Na podlagi 36. člena Zakona o lokalni samoupravi /ZLS/ (Uradni list RS, št. 94/07-UPB2, 76/08, 79/09, 51/2010, 40/12-ZUJF, 14/15-ZUUJFO, 11/18-ZSPDSLS-1, 30/18) in 18. člena Statuta Občine Šalovci (Uradno glasilo slovenskih občin, št. 34/2018) je Občinski svet Občine Šalovci na svoji 13. seji dne 6. julija 2020 sprejel
POSLOVNIK
OBČINSKEGA SVETA OBČINE ŠALOVCI
1 SPLOŠNE DOLOČBE
1. člen
(vsebina poslovnika in izrazi)
(1) Ta poslovnik ureja organizacijo in način dela občinskega sveta (v nadaljevanju: svet), način uresničevanja pravic in dolžnosti članic in članov sveta, razmerja do drugih organov občine ter druga vprašanja, pomembna za delo sveta.
(2) V tem poslovniku uporabljeni izrazi, zapisani v slovnični obliki moškega spola, so uporabljeni kot nevtralni za ženski in moški spol.
(3) Vsebina tega poslovnika so določbe, s katerimi je podrobneje urejena organizacija in način dela občinskega sveta (v nadaljnjem besedilu: svet), in sicer:
· konstituiranje sveta,
· pravice in dolžnosti članov sveta,
· seje sveta,
· akte sveta,
· volitve in imenovanja,
· razmerje med županom in svetom,
· delo sveta v izrednem stanju oziroma izrednih razmerah,
· spremembe in dopolnitve ter razlaga poslovnika.
2. člen
(uporaba poslovnika)
(1) Ta poslovnik se uporablja za delo občinskega sveta in njegovih delovnih teles.
(2) Če posamezne zadeve z delovnega področja delovnega telesa tako zahtevajo, se lahko način njegovega dela v teh zadevah v skladu s tem poslovnikom ureja tudi v aktu o ustanovitvi ali s posebnim poslovnikom.
(3) Za delo vaških odborov se primerno njihovim nalogam uporabljajo določbe tega poslovnika, ki urejajo seje sveta.
3. člen
(javnost dela)
(1) Delo sveta je javno. Za zagotavljanje javnosti dela sveta skrbi župan.
(2) Javnost dela se zagotavlja:
· z objavljanjem dokumentov in drugih informacij, ki so v skladu z zakonom informacije javnega značaja, na spletni strani občine,
· zagotavljanjem informacij javnega značaja fizičnim in pravnim osebam na njihovo zahtevo,
· objavljanjem sklicev sej z dnevnimi redi in gradivi,
· z zagotavljanjem sodelovanja občanov pri pripravi splošnih aktov občine,
· z uradnim objavljanjem splošnih aktov občine,
· z obvestili za javnost,
· s posredovanjem posebnih pisnih sporočil sredstvom javnega obveščanja,
· z navzočnostjo občanov in
· z navzočnostjo predstavnikov sredstev javnega obveščanja na sejah ter
· na druge načine.
(3) Javnost dela se lahko omeji ali izključi, če to zahtevajo razlogi varovanja osebnih podatkov, dokumentov in gradiv, ki vsebujejo podatke, ki so v skladu z zakonom, drugim predpisom ali splošnim aktom občine oziroma druge javne ali zasebno pravne osebe zaupne narave oziroma državna, vojaška ali uradna tajnost. Za ravnanje z gradivi zaupne narave se upoštevajo zakonski in drugi predpisi, ki urejajo to področje.
(4) Podrobneje način zagotavljanja javnosti dela in način omejitve javnosti dela sveta in njegovih delovnih teles določa ta poslovnik.
4. člen
(seje sveta)
(1) Svet dela na rednih, izrednih, dopisnih in slavnostnih sejah, skliče pa se lahko tudi žalna seja.
(2) Redne seje sklicuje župan, najmanj štiri krat letno.
(3) Izredna seja se skliče na zahtevo najmanj ene četrtine članov občinskega sveta (v nadaljevanju: člani sveta) ali, če župan oceni, da je to potrebno zaradi nujnosti odločanja sveta.
(4) Dopisne seje se sklicujejo po določbah tega poslovnika v primerih, ko niso izpolnjeni pogoji za sklic izredne seje.
(5) Za sklic seje iz tretjega oziroma četrtega odstavka tega člena ne veljajo rokovne omejitve, ki veljajo za sklic redne seje, razen za sklic izredne seje na zahtevo članov sveta, ko se uporabljajo roki, določeni z zakonom.
(6) Slavnostne seje se sklicujejo ob praznikih občine in drugih svečanih priložnostih, žalne seje pa ob smrti ali obletnici smrti pomembnih javnih osebnosti.
5. člen
(uporaba žiga)
(1) Svet uporablja žig občine, ki je določen z Odlokom o grbu, zastavi, žigih in občinskem prazniku, v katerega notranjem krogu je ime občinskega organa “OBČINSKI SVET”.
(2) Svet uporablja žig na vabilih za seje, na splošnih aktih in aktih o drugih odločitvah ter na dopisih.
(3) Žig sveta uporabljajo v okviru svojih nalog tudi delovna telesa sveta.
(4) Žig sveta hrani in skrbi za njegovo uporabo direktor občinske uprave.
2 KONSTITUIRANJE SVETA
6. člen
(konstituiranje sveta)
(1) Svet se konstituira na prvi seji po volitvah, na kateri je potrjenih več kot polovica mandatov članov sveta.
(2) Prvo sejo novoizvoljenega sveta skliče prejšnji župan praviloma v dvajsetih (20) dneh po izvolitvi članov, vendar ne kasneje kot deset (10) dni po izvedbi drugega kroga volitev župana. Prvo sejo vodi najstarejši član občinskega sveta oziroma član, ki ga na predlog najstarejšega člana določi občinski svet.
7. člen
(dnevni red prve seje sveta)
(1) Obvezni dnevni red prve seje sveta je:
1. ugotovitev števila navzočih novoizvoljenih članov sveta,
2. poročilo občinske volilne komisije o izidu volitev v svet in volitev župana,
3. poročilo posebne občinske volilne komisije o izidu volitev v svet,
4. imenovanje mandatne komisije za pregled prispelih pritožb in pripravo predloga potrditve mandatov članov sveta in ugotovitve izvolitve župana,
5. poročilo mandatne komisije in potrditev mandatov članov sveta,
6. poročilo mandatne komisije in ugotovitev izvolitve župana,
7. slovesna prisega novega župana in nagovor,
8. slovesna prisega članov občinskega sveta.
(2) Če je bil županu potrjen mandat člana sveta, lahko predsedujoči na podlagi njegove ustne izjave, da bo opravljal funkcijo župana, razširi dnevni red prve seje s sklepom o ugotovitvi predčasnega prenehanja mandata člana občinskega sveta zaradi nezdružljivosti obeh funkcij. Nadomestne volitve se opravijo v skladu z zakonom.
(3) O obveznem dnevnem redu prve seje svet ne razpravlja in ne odloča.
(4) Dnevni red prve seje praviloma vsebuje imenovanje komisije za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja.
(5) Dnevni red prve seje predlaga prejšnji župan v skladu s tem členom.
(6) Postopek potrditve mandatov članov sveta in odločanje o morebitnih pritožbah kandidatov za člane sveta ali predstavnikov kandidatnih list oziroma kandidatov za župana ali predstavnikov kandidatur za župana določa zakon.
8. člen
(imenovanje mandatne komisije)
Na prvi seji svet izmed navzočih izvoljenih članov sveta najprej imenuje tri (3) člansko mandatno komisijo za pregled prispelih pritožb in pripravo predloga potrditve mandatov članov sveta. Člane mandatne komisije predlaga predsedujoči, lahko pa vsak član sveta. Svet glasuje o predlogih po vrstnem redu, kot so bili vloženi, dokler niso imenovani trije (3) člani komisije. O preostalih predlogih svet ne odloča.
9. člen
(mandat članov sveta)
(1)Mandate članov sveta potrdi svet na predlog mandatne komisije potem, ko dobi njeno poročilo o pregledu potrdil o izvolitvi ter vsebini in upravičenosti morebitnih pritožb kandidatov in predstavnikov kandidatur.
(2) Svet odloča skupaj o potrditvi mandatov, ki niso sporni, o vsakem spornem mandatu pa odloča posebej.
(3) Član sveta, katerega mandat je sporen, ne sme glasovati o potrditvi svojega mandata. Šteje se, da je svet z odločitvijo o spornem mandatu odločil tudi o pritožbi kandidata ali predstavnika kandidature.
10. člen
(prepoved odločanja o pritožbi zoper mandat župana)
Če je za župana izvoljen kandidat, ki je bil hkrati izvoljen tudi za člana sveta, pa je zoper njegov mandat župana vložena pritožba, o pritožbi ne sme glasovati. Glasovati ne sme niti vlagatelj pritožbe – kandidat za župana, če je bil izvoljen tudi za člana sveta.
11. člen
(pričetek mandata in slovesna prisega)
(1)Ko se svet konstituira in ugotovi izvolitev župana, nastopijo mandat novoizvoljeni člani sveta in novi župan, mandat dotedanjim članom sveta in dotedanjemu županu pa preneha.
(2) S prenehanjem mandata članom sveta, preneha članstvo v nadzornem odboru občine ter v stalnih in občasnih delovnih telesih sveta.
(3) Slovesna prisega župana se glasi: »slovesno obljubljam, da bom vselej pravično, pošteno in dosledno po svojih najboljših močeh skrbel za blagostanje lokalne skupnosti in vseh njenih prebivalcev, da bom vestno in zakonito opravljal zaupano funkcijo. Zavezujem, se, da bom spoštoval demokratično voljo članov občinskega sveta pri skupnem snovanju celostnega in trajnostnega razvoja občine. Obljubljam, da bom dostojno in s ponosom vedno in povsod zastopal interese lokalne skupnosti v razmerju do drugih skupnosti in države, tako doma kot tudi v tujini.«
(4) Slovesna prisega članov občinskega sveta se glasi: »Slovesno obljubljam, da bom pošteno in pravično ter po svojih najboljših močeh in znanju ter vestno opravljal zaupano funkcijo v dobro občanov in Občine Šalovci.«
12. člen
(komisija za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja)
Ko je svet konstituiran, se na predlog župana ali tudi vsakega člana sveta, imenuje izmed članov sveta komisijo za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja kot svoje stalno delovno telo. Če komisija ni imenovana na konstitutivni seji, se imenuje najkasneje na naslednji seji.
3 PRAVICE IN DOLŽNOSTI ČLANOV SVETA
13. člen
(pravice in dolžnosti članov sveta)
(1) Pravice in dolžnosti članov sveta so določene z zakonom, statutom občine in tem poslovnikom.
(2) Člani sveta imajo pravico in dolžnost udeleževati se sej sveta in njegovih delovnih teles, katerih člani so. Člani sveta se lahko udeležujejo tudi sej drugih delovnih teles in imajo pravico sodelovati pri njihovem delu, vendar brez pravice glasovanja.
(3) Član sveta ima pravico:
· predlagati svetu v sprejem odloke in druge akte, razen proračuna, zaključnega računa in drugih aktov, za katere je v zakonu ali v statutu določeno, da jih sprejme svet na predlog župana,
· predlagati svetu obravnavo drugih vprašanj iz njegove pristojnosti;
· glasovati o predlogih splošnih aktov občine, drugih aktov in odločitev sveta ter predlagati dopolnila (amandmaje) teh predlogov;
· sodelovati pri oblikovanju programa dela sveta in dnevnih redov njegovih sej;
· predlagati kandidate za člane občinskih organov, delovnih teles sveta in organov javnih zavodov, javnih podjetij in skladov, katerih ustanoviteljica ali soustanoviteljica je občina oziroma, v katerih ima občina v skladu z zakonom svoje predstavnike.
(4) Član sveta ima dolžnost varovati podatke zaupne narave, ki so kot osebni podatki, državne, uradne in poslovne tajnosti opredeljene z zakonom, drugim predpisom ali z akti sveta in organizacij uporabnikov proračunskih sredstev, za katere zve pri svojem delu.
(5) Član sveta ima pravico do sejnine v skladu z zakonom in posebnim aktom sveta in do povračila stroškov v zvezi z opravljanjem funkcije.
14. člen
(pravice svetniških skupin)
(1) Svetniške skupine, ki jih oblikujejo člani sveta, izvoljeni z istoimenske liste ali dveh ali več kandidatnih list, imajo le pravice, ki gredo posameznemu članu sveta.
(2) Svet lahko odloči, da imajo svetniške skupine pravico do povračila materialnih stroškov.
15. člen
(podatki in pojasnila)
(1) Član sveta ima pravico zahtevati od župana, drugih občinskih organov in občinske uprave podatke in pojasnila, ki so mu potrebna za delo v občinskem svetu in njegovih delovnih telesih.
(2) Občinski organi iz prejšnjega odstavka so dolžni članu sveta omogočiti seznanitev s podatki in mu dati zahtevana pojasnila. Če član sveta to posebej zahteva, mu je treba posredovati pojasnila tudi v pisni obliki.
16. člen
(vprašanja in pobude članov sveta)
(1) Član sveta zastavlja vprašanja in daje pobude v pisni obliki ali ustno.
(2) Na vsaki redni seji sveta mora biti predvidena posebna točka dnevnega reda za vprašanja in pobude članov.
(3) Vprašanja oziroma pobude morajo biti kratke in postavljene tako, da je njihova vsebina jasno razvidna. V nasprotnem primeru župan ali za vodenje seje pooblaščeni podžupan oziroma član sveta na to opozori in člana sveta pozove, da vprašanje oziroma pobudo ustrezno dopolni.
(4) Ustno postavljeno vprašanje ne sme trajati več kot tri (3) minute, obrazložitev pobude pa ne več kot pet (5) minut.
(5) Pisno postavljeno vprašanje mora biti takoj posredovano tistemu, na katerega je naslovljeno.
(6) Pri obravnavi vprašanj in pobud morata biti na seji obvezno prisotna župan in direktor občinske uprave. Če sta župan ali direktor občinske uprave zadržana, določita, kdo ju bo nadomeščal in odgovarjal na vprašanja in pobude.
(7) Na seji se odgovarja na vsa vprašanja in pobude, ki so bila oddana do začetka seje, ter na ustna vprašanja dana ob obravnavi vprašanj in pobud članov sveta. Če zahteva odgovor na vprašanje podrobnejši pregled dokumentacije oziroma proučitev, lahko župan ali direktor občinske uprave odgovorita na naslednji seji.
(8) Župan ali direktor občinske uprave lahko na posamezna vprašanja ali pobude odgovorita pisno, pisno morata odgovoriti tudi na vprašanja in pobude, za katere tako zahteva vlagatelj. Pisni odgovor mora biti posredovan vsem članom sveta s sklicem, najkasneje pa na prvi naslednji redni seji.
(9) Če član sveta ni zadovoljen z odgovorom na svoje vprašanje oziroma pobudo, lahko zahteva dodatno pojasnilo. Če tudi po tem ni zadovoljen, lahko predlaga svetu, da se o zadevi opravi razprava, o čemer odloči svet z glasovanjem.
(10) Če svet odloči, da bo o zadevi razpravljal, mora župan uvrstiti to vprašanje na dnevni red prve naslednje redne seje.
17. člen
(udeleževanje na sejah sveta in delovnih telesih)
(1) Član sveta se je dolžan udeleževati sej sveta in delovnih teles, katerih član je.
(2) Če ne more priti na sejo sveta ali delovnega telesa, katerega član je, mora o tem in o razlogih za to obvestiti župana oziroma predsednika delovnega telesa najpozneje do začetka seje.
(3) Član občinskega sveta ima pravico do sejnine v skladu z zakonom in splošnim aktom občine.
(4) Če se član delovnega telesa iz neopravičenih razlogov ne udeleži treh sej delovnega telesa v koledarskem letu, lahko predsednik delovnega telesa predlaga svetu njegovo razrešitev.
4 SEJE SVETA
4.1 Sklicevanje sej, predsedovanje in udeležba na seji
18. člen
(sklic seje)
(1) Seje sveta sklicuje župan, na zahtevo najmanj ene četrtine članov sveta ter glede na potrebe odločanja na svetu, mora pa sklicati najmanj štiri (4) krat na leto.
(2) Župan lahko skliče redno sejo sveta, preden je končana predhodno sklicana seja, svet pa nove redne seje ne more začeti, dokler ne konča prejšnje redne seje.
19. člen
(vabilo)
(1) Vabilo za redno sejo sveta s predlogom dnevnega reda se pošlje članom sveta najkasneje sedem (7) dni pred dnevom, določenim za sejo. Skupaj z vabilom se pošlje tudi gradivo, ki je bilo podlaga za uvrstitev zadev na dnevni red. Posamezno gradivo se lahko pošlje tudi kasneje, če je vsebina gradiva nujno potrebna pri odločanju o točki dnevnega reda.
(2) Vabilo za sejo sveta se pošlje tudi županu, podžupanu in direktorju občinske uprave ter v vednost predsedniku nadzornega odbora občine in medijem. Javnost se obvesti z objavo vabila na spletni strani občine. Objava se opravi vsaj tri dni pred sejo.
(3) Vabila iz prejšnjih dveh odstavkov se pošljejo po pošti v fizični obliki, če tako s pisno izjavo naroči prejemnik pa po elektronski pošti.
20. člen
(poročevalci in vabljeni)
(1) Na seje sveta se vabijo poročevalci za posamezne točke dnevnega reda, ki jih določi župan oziroma direktor občinske uprave.
(2) Vabilo se pošlje tudi vsem, katerih navzočnost je, glede na dnevni red seje, potrebna.
21. člen
(izredna seja)
(1) Izredna seja sveta se skliče za obravnavanje in odločanje o nujnih zadevah, kadar ni pogojev za sklic redne seje.
(2) Izredno sejo sveta lahko skliče župan na svojo pobudo ali na zahtevo najmanj četrtine članov sveta. V zahtevi članov sveta za sklic izredne seje morajo biti navedeni razlogi za njen sklic. Zahtevi mora biti priloženo gradivo o zadevah, o katerih naj svet odloča.
(3) Če izredna seja sveta, ki so jo zahtevali člani sveta, ni sklicana v roku sedmih (7) dni od predložitve pisne obrazložene zahteve za sklic s priloženim ustreznim gradivom, jo lahko skličejo člani sveta, ki so sklic zahtevali oziroma tisti član sveta, ki ga pooblastijo za sklic in vodenje seje.
(4) Vabilo za izredno sejo sveta z gradivom mora biti poslano članom sveta najkasneje tri (3) dni pred sejo. Vabilo se pošlje v skladu z 19. členom tega poslovnika in se objavi na spletni strani občine.
(5) Če razmere terjajo drugače, se lahko izredna seja sveta skliče v skrajnem roku, ki je potreben, da so s sklicem seznanjeni vsi člani sveta in se seje lahko udeležijo. V tem primeru se lahko dnevni red seje predlaga na sami seji, na sami seji pa se lahko predloži tudi gradivo za sejo. Svet pred sprejemom dnevnega reda tako sklicane izredne seje ugotovi utemeljenost razlogov za sklic. Če svet ugotovi, da ni bilo razlogov, se seja ne opravi in se skliče nova izredna ali redna seja v skladu s tem poslovnikom.
22. člen
(dopisna seja)
(1) Dopisna seja se lahko opravi, kadar ni pogojev za sklic izredne seje sveta. Na dopisni seji ni mogoče odločati o proračunu in zaključnem računu občine, o splošnih aktih, s katerimi se v skladu z zakonom predpisujejo občinski davki in druge dajatve ter o zadevah, iz katerih izhajajo finančne obveznosti občine. Dopisna seja se opravi na podlagi v fizični ali elektronski obliki osebno vročenega vabila s priloženim gradivom ter predlogom sklepa, ki naj se sprejme, ter z osebnim telefonskim glasovanjem ali glasovanjem po elektronski pošti. Glede na način izvedbe dopisne seje mora sklic seje vsebovati rok trajanja dopisne seje (točen datum in čas trajanja seje, to je do katere ure se šteje trajanje seje).
(2) Dopisna seja je sklepčna, če je bilo vabilo poslano vsem članom sveta, od katerih jih je osebno vročitev potrdilo več kot polovica. Šteje se, da so osebno vročitev potrdili člani, ki so glasovali.
(3) Predlog sklepa, ki je predložen na dopisno sejo, je sprejet, če nihče izmed članov sveta ni glasoval proti.
(4) O dopisni seji se vodi zapisnik, ki mora poleg sestavin, določenih s tem poslovnikom, vsebovati še potrdila o osebni vročitvi vabil članom sveta oziroma ugotovitev, koliko članov sveta je glasovalo. Potrditev zapisnika dopisne seje se uvrsti na prvo naslednjo redno sejo sveta.
23. člen
(predlog dnevnega reda)
(1) Dnevni red seje sveta predlaga župan.
(2) Dnevni red lahko predlagajo tudi člani sveta, ki imajo pravico zahtevati sklic seje sveta. Posamezne točke dnevnega reda lahko predlaga posamezen član sveta ali svetniška skupina.
(3) V predlog dnevnega reda seje sveta se lahko uvrstijo le točke, za katere obravnavo so izpolnjeni pogoji, ki so določeni s tem poslovnikom.
(4) Na dnevni red ni mogoče uvrstiti akta, če še ni končan postopek o aktu z enako ali podobno vsebino.
(5) Na dnevni red se prednostno uvrstijo odloki, ki so pripravljeni za drugo obravnavo.
24. člen
(vodenje seje)
(1) Sejo sveta vodi župan. Župan lahko za vodenje sej sveta pooblasti podžupana ali drugega člana sveta (v nadaljnjem besedilu: predsedujoči).
(2) Če nastopijo razlogi, zaradi katerih župan ali predsedujoči ne more voditi že sklicane seje, jo vodi podžupan, če pa tudi to ni mogoče, jo vodi najstarejši član sveta.
(3) Izredno sejo sveta, ki jo skličejo člani sveta ker župan ni opravil sklica v skladu z zakonom in tem poslovnikom, vodi član sveta, ki ga pooblastijo člani sveta, ki so sklic seje zahtevali.
4.2 Zagotavljanje javnosti dela sveta
25. člen
(zagotavljanje javnosti seje)
(1) Javnost seje sveta se praviloma zagotavlja z navzočnostjo predstavnikov sredstev javnega obveščanja na seji ter z navzočnostjo javnosti v prostoru, v katerem seja sveta poteka.
(2) Predsedujoči mora poskrbeti, da ima javnost v prostoru, v katerem seja sveta poteka, primeren prostor, da lahko spremlja delo sveta ter pri tem dela ne moti. Prostor za javnost mora biti vidno ločen od prostora za člane sveta.
(3) Predsedujoči lahko na zahtevo predstavnika javnega obveščanja dopusti zvočno in slikovno snemanje posameznih delov seje.
(4) Če občan, ki spremlja sejo, ali predstavnik sredstva javnega obveščanja moti delo sveta, ga predsedujoči najprej opozori, če tudi po opozorilu ne neha motiti dela sveta, pa ga odstrani iz prostora.
26. člen
(izključitev javnosti)
(1) Predsedujoči predlaga svetu, da s sklepom zapre sejo za javnost v celoti ali ob obravnavi posamezne točke dnevnega reda, če to terja zagotovitev varstva podatkov, ki v skladu z zakonom niso informacije javnega značaja.
(2) Kadar svet sklene, da bo izključil javnost oziroma kako točko dnevnega reda obravnaval brez navzočnosti javnosti, odloči, kdo je lahko poleg župana, predsedujočega in članov sveta navzoč na seji.
4.3 Potek seje
27. člen
(ugotavljanje navzočnosti)
(1) Ko predsedujoči začne sejo, obvesti svet, kdo izmed članov sveta mu je sporočil, da je zadržan in se seje ne more udeležiti in koliko članov sveta je navzočnost potrdilo s podpisom na listi navzočnosti.
(2) Predsedujoči obvesti svet tudi o tem, kdo je povabljen na sejo.
(3) Predsedujoči nato ugotovi, da je svet sklepčen in se seja lahko začne. Če svet ni sklepčen predsedujoči ugotovi, da sklic seje ni bil uspešen in je treba sejo sklicati ponovno.
(4) Na začetku seje lahko predsedujoči poda pojasnila v zvezi z delom na seji in drugimi vprašanji.
28. člen
(odločanje o zapisniku prejšnje seje)
(1) Preden svet določi dnevni red redne seje, potrdi zapisnik prejšnje seje in zapisnike prej izvedenih sej, ki še niso bili potrjeni.
(2) Član sveta lahko da pripombe k zapisniku prejšnje seje in zahteva, da se zapisnik ustrezno spremeni in dopolni. O utemeljenosti zahtevanih sprememb ali dopolnitev zapisnika prejšnje seje odloči svet.
(3) Zapisnik se lahko potrdi z ugotovitvijo, da nanj niso bile podane pripombe, lahko pa ustrezno spremenjen in dopolnjen.
(4) Svet na izrednih in dopisnih sejah ne potrjuje zapisnikov.
29. člen
(dnevni red)
(1) Svet na začetku seje določi dnevni red.
(2) Pri določanju dnevnega reda svet najprej odloča o predlogih, da se posamezne zadeve umaknejo z dnevnega reda, nato o predlogih, da se dnevni red razširi, in nato o morebitnih predlogih za skrajšanje rokov, združitev obravnav ali hitri postopek.
(3) Mandatne zadeve imajo prednost pred vsemi drugimi točkami dnevnega reda in se uvrstijo takoj za točko “potrditev zapisnika”.
(4) Predlagatelj točke dnevnega reda lahko točko sam umakne vse do glasovanja o dnevnem redu. O predlagateljevem umiku točke svet ne razpravlja in ne glasuje. Kadar predlaga umik točke dnevnega reda oseba, ki ni predlagatelj točke, svet o tem razpravlja in glasuje.
(5) Predlogi za razširitev dnevnega reda se lahko sprejmejo le, če so razlogi nastali po sklicu seje in če je bilo članom sveta izročeno gradivo, ki je podlaga za uvrstitev zadeve na dnevni red. O predlogih za razširitev dnevnega reda svet razpravlja in glasuje.
(6) Svet ne more odločiti, da se v dnevni red seje uvrstijo zadeve, h katerim ni dal svojega mnenja ali ni zavzel stališča župan, kadar ta ni bil predlagatelj, ali je ni obravnavalo pristojno delovno telo, razen v primerih, ko delovno telo še ni bilo ustanovljeno, pa je obravnava nujna.
(7) Po sprejetih posameznih odločitvah za umik oziroma za razširitev dnevnega reda potrdi svet dnevni red seje v celoti.
30. člen
(vrstni red obravnave točk dnevnega reda)
(1) Posamezne točke dnevnega reda se obravnavajo po sprejetem dnevnem redu.
(2) Med sejo lahko svet izjemoma spremeni vrstni red obravnave posameznih točk dnevnega reda, če med potekom seje nastopijo okoliščine, zaradi katerih je potrebno posamezno gradivo obravnavati pred točko dnevnega reda, na katero je uvrščeno ali pozneje.
31. člen
(razprava)
(1) Na začetku obravnave vsake točke dnevnega reda lahko poda župan ali oseba, ki jo določi župan oziroma predlagatelj, kadar to ni župan, dopolnilno obrazložitev. Dopolnilna obrazložitev sme trajati največ petnajst minut, če ni s tem poslovnikom drugače določeno. Kadar svet tako sklene, je predlagatelj dolžan podati dopolnilno obrazložitev.
(2) Če ni župan predlagatelj, poda župan ali podžupan oziroma direktor občinske uprave mnenje k obravnavani zadevi. Potem dobi besedo predsednik delovnega telesa sveta, ki je zadevo obravnavalo. Obrazložitev županovega mnenja in beseda predsednika delovnega telesa lahko trajata največ po deset (10) minut.
(3) Potem dobijo besedo člani sveta po vrstnem redu, kakor so se priglasili k razpravi. Razprava posameznega člana lahko traja največ sedem (7) minut. Svet lahko sklene, da posamezen član iz utemeljenih razlogov lahko razpravlja dalj časa, vendar ne več kot petnajst (15) minut.
(4) Razpravljavec lahko praviloma razpravlja le enkrat, ima pa pravico do replike po razpravi vsakega drugega razpravljavca. Replika mora biti konkretna in se nanašati na napovedi replike označeno razpravo, sicer jo lahko predsedujoči prepove. Replike smejo trajati največ tri (3) minute.
(5) Ko je vrstni red priglašenih razpravljavcev izčrpan, predsedujoči vpraša, ali želi še kdo razpravljati. Dodatne razprave lahko trajajo le po tri (3) minute.
32. člen
(opomin)
(1) Razpravljavec sme govoriti le o vprašanju, ki je na dnevnem redu in o katerem teče razprava, h kateri je predsedujoči pozval.
(2) Če se razpravljavec ne drži dnevnega reda ali prekorači čas za razpravo, ga predsedujoči opomni. Če se tudi po drugem opominu ne drži dnevnega reda oziroma nadaljuje z razpravo, mu predsedujoči lahko vzame besedo. Zoper odvzem besede lahko razpravljavec ugovarja. O ugovoru odloči svet brez razprave.
33. člen
(kršitve poslovnika)
(1) Članu sveta, ki želi govoriti o kršitvi poslovnika ali o kršitvi dnevnega reda, da predsedujoči besedo takoj, ko jo zahteva.
(2) Nato poda predsedujoči pojasnilo glede kršitve poslovnika ali dnevnega reda. Če član ni zadovoljen s pojasnilom, odloči svet o tem vprašanju brez razprave.
(3) Če član zahteva besedo, da bi opozoril na napako, ali popravil navedbo, ki po njegovem mnenju ni točna in je povzročila nesporazum ali potrebo po osebnem pojasnilu, mu da predsedujoči besedo takoj, ko jo zahteva. Pri tem se mora član omejiti na pojasnilo in njegov govor ne sme trajati več kot pet (5) minut.
34. člen
(prekinitev seje sveta)
(1) Ko predsedujoči ugotovi, da ni več priglašenih k razpravi, sklene razpravo o posamezni točki dnevnega reda. Če je na podlagi razprave treba pripraviti predloge za odločitev ali stališča, se razprava o taki točki dnevnega reda prekine in nadaljuje po predložitvi teh predlogov.
(2) Predsedujoči lahko prekine sejo, če je to potrebno zaradi odmora, priprave predlogov po zaključeni razpravi, potrebe po posvetovanjih, pridobitve dodatnih strokovnih mnenj.
(3) Predsedujoči prekine sejo, če ugotovi, da svet ni več sklepčen, če so potrebna posvetovanja v delovnem telesu in v drugih primerih, ko tako sklene svet.
(4) Predsedujoči prekine sejo, če z ukrepi, določenimi s tem poslovnikom, ne more zagotoviti nemotenega nadaljevanja seje.
(5) V vseh primerih prekinitve seje predsedujoči določi, kdaj se bo nadaljevala.
(6) Če je seja prekinjena zato, ker svet ni več sklepčen, sklepčnosti pa ni niti v nadaljevanju seje, predsedujoči sejo konča.
35. člen
(začetek seje, odmor in konec)
(1) Seje sveta se sklicujejo najprej ob sedemnajsti (17) uri in morajo biti načrtovane tako, da praviloma ne trajajo več kot štiri ure.
(2) Predsedujoči odredi petnajst (15) minutni odmor vsaj po dveh urah neprekinjenega dela.
(3) Odmor lahko predsedujoči odredi tudi na obrazložen predlog člana sveta, župana ali predlagatelja, če je to potrebno zaradi priprave dopolnil (amandmajev), mnenj, stališč, dodatnih obrazložitev ali odgovorov oziroma pridobitve zahtevanih podatkov. Odmor lahko traja največ trideset (30) minut, odredi pa se ga lahko pred oziroma v okviru posamezne točke največ dvakrat.
(4) Če kdo od upravičencev predlaga dodatni odmor po izčrpanju možnosti iz prejšnjega odstavka, svet odloči, ali se lahko odredi odmor ali pa se seja prekine in nadaljuje drugič.
(5) Ko so vse točke dnevnega reda izčrpane, je seja sveta končana.
36. člen
(preložitev)
Če svet o zadevi, ki jo je obravnaval, ni končal razprave ali če ni pogojev za odločanje, ali če svet o zadevi ne želi odločiti na isti seji, se razprava oziroma odločanje o zadevi preloži na eno izmed naslednjih sej. Enako lahko svet odloči, če časovno ni uspel obravnavati vseh točk dnevnega reda.
4.4 Vzdrževanje reda na seji
37. člen
(red na seji)
(1) Za red na seji skrbi predsedujoči. Na seji sveta ne sme nihče govoriti, dokler mu predsedujoči ne da besede.
(2) Predsedujoči skrbi, da govornika nihče ne moti med govorom. Govornika lahko opomni na red ali mu seže v besedo le predsedujoči.
38. člen
(ukrepi za zagotovitev reda na seji)
(1) Za kršitev reda na seji sveta sme predsedujoči izreči naslednje ukrepe:
· opomin,
· odvzem besede,
· odstranitev s seje ali z dela seje.
(2) Opomin se lahko izreče članu sveta, če govori, čeprav ni dobil besede, če sega govorniku v besedo ali če na kak drug način krši red na seji.
(3) Odvzem besede se lahko izreče govorniku, če s svojim govorom na seji krši red in določbe tega poslovnika in je bil na tej seji že dvakrat opominjan, naj spoštuje red in določbe tega poslovnika.
(4) Odstranitev s seje ali z dela seje se lahko izreče članu sveta oziroma govorniku, če kljub opominu ali odvzemu besede krši red na seji, tako da onemogoča delo sveta.
(5) Član sveta oziroma govornik, ki mu je izrečen ukrep odstranitve s seje ali z dela seje, mora takoj zapustiti prostor, v katerem je seja.
(6) Predsedujoči lahko odredi, da se odstrani s seje in iz poslopja, v katerem je seja, vsak drug udeleženec, ki krši red na seji oziroma s svojim ravnanjem onemogoča nemoten potek seje.
(7) Če je red hudo kršen, lahko predsedujoči odredi, da se odstranijo vsi poslušalci.
(8) Če predsedujoči z rednimi ukrepi ne more ohraniti reda na seji sveta, jo prekine.
4.5 Odločanje
39. člen
(sklepčnost)
(1) Svet veljavno odloča, če je na seji navzočih večina vseh članov sveta.
(2) Navzočnost se ugotavlja na začetku seje, pred vsakim glasovanjem in na začetku nadaljevanja seje po odmoru oziroma prekinitvi.
(3) Za sklepčnost je odločilna dejanska navzočnost članov sveta v sejni sobi (dvorani) na način, kot velja za glasovanje. Preverjanje sklepčnosti lahko zahteva vsak član sveta ali predsedujoči kadarkoli.
40. člen
(odločanje na seji sveta)
Predlagana odločitev je na sklepčni seji sveta sprejeta, če se je večina članov sveta, ki so glasovali, izrekla 'ZA' njen sprejem oziroma, če je 'ZA' sprejem glasovalo toliko članov, kot to za posamezno odločitev določa zakon.
41. člen
(glasovanje)
(1) Svet praviloma odloča z javnim glasovanjem.
(2) S tajnim glasovanjem lahko svet odloča, če tako sklene pred odločanjem o posamezni zadevi oziroma vprašanju. Predlog za tajno glasovanje lahko da župan ali vsak član sveta.
(3) Glasovanje se opravi po končani razpravi o predlogu, o katerem se odloča. Predsedujoči pred vsakim glasovanjem prebere predlagano besedilo sklepa ali amandmaja.
(4) Član sveta ima pravico obrazložiti svoj glas, razen, če ta poslovnik ne določa drugače. Obrazložitev glasu se v okviru posameznega glasovanja dovoli le enkrat in sme trajati največ dve minuti.
(5) K glasovanju pozove predsedujoči člane sveta tako, da jim najprej predlaga, da se opredelijo 'ZA' sprejem predlagane odločitve, po zaključenem opredeljevanju za sprejem odločitve pa še, da se opredelijo 'PROTI' sprejemu predlagane odločitve. Vsak član glasuje o isti odločitvi samo enkrat, razen če je glasovanje v celoti ponovljeno.
(6) Predsedujoči po vsakem opravljenem glasovanju ugotovi in objavi izid glasovanja.
42. člen
(javno in poimensko glasovanje)
(1) Javno glasovanje se opravi z dvigom rok, z uporabo glasovalne naprave ali s poimenskim izjavljanjem.
(2) Poimensko glasujejo člani sveta, če svet tako odloči na predlog predsedujočega ali najmanj ene četrtine vseh članov sveta.
(3) Člane se pozove k poimenskemu glasovanju po abecednem redu prve črke njihovih priimkov. Član glasuje tako, da glasno izjavi 'ZA' ali 'PROTI'. O poimenskem glasovanju se piše zaznamek tako, da se pri vsakem članu sveta zapiše, kako je glasoval, ali pa se zabeleži njegova odsotnost. Zaznamek je sestavni del zapisnika seje.
43. člen
(tajno glasovanje)
(1) Tajno se glasuje z glasovnicami.
(2) Tajno glasovanje vodi in ugotavlja izide tričlanska komisija, ki jo vodi predsedujoči. Dva člana določi svet na predlog predsedujočega. Administrativno - tehnična opravila v zvezi s tajnim glasovanjem opravlja direktor občinske uprave ali javni uslužbenec, ki ga določi župan.
(3) Za glasovanje se natisne toliko enakih glasovnic, kot je članov sveta. Glasovnice morajo biti overjene z žigom, ki ga uporablja svet.
(4) Pred začetkom glasovanja določi predsedujoči čas glasovanja.
(5) Komisija vroči glasovnice članom sveta in sproti označi, kateri član je prejel glasovnico. Glasuje se na prostoru, ki je določen za glasovanje in na katerem je zagotovljena tajnost glasovanja.
(6) Glasovnica vsebuje predlog, o katerem se odloča, in praviloma opredelitev 'ZA' in 'PROTI'. 'ZA' je na dnu glasovnice za besedilom predloga na desni strani, 'PROTI' pa na levi. Glasuje se tako, da se obkroži besedo 'ZA' ali besedo 'PROTI'.
(7) Glasovnica mora vsebovati navodilo za glasovanje.
(8) Glasovnica za imenovanje vsebuje zaporedne številke, imena in priimke kandidatov, če jih je več po abecednem redu prvih črk njihovih priimkov. Glasuje se tako, da se obkroži zaporedno številko pred priimkom in imenom kandidata, za katerega se želi glasovati, in največ toliko zaporednih številk, kolikor kandidatov je v skladu z navodilom na glasovnici treba imenovati.
(9) Ko član sveta izpolni glasovnico, odda glasovnico v glasovalno skrinjico.
44. člen
(izid glasovanja)
(1) Ko je glasovanje končano, komisija ugotovi izid glasovanja.
(2) Poročilo o izidu glasovanja vsebuje podatke o:
· datumu in številki seje sveta,
· predmetu glasovanja,
· sestavi glasovalne komisije s podpisi njenih članov,
· številu razdeljenih glasovnic,
· številu oddanih glasovnic,
· številu neveljavnih glasovnic,
· številu veljavnih glasovnic,
· številu glasov 'ZA' in število glasov 'PROTI' oziroma pri glasovanju o kandidatih, število glasov, ki jih je dobil posamezni kandidat,
· ugotovitvi, da je predlog izglasovan s predpisano večino, ali da predlog ni izglasovan, pri glasovanju o kandidatih pa, katerih kandidat je imenovan.
(3) Predsedujoči takoj po ugotovitvi rezultatov objavi izid glasovanja na seji sveta.
45. člen
(ponovitev glasovanja)
(1) Če član sveta utemeljeno ugovarja poteku glasovanja ali ugotovitvi izida glasovanja, se lahko glasovanje ponovi.
(2) O ponovitvi glasovanja odloči svet brez razprave na predlog člana, ki ugovarja poteku ali ugotovitvi izida glasovanja, ali na predlog predsedujočega. O isti zadevi je mogoče glasovati največ dvakrat. Javnega poimenskega glasovanja se ne ponavlja.
4.6 Zapisnik seje sveta
46. člen
(vsebina zapisnika seje sveta)
(1) O vsaki seji sveta se piše zapisnik.
(2) Zapisnik obsega glavne podatke o delu na seji, zlasti pa podatke o navzočnosti članov sveta na seji in ob posameznem glasovanju, o odsotnosti članov sveta, o udeležbi vabljenih, predstavnikov javnosti in občanov na seji, o sprejetem dnevnem redu, imenih razpravljavcev, predlogih sklepov, o izidih glasovanja o posameznih predlogih in o sklepih, ki so bili sprejeti, o vseh postopkovnih odločitvah predsedujočega in sveta ter o stališčih statutarno pravne komisije o postopkovnih vprašanjih.
(3) Potrjeni zapisnik seje sveta se kot dokumentarno gradivo hrani trajno v dosjeju seje, na kateri je bil sestavljen. V dosje je treba vložiti original vabila in gradivo, ki je bilo predloženo oziroma obravnavano na seji.
47. člen
(zapisnik seje sveta)
(1) Za zapisnik seje sveta skrbi direktor občinske uprave. Župan občine lahko za vodenje zapisnika seje sveta pooblasti drugega javnega uslužbenca.
(2) Sprejeti zapisnik podpišeta predsedujoči sveta, ki je sejo vodil in direktor občinske uprave oziroma pooblaščeni javni uslužbenec, ki je vodil zapisnik.
(3) Po sprejemu se zapisnik objavi na spletnih straneh občine.
(4) Zapisnik nejavne seje oziroma tisti del zapisnika, ki je bil voden na nejavnem delu seje sveta, se ne prilaga v gradivo za redno sejo sveta in ne objavlja. Člane sveta z njim pred potrjevanjem zapisnika seznani predsedujoči.
48. člen
(posnetek seje sveta)
(1) Potek seje se zvočno snema, v kolikor predsedujoči pred začetkom seje o tem pridobi soglasje vseh navzočih članov sveta.
(2) Član sveta in drug udeleženec javne seje, če je za to dobil dovoljenje predsedujočega, ima pravico poslušati zvočni posnetek seje. Poslušanje se opravi v prostorih občinske uprave ob navzočnosti pooblaščenega javnega uslužbenca.
(3) Vsakdo lahko do potrditve zapisnika seje zaprosi, da se del zvočnega posnetka seje, ki vsebuje informacijo javnega značaja, ki jo želi pridobiti, dobesedno prepiše in se mu posreduje (v nadaljevanju: magnetogram). Prošnjo, v kateri poleg svojega osebnega imena in naslova navede, kakšno informacijo želi dobiti, vloži ustno ali pisno pri pooblaščenem javnem uslužbencu, ki o zahtevi odloči v skladu z zakonom.
(4) Zvočni posnetek seje se hrani dokler ni potrjen zapisnik seje.
(5) Nedovoljeno je vsako drugačno nepooblaščeno avdio in video snemanje s telefoni, tablicami ali drugimi napravami.
49. člen
(ravnanje z gradivom sveta)
(1) Ravnanje z gradivom sveta, ki je zaupne narave, določi svet na podlagi zakona s posebnim aktom.
(2) Izvirniki odlokov, splošnih in drugih aktov sveta, zapisniki sej ter vse gradivo sveta in njegovih delovnih teles, se kot trajno gradivo hrani v stalni zbirki dokumentarnega gradiva občinske uprave.
50. člen
(vpogled v gradivo)
(1) Član sveta ima pravico vpogleda v vse spise in gradivo, ki se hrani v stalni zbirki dokumentarnega gradiva, če je to potrebno zaradi opravljanja njegove funkcije. Vpogled odredi direktor občinske uprave ali župan na podlagi pisne zahteve člana sveta. Original zahteve, odredba oziroma sklep o zavrnitvi se hranijo pri gradivu, ki je bilo vpogledano.
(2) V primeru dokumentarnega gradiva zaupne narave, odloči o vpogledu župan v skladu z zakonom in aktom sveta.
4.7 Strokovno in administrativno delo za svet
51. člen
(strokovno in administrativno delo za svet)
(1) Za strokovno in administrativno delo za svet in za delovna telesa sveta je odgovoren direktor občinske uprave ali župan.
(2) Direktor občinske uprave ali župan organizira strokovno in tehnično pripravo gradiv za potrebe sveta in določi javnega uslužbenca, ki pomaga pri pripravi in vodenju sej ter opravlja druga opravila, potrebna za nemoteno delo sveta in njegovih delovnih teles, če ni za to s sistemizacijo delovnih mest v občinski upravi določeno posebno delovno mesto.
5 DELOVNA TELESA OBČINSKEGA SVETA
52. člen
(1) Svet ima komisijo za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja kot stalno delovno telo sveta, ki jo imenuje izmed svojih članov, praviloma na prvi seji.
(2) Komisija za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja ima tri (3) člane.
(3) Komisija za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja opravlja zlasti naslednje naloge:
· svetu predlaga kandidate za člane delovnih teles sveta, občinskih organov, ravnateljev, direktorjev in predstavnikov ustanovitelja v organih javnih zavodov, javnih agencij, javnih skladov in javnih podjetij,
· opravlja naloge v zvezi s preprečevanjem korupcije,
· svetu ali županu daje pobude in predloge v zvezi s kadrovskimi vprašanji v občini, ki so v pristojnosti sveta,
· pripravlja predloge odločitev sveta v zvezi s plačami ter drugimi prejemki občinskih funkcionarjev, članov občinskih organov in delovnih teles ter izvršuje odločitve sveta,
· obravnava druga vprašanja, ki ji jih določi svet.
53. člen
(stalna delovna telesa)
Stalna delovna telesa sveta so naslednji odbori in komisija:
· odbor za proračun in finance, ter občinsko premoženje,
· odbor za gospodarstvo, turizem, varstvo okolja, urbanizem in gospodarske javne službe,
· odbor za družbene dejavnosti,
· odbor za kmetijstvo in pospeševanje razvoja podeželja,
· komisija za statutarna in pravna vprašanja,
· komisija za nagrade in priznanja,,
· komisija za narodnostna vprašanja.
54. člen
(odbor za proračun in finance, ter občinsko premoženje)
(1) Odbor za proračun in finance, ter občinsko premoženje ima pet (5) članov. Svet imenuje tri (3) člane izmed članov sveta in dva (2) člana izmed drugih občanov.
(2) Odbor izvoli predsednika na svoji prvi seji izmed predlaganih članov občinskega sveta.
(3) Odbor obravnava vse predloge aktov in drugih odločitev iz pristojnosti občine na področju proračuna in financ ter občinskega premoženja, ki so svetu predlagani v sprejem, oblikuje o njih svoje mnenje in svetu poda stališče s predlogom odločitve.
(4) Obravnavo je odbor dolžan opraviti najkasneje tri dni pred dnem, za katerega je sklicana redna seja sveta, ter svoje mnenje, stališče in predlog pisno predložiti županu, predsedujočemu in predlagatelju. Mnenje o dopolnilih k predlaganim splošnim aktom mora odbor predložiti najkasneje do začetka obravnave predloga splošnega akta.
(5) Odbor lahko predlaga svetu v sprejem odloke in druge akte iz njegove pristojnosti na področju proračuna in financ ter občinskega premoženja.
55. člen
(odbor za gospodarstvo, turizem, varstvo okolja, urbanizem in gospodarske javne službe)
(1) Odbor za gospodarstvo, turizem, varstvo okolja, urbanizem in gospodarske javne službe ima (5) pet članov. Svet imenuje tri (3) člane izmed članov sveta in dva (2) člana izmed drugih občanov.
(3) Odbor obravnava vse predloge aktov in drugih odločitev iz pristojnosti občine na področju gospodarstva, turizma, varstva okolja, urbanizma in gospodarskih javnih služb, ki so svetu predlagani v sprejem, oblikuje o njih svoje mnenje in svetu poda stališče s predlogom odločitve.
(5) Odbor lahko predlaga svetu v sprejem odloke in druge akte iz njegove pristojnosti na področju gospodarstva, turizma, varstva okolja, urbanizma in gospodarskih javnih služb.
56. člen
(odbor za družbene dejavnosti)
(1) Odbor za družbene dejavnosti ima pet (5) članov. Svet imenuje tri (3) člane izmed članov sveta in dva (2) člana izmed drugih občanov.
(3) Odbor obravnava vse predloge aktov in drugih odločitev iz pristojnosti občine na področju družbenih dejavnosti, ki so svetu predlagani v sprejem, oblikuje o njih svoje mnenje in svetu poda stališče s predlogom odločitve.
(5) Odbor lahko predlaga svetu v sprejem odloke in druge akte iz njegove pristojnosti na področju družbenih dejavnosti.
57. člen
(odbor za kmetijstvo in pospeševanje razvoja podeželja)
(1) Odbor za kmetijstvo in pospeševanje razvoja podeželja ima pet (5) članov. Svet imenuje tri (3) člane izmed članov sveta in dva (2) člana izmed drugih občanov.
(3) Odbor obravnava vse predloge aktov in drugih odločitev iz pristojnosti občine na področju kmetijstva in pospeševanju razvoja podeželja, ki so svetu predlagani v sprejem, oblikuje o njih svoje mnenje in svetu poda stališče s predlogom odločitve.
(5) Odbor lahko predlaga svetu v sprejem odloke in druge akte iz njegove pristojnosti na področju kmetijstva in pospeševanju razvoja podeželja.
58. člen
(komisija za statutarna in pravna vprašanja)
(1) Komisija za statutarna in pravna vprašanja ima tri (3) člane. Svet imenuje dva (2) člana izmed članov sveta in enega (1) člana izmed drugih občanov.
(2) Komisija izvoli predsednika na svoji prvi seji izmed predlaganih članov občinskega sveta.
(3) Komisija obravnava predlog statuta občine in poslovnika sveta in njunih sprememb oziroma dopolnitev, odlokov in drugih splošnih aktov, ki jih sprejema svet.
(4) Komisija oblikuje svoje mnenje oziroma stališče glede skladnosti obravnavanih predlogov aktov z ustavo, zakoni in statutom občine ter glede medsebojne skladnosti z drugimi veljavnimi splošnimi akti občine.
59. člen
(komisija za nagrade in priznanja)
(1) Komisija za nagrade in priznanja ima tri (3) člane. Svet imenuje dva (2) člana izmed članov sveta in enega (1) člana izmed drugih občanov.
(3) Komisija obravnava vse predloge aktov in drugih odločitev iz pristojnosti občine na področju nagrad in priznanj, ki so svetu predlagani v sprejem, oblikuje o njih svoje mnenje in svetu poda stališče s predlogom odločitve.
(4) Obravnavo je komisija dolžna opraviti najkasneje tri dni pred dnem, za katerega je sklicana redna seja sveta, ter svoje mnenje, stališče in predlog pisno predložiti županu, predsedujočemu in predlagatelju. Mnenje o dopolnilih k predlaganim splošnim aktom mora komisija predložiti najkasneje do začetka obravnave predloga splošnega akta.
(5) Komisija lahko predlaga svetu v sprejem odloke in druge akte iz njene pristojnosti na področju nagrad in priznanj.
60. člen
(komisija za narodnostna vprašanja)
(1) Komisija za narodnostna vprašanja ima tri (3) člane. Svet imenuje dva (2) člana izmed članov sveta in enega (1) člana izmed drugih občanov.
(3) Komisija obravnava vse predloge aktov in drugih odločitev iz pristojnosti občine na področju narodnostnih vprašanj, ki so svetu predlagani v sprejem, oblikuje o njih svoje mnenje in svetu poda stališče s predlogom odločitve.
(5) Komisija lahko predlaga svetu v sprejem odloke in druge akte iz njene pristojnosti na področju narodnostnih vprašanj.
61. člen
(občasna delovna telesa)
Občasna delovna telesa ustanovi svet s sklepom, s katerim določi naloge delovnega telesa in število članov ter opravi imenovanje.
62. člen
(imenovanje članov odborov in komisij)
Člane stalnih odborov in komisij imenuje svet na predlog komisije za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja, praviloma na drugi redni seji v mandatu.
63. člen
(delo delovnega telesa)
(1) Prvo sejo delovnega telesa skliče župan, vse nadaljnje pa predsednik.
(2) Predsednik delovnega telesa organizira in vodi delo delovnega telesa, sklicuje njegove seje in zastopa njegova mnenja, stališča in predloge v občinskem svetu.
(3) Seje delovnih teles se skličejo za obravnavo dodeljenih zadev po sklepu sveta, na podlagi dnevnega reda redne seje sveta ali na zahtevo župana.
(4) Gradivo za sejo delovnega telesa mora biti poslano članom delovnega telesa najmanj tri (3) dni pred sejo delovnega telesa, razen v izjemnih in utemeljenih primerih.
(5) Delovno telo dela na sejah. Delovno telo lahko veljavno sprejema svoje odločitve, če je na seji navzoča večina njegovih članov, svoje odločitve - mnenja, stališča in predloge pa sprejema z večino opredeljenih glasov navzočih članov.
(6) Glasovanje v delovnem telesu je javno.
(7) Za delo delovnih teles se smiselno uporabljajo določila tega poslovnika, ki se nanašajo na delo sveta.
(8) Na sejo delovnega telesa so praviloma vabljeni javni uslužbenci in strokovni delavci, ki so sodelovali pri pripravi predlogov aktov in drugih odločitev sveta, ki jih določi predlagatelj, lahko pa tudi predstavniki organov in organizacij, zavodov, podjetij in skladov, katerih delo je neposredno povezano z obravnavano problematiko ter delavci v občinski upravi in občani.
6 AKTI SVETA
6.1 Splošne določbe
64. člen
(splošni akti občine in drugi akti sveta)
(1) Svet sprejema statut občine in v skladu z zakonom in statutom naslednje akte:
· poslovnik občinskega sveta,
· proračun občine in zaključni račun,
· planske in razvojne akte občine ter prostorske izvedbene akte,
· odloke,
· odredbe,
· pravilnike,
· navodila.
(2) Svet sprejema sklepe, stališča, mnenja, soglasja, poročila in druge akte v skladu z zakonom in statutom občine.
65. člen
(predlagalna pravica)
(1) Proračun občine in zaključni račun proračuna, odloke ter druge splošne akte, za katere je v zakonu ali statutu tako določeno, predlaga svetu v sprejem župan.
(2) Komisije in odbori sveta ter vsak član sveta lahko predlagajo svetu v sprejem odloke in druge akte iz njegove pristojnosti, razen aktov iz prvega odstavka.
(3) Najmanj pet odstotkov volivcev v občini lahko v skladu z zakonom in statutom občine zahteva od sveta izdajo ali razveljavitev splošnega akta.
66. člen
(sodelovanje javnosti pri pripravi splošnih aktov občine)
(1) Zaradi večje legitimnosti sprejetih splošnih aktov občine in vključitve občanov, njihovih organizacij, strokovne in druge javnosti v pripravo predlogov splošnih aktov občine je treba predloge statuta občine, odlokov, proračuna, prostorskih aktov in drugih načrtov razvoja objaviti na spletni strani občine, v katalogu informacij javnega značaja, najpozneje sedem (7) dni pred sejo sveta, na kateri bo izvedena splošna razprava, in javnost pozvati, da v roku, določen z objavo, sporoči morebitne pripombe in predloge.
(2) Predlog splošnega akta se v roku iz prejšnjega odstavka pošlje subjektom, katerih sodelovanje določa zakon in statut občine ter subjektom, ki se ukvarjajo z zadevami, ki se jih vsebina splošnega akta tiče, s pozivom k predložitvi pripomb in predlogov najpozneje v roku, določenem v prejšnjem odstavku.
(3) Objavi splošnega akta občine na spletni strani občine v katalogu informacij javnega značaja in dopisu iz prejšnjega odstavka se priloži povzetek vsebine s strokovnimi podlagami, ključnimi vprašanji, ki zadevajo predlog splošnega akta in njegovimi cilji.
(4) Po končani obravnavi iz prvega in drugega odstavka tega člena pripravi občinska uprava osnutek poročila o sodelovanju javnosti s predstavitvijo vpliva pripomb in predlogov na vsebino predloga splošnega akta in ga predloži predlagatelju.
(5) Poročilo o sodelovanju javnosti pri pripravi splošnega akta ter o upoštevanih oziroma zavrnjenih pripombah in predlogih, se objavi na spletni strani občine v katalogu informacij javnega značaja in hrani v stalni zbirki dokumentarnega gradiva občine, skupaj z izvirnikom sprejetega splošnega akta.
(6) Določila tega člena se ne uporabljajo pri pripravi splošnih aktov za obravnavo na izredni seji.
67. člen
(podpis in hramba aktov, ki jih sprejema svet)
(1) Akte, ki jih sprejema svet, podpisuje župan.
(2) Izvirnike aktov sveta se ožigosa in shrani v stalni zbirki dokumentarnega gradiva občinske uprave.
6.2 Postopek za sprejem odloka
68. člen
(vsebina predloga odloka)
(1) Predlog odloka mora vsebovati naslov odloka, uvod, besedilo členov in njihovo obrazložitev.
(2) Uvod obsega razloge za sprejetje odloka, oceno stanja, cilje in načela odloka ter oceno finančnih in drugih posledic, ki jih bo imelo sprejetje odloka. Glede na vsebino odloka mora biti uvodu priloženo tudi grafično ali kartografsko gradivo.
(3) Če je predlagatelj odloka delovno telo sveta ali član sveta pošlje predlog odloka županu s predlogom za uvrstitev na dnevni red seje sveta.
69. člen
(obravnava predloga odloka)
(1) Predlagatelj določi svojega predstavnika, ki bo sodeloval v obravnavah predloga odloka na sejah sveta.
(2) Župan lahko sodeluje v vseh obravnavah predloga odloka na sejah sveta, tudi kadar ni predlagatelj.
70. člen
(razprava o predlogu odloka)
(1) Predlog odloka se pošlje članom sveta sedem (7) dni pred dnem, določenim za sejo sveta, na kateri bo obravnavan.
(2) Svet razpravlja o predlogu odloka na dveh obravnavah.
71. člen
(prva obravnava)
(1) V prvi obravnavi predloga odloka se opravi splošna razprava o razlogih, ki zahtevajo sprejem odloka, ter o ciljih in načelih ter temeljnih rešitvah predloga odloka.
(2) Po končani obravnavi svet z večino opredeljenih glasov navzočih članov sprejme stališča in predloge o odloku.
(3) Če svet meni, da predlog ni primeren za nadaljnjo obravnavo ali da odlok ni potreben, ga s sklepom zavrne.
(4) Po končani prvi obravnavi lahko predlagatelj predlaga umik predloga odloka. O predlogu umika odloči svet s sklepom.
72. člen
(priprava besedila za drugo obravnavo)
(1) Pred začetkom druge obravnave mora predlagatelj pripraviti novo besedilo predloga odloka, pri čemer na primeren način upošteva stališča in predloge iz prve obravnave oziroma jih utemeljeno pisno zavrne.
(2) Predlagatelj mora v predlogu odloka za drugo obravnavo ustrezno upoštevati pripombe in predloge javnosti, ali jih utemeljeno zavrniti.
(3) Poročilo o sodelovanju javnosti pri pripravi odloka ter o upoštevanih oziroma zavrnjenih pripombah in predlogih je sestavni del predloga odloka za drugo obravnavo.
73. člen
(druga obravnava)
(1) V drugi obravnavi predloga odloka lahko člani sveta predlagajo spremembe in dopolnitve naslova in členov predloga odloka v obliki amandmaja.
(2) Župan lahko predlaga amandmaje, kadar ni sam predlagatelj odloka in amandmaje na amandmaje članov sveta k vsakemu predlogu odloka.
(3) Amandma mora biti predložen članom sveta v pisni obliki z obrazložitvijo najmanj tri (tri) dni pred dnem, določenim za sejo sveta, na kateri bo obravnavan predlog odloka, h kateremu je predlagan amandma, ali na sami seji, na kateri lahko predlaga amandma najmanj ena četrtina vseh članov sveta ali župan.
(4) Če amandma ni predložen v pisni obliki ali je brez obrazložitve, ga predsedujoči ne sme dati v razpravo in odločanje.
(5) Župan lahko predlaga amandma na amandma članov sveta na sami seji, na kateri se odlok obravnava. Amandma na amandma mora vložiti pisno.
(6) Predlagatelj amandmaja ima pravico na seji do konca obravnave spremeniti ali dopolniti amandma oziroma ga umakniti.
74. člen
(sprejem amandmaja, člena odloka in odloka)
(1) Amandma, člen odloka, in odlok v celoti so sprejeti, če se zanje opredeli večina članov sveta, ki glasujejo.
(2) O vsakem amandmaju se glasuje posebej.
75. člen
(sprejem splošnih aktov občine)
(1) Statut občine in poslovnik sveta se sprejemata po enakem postopku, kot velja za sprejemanje odloka. Statut občine se sprejema z dvotretjinsko (2/3) večino vseh članov sveta, poslovnik občinskega sveta pa z dvotretjinsko (2/3) večino prisotnih članov sveta.
(2) Proračun občine sprejema svet po postopku, določenem s tem poslovnikom.
(3) O predlogih drugih aktov iz svoje pristojnosti odloča svet na eni obravnavi, če zakon ne določa drugače.
76. člen
(sprejem splošnih aktov občine do prenehanja mandata)
(1) Svet mora do prenehanja mandata zaključiti vse postopke o predlaganih splošnih aktih občine.
(2) Če posamezen postopek ni končan, se izjemoma lahko nadaljuje v novem mandatu sveta, če sta v novem mandatu ponovno izvoljena župan in član sveta, če je bil predlagatelj splošnega akta, in če tako na predlog župana odloči svet.
(3) Evidenco o nedokončanih postopkih sprejemanja aktov vodi občinska uprava.
6.3 Hitri postopek za sprejem odlokov
77. člen
(hitri postopek za sprejem odlokov)
(1) Kadar to zahtevajo izredne potrebe občine ali naravne nesreče, lahko svet sprejme odlok po hitrem postopku. Po hitrem postopku sprejema svet tudi obvezne razlage določb splošnih aktov občine.
(2) Hitri postopek lahko predlaga vsak predlagatelj odloka. O uporabi hitrega postopka odloči svet na začetku seje pri določanju dnevnega reda.
(3) Če svet ne sprejme predloga za sprejetje odloka po hitrem postopku, se uporabljajo določbe tega poslovnika o rednem postopku in prvi obravnavi predloga odloka.
(4) Pri hitrem postopku ne veljajo roki, ki so določeni za posamezna opravila v rednem postopku sprejemanja odloka.
(5) Pri hitrem postopku se združita prva in druga obravnava predloga odloka na isti seji.
(6) Pri hitrem postopku je mogoče predlagati amandmaje in amandmaje na amandmaje na sami seji vse do konca obravnave predloga odloka.
6.4 Skrajšani postopek za sprejem odlokov
78. člen
(skrajšani postopek za sprejem odlokov)
(1) Svet lahko na obrazložen predlog predlagatelja odloči, da bo na isti seji opravil obe obravnavi predloga odloka ali drugega splošnega akta, ki se sprejema na enak način, če gre:
· za manj zahtevne spremembe in dopolnitve,
· prenehanje veljavnosti splošnega akta ali njegovih posameznih določb skladu z zakonom,
· uskladitve z zakonom, državnim proračunom ali drugimi predpisi države oziroma občine,
· spremembe in dopolnitve v zvezi z odločbami ustavnega sodišča,
· prečiščena besedila splošnih aktov občine.
(2) Odločitev iz prejšnjega odstavka ne more biti sprejeta, če ji nasprotuje najmanj ena tretjina navzočih članov sveta. Po končani prvi obravnavi lahko vsak član sveta predlaga, da svet spremeni svojo odločitev iz prvega odstavka tega člena in da se druga obravnava opravi po rednem postopku. O tem odloči svet takoj po vložitvi predloga.
(3) V skrajšanem postopku se amandmaji vlagajo samo k členom splošnega akta, ki se s predlogom spreminjajo ali dopolnjujejo. Amandmaji in amandmaji na amandmaje se lahko vlagajo na sami seji vse do konca obravnave odloka.
6.5 Objava splošnega akta občine
79. člen
(objava splošnega akta občine)
(1) Župan objavi splošni akt občine v Uradnem glasilu slovenskih občin najprej šestnajsti dan po sprejemu, če svetu ni dan predlog oziroma obvestilo o pobudi za razpis referenduma o njem.
(2) Ne glede na prejšnji odstavek lahko župan nemudoma objavi odlok o proračunu občine, zaključni račun proračuna ter splošni akt, s katerimi se v skladu z zakonom predpisujejo občinski davki in druge dajatve.
(3) Statut, poslovnik občinskega sveta, odloki in drugi predpisi občine pričnejo veljati petnajsti dan po objavi v Uradnem glasilu slovenskih občin, če ni v njih drugače določeno.
(4) Če je predlog za razpis referenduma o splošnem aktu ali obvestilo o pobudi dano v roku, določenem z zakonom, župan pa je ta splošni akt že objavil, je razpis referenduma možen, če splošni akt še ni začel veljati. Župan je dolžan nemudoma po prejemu predloga ali pobude za razpis referenduma preklicati objavo splošnega akta.
6.6 Postopek za sprejem proračuna
80. člen
(predlog proračuna občine)
(1) Predlog proračuna občine za naslednje proračunsko leto, mora župan predložiti svetu v skladu z veljavno zakonodajo.
(2) Župan pošlje vsem članom sveta predlog proračuna občine z vsemi sestavinami, ki jih določa zakon, ki ureja javne finance, hkrati z vabilom za sejo sveta, na kateri bo predlog proračuna predstavljen in opravljena splošna razprava.
(3) Na seji sveta župan predstavi predlog proračuna občine. Po predstavitvi predloga proračuna opravi svet splošno razpravo in sprejme sklep, da se o predlogu opravi javna razprava.
(4) Če svet meni, da predlog ni ustrezna podlaga za javno razpravo, sprejme stališča in predloge ter naloži županu, da v določenem roku predloži svetu popravljen predlog proračuna z obrazložitvijo, kako so stališča in predlogi sveta v njem upoštevani.
(5) Če svet po ponovni obravnavi predloga proračuna ne pošlje v javno razpravo, ga skupaj s stališči in predlogi sveta pošlje v javno razpravo župan.
81. člen
(javna razprava)
(1) Predlog proračuna mora biti v javni razpravi najmanj 30 dni.
(2) V času javne razprave mora biti zagotovljen vpogled v predlog proračuna tako, da sklep o javni razpravi in predlog proračuna objavi na spletnih straneh občine v katalogu informacij javnega značaja in zainteresiranim zagotovi dostop do predloga v prostorih občine.
(3) Občina objavi način in rok za vlaganje pripomb in predlogov občanov k predlogu občinskega proračuna na svojih spletnih straneh in na krajevno običajen način.
82. člen
(obravnava predloga proračuna)
(1) V času javne razprave obravnavajo predlog proračuna delovna telesa sveta ter zainteresirana javnost.
(2) Pripombe in predlogi k predlogu proračuna se pošljejo županu. Vse pisne pripombe in predlogi morajo upoštevati pravilo o ravnovesju med proračunskimi prejemki in izdatki.
(3) Predsedniki delovnih teles sveta lahko v času javne razprave zahtevajo, da župan in predstavniki občinske uprave na njihovih sejah pojasnijo predlog proračuna občine.
(4) Za obravnavo pripomb in predlogov občanov k predlogu proračuna in pripravo poročila se uporabljajo določbe tega poslovnika, ki urejajo sodelovanje javnosti pri pripravi splošnega akta občine oziroma odloka.
83. člen
(dopolnjen predlog proračuna občine)
(1) Najkasneje v petnajstih (15) dneh po končani javni razpravi o predlogu proračuna pripravi župan dopolnjeni odlok o proračunu občine ter skliče sejo sveta, na kateri se bosta obravnavala.
(2) Na dopolnjen predlog proračuna in odlok o proračunu občine lahko člani sveta vložijo amandmaje v pisni obliki najkasneje tri dni pred sejo sveta. Amandmaji se vložijo pri županu.
(3) Vsak predlagatelj mora pri oblikovanju amandmaja iz prejšnjega odstavka upoštevati pravilo o ravnovesju med proračunskimi prejemki in izdatki in v obrazložitvi navesti, iz katere postavke proračuna se zagotovijo sredstva in za kakšen namen.
84. člen
(predstavitev dopolnjenega predloga proračuna občine)
(1) Pred začetkom obravnave predloga proračuna občine in odloka o proračunu občine župan najprej pojasni, katere pripombe iz javne razprave oziroma pripombe in predloge delovnih teles sveta je upošteval pri pripravi predloga in katerih ni ter obrazloži, zakaj jih ni upošteval. Pisna obrazložitev zavrnjenih pripomb in predlogov je sestavni del gradiva predloga proračuna.
(2) V nadaljevanju župan poroča svetu o prejetih amandmajih k predlogu proračuna in odloku o proračunu občine ter poda svoje mnenje o amandmajih. Po poročilu in mnenju lahko predlagatelj umakne predlagani amandma ali dopolni obrazložitev amandmaja z utemeljitvijo zagotovitve proračunskega ravnovesja.
(3) Na dopolnjeno obrazložitev amandmaja se župan izjavi o tem, ali bo vložil amandma na katerega od vloženih amandmajev ter v kolikšnem času. Če župan izjavi, da bo vložil amandma na amandma, se seja prekine za čas, ki je potreben za oblikovanje in predložitev amandmaja članom sveta.
(4) Glasovanje se izvede o vsakem amandmaju posebej tako, da se najprej glasuje o amandmaju župana na amandma, če ta ni sprejet, pa še o amandmaju, ki ga je vložil predlagatelj.
85. člen
(uskladitev predloga proračuna občine)
(1) Ko je končano glasovanje o amandmajih, župan ugotovi, kateri amandmaji so sprejeti ter ali je proračun medsebojno usklajen po delih ter glede prihodkov, odhodkov in je z njim zagotovljeno financiranje nalog občine v skladu z zakonom in sprejetimi obveznostmi. Hkrati ugotovi, kateri amandmaji so sprejeti k odloku o proračunu občine.
(2) Če je proračun usklajen, svet glasuje o njem v celoti. S sklepom, s katerim sprejme svet proračun, sprejme tudi odlok o proračunu občine.
(3) Če proračun ni usklajen, lahko župan prekine sejo in zahteva, da strokovna služba prouči nastalo situacijo in predlaga rok, v katerem se pripravi predlog za uskladitev. V skladu s predlogom strokovne službe lahko župan prekine sejo in določi uro ali datum nadaljevanja seje, na kateri bo predložen predlog uskladitve.
(4) Ko je predlog uskladitve proračuna pripravljen, ga župan obrazloži. O predlogu uskladitve ni razprave.
(5) Svet glasuje najprej o predlogu uskladitve, če je predlog sprejet, glasuje svet o proračunu v celoti in o odloku o proračunu občine.
(6) Če predlog uskladitve ni sprejet, proračun občine ni sprejet.
(7) Če proračun ni sprejet, določi svet rok, v katerem mora župan predložiti nov predlog proračuna.
(8) Nov predlog proračuna občine svet obravnava in o njem odloča po določbah tega poslovnika, ki veljajo za hitri postopek za sprejem odloka.
86. člen
(začasno financiranje)
Če proračun ni sprejet pred začetkom leta, na katerega se nanaša, sprejme župan sklep o začasnem financiranju, ki velja največ tri mesece in se lahko na predlog župana podaljša s sklepom sveta. Sklep o začasnem financiranju sprejema svet po določbah tega poslovnika, ki veljajo za hitri postopek za sprejem odloka.
87. člen
(rebalans proračuna občine)
(1) Župan lahko med letom predlaga rebalans proračuna občine.
(2) Predlog rebalansa proračuna občine obravnavajo delovna telesa sveta, vendar o njem ni javne razprave.
(3) Rebalans proračuna občine sprejema svet po določbah tega poslovnika, ki urejajo obravnavo in sprejem dopolnjenega predloga proračuna.
6.7 Postopek za sprejem prostorskih aktov
88. člen
(postopek za sprejem prostorskih aktov)
(1) Prostorske akte, za katere je z zakonom, ki ureja prostorsko načrtovanje, določen postopek, ki zagotavlja sodelovanje občanov pri oblikovanju njihove vsebine, sprejme svet z odlokom v eni obravnavi, ki se opravi v skladu z določbami tega poslovnika, ki urejajo drugo obravnavo predloga odloka.
(2) Če je k odloku sprejet amandma, ki spreminja s predlogom prostorskega akta določeno prostorsko ureditev, ki je bila razgrnjena in v javni obravnavi, se šteje, da prostorski akt ni sprejet in se postopek o odloku konča.
(3) Postopek sprejemanja prostorskega akta se začne znova z razgrnitvijo predloga, v katerega je vključen amandma iz prejšnjega odstavka.
89. člen
(postopek za sprejem obvezne razlage)
(1) Vsakdo, ki ima pravico predlagati odlok, lahko poda zahtevo za obvezno razlago določbe splošnega akta.
(2) Zahteva mora vsebovati naslov splošnega akta, označitev določbe s številko člena ter razloge za obvezno razlago.
(3) Zahtevo za obvezno razlago najprej obravnava statutarno pravna komisija, ki lahko zahteva mnenje drugih delovnih teles sveta, predlagatelja splošnega akta, župana in občinske uprave. Če komisija ugotovi, da je zahteva utemeljena, pripravi predlog obvezne razlage in ga predloži svetu v postopek.
(4) Svet sprejema obvezno razlago po določbah tega poslovnika, ki veljajo za hitri postopek za sprejem odloka.
(5) Sprejeta obvezna razlaga je sestavni del splošnega akta in se objavi v uradnem glasilu občine.
6.8 Postopek za sprejem prečiščenega besedila splošnega akta
90. člen
(postopek za sprejem prečiščenega besedila splošnega akta)
(1) Če bi bil kakšen občinski splošni akt zaradi številnih vsebinskih sprememb in dopolnitev bistveno spremenjen in nepregleden, lahko predlagatelj svetu predloži spremembe in dopolnitve splošnega akta v prečiščenem besedilu kot nov splošni akt.
(2) Uradno prečiščeno besedilo se lahko pripravi tudi, če ob sprejemu sprememb in dopolnitev odloka, tako določi svet.
(3) Uradno prečiščeno besedilo potrdi svet z glasovanjem brez obravnave.
(4) Uradno prečiščeno besedilo se objavi v uradnem glasilu.
7 VOLITVE IN IMENOVANJA
91. člen
(volitve in imenovanja)
(1) Volitve in imenovanja, za katere je po zakonu ali statutu občine pristojen svet, se opravijo po določbah tega poslovnika.
(2) Kandidat je izvoljen oziroma imenovan, če je zanj glasovala večina članov sveta, ki so glasovali.
(3) Če se o kandidatu oziroma več kandidatih glasuje tajno se za navzoče štejejo člani sveta, ki so prevzeli glasovnice. Svet lahko opravi tajno glasovanje, če je bilo prevzetih toliko glasovnic, kolikor mora biti navzočih članov sveta, da je sklepčen.
92. člen
(glasovanje o kandidatih)
(1) Če se glasuje o več kandidatih za isto funkcijo, se glasuje o kandidatih po abecednem vrstnem redu prve črke njihovih priimkov, pri čemer se prva črka določi z žrebom. Vsak član sveta lahko glasuje samo za enega od kandidatov.
(2) Če se javno glasuje o več kandidatih za isto funkcijo, se opravi javno poimensko glasovanje, pri katerem vsak član sveta pove ime in priimek kandidata, za katerega glasuje.
(3) Če svet odloči, da se glasuje tajno, se glasovanje izvede po določbah tega poslovnika, ki veljajo za tajno glasovanje.
(4) Če se glasuje o več kandidatih za isto funkcijo, se glasuje tako, da se na glasovnici obkroži zaporedna številka pred imenom kandidata, za katerega se želi glasovati.
(5) Če se glasuje za ali proti listi kandidatov, se glasuje tako, da se na glasovnici obkroži beseda 'ZA' ali 'PROTI'.
(6) Če se tajno glasuje o več kandidatih za več istovrstnih funkcij, se lahko glasuje za največ toliko kandidatov, kot je funkcij.
93. člen
(ponovno glasovanje)
(1) Če se glasuje o več kandidatih za isto funkcijo, pa nihče od predlaganih kandidatov pri glasovanju ne dobi potrebne večine, se opravi novo glasovanje. Pri ponovnem glasovanju se glasuje o tistih dveh kandidatih, ki sta pri prvem glasovanju dobila največ glasov. Če pri prvem glasovanju več kandidatov dobi enako najvišje oziroma enako drugo najvišje število glasov, se izbira kandidatov za ponovno glasovanje med kandidati z enakim številom glasov določi z žrebom.
(2) Pri ponovnem glasovanju se glasuje o kandidatih po vrstnem redu glede na število glasov, dobljenih pri prvem glasovanju. Če pa se ponovno glasuje o kandidatih, ki so pri prvem glasovanju dobili enako število glasov, se glasuje po abecednem vrstnem redu kandidatov.
(3) Če kandidat ne dobi potrebne večine oziroma, če tudi pri ponovnem glasovanju noben kandidat ne dobi potrebne večine ali pa ni izvoljeno zadostno število kandidatov, se za manjkajoče kandidate ponovi kandidacijski postopek in postopek glasovanja na podlagi novega predloga kandidatur.
7.1 Postopek za razrešitev
94. člen
(postopek za razrešitev)
(1) Oseba, ki jo voli ali imenuje svet, se razreši po postopku, ki ga določa ta poslovnik, če ni z drugim aktom določen drugačen postopek.
(2) Postopek za razrešitev se začne na predlog predlagatelja, ki je osebo predlagal za izvolitev ali imenovanje ali na predlog člana sveta. Če predlagatelj razrešitve ni komisija za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja, se predlog razrešitve vloži pri komisiji.
(3) Predlog za razrešitev mora vsebovati obrazložitev, v kateri so navedeni razlogi za razrešitev, sicer je ni dovoljeno uvrstiti na dnevni red seje sveta.
(4) Predlog za razrešitev mora biti vročen osebi, na katero se nanaša, najmanj osem dni pred sejo sveta, na kateri bo obravnavan. Oseba, na katero se razrešitev nanaša se lahko pisno opredeli o predlogu razrešitve do seje sveta.
(5) Župan uvrsti predlog za razrešitev na prvo sejo sveta, do katere je mogoče upoštevati rok iz prejšnjega odstavka tega člena.
(6) Po končani obravnavi predloga za razrešitev svet sprejme odločitev o predlogu z večino, ki je predpisana za izvolitev ali imenovanje osebe, zoper katero je vložen predlog za razrešitev.
(7) O razrešitvi se izda pisni odpravek sklepa s pravnim poukom.
7.2 Odstop članov sveta, članov delovnih teles in drugih organov ter funkcionarjev občine
95. člen
(postopek za odstop)
(1) Občinski funkcionarji imajo pravico odstopiti.
(2) Županu in članom sveta na podlagi odstopa v skladu z zakonom in statutom občine predčasno preneha mandat. Postopek v zvezi z odstopom župana ali člana sveta ureja zakon.
(3) Pravico odstopiti imajo tudi podžupan, člani delovnih teles sveta, imenovani izmed drugih občanov, člani nadzornega odbora in drugi imenovani, tudi če niso občinski funkcionarji.
(4) Izjava o odstopu iz tretjega odstavka tega člena mora biti dana v pisni obliki komisiji za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja. Komisija za mandatna vprašanja, volitve in imenovanja je hkrati s predlogom za ugotovitev prenehanja članstva dolžna predlagati svetu novega kandidata. Svet odloči s sklepom.
8 RAZMERJE MED ŽUPANOM IN OBČINSKIM SVETOM
96. člen
(razmerja med županom in občinskim svetom)
(1)Župan predstavlja svet, ga sklicuje in vodi njegove seje.
(2)Župan in svet ter njegova delovna telesa sodelujejo pri uresničevanju in opravljanju nalog občine. Pri tem predvsem usklajujejo programe dela in njihovo izvrševanje, skrbijo za medsebojno obveščanje in poročanje o uresničevanju svojih nalog in nastali problematiki ter si prizadevajo za sporazumno razreševanje nastalih problemov.
(3) Kadar svet obravnava odloke in druge akte, ki jih predlaga župan, lahko določi župan za vsako zadevo, ki je na dnevnem redu, poročevalca izmed javnih uslužbencev občinske uprave, lahko pa tudi izmed strokovnjakov, ki so pri pripravi odlokov in drugih aktov sodelovali.
(4) Župan skrbi za zakonitost dela sveta in je dolžan svet sproti opozarjati na posledice nezakonitih odločitev.
97. člen
(izvajanje odločitev občinskega sveta)
(1) Župan ali po njegovem pooblastilu podžupan ali direktor občinske uprave na vsaki redni seji sveta poročajo o izvrševanju sklepov sveta.
(2) V poročilu o izvršitvi sklepov sveta je potrebno posebej obrazložiti tiste sklepe, ki niso izvršeni in navesti razloge za neizvršitev sklepa.
(3) Če sklepa sveta župan ne more izvršiti, mora svetu predlagati nov sklep, ki ga bo možno izvršiti.
9 DELO SVETA V IZREDNEM STANJU OZIROMA IZREDNIH RAZMERAH
98. člen
(delo sveta v izrednem stanju oz. izrednih razmerah)
(1) V izrednem stanju oziroma izrednih razmerah, ko je delovanje sveta ovirano in se svet ne more sestati, je dopustno tudi delo sveta na daljavo. Dopustna so odstopanja od postopkov in načina delovanja sveta, ki jih določa statut in ta poslovnik.
(2) Odstopanja se lahko nanašajo predvsem na roke sklicevanja sej, predložitve predlogov oziroma drugih gradiv in rokov za obravnavanje predlogov splošnih aktov občine ter postopek poteka seje. Če je potrebno, je mogoče tudi odstopanje glede javnosti dela sveta. O odstopanjih odloči oziroma jih potrdi svet, ko se sestane.
10 SPREMEMBE IN DOPOLNITVE TER RAZLAGA POSLOVNIKA
99. člen
(spremembe in dopolnitve poslovnika)
(1) Za sprejem sprememb in dopolnitev poslovnika se uporabljajo določbe tega poslovnika, ki veljajo za sprejem odloka.
(2) Spremembe in dopolnitve poslovnika sprejme svet z dvotretjinsko večino glasov navzočih članov.
100. člen
(razlaga poslovnika)
(1) Če pride do dvoma o vsebini posamezne določbe poslovnika, razlaga med sejo sveta poslovnik predsedujoči. Če se predsedujoči ne more odločiti, prekine obravnavo točke dnevnega reda in naloži statutarno pravni komisiji, da poda svoje mnenje. Če komisija tega ne more opraviti na isti seji, pripravi razlago posamezne poslovniške določbe do naslednje seje.
(2) Kadar svet ne zaseda, razlaga poslovnik statutarno pravna komisija.
(3) Vsak član sveta lahko zahteva, da o razlagi poslovnika, ki ga je dala statutarno pravna komisija, odloči svet.
11 PREHODNA IN KONČNA DOLOČBA
101. člen
(prenehanje veljavnosti)
Z dnem uveljavitve tega poslovnika preneha veljati Poslovnik Občinskega sveta Občine Šalovci (Ur.l.RS, št. 20/2007).
102. člen
(objava in začetek veljavnosti)
Ta poslovnik začne veljati petnajsti dan po objavi v Uradnem glasilu slovenskih občin.
Številka: 007-2/2020-1
Datum: 6. 7. 2020
Občina Šalovci
Iztok Fartek, župan
A helyi önkormányzatokról szóló törvény 36. cikke /ZLS/ (Szlo. Közt. Hiv. Közl., 94/07-UPB2, 76/08, 79/09, 51/2010, 40/12-ZUJF, 14/15-ZUUJFO, 11/18-ZSPDSLS-1, 30/18 sz.) és Šalovci Község Alapszabályának 18. cikke (A Szlovén Községek Hivatalos Közlönye, 34/2018 sz.) alapján Šalovci Község Községi tanácsa 2020. július 6. napon tartott 13. rendes ülésén elfogadta
ŠALOVCI KÖZSÉG KÖZSÉGI TANÁCSÁNAK
ÜGYREND-JÉT
1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
(az ügyrend tartalma és a kifejezések)
(1) Jelen ügyrend szabályozza a községi tanács (a továbbiakban: tanács) munkájának megszervezését és annak módját, a tanácstagok jogait és kötelességeit, más községi szervekkel való viszonyát, illetve más, a tanács munkája szempontjából fontos kérdéseket.
(2) A jelen ügyrend szövegében használt hímnemű alakban szereplő kifejezések semleges alakúnak számítanak és mindkét nem képviselőire vonatkoznak.
(3) Jelen ügyrend tartalmazza a rendelkezéseket, melyek pontosabban szabályozzák a községi tanács (a továbbiakban: tanács) munkájának megszervezését és annak módját, a következők szerint:
· a tanács megalakulása,
· a tanácstagok jogai és kötelességei,
· a tanács ülései,
· a tanács ügyiratai,
· választások és kinevezések,
· a polgármester és a tanács kapcsolata,
· a tanács munkája különleges helyzetben, illetve különleges állapotok idején,
· az ügyrend módosítása és kiegészítése, illetve annak magyarázata.
2. cikk
(az ügyrend használata)
(1) Jelen ügyrendet a községi tanács és annak munkatestületei munkájához kell használni.
(2) Amennyiben a munkatestületek területeinek egyes ügyei megkövetelik, azok adott üggyel kapcsolatos munkája jelen ügyrenddel összhangban szabályozható alapító okirattal vagy speciális ügyrenddel is.
(3) A falusi bizottságok munkájához azok feladatainak megfelelően jelen ügyrend tanács üléseit szabályozó rendelkezései alkalmazandóak.
3. cikk
(a működés nyilvánossága)
(1) A tanács működése nyilvános A tanács működésének nyilvánosságáról a polgármester gondoskodik.
(2) A működés nyilvánosságának biztosítása a következőképpen történik:
· a törvények szerint közérdekűnek számító dokumentumok és más információk községi honlapon történő megjelentetésével,
· közérdekű információk biztosítása természetes és jogi személyeknek, amennyiben ezt kérelmezik,
· az ülések összehívásának napirendekkel és anyagokkal együtt történő közzététele,
· biztosítva a polgárok részvételét a község általános ügyiratainak elkészítésében,
· a község általános ügyiratainak hivatalos megjelentetésével,
· nyilvános közleményekkel,
· speciális írásbeli közlemények küldésével a sajtó számára,
· a polgárok jelenlétével és
· biztosítva a sajtó képviselőinek üléseken való jelenlétét, illetve
· egyéb módokon.
(3) A munka nyilvánossága korlátozható vagy megvonható, amennyiben ezt megköveteli a személyes adatok védelme vagy dokumentumok és anyagok olyan adatainak védelme, melyek a törvények, a községek vagy más állami vagy magánszektorban működő jogi személyek egyéb előírásai vagy általános ügyiratai szerint bizalmasnak, illetve állam-, katonai- vagy hivatali titoknak minősülnek. A bizalmas jellegű anyagok kezelésénél be kell tartani a területet szabályozó törvényi és egyéb előírásokat.
(4) A munka nyilvánosságának biztosításáról és a tanács, illetve képviselő-testületei munkája nyilvánosságának korlátozásáról jelen ügyrend rendelkezik.
4. cikk
(a tanács ülései)
(1) A tanács rendes, rendkívüli, levelező és ünnepélyes üléseket tart, és gyászülést is össze lehet hívni.
(2) A rendes üléseket a polgármester hívja össze, legalább évente négy alkalommal.
(3.) Rendkívüli ülés a községi tanács tagjai (a továbbiakban: tanácstagok) legalább negyedének kezdeményezésére hívható össze vagy ha a polgármester úgy értékeli, hogy erre a tanács döntéshozatala miatt mindenképpen szükség van.
(4) Levelező ülés összehívására jelen ügyrend rendelkezései szerint olyan esetekben van mód, ha a rendkívüli ülés összehívásához szükséges feltételek nem teljesülnek.
(5) A jelen cikk harmadik, illetve negyedik bekezdése szerinti ülésösszehívás esetében nem érvényesek a rendes ülés összehívásának határidejei, kivéve a rendkívüli ülés tagok általi összehívását, amely esetben a törvény által meghatározott határidők érvényesek.
(6) Ünnepélyes ülés összehívására a községi ünnepek és más ünnepélyes alkalmak idején, gyászülésre pedig jelentős közszereplők halálakor, illetve halálának évfordulóján kerül sor.
5. cikk
(a bélyegző használata)
(1) A tanács a község bélyegzőjét használja, melyet A címerről, a zászlóról, a bélyegzőről és a községi ünnepről szóló rendelet határoz meg. A bélyegző belső körében szerepel a "KÖZSÉGI TANÁCS" községi szervének neve.
(2) A tanács a bélyegzőjét az ülések meghívóin, az általános ügyiratokon és más döntésekről szóló ügyiratokon, illetve más levelezésre is használja.
(3) A tanács bélyegzőjét saját feladatkörei keretében a tanács munkatestületei is használják.
(4) A tanács bélyegzőjének őrzéséről és annak használatáról a községi igazgatóság igazgatója gondoskodik.
2 A TANÁCS MEGALAKÍTÁSA
6. cikk
(a tanács megalakítása)
(1) A tanács megalakítása a választásokat követő első ülésen történik, melyen megerősítik a tanács tagjai mandátumának több mint felét.
(2) Az újonnan megválasztott tanács első ülését a szabály szerint az előző polgármester hívja össze, a tagok megválasztását követő húsz (20) napon belül, ám nem később, mint tíz (10) nappal a polgármester-választás második köre után. Az első ülést a községi tanács legidősebb tagja, illetve a legidősebb tanácstag javaslatára a községi tanács által kijelölt személy vezeti.
7. cikk
(a tanács első ülésének napirendje)
(1) A tanács első ülésének kötelező napirendje a következő:
1. annak megállapítása, hogy a tanács újonnan megválasztott tagjai közül hányan vannak jelen,
2. a községi választási bizottság jelentése a tanács- és a polgármester-választás eredményeiről,
3. a különleges községi választási bizottság jelentése a tanács-választás eredményeiről,
4. a beérkező fellebbezéseket áttekintő és a tanácstagok mandátumainak megerősítésével, valamint a polgármester megválasztásának megállapításával kapcsolatos javaslatot előkészítő mandátumvizsgáló bizottság kinevezése,
5. a mandátumvizsgáló bizottság beszámolója és a tanácstagok mandátumainak megerősítése,
6. a mandátumvizsgáló bizottság beszámolója és a polgármester megválasztásának megállapítása,
7. az új polgármester ünnepélyes esküje és beszéde,
8. a községi tanács tagjainak ünnepélyes esküje.
(2) Amennyiben a polgármester számára megerősítették a tanácstagságot, az elnöklő a polgármester szóbeli kijelentése alapján, miszerint betölti a polgármesteri tisztséget, az első ülés napirendjét kibővítheti egy határozattal, amely a két funkció összeegyeztethetetlensége miatt megállapítja a községi tanácstagságának idő előtti megszüntetését. A pótválasztásokat a törvénynek megfelelően kell megtartani.
(3) A tanács első ülésének kötelező napirendjéről a tanács nem egyeztet és arról nem is dönt.
(4) A tanács első ülésének napirendje a szabály szerint a mandátumkérdésekkel, választásokkal és kinevezésekkel kapcsolatos ügyek bizottságának kinevezését is tartalmazza.
(5) A tanács első ülésének napirendjével kapcsolatos javaslatot jelen cikkel összhangban az előző polgármester tesz.
(6) A tanácstagok mandátumainak megerősítésével kapcsolatos eljárás és a tanácstagságra jelöltek vagy a jelöltlisták képviselőinek, illetve a polgármester-jelöltek vagy a polgármester-jelöltek képviselői esetleges fellebbezéseiről való döntés a törvény szerint születik meg.
8. cikk
(a mandátumvizsgáló bizottság kinevezése)
A tanács az első ülésen a jelenlévő megválasztott tanácstagok közül három (3) fős mandátumvizsgáló bizottságot állít fel, aminek feladata a beérkező fellebbezések áttekintése és a tanácstagok mandátumainak megerősítésével kapcsolatos javaslat előkészítése. A mandátumvizsgáló bizottság tagjaival kapcsolatos javaslatot az elnöklő tesz, ám tehet minden tanácstag is. A tanács a javaslatokról a benyújtási sorrendben dönt, ameddig meg nem történik a bizottság 3 (három) tagjának kinevezése. A többi javaslatról a tanács nem dönt.
9. cikk
(a tanácstagok mandátuma)
(1) A tanácstagok mandátumait a tanács a mandátumvizsgáló bizottság javaslatára erősíti meg, mindezt azután, hogy megkapta annak a választási igazolások áttekintéséről, valamint a jelöltek és a jelöltek képviselői által benyújtott esetleges fellebbezések tartalmáról és indokolásáról szóló jelentését.
(2) A tanács egyben dönt a nem vitás mandátumok megerősítéséről, ám a vitásakról külön-külön történik a döntés.
(3) A vitás mandátumú tanácstagok nem szavazhatnak saját mandátumuk megerősítéséről. A tanács a vitás mandátumról való döntéssel egyszersmind döntést hoz a jelölt vagy a jelölt képviselőjének fellebbezéséről is.
10. cikk
(A polgármester mandátuma elleni fellebbezés elbírálásának tilalma)
Amennyiben olyan jelöltet választottak meg polgármesternek, akit egyszersmind tanácstagnak is megválasztottak, és polgármesteri mandátuma ellen fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezésről nem szavazhat. Nem szavazhat a fellebbezés benyújtója - a polgármester-jelölt sem, amennyiben megválasztották tanácstagnak is.
11. cikk
(a mandátum kezdete és az ünnepélyes eskü)
(1) A tanács megalakulása és a polgármester megválasztásának megállapítása után a tanács újonnan megválasztott tagjai és az új polgármester megkezdik mandátumaik töltését, míg az addigi tanácstagok és az addigi polgármester mandátumai lejárnak.
(2) A tanácstagok mandátumainak lejártával megszűnik tagságuk a község felügyelőbizottságában, illetve a tanács állandó és ideiglenes munkatestületeiben is.
(3) A polgármester ünnepélyes esküje a következőképpen hangzik: „Ünnepélyesen fogadom, hogy mindig igazságosan, tisztességesen és következetesen, a legjobb képességeim szerint fogok gondoskodni a helyi közösség és annak minden lakosa jólétéről, hogy lelkiismeretesen és törvényesen fogom ellátni a rám ruházott feladatot. Kötelezettséget vállalok arra, hogy a község teljes és fenntartható fejlődésének közös kidolgozása során tiszteletben tartom a községi tanács tagjainak demokratikus akaratát. Ígéretet teszek arra, hogy méltóságteljesen és büszkén fogom képviselni a helyi közösség érdekeit, mindig és mindenütt, annak más közösségekkel és az állammal való kapcsolatában, bel- és külföldön egyaránt."
(4) A községi tanács tagjainak ünnepélyes esküje a következőképpen hangzik: "Ünnepélyesen fogadom, hogy becsületesen és tisztességesen, a lehető legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen, Šalovci Község polgárainak érdekeit szem előtt tartva fogom ellátni a rám ruházott feladatot."
12. cikk
(a mandátumvizsgáló-, választásokkal és kinevezésekkel foglalkozó bizottság)
A tanács megalakulásakor a polgármester vagy a tanács minden tagjának javaslatára a tanács tagjai közül mandátumvizsgáló, a választásokkal és a kinevezésekkel foglalkozó bizottságot mint állandó munkatestületet neveznek ki. Amennyiben a bizottságot nem nevezik ki az alapító ülésen, akkor ennek legkésőbb a következő ülésen kell megtörténnie.
3 A TANÁCS TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
13. cikk
(a tanács tagjainak jogai és kötelességei)
(1) A tanács tagjainak jogait és kötelességeit a törvény, a község alapszabálya és jelen ügyrend határozza meg.
(2) A tanácstagok joga és kötelessége részt venni a tanács ülésein, illetve a testületeken, melyeknek tagjai. A tanács tagjai más testületek ülésein is részt vehetnek és jogukban részt venni azok munkájában, ám szavazati jog nélkül.
(3) A tanács tagjainak jogai a következők:
· elfogadásra javaslatot tenni a tanácsnak rendeletekről és más ügyiratokról, kivéve a költségvetést, zárszámadást és más olyan ügyiratot, amiről a törvény vagy az alapszabály úgy határoz, hogy azokat a tanács a polgármester javaslatára fogadja el,
· javaslatot tenni a tanácsnak más, a hatáskörébe tartozó kérdésekről való tárgyalására;
· szavazni a község általános ügyiratairól, más ügyiratokról és a tanács döntéseiről, valamint függelékekre (módosító indítványokra) vonatkozó javaslattételről;
· együttműködni a tanács munkaprogramjának és ülései napirendjének kialakításában;
· javaslatot tenni a községi szervek, a tanács munkatestületei és a közintézmények szervei, állami társaságok és alapok testületeinek tagjaira, amelyek alapítója vagy társalapítója a község, vagy amelyekben a község a törvényekkel összhangban képviselőkkel rendelkezik.
(4) A tanács tagjainak kötelessége védeni a bizalmas adatokat, mint amilyenek a személyes adatok, a törvény, más előírás vagy a tanács és a költségvetési eszközöket felhasználó szervezetek ügyiratai által meghatározott állami, katonai és üzleti titkok, melyekről munkája során értesül.
(5) A tanács tagjai a törvények és a tanács különleges ügyirata értelmében jogosultak az ülések utáni díjra és feladatuk végzése során keletkező költségeik térítésére.
14. cikk
(a tanács frakcióit megillető jogok)
(1) A tanács azonos nevű listáiról, illetve két vagy több képviselői listáról megválasztott képviselők által megalakított frakcióinak csak olyan jogaik vannak, mint az egyes tanácstagoknak.
(2) A tanács meghatározhatja, hogy a frakcióknak joguk van anyagi költségeik megtérítéséhez.
15. cikk
(adatok és magyarázatok)
(1) A tanács tagjának joga van a községi tanácsban és annak munkatestületeiben végzett munkájához szükséges magyarázatokat kérni a polgármestertől, más községi szervektől és a községi igazgatóságtól.
(2) Az előző bekezdésben említett községi szervek kötelesek lehetővé tenni a tanács tagjai számára az adatokhoz való hozzáférést és a kért magyarázattal kell szolgálniuk. Ha a tanács tagja ezt kifejezetten kéri, írásban is továbbítani kell neki a magyarázatot.
16. cikk
(a tanács tagjainak kérdései és kezdeményezései)
(1) A tanács tagjai kérdéseiket és kezdeményezéseiket írásban vagy szóban teszik meg.
(2) A tanács minden rendes ülésén meg kell határozni egy különleges napirendi pontot a tagok kérdéseire és indítványaira.
(3) A kérdéseknek és az indítványoknak rövideknek kell lenniük és olyanoknak, hogy tartalmuk világos legyen. Ellenkező esetben a polgármester vagy a vezetéssel megbízott alpolgármester, illetve tanácstag figyelmeztet erre és a tanácstagot felszólítja arra, hogy a kérdést, illetve a kezdeményezést megfelelően egészítse ki.
(4) A szóban feltett kérdés nem tarthat több mint három (3) percig, a kezdeményezés indoklása pedig maximum öt (5) perces lehet.
(5) Az írásban feltett kérdést rögtön ahhoz kell címezni, akinek szól.
(6) A kérdések és kezdeményezések megvitatásakor a polgármesternek és a községi igazgatóság igazgatójának is kötelezően jelen kell lennie. Ha a polgármestert vagy a községi igazgatóság igazgatója távolmaradnak, meghatározzák, ki helyettesíti őket, ki válaszol a kérdésekre és kezdeményezésekre.
(7) Az ülés kezdete előtt benyújtott kérdésekre és kezdeményezésekre, valamint a tanácstagok kérdéseinek és kezdeményezéseinek tárgyalása során felmerült megválaszolandó szóbeli kérdésekre és válaszokra az ülésen kell sort keríteni. Ha a kérdésre adott válasz a dokumentáció vagy a vizsgálat részletesebb áttekintését igényli, a polgármester vagy a községi igazgatóság igazgatója a következő ülésen válaszolnak.
(8) A polgármester vagy a községi igazgatóság igazgatója írásban válaszolhatnak az egyes kérdésekre vagy kezdeményezésekre, illetve írásban meg kell válaszolniuk azokat a kérdéseket és kezdeményezéseket is, amelyeket a kérelmező kér. Az írásbeli választ az ülés összehívásával, ám legkésőbb a következő rendes ülésen meg kell küldeni a tanács valamennyi tagjának.
(9) Ha a tanács egyik tagja nem elégedett a kérdésére vagy kezdeményezésére adott válasszal, további magyarázatot kérhet. Ha még mindig nem elégedett, javaslatot tehet a tanácsnak az ügy megvitatására, amiről a tanács szavazással határoz.
(10) Ha a tanács úgy dönt, hogy megvitatja az ügyet, a polgármesternek a kérdést fel kell vennie az első rendes ülés napirendjére.
17. cikk
(részvétel a tanács ülésein és a munkatestületekben)
(1) A tanács tagja köteles részt venni a tanács és a munkatestületek ülésein, amelyeknek a tagja.
(2) Ha nem tud részt venni a tanács vagy munkatestület ülésén, amelynek tagja, akkor erről és annak indokairól legkésőbb az ülés kezdetén tájékoztatnia kell a polgármestert vagy a munkatestület elnökét.
(3) A községi tanács tagja a törvény és a község általános ügyirat alapján az ülések után járó díjra jogosult.
(4) Ha a munkatestület tagja indokolatlanul távolmarad egy naptári évben három munkatestületi ülésről, a munkatestület elnöke javaslatot tehet a tanácstag felmentésére.
4 A TANÁCS ÜLÉSEI
4.1 Az ülések összehívása, az elnöklés és az ülésen való részvétel
18. cikk
(az ülés összehívása)
(1) A tanács üléseit a polgármester hívja össze, a tanácstagság legalább negyedének javaslatára, illetve a tanács döntéshozatalának szükségességét szem előtt tartva, ám legalább évente négy (4) alkalommal.
(2) A polgármester összehívhatja a tanács rendes ülését, mielőtt véget érne a korábban összehívott ülés, a tanács azonban nem kezdheti meg az új rendes ülést, amíg nem fejezi be az előző rendes ülést.
19. cikk
(meghívás)
(1) A rendes ülésre való meghívást a javasolt napirenddel legkésőbb hét (7) nappal az ülés napja előtt meg kell küldeni a tanács tagjainak. A meghívással együtt megküldik azokat az anyagokat is, amelyek a napirendi pontok felvételének alapját képezték. Az egyes anyagokat később is el lehet küldeni, ha az anyag tartalma feltétlenül szükséges a napirendi pont meghozatalakor.
(2) A tanács ülésére való meghívót kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármesternek és a községi igazgatóság igazgatójának, valamint tájékoztatásul a község felügyelőbizottsága elnökének és a sajtónak. A nyilvánosságot a meghívó községi honlapon való közzétételével kell tájékoztatni. A közzététel legalább három nappal az ülés előtt történik.
(3) Az előző két bekezdésben szereplő meghívókat fizikai formában, postai úton kell kiküldeni, amennyiben a fogadó fél ezt írásban kéri, egyébként e-mailben.
20. cikk
(jelentéstevők és meghívottak)
(1) A tanács üléseire meg kell hívni az egyes napirendi pontok jelentéstevőit, akiket a polgármester, illetve a községi igazgatóság igazgatója jelöl ki.
(2) Meghívót kell küldeni ezen kívül mindenkinek, akinek jelenléte az ülés napirendi pontjai tekintetében szükséges.
21. cikk
(rendkívüli ülés)
(1) A tanács rendkívüli ülését a halaszthatatlan ügyek tárgyalására és az azokról való döntéshozatalra kell összehívni, amikor nem állnak fel a rendes ülés összehívásának feltételei.
(2) A tanács rendkívüli ülését a polgármester saját kezdeményezésként vagy a tanácstagok legalább negyedének kérésére hívhatja össze. Amennyiben a tanácstagok rendkívüli ülés összehívását kezdeményezik, meg kell nevezniük ennek okait. A kérelemhez csatolni kell az azzal az üggyel kapcsolatos anyagokat, amivel kapcsolatosan szeretnék, hogy döntsön a tanács.
(3) Amennyiben a tanácstagok által javasolt rendkívüli ülést nem hívják össze az írásban, a megfelelő anyaggal együtt benyújtott javaslat benyújtásától számított hét (7) napon belül, úgy azt összehívhatják azon tanácstagok, akik kérelmezték az ülést vagy azok a tanácstagok, akiket felhatalmaznak az ülés összehívására és levezénylésére.
(4) A tanács rendkívüli ülésének meghívóját az anyagokkal együtt a tanácstagok számára meg kell küldeni, legkésőbb három (3) nappal az ülés előtt. A meghívó megküldése jelen ügyrend 19. cikkével összhangban történik és közzé kell tenni a község honlapján.
(5) Amennyiben a körülmények mást diktálnak, a tanács rendkívüli ülése összehívható a határnapon, ami szükséges ahhoz, hogy az összehívással megismertessék az összes tanácstagot és az ülésen részt vehessenek. Ebben az esetben az ülés napirendjére javaslatot lehet tenni magán az ülésen, illetve az ülésen lehet előterjeszteni az ülés anyagát is. A tanács az ilyen módon összehívott ülés napirendjének elfogadása előtt megállapítja, hogy az összehívás okai megalapozottak voltak-e. Ha a tanács úgy találja, hogy nem voltak megfelelőek az okok, nem tartanak ülést és jelen ügyrendnek megfelelően új rendkívüli vagy rendes ülést hívnak össze.
22. cikk
(levelező ülés)
(1) Levelező ülést akkor lehet összehívni, amikor a rendkívüli ülés összehívásának feltételei nem adottak. A levelező ülésen nem lehet dönteni a község költségvetéséről és az zárszámadásról, a községi adókat és egyéb törvényi előírásokat előíró általános ügyiratokról, valamint olyan kérdésekről, amelyekből a községnek pénzügyi kötelezettségei keletkeznének. A levelező ülésre személyesen átadott vagy elektronikus úton küldött meghívás alapján kerül sor, amihez mellékelni kell a csatolt anyagokat és az elfogadandó döntési javaslatot, amit személyes, telefonon történő vagy e-mail útján való szavazás követ. A levelező ülés lebonyolításának módjától függően az ülés összehívásának tartalmaznia kell a levelező ülés időtartamát (az ülés pontos dátuma és időpontja, azaz, hogy az ülés időtartama hány óráig számítandó).
(2) A levelező ülés határozatképes, ha minden tanácstag számára küldtek meghívót, akik közül több mint a fele megerősítette a személyes átvételt. A személyes átvétel megerősítettnek minősül azok esetében, akik szavaztak.
(3) Az olyan határozatjavaslat, amit a levelező ülésen nyújtottak be, elfogadottnak minősül, ha az ellen a tanácstagok közül senki sem szavaz.
(4) A levelező ülésről jegyzőkönyvet vezetnek, melynek a jelen ügyrend szerint meghatározottak mellett tartalmaznia kell a községi tanács tagjainak küldött meghívások személyes kézbesítéséről szóló igazolásokat, illetve annak meghatározását, hogy hány tanácstag szavazott. A levelező ülés jegyzőkönyvének megerősítése a tanács közvetlenül következő ülésén kerül napirendre.
23. cikk
(a napirenddel kapcsolatos javaslattétel)
(1) A tanács ülésének napirendjével kapcsolatos javaslatot a polgármester tesz.
(2) A tanács ülésének napirendjével kapcsolatos javaslatot tehetnek azon tanácstagok is, akiknek jogukban áll összehívni a tanács ülését. A napirend egyes pontjaival kapcsolatos javaslatot a tanács tagjai vagy tanácstagi csoportok tehetnek.
(3) A tanács ülésének napirendi pontjai közé csak olyan pontok vehetőek fel, amelyek tárgyalásához megvannak a jelen ügyrend szerint meghatározott feltételek.
(4) A napirendi pontok közé nem vehető fel az ügyirat, amennyiben előtte még nem fejeződött be valamely azonos vagy hasonló tartalmú ügyirat eljárása.
(5) A napirend meghatározásánál elsőbbséget élveznek a rendeletek, amelyeket más eljáráshoz már előkészítettek.
24. cikk
(az ülés vezetése)
(1) A tanács ülését a polgármester vezeti A polgármester a tanács ülésének vezetésére felhatalmazhatja az alpolgármestert vagy a tanács más tagját (a szöveg további részében: elnöklő).
(2) Ha olyan körülmények állnak elő, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a polgármester vagy az elnöklő nem tudja vezetni a már összehívott ülést, úgy azt az alpolgármester vezeti, amennyiben pedig ez sem lehetséges, akkor a tanács legidősebb tagja vezeti.
(3) A tanács rendkívüli ülését, amelyet a tanács tagjai vezetnek, mert a polgármester nem hívta össze az ülést a törvénnyel és a jelen ügyrenddel összhangban, egy tanácstag vezeti, akit azon tanácstagok hatalmaznak fel, akik az ülés összehívását kezdeményezték.
4.2 A tanács munkája nyilvánosságának biztosítása
25. cikk
(az ülés nyilvánosságának biztosítása)
(1) A tanács ülésének nyilvánossága szabály szerint a sajtó képviselőinek és a nyilvánosság képviselőinek azokban a helyiségekben való jelenlétével biztosítható, ahol a tanács ülése zajlik.
(2) Az elnöklőnek gondoskodnia kell arról, hogy a nyilvánosság képviselőinek megfelelő helye legyen abban a helyiségben, ahol a tanács ülése zajlik, mégpedig úgy, hogy a munka zavarása nélkül követhessék a tanács munkáját. A nyilvánosság képviselőinek fenntartott helynek jó láthatóan el kell különülnie a tanács tagjainak fenntartott résztől.
(3) Az elnöklő a sajtó képviselőinek kérésére engedélyezheti, hogy az ülés meghatározott részeiről hang- vagy képfelvétel készüljön.
(4) Ha az ülésen részt vevő polgár vagy a sajtó képviselője zavarja a tanács munkáját, az elnöklő először figyelmezteti őt, és ha a figyelmeztetés után sem hagy fel a tanács munkájának zavarásával, akkor eltávolíttatja a helyiségből.
26. cikk
(a nyilvánosság kizárása)
(1) Az elnöklő javasolja a tanácsnak, hogy az ülés teljes egészéről vagy a napirend egyes pontjainak megvitatása idejére zárja ki a nyilvánosságot, ha ezt megköveteli a törvénynek megfelelően nem nyilvános adatok védelme.
(2) Ha a tanács úgy határoz, hogy kizárja a nyilvánosságot, vagy hogy egy napirendi pontot a nyilvánosság jelenléte nélkül tárgyal, úgy döntenek arról is, hogy a polgármester, az elnöklő és a tanácstagok mellett kik lehetnek jelen az ülésen.
4.3 Az ülés menete
27. cikk
(a jelenlét megállapítása)
(1) Amikor az elnöklő megnyitja az ülést, tájékoztatja a tanácsot arról, hogy a tanács tagjai közül ki tájékoztatta arról, hogy nem tud részt venni a tanács ülésén, és a tanács tagjai közül hányan erősítették meg jelenlétüket a jelenléti ív aláírásával.
(2) Az elnöklő arról is tájékoztatja a tanácsot, hogy kiket hívtak meg az ülésre.
(3) Az elnöklő ezt követően megállapítja, hogy a tanács határozatképes és kezdetét veheti az ülés. Amennyiben a tanács nem határozatképes, úgy az elnök megállapítja, hogy az ülés összehívása nem volt sikeres és annak újbóli összehívására van szükség.
(4) Az ülés elején az elnök tájékoztatást adhat az ülés munkájával és más kérdésekkel kapcsolatosan.
28. cikk
(az előző ülés jegyzőkönyvéről való döntés)
(1) A tanács a rendes ülés napirendjének meghatározása előtt megerősíti az előző ülés jegyzőkönyvét és a korábbi ülések addig még el nem fogadott jegyzőkönyveit.
(2) A tanács tagjai az előző ülés jegyzőkönyvével kapcsolatos észrevételeket tehetnek és követelhetik a jegyzőkönyv megfelelő módosítását és kiegészítését. Az előző ülés jegyzőkönyvének követelt módosításai vagy kiegészítései megalapozottságáról a tanács dönt.
(3) A jegyzőkönyv megerősítése történhet annak megállapításával, hogy azzal kapcsolatos észrevételt nem tettek vagy hogy megfelelően módosították és kiegészítették.
(4) A tanács rendkívüli és levelező ülésein nem erősít meg jegyzőkönyveket.
29. cikk
(napirend)
(1) A tanács az ülés elején meghatározza a napirendet.
(2) A tanács a napirend megállapításánál először az egyes ügyek napirendről való levételével kapcsolatos javaslatokról dönt, aztán a napirend kiterjesztéséről szóló javaslatokról, majd a határidők lerövidítéséről, a tárgyalások összevonásáról vagy a gyorsított eljárásokról szóló esetleges javaslatokról.
(3) A mandátumokkal kapcsolatos ügyek a napirend minden más pontjával szemben előnyt élveznek és rögtön a "a jegyzőkönyv megerősítése" pont után következnek.
(4) A napirendi pont javaslattevője a pontot maga egészen a napirendről történő szavazásig visszavonhatja. A tanács nem tárgyalja és nem is szavaz a javaslattevő pontjának elvetéséről. Ha a napirendi pont elvetését olyan személy javasolja, aki nem azonos a pont javaslattevőjével, a tanács erről tárgyal és szavaz is.
(5) A napirend bővítésére irányuló javaslatokat csak akkor lehet elfogadni, ha az okok az ülés összehívása után merültek fel, és ha a tanács tagjai rendelkezésére bocsátották az anyagot, amin a kérdés napirendre helyezése alapul. A napirend bővítésére irányuló javaslatokat a tanács megvitatja és szavaz azokról.
(6) A tanács nem dönthet úgy, hogy az ülés napirendjére felvesz olyan kérdéseket, amelyekről a polgármester nem fogalmazott meg véleményt, vagy amiről nem foglalt állást, amennyiben nem ő volt a javaslattevő, vagy azt az illetékes munkatestület nem tárgyalta, kivéve azokat az eseteket, amikor a munkatestületet még nem állították fel, a tárgyalás pedig sürgős.
(7) A napirend visszavonásáról, illetve kibővítéséről szóló egyes döntések meghozatalát követően a tanács jóváhagyja az ülés teljes napirendjét.
30. cikk
(a napirendi pontok tárgyalásának sorrendje)
(1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása a napirend elfogadását követően történik.
(2) Az ülés alatt a tanács kivételes esetekben módosíthatja a napirend egyes pontjainak tárgyalási sorrendjét, ha az ülés alatt olyan körülmények állnak elő, amelyek miatt az egyes anyagok tárgyalására azon napirendi pont előtt kell sort keríteni, amelynek része vagy később.
31. cikk
(tárgyalás)
(1) A napirend minden pontja tárgyalásának megkezdésekor a polgármester vagy a polgármester, illetve a javaslattevő (amikor ez nem a polgármester) által kijelölt személy kiegészítő indokolást prezentálhat. A kiegészítő indoklás ideje nem haladhatja meg a tizenöt percet, kivéve, ha az ügyrend másként rendelkezik. Amikor a tanács úgy dönt, a javaslattevő köteles további indoklást adni.
(2) Amennyiben nem a polgármester a javaslattevő, az alpolgármester, illetve a községi igazgatóság igazgatója fogalmaz meg véleményt a tárgyalt ügyről. Aztán a tanács ügyet tárgyaló munkatestületének elnöke kap szót. A polgármester véleményének indoklása és a tanács munkatestületének elnöke által megtartott beszédek legfeljebb tíz-tíz (10-10) percig tarthatnak.
(3) Aztán a tanácstagok kapnak szót, jelentkezési sorrendben. A tanácstagoknak legfeljebb hét (7) perc áll rendelkezésükre véleményük kifejtésére. A tanács dönthet úgy, hogy valamely tag megalapozott okok miatt hosszabb ideig is kifejtheti véleményét, ám ebben az esetben is legfeljebb tizenöt (15) perc áll rendelkezésére.
(4) A hozzászólók a szabály szerint csak egy alkalommal szólhatnak hozzá, ám minden más hozzászóló véleményének kifejtése után viszonválaszra jogosultak. A viszonválasznak konkrétnak kell lennie és az aktuális vitával kapcsolatosan bejelentett viszonválasznak kell megfelelnie, ellenkező esetben az elnöklő megtilthatja folytatását. A viszonválasz legfeljebb három (3) perces lehet.
(5) Amikor a jelentkező hozzászólók sora a végéhez ér, az elnöklő felteszi a kérdést, hogy van-e még valaki, aki hozzászólna a vitához. A további hozzászólások legfeljebb három (3) percesek lehetnek.
32. cikk
(figyelmeztetés)
(1) A hozzászóló csak a napirenden lévő kérdésről beszélhet, amiről az elnöklő által meghatározott vita folyik.
(2) Amennyiben a hozzászóló nem tartja magát a napirendhez vagy meghaladja a hozzászólásra rendelkezésre álló időt, az elnöklő figyelmezteti. Ha a második figyelmeztetés után sem tartja magát a napirendhez, illetve folytatja a hozzászólását, az elnöklő elveheti tőle a szót. A hozzászóló a szó elvétele miatt ellenvetéssel élhet. Az ellenvetésről a tanács tárgyalás nélkül dönt.
33. cikk
(az ügyrend megsértése)
(1) A tanácstagnak, aki az ügyrend vagy a napirend megsértéséről akar beszélni, az elnöklő rögtön megadja a szót, amint azt kéri.
(2) Ezt követően az elnöklő tájékoztatást ad az ügyrend vagy a napirend megsértéséről. Ha a tanácstag nem elégedett a tájékoztatással, erről a tanács tárgyalás nélkül dönt.
(3) Ha a tanácstag szót kér, hogy kijavítson egy hibát vagy egy állítás helyesbítésére, amely véleménye szerint pontatlan és félreértést vagy személyes magyarázatot igényelt, az elnöklő rögtön megadja a szót, amint azt kéri. Ebben az esetben a tanácstagnak a magyarázatra kell szorítkoznia és hozzászólása nem tarthat öt (5) percnél hosszabb ideig.
34. cikk
(a tanács ülésének felfüggesztése)
(1) Amikor az elnöklő megállapította, hogy a vitához már senki sem akar hozzászólni, a napirend adott pontjáról szóló vitát berekeszti. Ha a vita alapján határozatra vagy állásfoglalásra vonatkozó javaslatokat kell hozni, az ilyen napirendi pont megvitatását felfüggesztik és a javaslatok benyújtása után folytatják.
(2) Az elnöklő berekesztheti az ülést, ha erre a szünet, a vita utáni javaslatok előkészítése, konzultációk szükségessége, további szakértői vélemények beszerzése miatt szükség van.
(3) Az elnöklő berekeszti az ülést, ha megállapítja, hogy a tanács már nem határozatképes, ha a munkatestületben egyeztetésre van szükség vagy más esetekben, amikor a tanács így határoz.
(4) Az elnöklő berekeszti az ülést, ha a jelen ügyrend által meghatározott intézkedések nem teszik lehetővé az ülés zavartalan folytatását.
(5) Az ülés bármilyen okból történő megszakítása esetén az elnöklő határozza meg, hogy az mikor folytatódik.
(6) Ha az ülés megszakítására azért került sor, mert a tanács már nem határozatképes, illetve az ülés további részében sem lesz az, úgy az elnöklő berekeszti az ülést.
35. cikk
(az ülés kezdete, a szünet és a vége)
(1) A tanács üléseit először tizenhét (17) órára hívják össze és úgy kell őket tervezni, hogy alapvetően ne tartsanak négy óránál hosszabb ideig.
(2) Az elnöklő legalább két órányi megszakítás nélküli munka után tizenöt (15) perces szünetet rendel el.
(3) Az elnöklő szünetet rendelhet el tanácstag, a polgármester vagy javaslattevő kezdeményezésére, amennyiben erre a függelék (módosító indítvány), vélemény, állásfoglalás, további indoklás vagy válasz előkészítése, illetve a kért adatok beszerzése miatt szükség van. A szünet legfeljebb harminc (30) perces lehet, illetve egy adott pont előtt vagy annak keretében legfeljebb kétszer rendelhető el.
(4) Ha a jogosultak közül valaki az előző bekezdésben szereplő lehetőségek kimerítését követően további szünetet javasol, a tanács dönt arról, hogy szünetet rendel-e el vagy berekesztik az ülést és máskor folytatják.
(5) Amikor az összes napirendi ponttal végeztek, a tanács ülése véget ér.
36. cikk
(elnapolás)
Ha a tanács a tárgyalt ügyben nem fejezte be a tárgyalását vagy nincsenek meg a döntéshozatal feltételei vagy a tanács nem ugyanazon az ülésen akar dönteni, ebben az esetben a tárgyalást, illetve az ügyről való döntéshozatalt a következő ülések valamelyikéig napolják el. A tanács hasonlóképpen dönthet, ha nem sikerült időben tárgyalni a napirend minden pontját.
37. cikk
(az ülés rendje)
(1) Az ülés rendjéről az elnöklő gondoskodik. A tanács ülésén senki sem beszélhet addig, ameddig az elnöklő nem adja meg neki a szót.
(2) Az elnöklő gondoskodik arról, hogy a felszólalót beszéd közben senki ne zavarja. A felszólalót csak az elnöklő figyelmeztetheti a rendre vagy vághat a szavába.
38. cikk
(az ülés rendjét biztosító intézkedések)
(1) A tanács ülésének rendje megzavarása esetén az elnöklő a következő intézkedéseket teheti:
· figyelmeztetés,
· a szó elvétele,
· az ülésről vagy az ülés egy részéről való eltávolítás.
(2) A tanács tagját akkor lehet figyelmeztetni, ha olyankor beszél, amikor nem kapott szót, ha a felszólaló szavába vág vagy más módon szegi meg az ülés rendjét.
(3) A felszólalótól akkor lehet megvonni a szót, ha az ülésen elmondott beszédével megzavarja a rendet és megszegi jelen ügyrendet, illetve ezen az ülésen már kétszer figyelmeztették a rend betartására és jelen ügyrend rendelkezéseinek tiszteletben tartására.
(4) Az ülésről vagy az ülés egy részéről való eltávolítást a tanácstag vagy a felszólaló ellen akkor lehet kimondani, ha figyelmeztetés vagy a szó megvonása ellenére olyan módon sérti meg az ülés rendjét, hogy azzal akadályozza a tanács munkáját.
(5) A tanácstag, illetve a felszólaló, akit eltávolítottak az ülésről vagy az ülés egy részéről, köteles azonnal elhagyni a helyiséget, amiben az ülést tartják.
(6) Az elnöklő elrendelheti, hogy bármely más olyan résztvevőt, aki megsérti az ülés rendjét vagy magatartásával akadályozza az ülés zavartalan folyását, eltávolítsanak az ülésről és az épületből, amelyben az ülést tartják.
(7) A rend súlyos megzavarása esetén az elnöklő elrendelheti, hogy minden hallgatót eltávolítsanak.
(8) Amennyiben az elnöklő rendes intézkedésekkel nem tudja fenntartani a tanács ülésének rendjét, úgy feloszlatja azt.
4.5 Döntéshozatal
39. cikk
(határozatképesség)
(1) A tanács akkor hozhat érvényes határozatot, ha a teljes tanácstagság többsége jelen van.
(2) A részvételt az ülés elején, minden szavazás előtt és az ülés újraindításának kezdetén, szünet vagy megszakítás után kell megállapítani.
(3) A határozatképesség szempontjából a jelenlévő tanácstagok ülésszobában (teremben) való tényleges száma a meghatározó, a szavazási szabályoknak megfelelően. A határozatképesség megállapítását minden tanácstag vagy az elnöklő akármikor kérelmezheti.
40. cikk
(döntéshozatal a tanács ülésén)
A javasolt döntés a tanács határozatképes ülésén akkor került elfogadásra, ha a szavazatukat leadó tanácstagok többsége "TÁMOGATOM"-mal szavaz, illetve, ha annak elfogadására annyi tag szavazott "TÁMOGATOM"-mal, amennyit az adott döntés elfogadásához a törvény előír.
41. cikk
(szavazás)
(1) A tanács a szabály szerint nyílt szavazással dönt.
(2) A tanács titkos szavazással dönthet, amennyiben az adott ügyről, illetve kérdésről való döntést megelőzően így határoz. A titkos szavazásról szóló javaslatot a polgármester, illetve bármelyik tanácstag tehet.
(3) Szavazásra azt követően kerül sor, hogy befejeződött a tárgyalás a javaslatról, amiről döntenek. Az elnöklő minden szavazás előtt elolvassa a javasolt határozat vagy módosító indítvány szövegét.
(4) A tanácstagoknak jogukban áll megindokolni szavazatát, hacsak jelen ügyrend másként nem rendelkezik. A szavazat megindoklása az egyes szavazás keretében csak egy alkalommal engedélyezett és legfeljebb két percig tarthat.
(5) Az elnöklő úgy hívja szavazásra a tanácstagokat, hogy először javasolja nekik, hogy a javasolt döntés elfogadásához szavazzanak 'TÁMOGATOM'-mal, a döntés elfogadásával kapcsolatos állásfoglalás lezárulta után pedig arra, hogy a javasolt döntés ellen szavazzanak 'ELLENZEM'-mel. A tanácstagok egy döntésről csak egyszer szavaznak, kivéve ha a teljes szavazást megismétlik.
(6) Az elnöklő minden szavazást követően megállapítja és közzéteszi a szavazás eredményeit.
42. cikk
(nyílt és név szerinti szavazás)
(1) A nyílt szavazás kézfeltétellel, szavazógéppel vagy név szerinti kijelentéssel történik.
(2) Név szerint szavaznak a tanácstagok, ha a tanács az elnöklő vagy a teljes tanácstagság legalább negyedének javaslatára így dönt.
(3) A tanácstagokat név szerinti szavazásra a vezetékneveik kezdőbetűi szerinti ábécé-sorrendben szólítják fel. A tanácstag úgy szavaz, hogy hangosan 'TÁMOGATOM'-ot vagy 'ELLENZEM'-et mond ki. A név szerinti szavazásról készült feljegyzésben minden tanácstag esetében rögzítésre kerül, hogy hogy szavazott vagy pedig feljegyzik, hogy távolmaradt. A feljegyzés az ülés jegyzőkönyvének része.
43. cikk
(titkos szavazás)
(1) A titkos szavazás szavazólapokkal történik.
(2) A titkos szavazást az elnöklő vezette háromtagú bizottság vezeti és az állapítja meg az eredményeket is. A két tagot az elnöklő javaslatára a tanács nevezi ki. A titkos szavazással kapcsolatos adminisztratív-technikai feladatokat a községi igazgatóság igazgatója vagy a polgármester által megnevezett közalkalmazott végzi.
(3) A szavazáshoz annyi azonos szavazólapot nyomtatnak, ahány tagú a tanács. A szavazólapokat a tanács által használt bélyegzővel kell hitelesíteni.
(4) A szavazás megkezdése előtt az elnöklő meghatározza a szavazás időtartamát.
(5) A bizottság a tanács tagjai számára kiosztja a szavazólapokat és megjelölik, hogy melyik tanácstag vett át szavazólapot. A szavazás a szavazásra kijelölt helyiségben történik, ahol biztosított annak titkossága.
(6) A szavazólap tartalmazza a javaslatot, amiről szavaznak, illetve rendszerint a 'TÁMOGATOM' és az 'ELLENZEM' választási opciókat. A 'TÁMOGATOM' a javaslat szövege után, a szavazólap jobb alsó sarkában, míg az 'ELLENZEM' a bal alsóban található. A szavazás a 'TÁMOGATOM' vagy az 'ELLENZEM' bekarikázásával történik.
(7) A szavazólapnak tartalmaznia kell a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.
(8) A kinevezésről szóló szavazólap egymást követő számokat, a jelöltek családi- és utóneveit tartalmazza, amennyiben többen vannak, családi neveik kezdőbetűje szerinti ábécé-sorrendben. A szavazás úgy történik, hogy a kiválasztott jelölt vezeték- és utóneve előtt található sorszámot kell bekarikázni, mégpedig legfeljebb annyi sorszámot, amennyi kinevezendő jelölt van a szavazólapon található utasítások szerint van.
(9) A tanács tagja a szavazólap kitöltését követően azt a szavazólap-ládába dobja.
44. cikk
(a szavazás eredményei)
(1) A szavazás befejeztével a bizottság megállapítja a szavazás eredményeit.
(2) A szavazás eredményeiről szóló beszámoló a következőkről tartalmaz adatokat:
· a tanács ülésének dátumáról és sorszámáról,
· a szavazás tárgyáról,
· a szavazási bizottság összetételéről, a tagok aláírásaival,
· a kiosztott szavazólapok számáról,
· a leadott szavazólapok számáról,
· az érvénytelen szavazólapok számáról,
· az érvényes szavazólapok számáról,
· a 'TÁMOGATOM' és az 'ELLENZEM' szavazatok számáról, illetve a jelöltekről való szavazásnál az egyes jelölt által kapott szavazatok számáról,
· az arról való beszámolóról, hogy a javaslatot az előírt többséggel megszavazták vagy nem szavazták meg, a jelöltekről való szavazás esetében pedig, hogy melyik jelölteket nevezték ki.
(3) Az elnöklő rögtön az eredmény megállapítását követően, a tanács ülésén közli a szavazás eredményeit.
45. cikk
(a szavazás megismétlése)
(1) Amennyiben egy tanácstag a szavazás lefolytatásával vagy az eredmény megállapításával kapcsolatos megalapozott kifogással él, a szavazás megismételhető.
(2) A szavazás megismétléséről a tanács dönt, egyeztetés nélkül, a tanács azon tagjának javaslatára, aki a szavazás lefolytatásával vagy az eredmény megállapításával kapcsolatos kifogással élt vagy az elnöklő javaslatára. Ugyanazon ügyről legfeljebb kétszer lehet szavazni. A nyilvános név szerinti szavazást nem lehet megismételni.
4.6 A tanács ülésének jegyzőkönyve
46. cikk
(a tanács üléséről készült jegyzőkönyv tartalma)
(1) A tanács minden üléséről készül jegyzőkönyv.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés munkájának legfőbb adatait, elsősorban a tanácstagok ülésen és egyes szavazásokon való jelenlétéről, a tanácstagok távolmaradásáról, a meghívottak, a sajtó képviselői és a polgárok ülésen való részvételéről, az elfogadott napirendről, a vitázók neveiről, határozatjavaslatokról, az egyes javaslatokról és az elfogadott határozatokról szóló szavazás eredményéről, az elnök és a tanács valamennyi eljárási határozatáról, valamint az alapszabály-jogi bizottság eljárási kérdésekkel kapcsolatos álláspontjáról.
(3) A tanács ülésének megerősített jegyzőkönyvét dokumentumként tartósan meg kell őrizni annak az ülésnek a dossziéjában, amelyiken összeállították. A dossziéba kell tenni az eredeti meghívót és az anyagot, amit az ülésen beterjesztettek, illetve tárgyaltak.
47. cikk
(A tanács ülésének jegyzőkönyve)
(1) A tanács ülésének jegyzőkönyvéről a községi igazgatóság igazgatója gondoskodik. A község polgármestere az ülés jegyzőkönyvének vezetésével megbízhat más köztisztviselőt.
(2) Az elfogadott jegyzőkönyvet a tanács ülést vezető elnöke és a községi igazgatóság igazgatója , illetve a jegyzőkönyvet vezető illetékes köztisztviselő írják alá.
(3) Elfogadását követően a jegyzőkönyvet nyilvánosságra hozzák a község honlapján.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyve, illetve a jegyzőkönyv tanácsülés zárt részére vonatkozó részei nem lesznek a rendes ülés anyagának részei és azokat nem hozzák nyilvánosságra. A tanács tagjait erről a jegyzőkönyv megerősítését megelőzően az elnök tájékoztatja.
48. cikk
(a tanács üléséről készült felvétel)
(1) A tanács üléséről hangfelvétel készül, amennyiben az elnök az ülés előtt megkapta minden jelenlévő tanácstag ezzel kapcsolatos hozzájárulását.
(2) A tanácstagoknak és a nyílt ülés más résztvevőinek jogukban áll meghallgatni az ülésen készült hangfelvételt, ha ezt engedélyezi az elnök. A meghallgatást a községi hivatal helyiségében, meghatalmazott köztisztviselő jelenlétében kell megtartani.
(3) Az ülés jegyzőkönyvének elfogadásáig bárki kérheti, hogy az ülés hangfelvételének azon részét, amely az általa megszerezni kívánt nyilvános információkat tartalmazza, szó szerint átírják és továbbítsák számára (a továbbiakban: magnetogram). A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, címének, illetve annak is, hogy milyen információhoz akar jutni. Az ilyen kérelmet aztán a meghatalmazott köztisztviselőnek kell átadni, aki a törvénnyel összhangban dönt arról.
(4) Az ülésen készült hangfelvétel az ülés jegyzőkönyvének megerősítéséig kell megőrizni.
(5) Nem engedélyezett bármilyen más hang- és képfelvétel illetéktelen készítése telefonnal, tablettel vagy más eszközökkel.
49. cikk
(a tanács anyagának kezelése)
(1) A tanács bizalmas jellegű anyagának kezeléséről a törvénnyel összhangban a tanács különleges ügyirattal dönt.
(2) A rendeletek, a község általános és egyéb ügyiratai, az ülések jegyzőkönyvei, illetve a tanács és annak munkatestületei minden anyaga eredeti példányait állandó anyagként őrzik meg a községi igazgatóság állandó dokumentumgyűjteményében.
50. cikk
(betekintés az anyagba)
(1) A tanácstagoknak joguk van betekintést nyerni az állandó anyagként őrzött minden iratba és anyagba, amennyiben erre funkciójuk betöltéséhez van szükség. A betekintést a községi igazgatóság igazgatója vagy a polgármester rendeli el, a tanácstag írásbeli kérelme alapján. Az eredeti kérelmet, a megtagadásról szóló végzést vagy határozatot az anyaggal együtt őrzik, aminek a megtekintésére a kérelem vonatkozik.
(2) Bizalmas jellegű anyag esetén a betekintésről a törvénnyel és a községi ügyiratával összhangban a polgármester dönt.
4.7 A tanácsnak végzett szakmai és adminisztratív munka
51. cikk
(a tanácsnak végzett szakmai és adminisztratív munka)
(1) A tanácsnak és a tanács munkatestületeinek végzett szakmai és adminisztratív munkáért a községi igazgatóság igazgatója vagy a polgármester felel.
(2) A községi igazgatóság igazgatója vagy a polgármester szervezi meg a tanács számára szükséges anyagok szakmai és technikai előkészítését és jelöli ki a köztisztviselőt, aki segédkezik az ülések előkészítésében és vezetésében, illetve a tanács zavartalan munkájához szükséges más feladatokat lát el, amennyiben a községi igazgatóság munkahelyeinek rendszerezésével nem határoztak meg erre külön munkahelyet.
5 A KÖZSÉGI TANÁCS MUNKATESTÜLETEI
52. cikk
(1) A tanácsnak van állandó munkatestületként működő mandátumvizsgáló-, választásokkal és kinevezésekkel foglalkozó bizottsága, melynek tagjait saját tagsága soraiból nevezi ki, rendszerint az első ülésen.
(2) A mandátumvizsgáló-, választásokkal és kinevezésekkel foglalkozó bizottságnak három (3) tagja van.
(3) A mandátumvizsgáló-, választásokkal és kinevezésekkel foglalkozó bizottság elsősorban a következő feladatokat látja el:
· jelölteteket javasol a tanácsnak, a tanács és a községi tanács munkatestületeibe, illetve a községi szervekbe, intézményi és egyéb igazgatói tisztségek betöltésére, valamint a község által alapított közintézetek, ügynökségek, közalapok és közüzemi vállalatok szerveibe,
· a korrupció megelőzését szolgáló feladatokat lát el,
· a tanács és a polgármester számára a tanács hatáskörébe tartozó község káderkérdéseivel kapcsolatos kezdeményezéseket és javaslatokat fogalmaz meg,
· előkészíti a tanács bérekkel és a községi funkcionáriusok, a községi szervek és munkatestületek tagjai más juttatásaival kapcsolatos javaslatait, illetve végrehajtja a tanács döntéseit,
· tárgyal más, a tanács döntéskörébe tartozó kérdéseket.
53. cikk
(állandó munkatestületek)
A tanács állandó munkatestületei a következő bizottságok és testületek:
· költségvetési, pénzügyi és a községi vagyonért felelős bizottság,
· gazdasági, turisztikai, környezetvédelmi, városfejlesztési és a gazdasági közszolgáltatásokért felelős bizottság,
· társadalmi tevékenységek bizottsága,
· mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság,
· az alapszabállyal és jogi ügyekkel foglalkozó bizottság,
· díjakkal és kitüntetésekkel foglalkozó bizottság,
· nemzetiségi kérdések bizottsága.
54. cikk
(költségvetési, pénzügyi és a községi vagyonért felelős bizottság)
(1) A költségvetési, pénzügyi és a községi vagyonért felelős bizottságnak öt (5) tagja van. A tanács három (3) tagot tanácstagságból és kettő (2) tagot a többi polgár közül nevez ki.
(2) A bizottság első ülésén a községi tanács javasolt tagjai közül megválasztja elnökét.
(3) A bizottság tárgyal minden ügyirat-javaslatot és más, a tanács illetékességébe tartozó költségvetési, pénzügyi és a községi vagyonnal kapcsolatos döntéseket, melyeket a tanácsnak elfogadásra javasoltak, ezekről véleményt formál és a tanács számára állásfoglalást küld, döntési javaslattal.
(4) A bizottság a tárgyalást köteles legalább három nappal azelőtt megtartani, amikorra összehívták a tanács rendes ülését, illetve véleményét, állásfoglalását és javaslatát írásban kell benyújtania a polgármesternek, az elnöklőnek és a javaslattevőnek. A javasolt általános ügyiratok függelékeivel kapcsolatos véleményét a bizottságnak legkésőbb az általános ügyirat javaslata tárgyalásának megkezdéséig be kell nyújtania.
(5) A bizottság elfogadásra javasolhatja a tanácsnak az illetékességébe tartozó, a költségvetéssel és pénzügyekkel, illetve a községi vagyonnal kapcsolatos rendeleteket és más ügyiratokat.
55. cikk
(gazdasági, turisztikai, környezetvédelmi, városfejlesztési és a gazdasági közszolgáltatásokért felelős bizottság)
(1) A gazdasági, turisztikai, környezetvédelmi, városfejlesztési és a gazdasági közszolgáltatásokért felelős bizottságnak (5) öt tagja van. A tanács három (3) tagot nevez ki a tanácstagok közül, illetve kettőt (2) a többi polgár közül.
(3) A bizottság tárgyal minden ügyirat-javaslatot és más, a tanács illetékességébe tartozó gazdasággal, turisztikával, környezetvédelemmel, városfejlesztéssel és a gazdasági közszolgáltatások kapcsolatos döntéseket, melyeket a tanácsnak elfogadásra javasoltak, ezekről véleményt formál és a tanács számára állásfoglalást küld, döntési javaslattal.
(5) A bizottság elfogadásra javasolhatja a tanácsnak az illetékességébe tartozó, gazdasági, turisztikai, környezetvédelmi, városfejlesztési és a gazdasági közszolgáltatásokkal kapcsolatos rendeleteket és más ügyiratokat.
56. cikk
(társadalmi tevékenységek bizottsága)
(1) A társadalmi tevékenységek bizottságának öt (5) tagja van. A tanács három (3) tagot nevez ki a tanácstagok közül, illetve kettőt (2) a többi polgár közül.
(3) A bizottság tárgyal minden ügyirat-javaslatot és más, a tanács illetékességébe tartozó társadalmi tevékenységekkel kapcsolatos döntéseket, melyeket a tanácsnak elfogadásra javasoltak, ezekről véleményt formál és a tanács számára állásfoglalást küld, döntési javaslattal.
(5) A bizottság elfogadásra javasolhatja a tanácsnak az illetékességébe tartozó, társadalmi tevékenységekkel kapcsolatos rendeleteket és más ügyiratokat.
57. cikk
(mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság)
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság öt (5) taggal rendelkezik. A tanács három (3) tagot nevez ki a tanácstagok közül, illetve kettőt (2) a többi polgár közül.
(3) A bizottság tárgyal minden ügyirat-javaslatot és más, a tanács illetékességébe tartozó mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket, melyeket a tanácsnak elfogadásra javasoltak, ezekről véleményt formál és a tanács számára állásfoglalást küld, döntési javaslattal.
(5) A bizottság elfogadásra javasolhatja a tanácsnak az illetékességébe tartozó, a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos rendeleteket és más ügyiratokat.
58. cikk
(az alapszabállyal és jogi ügyekkel foglalkozó bizottság)
(1) Az alapszabállyal és jogi ügyekkel foglalkozó bizottságnak három (3) tagja van. A tanács két (2) tagot a tanácstagok közül nevez ki és egy (1) tagot a többi polgár közül.
(3) A bizottság tárgyal a község alapszabályának és ügyrendjének javaslatáról és annak módosításairól, illetve kiegészítéseiről, a rendeletekről és más általános ügyiratokról, melyeket a tanács fogad el.
(4) A bizottság véleményt formál, illetve állásfoglalást alakít ki a tárgyalt ügyirat-javaslatok alkotmánynak, törvényeknek és a község alapszabályának való megfelelőségéről, illetve a község érvényben lévő más általános ügyirataival való kölcsönös összeférhetőségéről.
59. cikk
(díjakkal és kitüntetésekkel foglalkozó bizottság)
(1) A díjakkal és kitüntetésekkel foglalkozó bizottságnak három (3) tagja van. A tanács két (2) tagot a tanácstagok közül nevez ki és egy (1) tagot a többi polgár közül.
(3) A bizottság tárgyal minden ügyirat-javaslatot és más, a tanács illetékességébe tartozó díjakkal és kitüntetésekkel kapcsolatos döntéseket, melyeket a tanácsnak elfogadásra javasoltak, ezekről véleményt formál és a tanács számára állásfoglalást küld, döntési javaslattal.
(4) A bizottság a tárgyalást köteles legalább három nappal azelőtt megtartani, amikorra összehívták a tanács rendes ülését, illetve véleményét, állásfoglalását és javaslatát írásban kell benyújtania a polgármesternek, az elnöknek és a javaslattevőnek. A javasolt általános ügyiratok függelékeivel kapcsolatos véleményét a bizottságnak legkésőbb az általános ügyirat javaslata tárgyalásának megkezdéséig be kell nyújtania.
(5) A bizottság elfogadásra javasolhatja a tanácsnak az illetékességébe tartozó, díjakkal és kitüntetésekkel kapcsolatos rendeleteket és más ügyiratokat.
60. cikk
(nemzetiségi kérdések bizottsága)
(1) A nemzetiségi kérdések bizottságnak három (3) tagja van. A tanács két (2) tagot a tanácstagok közül nevez ki és egy (1) tagot a többi polgár közül.
(3) A bizottság tárgyal minden ügyirat-javaslatot és más, a tanács illetékességébe tartozó nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket, melyeket a tanácsnak elfogadásra javasoltak, ezekről véleményt formál és a tanács számára állásfoglalást küld, döntési javaslattal.
(5) A bizottság elfogadásra javasolhatja a tanácsnak az illetékességébe tartozó, nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos rendeleteket és más ügyiratokat.
61. cikk
(ideiglenes munkatestületek)
Az ideiglenes munkatestületeket a tanács hozza létre, határozattal, amivel megállapítja a munkatestület feladatait és a tagok számát, valamint gondoskodik a kinevezésekről.
62. cikk
(a bizottságok és testületek tagjainak kinevezése)
Az állandó bizottságok és testületek tagjainak kinevezését a tanács a mandátumvizsgáló-, választásokkal és kinevezésekkel foglalkozó bizottság javaslatára, rendszerint a mandátum második rendes ülésén nevezi ki.
63. cikk
(a munkatestület munkája)
(1) A munkatestület első ülését a polgármester hívja össze, a továbbiakat pedig az elnök.
(2) A munkatestület elnöke szervezi és vezeti a munkatestület munkáját, hívja össze üléseit és képviseli annak véleményét, álláspontját és javaslatait a községi tanácsban.
(3) A munkatestületek üléseit a kiosztott ügyek tárgyalására hívják össze, a tanács határozatára, a tanács rendes ülésének napirendje szerint vagy a polgármester kérésére.
(4) A munkatestület ülésének anyagát meg kell küldeni a munkatestület tagjainak, mégpedig legalább három (3) nappal a munkatestület ülése előtt, kivéve a rendkívüli és megalapozott eseteket.
(5) A munkatestület munkája az üléseken A munkatestület úgy tudja érvényesen elfogadni döntéseit, ha az ülésen jelen van tagjai többsége, vélemény-döntéseit, álláspontjait és javaslatait pedig a jelenlévő tagok szavazatainak többségével fogadja el.
(6) A munkatestületben nyílt szavazás van.
(7) A munkatestületek munkájához jelen ügyrend munkatestületre vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak.
(8) A munkatestület ülésére a szabály szerint azokat a köztisztségviselőket és szakmai munkatársakat kell meghívni, akik részt vettek az ügyiratok és a tanács más, a javaslattevő által javasolt döntéseinek előkészítésében, illetve emellett meg lehet hívni a munkájukkal a tárgyalt ügyhöz közvetlenül kapcsolódó szervek és szervezetek, intézetek, cégek és alapítványok képviselőit, illetve a községi igazgatóság munkatársait és polgárokat.
6 A TANÁCS ÜGYIRATAI
6.1 Általános rendelkezések
64. cikk
(a község általános ügyiratai és a tanács más ügyiratai)
(1) A tanács elfogadja a község alapszabályát és a törvénnyel, valamint az alapszabállyal összhangban a következő ügyiratokat:
· a községi tanács ügyrendje,
· a község költségvetése és zárszámadása,
· a község tervezési és fejlesztési ügyiratait, valamint a területrendezési ügyiratokat,
· a rendeleteket,
· a határozatokat,
· a szabályzatokat,
· az útmutatókat.
(2) A tanács határozatokat, álláspontokat, véleményeket, hozzájárulásokat, beszámolókat és egyéb ügyiratokat a törvényekkel és a község alapszabályával összhangban fogad el.
65. cikk
(a javaslathoz való jog)
(1) A község költségvetésével és a zárszámadásával, rendeletekkel, illetve más általános ügyiratokkal kapcsolatos javaslatot, melyek esetében a törvény és az alapszabály így rendelkezik, elfogadásra a tanácsnak a polgármester nyújt be.
(2) A tanács bizottságai és testületei, illetve a tanács minden tagja is javasolhatnak a tanácsnak elfogadásra az illetékességükbe tartozó rendeleteket és más ügyiratokat, kivéve az első bekezdésben szereplő ügyiratokat.
(3) A törvény és a község alapszabálya szerint a község szavazóinak legalább öt százaléka követelheti a tanácstól az általános ügyirat kiadását vagy érvénytelenítését.
66. cikk
(a nyilvánosság közreműködése a község általános ügyiratainak előkészítésében)
(1) A község által elfogadott általános dokumentumok nagyobb legitimitása és az állampolgárok, szervezeteik, a szakmai és egyéb közvélemény bevonása miatt a község általános dokumentumaival, alapszabályával, rendeleteivel, költségvetésével, területrendezési és egyéb fejlesztési terveivel kapcsolatos javaslatokat közzé kell tenni a község honlapján, mégpedig legkésőbb hét (7) nappal azon tanácsülés előtt, amelyen az általános megbeszélést megtartják, és fel kell hívni a nyilvánosság figyelmét arra, hogy észrevételeiket és javaslataikat a hirdetményben kitűzött határidőn belül jelezzék.
(2) Az általános dokumentummal kapcsolatos javaslatot az előző bekezdésben meghatározott határidőig kell megküldeni azon szereplőknek, akik bevonását a törvény és a község alapszabálya meghatározza és azoknak a szereplőknek, akik azokkal az ügyekkel foglalkoznak, melyekről az általános dokumentum szól, és ehhez kell csatolni a megjegyzések és észrevételek megküldésére való felhívást, mégpedig az előző bekezdésben meghatározott határidőn belül.
(3) A község általános dokumentumát a község honlapján, a nyilvános információk katalógusában teszik közzé, és az előző bekezdésben szereplő jegyzék mellett mellékelni kell egy tartalmi összefoglalót a szakmai alapvetésekkel, a kulcskérdésekkel, melyek az általános dokumentummal és annak célkitűzéseivel kapcsolatosak.
(4) A jelen cikk első és második bekezdésében szereplő tárgyalás befejeztével a községi igazgatóság elkészíti a nyilvánosság részvételével kapcsolatos jelentés tervezetét az észrevételek és javaslatok általános dokumentum tervezetének tartalmára gyakorolt hatására, és benyújtja azt a javaslattevőnek.
(5) A nyilvánosság általános dokumentum megalkotásában való részvételével, illetve figyelembe vett és elutasított megjegyzésekkel és javaslatokkal kapcsolatos jelentést a község honlapján, a nyilvános információk katalógusában teszik közzé, és a község dokumentumainak állandó gyűjteményében tárolják, az elfogadott általános dokumentum eredeti példányával együtt.
(6) Ezen cikk rendelkezései nem alkalmazandóak a rendkívüli üléseken való tárgyalással kapcsolatos általános dokumentumok előkészítéséhez.
67. cikk
(a tanács által elfogadott dokumentumok aláírása és tárolása)
(1) A tanács által elfogadott dokumentumokat a polgármester írja alá.
(2) A tanács dokumentumainak eredeti példányait a bélyegzővel való ellátást követően a községi igazgatóság dokumentumainak állandó gyűjteményében tárolják.
6.2 A rendelet elfogadásának folyamata
68. cikk
(a rendeletre tett javaslat tartalma)
(1) A rendelet javaslatának tartalmaznia kell a rendelet címét, bevezetését, cikkeinek szövegét és azok magyarázatát.
(2) A bevezetésben fel kell tüntetni a rendelet elfogadásának okait, a helyzet értékelését, a rendelet céljait és alapelveit, valamint a rendelet elfogadásának pénzügyi és egyéb következményeit. A rendelet tartalmától függően a bevezetést grafikus vagy térképészeti anyaggal kell kísérni.
(3) Ha a rendelet javaslattevője a tanács munkatestülete vagy a tanács tagja, akkor a rendelet javaslatát megküldi a polgármesternek, a tanács ülésének napirendjére való felvételére vonatkozó javaslattal egyetemben.
69. cikk
(a rendeletre tett javaslat tárgyalása)
(1) A javaslattevő kinevezi képviselőjét, aki részt vesz a tanács azon ülésein, melyeken a rendelet javaslatának megvitatása történik.
(2) A polgármester részt vehet a tanács minden ülésén, melyeken a rendelet javaslatának megvitatása történik, akkor is, ha nem ő a javaslattevő.
70. cikk
(a rendeletre tett javaslat megvitatása)
(1) A rendeletre tett javaslatot a tanácstagoknak hét (7) nappal azelőtt kell megküldeni, hogy sor kerülne a tanács azon ülésére, amin a javaslatról tárgyalni fognak.
(2) A tanács a rendeletre tett javaslatot két tárgyaláson vitatja meg.
71. cikk
(az első tárgyalás)
(1) A javaslat első tárgyalása során sor kerül a rendelet elfogadását megkövetelő okokról szóló általános tárgyalásra, illetve a rendelet javaslatának céljairól és alapelveiről, valamint alapvető megoldásairól is tárgyalnak.
(2) A tárgyalás befejeztével a tanács a jelenlévő tagok szavazatainak többségével fogadja el a rendelettel kapcsolatos álláspontokat és javaslatokat.
(3) Ha a tanács úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem alkalmas a további tárgyalásra vagy a rendeletre nincs szükség, határozattal utasítja el.
(4) Az első tárgyalást követően a javaslattevő javasolhatja a rendelet javaslatának visszavonását. A rendelet javaslatának visszavonásáról a tanács határozattal dönt.
72. cikk
(a szöveg előkészítése a második tárgyaláshoz)
(1) A második tárgyalás megkezdése előtt a javaslattevőnek el kell készítenie a rendelet javaslatának új szövegét, amihez megfelelő módon figyelembe kell vennie az első tárgyalás álláspontjait és javaslatait, illetve azokat írásban, megalapozottan el kell vetnie.
(2) A javaslattevőnek a rendelet javaslatának második tárgyalásán megfelelő módon figyelembe kell vennie a nyilvánosság megjegyzéseit és javaslatait vagy azokat megalapozottan el kell vetnie.
(3) A nyilvánosság rendelet előkészítésében való részvételéről, valamint a figyelembe vett vagy elutasított észrevételekről és javaslatokról szóló jelentés a rendelet javaslatának második tárgyalására vonatkozó javaslata szerves részét képezi.
73. cikk
(a második tárgyalás)
(1) A rendelet javaslatának második tárgyalása során a tanácstagok javaslatot tehetnek a rendelet javaslata címének és cikkeinek módosító javaslat formájában való módosítására és kiegészítésére.
(2) A polgármester javaslatot tehet módosító javaslatra, amennyiben nem maga a rendelet javaslattevője és emellett minden rendelet javaslat esetében a tanácstagok módosító javaslataira is benyújthat módosító javaslatot.
(3) A módosító javaslatot írásban kell benyújtani a tanács tagjainak, indoklással ellátva, legalább három (három) nappal azt a tanácsülést megelőzően, amelyen azt a rendeletjavaslatot tárgyalni fogják, amelyre a módosító javaslatot benyújtották, vagy magán az ülésen, ahol a tanácstagság legalább egynegyede vagy a polgármester nyújthatja be a módosító javaslatot.
(4) Ha a módosító javaslatot nem írásban nyújtják be vagy az nem tartalmaz indoklást, úgy azt az elnök nem bocsáthatja tárgyalásra és arról nem dönthetnek.
(5) A polgármester a tanácstagok módosító javaslataira is benyújthat módosító javaslatot, mégpedig magán az ülésen, melyen a rendeletről tárgyalnak. A módosító javaslatara írásban lehet benyújtani módosító javaslatot.
(6) A módosító javaslat javaslattevőjének jogában áll, hogy az ülésen a tárgyalás végéig módosítsa vagy kiegészítse a módosító javaslatot, illetve hogy visszavonja azt.
74. cikk
(a módosító javaslat, a rendelet cikke és a rendelet elfogadása)
(1) A módosító javaslat, a rendelet cikke és a rendelet teljes egészében akkor minősül elfogadottnak, ha a szavazáson részt vevő tanácstagok többsége támogatja azt.
(2) Minden módosító javaslatról külön-külön kell szavazni.
75. cikk
(a község általános dokumentumainak elfogadása)
(1) A község alapszabályát és a tanács ügyrendjét azonos eljárás során fogadják el, ahogyan a rendeletek elfogadása is zajlik. A község alapszabályát az összes tanácstag kétharmados (2/3) többségével fogadják el, a községi tanács ügyrendjét pedig a megjelent tanácstagok kétharmados (2/3) többségével.
(2) A község költségvetését a tanács a jelen ügyrendben meghatározott eljárással összhangban fogadja el.
(3) Az illetékességébe tartozó más dokumentumokról a tanács egy ülésen dönt, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik.
76. cikk
(a község általános dokumentumainak elfogadása a mandátum végéig)
(1) A tanácsnak mandátuma végéig le kell zárnia a község által javasolt általános dokumentumok elfogadásának minden eljárását.
(2) Ha valamely eljárás nem fejeződik be, akkor az kivételesen folytatódhat a tanács új mandátuma alatt, ha a polgármestert és a tanács tagját újraválasztják, ha általános dokumentum javaslattevője volt, és ha a polgármester javaslatára a tanács így dönt.
(3) A dokumentumok elfogadásának be nem fejezett eljárásairól szóló nyilvántartást a községi igazgatóság vezeti.
6.3 Rendeletek gyorsított eljárásban történő elfogadása
77. cikk
(a rendeletek elfogadásának gyorsított eljárása)
(1) Ha a község különleges állapotai vagy természeti katasztrófa miatt erre szükség van, a tanács gyorsított eljárásban is elfogadhat rendeletet. A tanács gyorsított eljárásban fogadja el a község általános dokumentumai rendelkezéseinek kötelező magyarázatait is.
(2) A gyorsított eljárást javasolhatja a rendelet minden javaslattevője. A gyorsított eljárás alkalmazásáról a tanács az ülés elején dönt, a napirend meghatározásakor.
(3) Ha a tanács nem fogadja el a rendelet gyorsított eljárásban való elfogadásáról szóló javaslatot, akkor jelen ügyrend rendes eljárásról és a rendeletjavaslat első tárgyalásáról szóló rendelkezéseit kell alapul venni.
(4) A gyorsított eljárás alkalmazásánál nem érvényesek a határidők, melyek a rendelet rendes eljárás szerinti elfogadásának egyes teendőire vonatkoznak.
(5) A gyorsított eljárásnál összevonják a rendeletjavaslat első és második tárgyalását, ezek egy ülésen történnek meg.
(6) A gyorsított eljárásnál lehetőség van módosító javaslatok és a módosító javaslatok módosító javaslatainak benyújtására, mégpedig egészen a rendeletjavaslatról való tárgyalás végéig.
6.4 A rendeletek elfogadásának rövidített eljárása
78. cikk
(a rendeletek elfogadásának rövidített eljárása)
(1) A tanács a javaslattevő indokolt kezdeményezésére úgy határozhat, hogy egyazon ülésen tartja a rendeletjavaslat vagy más általános dokumentum javaslatának mindkét tárgyalását, amelyet ugyanolyan módon kell elfogadni, amennyiben a következőkről van szó:
· kevésbé bonyolult módosítások és kiegészítések,
· az általános dokumentum vagy annak bizonyos rendelkezése érvényességének lejárta, a törvénnyel összhangban,
· a törvényekkel, az állami költségvetéssel vagy az állam vagy a község egyéb rendeleteivel való összehangolás,
· az alkotmánybíróság rendelkezései szerinti módosítások és kiegészítések,
· a község általános dokumentumainak egységes szerkezetbe foglalt szövege.
(2) Az előző bekezdés rendelkezését nem lehet elfogadni, amennyiben ezt ellenzi a jelenlévő tagok legalább harmada. Az első tárgyalás befejeztével minden tanácstag javasolhatja, hogy a tanács módosítsa a jelen cikk első bekezdésében szereplő döntését és hogy rendes eljárásban kerüljön sor egy második tárgyalásra. Erről a tanács rögtön a javaslat benyújtását követően dönt.
(3) Módosító javaslatokat rövidített eljárásban csak akkor az általános dokumentum olyan cikkeihez nyújtanak be, melyek javaslattétellel módosíthatók és egészíthetők ki. A módosító javaslatok és a módosító javaslatok módosító javaslatai benyújtására az ülés legvégén van mód, egészen a rendelet tárgyalásának végéig.
6.5 A tanács általános dokumentumának közzététele
79. cikk
(a tanács általános dokumentumának közzététele)
(1) A polgármester az elfogadását követő tizenhatodik napon először a Szlovén Községek Hivatalos Közlönyében teszi közzé a község általános dokumentumát, ha a tanácsnak nem nyújtottak be javaslatot vagy értesítést az arról való népszavazási kezdeményezésről.
(2) Az előző bekezdés ellenére, a polgármester haladéktalanul közzéteheti a községi költségvetésről szóló rendeletet, a zárszámadást és a törvényekkel összhangban a községi adókat és egyéb közterheket meghatározó általános dokumentumot.
(3) Az alapszabály, a községi tanács ügyrendje, a rendeletek és a község más előírásai a Szlovén Községek Hivatalos Közlönyében való megjelenést követő tizenötödik napon lépnek érvénybe, amennyiben azokban másként nem határoznak.
(4) Ha a törvény által meghatározott határidőn belül javaslatot tesznek az általános dokumentumról való népszavazásra és a polgármester már közzétette az általános dokumentumot, akkor a népszavazásra való felhívás abban az esetben lehetséges, ha az általános dokumentum még nem lépett hatályba. A polgármester köteles az általános dokumentumot azonnal visszavonni, ahogyan megkapta a népszavazásra irányuló javaslatot vagy kezdeményezést.
6.6 A költségvetés elfogadásának folyamata
80. cikk
(a községi költségvetési tervezet)
(1) A község következő költségvetési évére vonatkozó költségvetési tervezetét a polgármesternek az érvényben lévő törvényeknek megfelelően kell benyújtania a tanácsnak.
(2) A polgármester eljuttatja a tanács minden tagjának a község költségvetési tervezetét, az közfinanszírozást szabályozó törvény által meghatározott összes alkotóelemmel együtt, illetve a meghívóval a tanács ülésére, melyen a költségvetési tervezetet előterjesztik és általános tárgyalásra bocsátják.
(3) A polgármester a tanács ülésén mutatja be a község költségvetési tervezetét. A költségvetési tervezet bemutatását követően a tanács általános vitát tart, és határozatot fogad el a tervezetről szóló nyilvános vita folytatásáról.
(4) Ha a tanács úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem megfelelő alap a nyilvános vitához, álláspontokat és javaslatokat fogad el, és arra kötelezi a polgármestert, hogy meghatározott időn belül nyújtsa be a tanácsnak a felülvizsgált költségvetési tervezetet, melyben kifejti, hogy a tanács álláspontját és javaslatait miként veszik figyelembe.
(5) Ha a tanács a költségvetési tervezetet a költségvetési tervezet újbóli felülvizsgálata után nem bocsátja nyilvános megvitatásra, azt a tanács álláspontjaival és javaslataival együtt a polgármester bocsátja nyilvános vitára.
81. cikk
(nyilvános vita)
(1) A költségvetési tervezetet legalább 30 napos nyilvános vitára kell bocsátani.
(2) A nyilvános vita során betekintést kell nyújtani a költségvetési tervezetbe azáltal, hogy a nyilvános vitáról szóló határozatot és a költségvetési tervezetet közzéteszik az önkormányzat honlapján a nyilvános információ katalógusában, és az érdekelt felek számára hozzáférést biztosítanak a javaslathoz a község helyiségeiben.
(3) A Község a honlapján és az adott helyen szokásos módon teszi közzé, hogy a polgárok a községi költségvetési tervezettel kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat milyen módon és milyen határidővel nyújthatják be.
82. cikk
(a költségvetési tervezet megvitatása)
(1) A nyilvános vita során a költségvetési tervezetet a tanács munkatestületei és az érdekelt nyilvánosság vitatják meg.
(2) A költségvetési tervezethez fűzött észrevételeket és javaslatokat a polgármesternek küldik meg. Minden írásbeli észrevételnek és javaslatnak meg kell felelnie a költségvetési bevételek és kiadások közötti egyensúly szabályának.
(3) A nyilvános vita során a tanács munkatestületeinek elnökei kérhetik a polgármestert és a község képviselőit az üléseken, hogy magyarázzák meg a község költségvetési tervezetét.
(4) A költségvetési javaslathoz a polgárok által fűzött megjegyzések és javaslatok tárgyalásához, valamint a jelentés elkészítéséhez jelen ügyrend rendelkezéseit alkalmazzák, melyek szabályozzák a nyilvánosság bevonását az általános dokumentum, illetve a rendelet előkészítésébe.
83. cikk
(kiegészített községi költségvetési tervezet)
(1) Legkésőbb tizenöt (15) nappal a költségvetési tervezetről folytatott nyilvános vita befejezése után a polgármester elkészíti a községi költségvetés módosított rendeletét, és összehívja a tanács ülését, amelyen megvitatják azt.
(2) A tanács tagjai legkésőbb három nappal a tanács ülése előtt írásban benyújthatják a módosított költségvetési tervezetet és a községi költségvetésre vonatkozó rendeletet. Módosító javaslatot a polgármesternél lehet benyújtani.
(3) Az előző bekezdésben említett módosító javaslat benyújtásakor minden javaslattevőnek be kell tartania a költségvetési bevételek és a kiadások közötti egyensúly szabályát, és a magyarázatban meg kell jelölnie, hogy mely költségvetési tételhez tartoznak az eszközök és milyen célra szánják.
84. cikk
(a kiegészített községi költségvetési tervezet bemutatása)
(1) A községi költségvetési tervezet és a községi költségvetésről szóló rendelet megvitatása előtt a polgármester először elmagyarázza, hogy a nyilvános vita mely észrevételeit, illetve a tanács munkatestületeinek észrevételeit és javaslatait vette figyelembe a javaslat elkészítése során, és melyeket nem, és elmagyarázza azt is, hogy utóbbiakat miért nem vette figyelembe. Az elutasított észrevételek és javaslatok írásbeli magyarázata a költségvetési tervezet anyagának szerves része.
(2) A polgármester a továbbiakban jelentést tesz a tanácsnak a költségvetési tervezet és a községi költségvetésről szóló rendelet beérkezett módosításairól, és véleményt nyilvánít a módosításokról. A jelentést és a véleménynyilvánítást követően a javaslattevő visszavonhatja a javasolt módosítást vagy kiegészítheti a módosítás indokolását a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében.
(3) A módosító javaslat magyarázatát követően a polgármester nyilatkozik arról, hogy benyújtja-e a benyújtott módosítások valamelyikével kapcsolatos módosító javaslatot, illetve milyen időtartamon belül. Ha a polgármester kijelenti, hogy a módosító javaslat módosító javaslatát nyújtja be, akkor az ülést a módosítás megfogalmazásához és a tanács tagjaihoz való benyújtásához szükséges ideig el kell halasztani.
(4) Az egyes módosításokról külön-külön kell szavazni, először a polgármester módosító javaslatáról, és amennyiben azt nem fogadják el, akkor a javaslattevő által benyújtott módosító javaslatról is.
85. cikk
(a községi költségvetési tervezet összehangolása)
(1) A módosító javaslatokról való szavazás befejezését követően a polgármester megállapítja, hogy melyek az elfogadott módosító javaslatok, és hogy a költségvetést részei a bevételek és kiadások szempontjából kölcsönösen összehangoltak-e, és biztosítják-e a községi feladatok finanszírozását a törvénynek és az elfogadott kötelezettségeknek megfelelően. Ugyanekkor megállapítja, hogy a községi költségvetésről szóló rendelet mely módosító javaslatait fogadták el.
(2) Ha a költségvetést harmonizálják, arról a teljes tanács szavaz. A költségvetést elfogadó határozattal a tanács elfogadja a községi költségvetésre vonatkozó rendeletet is.
(3) Ha a költségvetést nem harmonizálják, a polgármester felfüggesztheti az ülést és kérheti, hogy a szakértői szolgálat vizsgálja meg a helyzetet, és javasoljon határidőt, melyen belül harmonizációs javaslatot kell készíteni. A szakértői szolgálat javaslatának megfelelően a polgármester felfüggesztheti az ülést, és meghatározhatja az ülés dátumát vagy időpontját, amelyen a harmonizációs javaslatot benyújtják.
(4) Amikor a költségvetési harmonizációs javaslat elkészül, a polgármester elmagyarázza azt. A harmonizációs javaslatról nincs vita.
(5) A tanács elsőként a harmonizációs javaslatról szavaz, ha a javaslatot elfogadják, a tanács a költségvetés egészéről és a költségvetési rendeletről szavaz.
(6) Ha a harmonizációs javaslatot nem fogadják el, a községi költségvetés nincs elfogadva.
(7) Ha a költségvetést nem fogadják el, a tanács határidőt határoz meg, amelyen belül a polgármester új költségvetési tervezetet nyújt be.
(8) A tanács megvitatja és dönt az új községi költségvetési tervezetről, az eljárási szabályzat rendelkezéseivel összhangban, melyek a rendelet elfogadásának gyorsított eljárására vonatkoznak.
86. cikk
(ideiglenes finanszírozás)
Ha a költségvetést annak az évnek a kezdete előtt nem fogadják el, amelyre vonatkozik, a polgármester elfogadja az ideiglenes finanszírozásról szóló, legfeljebb három hónapig tartó határozatot, amelyet a polgármester javaslatára a tanács határozata meghosszabbíthat. Az ideiglenes finanszírozásról szóló határozatot a tanács jelen ügyrend rendelet elfogadásának gyorsított eljárására vonatkozó rendelkezéseivel összhangban fogadja el.
87. cikk
(a község pótköltségvetése)
(1) A polgármester év közben javaslatot tehet a község pótköltségvetésére.
(2) A község pótköltségvetésére vonatkozó javaslatát a tanács munkatestületei mérlegelik, de erről nem lehet nyilvános vitát folytatni.
(3) A község pótköltségvetését a tanács jelen ügyrend rendelkezéseivel összhangban fogadja el, mely a módosított költségvetési tervezet tárgyalására és elfogadására vonatkozik.
6.7 A területrendezési dokumentumok elfogadásának folyamata
88. cikk
(a területrendezési dokumentumok elfogadásának eljárása)
(1) Azokat a területrendezési dokumentumokat, amelyekre vonatkozóan a területrendezést szabályozó törvény határozza meg az állampolgárok részvételét a tartalom formálásában, a tanács egy tárgyalással elfogadja a rendelettel, amelyet jelen ügyrend ezen irányelv egyéb rendelkezéseire vonatkozó rendelkezéseivel összhangban végrehajt.
(2) Ha a rendelet módosító javaslatát elfogadják, mely megváltoztatja a kidolgozott és nyilvános vitában megfogalmazott területrendezési javaslat által meghatározott területrendezést, akkor úgy tekintik, hogy a területrendezési tervet még nem fogadták el, és a rendelettel kapcsolatos eljárás lezárult.
(3) A területrendezési dokumentum elfogadására irányuló eljárás újból megindul annak a javaslatnak a feloldásával, melybe az előző bekezdésben említett módosító javaslat beletartozik.
89. cikk
(a kötelező értelmezés elfogadásának eljárása)
(1) Az a személy, aki jogalkotási javaslatot tehet, kérheti az általános dokumentum valamely rendelkezésének kötelező magyarázatát.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az általános dokumentum címét, a rendelkezés feltűntetését a cikkszámmal és a kötelező értelmezés indokait.
(3) A kötelező értelmezés iránti kérelmet először az alapszabály-jogi bizottságnak kell megvizsgálnia, mely véleményt kérhet a tanács más munkatestületeitől, az általános dokumentum előterjesztőjétől, a polgármestertől és a községi igazgatóságtól. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelem indokolt, javaslatot készít a kötelező értelmezésről, és benyújtja a tanácshoz eljárásra.
(4) A tanács elfogadja a kötelező értelmezést ezen ügyrendnek a rendelet elfogadás gyorsított eljárására vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.
(5) Az elfogadott kötelező értelmezés az általános dokumentum szerves része, melyet a község hivatalos lapjában közzé kell tenni.
6.8 Az általános dokumentum egységes szerkezetbe foglalt szövegének elfogadására vonatkozó eljárás
90. cikk
(az általános dokumentum egységes szerkezetbe foglalt szövegének elfogadására vonatkozó eljárás)
(1) Ha valamely községi általános dokumentum számos lényeges változása és módosításai miatt nem átlátható, a javaslattevő a tanácsnál kezdeményezheti az általános dokumentum szövegének módosítását és kiegészítését, egységes szerkezetbe foglalt szövegének elfogadását mint új általános dokumentumot.
(2) A hivatalos egységes szerkezetbe foglalt szöveg akkor is elkészíthető, ha a rendelet módosításainak elfogadásakor a tanács úgy határoz.
(3) A hivatalos egységes szerkezetbe foglalt szöveg elfogadása a tanács tárgyalás nélküli szavazásával történik.
(4) A hivatalos egységes szerkezetbe foglalt szöveget közzé kell tenni a Hivatalos Közlönyben.
7 SZAVAZÁS ÉS KINEVEZÉSEK
91. cikk
(szavazás és kinevezések)
(1) A szavazásra és a kinevezésekre, melyek a törvény vagy a község alapszabálya szerint a község illetékességébe tartoznak, jelen ügyrend szerint kerül sor.
(2) A jelölt akkor minősül megválasztottnak, illetve kinevezettnek, ha a szavazáson részt vett tanácstagok többsége rá szavazott.
(3) Ha a jelöltről vagy jelöltekről titkos szavazással szavaznak, akkor a szavazólapokat átvevő tanács tagjait jelenlévőnek kell tekinteni. A tanács titkos szavazást tarthat, ha annyi szavazólapot vettek át, amennyi tanácstagnak jelen kell lennie a határozatképességhez.
92. cikk
(szavazás a jelöltekről)
(1) Ha ugyanarra a pozícióra több jelöltet szavaznak, akkor a jelöltekre vezetéknevük első betűjének ábécé sorrendje szerint szavaznak, az első betűt sorsolás útján határozzák meg. A tanács minden tagja csak egy jelöltre szavazhat.
(2) Ha egyazon pozícióra több jelöltre szavazhatnak nyílt szavazáson, akkor nyilvános név szerinti szavazást kell tartani, melyben a tanács minden tagja megjelöli annak a jelöltnek a családi- és utónevét, akire szavaz.
(3) Ha a tanács úgy dönt, hogy titkos szavazással szavaz, a szavazásra jelen ügyrend titkos szavazásra alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban kerül sor.
(4) Ha ugyanarra a pozícióra több jelöltet szavaznak, akkor a szavazás a jelöltek sorszámának bekarikázásával történik.
(5) Ha a jelöltek listája mellett vagy ellen lehet szavazni, akkor a szavazólapon be kell karikázni a „MELLETTE” vagy az „ELLENE” szót.
(6) Ha több hasonló pozícióra több jelöltet titkos szavazással szavaznak, legfeljebb annyi jelöltre szavazhatnak, ahány funkció van.
93. cikk
(megismételt szavazás)
(1) Ha ugyanarra a pozícióra több jelöltet szavaznak, de a javasolt jelöltek egyike sem kapja meg a szavazás során a szükséges többséget, új szavazást kell tartani. A megismételt szavazáson az a két jelölt indul, akik az első szavazáson a legtöbb szavazatot kapták. Ha az első szavazáson több jelölt ugyanolyan legmagasabb vagy azonos második legtöbb szavazatot kap, akkor az azonos szavazattal rendelkező jelöltek közül a megismételt szavazásra jelöltek kiválasztását sorsolás útján kell meghatározni.
(2) Második szavazás esetén a jelöltekre az első szavazáson elért szavazatok számának sorrendjében kell szavazni. Ha azonban az első szavazás során azonos számú szavazatot kapott jelölteket ismét megszavazzák, a szavazásra a jelöltek ábécé-sorrendjében kerül sor.
(3) Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, vagy ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges többséget, vagy nem választanak elegendő számú jelöltet, a hiányzó jelöltekre meg kell ismételni a jelölési eljárást és az új jelölés alapján történő szavazási eljárást.
7.1 Felmentési eljárás
94. cikk
(felmentési eljárás)
(1) A tanács által megválasztott vagy kinevezett személyt az ezen ügyrendben meghatározott eljárásnak megfelelően mentik fel, kivéve ha más törvény eltérő eljárást határoz meg.
(2) A felmentési eljárást az adott személy megválasztására vagy kinevezésére javaslatot tevő személy kezdeményezésére, vagy a tanács tagjának javaslatára indítják. Ha a felmentési javaslat megfogalmazója nem a mandátumkérdésekkel, a választásokkal és kinevezésekkel foglalkozó bizottság, akkor a felmentési javaslatot a bizottság elé kell terjeszteni.
(3) A felmentési javaslatnak tartalmaznia kell egy a felmentés okairól szóló indoklást, különben nem lehet felvenni a tanács ülésének napirendjére.
(4) A felmentési javaslatot legalább nyolc nappal azon tanács ülése előtt kell kézbesíteni, amelyen tárgyalni fogják azt. Az a személy, akire a felmentés vonatkozik, a tanács üléséig írásban nyilatkozhat a javasolt felmentésről.
(5) A polgármester a felmentési javaslatot a tanács első olyan ülésén nyújtja be, amely biztosítja a jelen cikk előző bekezdésében említett határidő betartását.
(6) A felmentési javaslat megfontolása után a tanács többséggel döntést hoz a javaslatról annak a személynek a megválasztására vagy kinevezésére, aki ellen a felmentési javaslatot benyújtották.
(7) A felmentéskor a határozat írásbeli másolatát kell kiadni, jogorvoslati tájékoztatóval.
7.2 A tanács tagjai, a munkatestületek és egyéb testületek tagjai, valamint a községi tisztviselők lemondása
95. cikk
(lemondási eljárás)
(1) Az községi tisztviselőknek jogukban áll lemondni.
(2) A polgármester és a tanács tagjainak mandátuma a törvény és a község alapszabálya szerinti a lemondással idő előtt megszűnik. A polgármester vagy a tanács tagjának lemondására vonatkozó eljárást törvény szabályozza.
(3) Az alpolgármesternek, a többi állampolgár közül kinevezett munkatestület tagjainak, a felügyelő bizottság tagjainak és más kinevezett személyeknek - még ha nem is községi tisztviselők - szintén jogukban áll lemondani.
(4) A jelen cikk harmadik bekezdésében említett lemondási nyilatkozatot írásban kell megküldeni a mandátum kérdéseivel, a választásokkal és a kinevezésekkel foglalkozó bizottságnak. A mandátum kérdéseivel, a választásokkal és a kinevezésekkel foglalkozó bizottság köteles a tanácsnak javaslatot tenni egy új jelöltre, mégpedig a tagság megszüntetésével kapcsolatos javaslattal egyidejűleg. A tanács határozattal dönt.
8 A POLGÁRMESTER ÉS A KÖZSÉGI TANÁCS VISZONYA
96. cikk
(a polgármester és a községi tanács közötti kapcsolat)
(1) A polgármester képviseli a tanácsot, összehívja üléseit és vezeti azokat.
(2) A polgármester, a tanács és munkatestületei együttműködnek a község feladatainak végrehajtásában és végzésében. Ennek során elsősorban a munkaprogramokat és azok végrehajtását koordinálják, gondoskodnak a kölcsönös tájékoztatásról és a végrehajtott feladataikkal kapcsolatos jelentéstételről, illetve konszenzusos megoldásra törekszenek a felmerült problémák megoldása érdekében.
(3) Amikor a tanács rendeleteket és a polgármester által javasolt egyéb dokumentumokról tárgyal, a polgármester a napirenden lévő minden egyes kérdésre jelentéstevőt jelölhet ki a községi közigazgatás köztisztviselői közül, de a rendeletek és egyéb jogi dokumentumok előkészítésében részt vevő szakértők közül is.
(4) A polgármester gondoskodik a tanács munkájának jogszerűségéről, és köteles figyelmeztetni a tanácsot a jogellenes döntések következményeire.
97. cikk
(a községi tanács döntéseinek végrehajtása)
(1) A polgármester, illetve meghatalmazása alapján az alpolgármester vagy a községi igazgatóság igazgatója a tanács rendes ülésein jelentést tesz a tanács határozatainak végrehajtásáról.
(2) A tanács határozatainak végrehajtásáról szóló jelentésben külön meg kell magyarázni azokat a határozatokat, amelyeket nem hajtottak végre, és meg kell indokolni a határozat végrehajtásának elmulasztását.
(3) Ha a polgármester nem tudja végrehajtani a tanács határozatát, javaslatot kell tennie a tanácsnak egy új, végrehajtható határozatra.
9 A TANÁCS MUNKÁJA RENDKÍVÜLI HELYZETBEN ILLETVE RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOK IDEJÉN
98. cikk
(a tanács munkája rendkívüli helyzetben, illetve rendkívüli állapotok idején)
(1) Rendkívüli helyzetben, illetve rendkívüli állapotok idején, amikor a tanács munkája korlátozott és azt nem lehet összehívni, engedélyezett a tanács távülésezése. Engedélyezett a tanács működésének alapszabálya és ügyrendje szerinti eljárásoktól és működéstől való eltérés.
(2) Az eltérések elsősorban az ülések összehívásának határidejére, a javaslatok vagy egyéb anyagok benyújtására, valamint az önkormányzat általános jogi aktusaira vonatkozó javaslatok megvitatására és az ülés eljárására vonatkozhatnak. Amennyiben szükséges, meg lehet szüntetni a tanács munkájának nyilvánosságát is. Az eltérésekről ülésén a tanács dönt, illetve az erősíti meg őket.
10 AZ ÜGYREND MÓDOSÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE, ILLETVE ANNAK MAGYARÁZATA
99. cikk
(az ügyrend módosításai és kiegészítései)
(1) Az ügyrend módosításainak és kiegészítéseinek elfogadásához jelen ügyrend rendelkezéseit kell figyelembe venni, melyek érvényesek a rendelet elfogadását illetően.
(2) Az ügyrend módosításait és kiegészítéseit a tanács fogadja el, a jelenlévő tanácstagok kétharmados többségével.
100. cikk
(az ügyrend magyarázata)
(1) Amennyiben az ügyrend valamely rendelkezésének tartalmát illetően kétség merül fel, úgy az ügyrendet a tanács ülésén az elnöklő magyarázza. Amennyiben az elnöklő nem tud döntésre jutni, úgy felfüggeszti a napirendi pont megvitatását, és véleményének megfogalmazására utasítja az Alapszabályi-jogi bizottságot. Amennyiben a bizottság ezt nem tudja megtenni ugyanezen ülésen, úgy a következő ülésig elkészíti az egyes ügyrendi rendelkezés magyarázatát.
(2) Ha a tanács nem ülésezik, az ügyrendet az Alapszabályi-jogi bizottság magyarázza.
(3) Minden tanácstag követelheti, hogy a tanács hozzon döntést az ügyrend magyarázatáról, amit az Alapszabályi-jogi bizottság fogalmazott meg.
11 ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉS
101. cikk
(az érvényesség megszűnése)
Jelen ügyrend érvénybe lépésének napjával megszűnik Šalovci Község Községi Tanácsa Ügyrendjének (Szlo.Közt.Hiv.Közl. 20/2007 sz.) érvényessége.
102. cikk
(kihirdetés és az érvényesség kezdete)
Jelen ügyrend a Szlovén Községek Hivatalos Közlönyében való megjelenés utáni tizenötödik napon lép érvénybe.
Sorszám: 007-2/2020-1
Šalovci, 2020. július 6.
Iztok FARTEK
Šalovci község polgármestere