Številka: U-I-393/22-11
Datum: 14. 12. 2023
ODLOČBA
Ustavno sodišče je v postopku za oceno ustavnosti in zakonitosti, začetem na pobudo Istvána Kovácsa, Dobrovnik, ki ga zastopa Lovro Pratnekar, odvetnik v Lendavi, na seji 14. decembra 2023
odločilo:
1. Prvi odstavek 2. člena in 3. člen Odloka o določitvi volilnih enot za izvedbo lokalnih volitev v Občinski svet občine Dobrovnik (Uradne objave Občine Dobrovnik, št. 5/02, 4/06, 3/14, 4/18 in 6/22) v delu, ki se nanaša na določitev prve do četrte volilne enote, se razveljavita.
2. Razveljavitev začne učinkovati z dnem vročitve te odločbe Občini Dobrovnik.
3. Pobudnik sam nosi svoje stroške postopka s pobudo.
OBRAZLOŽITEV
A.
1. Pobudnik izpodbija 3. člen Odloka o določitvi volilnih enot za izvedbo lokalnih volitev v Občinski svet občine Dobrovnik (v nadaljevanju Odlok) v delu, ki se nanaša na določitev prve do četrte volilne enote. Zatrjuje, da je v nasprotju s prvim odstavkom 20. člena Zakona o lokalnih volitvah (Uradni list RS, št. 94/07 – uradno prečiščeno besedilo, 45/08, 83/12 in 68/17 – v nadaljevanju ZLV), ki določa, da se volilne enote oblikujejo tako, da se en član občinskega sveta voli na približno enako število prebivalcev. Pobudnik pobudo utemeljuje s podatki o številu prebivalcev v posameznih volilnih enotah, ki naj bi kazali na očitno odstopanje od tega načela, saj se v prvi volilni enoti voli en član občinskega sveta na 89 volivcev, v četrti volilni enoti pa na 181 volivcev. Izpodbijana ureditev naj bi bila zato tudi v neskladju z načelom enakosti volilne pravice iz prvega odstavka 43. člena Ustave in tretjim odstavkom 153. člena Ustave.
2. Občinski svet Občine Dobrovnik (v nadaljevanju Občinski svet) v odgovoru navaja, da Občino Dobrovnik sestavljajo naselja oziroma krajevne skupnosti Dobrovnik, Strehovci in Žitkovci. Občinski svet naj bi pri pripravi in sprejetju izpodbijanega Odloka vodila želja zagotoviti ustrezno zastopanost vseh naselij v Občini Dobrovnik in s tem njihovih specifičnih interesov. Oblikovanje volilnih enot na način, da se zagotovi matematično enako število prebivalcev v vsaki od volilnih enot, naj bi pomenilo, da se oblikujejo dodatne volilne enote, s čimer pa bi se dodatno obremenil občinski proračun, prav tako pa bi oblikovanje volilnih enot na način združevanja prebivalcev več krajevnih skupnosti v volilno enoto odvzelo legitimnost lokalnim volitvam.
3. Odgovor Občinskega sveta je Ustavno sodišče poslalo pobudniku, ki vztraja pri navedbah v pobudi in navaja, da je oblikovanje volilnih enot po območjih krajevnih skupnosti popolnoma nepravilno, saj občani oziroma krajani svoje krajevne zadeve urejajo v okviru krajevnih skupnosti, medtem ko so pristojnosti občine širše. Poudarja, da občinski svet po svoji naravi in konceptu veljavne zakonodaje ni predstavniški dom krajevnih skupnosti, temveč svet oziroma predstavniško telo prebivalcev občine. Zato je treba po mnenju pobudnika v primeru volitev članov občinskega sveta zagotoviti oblikovanje volilnih enot na način, da približno enako število prebivalcev oziroma občanov voli enega člana občinskega sveta.
4. Ustavno sodišče je Ministrstvo za notranje zadeve (v nadaljevanju MNZ) zaprosilo za podatke o številu prebivalcev in številu volilnih upravičencev po volilnih enotah za lokalne volitve za Občino Dobrovnik. Tega odgovora Ustavno sodišče ni pošiljalo pobudniku, ker se podatki le malenkostno razlikujejo od tistih, ki jih je pobudnik navedel v pobudi.
B.
5. Ustavno sodišče je pobudo za začetek postopka za oceno ustavnosti in zakonitosti 3. člena Odloka sprejelo, in ker so bili izpolnjeni pogoji iz četrtega odstavka 26. člena Zakona o Ustavnem sodišču (Uradni list RS, št. 64/07 – uradno prečiščeno besedilo, 109/12, 23/20 in 92/21 – v nadaljevanju ZUstS), nadaljevalo z odločanjem o stvari sami.
6. Ustavno sodišče pri odločanju o ustavnosti in zakonitosti predpisa ni vezano na predlog iz pobude, temveč lahko oceni tudi ustavnost in zakonitost drugih določb istega ali drugega predpisa, katerih ocena ustavnosti ali zakonitosti ni bila predlagana, če so te določbe v medsebojni zvezi ali če je to nujno za rešitev zadeve (30. člen ZUstS). Prvi odstavek 2. člena Odloka določa splošno pravilo za oblikovanje volilnih enot glede na število prebivalcev in je v taki medsebojni zvezi z izpodbijanim 3. členom Odloka, ki določa območja posameznih volilnih enot, da njuna ločena presoja z vidika navedb pobudnika ni mogoča. Glede na navedeno je nujno za rešitev zadeve, da Ustavno sodišče pri presoji upošteva tudi to določbo. Glede na to, da prvi odstavek 2. člena Odloka ne odpira novih vprašanj ustavnosodne presoje in se njegova vsebina giblje v okviru navedb in zatrjevanj iz pobude, je Ustavno sodišče štelo, da je imel Občinski svet možnost pojasniti svoja stališča že v odgovoru na pobudo.
7. Ustava določa v prvem odstavku 43. člena, da je volilna pravica splošna in enaka. Enakost volilne pravice pomeni enako vrednost glasu vsakega volivca; ta se doseže tako, da se pri oblikovanju volilnih enot upošteva načelo, da se en član predstavniškega telesa voli na približno enako število prebivalcev oziroma volilnih upravičencev. Pogost način kršitve enakosti volilne pravice je oblikovanje različno velikih volilnih enot (nedopustna volilna geometrija). Za dosego enakosti volilne pravice je zato pri oblikovanju volilnih enot treba upoštevati načelo, da se na približno enako število prebivalcev voli po en član predstavniškega telesa.
8. V skladu s prvim odstavkom 20. člena ZLV se volilne enote oblikujejo tako, da se en član občinskega sveta voli na približno enako število prebivalcev. Če je območje občine razdeljeno na krajevne, vaške ali četrtne skupnosti, obsega volilna enota območje ene ali več takih skupnosti ali dela take skupnosti (drugi odstavek 30. člena ZLV). Če območje občine ni razdeljeno na skupnosti iz prejšnjega odstavka, obsega volilna enota območje enega ali več naselij ali dela naselja (tretji odstavek 30. člena ZLV). V 21. členu ZLV je določeno, da se pri večinskih volitvah v vsaki volilni enoti voli en član občinskega sveta. Če je to smotrno zaradi oblikovanja volilnih enot, se lahko v volilni enoti voli tudi več članov občinskega sveta, vendar ne več kot trije.1
9. Prvi odstavek 2. člena Odloka določa, da se volilne enote oblikujejo tako, da se na približno enako število prebivalcev volijo trije, dva ali en član občinskega sveta in da obsega volilna enota del ali celotno območje enega naselja v občini Dobrovnik. V izpodbijanem delu 3. člena Odloka so določene štiri volilne enote, v katerih se voli osem članov Občinskega sveta.2
10. Prvi odstavek 2. člena Odloka je v nasprotju s prvim odstavkom 20. člena ZLV, ki zahteva, da se en član občinskega sveta (ne pa dva ali celo trije) voli na približno enako število prebivalcev. Glede na navedeno je prvi odstavek 2. člena Odloka v neskladju s prvim odstavkom 20. člena ZLV in s tem s tretjim odstavkom 153. člena Ustave, ki zahteva, da morajo biti občinski predpisi v skladu z zakonom, ter prvim odstavkom 43. člena Ustave.
11. Po navedbah pobudnika ima Občina Dobrovnik 1263 prebivalcev oziroma, upoštevaje podatke o številu volilnih upravičencev za redne volitve v občinske svete in volitve županov v letu 2022, 1102 volilna upravičenca. Po podatkih MNZ ima občina Dobrovnik 1343 prebivalcev, od katerih je 1085 volilnih upravičencev. MNZ je posredovalo zgolj podatke o številu volilnih upravičencev po volilnih enotah v Občini Dobrovnik, zato Ustavno sodišče ni moglo preučiti razlik v velikosti volilnih enot po merilu prebivalcev, ki ga določa peti odstavek 20. člena ZLV. Glede na podatke MNZ, ki se ne nanašajo izrecno na zakonsko merilo števila prebivalcev, temveč na število volilnih upravičencev po posameznih volilnih okrajih, je Ustavno sodišče pri presoji upoštevalo te podatke, upoštevajoč, da bi bila razmerja med velikostjo volilnih enot zelo podobna tudi po merilu števila prebivalcev.3
12. Ob popolnem upoštevanju načela iz prvega odstavka 20. člena ZLV bi moral biti, upoštevaje podatke MNZ, en član občinskega sveta izvoljen na 168 prebivalcev (167,9 prebivalca) oziroma na 136 (135,6) volilnih upravičencev. Podatki MNZ pa kažejo, da
1 V skladu z drugim odstavkom 9. člena ZLV se člani občinskega sveta volijo po večinskem načelu, če šteje občinski svet manj kot 12 članov.
2 Člen 3 Odloka določa:
"Volilne enote so:
1. VOLILNA ENOTA: Obsega območje naselja Žitkovci. Voli se en član občinskega sveta.
2. VOLILNA ENOTA: Obsega območje naselja Strehovci. Volita se dva člana občinskega sveta.
3. VOLILNA ENOTA: Obsega del naselja Dobrovnik od hš. 001 do hš. 115F in od 297 do 298. Volita se dva člana občinskega sveta.
4. VOLILNA ENOTA: Obsega del naselja Dobrovnik od hš. 116 do hš. 296 A in od 299 do 340. Volijo se trije člani občinskega sveta.
5. VOLILNA ENOTA: Obsega območje občine Dobrovnik. Voli se en član občinskega sveta – predstavnik madžarske narodne skupnosti.
6. VOLILNA ENOTA: Obsega območje občine Dobrovnik. Voli se en član občinskega sveta – predstavnik pripadnika slovenskega naroda.
7. VOLILNA ENOTA: Obsega območje občine Dobrovnik. Voli se en član občinskega sveta – predstavnik romske skupnosti."
3 Enako je Ustavno sodišče ravnalo pri presoji velikosti volilnih okrajev za volitve v Državni zbor (odločba št. U-I-32/15 z dne 8. 11. 2018 (Uradni list RS, št. 82/18, in OdlUS XXIII, 12), 52. točka obrazložitve).
sta število volilnih upravičencev na en mandat člana Občinskega sveta in odstopanje od povprečja v Občini Dobrovnik po volilnih enotah naslednja:
1. volilna enota: 87 volilnih upravičencev, voli se en član Občinskega sveta (en član sveta na 87 volilnih upravičencev – 36,03 odstotka navzdol);
2. volilna enota: 194 volilnih upravičencev, volita se dva člana Občinskega sveta (en član sveta na 97 volilnih upravičencev – 28,68 odstotka navzdol);
3. volilna enota: 262 volilnih upravičencev, volita se dva člana Občinskega sveta (en član sveta na 131 volilnih upravičencev – 3,68 odstotka navzdol);
4. volilna enota: 542 volilnih upravičencev, volijo se trije člani Občinskega sveta (en član sveta na 181 volilnih upravičencev – 33,09 odstotka navzgor).
13. Odstopanja od temeljne zahteve, ki izhaja iz načela enakosti volilne pravice, in izrecne zahteve prvega odstavka 20. člena ZLV so bistvena. Še najmanjše odstopanje od »idealnega« povprečja je pri tretji volilni enoti (3,68 odstotka od povprečja). Takšna odstopanja (maksimalna relativna deviacija znaša po podatkih MNZ 69 odstotkov, najmanjša pa 36,76 odstotka) pomenijo kršitev prvega odstavka 20. člena ZLV in poseg v enakost volilne pravice.4 Tako veliko odstopanje pri oblikovanju volilnih enot pomeni kršitev enakosti volilne pravice v vsakem primeru, tudi če bi morebiti obstajali razlogi, ki bi upravičevali nebistvena odstopanja (npr. dodatna obremenitev občinskega proračuna). Zakaj naj bi oblikovanje volilnih enot na način združevanja prebivalcev več krajevnih skupnosti v volilno enoto odvzelo legitimnost lokalnim volitvam, pa Občinski svet ni pojasnil.
14. Glede na navedeno sta prvi odstavek 2. člena in 3. člen Odloka v delu, ki se nanaša na prvo do četrto volilno enoto, v neskladju s prvim odstavkom 20. člena ZLV in s tem s tretjim odstavkom 153. člena Ustave ter s prvim odstavkom 43. člena Ustave. Zato ju je Ustavno sodišče razveljavilo (1. točka izreka). Odločilo je, da razveljavitev začne učinkovati z vročitvijo te odločbe Občini Dobrovnik (2. točka izreka).
15. Pobudnik predlaga povrnitev stroškov zastopanja po odvetniški tarifi. Po prvem odstavku 34. člena ZUstS nosi v postopku pred Ustavnim sodiščem vsak udeleženec svoje stroške postopka, če Ustavno sodišče ne odloči drugače. Ker niso podani razlogi za drugačno odločitev, je Ustavno sodišče odločilo, kot izhaja iz 3. točke izreka.
C.
16. Ustavno sodišče je sprejelo to odločbo na podlagi tretjega odstavka 45. člena in prvega odstavka 34. člena ZUstS v sestavi: predsednik dr. Matej Accetto ter sodnice in sodnika dr. Rok Čeferin, dr. Rajko Knez, dr. Neža Kogovšek Šalamon, dr. Špelca Mežnar in dr. Katja Šugman Stubbs. Odločbo je sprejelo soglasno.
dr. Matej Accetto
Predsednik
4 Primerjaj odločbi Ustavnega sodišča št. U-I-319/98 z dne 6. 7. 2000 (Uradni list RS, št. 66/2000, in OdlUS IX, 186) in št. U-I-326/02 z dne 25. 9. 2002 (Uradni list RS, št. 85/02, in OdlUS XI, 192).
Szám: U-I-393/22-11
Dátum: 2023. 12. 14.
HATÁROZAT
Az Alkotmánybíróság a dobronaki Kovács István (képviseli Lovro Pratnekar lendvai ügyvéd) indítványozta alkotmányossági és tör- vényességi vizsgálat keretében a 2023. december 14-én megtartott ülésén az alábbi határozatot hozta:
1. Az Alkotmánybíróság érvényteleníti a Dobronak Község Községi Tanácsába történő helyhatóság választások választókerületeiről szóló rendelet (Dobronak Község Közlönye, 5/02., 4/06., 3/14., 4/18. és 6/22. szám) 2. cikkének az első bekezdését és 3. cikkének az elsőtől a negyedik választókerület meghatározására vonatkozó részét.
2. Az érvénytelenítés jelen határozat Dobronak Község általi kézhezvételének a napján lép hatályba.
3. Az indítványozó maga viseli az indítvánnyal kapcsolatos költségeit.
INDOKLÁS
1. Az indítványozó megfellebbezi a Dobronak Község Községi Tanácsába történő helyhatóság választások választókerületei megha-
tározásáról szóló rendeletnek (a továbbiakban: Rendelet) az elsőtől a negyedik választókerület meghatározására vonatkozó részét. Állítása szerint az említett rendelkezés ellentétes a Helyhatósági választásokról szóló törvény (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 94/07. – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 45/08., 83/12. és 68/17. – a továbbiakban: HHVT) 20. cikkével, amely arról ren- delkezik, hogy a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy egy-egy községi tanácstagot körülbelül azonos számú lakos válasszon meg. Az indítványozó az indítványt az egyes választókerületek lakosainak a számadataival indokolja meg, amelyek jelentős eltérést mutatnak ezen elvtől, hiszen az első választókerületben egy tanácstagot 89, a negyedik választókerületben pedig 181 választópolgár választ meg. A megfellebbezett rendelet ezért az Alkotmány 43. cikkének az első bekezdésében foglalt választójog-egyenlőség elvével és az Alkotmány 153. cikkének a harmadik bekezdésével is összeegyeztethetetlen.
2. Dobronak Község Községi Tanácsa (a továbbiakban: Községi Tanács) válaszában feltünteti, hogy Dobronak községet Dobronak, Strehovci és Zsitkóc települések, illetve helyi közösségek alkotják. Állításuk szerint a Községi Tanácsot a megfellebbezett Határozat előkészítése és elfogadása során az a szándék vezérelte, hogy biztosítsák valamennyi Dobronak községi település és azok specifikus érdekeinek a megfelelő képviseletét. Állításuk szerint a választókerületek oly módon történő kialakítása, hogy mindegyik választó- kerületben matematikailag egyforma számú lakos szerepeljen, további választókerületek létrehozását követelné meg, ami további terhet róna a községi költségvetésre, míg a különböző települések lakosainak egy választókerületbe történő összevonása elvenné a helyhatósági választások legitimitását.
3. A Községi Tanács válaszát az Alkotmánybíróság továbbította az indítványozónak, aki kitart az indítványban leírtak mellett, és fel- tünteti, hogy a választókerületek helyi közösségek területére korlátozott kialakítása teljesen szabályellenes, hiszen a község, illetve a települések lakói saját helyi ügyeiket a helyi közösségek keretében bonyolítják, míg a község tágabb hatáskörrel rendelkezik. Kiemeli, hogy a községi tanács saját természetét tekintve és a hatályos törvények koncepciója szerint nem a helyi közösségek képviselőháza, hanem a községi lakosok tanácsa, illetve képviselőtestülete. Ezért az indítványozó véleménye szerint a községi tanácstagok megvá- lasztása esetében biztosítani kell a választókerületek oly módon történő kialakítását, melynek keretében körülbelül egyforma számú lakos, illetve községi polgár választ meg egy-egy községi tanácstagot.
4. Az Alkotmánybíróság a Belügyminisztériumtól (a továbbiakban: BM) lekérte a Dobronak községi helyhatósági választásokra vonatkozó egyes választókerületekben élő lakosok, illetve választásra jogosult polgárok számát. Ezt a választ az Alkotmánybíróság nem továbbította az indítványozónak, ugyanis a kapott adatok igen csekély mértékben tértek el az indítványozó által az indítványban feltüntetett adatoktól.
5. Az Alkotmánybíróság a Rendelet 3. cikke alkotmányossági és törvényességi vizsgálati eljárásának a megkezdésére vonatkozó indítványt elfogadta, és mivel teljesültek az Alkotmánybíróságról szóló törvény (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 64/07. – egy- séges szerkezetbe foglalt szöveg, 109/12., 23/20. és 92/21. szám – a továbbiakban: ABT) 26. cikke negyedik bekezdésében szereplő feltételek, folytatta a döntéshozatalt az ügyben.
6. Az Alkotmánybíróság az előírás alkotmányosságáról és törvényességéről való döntéshozatalban nem korlátozódik az indítványban szereplő javaslatra, hanem a rendelkezések egymásközti kapcsolata miatt, vagy ha az ügy befejezése ezt indokolttá teszi, elvégezheti ugyanazon vagy más előírások egyéb, az indítványban nem szereplő rendelkezéseinek az alkotmányossági és törvényességi vizsgá- latát is (ABT, 30. cikk). A Rendelet 2. cikkének az első bekezdése általános szabályként a választókerületek lakosságszám szerinti kialakítását határozza meg, és olyan összefüggésben áll a Rendelet megfellebbezett, az egyes választókerületek területéről rendelkező
3. cikkével, amely az indítványozó állításaival kapcsolatos külön-külön történő vizsgálatukat nem teszi lehetővé. Tekintettel a leírtak- ra az ügy megoldása érdekében elengedhetetlen, hogy az Alkotmánybíróság a vizsgálat keretében figyelembe vegye ezt a rendelkezést is. Tekintettel arra, hogy a Rendelet 2. cikkének az első bekezdése nem vet fel újabb alkotmányossági vizsgálati kérdéseket, és a tartalma az indítványban szereplő állítások és bizonyítások keretében mozog, az Alkotmánybíróság úgy tekintette, hogy a Községi Tanácsnak már az indítványra adott válaszban lehetősége volt tisztázni az álláspontját.
7. Az Alkotmány a 43. cikke első bekezdésében arról rendelkezik, hogy a választójog általános és egyenlő. A választójog egyenlősége azt jelenti, hogy minden választó szavazata egyforma értékkel bír; ezt úgy lehet elérni, ha a választókerületek meghatározásánál fi- gyelembe veszik azt az elvet, miszerint a képviselőtestület egy-egy tagját körülbelül egyforma számú lakos, illetve szavazásra jogosult polgár választja meg. A választójog-egyenlőség megsértésének gyakori módja a különböző méretű választókerületek kialakítása (nem megengedhető választási geometria). A választójog egyenlőségének biztosítása érdekében ezért a választókerületek kialakítása során figyelembe kell venni azt az elvet, miszerint a képviselőtestület egy-egy tagját körülbelül azonos számú lakosnak kell megválasztania.
8. A HHVT 20. cikkének az első bekezdésével összhangban a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a községi tanács egy-egy tagját körülbelül azonos számú lakos válassza meg. Ha a község területe helyi, falu- vagy városnegyedi közösségekre tagolódik, a vá- lasztókerület egy vagy több ilyen közösség vagy ezen közösségek egy vagy több részére terjedhet ki (a HHVT 20. cikkének a második bekezdése). Ha a község területe nem tagolódik az előző bekezdésben szereplő közösségekre, a választókerület egy vagy több telepü lésre vagy településrészre terjed ki (a HHVT 20. cikkének a harmadik bekezdése), A HHVT 21. cikke arról rendelkezik, hogy többsé- gi választások esetén minden választókerületben egy-egy községi tanácstagot kell megválasztani. Amennyiben ez a választókerületek kialakítása tekintetében észszerű, egy választókerületben több, de nem több, mint három, községi tanácstag is megválasztható.1
9. A Rendelet 2. cikkének első bekezdése arról rendelkezik, hogy a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy körülbelül ugyan- akkora számú lakos válasszon három, kettő vagy egy községi tanácstagot, egy-egy választókerület pedig egy teljes Dobronak községi településre vagy annak egy részére terjed ki. A Rendelet megfellebbezett 3. cikke négy választókerületet határoz meg, amelyekben a Községi Tanács nyolc tagját választják meg.2
10. A Rendelet 2. cikkének az első bekezdése ellentétes a HHVT 20. cikkének az első bekezdésével, amely megköveteli, hogy egy (nem pedig kettő, sőt három) községi tanácstagot válasszon meg közel azonos számú lakos. Tekintettel a leírtakra a Rendelet 2. cikkének első bekezdése összeegyeztethetetlen a HHVT. 20. cikkének az első bekezdésével, és ezzel az Alkotmány 153. cikkének a harmadik bekezdésével, amely kimondja, hogy valamennyi községi előírásnak összhangban kell lennie a törvényekkel, valamint az Alkotmány 43. cikkének az első bekezdésével.
11. Az indítványozó állításai szerint Dobronak község 1263 lakossal, illetve figyelembe véve a községi tanácsokba történő 2022. évi rendes választásokon és a polgármester-választáson választásra jogosultakról szóló adatokat 1102 választásra jogosult személlyel rendelkezik. A BM adatai szerint Dobronak községben 1343 lakos él, akik közül 1085-en rendelkeznek választójoggal. A BM csak az egyes Dobronak községi választókerületek választójoggal rendelkező lakosaira vonatkozó adatokat továbbította, így az Alkot- mánybíróság nem tudta megvizsgálni a választókerületek lakosságszám szerinti méreteit, ahogy azt a HHVT 20. cikkének az ötödik bekezdése előírja. Tekintettel a BM adataira, amelyek nem kifejezetten a törvényben meghatározott kritériumra – a lakosok számára
–, hanem az egyes választókerületek választójoggal rendelkező polgárainak a számára vonatkoznak, az Alkotmánybíróság a vizsgálat során a rendelkezésére álló számadatokat vette figyelembe, ugyanis a választókerületek nagyságának az arányaira vonatkozó adatok a lakosságszám kritériuma alapján is nagyon hasonlóak lennének.3
12. A HHVT 20. cikkének az első bekezdésében szereplő elv teljeskörű betartása esetén, a BM adatait figyelembevéve a községi tanács egy-egy tagját 168 lakosnak (167,9 lakosnak), illetve 136 (135,6) választásra jogosult polgárnak kellene megválasztania. A BM adatai pedig azt mutatják, hogy Dobronak községben a Községi Tanács egy-egy mandátumára eső választópolgárok száma és az átlagtól való eltérések választókerületek szerint a következők:
1. választókerület: 87 választásra jogosult polgár, a Községi Tanács egy tagját választják meg (egy tanácstag 87 választásra jogosult polgárra – 36,03 százalék lefelé);
2. választókerület: 194 választásra jogosult polgár, a Községi Tanács két tagját választják meg (egy tanácstag 97 választásra jogosult polgárra – 28,68 százalék lefelé);
3. választókerület: 262 választásra jogosult polgár, a Községi Tanács két tagját választják meg (egy tanácstag 131 választásra jogosult polgárra – 3,68 százalék lefelé);
4. választókerület: 542 választásra jogosult polgár, a Községi Tanács három tagját választják meg (egy tanácstag 181 választásra jogosult polgárra – 33,09 százalék felfelé).
13. A választójog egyenlőségéből eredő és a HHVT 20. cikkének az első bekezdésében kifejezetten megkövetelt alapkövetelmény- től való eltérések jelentősek. Az „ideális” átlagtól való eltérés még a harmadik választókerületben a legkisebb (3,68%-os eltérés az átlagtól). Az ilyen eltérések (a BM adatai szerint a legnagyobb relatív deviancia 69 százalék, a legkisebb pedig 36,76 százalék) a HHVT 20. cikke első bekezdésének a megszegését, és a választójog egyenlőségébe való beavatkozást jelentik.4 A választókerületek kialakításában jelentkező ilyen mértékű eltérés minden esetben a választójog egyenlőségének a megszegését jelenti, még akkor is, ha megalapozott okok indokolnák a nem lényeges eltéréseket (pl. további teher a községi költségvetés számára). Azt, hogy több helyi
1 A HHVT 9. cikkének a második bekezdésével összhangban a 12 tagnál kisebb létszámú községi tanácsok esetében a tanácstagokat többségi rendszer szerint kell megválasztani.
2 A Rendelet 3. cikke az alábbiakról rendelkezik:
"A választókerületek a következők:
1. VÁLASZTÓKERÜLET: Zsitkóc település területét foglalja magában. Egy községi tanácstagot választanak meg.
2. VÁLASZTÓKERÜLET: Strehovci település területét foglalja magában. Két községi tanácstagot választanak meg.
3. VÁLASZTÓKERÜLET: Dobronak település 001-es házszámtól 115/F házszámig és 297-es házszámtól 298-as házszámig terjedő részét foglalja magában. Két községi tanácstagot választanak meg.
4. VÁLASZTÓKERÜLET: Dobronak település 116-os házszámtól 296/A házszámig és 299-es házszámtól 340-es házszámig terjedő részét foglalja magában. Három községi tanácstagot választanak meg.
5. VÁLASZTÓKERÜLET: Dobronak község területét foglalja magában. Egy községi tanácstagot választanak meg – a magyar nemzeti közösség képviselőjét.
6. VÁLASZTÓKERÜLET: Dobronak község területét foglalja magában. Egy községi tanácstagot választanak meg – a szlovén nemzet képviselőjét.
7. VÁLASZTÓKERÜLET: Dobronak község területét foglalja magában. Egy községi tanácstagot választanak meg – a roma közösség képviselőjét.”
3 Az Alkotmánybíróság ugyanígy járt el az országgyűlési választások választókörzetei méretének a vizsgálatakor (2018. 11. 8-án kelt U-I-32/15. sz. határozat (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 82/18. szám és alkotmánybírósági határozat XXIII, 12) indoklásának az 52. pontja).
4 Vö. az Alkotmánybíróság 2000. 7. 6-án kelt U-I-319/98. sz. határozatával (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 66/2000. szám) és 2002. 9. 25-én kelt U-I- 326/02. sz. határozatával (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 85/02. szám és alkotmánybírósági határozat XI, 192). közösség lakosainak egy választókerületbe történő összevonása miért venné el a választások legitimitását, a Községi Tanács nem magyarázta meg.
14. Tekintettel a leírtakra a Rendelet 2. cikkének az első bekezdése és a 3. cikkének az elsőtől és negyedik választókerületre vonatko- zó része összeegyeztethetetlen a HHVT 20. cikkének az első bekezdésével és ezzel az Alkotmány 153. cikkének a harmadik bekez- désével, valamint az Alkotmány 43. cikkének az első bekezdésével. Emiatt az Alkotmánybíróság érvénytelenítette őket (a rendelkező rész 1. pontja). Az Alkotmánybíróság arról döntött, hogy az érvénytelenítés jelen határozat Dobronak Község általi kézhezvételével lép hatályba (a rendelkező rész 2. pontja),
15. Az indítványozó javasolja a jogi képviselete ügyvédi tarifa szerinti visszatérítését. Az ABT 34. cikkének az első bekezdése értel- mében az Alkotmánybíróság előtti eljárások költségeit minden indítványozó maga viseli, amennyiben az Alkotmánybíróság másképp nem dönt. Az Alkotmánybíróság eltérő döntés indokainak hiányában a határozat rendelkező részének 3. pontjában foglaltak szerint döntött.
16. Az Alkotmánybíróság jelen határozatot az ABT 45. cikkének a harmadik bekezdése és 34. cikkének az első bekezdése alapján a következő összeállításban hozta meg: dr. Matej Accetto elnök, valamint dr. Rok Čeferin, dr. Rajko Knez, dr. Neža Kogovšek Šala- mon, dr. Špelca Mežnar és dr. Katja Šugman Stubbs bírók. A határozatot a testület egyhangúlag fogadta el.
Elnök