A Helyi Önkormányzati Törvény /HÖT/ (SzK Hivatalos Lapja 94/2007-UPB2., 76/2008., 79/2009., 51/2010., 40/2012-ZUJF., 14/2015-ZUUJFO. sz.) 64. cikkelye alapján Šalovci Község Községi Tanácsának a 2018. május. 18-ai, 30. rendes ülésén elfogadásra került

ŠALOVCI KÖZSÉG

ALAPSZABÁLYA

1. cikkely

(az Alapszabály tartalma)

(1) A jelen Alapszabály az alábbiakat szabályozza:

1 A Község alapszabálya, szervezeti részegységeinek létrehozása, ezek státusza, valamint a helyi önkormányzati feladatok teljesítése a községben,

2 A Község feladati;

3 A Község szervezeti felépítése:

3.1 Általános rendelkezések,

3.2 A Községi Tanács,

3.3 A polgármester,

3.4 A Község Felügyelőbizottsága,

3.5 A Község egyéb szervei;

4 A polgárok közvetlen részvétele a községi döntéshozatalban:

4.1 A polgárok közgyűlése,

4.2 Népszavazás a Község általános dokumentumairól,

4.3 Véleménynyilvánító népszavazás,

4.4 Egyéb népszavazások,

4.5 Népi kezdeményezés;

5 A községi közszolgálatok;

6 A Község együttműködése más Községekkel;

7 A Község vagyona éa finanszírozása;

8 A magyar nemzeti közösség és tagjainak különjogai a község nemzetiségileg vegyesen lakott területén;

9 A Község általános és egyedi dokumentumai:

9.1 A Község általános dokumentumai,

9.2 PA Község egyedi dokumentumai,

10  Átmenti és záró rendelkezések.

(2) Az Alapszabályban alkalmazott férfi nemű kifejezések a női és a férfi nemre egyaránt érvényesek.

1 A község alapszabálya, szervezeti részegységeinek létrehozása, ezek státusza, valamint a helyi önkormányzati feladatok teljesítése a községben

2. cikkely

(a Község területe, neve és székhelye)

(1) Šalovci Község (a továbbiakban: Község) helyi önkormányzati közösség, amelyet a törvény által az alábbi települések területén hoztak létre:

1.   Bűdfalva – Budinci

2.   Kerkafő – Čepinci

3.   Nagydolány – Dolenci

4.   Domonkosfa – Domanjševci

5.   Markóc – Markovci

6.   Sal – Šalovci.

(2) A Község székhelye: Šalovci – Sal, Šalovci 162., 9204 Šalovci.

(3) A Község közjogi státusszal rendelkezik, ennek alapján joga van a vagyon összes formáját birtokolni, megszerezni és azzal rendelkezni.

(4) A Községet a polgármester képviseli (a továbbiakban: polgármester).

(5) A Község területe, neve és székhelye a törvényben meghatározott eljárással, törvénnyel módosítható.

(6) A Község településeinek neve és területe a törvénnyel összhangban községi rendelettel módosítható.

3. cikkely

(a Község feladatai)

(1) A Község az Alkotmány és a törvények adta keretekben önállóan végezheti a törvényben és a községi előírásokban meghatározott feladatokat.

(2) Ha a törvény előírja, akkor a Község egyes állami hatáskörű feladatokat is végezhet. Az állami hatáskörű feladatok ellátásához az állam a Község számára biztosítja a szükséges forrásokat.

4. cikkely

(a Község Hivatalos Közlönye)

(1) A Község Alapszabályát, határozatait és egyéb előírásait a Szlovén Községek Hivatalos Közleményében kell közzétenni, és amennyiben nincs másképp meghatározva, a közzétételt követő tizenötödik napon lépnek hatályba.

(2) A Szlovén Községek Hivatalos Közlönyében a Községi Tanács által meghatározott egyéb aktusokat is közzé kell tenni.

5. cikkely

(a helyi önkormányzatiság megvalósítása)

(1) A Község hatáskörébe tartozó ügyekről a polgárok a polgármesteren és a községi tanácson keresztül döntenek, valamint lakossági fórumon, népszavazással és népi kezdeményezéssel közvetlenül is részt vehetnek a döntéshozatalban.

(2) A polgárok mint magánszemélyek és szervezeteik a nyilvános vitákban tett javaslatokkal, megjegyzésekkel és véleményekkel vesznek részt a községi fejlesztési tervek, költségvetések és egyéb önkormányzati általános feladattervek kidolgozásában a polgármester által meghatározott módon és határidőben. Egy adott javaslat nyilvános vitája nem haladhatja meg a harminc (30) napot.

(3) A községi szervek döntése alapján bizonyos döntéshozatali formákba és nyilvános vitákba bekapcsolódhatnak azok a személyek is, akik a Községben ideiglenes lakóhellyel rendelkeznek, és a törvény alapján olyan személyek is, akik a Község területén lévő földterületek és egyéb ingatlanok tulajdonosai.

6. cikkely

(a Község címere, zászlaja és ünnepe)

(1) A Községnek saját címere és zászlaja van:

·   A Község címere késő gótikus stílusú, szanita formájú pajzson ábrázolt virág, a címerleírás (blazon) szerint: pajzs alakú kék alapon a bokros, illatos Henye boroszlán (Daphne Cneorum F. Arbusculoides) látható. A virágszárakon a virágzatok a bokor fél-rozetta formájú zöld leveleiből nőnek ki. Minden virágnak négy piros színű virágszirma van, amelyek ezüst színnel szegélyezettek, a virágszirmokon lévő 2–2 porzó aranyszínű, amelyek körülveszik a virág ezüst középpontját. A levélrozettába áramló virágszárak ezüstszínűek. A pajzs külső szélén lévő ezüstszalag díszítésként szolgál.

·   a Község zászlaja a leírás szerint: Šalovci Község zászlaja hárommezős kétszínű zászló, amely oldalainak aránya 1 : 2,5. A zászló három részre osztott, a fölső és az alsó mező zöld színű, a középső mező kék. A középső kék mezőben a címer motívuma látható – a bokros, illatos Henye boroszlán (Daphne Cneorum F. Arbusculoides) hat virágszálból álló virágzata a levelekkel.

(2) A községnek kör alakú pecsétje van. A pecsét felső körívén a következő felirat szerepel: Občina Šalovci, a belső köríven pedig az adott községi szerv megnevezése áll: Občinski svet, Župan, Nadzorni odbor, Občinska uprava, Občinska volilna komisija, Posebna občinska volilna komisija. A pecsét közepén a község címere látható.

(3) A Község pecsétjének és zászlajának formáját, tartalmát és használatát rendelet határozza meg. (4) A pecsétek méretéről, használatáról és őrzéséről a polgármester határozatban rendelkezik.

(4) A község ünnepe augusztus 11., amely az augusztus 11-e előtti szombaton vagy vasárnap ünneplendő.

(5) A község fejlődéséhez és felismerhetőségéhez való hozzájárulásért az arra érdemes polgárokat, szervezeteket és másokat külön rendelet alapján a Község elismerésben és díjban részesíti.

2 A község feladatai

7. cikkely

(a Község feladatai)

 (1) A Község önállóan végzi a törvényben meghatározott közérdekű helyi ügyeket (alapfeladatok), különösen:

1.   Elfogadja azokat a területrendezési terveket, amelyek lehetővé teszik és segítik a község fejlődését,

2.   Különféle jellegű vagyoni elemeket szerez, rendelkezik ezekkel, valamint szabályozza a községi vagyon kezelésének módját és feltételeit,

3.   Megteremti a lakásépítés feltételeit és gondoskodik a szociális bérlakás-alap bővítéséről,

4.   Állami óvodai és egyéb, az iskoláskort megelőző ellátást biztosít,

5.   Gondoskodik az állami óvodák, általános iskolák, nyilvános könyvtárak, egészségügyi központ, ambulanciák, sportcsarnokok... létesítéséről és karbantartásáról,

6.   A törvénnyel összhangban biztosítja a kötelező és a nem kötelező helyi gazdasági közszolgáltatásokat,

7.   Építi és karbantartja a kommunális infrastruktúrát,

8.   Biztosítja a közkönyvtári oktatási tevékenységet,

9.   Gondoskodik a levegő-, a talaj- és a vízvédelemről, a zajvédelemről,

10. Kezeli, építi és karbantartja:

• a községi utakat és a helyi utakat,

• a gyalogos- és kerékpáros felületeket,

• a sport- és rekreációs pályákat és gyermekjátszótereket,

• a nyilvános parkolókat, parkokat, tereket és egyéb közterületeket,

11. A községi utakon biztosítja a közlekedésbiztonságot és rendezi a közlekedést a községben,

12. Gondoskodik a tűzbiztonságról és a polgárok védelméről elemi és egyéb csapások esetén,

13. Megteremti a község gazdasági fejlődésének feltételeit és a törvényekkel összhangban feladatokat lát el vendéglátói, idegenforgalmi és mezőgazdasági területen,

14. Rendészeti szolgálatot szervez és gondoskodik a község közrendjéről,

15. Meghatározza a szabálysértéseket és a pénzbírságot azokra a szabálysértésekre, amelyekkel községi előírásokat sértenek meg, és amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik, felügyeli a saját hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó községi előírások és szabályzatok végrehajtását,

16. Megszervezi a temetőrendezési és temetkezési szolgáltatást,

17. Ösztönzi a sport- és rekreációs tevékenységek fejlesztését.

(2) A Község a jelen Alapszabályban és részletesebben a rendeletekben meghatározott feladatokat végzi, nevezetesen:

• feltételeket teremt a zenei oktatásra, valamint a felnőttképzésre,

• támogatja az egyesületi tevékenységet a szociálisan hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők és az idősek gondozásában,

• különleges események alkalmából pénzügyi támogatást nyújt és szimbolikus díjakat ad át,

• ösztönzi az egyesületi tevékenységeket a kultúra, a sport és az idegenforgalom területén,

• építi és karbantartja a kulturális örökség létesítményeit,

• egyéb közérdekű helyi ügyeket intéz és bonyolít le.

3 A község szervezeti felépítése

3.1 Általános rendelkezések

8. cikkely

(a község szervei)

(1) A község szervei:

• a Községi Tanács,

• a polgármester és

• a Felügyelőbizottság.

(2) A Községnek Községi Választási Bizottsága van, amely a helyhatósági választási törvénnyel és egyéb jogszabályokkal, valamint a Község általános okmányaival összhangban önálló községi szervként gondoskodik a választások és népszavazások lebonyolításáról, valamint a választási eljárások törvényességének védelméről.

(3) A Községnek egyéb szervei is lehetnek, amelyek alapításáról és feladatköréről a törvény rendelkezik.

(4) A község szerveinek, illetve a községi szervek tagjainak választása és kinevezése a törvénnyel, a jelen alapszabállyal és a Községi Tanács Ügyrendjével összhangban történik.

(5) A Községi Tanács tagjai, a polgármester és az alpolgármester községi tisztviselők.

(6) A községi tanácstag és a polgármester mandátuma idő előtti megszűnésének okairól és eljárásáról, a helyettes tanácstag mandátumának megerősítéséről, illetve az időközi választásokról a törvény rendelkezik.

9. cikkely

(a munka nyilvánossága)

(1) A községi szervek munkájának nyilvános jellegét, a nyilvánosságnak a községi szervek üléseiről történő kizárásának indokait és eljárását, a nyilvánosság jogait, valamint olyan személyi adatok, anyagok, dokumentumok védelmének biztosítását, amelyekben a törvény, egyéb előírás vagy a község, ill. más köz-, ill. magánjogi személy alapokmányai értelmében bizalmas természetű, ill. hivatali, katonai vagy államtitoknak minősülő adatok vannak, a törvény, a jelen Alapszabály, a Községi Tanács Ügyrendje és a Felügyelőbizottság Ügyrendje határozza meg.

(2) A Község a munka nyilvánosságát biztosítja a községi szervek munkájáról szóló nyilvános tájékoztatással; a törvényben meghatározott közérdekű információk közzétételével a Község honlapján és a nyilvános jellegű információk katalógusában; továbbá a polgárok közreműködésével a Község általános dokumentumainak előkészítésében; a Község általános dokumentumainak hivatalos közzétételével; a Községi Tanács közgyűléseinek és az ülések napirendjén szereplő anyagok közzétételével; a polgárok és a köztájékoztatási eszközök képviselőinek jelenlétével a községi szervek ülésein. Az egyes községi szervek munkája nyilvánosságának módját részletesen az ügyrendjük határozza meg.

10. cikkely

(a polgárok közvetlen részvétele a községi döntéshozatalban)

A község polgárai a lakossági fórumokon, népszavazással és népi kezdeményezéssel vesznek részt a döntéshozásban.

11. cikkely

(Községi Igazgatóság)

(1) A Községi Igazgatóság a törvénnyel, az alapszabállyal és az általános községi dokumentumokkal összhangban látja el a közigazgatási, szakmai, támogatási és fejlesztési feladatokat, valamint a Község hatáskörébe tartozó közszolgálatok biztosításával kapcsolatos feladatokat.

(2) A Községi Igazgatóságot a polgármester javaslatára a Községi Tanács rendelettel hozza létre, amelyben meghatározza belső szervezeti felépítését és feladatköreit is.

(3) A Községi Igazgatóság egyes feladatait a közös Községi Igazgatóság Szerv végzi, amelyet a polgármester javaslatára a Községi Tanács külön rendelettel alapított meg, és amellyel a feladatait, irányítását, felügyeletét, vezetését és szervezését is meghatározta.

(3) A Községi Igazgatóság végzi a községi szervek számára az összes szakmai, szervezési és adminisztratív feladatot.

(4) A Községi Igazgatóságot a polgármester irányítása és felügyelete mellett a Községi Igazgatóság igazgatója vezeti.

3.2 A Községi Tanács

12. cikkely

(a Községi Tanács)

(1) Šalovci/Sali Község Községi Tanácsa hét tagból áll, közülük egy tag a magyar nemzeti közösség képviselője.

(2) A Községi Tanács tagjainak megválasztása a helyi választásokat szabályozó törvény szerint történik. A Községi Tanács egy tagját a magyar nemzeti közösség tagjai választják meg. A Községi Tanács megválasztása többségi választási rendszer szerint történik. A községi tanácstagok megválasztásához a választókörzeteket az erre vonatkozó rendelet jelöli ki.

13. cikkely

(a Községi Tanács megalakulása)

(1) A Községi Tanács megalakulására a megválasztást követő első ülésen kerül sor, amelyen a községi tanácstagok több mint felének mandátuma megerősítést nyer. A Községi Tanács megalakulását a törvény és a Községi Tanács Ügyrendje rendezi.

(2) Az újonnan megválasztott Községi Tanács megalakulásával lejár az előző Községi Tanács tagjainak mandátuma. A megalakulással megszűnik a tanácstagok tagsága a Községi Tanács bizottságaiban is.

(3) Ha a községi tanácstag, akinek a mandátuma a jelen cikkely előző bekezdésével összhangban megszűnt és a Község képviselőjeként került kinevezésre a közintézetek, közvállalatok vagy alapok szerveibe, amelyeknek a Község a társalapítója, akkor ez a tagság a közintézetek, közvállalatok vagy alapok alapító okiratával összhangban megszűnik.

14. cikkely

(a községi tanácstagi tisztség összeférhetetlensége)

(1) A községi tanácstagi tisztségnek más tisztségekkel és munkakörökkel való összeférhetetlenségét a törvény rendezi.

(2) A polgármester mandátumának idő előtti megszűnése esetén a polgármesteri teendőket ellátó alpolgármester az adott átmeneti időszakban nem tölti be községi tanácstagi tisztségét.

15. cikkely

(a Községi Tanács hatásköre)

(1) A község hatáskörébe tartozó valamennyi kérdésben a Községi Tanács a legmagasabb döntéshozó szerv.

(2) A Községi Tanács hatáskörét a törvény és a jelen Alapszabály határozza meg.

16. cikkely

(a Községi Tanács ülései)

(1) A Községi Tanács ülések formájában dolgozik és azokon fogadja el döntéseit.

(2) A Községi Tanács üléseit a polgármester a törvénynek megfelelően hívja össze és vezeti le.

(3) A polgármester a Községi Tanács üléseit a jelen Alapszabály és a Községi Tanács Ügyrendjének rendelkezéseivel összhangban, valamint tekintettel a Községi Tanács munkaprogramjára, illetve döntéshozatal szükségessége esetén hívja össze.

(4) Az alpolgármester az ülést csak a polgármester eseti meghatalmazása alapján hívhatja össze a polgármester távollétében, a polgármester egyéb elfoglaltsága esetén, és amennyiben a Községi Tanács ülése a jelen cikkely előző bekezdésével összhangban tervezett vagy sürgős.

(5) A községi tanács ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az alpolgármester vagy a Községi Tanács legidősebb tagja csak akkor tehet javaslatot az ülés napirendjére, ha ez összhangban áll a jelen Alapszabállyal.

(6) A Községi Tanács üléseire az anyagok szakmai előkészítését, a szervezeti és adminisztratív munkát, valamint az üléseinek előkészítéséhez, összehívásához és levezetéséhez szükséges segítséget a Községi Igazgatóság biztosítja.

(7) A Községi Tanács üléseinek összehívását és levezetését, a napirend meghatározását és elfogadását, valamint a Községi Tanács munkájához kapcsolódó egyéb kérdéseket részletesebben a Községi Tanács Ügyrendje rendezi.

17. cikkely

(a községi tanácstag jogai)

(1) A községi tanácstagnak jogában áll a Községi Tanács ülésein jelen lenni és részt venni a döntéshozatali folyamatban a Községi Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben.

(2) A tanácstagok mindegyikének jogában áll a Községi Tanácsnak a jogkörébe tartozó rendeletjavaslatokat és egyéb dokumentumokat elfogadásra beterjeszteni, ez alól kivételt képez a költségvetés és a zárszámadás, valamint azok a dokumentumok, amelyeknél a törvény és az Alapszabály rendelkezései értelmében a polgármester a javaslattevő.

(3) A polgármester akkor köteles a községi tanácstagoknak az előző bekezdésbe foglalt javaslatait napirendre tűzni, amennyiben ezek a Községi Tanács Ügyrendje értelmében vannak előkészítve.

(4) A Községi Tanács minden ülésén napirendi pontot kell biztosítani a tanácstagok kérdéseinek és a feltett kérdések megválaszolásának. Az ülésen az ülés kezdetéig beterjesztett összes kérdést, valamint a Községi Tanács ülésén szóban feltett kérdéseket kell megválaszolni. Amennyiben a kérdés megválaszolásához a dokumentáció alaposabb vizsgálata, illetve tanulmányozása szükséges, a polgármester vagy a Községi Igazgatóság igazgatója egy későbbi ülésen válaszolhat.

18. cikkely

(a Községi Tanács döntéshozatala)

(1) A Községi Tanács akkor dönt érvényesen, ha az ülésen a tanácstagok többsége jelen van, a döntéseit pedig – ha a törvény másképp nem rendelkezik – a jelenlévő tanácstagok szavazattöbbségével fogadja el.

(2) A Községi Tanács a döntéseit nyilvános szavazáson fogadja el. Titkos szavazásra a törvényben meghatározott esetekben vagy a Községi Tanács döntése alapján kerül sor.

(3) A Községi Tanács munka- és döntési módszereit, a többi községi szervhez való viszonyát, valamint a Községi Tanács működésének egyéb kérdéseit a Községi Tanács jelenlévő tagjai kétharmados támogatásával elfogadott Ügyrend szabályozza.

19. cikkely

(a Községi Tanács döntésének végrehajtása)

(1) A Községi Tanács döntéseinek megvalósításáért a polgármester felel.

(2) A polgármester és a Községi Igazgatóság igazgatója számol be a Községi Tanácsnak a döntések megvalósításáról.

(3) A Községi Igazgatóságot a községi igazgatóság igazgatója vezeti.

(4) A polgármester és a Községi Igazgatóság igazgatója számol be a Községi Tanácsnak a döntései megvalósításáról.

20. cikkely

(Mandátumvizsgáló, Választási és Kinevezési Bizottság)

(1) Šalovci Község Községi Tanácsa mellett háromtagú (3) Mandátumvizsgáló, Választási és Kinevezési Bizottság működik, amelynek tagjait a községi tanácstagok közül az első megtartott ülésen nevezik ki.

(2) A Mandátumvizsgáló, Választási és Kinevezési Bizottság a Községi Tanács munkaügyi testülete, amely illetékes: a Községi Tanács döntéseinek előkészítésében a községi tisztségviselők mandátumának idő előtti megszűnésével kapcsolatban; a helyettes tanácstag mandátumának megerősítésében; a döntéshozatalban az esetleges panaszokról a polgármester megválasztása kapcsán az időközi választásokon, valamint egyéb megbízási kérdésekben; a Felügyelőbizottság, a Községi Választási Bizottság és egyéb Községi Szervek tagjainak kinevezésében és felmentésében; a Községi Tanács bizottsági tagjainak kinevezésében és felmentésében; a községi képviselők kinevezésében és felmentésében a Község által alapított közjogi intézmények szerveibe.

(3) A Mandátumvizsgáló, Választási és Kinevezési Bizottság a Községi Tanácsnak javaslatokat tesz szabályzatok elfogadására, amelyek szabályozzák a tanácsban működő csoportokat, munkájukhoz forrásokat biztosítanak, ülésdíjat állapítanak meg a községi tanácstagoknak, a felügyelőbizottság és egyéb szervek tagjainak, és mindezeket végre is hajtja.

(4) A Mandátumvizsgáló, Választási és Kinevezési Bizottság elnöke dokumentumokat bocsát ki a községi tisztviselők munkaviszonyából eredő jogokról és kötelezettségekről, továbbá a munkából eredő és a munkával kapcsolatos vagyoni értékű jogokról, valamint kiadja a Mandátumvizsgáló, Választási és Kinevezési Bizottság egyéb dokumentumait.

(5) A Mandátumvizsgáló, Választási és Kinevezési Bizottság tagjainak jelölésével és kinevezésével kapcsolatos eljárást a Községi Tanács Ügyrendje határozza meg, amely a bizottság munkáját is részletesebben rendezi.

21. cikkely

(a Községi Tanács állandó munkatestületei)

(1) A Községi Tanács állandó munkatestületei:

1.   Költségvetési és Pénzügyi, valamint községi Vagyonügyi Bizottság,

2.   Gazdasági, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi, Várostervezési és Gazdasági Közszolgáltatási Bizottság,

3.   Társadalmi Tevékenységek Bizottsága,

4.   Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság,

5.   Alapszabályi-jogi Bizottság,

6.   Díjak és Elismerések Bizottsága,

7.   Nemzetiségi Bizottság,

(2) Az előző bekezdésben említett egyes bizottságok 5, valamint 3 tagból állnak.

22. cikkely

(a Községi Tanács bizottságainak hatásköre)

(1) A Községi Tanács bizottságai munkaterületük és hatáskörük keretén belül a Községi Tanács Ügyrendjével összhangban a Községi Tanács hatáskörébe tartozó ügyeket vitatnak meg, majd véleményeket és javaslatokat terjesztenek a Községi Tanács elé.

 (2) A Községi Tanács bizottságainak jogában áll a Községi Tanácsnak a jogkörébe tartozó általános és egyéb dokumentumokat elfogadásra beterjeszteni, ez alól kivételt képez a költségvetés és a zárszámadás, valamint azok a dokumentumok, amelyeknél a törvény és az alapszabály rendelkezései értelmében a polgármester a javaslattevő.

(3) A Községi Tanács bizottságai kötelesek a saját munkaterületükön véleményt alkotni az állami hatóságok által elfogadott és a község vagyonát, anyagi helyzetét érintő törvénytervezetekről és előírásokról. Ennek alapján készíti el a Községi Tanács a javaslatot, amit megküld az Országgyűlésnek.

(4) A Községi Tanács bizottságainak munkamódszereit részletesebben a Községi Tanács Ügyrendje határozza meg.

23. cikkely

(alkalmi munkatestületek létrehozása)

Az alkalmi munkatestületeket a Községi Tanács határozattal hozza létre, amellyel meghatározza annak összetételét és feladatait is.

3.3 A polgármester

24. cikkely

(a polgármester hatásköre)

(1) A polgármester képviseli a községet, a Községi Tanácsot, ő hívja össze és vezeti a tanács üléseit, de nem rendelkezik szavazati joggal.

(2) Emellett a polgármester elsősorban:

• javasolja a Községi Tanácsnak a községi költségvetésnek és a költségvetés zárszámadásának, valamint a Községi Tanács hatásköréből eredő egyéb dokumentumoknak az elfogadását,

• végrehajtja a községi költségvetésből eredő feladatokat és a községi költségvetés egyes feladatainak végrehajtásával meghatalmaz egyéb személyeket,

• gondoskodik a Község általános dokumentumainak, valamint a Községi Tanács egyéb döntéseinek végrehajtásáról,

• javaslatot tesz a Községi Igazgatóság szerveinek és a közös Községi Igazgatóság szerveinek létrehozására, a munkaterületek és a Községi Igazgatóság belső szervezeti felépítésének meghatározására,

• megállapítja a munkakörök rendszerezését a Községi Igazgatóságban, döntéseket hoz a Községi Igazgatóság alkalmazottainak adott fokozatokba történő besorolásáról, valamint a munkaviszonyok megkötéséről, továbbá a közalkalmazottak munkaviszonyából eredő egyéb jogokról és kötelezettségekről.

• kinevezi és felmenti a Községi Igazgatóság igazgatóját, valamint az alapító községek polgármestereivel együtt a Közös Községi Igazgatóság szervének vezetőjét,

• irányítja és felügyeli a Községi Igazgatóság és a Közös Községi Igazgatóság szerveinek munkáját,

• ellátja a törvénybe és a jelen Alapszabályba foglalt egyéb feladatokat.

25. cikkely

(az általános dokumentumok közzététele)

(1) A polgármester gondoskodik az Alapszabály, a rendeletek és a Község egyéb általános okmányainak közzétételéről a jelen Alapszabályban meghatározott módon a Községi Hivatalos Közleményben.

(2) Az általános dokumentumok közzétételét – kivéve a Község költségvetését és zárszámadását, valamint azokat az általános dokumentumokat, amelyeken keresztül a törvénnyel összhangban írják elő a községi és egyéb adókat, és amelyek közvetlenül az elfogadásuk után közzétehetők – a polgármester legkorábban az elfogadásuk után 15 nap elteltével teheti közzé.

(3) A polgármester visszatarthatja község valamely általános dokumentumának közzétételét, amennyiben azt alkotmányellenesnek vagy törvénytelennek tartja, majd megindokolva a visszatartást javasolhatja a Községi Tanácsnak, hogy a soron következő ülésen újra döntsön az ügyben. Ha a Községi Tanács kitart a döntése mellett, úgy az általános dokumentum közzétételre kerül, a polgármester pedig az Alkotmánybíróságtól kérheti az alkotmánynak és a törvénynek való megfelelésről szóló véleményt.

26. cikkely

(az alpolgármester)

(1) Az alpolgármestert a községi tanácstagok közül a polgármester nevezi ki, illetve menti fel.

(2) A  Községi Tanácsnak az alpolgármester kiválasztását követő első ülésén a polgármester a kiválasztásról értesíti a Községi Tanácsot és tájékoztatást nyújt az alpolgármesternek adott hatáskörökről és az általa végzendő feladatokról.

(3) Tekintet nélkül az előző bekezdésben említett meghatalmazásaira és feladataira az alpolgármester a törvény alapján helyettesíti a polgármestert annak távolléte vagy akadályoztatása esetén, valamint ebben az időszakban a saját feladatai mellett a polgármester hatáskörébe tartozó feladatokat is ellátja.

(4) A polgármester mandátumának idő előtti megszűnése esetén a polgármesteri teendőket ellátó alpolgármester nem vehet részt a Községi Tanács döntéseinél a szavazásban.

27. cikkely

(bizottságok és a Község egyéb szakmai szervei)

 (1) A polgármester a saját hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálatára és megoldására szakmai és tanácsadó testületekként bizottságokat és egyéb munkatestületeket alapíthat.

3.4 A Község Felügyelőbizottsága

28. cikkely

(a Község Felügyelőbizottsága)

(1) A Felügyelőbizottság a községi közpénzek felhasználásának legmagasabb szintű ellenőrző szerve a törvényben meghatározott hatásköreivel.

(2) A Felügyelőbizottság saját hatáskörében megállapítja a községi költségvetés közvetlen és közvetett fogyasztói esetében a községi közpénzekkel és vagyonnal történő gazdálkodás törvényességét és szabályszerűségét, továbbá felméri a községi költségvetési források felhasználásának hatékonyságát és gazdaságosságát, valamint a községi közforrások és a községi vagyon kezelését.

29. cikkely

(a Felügyelőbizottság tagjainak kinevezése)

(1) A Felügyelőbizottságnak 3 (három) tagja van. A Felügyelőbizottsági tagokat a Községi Tanács legkésőbb az első ülését követő 45 napon belül nevezi ki. A felügyelőbizottsági tagoknak legalább 5. (ötödik) szintű szakképesítéssel és megfelelő pénzügyi-számviteli vagy jogi tapasztalatokkal kell rendelkezniük.

(2) A községi Felügyelőbizottság tagjelöltjeire a Községi Tanácsnak a Mandátumvizsgáló, Választási és Kinevezési Bizottság tesz javaslatot a polgárok, szervezeteik és a községben működő politikai pártok által javasolt jelöltek alapján.

30. cikkely

 (a Község Felügyelőbizottságának megalakulása)

(1) A Felügyelőbizottság első ülését a polgármester hívja össze. A Felügyelőbizottság akkor alakul meg, ha az első ülésen a tagok többsége jelen van.

(2) A Felügyelőbizottság tagjai maguk közül választják meg a Felügyelőbizottság elnökét.

31. cikkely

(a Község Felügyelőbizottságának működése)

(1) A Felügyelőbizottság a végrehajtott ellenőrzésekről készült jelentéseket, valamint az eljárási és szervezeti döntéseket a felügyelőbizottsági ülésen a jelenlévő tagok többségének többségi szavazatával fogadja el.

(2) A Felügyelőbizottságot az elnök képviseli, összehívja és levezeti az üléseit, koordinálja az éves ellenőrzési program végrehajtását, valamint a jelen Alapszabály és a Felügyelőbizottság Ügyrendjében meghatározott egyéb feladatokat látja el.

(3) A Felügyelőbizottság munkáját részletesen az Ügyrendje szabályozza, amelyet a Felügyelőbizottság a tagok többségi szavazatával fogad el. A Felügyelőbizottság Ügyrendje a Község általános dokumentuma és a Községi Hivatalos Közleményben történő megjelenését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(4) A Felügyelőbizottság az ülései lebonyolítására a Község helyiségeit használja, az ellenőrzéseket pedig a felügyelt alanyok székhelyén végzi.

(5) A Felügyelőbizottság a dokumentumaihoz saját pecsétet használ.

32. cikkely

(a Felügyelőbizottság munkaterve)

(1) A Felügyelőbizottság önállóan készíti el munkatervét, amely tartalmazza az éves ellenőrzési programot és a pénzügyi terv javaslatát. A Felügyelőbizottság az éves ellenőrzési programjáról, annak kiegészítéseiről és módosításairól a Községi Tanácsot és a polgármestert is tájékoztatja. A Felügyelőbizottság a pénzügyi terv javaslatát a községi költségvetési javaslat készítésének eljárása idején a polgármester elé terjeszti.

(2) A Felügyelőbizottság csak akkor kezdhet ellenőrzési eljárást, ha az ellenőrzést az éves ellenőrzési program tartalmazza. Ha a Felügyelőbizottság az ellenőrzési programban nem szereplő ellenőrzést kíván lefolytatni, akkor előzetesen módosítania kell az ellenőrzési programot.

A Felügyelőbizottság határozat kiadásával kezdi meg az ellenőrzést, amelyben megállapítja az ellenőrzés lefolytatásának jellegét, idejét és helyét, valamint az ellenőrzést lefolytató felügyelőbizottsági tag felhatalmazását. A határozatot a községi költségvetés közvetlen vagy közvetett felhasználója képviselőjének, illetve meghatalmazott személyének, valamint egyéb jogi személyének kell kézbesíteni, aki kezeli a községi vagyont, ahol az ellenőrzési eljárás zajlik (a továbbiakban: ellenőrzött személy). A határozat kiadásáról a polgármestert tájékoztatni kell.

(4) A Felügyelőbizottság önállóan értékeli az éves ellenőrzési program végrehajtásának sikerességét, elfogadja a Felügyelőbizottság pénzügyi tervének jelentését és végleges beszámolóját.

(5) Az elvégzett ellenőrzésekről a Felügyelőbizottság a Községi Tanácsot és a polgármestert ellenőrzési jelentésekkel tájékoztatja, és amennyiben azok tartalmazzák az összes előírt elemet, az ellenőrzött személynek átadja, és véglegesnek tekintendők. A Felügyelőbizottság elnökének vagy az általa felhatalmazott tagnak a jelentések megvitatása során jelen kell lennie a Községi Tanács ülésén.

33. cikkely

(a felügyelet tárgya)

(1) A Felügyelőbizottság a hatáskörébe tartozó feladatokat látja el, ellenőrzi a községi költségvetés közvetlen és közvetett felhasználóinak törvényes, helyes, hatékony és gazdaságos működését érintő üzleti jelentéseket és pénzügyi beszámolókat, szerződéseket, pénzügyi dokumentumokat és szükség esetén egyéb, befejezett vagy elvégzett tevékenységek dokumentációját, valamint a községi közforrások és a községi vagyon kezelését.

(2) A Felügyelőbizottság nem gyakorolhatja hatáskörét olyan módon, amely korlátozná a községi szervek önállóságát és a községi költségvetés közvetett felhasználójának szerveit.

(3) A felügyeleti eljárás során a felelős és ellenőrzött személy köteles a Felügyelőbizottság elé terjeszteni a szükséges dokumentációt, részt venni a felügyeleti eljárásban, válaszolni és magyarázatot adni a megállapításokra.

34. cikkely

(a Felügyelőbizottság tagjának kizárása)

(1) A Felügyelőbizottság valamely tagját kizárják egy ülésen zajló felügyeleti ellenőrzésből és döntéshozatalból olyan körülmények esetén, amelyek pártatlanságát vagy összeférhetetlenségét kétségessé teszik. A kizárásról szóló döntést a Felügyelőbizottság elnökével írásban közlik.

(2) Az előző bekezdésbe foglalt körülmények az alábbi esetekben adottak:

• a felelős személy az ellenőrzött személy törvényes képviselője, ügyvezetője, illetve meghatalmazottja, ha az ellenőrzött személy a felügyelőbizottság tagjával bezárólag negyedíziglen egyenes ági, illetve mellékági rokonságban áll, illetve ha vele házastársi vagy élettársi kapcsolata van, illetve másodíziglen bezárólag  sógori viszonyban áll, noha a házastársi, illetve az élettársi kapcsolat megszűnt,

• ha a felügyelőbizottsági tag a felelős személynek, illetve annak törvényes képviselőjének, ügyvezetőjének vagy megbízottjának gondnoka, örökbefogadója, örökbefogadottja vagy nevelőszülője,

• a Felügyelőbizottság tagja részt vesz, illetve részt vett felügyelet tárgyát képező eljárásban.

(3) A Felügyelőbizottság tagjának kizárását ellenőrzött személy és a Felügyelőbizottság egy másik tagja is kérheti. A kizárási kérelmet a Felügyelőbizottsághoz kell benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni azokat a körülményeket, amelyekre a kizárás kezdeményezője a kizárási indítványt alapozza. A kizárásról a Felügyelőbizottság szavazattöbbséggel dönt.

35. cikkely

(a Felügyelőbizottság jelentésének tervezete)

(1) Az egyes felügyeleti ellenőrzésekben az ellenőrzés végrehajtásáról szóló végzéssel kijelölt felügyelőbizottsági tag (a továbbiakban: felügyelő) illetékes. A felügyelő elkészíti a felügyeleti jelentés tervezetét és ezt a Felügyelőbizottság elnökéhez továbbítja. A felügyeleti jelentés tervezete azonos elemekből áll, mint a felügyeleti jelentés, kivéve az ellenőrzött személy visszajelző jelentését.

(2) A felügyeleti jelentés tervezetét a Felügyelőbizottság ülésen vitatja meg. A jelentéstervezetről mindegyik tagnak nyilatkoznia kell, majd a végén a Felügyelőbizottság elnöke nyilatkozik. A nyilatkozatokat követően a Felügyelőbizottság dönt a felügyeleti jelentés tervezetéről.

(3) Amennyiben a felügyeleti jelentés tervezetét nem fogadják el, a Felügyelőbizottság köteles megfogalmazni a módosítási, illetve kiegészítési irányelveket. A felügyelő köteles az irányelvek figyelembevételével a felügyeleti jelentés tervezetét kiegészíteni.

(4) A Felügyelőbizottság a felügyeleti jelentés tervezetét az elfogadását követő 8 napon belül megküldi az ellenőrzött személynek.

36. cikkely

(visszajelző jelentés)

(1) Az ellenőrzött személy a jelentéstervezet kézbesítését követő tizenöt (15) napon belül válaszolhat az egyes megállapításokra (visszajelző jelentés).

(2) A visszajelző jelentés tartalmazza a felügyeleti szervnek a jelentéstervezetbe foglalt minden olyan megállapításra adott véleményét, észrevételét és magyarázatát, amelyeknél szabálysértést állapítottak meg. Amennyiben az ellenőrzött szerv írásos bizonyítékokkal rendelkezik, ezeket mellékeli a visszajelző jelentéshez.

37. cikkely

(a Felügyelőbizottság jelentésének tartalma)

(1) Az előző cikkelybe foglalt határidő lejárta után a felügyelőbizottság elfogadja a felügyeleti jelentést, amelyet megküld az ellenőrzött személynek, a Községi Tanácsnak és a polgármesternek, szükség esetén pedig a számvevőszéknek és az illetékes minisztériumnak is. A Község Felügyelőbizottságának végleges jelentése a Község honlapján kerül közzétételre.

(2) Az ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell a törvénybe és a községi felügyelőbizottsági jelentés kötelező elemeiről szóló szabályzatba foglalt kötelező elemeket, amelyeket az illetékes miniszter határoz meg.

(3) A megállapításoknak az ellenőrzés során megállapított, az értékelés, vélemény, ajánlások, illetve javaslatok alapját képező, teljes és hiteles állapotot kell tartalmaznia.

(4) Az értékeléssel a Felügyelőbizottság megállapítja, mely előírások sérültek (szabályos gazdálkodás) és/vagy azt, hogy mennyire felel meg az ellenőrzött személy gazdálkodása a felügyelet során alkalmazott mércéknek.

(5) A vélemény azt tartalmazza, szabályos és/vagy ésszerű volt-e az ellenőrzött személy gazdálkodása.

(6) A gazdálkodás akkor szabálytalan, ha az ellenőrzött személy a jogszabályokkal és egyéb okmányokkal (szerződéssel, kollektív szerződéssel, valamint egyéb általános és egyedi okmányokkal) ellentétesen járt el.

(7) Nem ésszerűnek a nem gazdaságos és/vagy nem hatékony és/vagy sikertelen gazdálkodás minősül.

(8) Nem gazdaságos a gazdálkodás, ha az ellenőrzött személy kevesebb ráfordítással is elérhetett volna azonos eredményeket.

(9) Nem hatékony a gazdálkodás, ha az ellenőrzött személy azonos ráfordítással nagyobb eredményeket érhetett volna el.

(10) Sikertelen gazdálkodásnak minősül, ha az ellenőrzött személy a gazdálkodási céljait nem érte el.

(11) Az ajánlások a gazdálkodás szabályosságával és gazdaságosságával kapcsolatos ajánlásokat tartalmazzák (a közpénzek gazdaságosabb, hatékonyabb és sikeresebb felhasználása). A felügyelőbizottság ajánlásaival és javaslataival rendszerint a gazdálkodás javítására vonatkozó tanácsot, illetve útmutatást ad az ellenőrzött személynek.

38. cikkely

(a Felügyelőbizottság eljárása)

(1) Amennyiben a Felügyelőbizottság a Község gazdálkodásában súlyosabb jogszabálysértést vagy rendellenességet észlel, amelyek a Felügyelőbizottság Ügyrendjében vannak meghatározva, úgy ezekről a szabálysértésekről a jelentés véglegesítésétől számított tizenöt (15) napon belül értesítenie kell az illetékes minisztériumot és az Állami Számvevőszéket.

(2) Amennyiben a felügyelőbizottsági megállapítás szerint fennáll az alapos gyanúja, hogy az ellenőrzött, illetve felelős személy szabálysértést vagy bűncselekményt követett el, megállapításairól köteles az illetékes bűnüldözési hatóságot értesíteni.

39. cikkely

(a Felügyelőbizottság jelentésének megvitatása)

(1) Az ellenőrzött személyek kötelesek a felügyelőbizottsági véleményeket, ajánlásokat és javaslatokat tiszteletben tartani.

(2) A Községi Tanács, a polgármester és a községi költségvetési források felhasználói kötelesek a felügyelőbizottsági jelentéseket megvitatni, a felügyelőbizottsági ajánlásokat és javaslatokat pedig saját jogkörükben alkalmazni.

40. cikkely

(a Felügyelőbizottság munkájának nyilvánossága)

(1) A Felügyelőbizottság munkájának nyilvánosságáról és a munka nyilvánosságának korlátozásáról a Felügyelőbizottság Ügyrendje rendelkezik.

(2) A felügyelőbizottsági munka nyilvánosságáról, azaz a nyilvánosság tájékoztatásáról a Felügyelőbizottság elnöke, illetve az általa megbízott személy illetékes gondoskodni.

41. cikkely

(szakmai és adminisztratív segítség a Felügyelőbizottság munkájához)

(1) A Felügyelőbizottság számára a szakmai és adminisztratív segítséget a polgármester és a Község Igazgatósága biztosítja.

(2) A polgármester kijelöli a községi hivatal alkalmazottját, aki segít az ülések előkészítésében és lebonyolításában, a jegyzőkönyvek, valamint a Felügyelőbizottság egyéb iratainak megírásában és kiküldésében, az anyagok archiválásában, a levelezésben és egyéb, a Felügyelőbizottság zavartalan tevékenységét biztosító adminisztratív-technikai háttér biztosításában.

(3) Különleges szakértői ellenőrzési feladatok ellátásához a Felügyelőbizottság javaslatára a Községi Tanács által kinevezett szakértő is igénybe vehető.

42. cikkely

(pénzeszközök a Felügyelőbizottság munkájára)

A Felügyelőbizottság tevékenységéhez a forrásokat a községi költségvetésből a Felügyelőbizottság éves munkaprogramja és pénzügyi terve alapján külön költségsoron biztosítják. A források felhasználásának ellenőrzésére a polgármester különmegbízottat jelöl ki.

43. cikkely

(a Felügyelőbizottság tagjai munkájának díjazása)

A Felügyelőbizottság elnöke és a tagjai az elvégzett munkájuk után jogosultak díjazásra a Községi Tanács speciális dokumentumaival összhangban – a községi tisztviselők fizetéséről és a Községi Tanács munkatársainak díjazásáról, valamint az egyéb községi testületek választott tagjainak díjazásáról, illetve a Községi Tanács által elfogadott, a költségek megtérítéséről szóló szabályzat. A szakértőknek a polgármester által megkötött munkaszerződés, illetve megbízási szerződés alapján jár juttatás. A szakértő által végzett munkáért járó juttatás mértékét a bírósági szakértők tarifáit tartalmazó szabályzat alapján kell meghatározni.

3.5 A Község egyéb szervei

44. cikkely

(a Község egyéb szervei)

Azon szakszervek szervezeti felépítését, munkaterületeit és összetételét, amelyekkel a községeknek a közigazgatási területen lévő községek feladatait szabályozó külön törvények értelmében rendelkeznie kell, a polgármester, illetve a Községi Tanács a törvény alapján az ezen szakszerv megalapítására vonatkozó határozatával alapítja meg és nevezi ki az egyes szakszervek tagjait.

45. cikkely

(polgári védelmi parancsnokság és törzs)

(1) A Községnek polgári védelmi parancsnoksága és törzse van, amelyek a polgári védelmi és egyéb védelmi, mentési és segítségnyújtási erők operatív szakmai vezetését látják el az elfogadott tervekkel összhangban.

(2) A polgárvédelmi parancsnok és a biztosok a munkájukért a polgármesternek felelnek.

4 A polgárok közvetlen részvétele a községi döntéshozatalban

4.1 Polgárok közgyűlése

46. cikkely

(polgárok közgyűlése)

(1) A polgárok a polgárok közgyűlésén:

• megvitatják a község területének, nevének és székhelyének módosítására irányuló kezdeményezéseket és javaslatokat, és ezzel kapcsolatban véleményeket formálnak,

• megvitatják a község szűkebb szervezeti-irányítási egységeinek kialakítását vagy megszüntetését célzó kezdeményezéseket és javaslatokat, illetve azok területének megváltoztatását,

• – javaslatokat tesznek, megvitatják és állást foglalnak a települések területével, valamint a települések és utcák megnevezésével kapcsolatosan,

• a községi szerveknek javaslatot tesznek a Község fejlesztési programjának kidolgozására, a területtel való gazdálkodásra, valamint az életkörnyezet védelmére,

• állást foglalnak a területbe való nagyobb fokú beavatkozásokkal kapcsolatban, mint pl. az energetikai létesítmények építése, hulladékok és a veszélyes anyagok elhelyezése,

• megvitatják és véleményt alkotnak, illetve állást foglalnak, valamint döntenek a törvény, a jelen Alapszabály vagy községi rendelet, illetve a Községi Tanács vagy a polgármester által kijelölt ügyekről.

(2) Az adott ügyben illetékes községi szervek kötelesek megvitatni és feladataik végrehajtásánál figyelembe venni a polgárok közgyűlésének határozatait, javaslatait, kezdeményezéseit, álláspontjait és véleményét. Amennyiben az illetékes szerv úgy véli, hogy a polgárok közgyűlésének határozatai, javaslatai, kezdeményezései, álláspontjai és véleményei nem vehetők figyelembe, köteles ezt a polgárokkal megfelelő módon és időben tudatni és véleményét megindokolni.

47. cikkely

(polgárok közgyűlésének összehívása)

(1) A polgárok közgyűlését az egész község területén vagy annak egy részén a polgármester saját kezdeményezésére vagy a Községi Tanács kezdeményezésére hívja össze.

(2) A polgárok közgyűlése meghívójának tartalmaznia kell az érintett területet, a közgyűlés ülésének helyszínét és idejét, valamint a napirendi javaslatot.

(3) A polgárok közgyűlésének összehívását a helyileg szokásos módon és a Község honlapján kell közzétenni.

48. cikkely

(a polgárok kezdeményezése közgyűlés összehívására)

(1) A polgármester köteles összehívni a közgyűlést, ha ezt a törvény vagy a Község Alapszabálya írja elő, vagy ha a község választópolgárainak legalább 10 (tíz) százaléka kezdeményezi ezt. A község szűkebb szervezeti részegységei polgárainak közgyűlését az ott élő választók tíz (10) százaléka kezdeményezheti.

(2) A választóknak a polgárok közgyűlése összehívására vonatkozó követelésének tartalmaznia kell a megtárgyalandó ügy írásos indoklását. A kérelemhez mellékelni kell a kérést támogató választópolgárok listáját. A listának tartalmaznia kell a választópolgár nevét, születési idejét, állandó lakóhelyének címét és aláírását. Ha a polgármester megállapítja, hogy a kezdeményezést nem támogatja kellő számú választópolgár, a beadványt határozattal elutasíthatja. A határozatot az indoklással a kezdeményezőnek, illetve a listán szereplő elsőként aláíró választópolgárnak kell kézbesíteni. A polgármester a szabályosan benyújtott beadvány kézbesítését követő legfeljebb harminc (30) napon belül összehívja a polgárok közgyűlését.

49. cikkely

(a polgárok közgyűlésének vezetése)

(1) A polgárok közgyűlését a polgármester vagy az általa megbízott alpolgármester vezeti. A polgármester javasolhatja a polgárok közgyűlésének a levezető elnökség kinevezését.

(2) A polgárok közgyűlésének döntései, javaslatai, kezdeményezései, álláspontjai és véleményei abban az esetben érvényesek, ha az ülésen a meghívóval érintett terület választópolgárainak legalább öt százaléka részt vesz. A polgárok közgyűlése határozatának elfogadásához a választópolgárok legalább felének a támogatása szükséges.

(3) A Községi Igazgatóság igazgatója által kinevezett közalkalmazott megállapítja a közgyűlés határozatképességét és a döntéseket támogatók számát, valamint jegyzőkönyvet vezet a közgyűlés döntéseiről. A polgárok közgyűlésének jegyzőkönyvéről a Községi Igazgatóság igazgatója tájékoztatja a Községi Tanácsot és a polgármestert, valamint a helyileg szokásos módon közzéteszi azt.

4.2 Népszavazás a Község általános dokumentumairól

50. cikkely

(népszavazás a Község általános dokumentumairól)

(1) A polgárok népszavazáson dönthetnek a Községi Tanács által elfogadásra kerülő, a község általános dokumentumaiba foglalt kérdésekről, kivéve a költségvetést és a költségvetési zárszámadást, valamint azon általános dokumentumokat, amelyek a törvénnyel összhangban a községi adókat és az egyéb adóformákat írják elő.

(2) A polgármester vagy a Községi Tanács tagjának javaslatára a Községi Tanács az előző bekezdésbe foglalt általános dokumentumokról népszavazást írhat ki.

(3) A község választóinak legalább öt (5) százalékának követelésére, illetve ha törvény vagy a községi Alapszabály így rendelkezik, a Községi Tanács köteles népszavazást kiírni. A népszavazási kezdeményezésről szóló kérelem benyújtására irányuló indítványt a helyi választópolgárok legalább öt (5) százalékának kell támogatnia.

(4) Az utólagos népszavazásokat a Község általános dokumentumairól a törvény szabályozza.

4.3 Véleménynyilvánító népszavazás

51. cikkely

(véleménynyilvánító népszavazás)

(1) A saját jogkörébe tartozó ügyekről történő döntés előtt a Községi Tanács véleménynyilvánító népszavazást írhat ki.

(2) A véleménynyilvánító népszavazás a község egész területére vagy annak egy részére írható ki.

(3) A véleménynyilvánító népszavazást a jelen Alapszabály rendelkezéseivel összhangban kell lefolytatni, amelyek a Község általános dokumentumaira vonatkozó népszavazást szabályozzák, valamint a népszavazást és a népi kezdeményezést szabályozó törvénnyel összhangban.

4.4 Egyéb népszavazások

52. cikkely

(népszavazás a helyi járulékról és egyéb kérdésekről)

(1) A község polgárai helyi járulék bevezetéséről, és amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi, más kérdésekről is dönthetnek népszavazáson.

Az előző bekezdésben feltüntetett népszavazást a jelen Alapszabály rendelkezéseivel összhangban kell lefolytatni, amely az utólagos népszavazást szabályozza, amennyiben a népszavazást szabályozó törvény nem rendelkezik másként.

4.5 Népi kezdeményezés

53. cikkely

(népi kezdeményezés)

(1) A község választópolgárainak legalább öt (5) százaléka követelheti a Községi Tanács, illetve más községi szerv hatáskörébe tartozó általános dokumentum vagy egyéb határozat kiadását, illetve visszavonását.

(2) A választópolgárok kezdeményezését illetően, az előző bekezdésben említett kezdeményezés benyújtásával és a kezdeményezési eljárással kapcsolatban, az általános községi dokumentumról szóló népszavazási kérelem benyújtására vonatkozóan a jelen Alapszabály rendelkezései, valamint a községek általános dokumentumával kapcsolatos népszavazási eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései a mérvadóak.

(3) Amennyiben a kezdeményezés a község általános okmányának, illetve a Községi Tanács más határozatának visszavonására vonatkozik, a Községi Tanács köteles a beadványt a soron következő első tanácsülésen napirendre tűzni és a szabályosan benyújtott követelésről a kézbesítés napjától számított három hónapon belül dönteni.

(4) Amennyiben a beadvány egyéb községi szervek döntésére vonatkozik, ezek a szervek a szabályosan benyújtott kezdeményezésről a kézbesítés napjától számított egy hónapon belül kötelesek dönteni.

54. cikkely

(források a polgárok közvetlen részvételére a községi döntéshozatalban)

A községi döntésekben, a polgárok közgyűlésén és a népszavazásokon a polgárok közvetlen részvételéhez szükséges forrásokat a Község a költségvetéséből biztosítja.

5 A községi közszolgálatok

55. cikkely

(a községi közszolgálatok)

(1) A Község biztosítja az önmaga által és a törvényekkel összhangban meghatározott, valamint a törvényekben előírt közszolgáltatások végzését.

(2) A Község mint gazdasági közszolgáltatást egyéb tevékenységet is megjelölhet, amely a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának feltételeit képezi, vagy az ilyen tevékenységek a Község gazdasági, szociális illetve ökológiai funkciói ellátásának feltétele.

(3) A községi közszolgáltatások végrehajtását a Község a törvénnyel összhangban rendelettel szabályozza.

56. cikkely

(közszolgáltatók)

(1) A községi szolgáltatásokat ellátó állami vállalatot és közjogi személyeket a Község a törvénybe foglalt feltételek figyelembe vételével rendelettel határozza, illetve alapítja meg.

(2) A Község a törvénnyel és községi rendelettel összhangban koncessziót adhat a közszolgáltatás nyújtására.

6 A község együttműködése más községekkel

57. cikkely

(községközi együttműködés)

(1) A Község valamely községközi egyesületnek tagja lehet.

58. cikkely

(az alapítói jogok gyakorlása)

(1) Az alapítói jogok gyakorlására és a közigazgatási jogalanyok által végzett közszolgáltatások nyújtására vonatkozó községi döntések összehangolására egy másik községgel (községekkel) együtt létrehozott közös szerv alapításáról szóló dokumentum meghatározza a közös szerv feladatait, a munka szervezését és a döntések elfogadásának formáját, a közös szerv munkájának finanszírozását és költségeinek elosztását.

(2) A polgármester évente legalább egyszer köteles beszámolni a Községi Tanácsnak az előző bekezdésben említett közös szerv munkájáról.

7 A község vagyona és finanszírozása

59. cikkely

(a Község vagyona)

(1) A Község vagyona kezelésének és ezen vagyonnal való rendelkezésének eljárását és módját az állami vagyon kezelésére és az ezzel való rendelkezésre vonatkozó törvény és előírások szabályozzák.

(2) Amennyiben az adott vagyon nagyobb költségekkel járna, illetve a vagyonszerzés a Községre terheket róna, a visszterhesség nélkül szerzett vagyon esetében előzetesen be kell szerezni a Községi Tanács jóváhagyását.

60. cikkely

(a Község bevétele)

(1) A Község a bevételeket saját forrásból, adókból, illetékekből, díjakból és egyéb térítésekből szerzi a törvénnyel összhangban.

(2) A törvénnyel meghatározott feltételek mellett a Község pénzügyi kiegyenlítésre és egyéb állami költségvetési támogatási forrásokra jogosult.

61. cikkely

(a Község költségvetése)

(1) A Község bevételeit és kiadásait a Község költségvetése tartalmazza, amelyet a Községi Tanács az Ügyrendjében előírt eljárások szerint fogad el.

(2) A Községi Tanács köteles a Község költségvetését olyan határidőig elfogadni, amely lehetővé teszi annak az adott költségvetési év január 1-jei hatályba lépését.

(3) A Község költségvetésének elkészítéséért és a törvénnyel összhangban való elfogadás céljából a Községi Tanács elé történő beterjesztéséért a polgármester felel.

(4) A Község költségvetését a költségvetés általános része, a költségvetés speciális része, a fejlesztési terv programja és az indoklások képezik.

(5) A költségvetési kiadások növelésére vonatkozó javaslatoknak tartalmazniuk kell a költségvetési bevételek azonos összegű növekedésének, illetve más kiadások azonos összegű csökkentésének javaslatát. A magasabb kiadások nem mehetnek a költségvetési tartalék, az általános költségvetési céltartalékok és a további eladósodás terhére.

62. cikkely

(a Község költségvetésének megvalósítása)

(1) A költségvetés megvalósításáért a polgármester felel.

(2) A költségvetés megvalósítása keretében a polgármester a törvénybe, a törvények alapján kiadott jogszabályokba, a községi költségvetési rendeletbe és a község egyéb általános okmányaiba foglalt jogkörökkel rendelkezik.

(3) A polgármester a törvény és a törvény alapján kiadott pénzügyminiszteri előírásokkal összhangban köteles biztosítani a belső pénzügyi ellenőrzést.

(4) A költségvetési forrásokra vonatkozóan a polgármester rendelkezik döntési jogkörrel. A Község költségvetésének végrehajtásával a polgármester a Községi Igazgatóság bizonyos alkalmazottait, illetve az alpolgármestert hatalmazhatja meg.

(5) A polgármester minden év júliusában beszámol a Községi Tanácsnak a költségvetés megvalósításáról. A jelentés a közfinanszírozási rendszert szabályozó törvény által meghatározott adatokat és információkat tartalmazza.

63. cikkely

(a Község költségvetésének megvalósítása)

(1) A Község költségvetését a Községi Tanács rendelettel fogadja el.

(2) A községi költségvetési rendelet meghatározza a költségvetési likviditás biztosítását szolgáló intézkedéseket, a források átcsoportosítását, a költségvetés megvalósításának ideiglenes visszatartását, a költségvetési egyensúly biztosításával kapcsolatos és egyéb, a költségvetés megvalósítására vonatkozó intézkedéseket és speciális meghatalmazásokat.

(3) A költségvetési rendelet meghatározza a költségvetési eladósodás és a tervezett kezességek mértékét, valamint egyéb, a törvénybe foglalt elemeket.

Amennyiben a költségvetési évben nincs lehetőség a Község költségvetésének kiegyensúlyozására, a polgármester pótköltségvetés elfogadására tesz javaslatot. A pótköltségvetést a Községi Tanács rendelettel fogadja el.

(5) A polgármester a Község költségvetésének módosítására az elfogadott költségvetés évének kezdete előtt tesz javaslatot. A pótköltségvetés módosítását és kiegészítését a Községi Tanács rendelettel fogadja el.

64. cikkely

(ideiglenes finanszírozás)

(1) Amennyiben a tárgyév előtt nem történik meg a községi költségvetés elfogadása, a Község finanszírozása ideiglenesen a legutóbbi elfogadott költségvetés alapján, ugyanazokkal a célirányzatokkal történik. Az ideiglenes finanszírozás időszakában a forrásokat az előző év azonos költségvetési időszakában felhasznált arányos összegben lehet felhasználni.

(2) A törvény értelmében kiadott ideiglenes finanszírozási határozatot a polgármester fogadja el. A határozat legfeljebb három hónapig hatályos, és a polgármester javaslatára a Községi Tanács határozatával további három hónapra hosszabbítható meg.

65. cikkely

(a költségvetési források felhasználása)

A költségvetési források csak akkor használhatók fel, ha teljesítettek a törvényben, illetve egyéb dokumentumokban előírt feltételek a források felhasználására vonatkozóan.

66. cikkely

(a költségvetési források újraelosztása)

(1) A költségvetési források csak a törvénybe és a községi költségvetési rendeletbe foglalt feltételek mellett és ennek megfelelő módon csoportosíthatók át.

(2) Amennyiben évközben változik a költségvetési felhasználó tevékenységi köre, a polgármester arányosan növelheti vagy csökkentheti a tevékenységekre szánt forrásokat, illetve amennyiben a felhasználó megszűnik, és tevékenységét más költségvetési felhasználó a források átcsoportosításával egyetemben nem veszi át, a források a költségvetési tartalékba kerülnek.

67. cikkely

(a költségvetés zárszámadása)

(1) A polgármester a Község költségvetésének zárszámadását legkésőbb a folyó év április 15-éig nyújtja be elfogadásra a Községi Tanács elé.

(2) A Község költségvetése zárszámadásának elfogadásáról a polgármester az elfogadást követő 30 napon belül értesíti az illetékes Pénzügyminisztériumot.

68. cikkely

(a Község eladósodása)

A község a törvénybe foglalt feltételek mellett a Községi Tanács által elfogadott beruházásokra hosszú távú eladósodást vállalhat.

69. cikkely

(közhasznú vállalatok és közintézetek eladósodása)

(1) A Község által alapított közhasznú vállalatok és közintézetek csak akkor vehetnek fel hitelt és kezességeket csak akkor adhatnak ki, ha ezt a törvény és a Községi Tanács által megszabott feltételek lehetővé teszik. A jóváhagyást a polgármester adja ki.

(2) A Község által alapított közhasznú vállalatok és közintézetek kötelezettségei feletti kezességvállalásról a polgármester javaslatára a Községi Tanács dönt.

(3) Amikor a Község egy vagy több községgel együtt közhasznú vállalatot vagy közintézetet alapít, az eladósodás jóváhagyásáról az összes alapító község községi tanácsa dönt.

70. cikkely

(a Község pénzügyi ügyvitele)

(1) A Község pénzügyi ügyvitelét a Község Igazgatósága keretében működő pénzügyi szolgálat vezeti.

A pénzügyi szolgálat egyes feladatainak ellátását, illetve a belső pénzügyi ellenőrzést a polgármester más, olyan szolgáltatónál is megrendelheti, amely megfelel a szakmaisági, illetve a törvénybe és jogszabályokba foglalt feltételeknek.

71. cikkely

(közbeszerzés)

Az áruk beszerzését, a szolgáltatások megrendelését és az építési munkák végzésének kiadását a polgármester végzi a közbeszerzésre vonatkozó előírásoknak megfelelően.

8 A magyar nemzeti közösség és tagjainak különjogai a község nemzetiségileg vegyesen lakott területén

72. cikkely

(a különjogok megvalósítása)

A Község ápolja saját nemzetiségi jellegét, biztosítja a magyar nemzeti közösség és tagjainak egyenjogúságát és megvalósítja különjogaikat, valamint gondoskodik a magyar nemzeti közösség egyetemes fejlődéséről.

A nemzetiségileg vegyesen lakott területen mind a szlovén, mind a magyar nyelv hivatalos nyelv. Mindkét nyelv egyenrangú.

A magyar nemzeti közösséghez tartozó polgárok számára mind a közéletben, mind a társadalmi életben szavatolt az anyanyelvük használata.

73. cikkely

(nyelvhasználat)

A község nemzetiségileg vegyesen lakott területén a községi szervek és minden közszolgálat ügykezelése szlovén és magyar nyelven zajlik. Munkájuk során kötelesek figyelembe venni a hivatalos személyi adatokat és ezek alkalmazását.

A község szervei, a közhasznú vállalatok és az intézetek a nyelvhasználatra vonatkozó törvényekkel összhangban működnek.

74. cikkely

(táblák, feliratok)

A nemzetiségileg vegyesen lakott területen a helységnevek, utcanevek, hirdetmények, értesítések és figyelmeztetések, valamint más közérdekű feliratok kétnyelvűek.

A nemzetiségileg vegyesen lakott területen minden községi szervnek, vállalatnak, gazdasági társaságnak, magánvállalkozónak, közintézetnek, egyesületnek, valamint egyéb szervezetnek és közösségnek kétnyelvű feliratú táblát kell kihelyeznie.

A kétnyelvű feliratoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv egyenrangú külső megjelenítését.

75. cikkely

(nyilvános nyelvhasználat)

A nemzetiségileg vegyesen lakott területen a polgárok közgyűlései, a nyilvános manifesztációk, összejövetelek és minden más rendezvény szlovén és magyar nyelven zajlik.

76. cikkely

(kétnyelvű közzétételek)

A Község Alapszabályát és egyéb dokumentumait le kell fordítani magyar nyelvre, majd szlovén és magyar nyelven kell közzétenni.

A magyar nemzeti közösség képviselőjének a Községi Tanácsban és annak szerveiben végzett munkája során jogában áll az anyanyelve használata.

77. cikkely

(gondozás és fejlesztés)

A nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a Község külön gondot fordít a kétnyelvű közintézetek fejlesztésére és működésére.

A Község a magyar nemzeti önkormányzati közösség tanácsával együttműködve támogatja és ösztönzi a magyar nemzeti közösség kulturális tevékenységeit, valamint az anyanemzettel és Magyarország határmenti megyéivel való kapcsolatokat.

78. cikkely

(a működési feltételek biztosítása)

A Község a magyar nemzeti önkormányzati közösségnek biztosítja a működéséhez szükséges helyiségeket és egyéb anyagi lehetőségeket.

A Község saját hatáskörében külön dokumentumokkal rendezi a nemzeti közösség jogait és finanszírozását érintő kérdéseket. Ezekhez az előírásokhoz a magyar nemzeti közösség tanácsa a községi tanácsban működő képviselője által adja jóváhagyását.

Amikor a községi szervek a nemzeti önkormányzati közösség helyzetére és különjogaira vonatkozó ügyekről döntenek, előzetesen kötelesek beszerezni a nemzeti önkormányzati közösség jóváhagyását.

79. cikkely

(a kezdeményezések kezelése)

A Községi Tanács, községi bizottság vagy más szerv köteles megtárgyalni a magyar nemzeti önkormányzati közösség tanácsának a nemzeti közösség helyzetére vonatkozó, a nemzetiségileg vegyesen lakott területek jellegzetességeinek megőrzését szolgáló kezdeményezéseit. A Községi Tanács a határozatairól, véleményéről és döntéseiről a magyar nemzeti önkormányzati közösség tanácsát írásban tájékoztatja.

Amikor a községi szervek a magyar nemzeti közösség tagjai különjogainak érvényesítésével kapcsolatos ügyekről döntenek, előzetesen kötelesek beszerezni a magyar nemzeti önkormányzati közösség tanácsának beleegyezését, amikor pedig a nemzetiségileg vegyesen lakott területek helyzetéről és jellegének megőrzéséről döntenek, kötelesek kikérni a magyar nemzeti önkormányzati közösség tanácsának véleményét.

80. cikkely

(hozzájárulások megadása)

A Községi Tanács hatásköre keretében, az előző cikkely második bekezdésével összhangban a magyar nemzeti közösség tanácsának a Községi Tanácsban lévő képviselőjén – a magyar nemzeti közösség képviselőjén – keresztül a Községi Tanács által elfogadásra kerülő alábbi okmányokhoz szükséges a jóváhagyása:

-  a Község Alapszabályának és az Alapszabály módosításainak kizárólag a nemzetiségileg vegyesen lakott területekre vonatkozó és a magyar nemzeti közösség jogait tartalmazó részeihez,

-  a községi jelképekhez,

-  a község nemzetiségileg vegyesen lakott területén lévő helységek, településrészek, utcák vagy a község más helyi térségeinek elnevezéséhez és átnevezéséhez,

-  az adott települések jelzőtábláinak szerkesztéséhez és tartalmához, amelyekből minden kétséget kizárólag egyértelmű, hogy a község kétnyelvű területéről van szó,

-  minden egyéb, a magyar nemzeti közösség különjogaira vonatkozó és azokat rendező ügyhöz.

81. cikkely

(véleményezés)

A magyar nemzeti önkormányzati közösség tanácsa előzetesen az alábbiakat véleményezi:

·   a Község fejlesztési terveit,

·   a Község költségvetését,

·   a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás hosszú távú irányelveit,

·   minden egyéb, a magyar nemzeti közösség különjogainak megvalósításával kapcsolatos kérdést.

82. cikkely

(Nemzetiségi Bizottság)

A nemzetiségileg vegyesen lakott községben megalakítják a Nemzetiségi Bizottságot. A bizottság összetételét illetően a tagok fele a magyar nemzeti közösség tagja.

9 A község általános és egyedi dokumentumai

9.1 A Község általános dokumentumai

83. cikkely

(a Község általános dokumentumai)

(1) A Község általános dokumentumai közé az Alapszabály, a Községi Tanács Ügyrendje, a rendeletek, rendelkezések, szabályzatok és utasítások tartoznak.

(2) A Községi Tanács a Község általános dokumentumaként fogadja el a községi területrendezési és egyéb fejlesztési terveket, valamint a különleges általános dokumentumnak minősülő községi költségvetést és zárszámadást.

(3) Amennyiben nem más dokumentummal történik a döntés, a Községi Tanács által elfogadott határozat általános vagy egyedi dokumentumnak számít.

(4) A Község általános dokumentumai elfogadásának eljárását a Községi Tanács Ügyrendje határozza meg.

84. cikkely

(a Község Alapszabálya)

(1) Az Alapszabály a Község alapokmánya, amelyet a Községi Tanács a községi tanácstagok minősített, kétharmados szavazattöbbségével fogad el.

(2) Az Alapszabály úgy kerül elfogadásra, ahogy ezt a Községi Tanács az Ügyrendjében előírta.

85. cikkely

(a Községi Tanács Ügyrendje)

A Községi Tanács jelenlévő tagjai kétharmados többségének támogatásával elfogadott Ügyrend szabályozza a Községi Tanács szervezettségét és munkáját; a Községi Tanács munkatestületei a Községi Tanács hatáskörébe tartozó feladatainak végrehajtását; a Községi Tanács munkájának nyilvánosságát; a községi tanácstagok jogainak és kötelezettségeinek megvalósítását; a Község általános dokumentumainak és a költségvetésnek az elfogadására vonatkozó eljárásokat; a polgárok közreműködését az előírások javaslatainak előkészítésében; a választásokat és kinevezéseket, valamint a Községi Tanács munkájához kapcsolódó egyéb jelentős kérdéseket.

(2) A Községi Tanács Ügyrendjét a munkájuknál értelemszerűen használják a Helyi Közösségek Tanácsai is.

86. cikkely

(a Község rendelete)

(1) A Község rendelettel általános módon szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyeket, községi igazgatósági szerveket alapít és meghatározza azok feladatait és azok ellátásának módját, közjogi jogi személyeket, közszolgáltatókat alapít és a törvény által meghatározott egyéb kérdéseket szabályoz.

(2) Amennyiben a törvény így rendelkezik, a Község rendelettel rendezi a ráruházott ügyeket is.

87. cikkely

(Szabályzat)

A Szabályzat részletesen szabályozza az Alapszabály vagy a rendelet rendelkezéseinek végrehajtását.

9.2 A község egyedi dokumentumai

88. cikkely

(a Község egyedi dokumentumai)

(1) A Község egyedi dokumentumai a határozatok.

(2) A Község a saját jogköréből eredő és az állami hatáskörökből átvitt közigazgatási esetekről egyedi dokumentummal – határozattal – dönt.

89. cikkely

(az egyes községi dokumentumok elleni panaszok elbírálása)

(1) Amennyiben egyes esetekben a törvény másképp nem rendelkezik, a községi hatáskörbe tartozó közigazgatási ügyekben első fokon a Község Igazgatósága, másodfokon pedig a polgármester dönt.

(2) Az állami hatáskörből átruházott közigazgatási ügyekben kibocsátott egyedi dokumentumok elleni fellebbezésekről a törvény által elrendelt állami hatóság dönt.

(3) A községi szervek végleges egyedi dokumentumainak törvényességéről közigazgatási eljárásban az illetékes bíróság dönt.

90. cikkely

(meghatalmazások a közigazgatási ügyekben)

(1) A törvénnyel és a törvény alapján kiadott előírásokkal összhangban az eljárás lebonyolítására és a községi illetékességből eredő döntéshozatalra a közigazgatási ügyekben a meghatalmazást a tisztviselőknek kell megadni.

91. cikkely

(hivatalos személy leváltása)

(1) A Község Igazgatóságnál alkalmazott személy leváltásáról a Községi Igazgatóság igazgatója dönt.

(2) A Községi Igazgatóság igazgatójának leváltásáról a polgármester dönt.

(3) A polgármester leváltásáról a Községi Tanács dönt.

(4) A leváltásról szóló határozatban meg kell határozni egy hivatalos személyt, aki a leváltott személy helyett elvégzi az egyes feladatokat vagy vezeti az eljárást, illetve döntést hoz az adott ügyről.

92. cikkely

(értesítés a közigazgatási eljárásokról)

(1) A polgármesternek fel kell kérnie az illetékes állami hatóságokat, hogy tájékoztassák a Községet minden olyan közigazgatási eljárásról, amelyben az illetékes állami szerv a községi rendeletek alapján dönt. Ennek a szervnek nyolc (8) napon belül írásban tájékoztatnia kell a Községet a közigazgatási eljárás megkezdéséről.

Amennyiben az adott eljárás, illetve a már kiadott okmányok sértenék a Községnek az alkotmányos és törvényes jogait és a Község kárára válnának, a polgármester a közigazgatási vagy peres eljárásban ügyfélként vagy közbenjáróként vehet részt.

10 Átmeneti és záró rendelkezések

93. cikkely

(az érvényesség lejárta)

A jelen Alapszabály hatálybalépésének napjával megszűnik Šalovci Község Alapszabálya (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 38/2006. sz.)

94. cikkely

(közzététel és hatálybalépés)

Jelen Alapszabály a Szlovén Községek Hivatalos Közlönyében történő közzétételt követő tizenötödik (15.) napon lép hatályba.

Szám: 007-1/2018-1

Šalovci/Sal: 2018. május 18.