Na podlagi 21., 29., 61. in 62. člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 94/07 – uradno prečiščeno besedilo, 76/08, 79/09, 51/10 in 40/12 – ZUJF, 14/15– ZUUJFO, 11/18 – ZSPDSLS - 1 in 30/18), 3. in 7. člena Zakona o gospodarskih javnih službah /ZGJS/ (Uradni list RS, št. 32/93, 30/98 – ZZLPPO, 127/06 – ZJZP in 38/10 – ZUKN in 57/11 – ORZGJS40), 149. člena Zakona o varstvu okolja /ZVO-1/ (Uradni list RS, št. 39/06 – uradno prečiščeno besedilo, 49/06 – ZMetD, 66/06 – odl. US, 33/07 – ZP Načrt, 57/08 – ZFO-1A, 70/08, 108/09, 108/09 – ZP Načrt-A, 48/12, 57/12, 92/13, 56/15, 102/15, 30/16, 61/17 GZ, 21/18 – ZNOrg in 84/18 – ZIURKOE), 3. člena Zakona o prekrških /ZP-1/ (Uradni list RS, št. 29/11 – uradno prečiščeno besedilo, 21/13, 111/13, 74/14 – odl. US, 92/14 – odl. US, 32/16, 15/17 – odl. US in 73/19 – odl. US), Uredbe o oskrbi s pitno vodo (Uradni list RS, št. 88/2012), Uredbe o metodologiji za oblikovanje cen storitev obveznih občinskih gospodarskih javnih služb varstva okolja (Uradni list RS, št. 87/12, 109/12, 76/17 in 78/19), 18. ter 90. člena Statuta Občine Šalovci (Uradno glasilo slovenskih občin, št. 34/2018) in 5. člena Odloka o lokalnih gospodarskih javnih službah v Občini Šalovci (Uradni list RS, št. 9/2007) je Občinski svet Občine Šalovci na svoji 15. redni seji, dne 16. decembra 2020 sprejel
ODLOK
O NAČINU OPRAVLJANJA LOKALNE GOSPODARSKE JAVNE SLUŽBE OSKRBE S PITNO VODO
V OBČINI ŠALOVCI
1. Splošne določbe
1. člen
(javna služba)
(1) Ta odlok določa način opravljanja obvezne lokalne gospodarske javne službe oskrbe s pitno vodo (v nadaljevanju: javna služba) v Občini Šalovci (v nadaljevanju: občina).
(2) V okviru javne službe se izvaja oskrba stavb in gradbenih inženirskih objektov s pitno vodo iz javnega vodovoda, če se v njih zadržujejo ljudje ali se pitna voda uporablja za oskrbo živali.
(3) Ne glede na prejšnji odstavek se za javno službo ne šteje oskrba nestanovanjskih stavb in gradbenih inženirskih objektov ter nestanovanjskih prostorov v stanovanjskih stavbah s pitno vodo ne glede na to, ali se zagotavlja iz javnega vodovoda, če:
1. se voda uporabi za namen, ki ni oskrba s pitno vodo in za katerega je treba pridobiti vodno pravico v skladu s predpisom, ki ureja vode, in
2. iz vode nastaja industrijska odpadna voda v skladu s predpisom, ki ureja emisije snovi in toplote pri odvajanju odpadnih vod v vode in javno kanalizacijo.
(4) Ne glede na prejšnji odstavek se takrat, kadar se oskrba s pitno vodo zagotavlja iz javnega vodovoda, za javno službo šteje:
1. oskrba stavb ali gradbenih inženirskih objektov s pitno vodo v delu, kjer se v njih izvajajo državne ali občinske javne službe,
2. oskrba s pitno vodo za pranje ali namakanje javnih površin,
3. oskrba zunanjega hidrantnega omrežja za gašenje požarov s pitno vodo,
4. oskrba s pitno vodo, ki je na javnih površinah namenjena splošni rabi, in
5. oskrba s pitno vodo za pranje ali namakanje površin, ki pripadajo stavbi iz drugega odstavka tega člena, če letna količina ne presega 50m3.
2. člen
(vsebina odloka)
S tem odlokom se določa način opravljanja javne službe. Odlok obsega:
· organizacijsko in prostorsko zasnovo opravljanja javne službe,
· vrsto in obseg storitev javne službe ter njihovo prostorska razporeditev,
· pogoje za zagotavljanje in uporabo javnih dobrin,
· pravice in obveznosti uporabnikov,
· vire financiranja javne službe in način njenega oblikovanja,
· vrsto in obseg objektov in naprav, potrebnih za izvajanje javne službe, ki so lastnina občine,
· cene storitev javne službe,
· javna pooblastila izvajalca javne službe,
· nadzor nad izvajanjem javne službe,
· kazenske določbe,
· predpise, sprejete na podlagi tega odloka,
· prehodne in končne določbe.
3. člen
(uporabniki javne službe)
(1) Uporabniki javne službe so lastniki stavbe, dela stavbe ali gradbenega inženirskega objekta, ki je priključen na javni vodovod in se zanj zagotavlja javna služba.
(2) Če je stavba, del stavbe ali gradbeni inženirski objekt v solastnini, lahko obveznosti uporabnikov javne službe iz prejšnjega odstavka prevzame eden od solastnikov, če je med njimi dosežen pisni dogovor.
(3) V večstanovanjskih stavbah, v katerih ni zagotovljenega ločenega odjema pitne vode po posameznih stanovanjskih enotah, obveznosti uporabnikov javne službe izvršuje upravnik stavbe, ki zagotavlja porazdelitev stroškov med lastniki delov stavbe v skladu s predpisom, ki ureja upravljanje večstanovanjskih stavb.
(4) Uporabniki javne službe iz 1. in 2. točke četrtega odstavka 1. člena tega odloka so izvajalci državnih ali občinskih javnih služb ali upravljavci javnih površin, za katere se uporablja pitna voda, ki se odvzema iz javnega vodovoda.
(5) Uporabnik javne službe iz 3. in 4. točke četrtega odstavka 1. člena tega odloka je občina.
(6) Evidentiranje količine odvzete pitne vode iz javnega vodovoda, določitev plačnika ter plačilo storitev javne službe za uporabnike javne službe iz četrtega in petega odstavka tega člena se izvaja v skladu z določili tega odloka.
4. člen
(uporaba izrazov)
V odloku uporabljeni izrazi v slovnični obliki za moški spol se uporabljajo kot nevtralni za ženski in moški spol.
5. člen
(uporaba predpisov)
Za vprašanja v zvezi z izvajanjem javne službe iz prvega člena tega odloka, ki niso posebej urejena s tem odlokom, se uporabljajo republiški predpisi s področja varstva okolja.
6. člen
(pomen izrazov)
V tem odloku uporabljeni izrazi imajo enak pomen kot je določen v zakonu, ki ureja gospodarske javne službe in v zakonu, ki ureja varstvo okolja in na njuni podlagi sprejetimi podzakonskimi predpisi.
2. Organizacijska in prostorska zasnova opravljanja javne službe
7. člen
(oblika zagotavljanja javne službe)
(1) Javna služba se opravlja v obliki
· režijskega obrata občine na območju naselij:
Št.KO
Ime KO
3
Dolenci
4
Budinci
5
Markovci
6
Čepinci
17
Šalovci
19
Domanjševci
(2) Izvajalec javne službe iz prvega odstavka tega člena je upravljavec javnega vodovoda, na območjih javnega vodovoda, določenih v Programu oskrbe s pitno vodo.
3. Vrste in obseg storitev javne službe
8. člen
(vrsta in obseg storitev javne službe)
(1) V okviru storitev javne službe upravljavec javnega vodovoda zagotavlja:
1. oskrbo s pitno vodo vsem uporabnikom javne službe v skladu s predpisi, standardi in normativi, ki urejajo pitno vodo in oskrbo s pitno vodo,
2. obveščanje uporabnikov javne službe o izvajanju javne službe o njihovih obveznostih in izvajanju javne službe,
3. redno vzdrževanje javnega vodovoda,
4. redno vzdrževanje javnemu vodovodu pripadajočih zunanjih hidrantnih omrežij za gašenje požarov v skladu s predpisi, ki urejajo varstvo pred požari,
5. redno vzdrževanje priključkov na javni vodovod,
6. vodenje evidenc v skladu z določili uredbe, ki ureja oskrbo s pitno vodo,
7. poročanje v skladu z določili uredbe, ki ureja oskrbo s pitno vodo,
8. izdelavo programa oskrbe s pitno vodo v skladu z določili uredbe, ki ureja oskrbo s pitno vodo,
9. izvajanje notranjega nadzora in drugih nalog, določenih v skladu s predpisi, ki urejajo pitno vodo,
10. monitoring kemijskega in mikrobiološkega stanja vode iz zajetja za pitno vodo,
11. monitoring količine iz zajetja za pitno vodo odvzete vode v skladu s pogoji vodnega dovoljenja za oskrbo s pitno vodo in monitoring zajetja za pitno vodo odvzete vode za drugo rabo, ki ni oskrba s pitno vodo, če se ta odvzame iz javnega vodovoda v skladu s pogoji iz vodnega dovoljenja ali koncesije,
12. označevanje vodovarstvenih območij in izvajanje drugih ukrepov v skladu s predpisi, ki urejajo vodovarstvena območja,
13. občasno hidravlično modeliranje javnega vodovoda,
14. izdelava programa ukrepov v primeru izrednih dogodkov na javnem vodovodu v skladu s predpisi, ki urejajo varstvo pred naravnimi in drugimi nesrečami,
15. izdelavo programa ukrepov v primerih izrednih dogodkov zaradi onesnaženja,
16. redno preverjanje podatkov o stavbah, ki so priključene na javni vodovod, v katastru stavb z dejanskim stanjem stavb na območju javnega vodovoda in
17. priključevanje novih uporabnikov javne službe.
(2) Redno vzdrževanje priključkov iz pete točke prvega odstavka tega člena obsega:
· preverjanje in redno vzdrževanje priključka na javni vodovod tako, da ni negativnih vplivov na zdravstveno ustreznost pitne vode in javni vodovod ter da je priključek vodotesen,
· zagotavljanje delovanja obračunskega vodomera v skladu s predpisi, ki urejajo meroslovje, in
· interventno vzdrževanje v primeru nepredvidljivih dogodkov (npr. lomi in puščanje pitne vode na priključku, okvare obračunskega vodomera in podobno).
9. člen
(Program oskrbe s pitno vodo)
(1) Javna služba se izvaja v skladu s Programom oskrbe s pitno vodo.
(2) Predlog Programa oskrbe s pitno vodo pripravi izvajalec javne službe za obdobje štirih let in ga pred uveljavitvijo posreduje občinski upravi v uskladitev, najkasneje do 31.oktobra v koledarskem letu pred začetkom njegove uveljavitve. Po prejemu izjave občine, da je program usklajen z občino, ga potrdi odgovorna oseba izvajalca javne službe.
(3) Izvajalec javne službe mora uporabnikom javne službe omogočiti vpogled v potrjen Program oskrbe s pitno vodo na sedežu izvajalca javne službe.
4. Pogoji za zagotavljanje in uporabo storitev javne službe
4.1. Opremljenost naselij z javnim vodovodom
10. člen
(opremljenost naselij)
(1) Predvidena poselitvena območja morajo biti pred začetkom uporabe stavb ali gradbeno inženirskih objektov na njih opremljena z javnim vodovodom v skladu s predpisi, ki urejajo gradnjo objektov, tehničnim pravilnikom in tem odlokom.
4.1.1. Oskrba s pitno vodo na območju, ki je opremljeno z javnim vodovodom
11. člen
(priključitev na javni vodovod)
(1) Stavba ali gradbeni inženirski objekt iz drugega odstavka 2. člena tega odloka, ki leži znotraj območja javnega vodovoda, kjer se izvaja javna služba, morata biti priključena na javni vodovod v skladu z določili tega odloka in Tehničnega pravilnika.
(2) Na javni vodovod mora biti priključena vsaka nova stavba ali gradbeni inženirski objekt posebej, zanje pa mora biti zagotovljeno merjenje porabe pitne vode z obračunskim vodomerom.
(3) V novih večstanovanjskih stavbah mora biti za posamezne dele stavbe (stanovanjske in poslovne) zagotavljeno merjenje porabe pitne vode z ločenimi obračunskimi vodomeri.
(4) Merjenje porabe pitne vode v stavbi ali gradbenem inženirskem objektu mora biti zagotovljeno pred odjemnim mestom, do katerega lahko dostopa izvajalec javne službe.
(5) Ne glede na drugi odstavek tega člena se v primerih, ko se na kmetijskem gospodarstvu ali v nestanovanjskih stavbah, ki predstavljajo zaokroženo celoto in imajo enega lastnika, s pitno vodo iz javnega vodovoda oskrbuje več stavb, lahko zagotavlja odjem pitne vode na enem odjemnem mestu.
(6) Načrtovanje in gradnjo priključka na javni vodovod mora zagotoviti lastnik stavbe ali gradbenega inženirskega objekta, ki se priključuje na javni vodovod.
(7) Načrtovanje in gradnjo priključka izvede upravljavec vodovoda na stroške investitorja oz. lastnika stavbe, ali gradbenega inženirskega objekta.
12. člen
(prepoved priključitve na javni vodovod)
(1) Stavbe ali gradbenega inženirskega objekta, za katerega odvajanje in čiščenje komunalne odpadne vode, ni urejeno v skladu s predpisi, ki urejajo emisije snovi pri odvajanju odpadne vode, in predpisi, ki urejajo odvajanje in čiščenje komunalne in padavinske odpadne vode, izvajalec ne sme priključiti na javni vodovod.
(2) Če lastnik stavbe ali gradbenega inženirskega objekta za rabo pitne vode iz javnega vodovoda, ki ne šteje za javno službo, ni pridobil vodne pravice s predpisi, ki urejajo vode, izvajalec javne službe stavbe ali gradbenega inženirskega objekta, v delu, ki se nanašajo na rabo pitne vode iz javnega vodovoda, ki ne šteje za javno službo, ne sme priključiti na javni vodovod.
(3) Upravljavec mora pred izvedbo vodovodnega priključka preveriti, ali je za objekt izdano gradbeno dovoljenje.
13. člen
(Ukinitev priključka stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod)
(1) Ukinitev priključka stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod je dovoljena:
· v primeru odstranitve stavbe ali inženirskega objekta;
· v primeru, da je na podlagi mnenja prisotojnega organa občine stavba v naravi ruševina;
· v v posebnih primerih na podlagi mnenja pristojnega organa občine (ko je lastnik nepremičnine neznan).
(2) Začasna ukinitev oziroma odjava priključka ni dovoljena.
(3) Vodovodni priključek se ukine na podlagi zahtevka uporabnika in izdanega soglasja za ukinitev priključka.
(4) Ukinitev vodovodnega priključka obsega demontažo vodomera in odstranitev spoja priključne cevi na javnem vodovodu (vodovodna armatura, vgradna garnitura, cestna kapa…) ali skupinskem priključku.
(5) Ukinitev priključka v primeru prve in druge alineje prve točke tega člena izvede upravljavec vodovoda po izvedeni rušitvi samega objekta na stroške uporabnika, s čimer prenehajo obveznosti in pravice iz naslova javne vodooskrbe na predmetni lokaciji.
(6) Ukinitev priključka v primeru tretje alineje prve točke tega člena izvede upravljavec vodovoda na stroške občine.
14. člen
(prepoved lastne oskrbe s pitno vodo)
Lastna oskrba s pitno vodo se lahko izvaja samo v stavbah ali gradbeno inženirskih objektih, ki so oddaljene več kot 200 m od javnega vodovoda ali več kot 30 m od obstoječega priključka na javni vodovod.
4.1.2. Oskrba s pitno vodo v naselju, ki ni opremljeno z javnim vodovodom
15. člen
(uporaba zajetij za pitno vodo)
Zajetja za pitno vodo, iz katerega se s pitno vodo oskrbuje javni vodovod, se ne smejo uporabljati za lastno oskrbo prebivalcev s pitno vodo ali druge rabe voda.
4.2. Evidence
16. člen
(evidence)
Izvajalec javne službe mora voditi evidence v skladu s predpisi, ki veljajo za področje izvajanja javne službe.
4.3. Prekinitve in omejitve oskrbe s pitno vodo iz javnega vodovoda
17. člen
(prekinitve oskrbe s pitno vodo uporabnika)
Izvajalec lahko uporabniku prekiniti oskrbo s pitno vodo če ta:
· ne plačuje storitev javne službe,
· se s pitno vodo oskrbuje hkrati iz lastnega vodnega vira,
· nepooblaščeno posega v javni vodovod ali vodovodni priključek,
· ima neustrezno izvedeno interno vodovodno napeljavo,
· ne dovoli pregleda interne vodovodne napeljave,
· ne dovoli pregleda in popisa obračunskega vodomera,
· ne dovoli popravila ali obnove priključka,
· ne omogoči ali dovoli predelave priključka.
18. člen
(omejitve ali začasne prekinitve odjema pitne vode)
(1) V primeru pomanjkanja pitne vode, zaradi katere je lahko ogrožena zmogljivost oskrbe s pitno vodo, lahko upravljavec javnega vodovoda omeji odjem pitne vode iz javnega vodovoda, pri čemer mora upoštevati, da ima oskrba s pitno vodo prednost pred drugimi rabami vode.
(2) Upravljavec javnega vodovoda lahko začasno prekine ali omeji oskrbo s pitno vodo v primeru izvedbe vzdrževalnih del na javnem vodovodu ali priključkih na javni vodovod.
(3) V primeru načrtovanih vzdrževanih del upravljavec javnega vodovoda o predvidenem času in trajanju prekinitve ali omejitve oskrbe s pitno vodo uporabnike javne službe obvesti najmanj en dan pred predvideno prekinitvijo na krajevno običajen način in z objavo na svoji spletni strani.
(4) V primeru nepredvidljivih vzdrževalnih del upravljavec javnega vodovoda o predvidenem trajanju prekinitve ali omejitve oskrbe s pitno vodo uporabnike javne službe obvesti na krajevno običajen način takoj, ko je to mogoče.
4.4. Izvajanje javne službe v primeru izrednih dogodkov
19. člen
(oskrba prebivalcev s pitno vodo v primeru izrednih razmer)
(1) Izvajalec javne službe mora v primeru izrednih razmer izvajati javno službo v skladu z Načrtom zaščite in reševanja - oskrba prebivalcev s pitno vodo v primeru izrednih razmer.
(2) Stroški oskrbe s pitno vodo v primerih iz prvega odstavka tega člena se krijejo iz občinskega ali državnega proračuna.
4.5. Evidentiranje količine odvzete pitne vode iz javnega vodovoda
20. člen
(evidentiranje količine odvzete pitne vode iz javnega vodovoda)
(1) Vodarina se uporabnikom storitve oskrbe s pitno vodo, pri katerih se poraba ugotavlja z obračunskim vodomerom, obračunava glede na dobavljeno količino pitne vode v m3. Obračunava se glede na dejansko porabo v preteklem obračunskem obdobju. Izvajalec pri uporabnikih najmanj enkrat letno ugotavlja dejansko porabo (celotno količino pitne vode izmerjene z obračunskim vodomerom) in opravi poračun za preteklo obračunsko obdobje.
(2) Če se poraba pitne vode ne ugotavlja z obračunskim vodomerom, se vodarina obračuna glede na zmogljivost priključka, določeno s premerom priključka, ob upoštevanju normirane porabe pitne vode, v skladu s predpisom o metodologiji za oblikovanje cen storitev obveznih občinskih gospodarskih javnih služb varstva okolja.
4.6. Zagotavljanje skladnosti pitne vode
21. člen
(zagotavljanje skladnosti pitne vode)
(1) Upravljavec javnega vodovoda mora zagotavljati skladnost in zdravstveno ustreznost pitne vode.
(2) Upravljavec javnega vodovoda mora imeti zaposleno odgovorno osebo za zagotavljanje skladnosti z zahtevami republiškega predpisa o pitni vodi, ki ima najmanj visoko strokovno izobrazbo naravoslovne, tehnične ali zdravstvene smeri.
(2) Skladnost mora biti zagotovljena:
· na pipah oziroma mestih, kjer se voda uporablja kot pitna voda;
· v primeru oskrbe s pitno vodo s cisternami: na mestu iztoka iz cisterne.
(3) Upravljavec javnega vodovoda mora izvajati notranji nadzor nad zagotavljanjem skladnosti pitne vode v skladu s predpisi, ki urejajo pitno vodo in zdravstveno ustreznost živil.
(4) Ne glede na določila prejšnjih odstavkov tega člena se šteje, da je upravljavec javnega vodovoda izpolnil svoje obveznosti, kadar dokaže, da je vzrok neskladnosti hišno vodovodno omrežje ali njegovo vzdrževanje. Hišno vodovodno omrežje zajema cevovod, opremo in naprave, ki so vgrajene med vodomerom na priključku na sistem za oskrbo s pitno vodo in mestih uporabe pitne vode.
(5) Ne glede na prejšnji odstavek mora izvajalec javne službe, kadar obstaja sum, da zaradi hišnega vodovodnega omrežja pitna voda ni skladna, zagotoviti:
· priporočila lastnikom objektov o ukrepih za zmanjšanje ali odpravo tveganja in/ali
· ukrepe kot so ustrezne metode priprave, za spremembo lastnosti vode pred dobavo, tako da se zmanjša ali odpravi tveganje, da voda po dobavi ne bi bila skladna in
· ustrezno obveščanje porabnikov in posredovanje priporočil o vseh možnih dodatnih ukrepih za odpravo neskladnosti, ki bi jih morali sprejeti.
(6) V javnih objektih (vrtci, šole, bolnišnice, restavracije ipd.) je za odpravo neskladnosti, ki je posledica hišnega vodovodnega omrežja ali njegovega vzdrževanja, odgovoren lastnik ali upravljavec javnega objekta.
5. Pravice in obveznosti uporabnikov storitev javne službe
5.1. Pravice uporabnikov storitev javne službe
22. člen
(pravice uporabnikov storitev javne službe)
(1) Uporabnik ima na podlagi soglasja upravljavca javnega vodovoda pravico:
· priključitve stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod,
· spremeniti dimenzijo priključka stavbe na javni vodovod, traso priključka in vodomerno mesto,
· izvesti dela v varovalnem pasu priključka stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod,
· povečati odjem pitne vode.
5.2. Obveznosti uporabnikov storitev javne službe
23. člen
(obveznosti uporabnikov storitev javne službe)
(1) Uporaba storitev javne službe je za uporabnike storitev obvezna.
(2) Uporabniki ravnajo tako, da se priključijo na javni vodovod pod pogoji, ki jih predpiše upravljavec.
(3) Uporabniki morajo:
· priključiti se na javni vodovod le s soglasjem upravljavca,
· vzdrževati notranji vodovod z vsemi objekti in napravami,
· vzdrževati notranji vodovod tako, da je omogočena normalna dobava vode ob izpolnjenih predpisanih pogojih iz tehničnega pravilnika o javnem vodovodu oziroma v skladu z veljavnimi predpisi,
· zagotavljati dostop izvajalcu javne službe za opravljanje del na svojem zemljišču v zvezi z javnim vodovodom,
· sporočati okvare na javnem vodovodu, priključku stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod,
· zagotoviti izvajalcu javne službe dostop za odčitavanje, pregled, vzdrževanje ali zamenjavo obračunskega vodomera,
· zagotoviti izvajalcu javne službe dostop za izvajanje vzdrževalnih del na priključku stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod,
· v roku 8 dni od nastanka sprememb pisno obveščati izvajalca javne službe o spremembi naslova, lastništva in drugih spremembah, ki vplivajo na opravljanje storitev javne službe,
· redno kontrolirati tesnost interne vodovodne napeljave in dejansko porabo pitne vode na obračunskem vodomeru,
· plačevati račune za storitve javne službe oskrbe s pitno vodo v roku, navedenem na računu,
· urejati delitve stroškov porabljene pitne vode v večstanovanjskih stavbah,
· upoštevati varčevalne ukrepe iz objav v primeru motenj pri oskrbi s pitno vodo,
· urediti odjemno mesto skladno z zahtevami upravljavca javnega vodovoda,
· odjemno mesto zavarovati pred zmrzovanjem,
· pisno obveščati upravljavca javnega vodovoda o odvzemu pitne vode iz hidrantov,
· odgovarjati za škodo, ki jo s svojim ravnanjem povzročijo na javnem vodovodu,
· odgovarjati za škodo zaradi nastale motnje pri oskrbi z vodo kot posledice njegovega ravnanja in
· prenesti priključek stavbe v vzdrževanje upravljavcu
· omogočiti predelavo priključka stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod v primeru preureditev ali rekonstrukcij javnega vodovoda
· zagotoviti izvajalcu javne službe dostop za izvedbo obnove ali predelave priključka stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod in
· opravljati druge obveznosti iz tega odloka.
(4) Vsi dostopi upravljavca iz tega člena so za upravljavca prosti in brezplačni.
(5) Prenos priključka stavbe v vzdrževanje upravljavcu je izveden z vzpostavitvijo dobave pitne vode.
5.3. Prehod za dostop do vodovodnega omrežja
24. člen
(zagotovitev prehoda)
(1) Za zagotovitev nemotenega obratovanja in vzdrževanja javnega vodovoda, priključka stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod, mora lastnik nepremičnine, preko katere je potreben prehod za dostop, dovoliti prehod upravljavcu javnega vodovoda.
(2) Lastniku nepremičnine iz prvega odstavka tega člena, mora upravljavec javnega vodovoda, v primeru prehoda, na nepremičnini vzpostaviti prvotno stanje.
5.4. Odvzemi vode iz javnih hidrantov
25. člen
(odvzem vode iz javnega hidrantnega omrežja)
(1) Uporabnik lahko odvzame vodo iz hidrantov na javnem vodovodu za gasilske vaje, čiščenje občinskih cest, zalivanje zelenic, izpiranje kanalov, utrjevanje cestišč ali druga gradbena dela, za javne prireditve, protiprašno škropljenje občinskih cest in za polnjenje cistern le na podlagi predhodnega soglasja upravljavca javnega vodovoda, in če razmere na vodovodnem omrežju dopuščajo tak odvzem vode.
(2) Odjem vode iz prvega odstavka je mogoč le s hidrantnim nastavkom z vgrajenim obračunskim vodomerom, registriranem pri upravljavcu javnega vodovoda.
(3) Uporabnik plača vse nastale stroške evidentiranja količine odvzete vode in stroškov porabljene vode.
(4) Uporabnik v skladu s tem členom je lahko samo občina, gasilska društva in zveze, ter izvajalci občinskih ali državnih javnih služb.
26. člen
(odvzem vode iz javnega hidranta brez soglasja izvajalca javne službe)
(1) Hidranti na javnem vodovodu so namenjeni zagotavljanju požarne varnosti in morajo biti vedno dostopni in v brezhibnem stanju. Iz njih se vode ne sme odvzemati brez predhodnega soglasja upravljavca, razen v primeru gašenja požara pod pogoji iz tehničnega pravilnika o javnem vodovodu.
(2) Zaradi registracije odvzete vode je potrebno najkasneje v štiriindvajsetih urah obvestiti upravljavca javnega vodovoda o odvzemu vode iz hidrantov.
27. člen
(stroški odprave okvare ali poškodbe hidranta)
Uporabnik mora po uporabi hidranta na javnem vodovodu zagotoviti brezhibno stanje hidranta. Stroški odprave okvare ali poškodbe hidranta, nastale med njegovo uporabo, bremenijo uporabnika.
5.5. Izredna kontrola točnosti obračunskega vodomera
28. člen
(izredna kontrola točnosti obračunskega vodomera)
(1) Uporabnik lahko poleg redne kontrole zahteva tudi izredno kontrolo točnosti obračunskega vodomera, če sumi, da meritev ni pravilna.
(2) Če se pri kontroli obračunskega vodomera ugotovi, da ta izkazuje porabo vode izven dopustnih toleranc, nosi stroške izredne kontrole vodomera upravljevec. Vodarina se v tem primeru uporabniku obračuna glede na povprečno mesečno porabo v predhodnem obračunskem obdobju.
(3) Če se pri kontroli obračunskega vodomera ugotovi, da ta izkazuje porabo vode v dopustnih tolerancah, nosi stroške izredne kontrole vodomera uporabnik. Vodarina se v tem primeru uporabniku obračuna glede na dejansko porabo (celotno količino pitne vode izmerjene z obračunskim vodomerom).
29. člen
(dostop do javnega vodovoda)
Javni vodovod in priključek stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod morajo biti vedno dostopni izvajalcu javne službe. V varovalnem pasu vodovoda, določenim s Tehničnim pravilnikom ni dovoljeno postaviti in zgraditi ničesar brez soglasja upravljavca javnega vodovoda.
5.6. Obveznosti izvajalcev del
30. člen
(obveznosti izvajalcev del ter lastnikov in uporabnikov zemljišč)
(1) Izvajalci del vzdrževanja in gradnje objektov druge gospodarske infrastrukture, ter lastniki in uporabniki zemljišč, po katerih poteka javni vodovod, morajo pri uporabi zemljišč, vzdrževanju ali gradnji infrastrukture zagotoviti, da ne pride do poškodb javnega vodovoda in priključkov na javni vodovod.
(2) Pred pričetkom vzdrževalnih del ali gradnje iz prvega odstavka tega člena si mora izvajalec del iz prvega odstavka tega člena pri upravljavcu javnega vodovoda pridobiti podatke o poteku javnega vodovoda in soglasje s pogoji za izvedbo del ter ga o pričetku del pisno obvestiti.
(3) Pred pričetkom vzdrževalnih del ali gradnje iz prvega odstavka tega člena si mora lastnik ali uporabnik zemljišča iz prvega odstavka tega člena pri upravljavcu javnega vodovoda pridobiti podatke o poteku javnega vodovoda in soglasje s pogoji za izvedbo del, ter ga o pričetku del pisno obvestiti.
(4) V primeru nastalih poškodb javnega vodovoda ali priključka na javni vodovod pri izvajanju del iz prvega odstavka tega člena je izvajalec del iz prvega odstavka tega člena dolžan naročiti popravilo poškodb pri upravljavcu javnega vodovoda in poravnati vse stroške popravila.
6. Viri financiranja javne službe
31. člen
(viri financiranja storitev)
Izvajalec javne službe pridobiva sredstva za izvajanje javne službe:
· iz plačil uporabnikov storitev javne službe,
· iz proračuna občine,
· iz dotacij, donacij in subvencij,
· iz drugih virov določenih z zakonom ali odlokom občine.
32. člen
(sredstva za razvoj infrastrukture)
Sredstva za razvoj infrastrukture se pridobivajo:
· iz dolgoročnega kreditiranja,
7. Vrsta in obseg objektov in naprav, potrebnih za izvajanje javne službe
33. člen
(infrastruktura lokalnega pomena)
(1) Infrastrukturo lokalnega pomena, potrebno za izvajanje javne službe, ki je lastnina občine, sestavlja javni vodovod, ki je kot občinska gospodarska javna infrastruktura namenjen izvajanju javne službe.
(2) Z Izvajalcem javne službe se sklene Pogodba o poslovnem najemu za izvajanje gospodarske javne službe oskba s pitno vodo.
34. člen
(objekti in naprave v lasti uporabnika)
(1) Objekti in naprave, potrebne za izvajanje javne službe, ki so v lasti uporabnika, so priključki stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod.
8. Cene storitev javne službe
35. člen
(oblikovanje cen)
(1) Cene storitev javne službe se oblikujejo v skladu z določili veljavnega predpisa o metodologiji za oblikovanje cen storitev obveznih gospodarskih javnih služb varstva okolja.
(2) Storitve javne službe se obračunavajo v skladu z določili veljavnega predpisa o metodologiji za oblikovanje cen storitev obveznih občinskih gospodarskih javnih služb varstva okolja.
(3) Izvajalec javne službe lahko za izstavitev faktur uporabnikom za plačilo storitev javne službe in za izterjavo neplačanih obveznosti uporabnikov pooblasti pravno osebo, ki je izvajalec druge lokalne gospodarske javne službe v občini. Izvajalec javne službe in pravna oseba uredita medsebojne pravice in obveznosti s pogodbo, s katero podrobneje dogovorita način pobiranja plačil in izterjavo neplačanih obveznosti v imenu in za račun izvajalca javne službe.
9. Javna pooblastila izvajalca javne službe
36. člen
(javna pooblastila izvajalca javne službe)
(1) Izvajalec javne službe ima naslednja javna pooblastila:
· izdajanje mnenj v skladu s predpisi, ki urejajo graditev objektov in urejanje prostora (mnenjedajalec),
· vodenje katastra javne službe,
· druga javna pooblastila, ki so mu dana s predpisi, ki jih sprejmejo pristojni organi.
(2) Za izvajanje nalog iz prve alineje prejšnjega odstavka tega člena mora imeti izvajalec javne službe zaposleno osebo z opravljenim strokovnim izpitom iz upravnega postopka.
(3) Strokovno-tehnične, organizacijske in razvojne naloge javne službe, ki z občinskim aktom ali s pogodbo z izvajalcem javne službe niso prenesene na izvajalca javne službe, opravlja občinska uprava.
(4) Strokovno-tehnične, organizacijske in razvojne naloge, ki jih občina lahko prenese na izvajalca javne službe so:
· razvoj, načrtovanje in pospeševanje dejavnostii javne službe
· investicijsko načrtovanje in gospodarjenje z objekti in napravami, potrebnimi za izvajanje dejavnosti javne službe.
(5) Občinska uprava skrbi za koordinacijo med občino in izvajalcem javne službe in izvaja nadzor nad izvajanjem javne službe skladno s predpisi in dogovorjenim načrtom nadzora in zagotavljanja kakovosti.
10. Nadzor nad izvajanjem javne službe
37. člen
(nadzorni organ)
(1) Nadzor nad izvajanjem določil tega odloka izvajata pristojni občinski inšpekcijski organ ter občinska uprava.
(2) Pri izvajanju nadzora lahko pristojni občinski inšpekcijski organ izdaja odločbe ter odreja druge ukrepe, katerih namen je zagotoviti izvrševanje določb tega odloka.
(3) Pristojni organ občinske uprave občine ima pravico kadarkoli vpogledati v evidence, ki jih je dolžan voditi izvajalec javne službe, pri čemer je dolžan spoštovati določila zakona, ki ureja varstvo osebnih podatkov.
11. Predpisi, sprejeti na podlagi tega odloka
38. člen
(Tehnični pravilnik)
(1) Upravljavec javnega vodovoda mora pripraviti Tehnični pravilnik, s katerim se določijo podrobnejši pogoji za izvajanje storitev javne službe v skladu z določili tega odloka in drugimi predpisi, ki ga potrdi pristojni organ v skladu z ustanovitvenim aktom upravljavca.
(2) Tehnični pravilnik, njegove spremembe in dopolnitve se objavijo uradnem glasilu občine in začne veljati petnajsti dan po objavi.
39. člen
(cenik storitev)
Cene storitev javne službe se oblikujejo v skladu z določili veljavnega predpisa o oblikovanju cen storitev obveznih gospodarskih javnih služb varstva okolja.
40. člen
(Načrt zaščite in reševanja - oskrba prebivalcev s pitno vodo v primeru izrednih razmer)
(1) Upravljavec javnega vodovoda mora pripraviti v skladu s predpisi, ki urejajo varstvo pred naravnimi in drugimi nesrečami, Načrt zaščite in reševanja - oskrba prebivalcev s pitno vodo v primeru izrednih razmer, ki ga potrdi pristojni organ v skladu z ustanovitvenim aktom.
(2) Načrt mora zajemati delovanje v primeru naslednjih dogodkov oziroma situacij:
· nenaden dogodek ali nesreča, ki povzroči kontaminacijo pitne vode z mikrobiološkimi ali kemijskimi onesnaževali,
· naravne nesreče (poplave, potresi, neurja, zmrzal, žledolom…) ali druge nesreče, ki poškodujejo objekte za oskrbo s pitno vodo (zajetja in črpališča, vodohrane, vodovodno omrežje ...) in pozročijo prekinitev dobave vode na delu ali celotnem oskrbovalnem območju javnega vodovoda;
· dolgotrajna sušna obdobja, ki povzročijo zmanjšanje izdatnosti vodnih virov in pomanjkanje pitne vode;
· izpad dobave električne energije zaradi nenadnega dogodka, naravne ali druge nesreče, ki povzroči prekinitev dobave vode na delu ali celotnem oskrbovalnem območju,
· nalezljivih bolezni (epidemija, pandemija…), ko pristojne institucije razglasijo omejitve in prepovedi;
· namerne poškodbe objektov za oskrbo s pitno vodo (zajetja in črpališča, vodohrane, vodovodno omrežje ...) in pozročijo prekinitev dobave vode na delu ali celotnem oskrbovalnem območju javnega vodovoda.
12. Kazenske določbe
41. člen
(prekrški)
(1) Z globo 1.500,00 EUR se kaznuje za prekršek pravna oseba, samostojni podjetnik posameznik in posameznik, ki samostojno opravlja dejavnost, njihova odgovorna oseba pa z globo 500,00 eurov če:
· ne priključi stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod v skladu z določili 11. člena tega odloka;
· če gradi, rekonstruira, prestavi, zamenja, ali popravi, priključek ali obračunski vodomer stavbe ali gradbenega inženirskega objekta v nasprotju z 6. in 7. točko 11. člena tega odloka;
· odstrani priključek stavbe ali gradbenega inženirskega objekta v nasprotju z določilom 13. člena tega odloka;
· ne zagotovi izvajalcu javne službe dostopa za opravljanje del na svojem zemljišču v zvezi z javnim vodovodom (četrta točka in četrta alineja tretje točke 23. člena tega odloka);
· ne zagotovi izvajalcu javne službe dostopa do odčitavanja, pregleda, vzdrževanja ali zamenjave obračunskega vodomera (četrta točka in sedma alineja tretje točke 23. člena tega odloka);
· ne zagotovi izvajalcu javne službe dostopa za izvajanje rednih vzdrževalnih del na priključku stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod (sedma alineja 23. člena tega odloka);
· ne zagotovi izvajalcu javne službe dostopa za izvajanje rednih vzdrževalnih del na priključku stavbe ali gradbenega inženirskega objekta na javni vodovod (četrta točka in šesta alineja 23. člena tega odloka)
· ne upošteva varčevalnih ukrepov iz objav v primeru motenj pri oskrbi s pitno vodo (enajsta alineja 23. člena tega odloka);
· ne uredi odjemnega mesta v skladu z zahtevami upravljavca javnega vodovoda (dvanajsta alineja 23. člena tega odloka);
· ne dovoli prehoda upravljavcu javnega vodovoda za dostop do javnega vodovoda v skladu z določili prvega odstavka 24. člena tega odloka;
· odvzema vodo iz hidrantov na javnem vodovodnem omrežju v nasprotju z določili 25. člena tega odloka;
· uporabi vodo iz hidranta na javnem vodovodu v nasprotju z določili 26. člena tega odloka;
· se oskrbuje z vodo iz javnega vodovoda v nasprotju z določili tega odloka;
· pred pričetkom vzdrževalnih del ali gradnje pri upravljavcu javnega vodovoda ne pridobi podatkov o poteku javnega vodovoda in soglasja s pogoji za izvedbo del (prva, druga in tretja točka 30. člena).
(2) Z globo 500,00 EUR se za prekrške iz prvega odstavka tega člena kaznuje posameznika.
13. Prehodne in končne določbe
42. člen
(prenehanje veljavnosti)
(1) Z uveljavitvijo tega odloka preneha veljati Odlok o načinu opravljanja gospodarske javne službe oskrbe s pitno vodo na območju Občine Šalovci (Uradni list RS, št. 92/2011 in 11/2017).
(2) Do potrditve novega Programa oskrbe s pitno vodo, Tehničnega pravilnika in Načrta zaščite in reševanja - oskrba prebivalcev s pitno vodo v primeru izrednih razmer, se uporabljajo doslej veljavni akti.
43. člen
(objava odloka in začetek veljavnosti)
Ta odlok začne veljati petnajsti dan po objavi v Uradnem glasilu slovenskih občin.
Številka: 007-1/2020-5
Datum: 16. 12. 2020
Občina Šalovci
Iztok Fartek, župan
A Helyi Önkormányzati Törvény (SzK Hivatalos Közlönye, 94/07. sz. – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 76/08., 79/09., 51/10. és 40/12. – ZUJF, 14/15.– ZUUJFO, 11/18. – ZSPDSLS - 1 és 30/18. szám) 21., 29., 61. és 62. cikke, a gazdasági közszolgálatokról szóló törvény /ZGJS/ (a SzK Hivatalos Közlönye 32/93., 30/98.- ZZLPPO, 127/06. - ZJZP és 38/10.-ZUKN, valamint 57/11. szám) 3. és 7. cikke, a Környezetvédelmi Törvény (SzK Hivatalos Közlönye 39/06. – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 49/06. – ZmetD, 66/06. – AB határozat, 33/07. – ZPNačrt, 57/08. – ZFO-1A, 70/08., 108/09., 108/09. – ZP Načrt-A 48/12., 57/12., 92/13., 56/15., 102/15., 30/16., 61/17. - GZ, 21/18. – ZNOrg és 84/18. – ZIURKOE szám) 149. cikke, a szabálysértésekről szóló törvény /ZP-1/ (SzK Hivatalos Közlönye 29/11. – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 21/13., 111/13., 74/14. – AB határozat, 92/14. – AB határozat, 32/16., 15/17. – AB határozat és 73/19. – AB határozat szám), az ivóvízellátásról szóló rendelet (SzK Hivatalos Közlönye 88/2012. szám), Rendelet az önkormányzati környezetvédelmi kötelező közszolgáltatások árképzésének módszertanáról (SzK Hivatalos Közlönye 87/12., 109/12., 76/17. és 78/19. szám), a Šalovci Község Alapszabályzatának (a Szlovén Önkormányzatok Hivatalos Lapja 34/18. sz.) 18. és 90. cikke, és a gazdasági közszolgálatokról szóló rendelet (a SzK Hivatalos Lapja 9/2007. szám) 5. cikke alapján a Šalovci Község Községi Tanácsa 2020. december 16-án megtartott 15. ülésén elfogadásra került a
RENDELET
A HELYI GAZDASÁGI KÖZSZOLGÁLTATÓ IVÓVÍZELLÁTÁSA MÓDJÁRÓL
ŠALOVCI KÖZSÉG TERÜLETÉN
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
(közszolgálat)
(1) Ez a rendelet meghatározza az ivóvízellátás helyi kötelező közüzemi szolgáltatás (a továbbiakban: közszolgálat) teljesítésének módját Šalovci község területén (a továbbiakban: község).
(2) A közszolgálat keretében az épületek és mélyépítmények ivóvízellátását a nyilvános vízvezetékrendszerből akkor kell elvégezni, ha azokban emberek tartózkodnak vagy ivóvizet használnak állatok ellátására.
(3) Az előző bekezdéstől függetlenül a nem lakáscélú épületek és mélyépítmények, valamint a lakóépületek nem lakóhelyiségeinek ivóvízzel történő ellátása nem tekinthető közszolgáltatásnak, függetlenül attól, hogy azt nyilvános vízvezetékből látják el, ha:
1. a vizet ivóvízellátás céljától eltérő célra használják fel, és ehhez vízjogot kell szerezni a vízre vonatkozó előírásnak megfelelően, és
2. a szennyvíz vízbe és közcsatornába kibocsátásakor az anyag- és hőkibocsátást szabályozó rendeletnek megfelelően a vízből ipari szennyvíz keletkezik.
(4) Az előző bekezdés ellenére, ha az ivóvízellátás nyilvános vízvezetékből történik, az alábbiak tekintendők közszolgálatnak:
1. épületek vagy mélyépítmények ivóvízellátása abban a részben, ahol állami vagy önkormányzati közszolgáltatásokat végeznek bennük,
2. ivóvízellátás közterületek mosásához vagy öntözéséhez,
3. külső tűzcsap-hálózat ellátása a tüzek ivóvízzel való oltására,
4. a nyilvános területeken általános használatra szánt ivóvízellátás, és
5. ivóvízellátás az e cikk második bekezdésében említett épülethez tartozó területek mosásához vagy öntözéséhez, ha az éves mennyiség nem haladja meg az 50 m3-t.
2. cikk
(a rendelet tartalma)
Jelen rendelet meghatározza a közszolgálat ellátásának módját. A rendelet a következőket tartalmazza:
· a közszolgáltatás szervezési és térbeli kivitelezése,
· a közszolgáltatások típusa és terjedelme, valamint azok térbeli elosztása,
· a közjavak biztosításának és használatának feltételei,
· a felhasználók jogai és kötelezettségei,
· a közszolgáltatás finanszírozási forrásai és kialakításának módja,
· a Község tulajdonát képező közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges létesítmények típusa és terjedelme és berendezések,
· a közszolgáltatások ára,
· a közszolgáltatás kivitelezőjének nyilvános engedélyei,
· a közszolgáltatások nyújtásának ellenőrzése,
· büntetőrendelkezések,
· jelen rendelet alapján elfogadott előírások,
· átmeneti és záró rendelkezések.
3. cikk
(a közszolgáltatás felhasználói)
(1) A közszolgáltatás felhasználói az épület, épületrész vagy mélyépítési létesítmény tulajdonosai, akik rákötöttek a nyilvános vízvezetékre és akiknek közszolgáltatást nyújtanak.
(2) Ha egy épület, épületrész vagy mélyépítési létesítmény több tulajdonos tulajdonában van, az előző bekezdésben említett közszolgáltatás felhasználók kötelezettségeit az egyik társtulajdonos vállalhatja, ha írásbeli megállapodás született közöttük.
(3) Többlakásos épületekben, amelyekben az egyes lakóegységek ivóvízfogyasztása nem biztosított külön-külön, a közszolgáltatást felhasználók kötelezettségeit az épületgondnok látja el, aki a többlakásos épületek kezelésére vonatkozó szabályozásnak megfelelően biztosítja a költségek felosztását az egyes lakóegységek tulajdonosai között.
(4) Jelen rendelet 1. cikke (4) bekezdésének 1. és 2. pontjában említett közszolgáltatás felhasználói az állami vagy önkormányzati közszolgáltatások szolgáltatói vagy olyan közterületek kezelői, amelyekhez a nyilvános vízvezetékrendszerből vett ivóvizet használják.
(5) Jelen rendelet 1. cikke (4) bekezdésének 3. és 4. pontjában említett közszolgáltatás felhasználója a Község.
(6) Jelen cikk (4) és (5) bekezdésében említett, a nyilvános vízellátórendszerből vett ivóvízmennyiség nyilvántartását, a fizető fél meghatározását és a közszolgáltatást igénybevevő közszolgáltatások megfizetését jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.
4. cikk
(kifejezések használata)
A rendeletben alkalmazott, a nyelvtani alak szerint hímnemű kifejezések semleges formában használatosak mind a nő- mind a hímnemre.
5. cikk
(előírások használata)
Jelen rendelet első cikkében említett, a közszolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kérdésekre, amelyeket jelen rendelet külön nem szabályoz, a környezetvédelemre vonatkozó köztársasági szabályokat kell alkalmazni.
6. cikk
(kifejezések jelentése)
Jelen rendeletben használt kifejezések jelentése megegyezik a közszolgáltatásról szóló törvényben és a környezetvédelemre vonatkozó törvényben, valamint az azok alapján elfogadott végrehajtási rendeletekben meghatározottakkal.
2. A KÖZSZOLGÁLTATÁS SZERVEZÉSI ÉS TÉRBELI KIVITELEZÉSE
7. cikk
(a közszolgáltatás nyújtásának formája)
(1) A közszolgáltatás nyújtásának formája
· saját üzemeltetésű községi vállalati formában az alábbi települések területén:
KK száma
KK neve
Dolenci (Nagydolány)
Budinci (Bűdfalva)
Markovci (Marokrét)
Čepinci (Kerkafő)
Šalovci (Šalovci)
Domonkosfa
(2) Jelen cikk (1) bekezdésében említett közszolgáltató az Ivóvízellátási Programban meghatározott területeken a nyilvános ivóvízrendszer kezelője.
3. A KÖZSZOLGÁLATI SZOLGÁLTATÁSOK TÍPUSAI ÉS TERJEDELME
8. cikk
(a közszolgálati szolgáltatások típusai és terjedelme)
(1) A közszolgáltatás keretében a nyilvános vízvezeték közszolgáltató biztosítja:
1. ivóvízellátást a közszolgáltatás összes felhasználójának az ivóvíz- és ivóvízellátást szabályozó előírásoknak, szabványoknak és normáknak megfelelően,
2. a közszolgáltatás felhasználói tájékoztatását a kötelezettségeikről és a közszolgáltatás teljesítéséről,
3. a nyilvános vízvezeték rendszeres karbantartását,
4. a nyilvános vízvezetékhez tartozó külső tűzcsaphálózatok rendszeres karbantartását a tűzvédelemre vonatkozó előírásoknak megfelelően,
5. a vízvezeték csatlakozások rendszeres karbantartását,
6. nyilvántartás vezetését az ivóvízellátást szabályozó rendelet rendelkezéseinek megfelelően,
7. jelentéseket az ivóvízellátást szabályozó rendelet rendelkezéseinek megfelelően,
8. ivóvízellátási program elkészítését az ivóvízellátást szabályozó rendelet rendelkezéseinek megfelelően,
9. az ivóvízre vonatkozó előírások szerint meghatározott belső ellenőrzést és egyéb feladatok ellátását,
10. az ivóvízgyűjtő víz kémiai és mikrobiológiai állapotának figyelemmel kísérését,
11. az ivóvízgyűjtőből vett vízmennyiség figyelemmel kísérésát az ivóvízellátás vízjogi engedélyének feltételeivel összhangban, valamint az ivóvízellátáson kívüli egyéb felhasználásra vett ivóvízgyűjtés figyelemmel kísérését, amennyiben azt a nyilvános vízvezetékből veszik a vízjogi engedély vagy a koncesszió feltételeivel összhangban,
12. a vízvédelmi területek megjelölését és egyéb intézkedések végrehajtását a vízvédelmi területekre vonatkozó előírásoknak megfelelően,
13. a nyilvános vízvezeték időszakos hidraulikus modellezését,
14. a nyilvános vízvezetéken történő rendkívüli események esetén intézkedési program készítését a természeti és egyéb katasztrófák elleni védekezésre vonatkozó előírásoknak megfelelően,
15. szennyezés miatt keletkezett rendkívüli események esetén intézkedési program készítését,
16. az épületek kataszterében a nyilvános vízvezetékhez csatlakoztatott épületek adatainak rendszeres ellenőrzését a nyilvános vízvezeték területén lévő épületek tényleges állapotával;
17. a közszolgáltatás új felhasználói csatlakoztatását.
(2) Jelen cikk (1) bekezdésének 5. pontjában említett csatlakozások rendszeres karbantartása a következőket tartalmazza:
· a nyilvános vízvezeték csatlakozásának ellenőrzését és rendszeres karbantartását annak érdekében, hogy ne legyen negatív hatás az ivóvíz és a nyilvános vízvezeték egészségügyi alkalmasságára, és hogy a csatlakozás vízzáró legyen,
· a számlázó vízmérő működésének biztosítását a metrológiára vonatkozó előírásoknak megfelelően, és
· sürgősségi karbantartást előre nem látható események esetén (pl. törés és szivárgás az ivóvíz csatlakozáson, a számlázó vízmérő meghibásodása stb.).
9. cikk
(Ivóvízellátási Program)
(1) A közszolgáltatást az Ivóvízellátási Program szerint kell elvégezni.
(2) Az Ivóvízellátási Program javaslatát a közszolgáltató négyéves időtartamra készíti el, és a végrehajtást megelőzően legkésőbb a végrehajtását megelőző naptári év október 31-ig terjeszti a Községi Igazgatóság elé. Miután megkapta a Község nyilatkozatát, miszerint a Program összehangolt a Községgel, a közszolgáltató felelős személye megerősíti.
(3) A közszolgáltatónak a közszolgáltató székhelyén a közszolgáltatás felhasználóinak betekintését kell biztosítania a jóváhagyott Ivóvízellátási Programba.
4. A KÖZSZOLGÁLATI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÉS HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI
4.1. Települések felszereltsége nyilvános vízvezetékkel
10. cikk
(települések felszereltsége)
(1) Az épületek vagy mélyépítmények használatának megkezdése előtt a tervezett települési területeket nyilvános vízvezetékkel kell ellátni, az építmények építését szabályozó előírásoknak, a műszaki előírásoknak és e rendeletnek megfelelően.
4.1.1. Ivóvízellátás nyilvános vízvezetékkel ellátott területen
11. cikk
(csatlakozás a nyilvános vízvezetékhez)
(1) Jelen rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett épületet vagy mélyépítést, amely azon nyilvános vízvezeték területén található, ahol a közszolgáltatást végzik, jelen rendelet és a Műszaki Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően be kell kötni a nyilvános vízvezetékre.
(2) Minden új épületet vagy mélyépítési létesítményt külön kell bekötni a nyilvános vízvezetékre, és számukra biztosítani kell az ivóvízfogyasztás számlázó vízmérővel történő mérését.
(3) Az új többlakásos épületekben az ivóvízfogyasztás mérését az egyes épületrészekre (lakó- és kereskedelmi) külön számlázó vízmérőkkel kell biztosítani.
(4) Az ivóvízfogyasztás mérését az épületben vagy a mélyépítésben a fogyasztási pont előtt kell biztosítani, amelyhez a közszolgáltató hozzáférhet.
(5) Jelen cikk (2) bekezdésétől eltérve, ha több épületet látnak el ivóvízzel egy közgazdaság vízellátó rendszeréből egy gazdaságban vagy olyan nem lakóépületekben, amelyek lekerekített egészet képviselnek és egy tulajdonossal rendelkeznek, az ivóvíz vétele egyben biztosítható a fogyasztási ponton.
(6) A nyilvános vízvezetékhez való csatlakozás tervezését és kivitelezését a nyilvános vízvezetékhez csatlakoztató épület vagy mélyépítés tulajdonosának kell biztosítania.
7) A csatlakozás tervezését és kivitelezését a vízellátás-üzemeltetőnek kell elvégeznie a beruházó, illetve az épület vagy egy mélyépítési létesítmény tulajdonosa költségére.
12. cikk
(a nyilvános vízvezetékhez való csatlakozás letiltása)
(1) Olyan épületet vagy mélyépítési létesítményt, amelynek települési szennyvíz-elvezetése és -tisztítása a szennyvíz-kibocsátásban lévő anyagkibocsátásra, valamint a települési és csapadékvíz-szennyvíz elvezetésére és kezelésére vonatkozó előírásoknak megfelelően nincs szabályozva, a kivitelező nem kötheti be a nyilvános vízvezetékre.
(2) Ha a közszolgáltatásnak nem minősülő nyilvános vízvezetékből származó ivóvíz használatára szolgáló épület vagy mélyépítési létesítmény tulajdonosa a vízre vonatkozó előírásokkal összhangban nem szerzett vízjogot, akkor az épület vagy mélyépítési létesítmény közszolgáltatója a közszolgáltatásnak nem minősülő nyilvános vízvezetékből származó ivóvíz igénybevétele részében nem csatlakoztathatja a nyilvános vízvezetékre.
(3) A vízellátási csatlakozás kiépítése előtt az üzemeltetőnek ellenőriznie kell, hogy a létesítményre kiadták-e az építési engedélyt.
13. cikk
(épület vagy mélyépítmény nyilvános vízvezetékhez történő csatlakozásának megszüntetése)
(1) Épület vagy mélyépítmény nyilvános vízvezetékhez történő csatlakozásának megszüntetése megengedett:
· az épület vagy mélyépítmény eltávolítása esetén;
· abban az esetben, ha a község illetékes szervének véleménye alapján az épület a természetben rom jellegű;
· különleges esetekben az illetékes községi szerv véleménye alapján (amikor az ingatlan tulajdonosa ismeretlen).
(2) A vízvezetékre történő csatlakozás (rákötés) ideiglenes felmondása vagy törlése nem megengedett.
(3) A vízellátási csatlakozást a felhasználó kérése és a csatlakozás megszüntetésére kiadott hozzájárulás alapján lehet megszüntetni.
(4) A vízellátási csatlakozás megszüntetése magában foglalja a vízmérő leszerelését és a bekötő cső csatlakozójának (vízellátó szerelvények, beépített készlet, útfedél ...) eltávolítása a nyilvános vízvezetéken vagy a csoportos csatlakozáson.
(5) A csatlakozás megszüntetését jelen cikk 1. pontjának első és második francia bekezdése esetén a vízellátó üzemeltetője végzi el a létesítmény lebontását követően az ivóvíz fogyasztó költségére, ezáltal megszüntetve a nyilvános vízellátásból eredő kötelezettségeket és jogokat.
(6) A csatlakozás megszüntetését jelen cikk 1. pontjának harmadik francia bekezdése esetén a vízszolgáltató az önkormányzat költségére hajtja végre.
14. cikk
(saját ivóvízellátás tilalma)
Saját ivóvízellátás csak olyan épületekben vagy mélyépítményekben engedélyezett, amelyek a nyilvános vízvezetéktől 200 m-nél, vagy a nyilvános vízvezetékre történő, már meglévő csatlakozásától 30 m-nél távolabb vannak.
4.1.2. Ivóvízellátás olyan településen, amely nincs ellátva nyilvános vízvezetékkel.
15. cikk
(ivóvízgyűjtők használata)
Az ivóvízgyűjtők, amelyekből a nyilvános vízvezeték ivóvízzel való ellátása történik, nem használhatók fel a lakók saját ivóvízellátására vagy egyéb vízfelhasználásra.
4.2. Nyilvántartások
16. cikk
(nyilvántartások)
A közszolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a közszolgáltatás területén alkalmazandó előírásoknak megfelelően.
4.3. A nyilvános vízvezetékből történő ivóvízellátás megszakításai és korlátozásai
17. cikk
(a felhasználó ivóvízellátásának megszakítása)
A közszolgáltató megszakíthatja a felhasználó ivóvízellátását, ha:
· a közszolgáltatást nem fizeti meg,
· egyidejűleg saját vízforrásából is kap ivóvizet,
· jogosulatlanul végez beavatkozást a nyilvános vízvezetéken vagy a rákapcsoláson,
· a belső vízvezeték-hálózata nem megfelelően hajtott végre,
· nem teszi lehetővé a belső vízvezeték-hálózata ellenőrzését,
· nem teszi lehetővé a számlázó vízmérő ellenőrzését és leolvasását,
· nem teszi lehetővé a csatlakozó javítását vagy felújítását,
· nem teszi lehetővé vagy nem engedélyezi a csatlakozó átalakítását.
18. cikk
(az ivóvízfogyasztás korlátozása vagy felfüggesztése)
(1) Ivóvízhiány esetén, amely veszélyeztetheti az ivóvízellátás kapacitását, a nyilvános vízvezeték kezelője korlátozhatja a nyilvános vízvezetékből való ivóvízfogyasztást, figyelembe véve, hogy az ivóvízellátás elsőbbséget élvez az egyéb vízfelhasználásokkal szemben.
(2) A nyilvános vízvezeték kezelője ideiglenesen felfüggesztheti vagy korlátozhatja az ivóvízellátást a nyilvános vízvezetéken történő karbantartási munkálatok végzése vagy a nyilvános vízvezetékhez történő csatlakozás esetén.
(3) Tervezett karbantartási munkálatok esetén a nyilvános vízvezeték kezelője a tervezett megszakítás vagy korlátozás tervezett idejéről és időtartamáról legalább egy nappal a szokásos helyi módon és a honlapján történő közzétételével tájékoztatja a közszolgáltatás felhasználóit az ivóvízellátás tervezett megszakításáról vagy korlátozásáról.
(4) Előre nem látható karbantartási munkák esetén a nyilvános vízvezeték kezelője a lehető leghamarabb a szokásos helyi módon tájékoztatja a közszolgáltatás felhasználóit az ivóvízellátás megszakításának vagy korlátozásának várható időtartamáról.
4.4. Közszolgáltatás nyújtása rendkívüli események esetén
19. cikk
(a lakosság ivóvízellátása rendkívüli esemény esetén)
(1) Rendkívüli esemény esetén a közszolgáltatónak a védelmi és mentési tervnek megfelelően kell ellátnia a közszolgáltatást - a lakosság ivóvízellátása rendkívüli esemény esetén.
(2) Jelen cikk első bekezdésében említett esetekben az ivóvízellátás költségeit az önkormányzati vagy állami költségvetésből kell fedezni.
4.5. A nyilvános vízvezetékből vett ivóvízmennyiség nyilvántartása
20. cikk
(a nyilvános vízvezetékből vett ivóvízmennyiség nyilvántartása)
(1) A vízdíjat azoknak az ivóvízellátási szolgáltatás felhasználóinak kell felszámolni, akiknél a vízfogyasztást számlázó vízmérő határozza meg, éspedig a szállított ivóvíz m3-ben kifejezett mennyisége szerint. Az elszámolás az előző elszámolási időszak tényleges fogyasztása szerint történik. A közszolgáltató évente legalább egyszer megállapítja a felhasználók tényleges fogyasztását (a számlázó vízmérővel mért teljes ivóvíz mennyiséget), és különbözeti elszámolást végez el az előző számlázási időszakra.
(2) Ha az ivóvízfogyasztást nem számlázó vízmérővel mért, akkor a vízdíjat a csatlakozás átmérője által meghatározott kapacitás szerint kell felszámolni, figyelembe véve az ivóvíz szabványos fogyasztását, a kötelező községi nyilvános szolgáltatások árképzési módszertanáról szóló rendeletnek megfelelően.
4.6. Az ivóvíz megfelelőségének biztosítása
21. cikk
(az ivóvíz megfelelőségének biztosítása)
(1) A nyilvános vízvezeték kezelőjének biztosítania kell az ivóvíz megfelelőségét és egészségi állapotát.
(2) A nyilvános vízvezeték kezelőjének rendelkeznie kell az ivóvízre vonatkozó nemzeti előírások betartásának biztosításáért felelős munkavállalóval, aki legalább felsőfokú természettudományos, technológiai vagy egészségügyi végzettséggel rendelkezik.
(2) A megfelelést biztosítani kell:
· csapoknál vagy olyan helyeken, ahol a vizet ivóvízként használjak,
· ivóvízellátás tartályokon keresztül: a tartályból való kiáramlás helyén.
(3) A nyilvános vizvezeték kezelőjének belső ellenőrzést kell gyakorolnia az ivóvíz megfelelőségének biztosítása felett az ivóvízre és az élelmiszerek egészségügyi alkalmasságára vonatkozó előírásoknak megfelelően.
(4) Jelen cikk előző bekezdéseinek meghatározása ellenére a nyilvános vizvezeték kezelőjének kötelezettsége akkor tekintendő teljesítettnek, ha bebizonyítja, hogy a meg nem felelés oka a házi vízelosztó rendszer vagy annak karbantartása. A házi vízelosztó rendszer magában foglalja az ivóvízellátó rendszer csatlakozásánál a vízmérő és a fogyasztáshoz használt vízvételezési helyek közé telepített csöveket, berendezéseket és eszközöket.
(5) Az előző bekezdéstől eltérően a közszolgáltatónak, amennyiben felmerül a gyanú, hogy az ivóvíz a házi vízelosztó rendszer miatt nem megfelelő, biztosítania kell:
· intézkedéseket indítványozni a létesítmény tulajdonosoknak a kockázat csökkentésére vagy kiküszöbölésére és / vagy
· intézkedéseket, mint például megfelelő előkészítési módszerek a víz tulajdonságainak megváltoztatására a szállítás előtt, annak csökkentése vagy kiküszöbölése érdekében, hogy a víz a szállítást követően ne lenne megfelelő, és
· A vízfelhasználók megfelelő tájékoztatása és javaslatok megfogalmazása a meg nem felelések kezeléséhez szükséges esetleges további intézkedésekről.
(6) A közintézményekben (óvodák, iskolák, kórházak, éttermek stb.) a házi vízelosztó rendszerből vagy annak karbantartásából eredő meg nem felelés megszüntetéséért a közintézmény tulajdonosa vagy üzemeltetője felelős.
5. A KÖZSZOLGÁLATI SZOLGÁLTATÁSOK FELHASZNÁLÓINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
5.1. A közszolgáltatások felhasználóinak jogai
22. cikk
(a közszolgáltatások felhasználóinak jogai)
(1) A nyilvános vízvezeték kezelője beleegyezése alapján a felhasználónak joga van:
· az épület vagy mélyépítmény csatlakoztatására a nyilvános vízvezetékre,
· megváltoztatni az épület nyilvános vízvezetékhez való csatlakozásának méretét, a bekötés útvonalát és a vízmérő helyét,
· az épület vagy a mélyépítési építmény nyilvános vízvezetékre történő csatlakoztatásának védelmi sávjában végezni munkákat,
· növelni az ivóvíz fogyasztást.
5.2. A közszolgáltatások felhasználóinak kötelezettségei
23. cikk
(a közszolgáltatások felhasználóinak kötelezettségei)
(1) A közszolgáltatások igénybevétele a szolgáltatások felhasználói számára kötelező.
(2) A felhasználóknak úgy kell eljárniuk, hogy a nyilvános vízvezeték kezelője által előírt feltételek mellett csatlakoznak a nyilvános vízvezetékhez.
(3) A felhasználóknak:
· csak a kezelő/üzemeltető beleegyezésével csatlakoznak a nyilvános vízvezetékre,
· a belső vízvezeték létesítményeinek és berendezéseinek karbantartása,
· a belső vízvezeték karbantartása úgy, hogy a normál vízellátás a nyilvános vízvezetékre vonatkozó műszaki előírásokban előírt feltételek mellett vagy az alkalmazandó előírásoknak megfelelően lehetővé váljon,
· a közvízellátással kapcsolatos munkák elvégzéséhez a földjén, a közszolgáltató részére biztosítania kell a hozzáférést,
· a nyilvános vízvezetéken, a nyilvános vízvezetékre rákötött épület vagy mélyépítmény csatlakoztatásán lévő hibák bejelentése,
· a közszolgáltató számára hozzáférést kell biztosítani a számlázó vízmérő leolvasásához, ellenőrzéséhez, karbantartásához vagy cseréjéhez,
· a közszolgáltató számára hozzáférést kell biztosítani az épület vagy a mélyépítési létesítmény nyilvános vízvezetékhez való csatlakozásán végzett karbantartási munkálatokhoz,
· a változások bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatja a közszolgáltatót a lakcímváltozásról, a tulajdonosváltásról és a közszolgáltatási szolgáltatások nyújtását érintő egyéb változásokról,
· rendszeresen ellenőriznie kell a belső vízvezetékrendszer tömítettségét és az ivóvíz tényleges fogyasztását a számlázó vízmérőn,
· a nyilvános ivóvízellátási szolgáltatások számláinak kifizetése a számlán feltüntetett határidőn belül,
· rendezi a többlakásos épületekben fogyasztott ivóvíz költségeinek elosztását,
· figyelembe kell vennie a közzétett takarékoskodási intézkedéseket az ivóvízellátás zavara esetén,
· a szolgáltatási pont rendezése a nyilvános vízvezeték kezelője követelményeinek megfelelően,
· az szolgáltatási pontot megóvni a befagyástól,
· írásban tájékoztatja a nyilvános vízvezeték kezelőjét a tűzcsapokról történő ivóvíz vételéről,
· felelősséggel tartoznak azokért a károkért, amelyeket cselekedeteikkel a nyilvános vízvezetéken okoznak,
· felelősséggel tartoznak azokért a károkért, amelyeket a vízellátás zavara okoz a viselkedésük következtében, és
· az épület csatlakozását karbantartás céljából átadja az üzemeltetőnek,
· a nyilvános vízvezeték átrendezése vagy rekonstrukciója esetén lehetővé teszi az épület vagy mélyépítési létesítmény nyilvános vízvezetékhez való csatlakozásán történő átalakítást,
· a közszolgáltató számára hozzáférést biztosít az épület vagy a mélyépítési létesítmény nyilvános vízvezetékhez való csatlakozásán felújítási vagy átalakítási munkálatok végzésére, és
· egyéb kötelezettségek teljesítése a jelen rendelet szerint.
(4) Az nyilvános vízvezeték kezelője jelen cikkben említett valamennyi hozzáférése a kezelő számára ingyenes.
(5) Az épület csatlakoztatója átadása a kezelőnek karbantartás céljából az ivóvízellátás létesítésével hajtandó végre.
5.3. A vízvezeték-hálózat megközelíthetősége
24. cikk
(a megközelíthetőség biztosítása)
(1) A nyilvános vízvezeték zavartalan üzemeltetésének és karbantartásának biztosítása, az épület vagy a mélyépítési létesítmény a nyilvános vízvezeték-hálózathoz történő csatlakoztatása érdekében az ingatlan tulajdonosának, amelyen keresztül hozzáférésre van szükség, a nyilvános vízvezeték kezelője számára lehetővé kell tennie az áthaladását.
(2) Jelen cikk (1) bekezdésében említett ingatlan tulajdonosának a nyilvános vízvezeték kezelőjének áthaladása esetén vissza kell állítania az ingatlan eredeti állapotát.
5.4. Víz kivétele a nyilvános tűzcsapokból
25. cikk
(víz kivétele a nyilvános tűzcsap-hálózatból)
(1) A felhasználó a közvízellátás tűzcsapjaiból vizet vehet igénybe tűzgyakorlatokhoz, községi utak tisztításához, gyepek öntözéséhez, csatornák öblítéséhez, útfelület szilárdításához vagy egyéb építési munkákhoz, nyilvános rendezvényekhez, községi utak porellenes nedvesítéséhez és tartályok feltöltéséhez csak a nyilvános vízvezeték kezelője előzetes hozzájárulás alapján, és ha a vízellátási hálózat körülményei lehetővé teszik az ilyen vízelvételt.
(2) Az (1) bekezdésben említett vízfelvétel csak beépített számlázási vízmérővel ellátott tűzcsatlakozással lehetséges, amelyet a nyilvános vízvezeték kezelője nyilvántartásba vett.
(3) Az elvett és elfogyasztott víz mennyisége feljegyzésével kapcsolatos összes felmerült költséget a felhasználó fizeti.
(4) A jelen cikk szerinti felhasználó csak a Község, tűzoltóságok és egyesületek, valamint községi vagy állami közszolgáltatások szolgáltatója lehet.
26. cikk
(víz kivétele a nyilvános tűzcsapokból közszolgáltató belegyezése nélkül)
(1) A nyilvános vízvezetéken lévő tűzcsapok célja a tűzvédelem biztosítása, ezeknek mindig hozzáférhetőnek és tökéletes állapotban kell lenniük. Az üzemeltető előzetes beleegyezése nélkül vizet kivenni belőlük nem engedélyezett, kivéve a közvízellátásra vonatkozó műszaki előírások feltételeinek megfelelő tűzoltás esetében.
(2) Az elvett víz nyilvántartása miatt legkésőbb huszonnégy órán belül szükséges tájékoztatni a nyilvános vízvezeték kezelőjét a tűzcsapokból történő vízkivételről.
27. cikk
(a tűzcsap hibája vagy károsodása elhárításának költségei)
A felhasználónak biztosítania kell, hogy a tűzcsap a nyilvános vízvezetéken történő felhasználást követően tökéletes állapotban marad. A tűzcsap meghibásodása vagy károsodása javításával kapcsolatos költségeket a felhasználó viseli.
5.5. A számlázó vízmérő pontosságának rendkívüli ellenőrzése
28. cikk
(a számlázó vízmérő pontosságának rendkívüli ellenőrzése)
(1) A rendszeres ellenőrzés mellett a felhasználó kérheti a számlázó vízmérő pontosságának rendkívüli ellenőrzését is, ha gyanítja, hogy a mérés helytelen.
(2) Ha a számlázó vízmérő ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy a megengedett tűréshatárokon kívüli vízfogyasztást mutat, a vízmérő rendkívüli ellenőrzésének költségeit az kezelő viseli. Ebben az esetben a vízdíjat az előző számlázási időszak havi átlagos fogyasztásának megfelelően kell felszámítani a felhasználónak.
(3) Ha a számlázó vízmérő ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy megengedett tűrésekben mutatja a vízfogyasztást, a vízmérő rendkívüli ellenőrzésének költségeit a felhasználó viseli. Ebben az esetben a vízdíjat a tényleges fogyasztásnak (a számlázó vízmérővel mért teljes ivóvíz mennyiségnek) megfelelően kell felszámítani a felhasználónak.
29. cikk
(hozzáférés a nyilvános vízvezetékhez)
A nyilvános vízvezetéknek, valamint az épület vagy mélyépítési létesítmény közvízellátáshoz való csatlakozásának mindig hozzáférhetőnek kell lennie a közszolgáltató számára. A vízellátási rendszer Műszaki Szabályzat által meghatározott védelmi sávjában a nyilvános vízvezeték kezelője beleegyezése nélkül semmit sem szabad telepíteni és építeni.
5.6. A munkákat végzők kötelezettségei
30. cikk
(a munkákat végzők, földtulajdonosok és földhasználók kötelezettségei)
(1) Az egyéb gazdasági infrastruktúra-létesítmények karbantartása és építése munkáit végzők, valamint a közvízellátással rendelkező földterületek tulajdonosainak és földhasználóinak biztosítaniuk kell a földhasználatot, az infrastruktúra karbantartását vagy kiépítését a közvízellátás károsodásának elkerülése és a nyilvános vízvezetékhez történő csatlakozás érdekében.
(2) Jelen (1) bekezdésében említett karbantartási munkálatok vagy építkezés megkezdése előtt a jelen cikk (1) bekezdésében említett munkát végzőknek a nyilvános vízvezeték kezelőjétől információkat kell beszerezni a nyilvános vízvezeték menetéről és megkérni belegyezését a munkálatok végrehajtásának feltételeihez, és a munkálatok kezdetéről a kezelőt írásban értesíteniük kell.
(3) Jelen (1) bekezdésében említett karbantartási munkálatok vagy építkezés megkezdése előtt a földtulajdonosnak vagy földhasználónak a nyilvános vízvezeték kezelőjétől információkat kell beszereznie a nyilvános vízvezeték menetéről és megkérni belegyezését a munkálatok kivitelezése feltételeivel, és a munkálatok kezdetéről a kezelőt írásban értesítenie kell.
(4) Jelen cikk (1) bekezdésében említett munkálatok kivitelezése során a közös vízellátó rendszer vagy a nyilvános vízellátó rendszerhez történő csatlakozás megkárosodása esetén a jelen cikk (1) bekezdésében említett, a munkálatokat kivitelező köteles a nyilvános vízvezeték kezelőjének visszatéríteni a károk javításával felmerült költségeket.
6. A KÖZSZOLGÁLAT FINANSZÍROZÁSÁNAK FORRÁSAI
31. cikk
(szolgáltatások finanszírozásának forrásai)
A közszolgáltatás nyújtására a közszolgáltató pénzeszközöket szerez be:
· a közszolgáltatások felhasználói által fizetett összegekből,
· az község költségvetéséből,
· díjazásokból, adományokból és támogatásokból,
· egyéb, törvényben vagy községi rendeletben meghatározott forrásokból.
32. cikk
(források az infrastruktúra fejlesztésére)
Az infrastruktúra fejlesztésének forrásai:
· hosszú távú hitelezésből,
7. A KÖZSZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK TÍPUSA ÉS TERJEDELME
33. cikk
(helyi jelentőségű infrastruktúra)
(1) A közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges helyi jelentőségű infrastruktúra, amely a község tulajdonát képezi, egy nyilvános vízvezetékrendszerből áll, amelyet községi gazdasági közinfrastruktúraként közszolgáltatás teljesítésére van szánva.
(2) Az ivóvízellátási közszolgáltatás nyújtására Üzleti bérleti szerződést kell kötni a közszolgáltatóval.
34. cikk
(a fogyasztók tulajdonában lévő létesítmények és berendezések)
(1) A közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a felhasználók tulajdonában lévő létesítményeket és eszközöket az épületek vagy mélyépítési létesítmények nyilvános vízvezetékhez történő csatlakozója képezi.
8. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÁRAI
35. cikk
(az árak alakítása)
(1) A közszolgáltatások árait az önkormányzati környezetvédelmi kötelező közszolgáltatások árképzésének módszertanáról szóló hatályos rendelet rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.
(2) A közszolgáltatásokat az önkormányzati környezetvédelmi kötelező közszolgáltatások árképzésének módszertanáról szóló hatályos rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell felszámítani.
(3) A közszolgáltatások igénybevételével kapcsolatban történő számlák kiállításáért a felhasználók számára és a felhasználók ki nem fizetett kötelezettségei behajtásáért a közszolgáltató felhatalmazhatja azt a jogi személyt, aki a község más helyi közüzemi szolgáltatója. A közszolgáltató és a jogi személy kölcsönös jogaikat és kötelezettségeiket olyan szerződéssel határozzák meg, amellyel részletesebben megállapodnak a kifizetések beszedésének módjáról és a ki nem fizetett kötelezettségek behajtásáról a közszolgáltató nevében és számára.
9. A KÖZSZOLGÁLTATÓ KÖZMEGBÍZÁSAI
36. cikk
(a közszolgáltató közmegbízásai)
(1) A közszolgáltató az alábbi közmegbízásokkal rendelkezik:
· vélemények kiadása a létesítmények építésére és a területrendezésre vonatkozó előírásoknak megfelelően (véleményadó),
· a közszolgáltatási kataszter vezetése,
· az illetékes hatóságok által elfogadott rendeletek által ráruházott egyéb közmegbízások.
(2) Jelen cikk (1) bekezdésének első francia bekezdésében említett feladatok ellátásához a közszolgáltatónak olyan alkalmazottal kell rendelkeznie, aki a közigazgatási eljárásban letette a szakmai vizsgát.
(3) A közszolgáltatás szakmai-technikai, szervezési és fejlesztési feladatait, amelyeket községi aktus vagy közszolgáltatóval kötött szerződés nem ruház át a közszolgáltatóra, a község igazgatósága látja el.
(4) Szakmai-technikai, szervezési és fejlesztési feladatok, amelyeket az Község átruházhat a közszolgáltatóra:
· közszolgáltatási tevékenységek fejlesztése, megtervezése és népszerűsítése,
· a közszolgáltatási tevékenységek elvégzéséhez szükséges létesítmények és berendezések befektetési tervezése és irányítása.
(5) A Község Igazgatósága gondoskodik a Község és a közszolgáltató közötti koordinációról, és felügyeletet gyakorol a közszolgáltatás végrehajtása felett az előírásoknak és az elfogadott minőség- ellenőrzési és biztosítási tervnek megfelelően.
10. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE
37. cikk
(Ellenőrző Szerv)
(1) Jelen rendelet rendelkezéseinek végrehajtása felett az illetékes Községi Ellenőrző Szerv valamint a Község Igazgatósága gyakorolja a felügyeletet.
(2) A felügyelet elvégzése során az illetékes Községi Ellenőrző Szerv döntéseket hozhat és egyéb intézkedéseket rendelhet el, amelyek célja jelen rendelet rendelkezései végrehajtásának biztosítása.
(3) A Község illetékes szerve jogosult bármikor betekinteni a közszolgáltató által kötelesen vezetett nyilvántartásokba, mely során köteles betartani a személyes adatok védelmét szabályozó törvény rendelkezéseit.
11. JELEN RENDELET ALAPJÁN ELFOGADOTT ELŐÍRÁSOK
38. cikk
(Műszaki Szabályzat)
(1) A nyilvános vízvezeték kezelőjének el kell készítenie a szolgáltatások nyújtásának részletesebb feltételeit meghatározó Műszaki Szabályzatot jelen rendelet rendelkezéseinek és az illetékes hatóság által az üzemeltető alapító okiratával összhangban jóváhagyott egyéb előírásoknak megfelelően.
(2) A Műszaki Szabályzatot, a módosításait és kiegészítéseit az Község Hivatalos Közleményében kell közzétenni, és azok a közzétételt követő 15. napon lépnek hatályba.
39. cikk
(szolgáltatások árai)
A közszolgáltatások árait az önkormányzati környezetvédelmi kötelező közszolgáltatások árképzésére vonatkozó hatályos előírás rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.
40. cikk
(Védelmi és mentési terv - a lakosság ivóvízellátása rendkívüli esemény esetén)
(1) A nyilvános vízvezeték kezelőjének a természeti és egyéb katasztrófák elleni védekezésre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell elkészítenie a Védelmi és mentési tervet - a lakosok vészhelyzetben történő ivóvízellátását, amelyet az alapító okirattal összhangban az illetékes hatóság jóváhagy.
(2) A tervnek magában kell foglalnia az üzemeltetést a következő események vagy helyzetek esetén:
· hirtelen bekövetkező esemény vagy baleset, amely az ivóvíz mikrobiológiai vagy kémiai szennyeződését okozza,
· természeti katasztrófák (árvizek, földrengések, viharok, fagy, jég…) vagy egyéb balesetek, amelyek károsítják az ivóvízellátó létesítményeket (vízgyűjtők és szivattyútelepek, víztározók, vízellátó hálózat ...) és megszakítják a vízellátást részben vagy a nyilvános vízellátás teljes területén;
· hosszan tartó aszály, ami a vízforrás bőségének csökkenéséhez és az ivóvíz hiányához vezet,
· az áramellátás kiesése hirtelen bekövetkező esemény, természeti vagy egyéb katasztrófa miatt, amely a vízellátás részbeni vagy teljes vízellátásának megszakítását okozza,
· fertőző betegségek (epidémia, világjárvány…), amikor az illetékes intézmények korlátozásokat és tiltásokat tesznek közzé,
· az ivóvízellátó létesítmények (vízgyűjtők és szivattyútelepek, víztározók, vízellátó hálózat ...) szándékos megrongálása, ami a vízellátás részbeni vagy teljes közszolgáltatásának megszakítását okozhatja.
12. BÜNTETŐRENDELKEZÉSEK
41. cikk
(vétségek)
(1) A jogi személy, az egyéni vállalkozó és a tevékenységet önállóan folytató magánszemély 1500,00 EUR pénzbírsággal sújtható, a felelős személyük pedig 500,00 EUR pénzbírsággal, ha:
· ha a jelen rendelet 11. cikkében foglaltakkal összhangban az épületet vagy a mélyépítési létesítményt nem köti rá a nyilvános vízvezetékre,
· ha építi, rekonstruálja, áthelyezi, kicseréli vagy javítja az épület vagy mélyépítési létesítmény csatlakozását vagy számlázási vízmérőjét, a jelen rendelet 11. cikkének 6. és 7. pontjával ellentétben;
· ha a jelen rendelet 13. cikkében foglaltakkal ellentétben eltávolítja az épület vagy a mélyépítési létesítmény csatlakoztatását,
· a közszolgáltató számára a földterületén nem biztosítja a nyilvános vízvezetékkel kapcsolatos munkák elvégzéséhez való hozzáférést (jelen rendelet 23. cikke 4. pontja és a 3. pontjának negyedik francia bekezdése),
· a közszolgáltató számára nem biztosítja a számlázási vízmérő leolvasását, ellenőrzését, karbantartását vagy cseréjét (jelen rendelet 23. cikkének 4. pontja és a 3. pont hetedik francia bekezdése),
· a közszolgáltató számára nem biztosítja a hozzáférést az épület vagy a mélyépítési létesítmény nyilvános vízvezetékhez való csatlakozásán végzett karbantartási munkálatokhoz (jelen rendelet 23. cikkének hetedik francia bekezdése),
· a közszolgáltató számára nem biztosítja a hozzáférést az épület vagy a mélyépítési létesítmény nyilvános vízvezetékhez való csatlakozásán végzett rendszeres karbantartási munkálatokhoz (jelen rendelet 23. cikkének 4. pontja és hatodik francia bekezdése),
· nem veszi figyelembe a közzétett takarékoskodási intézkedéseket az ivóvízellátás zavara esetén (jelen rendelet 23. cikkének tizenegyedik francia bekezdése),
· fogyasztási pontot nem hozza rendbe a közüzemi szolgáltató követelményeinek megfelelően (jelen rendelet 23. cikkének tizenkettedik francia bekezdése);
· a nyilvános vízvezeték kezelőjének nem engedélyezi a nyilvános vízvezetékhez való hozzáférését jelen rendelet 24. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban;
· a nyilvános vízvezeték-hálózat tűzcsapjain a jelen rendelet 25. cikke rendelkezéseivel ellentétben vesz el vizet;
· a nyilvános vízvezeték-hálózat tűzcsapjából a jelen rendelet 26. cikke rendelkezéseivel ellentétben használja a vízet,
· a jelen rendelet rendelkezéseivel ellentétben szerzi a vizet a nyilvános vízvezetékből,
· a karbantartási munkálatok vagy az építkezés megkezdése előtt a nyilvános vízvezeték kezelőjétől nem szerez információt a nyilvános és hozzájárulást a munkák kivitelezésének feltételeivel (a 30. cikk 1., 2. és 3. pontja).
(2) Jelen cikk (1) bekezdésében felsorolt vétségek vízvezeték vonaláról elkövetéséért 500,00 euró pénzbírsággal büntethető meg a egyéneket.
13. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42. cikk
(az érvényesség hatályvesztése)
(1) Jelen rendelet hatálybalépésével megszűnik a gazdasági közszolgáltató ivóvízellátása teljesítésének módjáról szóló rendelet Šalovci község területén (SzK Hivatalos Közlönye, 92/2011. és 11/2017. szám).
(2) Az új Ivóvízellátási Program, a Műszaki Szabályok, valamint a Védelmi és Mentési Terv - a lakosság ivóvízellátása rendkívüli esemény esetén, jóváhagyásáig a jelenleg hatályos aktusokat kell alkalmazni.
43. cikk
(a rendelet közzététele és hatálybalépése)
Jelen rendelet a Szlovén Községek Hivatalos Közlönyben történő közzétételt követő 15. napon lép hatályba.
Szám: 007-1/2020-5
Šalovci, 2020. december 16.
Šalovci Község polgármestere
Fartek Iztok