendezési költségei ezek kezelőjét terhelik, ha ez nincs ellentétben a lerakásukhoz, illetve telepítésükhöz szükséges jóváhagyásban megjelölt feltételekkel.

 

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság elutasíthatja a jelen cikkely első fejezetében jelölt jóváhagyás kiadását, ha a vezetékek és berendezések veszélyeztetnék a községi utat vagy ennek forgalmát, lényegesen nehezítenék az út karbantartását vagy akadályoznák az út rekonstrukcióját.

 

33. cikkely

 

(munkálatok a községi úton)

 

A községi út átásása, aláásása és egyéb munkálatok végzése csak az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság engedélyével történhet.

 

Az előző fejezetben jelölt munkálatok végzésére vonatkozó engedélyben meghatározásra kerül a munkálatok módja, feltételei és ellenőrzése.

 

Nem szükséges a jelen cikkely első fejezetében jelölt engedély beszerzése, ha a községi útba beépített berendezések és vezetékek rongálódása miatt veszélybe kerül a forgalom, illetve a lakosság élete és egészsége, illetve ha emiatt nagyobb gazdasági kár keletkezhetne. A berendezések és vezetékek kezelőjének azonnal meg kell szüntetnie a közvetlen veszélyt, és erről tájékoztatnia az út rendszeres karbantartóját. A berendezések és vezetékek kezelőjének a lehető legrövidebb időn belül be kell szüntetnie a meghibásodást, visszaállítani az út eredeti állapotát, és az elvégzett munkálatokról tájékoztatnia kell az út rendszeres karbantartásának kivitelezőjét.

 

Ha az előző fejezetben jelölt munkálatok miatt a községi utat részben vagy egészében le kell zárni a forgalom előtt, illetve korlátozni kell egyes járműfajták közlekedését, a községi útba beépített berendezések és vezetékek kezelőjének a forgalom korlátozásáról és ennek megszűnéséről azonnal tájékoztatnia kell a rendőrséget.

 

34. cikkely

 

(munkálatok a községi út mentén)

 

A községi út mentén lévő területeken, illetve létesítményeken, a közlekedést akadályozó, illetve veszélyeztető, az út megrongálásával fenyegető, továbbá karbantartását nehezítő munkálatokhoz, mint például fakidöntés és szállítás, ásás, furás végzéséhez az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyása szükséges. A jóváhagyásban megjelölik a munkálatok végzésének feltételeit.

 

35. cikkely

 

(túlsúlyos, túlméretes szállítmányok)

 

A járművek nem haladhatják meg az össztömeggel, tengelyterheléssel és méreteikkel kapcsolatos előírt feltételeket.

 

Az olyan járművekkel való szállítás, amelyek önmagukban vagy összefüggő terhükkel meghaladják a megengedett tengelysúlyt, össztömeget, szélességet, hosszúságot és magasságot, rendkívüli szállítmánynak számít. Túlsúlyos, túlméretes szállítmánynak számít az olyan szállítmány is, amelynél a jármű önmagában vagy összefüggő terhével nem haladja meg a megengedett tengelysúlyt, össztömeget, szélességet, hosszúságot és magasságot, viszont bármelyik vonatkozásban túllépi a községi útra, illetve ennek bizonyos részére vonatkozó, közlekedési jelzésekkel jelzett korlátozásokat.

 

A túlsúlyos, túlméretes járművek közlekedése engedély kiadásához kötött. Ebben meghatározásra kerül a szállítás módja és feltételei, valamint a túlsúlyos, túlméretes szállítás esetében fizetendő díj. A csak a községi utak területén történő túlsúlyos, túlméretes szállítás engedélyezéséről a hiánytalan beadvány benyújtását követő 15 napon belül az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság dönt. A kiadott engedélyekről tájékoztatja a rendőrséget, a községi kommunális felügyelőt, valamint a községi utak rendszeres karbantartásának kivitelezőjét.

 

Nem szükséges az előző fejezetben jelölt engedély beszerzése olyan túlsúlyos, túlméretes szállítmányok esetében, amelyek végrehajtása azonnal szükséges a községi utak téli időszakban történő zökkenőmentes járhatóságához, a természeti és egyéb csapások esetében történő beavatkozásokhoz, illetve rendkívüli állapotok vagy védelmi szükségletek esetében. A szállítás kivitelezőjének a túlsúlyos, túlméretes szállítás megkezdése előtt egyeztetnie kell az illetékes községi közúti közigazgatási hatósággal és erről tájékoztatnia a rendőrséget.

 

36. cikkely

 

(a túlsúlyos, túlméretes szállítmányok ellenőrzése)

 

A községi utakon a legnagyobb megengedett tengelysúlyt, össztömeget és a járművek méreteit a községi utak rendszeres karbantartásának kivitelezője a rendőrséggel együttműködve ellenőrzi.

 

Azt a járművet, amely az előző cikkely harmadik fejezetében jelölt engedély nélkül végezi túlsúlyos, túlméretes szállítmány szállítását, a rendőr kizárja a forgalomból. A szállítás kivitelezőjének be kell fizetnie a túlsúlyos, túlméretes szállítmányozás díját, és megtéríteni a községi úton okozott esetleges károkat.

 

37. cikkely

 

(kísérőtevékenységek a községi út mentén)

 

A jelen Szabályrendelet 16. cikkelyének második fejezetében jelölt, kísérő tevékenységek folytatására kijelölt területeket, valamint az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság által e célra kijelölt területeket a hatóság a legkedvezőbb ajánlónak osztja ki a tevékenység folytatására.

 

A kísérő tevékenységekkel kapcsolatos létesítmények és berendezések folytatásának körülményeit, és az előző fejezetben jelölt területek használatának egyéb feltételeit a polgármester által aláírt szerződéssel rendezik.

 

A kísérő tevékenységek folytatását szolgáló létesítményeken és berendezéseken végzett valamennyi építészeti beavatkozáshoz az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyása szükséges.

 

38. cikkely

 

(útcsatlakozások a községi úton)

 

A községi úthoz csatlakozó be nem sorolt utak, megközelítő utak, valamint a községi utak elérését szolgáló létesítmények és földterületek építése az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyásával lehetséges. A jóváhagyásban megjelölik az építés, valamint az útcsatlakozás építésének és karbantartásának műszaki és egyéb feltételeit, valamint a közlekedési jelzőrendszerrel való ellátottságát.

 

A községi utak, valamint a mellettük lévő létesítmények és berendezések építésénél és felújításánál már a helykijelölési, illetve az építési tervdokumentációban ki kell jelölni az útcsatlakozások rendszerét.

 

A községi úthoz való útcsatlakozás építési, illetve felújítási költségei, beleértve a szükséges közlekedési jelzőrendszer telepítését is a beruházót terhelik.

 

A közforgalmú nem besorolt útnak a községi úthoz való csatlakozása, a községi út térségében lévő közlekedési jelzésrendszerrel együtt ennek az útnak a részét képezi.

 

A kiépített útcsatlakozás műszaki átvételénél jelen kell lennie az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak, hogy megállapítsa, kivitelezése összhangban van-e a jelen cikkely első fejezetében jelölt műszaki és egyéb feltételekkel.

 

39. cikkely

 

(az útcsatlakozás kötelező felújítása)

 

Ha a megnőtt forgalom vagy a rendezésére kiadott jóváhagyásban meghatározottaktól eltérő forgalmi feltételek miatt nem felel meg a feltételeknek, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság közigazgatási határozatban követelheti a megváltozott körülményekhez való igazítást. Az útcsatlakozás átrendezésének költségei az útcsatlakozás beruházóját, illetve ennek jogutódját terhelik.

 

40. cikkely

 

(útcsatlakozás megszüntetése)

 

A községi kommunális felügyelő követelheti a községi úthoz való útcsatlakozás megfelelő rendezését, elrendelheti az útcsatlakozás használatának tilalmát vagy az útcsatlakozás megszűnését, ha ennek karbantartása nem a 38. cikkelyben jelölt jóváhagyási feltételekkel összhangban történik, vagy jóváhagyás nélkül épült, vagy a jelen cikkely 39. cikkelye értelmében nem történt meg ennek átrendezése.

 

Az előző cikkelyben jelölt intézkedés megvalósításának költségei az útcsatlakozás beruházóját, illetve ennek jogutódját terhelik.

 

41. cikkely

 

(véderdők és záporpatakok a községi út mellett)

 

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság javaslatot tehet az illetékes közigazgatási erdészeti hatóságnak, hogy a községi út mellett, illetve közelében lévő, földcsuszamlás, oldalszél, hófúvások és egyéb veszélyek miatt az út szempontjából fontos erdőt az erdőkről szóló előírásokkal összhangban nyilvánítsák véderdővé.

 

A községi út mellett erdősítő, illetve záporpatakot építő jogi vagy természetes személyeknek együtt kell működniük az illetékes községi közúti közigazgatási hatósággal, és úgy alakítani a munkálatok fajtáját és terjedelmét, hogy védelmet nyújtsanak az útnak.

 

Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság olyan arányban fedezi a tisztások erdősítését, valamint a záporpatakok rendezését, amilyen arányban ezek védelmet jelentenek a községi út számára.

 

42. cikkely

 

(kőzetek kitermelése a községi utak mellett)

 

A kő-, homok- és agyagbányák olyan távolságban kell, hogy legyenek a község úttól, hogy ne befolyásolják az úttest stabilitását, az út karbantartását és a közlekedésbiztonságot.

 

Az előző fejezetben jelölt létesítmények nyitásához a beruházónak előzetesen be kell szereznie az illetékes községi közúti hatóság jóváhagyását.

 

43. cikkely

 

(a községi út védsávján kívül folytatott beavatkozások korlátozása)

 

A községi út védsávján kívül eső olyan munkálatok végzéséhez, amelyek megváltoztathatják a vízállást, illetve a talajvíz szintjét, és ezzel befolyásolnák a községi út stabilitását, az út karbantartási költségeit, illetve az úton zajló forgalmat, a beruházó köteles beszerezni az illetékes községi közúti hatóság jóváhagyását. Az ilyen jellegű munkálatok csak a jóváhagyásban meghatározott feltételek mellett folytathatóak.

 

44. cikkely

 

(a községi utat és a közlekedést veszélyeztető cselekmények tiltása)

 

Tilos ideiglenesen vagy tartósan elfoglalni a községi utat vagy ennek egy részét, olyan munkálatokat végezni vagy elmulasztani az úton vagy a mellette lévő területeken és létesítményeken, amelyek kárt okozhatnak az útban és a mellette lévő létesítményeken, valamint akadályoznák vagy veszélyeztetnék a rajta folyó forgalmat. Az úton lévő akadályok, valamint egyéb tilos cselekedetek biztosításával és eltávolításával kapcsolatosan felmerülő költségek az okozót terhelik.

 

Mindenekelőtt tilos:

 

1. az útra vizet, szennyvizet és egyéb folyadékokat vezetni;

 

2. az úton hagyni a reá csúszott vagy esett havat vagy jeget;

 

3. akadályozni a víznek az útról való lefolyását;

 

4. kenő- vagy egyéb anyagokkal zsírosítani az utat;

 

5. az útpadkán, a kerékpárosoknak, illetve gyalogosoknak kijelölt és egyéb területen járművet vezetni vagy parkolni, ha ezeken a vezetés és a parkolás kimondottan nem engedélyezett;

 

6. kerítést állítani, élő sövényt, fákat, szőlőtőkét ültetni, magas ültetvényt vagy mezőgazdasági termékeket  telepíteni az útra, illetve mellé fát, téglát, hulladék- és egyéb anyagokat hagyni vagy lerakni, ha ez rontja vagy megszűnteti az út beláthatóságát, illetve bármi módon rontja vagy veszélyezteti a közlekedés biztonságát, rongálja az utat vagy rontja rendezettségét;

 

7. olyan világítótesteket vagy egyéb fényjelzőket alkalmazni az úton vagy mellette, amelyek akadályozzák vagy veszélyeztetik a közlekedést;

 

8. az út melletti töltéseken köveket, fát és egyéb anyagokat, tárgyakat vontatni;

 

9. az úton a zökkenőmentes és biztonságos forgalmat akadályozó bármilyen tárgyat elhelyezni;

 

10. a közlekedési jelzésrendszert megrongálni;

 

11. az út megközelítéséhez a reá való csatlakozáson kívül más megközelítést használni;

 

12. az úton bármilyen tárgyakat vagy havat hagyni, illetve reá szórni, az útra mállott anyagot szórni, illetve bármi más módon szennyezni az utat;

 

13. az útra felügyelet nélkül állatokat engedni, az állatokat az út menti árkokban itatni, az úttesthez tartozó területen legeltetni, az út mellett itatót létesíteni;

 

14. az úton lovakat és egyéb olyan állatokat vezetni, amelyek patkózása megrongálhatja az utat;

 

15. az út mentén szándékosan tarlót, hulladék- és egyéb anyagokat égetni;

 

16. az út melletti, az útra merőlegesen fekvő földterületeken 4 m távolságig szántani, illetve párhuzamosan 1 m széles területen szántani;

 

17. az úton állatokkal, traktorokkal, ekékkel, valamint egyéb mezőgazdasági felszerelésekkel és gépezetekkel megfordulni;

 

18. kerékkötéssel vagy ékekkel fékezni a fogatos járműveket;

 

19. az úton rönköket, ágakat, sziklákat és egyéb tárgyakat, valamint ekét, boronát, mezőgazdasági felszerelések és a teher részeit vontatni;

 

45. cikkely

 

(a járműkerekek tapadófelületei)

 

A községi utakon közlekedő járműkerekek tapadófelületének minősége olyan kell, hogy legyen, hogy ne rongálja az úttestet.

 

Lánctalpas járművek csak abban az esetben közlekedhetnek a községi utakon, ha a lánctalpakat olyan tapadófelülettel látják el, amelyek nem rongálják az úttestet.

 

46. cikkely

 

(a község út melletti szomszédok kötelességei)

 

A községi út melletti szomszédok, ha ezzel nem szenvednek kárt, kötelesek megengedni a községi utakon meggyűlt víznek a területükre való elvezetését és a hó lerakását.

 

Ha a községi úthoz tartozó földterületen ez nem megvalósítható, a községi út melletti szomszédoknak a törvények értelmében és kárpótlás ellenében engedélyezniük kell az út létesítményeinek a karbantartás céljából történő megközelítését, elvezető és egyéb a községi utak víztelenítését szolgáló árkok építését, továbbá az útnak és a közlekedésnek a hócsuszamlás, hófúvások, zaj, vakító és egyéb káros hatások kizárásával kapcsolatos tartós vagy ideiglenes berendezések telepítését.

 

A községi út melletti szomszédoknak rögzített hófogókkal kell ellátniuk az út melletti házaik tetejét, ha fennáll a hócsuszamlás veszélye. A szomszédoknak idejében el kell távolítaniuk a községi út melletti létesítményeikről a jégcsapokat, éspedig oly módon, hogy ezzel ne veszélyeztessék a közlekedők biztonságát.

 

2. Forgalomvédelmi intézkedések

 

47. cikkely

 

(a községi utak lezárása munkálatok vagy rendezvény miatt)

 

A községi utakon vagy mellettük olyan munkák végzéséhez, amelyek befolyásolják a rajta zajló közlekedést, és emiatt részben vagy teljesen le kell zárni az utat, a jelen Szabályrendelet 49. cikkelyében szereplő engedély szükséges.

 

Tekintet nélkül az előző fejezet meghatározására nem szükséges a részbeni vagy teljes útlezárás engedélyeztetése, ha olyan rendszeres karbantartási és felújítási munkálatokat végeznek az úton, amelyben az útzárlatot a munkák kiadásáról szóló szerződés rendezi.

 

Engedélyeztetni kell a községi út lezárását sport- és egyéb rendezvények esetére is. A községi utak esetében akkor engedélyezhető az útlezárás, ha a forgalom átirányítható más közutakra, illetve ha a lezárás miatt a forgalom nem áll le hosszabb időre. Kivételes esetben, csak közlekedési csúcsidőn kívül, engedélyezhető a községi út részbeni vagy teljes lezárása abban az esetben is, ha a forgalmat nem lehet átirányítani más közutakra.

 

48. cikkely

 

(a községi utak lezárásának engedélyezése)

 

A községi út részbeni vagy teljes lezárásához szükséges engedélyt az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság bocsátja ki. A kiadott engedélyekről az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság értesíti a rendőrséget, a községi kommunális felügyelőt és a községi utak rendszeres karbantartásának kivitelezőjét. Az engedélyhez mellékelni kell a községi út részleges vagy teljes lezárás esetére vonatkozó, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság által jóváhagyott forgalmi rend közlekedési-műszaki dokumentációját.

 

A községi utakon végzett felújítási munkálatok miatti részleges vagy teljes lezárásokról, amelyekhez jelen Szabályrendelet 49. cikkelyének második fejezete értelmében nem szükséges az engedélyeztetés, a munkálatok kivitelezőjének legalább három nappal a kezdés előtt értesítenie kell a rendőrséget, a községi kommunális felügyelőt, valamint az érintett útszakasz rendszeres karbantartásának kivitelezőjét. Az engedélyhez mellékelni kell a községi út részleges vagy teljes lezárás esetére vonatkozó, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság által jóváhagyott forgalmi rend közlekedési-műszaki dokumentációját.

 

A községi út lezárásának engedélyében meghatározzák az útlezárás kivitelezésének feltételeit, a forgalom átirányításait és a lezárás időtartamát.

 

A községi út lezárását kérvényező beadványt a tervezett útlezárás előtt legalább 15 nappal kell beadni, a beadványnak tartalmaznia kell a helyszínről, az út részbeni vagy teljes lezárását igénylő munkálatok fajtájáról és terjedelméről szóló adatokat, valamint a részbeni vagy teljes lezárás idejére vonatkozó közlekedési rend közlekedési-műszaki dokumentációját. Az útlezárást engedélyező módosíthatja az út lezárásának idejét és tartamát, különösen, ha ezt a nagyobb sportrendezvények naptárában előre jelölt rendezvény idejében, az idegenforgalmi idényben vagy az út fokozott közlekedési terhelése idejére kérik.

 

Az előző fejezetnek a községi út lezárásával kapcsolatos beadvány tartalmi részéről szóló része értelemszerűen vonatkozik a községi úton zajló sport- és egyéb rendezvényekre is.

 

Az út lezárásával és a forgalom átirányításával kapcsolatos költségek a kezdeményezőt terhelik. A teljes útlezárás kezdeményezőjének legalább három nappal az útlezárás előtt terről értesítenie kell a rendőrséget, valamint a nyilvános tájékoztatási eszközök által a nyilvánosságot is.

 

49. cikkely

 

(beláthatóság)

 

A községi útnak az egyéb utakkal vagy vasúttal való szintbeni kereszteződésében (beláthatósági háromszög), valamint az útkanyarulatok belső oldalán nem ültethetőek fák, bokrok vagy magas növésű mezőgazdasági kultúrák, nem állíthatók tárgyak vagy berendezések, illetve nem cselekedhető semmi olyan, ami akadályozná a községi út, illetve a vasút beláthatóságát (látásmező).

 

A terület tulajdonosának illetve használójának a községi közúti felügyelő vagy a rendőr követelésére a beláthatóság biztosítása érdekében el kell távolítania az akadályokat.

 

A terület tulajdonosa illetve használója kártérítésre jogosult saját területének a beláthatóság biztosításával kapcsolatos, korlátozott használata miatt. A terület használatának korlátozását és a kártérítést a terület tulajdonosa, illetve használója és az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság a törvénnyel összhangban rendezik.

 

Tekintet nélkül az előző fejezet meghatározására a beláthatósági mezőben lévő földterület tulajdonosa, illetve használója nem jogosult kártérítésre, ha a korlátozást az illetékes községi közúti közigazgatási hatósággal való egyeztetéssel, jelen Szabályrendelet 32. cikkelye alapján határozták meg.

 

50. cikkely

 

(közlekedési jelzésrendszer a községi utak mentén)

 

A községi utak közlekedési jelzésrendszerét a polgármester javaslatára Dobronak Község Községi Tanácsa határozza meg. Kivétel ez alul a jelen Szabályrendelet 31. cikkelyében meghatározott esetek, valamint azok az esetek, amikor a jelzésrendszer felállítása, cseréje, kiegészítése vagy eltávolítása a közlekedési, a belügy- illetve a területi és környezetvédelmi miniszter illetékességi körébe tartozó, a közutak közlekedésével kapcsolatos tilalmakat és korlátozásokat tartalmazó közlekedésbiztonsági rendeletekből erednek.

 

A községi úton csak a közlekedési jelzésrendszerről szóló előírásokkal összhangban állíthatók kulturális és történelmi, valamint természeti műemlékekre, továbbá idegenforgalmi térségre, településre és hasonlóakra (idegenforgalmi és egyéb tájékoztató jelzések) figyelmeztető hirdető-berendezések és hirdetmények. Az idegenforgalmi és egyéb információs jelzésekkel kapcsolatos, az érdekelt jogi vagy természetes személytől beérkezett kérelemről határozattal dönt az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság vezetője. Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnak jogában áll költségtérítést követelni a jelzések felállításáért, karbantartásáért és eltávolításáért.

 

51. cikkely

 

(hirdető-berendezések és hirdetmények a községi utak mentén)

 

Tilos a községi utak mellett síremlékeket és egyéb emlékjeleket állítani. A településen kívüli községi utak melletti védősávban tilos a képes- és hangos hirdetéseket hordozó táblák, feliratok és egyéb létesítmények elhelyezése. Az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság e távolságon belül csak abban az esetben hagyja jóvá ezek elhelyezését, ha ezek a hirdetmények fontosak a közlekedés résztvevői számára, és esetükben nincs előírt közlekedési jelzésrendszer. A jóváhagyásban megjelölésre kerülnek az elhelyezéssel, karbantartással és eltávolítással kapcsolatos feltételek.

 

Az előző fejezetben szereplő táblák, feliratok és egyéb létesítmények a községi utak települési szakaszain csak a közlekedési felületen kívül eső területen, a közutak közúti jelzésrendszeréről szóló előírásokkal összhangban helyezhetők el. Az elhelyezésüket az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyással engedélyezi. A jóváhagyásban, az út- és közlekedésbiztonsági előírásokkal összhangban megjelöli a létesítmények és berendezések elhelyezési, karbantartási és eltávolítási feltételeit.

 

Tekintet nélkül az előző fejezet meghatározásaira, a községi utakon átívelő transzparenseket csak ideiglenesen lehet kifüggeszteni (rendezvény, kiállítás, vásár, stb. idejében). A transzparenseket az úttesttől legalább 4,5 m magasságban kell elhelyezni.

 

52. cikkely

 

(tevékenység folytatása a községi utak mentén (településen kívül))

 

Aki a községi úton (településen kívül) a közlekedést közvetlenül befolyásoló (leállás, parkolás, közlekedésbe való besorolás) tevékenységet (vendéglátó-ipari, kereskedelmi, szerviz, stb.) kíván folytatni, jelen Szabályrendelet 38. és 39. cikkelye értelmében ki kell alakítania a megfelelő útcsatlakozást, illetve a létesítmény elérhetőségét, továbbá megfelelő számú parkolóhelyet, ha nincs a közelben nyilvános parkolási lehetőség.

 

Az előző bekezdésben jelölt létesítmények és a tevékenység folytatásához szükséges helyiségek létesítésével kapcsolatos területi beavatkozások engedélyeztetési eljárásában szükséges az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság véleményének beszerzése.

 

53. cikkely

 

(fellebbezési szerv)

 

Az olyan engedélyek és jóváhagyások esetében, amelyeket nem a területi beavatkozásokhoz szükséges eljárásban adtak ki, és amelyeket jelen Szabályrendelet meghatározásai értelmében az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság bocsát ki, valamint jelen Szabályrendelet 50. cikkelye második fejezetében jelölt határozat ellen Dobronak Község polgármesterénél lehetséges a fellebbezés.

 

VII. A községi utak felügyelőségi ellenőrzése

 

54. cikkely

 

(felügyelőségi ellenőrzés)

 

A jelen Szabályrendelet meghatározásainak és a községi utak esetében közvetlenül alkalmazott közúti előírásoknak a megvalósítását az illetékes községéi felügyelő ellenőrzi.

 

55. cikkely

 

(a felügyelőségi ellenőrzés feladatai)

 

A községi utak felügyelőségi ellenőrzésénél a községi közúti felügyelő az egyéb előírásokból eredő jogai és kötelezettségei mellett még az alábbi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik:

 

1. A rendszeres karbantartás végzésének ellenőrzése, a megállapított hiányosságok megszüntetésének elrendelése;

 

2. Az útfelújítási munkálatok ellenőrzése, a munkálatokkal kapcsolatos dokumentáció vizsgálata, valamint a munkálatok leállításának elrendelése, ha ezeket a bejelentett beavatkozások jóváhagyásáról szóló határozat nélkül vagy a felújítási munkálatokról szóló tervdokumentációban szereplőkkel ellentétben végeznek;

 

3. Az út- és közlekedésbiztonsági intézkedések kivitelezésének ellenőrzése, és az engedélyek, illetve jóváhagyások nélkül, illetve ezekkel ellentétben folyó munkálatok leállítása;

 

4. A közlekedés biztonságát veszélyeztető hiányok és hibák megszüntetésének elrendelése;

 

5. sürgős esetekben, amikor veszélybe kerülhet a közlekedés vagy károk keletkezhetnek az úton, a veszély elhárítása és a kár megelőzése érdekében ideiglenes intézkedések alkalmazása;

 

6. A beláthatóság biztosítása érdekében intézkedések elrendelése;

 

7. Az előírt feltételek betartatása az út védsávjában végzett munkálatoknál;

 

8. A közlekedés ideiglenes tilalmának elrendelése az olyan új, rekonstruált vagy felújított utakon, amelyeknél még nem történt meg a műszaki átvétel, illetve a forgalomnak történő átadás.

 

Jelen cikkely első fejezete alapján kiadott határozat ellen a kézbesítés napjától számított 8 nappal lehetséges a fellebbezés. Jelen cikkely első fejezete harmadik, ötödik és nyolcadik pontja alapján kiadott határozat elleni fellebbezés nem bír halasztó hatállyal.

 

A jelen cikkely első fejezetének 5. pontja esetében, amikor a községi út, illetve a közlekedés közvetlen veszélyeztetettsége miatt veszélybe kerülhetnek a közlekedés résztvevői is, a községi közúti felügyelő rövidített eljárás alapján, a felek kihallgatása nélkül is dönthet. A községi közúti felügyelő, sürgős esetekben, szóban is határozhat, és elrendelheti a határozat azonnal végrehajtását.

 

A felügyelőségi ellenőrzés során a községi közúti felügyelőnek jogában áll:

 

- átvizsgálni a közigazgatási szervek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint egyéb szervezetek és közösségek helyiségeit, létesítményeit, berendezéseit, anyagait és ügyvitelét;

 

- közigazgatási eljárásban kihallgatni a feleket és tanúkat;

 

- megvizsgálni a személyek azonosságát bizonyító okmányokat;

 

- anyagmintát venni és egyéb, a felügyeleti ellenőrzéssel összhangban lévő cselekedeteket végrehajtani;

 

- személyi adatokat szerezni jogi és természetes személyekről, járművek tulajdonjogáról, az út védsávjában lévő területek és létesítmények tulajdonosairól, továbbá a jelen Szabályrendelet és a községi utakra közvetlenül alkalmazott közúti szabályozás megsértésével kapcsolatos eljárásokhoz;

 

- bizonylat ellenében legtöbb 8 napra magához venni a vizsgált ügyben a tényállás megállapításához szükséges dokumentációt, ha véleménye szerint alapos gyanú áll fenn jelen Szabályrendelet és a községi utakra közvetlenül alkalmazott közúti szabályozás megsértését illetően;

 

- a kötelezett felelős személyétől követelni, hogy a községi közúti felügyelő által kijelölt határidőben írásban adjon magyarázatot és nyilatkozatot a felügyeleti üggyel kapcsolatosan.

 

Jelen cikkely első fejezetének 5. pontja alapján elrendelt intézkedéseiről a községi közúti felügyelőnek értesítenie kell a polgármestert, az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságot és a rendőrséget.

 

Ha a községi közúti felügyelő a községi utak rendszeres karbantartásának kivitelezőjénél a kötelesség gyakori megszegését állapítja meg, a koncedensnek indokoltan javasolhatja a koncessziós szerződésben meghatározott szankciók alkalmazását.

 

A felügyelői eljárás költségei (napidíj, útiköltség és az eljárással kapcsolatosan keletkezett egyéb költségek) azt a kötelezettet terhelik, amely számára kedvezőtlenül fejeződött be az eljárás.

 

VII. Büntetőrendelkezések

 

56. cikkely

 

(szabálysértések)

 

Legalább 200.000,00 tolár pénzügyi bírsággal sújtható az a jogi személy, illetve egyéni vállalkozó, aki szabálysértést követ el önálló tevékenysége folytatása során azzal, hogy:

 

1. jóváhagyás nélkül épít vagy rekonstruál épített létesítményeket a községi út védsávjában, illetve ebben bármilyen egyéb létesítményt és berendezést helyez el (31. cikkely második fejezete);

 

2. jóváhagyás nélkül állít vagy telepít felszíni telefon, távíró vagy egyéb kábelvezetéket, alacsony feszültségű, illetve ellátó vezetéket, szennyvízcsatornát, víz- és hővezetéket, valamint más hasonló berendezéseket (32. cikkely első fejezete);

 

3. engedély nélkül átássa, aláássa, illetve egyéb beavatkozásokat végez a községi úton, illetve az engedély meghatározásaival ellentétesen teszi ezt (33. cikkely első fejezete);

 

4. engedély nélkül, úgy dönt ki és szállítja a fákat, illetve végez ásási, fúrási és egyéb munkálatokat a községi út mentén lévő területeken és létesítményeken, hogy az akadályozhatja vagy veszélyeztetheti a forgalmat, megrongálhatja az utat, illetve növelheti a karbantartási költségeket (34. cikkely);

 

5. ha szerződéskötés nélkül állít a községi út melletti, erre kijelölt területeken kísérőtevékenységek folytatásához szükséges létesítményeket és berendezéseket, illetve az illetékes községi közúti közigazgatási hatóság jóváhagyása nélkül módosítja a létesítményeket és berendezéseket, illetve magát a tevékenységet (37. cikkely);

 

6. jóváhagyás nélkül útcsatlakozást épít a községi útra, illetve a jóváhagyásban meghatározott műszaki és egyéb feltételekkel ellentétben építi vagy rekonstruálja ezt (38. cikkely első fejezete);

 

7. az erdősítés fajtáját és méretét tekintve, valamint a záporpatakok és zajló folyók rendezése során veszélyezteti a községi utakat (41. cikkely második fejezete);

 

8. jóváhagyás nélkül olyan kő-, homok- és agyagbányát nyit az út mellett, amely veszélyeztetni az úttest stabilitását, a községi út karbantartását és a rajta folyó forgalom biztonságát (42. cikkely);

 

9. jóváhagyás nélkül olyan munkálatok folytat a községi út védsávján kívül, amelyek kihatnak a vízállásra, illetve a talajvíz szintjére, és ezzel veszélyeztetik az út és a közlekedés biztonságát, valamint ha a jóváhagyás föltételeivel ellentétben folytatja ezeket a munkálatokat (43. cikkely);

 

10. ideiglenesen vagy tartósan elfoglalja a községi utat vagy ennek egy szakaszát, olyan munkálatokat végez vagy mulaszt el az úton, valamint a községi út mellett lévő területeken és létesítményeken, amelyek az út, illetve a mellette lévő létesítmények megrongálódásához vezetnek, akadályozzák vagy veszélyeztetik az út forgalmát (44. cikkely);

 

11. olyan tapadófelülettel közlekedik, amely megrongálhatja az úttestet (45. cikkely első fejezete);

 

12. nem látja el a lánctalpas járművet olyan védőburkolattal, amely kizárja az úttest megrongálódását (45. cikkely második fejezete);

 

13. nem helyez el hófogókat olyan létesítmények tetejére, amelyekről a községi útra hó csúszhat vagy nem távolítja el ezekről a létesítményekről a közlekedés résztvevőit veszélyeztető jégcsapokat (46. cikkely harmadik fejezete);

 

14. a rajta zajló munkálatok, sport- vagy egyéb rendezvény miatt engedély nélkül egészében vagy részben lezárja a községi utat (47. cikkely első és harmadik fejezete);

 

15. a községi úton folytatott olyan felújítási munkálatok miatt, amelyekhez nem szükséges az engedély beszerzése, nem tájékoztat vagy, nem tájékoztat időben a teljes vagy részbeni lezárásáról, (48. cikkely második fejezete);

 

16. a kivitelezési feltételek mellőzésével részben vagy teljesen lezárja a községi utat, a részbeni vagy teljes útlezárást és az átmeneti forgalmi rendet nem jelöli meg az előírásokkal és a jóváhagyott közlekedés-technikai dokumentációval összhangban, illetve túllépi a lezárás engedélyezett időtartamát (48. cikkely harmadik fejezete);

 

17. nem tartja be a beláthatóság biztosításával kapcsolatos, a területe használatára vonatkozó korlátozásokat (49. cikkely első fejezete);

 

18. síremléket vagy egyéb emlékjelet állít a községi út mellett, jóváhagyás nélkül táblát, feliratot, illetve egyéb kép- vagy hanghirdetést hordozó létesítményt, berendezést helyez el a községi út mellett, vagy a jóváhagyásban szereplő feltételekkel ellentétesen helyezi el ezeket (51. cikkely).

 

Legalább 20.000,00 tolár pénzbírsággal sújtható annak a jogi személynek a felelős személye, amely az előző fejezetben jelzett szabálysértést elköveti.

 

57. cikkely

 

(egyéni szabálysértések)

 

Legalább 20.000,00 tolár pénzbírsággal sújtható az egyén, amely az előző cikkely első fejezetében jelzett szabálysértések valamelyikét elköveti.

 

58. cikkely

 

(a karbantartással kapcsolatos szabálysértések)

 

Legalább 200.000,00 tolár pénzbírsággal sújtható a községi utak rendszeres karbantartásának kivitelezője:

 

1. ha az utak hiányos karbantartásával veszélyezteti a közlekedés biztonságát (24. cikkely első és második fejezete);

 

2. ha esetleges sztrájk esetében nem biztosítja a sürgős karbantartási munkálatok elvégzését (25. cikkely negyedik fejezete);

 

Legalább 20.000,00 tolár pénzbírsággal sújtható a rendszeres karbantartó kivitelezőjének a felelős személye, amely az előző fejezetben jelzett szabálysértést elköveti.

 

59. cikkely

 

(a munkálatok egyeztetésével kapcsolatos szabálysértések)

 

Legalább 200.000,00 tolár bírsággal sújtható a községi úttesten vagy mellette lévő létesítmények és berendezések beruházója, ha a tervezett munkálatokról nem értesíti az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságot, illetve nem bocsátja rendelkezésére a szükséges adatokat és terveket (23. cikkely harmadik fejezete).

 

Legalább 20.000,00 tolár pénzbírsággal sújtható a beruházó felelős személye, amely az előző fejezetben jelzett szabálysértést elköveti.

 

IX. Átmeneti és záró rendelkezések

 

60. cikkely

 

(az útcsatlakozások legalizálása)

 

Azoknak a beruházóknak, illetve jogutódjaiknak, akik az illetékes hatóság előírt engedélye vagy jóváhagyása nélkül építették ki a be nem sorolt útnak a községi úthoz való csatlakozását, a jelen Szabályrendelet hatályba lépését követően egy év leforgása alatt kérvényezniük kell az illetékes községi közúti közigazgatási hatóságnál a jóváhagyást. E határidő lejárta után a jelen Szabályrendelet 40. cikkelyében meghatározott intézkedések alkalmazandók.

 

61. cikkely

 

(hófogók elhelyezése)

 

A községi utak mellett lévő olyan létesítmények tulajdonosainak vagy használóinak, amelyekről a községi útra hó csúszhat, a jelen Szabályrendelet hatályban lépését követően három év leforgása alatt kell a létesítmények tetején elhelyezni a hófogókat.

 

62. cikkely

 

(az útjelzések alkalmazása)

 

A Közutakról szóló Törvény (SzK Hiv. Lapja. 38/81, 7/86 és 37/87) 106. cikkelye alapján, a községi utak mellett elhelyezett nem forgalmi jellegű jelzéseket a jelen előírások hatályba lépését követő öt év alatt egyeztetni szükséges a jelen Szabályrendelet 50. és 51. cikkelye meghatározásaival, valamint a közlekedési jelzésrendszerekről és a közutak közlekedési kellékeiről szóló új előírással.

 

A Közutakról szóló Törvény (SzK Hiv. Lapja 38/81, 7/86 és 37/87) 106. cikkelyében meghatározott engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott feltételekkel ellentétben elhelyezett nem forgalmi jellegű jelzések eltávolításra kerülnek.

 

63. cikkely

 

(telekkönyvi bejegyzés)

 

Azokat a földterületeket, amelyeket jelen Szabályrendelet hatályba lépését megelőzően a községi út építésére vagy rekonstruálására használtak, és nem társadalmi tulajdonként szerepeltek a telekkönyvben, értékére való tekintet nélkül, rövidített eljárással, telekkönyvi betét nélkül közjóként kerül telekkönyvi bejegyzésre.

 

Jelen cikkely előző fejezetében jelölt földterületek előző tulajdonosai, akik fölterületükért még nem kaptak kárpótlást, a törvénnyel összhangban követelhetik ezt.

 

64. cikkely

 

(hatályosság megszűnése)

 

Jelen Szabályrendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Lendva Község Közútjaival való Gazdálkodás Szabályrendelet, (Hivatalos Közlöny 31/86), amelyet Dobronak Községi Statútumának (SzK Hiv. Lapja 34/99, 23/01 és 50/01) 162. cikkelye értelmében értelemszerűen Dobronak Község előírásaként alkalmaztak.

 

65. cikkely

 

(a Szabályrendelet hatálybalépése)

 

Jelen Szabályrendelet a Községi Hivatalos Közlönyben való megjelenés utáni tizenötödik napon lép hatályba.

 

Szám: 032-27/02

 

Dátum: 10.06.2002

 

Župan-Polgármester

 

Marjan KARDINAR, egy. okl. agrármérnök

 

 

Uporabnik
Vzorci občinskih aktov
»
»
»
Naročništvo
»
»
»
»
  ©2018 | www.lex-localis.info | Inštitut za lokalno samoupravo, javne službe in javno-zasebno partnerstvo Maribor