Na podlagi 230., 238., 241. in 242. člena Zakona o urejanju prostora (Uradni list RS, št. 199/21), 21., 24., 25. in 27. člena Uredbe o programu opremljanja stavbnih zemljišč in odloku o podlagah za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo ter o izračunu in odmeri komunalnega prispevka (Uradni list RS, št. 20/19, 30/19 – popravek, 34/19 in 199/21 – ZUreP-3), 1. in 4. člena Pravilnika o podlagah za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo na osnovi povprečnih stroškov opremljanja stavbnih zemljišč s posameznimi vrstami komunalne opreme (Uradni list RS, št. 66/18 in 199/21 – ZUreP-3) in 7. člena Statuta Občine Šalovci (Uradno glasilo slovenskih občin, št. 34/18) je Občinski svet Občine Šalovci na svoji 9. redni seji dne 13. decembra 2023 sprejel

ODLOK

O PODLAGAH ZA ODMERO KOMUNALNEGA PRISPEVKA ZA OBSTOJEČO KOMUNALNO OPREMO ZA OBMOČJE OBČINE ŠALOVCI

1. člen

(vsebina odloka)

1)  S tem odlokom se sprejmejo podlage za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo in za izboljšanje opremljenosti stavbnega zemljišča za celotno območje Občine Šalovci.

2)  Odlok določa:

·  stroške za posamezne vrste obstoječe komunalne opreme na enoto mere;

·  merila za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo;

·  oprostitve plačila komunalnega prispevka;

·  upoštevanje preteklih vlaganj v komunalno opremo;

·  možnost obročnega odplačila komunalnega prispevka.

3)  Pri odmeri komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo se upoštevajo:

·  površina gradbene parcele stavbe;

·  bruto tlorisna površina stavbe ali površina gradbenega inženirskega objekta ali površina drugega gradbenega posega;

·  merila za odmero, določena s tem odlokom.

4)  Merila za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo, določena s tem odlokom, so:

·  razmerje med deležem gradbene parcele stavbe (Dpo) in deležem površine objekta (Dto);

·  faktor namembnosti objekta (Fn);

·  računski faktor površine (Fp) in

·  prispevna stopnja zavezanca (psz).

5)  Podlaga za pripravo odloka so povprečni stroški opremljanja stavbnih zemljišč s posameznimi vrstami obstoječe komunalne opreme, kot jih določa Pravilnik o podlagah za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo na osnovi povprečnih stroškov opremljanja stavbnih zemljišč s posameznimi vrstami komunalne opreme (Uradni list RS, št. 66/18 in 199/21 – ZureP-3).

2. člen

(pomen izrazov)

Izrazi, uporabljeni v tem odloku, pomenijo enako kot v uredbi, ki ureja odlok o podlagah za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo ter izračun in odmero komunalnega prispevka, v Zakonu o urejanju prostora, v Gradbenem zakonu in v Zakonu o evidentiranju nepremičnin.

3. člen

(obstoječa komunalna oprema)

(1) Komunalni prispevek za obstoječo komunalno opremo na območju Občine Šalovci se odmerja za naslednjo komunalno opremo:

·  javne ceste;

·  javni vodovod;

·  javno kanalizacijo za komunalno odpadno vodo;

(2) Komunalni prispevek za obstoječo komunalno opremo se odmeri samo za tiste vrste obstoječe komunalne opreme, na katere lahko zavezanec priključi svoj objekt oziroma mu je omogočena njihova uporaba.

4. člen

(stroški obstoječe komunalne opreme na enoto mere)

Stroški posameznih vrst obstoječe komunalne opreme na enoto mere, t.j. na m² gradbene parcele stavbe Cpo(i) in na m² bruto tlorisne površine objekta Cto(i), so določeni na podlagi pravilnika, s katerim so opredeljeni povprečni stroški opremljanja stavbnih zemljišč s posameznimi vrstami komunalne opreme na enoto mere in znašajo:

5. člen

(merila za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo)

Za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo se upoštevajo naslednja merila:

·  površina gradbene parcele stavbe AGP;

·  bruto tlorisna površina stavbe ali površina gradbenega inženirskega objekta ali površina drugega gradbenega posega ASTAVBA oziroma AGIO;

·  razmerje med deležem gradbene parcele stavbe Dpo in deležem površine objekta Dto;

·  faktor namembnosti objekta Fn;

·  računski faktor površine Fp;

·  prispevna stopnja zavezanca psz(i).

6. člen

(površina gradbene parcele stavbe AGP)

1)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi gradnje objekta oz. zaradi objekta, za katerega je potrebno gradbeno dovoljenje, se podatki o površini parcele povzamejo iz dokumentacije za pridobitev gradbenega dovoljenja po predpisih, ki urejajo graditev.

2)  Če gradbena parcela v dokumentaciji iz prejšnjega odstavka ni določena oziroma ni prikazana, se za površino gradbene parcele upošteva površina, kot je opredeljena v ustreznem prostorskem izvedbenem aktu.

3)  Če površine gradbene parcele ni mogoče pridobiti na način iz prejšnjih dveh odstavkov, se za površino gradbene parcele šteje površina zemljiške parcele ali njenega dela ali več zemljiških parcel, na katerih je načrtovana stavba oziroma druge ureditve, ki so namenjene trajni rabi te stavbe, pri čemer se upošteva samo tisti del zemljiških parcel, na katerem je v skladu s prostorskim aktom dovoljeno graditi stavbo.

4)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi izboljšanja opremljenosti stavbnega zemljišča ali površine gradbene parcele ni mogoče določiti na način iz prvega, drugega oziroma tretjega odstavka tega člena, se za izračun komunalnega prispevka namesto površine gradbene parcele stavbe upošteva površina, ki se določi kot zmnožek površine zemljišča pod stavbo in računskega faktorja površine Fp. Če zavezanec za plačilo komunalnega prispevka dokaže, da je dejanska površina zemljišča v njegovi lasti, na katerem stoji objekt, manjša od površine, izračunane z uporabo Fp, se upošteva dejanska površina zemljišča v lasti zavezanca.

5)  Če ni na voljo natančnejših podatkov, se Fp uporablja pri odmeri komunalnega prispevka tudi v naslednjih primerih:

·  v primerih pred legalizacijo obstoječih objektov, če le-ta še ni bil plačan oziroma niso bile izpolnjene obveznosti v zvezi s plačilom na drug način;

·  pri odmeri komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo po tem, ko je občina komunalni prispevek zaradi graditve že odmerila in se objekt naknadno priključuje na novo vrsto obstoječe komunalne opreme, za katero mu komunalni prispevek še ni bil odmerjen in pri tem ne gre za izboljšanje opremljenosti stavbnega zemljišča;

·  pri odmeri komunalnega prispevka zaradi graditve za stavbe, ki se jim ne določajo gradbene parcele, ker se gradijo na zemljiščih, ki niso stavbna.

6)  Za posamezne vrste stavb se določijo naslednje vrednosti Fp:

CC-SI-klasifikacija objektov          Fp

7)  Za ostale vrste stavb, ki v prejšnjem odstavku niso navedene, je Fp enak 2,5.

7. člen

(bruto tlorisna površina objekta ASTAVBA oz. AGIO)

1)  Bruto tlorisna površina objekta se določi po standardu SIST ISO 9836.

2)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi gradnje objekta, za katerega je potrebno gradbeno dovoljenje, se podatki o bruto tlorisni površini objekta povzamejo iz dokumentacije za pridobitev gradbenega dovoljenja po predpisih, ki urejajo graditev.

3)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi izboljšanja opremljenosti stavbnega zemljišča, se za izračun komunalnega prispevka bruto tlorisna površina objekta določi tako, da se upošteva neto tlorisna površina iz uradnih evidenc po predpisih o evidentiranju nepremičnin, pomnožena s faktorjem 1,2. Če zavezanec za plačilo komunalnega

prispevka dokaže, da je dejanska bruto tlorisna površina objekta manjša od izračunane na način iz prejšnjega stavka, se upošteva dejanska bruto tlorisna površina objekta.

4)  Če ni na voljo natančnejših podatkov, se način določanja bruto tlorisne površine objekta iz prejšnjega odstavka uporablja tudi:

·  pri odmeri komunalnega prispevka pred legalizacijo obstoječih objektov, če le-ta še ni bil plačan oziroma niso bile izpolnjene obveznosti v zvezi s plačilom na drug način in

·  pri odmeri komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo po tem, ko je občina komunalni prispevek zaradi graditve že odmerila in se objekt naknadno priključuje na novo vrsto obstoječe komunalne opreme, za katero mu komunalni prispevek še ni bil odmerjen in pri tem ne gre za izboljšanje opremljenosti stavbnega zemljišča.

8. člen

(razmerje med deležem gradbene parcele stavbe Dpo in deležem površine objekta Dto)

S tem odlokom se določi naslednje razmerje med deležem gradbene parcele stavbe Dpo in deležem površine objekta Dto:

·  delež gradbene parcele stavbe Dpo znaša 0,4;

·  delež površine objekta Dto znaša 0,6.

9. člen

(faktor namembnosti objekta Fn)

1)  Namembnost objekta se upošteva z uporabo faktorjev namembnosti objekta Fn, ki jih določa ta odlok.

2)  Za določitev namembnosti objekta se upošteva predpis, s katerimi je določena klasifikacija vrst objektov CC-SI glede na namen uporabe objektov.

3)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi objekta, za katerega je potrebno gradbeno dovoljenje, se podatki o namembnosti objekta povzamejo iz dokumentacije za pridobitev gradbenega dovoljenja, izdelane po predpisih o graditvi.

4)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi izboljšanja opremljenosti stavbnega zemljišča, se upošteva dejanska namembnost objekta, razvrščena v ustrezno od skupin oz. vrst po predpisih iz 2. odstavka tega člena.

5)  Za posamezne vrste objektov se določijo naslednji faktorji namembnosti objekta:

6)  Za ostale vrste stavb, ki v prejšnjem odstavku niso navedene, je Fn enak 1,0. Za gradbene inženirske objekte in za druge gradbene posege je Fn enak 0,5.

10. člen

(prispevna stopnja zavezanca)

Za posamezno vrsto obstoječe komunalne opreme se določi naslednja prispevna stopnja zavezanca psz:

·  za javne ceste: psz znaša 10%;

·  za javni vodovod: psz znaša 50%;

·  za javno kanalizacijo: psz znaša 80%;

11. člen

(odmera in plačilo komunalnega prispevka)

1)  Za odmero in izračun komunalnega prispevka se uporabljajo določila državnega predpisa, ki ureja odlok o podlagah za odmero komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo.

2)  Komunalni prispevek odmeri zavezancu za plačilo komunalnega prispevka Občinska uprava Občine Šalovci z odločbo.

3)  Če se komunalni prispevek odmerja zaradi izboljšanja opremljenosti stavbnega zemljišča in pri odmeri komunalnega prispevka za obstoječo komunalno opremo po tem, ko je občina komunalni prispevek zaradi graditve že odmerila in se objekt naknadno priključuje na novo vrsto obstoječe komunalne opreme, za katero komunalni prispevek še ni bil odmerjen in pri tem ne gre za izboljšanje opremljenosti stavbnega zemljišča, je zavezanec dolžan plačati komunalni prispevek v roku 30 dni po dokončnosti odločbe, s katero mu je odmerjen komunalni prispevek.

4)  V primeru iz prejšnjega odstavka je mogoče določiti tudi obročno odplačevanje komunalnega prispevka, vendar tako, da je celotni komunalni prispevek plačan najkasneje v enem letu od dokončnosti odločbe, s katero je odmerjen komunalni prispevek.

5)  V primeru obročnega odplačevanja se komunalni prispevek plača v enakih zaporednih mesečnih obrokih, pri čemer obrok ne more biti manjši od 50 EUR. Šteje se, da je komunalni prispevek plačan, ko je plačan zadnji obrok.

6)  Zavezanec za plačilo komunalnega prispevka vloži vlogo za obročno odplačevanje komunalnega prispevka najpozneje 8 dni od prevzema odločbe o odmeri komunalnega prispevka. O možnosti obročnega odplačevanja in o konkretnem roku, v katerem mora biti plačan celotni komunalni prispevek, odloči Občinska uprava Občine Šalovci na predlog zavezanca.

7)  Če zavezanec, ki mu je bilo odobreno obročno odplačevanje, zamudi s plačilom treh zaporednih obrokov in po opozorilu občine v 30 dneh ne poravna svojih zapadlih obveznosti, zapadejo v takojšnje plačilo tudi vsi preostali neporavnani obroki komunalnega prispevka, razen če se zavezanec in Občinska uprava Občine Šalovci ne dogovorita drugače.

12. člen

(oprostitve plačila komunalnega prispevka)

1)  Komunalni prispevek se ne plača v primerih, ki jih določa zakon, ki ureja prostor. S tem odlokom so predvidene naslednje občinske oprostitve plačila komunalnega prispevka:

·  za gradnjo nestanovanjskih kmetijskih stavb (skupina 1271 po CC-SI) se plača komunalni prispevek v višini 50 % izračunanega komunalnega prispevka.

13. člen

(upoštevanje preteklih vlaganj v komunalno opremo)

1)  V primeru odstranitve obstoječega in gradnje novega objekta se upoštevajo pretekla vlaganja v posamezne vrste komunalne opreme. V tem primeru se komunalni prispevek za obstoječo komunalno opremo izračuna na način, kot ga določa predpis iz prvega odstavka 11. člena tega odloka za spremembo namembnosti ali zmogljivosti objekta.

2)  V primeru legalizacije objektov, zgrajenih brez predpisanih dovoljenj, se kot pretekla vlaganja v posamezno vrsto obstoječe komunalne opreme upoštevajo morebitni že plačani prispevki, ki so po vsebini primerljivi s komunalnim prispevkom ter jih zavezanec uveljavlja in dokazuje s predložitvijo ustreznih listin oziroma dokazil o plačilu.

14. člen

(namenska poraba sredstev, zbranih s komunalnim prispevkom)

Komunalni prispevek je prihodek občinskega proračuna in je namenski vir financiranja gradnje komunalne opreme ter se lahko porablja samo za namen gradnje komunalne opreme skladno z načrtom razvojnih programov občinskega proračuna.

15. člen

(dokončanje postopkov)

Postopki za odmero komunalnega prispevka, začeti pred uveljavitvijo tega odloka, se končajo po doslej veljavnih predpisih. Za začete se štejejo vsi postopki, za katere je občina na dan uveljavitve tega odloka razpolagala s popolnimi vlogami zavezancev za odmero komunalnega prispevka.

16. člen

(objava in začetek veljavnosti)

Ta odlok se objavi v Uradnem glasilu slovenskih občin in začne veljati naslednji dan  po objavi, uporablja pa se od 1. 1. 2024.

Številka: 007-3/2023-3

Datum: 13. 12. 2023

A Területrendezésről szóló törvény (SzK Hivatalos lapja 199/21. sz.) 230., 238., 241. és 242 cikke, az Építési telkek közművesítési programjáról szóló rendelet és a meglévő közművekre vonatkozó kommunális illeték kiszabásának az alapjairól, valamint a kommunális illeték árszámításáról és kiszabásáról szóló rendelet (SzK Hivatalos lapja 20/19., 30/19. – jav. és 34/19. és 199/21 sz. – ZUreP-3) 21., 24., 25. és 27 cikke, a Meglévő közművek illetékének az építési telkek egyes közművekkel való ellátottsága átlagos költségei alapján történő kiszabásának az alapjairól szóló szabályzat (SzK Hivatalos lapja 66/18 és 199/21 sz. – ZUreP-3.) 1. és 4. cikke és Šalovci Község Alapszabályának (Szlovén önkormányzatok (községek) hivatalos lapja 34/18. sz.) 7. cikke alapján Šalovci Község Községi Tanácsa 2023. december 13-i 9. rendes ülésén elfogadásra került az alábbi

RENDELET

a Šalovci Község területén meglévő közművekre vonatkozó kommunális illeték kiszabásának alapjairól

1. cikk

(a rendelet tárgya)

1)  Jelen rendelettel Šalovci Község Községi Tanácsa, Šalovci Község teljes területére vonatkozóan, elfogadja a meglévő közművekkel és az építési telek közművesítésének a fejlesztésével kapcsolatos kommunális illeték kiszabásának az alapjait.

2)  A rendelet előírja:

·  a meglévő közművek egyes fajtáira vonatkozó költségek egységárát;

·  a meglévő közművekre vonatkozó kommunális illeték kiszabásának a kritériumait;

·  kommunális illetékfizetési kötelezettség alóli mentességet;

·  meglévő közművekbe történő múltbeli beruházások figyelembevételét;

·  a kommunális illeték részletfizetésének lehetőségét.

3)  A meglévő közművek kommunális illetékének kiszabása során a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

·  az épület építési telkének a területét;

·  az épület bruttó alapterületét vagy az építőmérnöki létesítmény területét, vagy egyéb építési beavatkozásának területét;

·  az e rendeletben meghatározott értékelési kritériumokat.

4)  A meglévő közművekre vonatkozó kommunális illeték kiszabásának e rendeletben meghatározott kritériumai a következők:

·  az épület építési telkének a hányada (Dpo) és az létesítmény területének a hányada (Dto) közti arány;

·  az létesítmény rendeltetési faktora (Fn);

·  a terület számítási faktora (Fp) és

·  a kötelezett járulékmértéke (psz).

5)  A rendelet elfogadásának alapja az építési telkek egyes típusú meglévő közművekkel való berendezése átlagos költségeinek a meghatározása, amelyet a Meglévő közművek illetékének az építési telkek egyes típusú közművekkel való ellátottsága átlagos költségei alapján történő kiszabásának az alapjairól szóló szabályzat (SzK Hivatalos lapja 66/18 és 199/21 sz. – ZUreP-3.) határoz meg.

2. cikk

(fogalommeghatározás)

A jelen rendeletben használt fogalmak jelentése megegyezik a meglévő közművek kommunális illeték árszámításáról és kiszabásáról szóló rendelet, a területrendezésről szóló törvény, az építési törvény és az ingatlan-nyilvántartási törvény tartalmát részletező rendeletben használt fogalmakéval.

3. cikk

(meglévő közművek)

(1) A meglévő közművekkel kapcsolatos, a község teljes területére vonatkozó kommunális illetékfizetési kötelezettség a következő közművekre terjed ki:

·  közutak;

·  közműves vízvezeték;

·  közműves szennyvízelvezető-hálózat a települési szennyvíz elvezetésére;

(2) A meglévő közművek kommunális illetékét csak azon meglévő közművekre kell kiszabni, amelyekre a kötelezett csatlakoztatni tudja létesítményét, illetve amelyek igénybevételére lehetősége van.

4. cikk

(a meglévő közművek költségeinek mértékegysége)

A meglévő kommunális berendezések egyes fajtáinak költsége mértékegységenként, azaz a Cpo(i) épület építési telkének m²-ére és a Cto(i) épület bruttó alapterületének m²-ére vetítve kerül meghatározásra, a Meglévő közművek illetékének az építési telkek egyes közművekkel való ellátottsága átlagos költségei alapján történő kiszabásának az alapjairól szóló szabályzat alapján, mértékük a következő:

5. cikk

(a meglévő közművekre vonatkozó kommunális illeték kiszabásának a kritériumai)

A meglévő közművek kommunális illetékének kiszabása során a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

·  az épület építési telkének a területe AGP;

·  az épület bruttó alapterülete vagy az építőmérnöki létesítmény területe, vagy az ASTAVBA vagy az AGIO egyéb építési beavatkozásának területe;

·  az épület építési telkének a hányada Dpo és az létesítmény területének a hányada Dto közti arány;

·  az létesítmény rendeltetési faktora Fn;

·  a terület-számítási faktora Fp;

·  a kötelezett járulékmértéke psz(i).

6. cikk

(az épület építési telkének a területe AGP)

1)  Ha a kommunális illetéket létesítmény építésére, illetve építési engedélyköteles létesítményre szabják ki, a telek területére vonatkozó adatokat az építési szabályzat szerinti építési engedély beszerzéséhez szükséges dokumentációból kell figyelembe venni.

2)  Ha az építési telek nincs megadva, vagy az előző bekezdés dokumentációjában nem szerepel, akkor az építési telek területét a megfelelő területrendezési kivitelezési törvényben meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

3)  Ha az építési telek területe az előző két bekezdésben meghatározott módon nem szerezhető be, a tervezett épület, illetve az ezen épület tartós használatára szolgáló egyéb területrendezés területeként annak a teleknek vagy annak egy részének vagy több telek földterülete minősül, mindemellett azonban csak a telek azon része vehető figyelembe, amelyen a területrendezési tervel összhangban engedélyezett az épületépítés.

4)  Ha a kommunális illetéket az építési telek közművesítésének a javítása miatt szabják ki, vagy az építési telek területe nem határozható meg a jelen cikk első, második vagy harmadik bekezdésében foglaltak szerint, a kommunális illeték kiszabásához az épület építési telkének a területe helyett az épület által elfoglalt földterület és a területszámítási faktor Fp szorzatát kell alkalmazni. Ha a kommunális illetékfizetés kötelezettje bebizonyítja, hogy a birtokában lévő földterület tényleges területe, amelyen a létesítmény áll, kisebb, mint az Fp alkalmazásával számított terület, a kommunális illeték meghatározása során a kötelezett tulajdonában lévő földterület hivatalos nyilvántartásba vételi területét kell figyelembe venni.

5)  A kommunális illeték kiszabásához azokban az esetekben is az Fp-t kell alkalmazni, ha nem állnak rendelkezésre pontosabb adatok:

·  a meglévő létesítményok legalizálása előtti esetekben, ha a kommunális illetéket még nem fizették meg, vagy a fizetéssel kapcsolatos kötelezettségeket más módon nem teljesítették;

·  a meglévő kommunális közmű utáni kommunális illeték kiszabásakor, azt követően, hogy a község az építés miatt már felmérte a kommunális illeték mértékét és az létesítményt utólagosan csatlakoztatják a meglévő közmű új fajtájához, amelyre a kommunális illeték mértéke még nem került kiszabásra, és nem az építési telek közművesítésének a javítását szolgálja;

·  valamint, ha olyan épületek kommunális illetékét szabják ki, amelyek építési telkét nem lehet meghatározni, mert nem építési telken létesülnek.

6)  Az egyes létesítményfajtákra a következő Fp értékek érvényesek:

Az létesítményok CC-SI besorolása         Fp

7)  Az előző bekezdésben nem szereplő egyéb épületfajták esetében az Fp egyenlő 2,5.

7. cikk

(a létesítmény ASTAVBA vagy AGIO bruttó alapterülete)

1)  Az épület bruttó alapterülete a SIST ISO 9836 szabvány szerint kerül meghatározásra.

2)  Ha a kommunális illetéket építésiengedély-köteles létesítményre szabják ki, az épület bruttó alapterületére vonatkozó adatokat az építési szabályzat szerinti építési engedély beszerzéséhez szükséges dokumentációból kell figyelembe venni.

3)  Ha a kommunális illetéket az építési telek közművesítésének a javítása miatt szabják ki, a kommunális illeték kiszabásához az épület bruttó alapterületét az ingatlan-nyilvántartási előírások szerinti hatósági nyilvántartásból származó nettó alapterület 1,2-es szorzata alapján kerül meghatározásra. Ha a kommunálisilleték-fizetés kötelezettje bebizonyítja, hogy az létesítmény bruttó alapterülete kisebb, mint az előző mondat szerint kiszámított terület, a kommunális illeték meghatározása során az létesítmény hivatalos nyilvántartásba vételi bruttó alapterületet kell figyelembe venni.

4)  Ha pontosabb adatok nem állnak rendelkezésre, akkor az előző bekezdésben szereplő, az létesítmény bruttó alapterületének a meghatározására vonatkozó módszert kell alkalmazni, ha:

·  a meglévő létesítmény utáni kommunális illeték kiszabásakor a legalizálása előtt, ha a kommunális illetéket még nem fizették be, vagy a fizetéssel kapcsolatos kötelezettségeket más módon nem teljesítették és

·  a meglévő kommunális közmű utáni kommunális illeték kiszabásakor, azt követően, hogy a község az építés miatt már felmérte a kommunális illeték mértékét és az létesítményt utólagosan csatlakoztatják a meglévő közmű új fajtájához, amelyre a kommunális illeték mértéke még nem került kiszabásra, és nem az építési telek közművesítésének a javítását szolgálja.

8. cikk

(az építési telek hányada Dpoés az létesítmény területének a hányada Dto közti arány)

Jelen rendelet az építési telek hányada Dpo és az létesítmény területének a hányada Dto közti arányt a következő értékben határozza meg:

·  az építési telek hányada Dpo értéke 0,4;

·  az létesítmény területének a hányada Dto értéke 0,6;

9. cikk

(az létesítmény rendeltetési faktora Fn)

1)  Az létesítmény rendeltetését a jelen rendeletben meghatározott az létesítmény rendeltetési faktorának Fn az alkalmazásával kell figyelembe venni.

2)  A rendeltetési faktort az létesítményok használati célja szerinti CC-SI osztályzását meghatározó előírással összhangban kell megállapítani.

3)  Ha a kommunális illetéket építési engedélyköteles létesítmény építésére szabják ki, az létesítmény rendeltetéséről szóló adatokat az építést szabályozó előírásokkal összhangban elkészített építési engedély iránti kérelem dokumentációjából kell beszerezni.

4)  Ha a kommunális illetéket az építési telek közművesítésének a javítása miatt szabják ki, az építési telek tényleges rendeltetését kell figyelembe venni, a jelen cikk (2) bekezdésének előírásai szerint megfelelő csoportokba vagy fajtákba sorolva.

5)  Az egyes létesítményfajtákra a következő rendeltetési faktorok érvényesek:

6)  Az előző bekezdésben nem szereplő egyéb épületfajták esetében az Fn egyenlő 1,0. Az egyéb építőmérnöki létesítményok és az egyéb építési beavatkozások esetében az Fn egyenlő 0,5.

10. cikk

(a kötelezett járulékmértéke)

A meglévő közművek egyes fajtái tekintetében a kötelezett járulékmértékei – psz – a következők szerint alakulnak:

·  közútakra: psz 10%;

·  közműves vízellátásnál: psz 50%;

·  közműves szennyvízelvezetésnél: psz 80%.

11. cikk

(a kommunális illeték kiszabása és befizetése)

1)  A kommunális illeték kiszabásához és kiszámításához a meglévő közművek utáni kommunális illeték megállapításának alapjairól szóló rendeletre irányadó állami rendelet előírásait kell alkalmazni.

2)  A kommunális illeték mértékét a kommunális illetékfizetésre kötelezettnek Šalovci Község illetékes szerve határozattal szabja ki.

3)  Ha a kommunális illetéket az építési telek közművesítésének a javítása miatt szabják ki, és a meglévő kommunális közmű utáni kommunális illeték kiszabásakor, azt követően, hogy a község az építés miatt már felmérte a kommunális illeték mértékét és az létesítményt utólagosan csatlakoztatják a meglévő közmű új fajtájához, amelyre a kommunális illeték mértéke még nem került kiszabásra, miközben nem az építési telek közművesítésének a javítását szolgálja, a kötelezett a kommunális illeték kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a kommunális illetéket megfizetni.

4)  Az előző bekezdés szerinti esetben a kommunális illeték törlesztése részletfizetésként is kiszabható, azzal a feltétellel, hogy a kommunális illeték teljes összegét legkésőbb a kommunális illeték kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül be kell fizetni.

5)  Részletfizetés esetén a kommunális illetéket havonta egyenlő, egymást követő részletekben kell megfizetni, amelynek értelmében a törlesztőrészlet nem lehet kevesebb 50 eurónál. A kommunális illeték az utolsó részlet befizetésekor minősül befizetettnek.

6)  A kommunális illetékfizetésre kötelezett a kommunális illeték kiszabásáról szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kérelmet nyújthat be a kommunális illeték részletfizetésére. A részlettörlesztés lehetőségéről és a teljes kommunális illeték befizetésének konkrét határidejéről a kötelezett javaslatára Šalovci Község Községi Igazgatósága dönt.

7)  Ha a részletfizetésre jóváhagyott jogosult három egymást követő részlet befizetésével késik, és a község figyelmeztetése után lejárt kötelezettségét 30 napon belül nem egyenlíti ki, a kommunális illeték összes fennmaradó törlesztőrészlete is azonnal esedékessé válik, kivéve, ha a kötelezett és Šalovci Község Községi Igazgatósága ettől eltérően nem állapodnak meg.

12. cikk

(kommunális illetékfizetési kötelezettség alóli mentesség)

1)  Kommunális illetéket nem kell fizetni a területrendezésre irányadó jogszabályok által meghatározott esetekben.

2)  Jelen rendelet a kommunális illetékfizetési kötelezettség Község általi mentességéről az alábbi esetekben rendelkezik:

-  a nem lakáscélú mezőgazdasági épületek (CC-SI szerinti 1271-es csoport) építése után a kiszámított kommunális illeték 50%-ának megfelelő kommunális illeték fizetendő.

13. cikk

(meglévő közművekbe történő múltbeli beruházások figyelembevétele)

1)  Meglévő létesítményok eltávolítása és új létesítményok építése esetén figyelemvételre kerülnek az egyes fajta közművekbe történő múltbeli beruházások. Ebben az esetben a meglévő közművek utáni kommunális illeték a jelen rendelet 11. cikk (1) bekezdése értelmében az létesítmény rendeltetésének vagy kapacitásának megváltoztatására vonatkozó meghatározottak szerint kerül kiszámításra.

2)  Meglevő, engedély nélkül épített létesítmény legalizálása esetében a már befizetett illetékek a meglévő közművek egyes fajtáiba történt múltbeli beruházásként kerülnek figyelembevételre, amelyek tartalmilag összemérhetőek a kommunális illetékkel és a kötelezett ezeket az erre vonatkozó dokumentumok vagy fizetési bizonylat benyújtásával érvényesíti és igazolja.

14. cikk

(kommunális illetékből beszedett pénzeszközök célirányos felhasználása)

A kommunális illeték a község költségvetési bevételét képezi és a közművek építésének célzott finanszírozási forrása, és kimondottan közművek építésére használható fel, a községi költségvetés fejlesztési programtervének megfelelően.

15. cikk

(eljárások lezárása)

A jelen rendelet hatálybalépése előtt megkezdett kommunális illetékkiszabási eljárásokat a benyújtásuk idejében hatályos előírások szerint kell lezárni. Megindítottnak minősíthető minden olyan eljárás, amelyekre vonatkozóan a jelen rendelet hatálybalépésének napján a község rendelkezett a kötelezett kommunális illeték kiszabására irányuló hiánytalan kérelmével.

16. cikk

(közzététel és hatálybalépés)

Jelen rendelet Šalovci Község Hivatalos Közlönyében való közzétételt követő napon lép hatályba, és 2024. január 01-től alkalmazandó.

Szám: 007-3/2023-3

Šalovci, 2023. december 13-án

Iztok Fartek

Šalovci Község polgármestere